Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (III. 28.) önkormányzati rendelete

AZ AVAR- ÉS KERTI HULLADÉK ÉGETÉSÉRŐL, TOVÁBBÁ A HÁZTARTÁSI TÜZELŐBERENDEZÉSEKKEL OKOZOTT LÉGSZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL

Hatályos: 2016. 07. 15

Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (III. 28.) önkormányzati rendelete

AZ AVAR- ÉS KERTI HULLADÉK ÉGETÉSÉRŐL, TOVÁBBÁ A HÁZTARTÁSI TÜZELŐBERENDEZÉSEKKEL OKOZOTT LÉGSZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL

2016.07.15.

Tiszakécske Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésének feladatkörében eljárva, a környezetvédelméről szóló 1995. évi LIII. Törvény 46. § (1) bekezdése, valamint a 48. § (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az avar és kerti hulladékok égetésének, valamint a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkenésének, ezáltal a környezet- és levegő minőségének megőrzése- és védelme, valamint az emberek egészsége és életminősége megóvásának érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

1. A rendelet célja, és hatálya

1. § A rendelt célja az avar és kerti hulladékok égetésére, valamint a háztartási tüzelőberendezések használatára vonatkozó olyan szabályok megállapítása, melyek adott körülmények között a levegő tisztaságának védelmét elvárható és betartható módon biztosítják.

2. § A rendelet hatálya Tiszakécske Város közigazgatási területén kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

Rendelkezései az avar és kerti hulladék, mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanítására, a háztartási berendezések légszennyező forrásaira, a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezésekre vonatkoznak. A rendelet alkalmazása során be kell tartani a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendeletből adódó szabályokat.

2. Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazása szempontjából:

a) kerti hulladéknak tekintendő minden hasznosításra alkalmatlan kertben termő növényi maradvány (avar, falomb, nyesedék, kaszálék, stb.)

b) háztartási hulladék a lakásban, valamint a lakás és üdülés céljára használt egyéb helyiségekben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak, rongy, söpredék, hamu, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (pl.: a műanyag flakon, konzervdoboz, üveg, kisebb méretű bútordarabok), kisebb mennyiségű vakolat.

c) elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és – amennyiben ez nem valósítható meg – a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál.

d) bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető.

e) avar: a talajt borító, főként elhalt növényi részekből álló réteg, amely akadályozhatja a növénytársulás felújulását. Leégetése után sok mag kicsírázik, és újra sarjad a társulás.

f)1 Gyógyhely területe: Tiszakécske Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2016. (IV.28.) önkormányzati rendeletének mellékletét képező Sz-1 (Közigazgatási terület szabályozási teve) és Sz-2 (beépítésre szánt területek szabályozási terve) számú terven megjelölt gyógyhely területén lévő ingatlanok.

3. Az égetés szabályai

4. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló)-, illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Fák, cserjék tűzelhalásos betegségekor (Erwinia amylovora) a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság előírásai szerint kell eljárni.

(3) A kerti hulladék égetését szabadban minden év október 1. és április 30. napja közötti időszakban lehet elvégezni, hétfőtől szombatig, szélcsendes időben, kellően száraz avar esetén. Az adott év időjárásától függően a jegyző ettől eltérő időszakot is meghatározhat.

(4) Az égetést a reggeli és esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 10 és 16 óra között lehet elvégezni.

(5) A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával a tiszakécskei tűzoltóságon be kell jelenteni.

(6)2 A (2) bekezdéstől eltérően a gyógyhely területén, valamint annak 100 méteres körzetében tilos az avar- és a kerti hulladék égetése.

5. § (1) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell elvégezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, a személyi biztonságot és az emberi egészséget ne veszélyeztesse, vagyoni és környezeti kárt ne okozzon.

(2) Az égetéshez tüzet rakni csak biztonságos jól kialakított tűzrakó helyen és módon, a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságban állandó felügyelet mellett szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékben lévő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa.

(3) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit – gumiabroncs -, vegyszert, festéket illetve ezek maradékait). Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadék (benzin, gázolaj stb.) légszennyező, vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.

(4) Az égetést 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak a saját telkükön égethetnek, közterületen nem.

(5) Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye, hőterhelés) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést be kell fejezni. Erősen szeles időben kerti hulladékot égetni tilos!

(6) Szabadban (vagy nyílt téren) a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad és veszély esetén – vagy ha arra már szükség nincs – a tüzet azonnal el kell oltani.

(7) Az avar és kerti hulladékok égetésének helyszínén olyan eszközöket, illetve felszerelést kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot stb.

(8) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni.

(9) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

(10) A tűzvédelmi hatóságok által kihirdetett időszakban tüzet gyújtani tilos, ez alól a rendelet nem ad felmentést.

(11) A tűzgyújtási tilalom elrendelése idején tilos az avar, a tarló, a legelő, a nád és a növényi hulladék égetése.

4. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

6. § A háztartási tüzelőberendezések és azok tartozékainak rendeltetésszerű használatáról, azok időszakosan esedékes ellenőrzési, illetve karbantartási munkáinak elvégzéséről a berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni a légszennyező anyagok káros mértékű kibocsátásának csökkentése érdekében.

7. § (1) Az egyedi fűtéssel/ 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezéssel/ rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.

(3) Háztartásban, kismennyiségben keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésekben történő égetése engedély nélkül végezhető.

(4) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok (kivéve: iszapszén) száraz állapotban tüzelhetők.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon az önkormányzat hirdető táblájára történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 33/2008. (X.30.) valamint a 12/2012 (V.31.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.