Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2017 (XII.21.). önkormányzati rendelete
Tiszakécske város településképének védelméről
Hatályos: 2022. 07. 05Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2017 (XII.21.). önkormányzati rendelete
Tiszakécske város településképének védelméről
Tiszakécske Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2002. (XI.8.) Korm. rendelet43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Tiszajenő Község Önkormányzata, Jászkarajenő Község Önkormányzata, Kocsér Község Önkormányzata, Szentkirály Község Önkormányzata, Lakitelek Nagyközség Önkormányzata, Tiszaug Község Önkormányzata, Tiszakürt Község Önkormányzata, Tiszainoka Község Önkormányzata, Nagyrév Község Önkormányzata, valamint Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének településfejlesztéssel, településrendezéssel, és településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (V.25.) önkormányzati rendelet 2. §–ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, továbbá Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, Vagyonhasznosító, Településfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya alkalmazása és értelmező rendelkezések
1. § E rendelet célja Tiszakécske város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet hatálya Tiszakécske város közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom
2. Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla
3. Címtábla: költségvetési szerv, nem állami és nem önkormányzati fenntartású köznevelési vagy szociális intézmény, vállalkozás nevét, elérhetőségeit, nyilvántartási adatait feltüntető tábla;
4. CityLight formátumú eszköz: részben hirdetmények, részben reklámok elhelyezésére alkalmas világító hirdető berendezés
5. egyedi címfestett tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt
6. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.
7. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezés szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
8. föld színek: A barna, vörös, narancs, sárga, sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Ezek természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
9. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
10. Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít.
11. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz
12. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
13. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
14. más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, utasváró, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
15. mediterrán színek: A Földközi-tenger menti országok tájaira és épített környezetére utaló színek gyűjtőneve: a meleg, mélytónusú vörös, sárga, barna, ill. az élénkzöld és - kék tartoznak ide, a földszínek kevésbé intenzív változatai.
16. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
17. pasztell színek: A színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs. A pigment minimális kötőanyaggal van keverve.
18. rikító színek: mindazon színek, amelyek nem tartoznak a fehér, a pasztell-, a föld- és mediterrán színek csoportjába.
19. természetes anyag: természetes anyag az, ami eredendően a föld által képzett és a földön megtalálható szerves és szervetlen alapú átalakított anyag
20. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése, a helyi építészeti örökség károsodásának csökkentése vagy a károsodás megszüntetésének elősegítése.
6. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó építészeti örökség részét képező értékeket az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz azok műemléki védettség alá vonásának kezdeményezésére. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.
(2) Helyi építészeti örökség műemléki védettség alá helyezése esetén, a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik.
(3) Műemléki védettség megszűnése esetén, az Önkormányzat köteles megvizsgálni a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségét. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.
(4)1 Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm.rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.tiszakecske.hu honlapon is biztosítja.
(5)2
(6) A helyi egyedi védelemmel érintett építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, a teljes körű rekonstrukciójuk lehetséges, azonban a védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
(7) A helyi egyedi védelemmel érintett építészeti örökség részét képező építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani. A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
(8) A helyi területi védelemmel érintett területen meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni.
(9) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(10) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) az (5) bekezdésben foglalt adatokat,
b) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, lakcímét, székhelyét.
(11) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, lakcímét, székhelyét.
(12) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(13) A helyi védelem alá helyezés értékvédelmi dokumentáció alapján történik. Az értékvédelmi dokumentáció részletes tartalmi követelményeit a 4. melléklet állapítja meg.
(14) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Tiszakécske építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
7. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 7. §-ban meghatározott érdekelteket.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 7. § -ban meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(4) A helyi egyedi védelem alá helyezés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(5) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
3. A területi védelem meghatározása
9. § Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. melléklet 1-2. fejezetében meghatározott területeket.
4. Az egyedi védelem meghatározása
10. § Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott ingatlanokat, értékeket.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett érték jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi egyedi védelemmel érintett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Helyi egyedi védelemmel érintett épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(4) A helyi egyedi védelemmel érintett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(5) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a helyi egyedi védelemmel érintett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(6) A helyi egyedi védelemmel érintett építészeti érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § A településképi szempontból meghatározó területeket a 2. sz. melléklet 1. fejezete határolja le, melyek az alábbiak:
a) helyi területi védelemmel érintett területek
b) beépítésre szánt területek kijelölt részei
c) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;
d) a NATURA 2000 terület, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, ex-lege szikes terület és ex-lege kunhalmok, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;
e) a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe;
f)3 a Holt-Tisza északi K-NY-i irányú ágától északra a 949/1 hrsz-ú Tiszasori útig,
g)4 a Holt-Tisza déli K-NY-i irányú ágától délre 500 m-en belüli terület,
h)5 a Holt-Tisza északi és déli K-NY irányú ágai közötti terület a 036 hrsz-ú földútig,
i)6 a Holt-Tisza É-D-i irányú ága és a Szolnoki út közötti terület a 0208 hrsz-ú útig.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. § (1) Az egész város területén több rendeltetési egységet magában foglaló épületek átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén nem megengedett a közterületről látható eltérő anyaghasználat és színezés, eltérő anyagú nyílászáró csere, erkély vagy loggia eltérő beépítése, eltérő tetőhéjazat alkalmazása.
(2) A beépítésre szánt területeken közterületről látható módon tetőhéjazatként - a csarnoképületek kivételével- trapézlemez, acél táblalemez és szendvicspanel nem alkalmazható.
(3) A tetőhéjazat az egész város területén nem lehet hullámpala.
(4) Tájképvédelmi területen látszó fémburkolatú szerelt könnyűszerkezetes épület nem létesíthető.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek által nem érintett mezőgazdasági területeken az épületek nem készülhetnek nem természetes anyagból. Az épületeket – a gazdasági és mezőgazdasági rendeltetésű csarnoképületek kivételével- nem lehet 35 fok alatti vagy 45 fok feletti hajlásszögű nyeregtetővel fedni. A tervezett épületeken nem alkalmazható nem természetes anyagú rikító színű héjazat. A homlokzatokon és kerítéseken nem használhatók rikító színek.
(6)7 Az egész város területén fém anyagú vagy egyéb konténer épületek állandó jellegű telepítése nem lehetséges.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § (1)8
(2) Magas tetős épület tetőtere csak egy szintként építhető be, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele.
(3)9 Kerti építmények, műtárgyak úgy helyezhetők el, hogy az utcaképet ne rontsák.
(4) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
(5) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítás vagy átfestés esetén is biztosítani kell.
15. § (1)10 A 12. § d)-e) szerinti településképi szempontból meghatározó területeken az épületek nem készülhetnek nem természetes anyagból. Az épületeket – a gazdasági és mezőgazdasági rendeltetésű csarnoképületek kivételével- nem lehet 30 fok alatti vagy 45 fok feletti nem szimmetrikus hajlásszögű nyeregtetővel fedni. A tervezett épületeken nem alkalmazható nem természetes anyagú rikító színű héjazat. A homlokzatokon és kerítéseken nem használhatók rikító színek.
(2) Síktáblás napelemet, napkollektort magas tetős épületen nem lehet a ferde tetősíktól eltérő hajlásszöggel elhelyezni, lapos tetős épületen nem lehet úgy elhelyezni, hogy az épület formájához ne illeszkedjen. Más építményen vagy terepszintre fektetve a közterületről nem látható módon el lehet helyezni.
(3) A középnyomású hálózatról ellátott területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseket nem lehet közterületen vagy közterületről látszóan elhelyezni. A tervezett egyedi szabályozókat növényzet takarásában kerítésben, az előkertben vagy az udvaron, ha ez műszakilag nem lehetséges, az épületek alárendelt homlokzatára szerelve el lehet helyezni.
(4)11
(5) A 12. § d)- e) szerinti településképi szempontból meghatározó területeken tilos a 3. mellékletben meghatározott inváziós és termőhely-idegen növényfajok telepítése.
(6) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) nem lehet úgy kialakítani, hogy azok nincsenek egymással összhangban és formai szempontból nem keltik egységes építmény-együttes hatását.
(7) Az épületmélységeket nem lehet úgy megválasztani, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
(8) Épületet nem lehet úgy kialakítani, hogy az épületornamentika, az anyaghasználat, a tetőzet jellemző gerince, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye az utcaszakaszon kialakult beépítési karakterhez, a környezet adottságaihoz ne illeszkedjen.
(9) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést nem lehet úgy elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához ne illeszkedjen.
(10) Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát nem lehet úgy kialakítani, hogy az ne legyen egységes megjelenésű.
(11) Közterülettel határos homlokzaton nem helyezhető el parabola antenna, klímaberendezés kültéri egysége vagy egyéb műszaki berendezés, ventilátor.
(12) A tervezett épületek utcai homlokzatát érintő bárminemű vezetéket, kapcsoló-, mérőszekrényt, csatlakozó dobozt és szerelvényt nem lehet a falsíkból vagy kerítés síkjából kiállóan, az épület stílusától, színezésétől eltérően kialakítani.
(13) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést nem lehet közterületről látható módon, építészeti eszközökkel való takarás nélkül elhelyezni. Az épületek alárendelt homlokzatára lehet ezeket takarás nélkül telepíteni.
(14) A közterületek anyaghasználatát nem lehet úgy meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, az utcaszakaszon nem egységes megjelenésű.
9. A helyi egyedi védelemmel érintett értékekre vonatkozó további építészeti követelmények
16. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett értékek vonatkozásában a 14. § és 15. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, vagy helyre kell állítani,
b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani,
c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen kell elvégezni,
d) épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni, különösen a homlokzati nyílásrendet, díszeket, tagozatokat,
e) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása számára fémlemez kapu nem helyezhető el.
(2) A helyi egyedi védelemmel érintett épület jókarbantartása keretében sem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár vagy ellentétes az (1) bekezdésben foglaltakkal.
(3) Helyi egyedi védelemmel érintett területen tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzat felé eső tetőfelületen a tetősíktól eltérő hajlásszöggel nyílászárót nem lehet beépíteni.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) Nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a településközponti, az intézményi, a lakó-, az üdülő-, a kereskedelmi-szolgáltató, az erdő, a vízgazdálkodási és a természetvédelmi oltalom alatt álló területek.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt területek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, amelyen belül elsősorban alkalmasak a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek, az ipari gazdasági területek, a különleges mezőgazdasági üzemi területek.
(3) Helyi területi védelemmel érintett területen a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § Tiszakécske közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
19. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
20. § (1) E rendelet 1. melléklete szerinti, helyi területi védelem alatt álló területen nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. Reklám közzététele kizárólag funkcionális célokat szolgáló meglévő utcabútoron lehetséges.
(2) E rendelet 2. melléklete szerinti, településképi szempontból meghatározó területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges A 12. § b)-c) szerinti településképi szempontból meghatározó területeken reklám kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el.
(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a 12. § d)-e) szerinti településképi szempontból meghatározó területeken.
21. § (1) E rendelet 20. §(2) bekezdésében meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) E rendelet 20. §(2) bekezdésében meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasvárón és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
22. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
23. § (1) Tiszakécske közterületein reklámhordozón
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem
helyezhető el reklám.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Tiszakécske Város Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
(3) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a városképnek megfelelően kell elhelyezni és kialakítani.
(4) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete a homlokzat arányaihoz kell, hogy igazodjon, és nem lehet nagyobb 1 m2-nél.
(5) A (4) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és az eresz közötti sávban lehet.
(6) Épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.
(7) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 1,0 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.
(8) Egyedi címfestett táblák elhelyezése nem megengedett.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
12. Rendelkezés a szakmai konzultációról
24. § (1) Szakmai konzultáció kérhető az építési tevékenység megkezdését megelőzően.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, vázlattervét.
(3) A szakmai konzultáció személyesen vagy írásban történhet.
(4)12 A szakmai konzultáció megtartása az önkormányzati főépítész feladata.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
25. § (1)13 A polgármester átruházott hatáskörben - ha annak Vhr-ben foglalt feltételei fennállnak - településképi véleményezési eljárást folytat le az építésügyi hatóság engedélyezési eljárást megelőzően a (2) bekezdésben foglalt esetekben.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) Településképi szempontból meghatározó területen
14. A véleményezési eljárás részletes szabályai
26. § (1) A településképi vélemény iránti kérelmet az önkormányzathoz a hatályos, a településképi véleményezési eljárást szabályozó Kormányrendelet előírásai szerint kell benyújtani.
(2) A településképi vélemény iránti kérelem ismételten az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt bármikor benyújtható, amennyiben a terv a korábban már véleményezetthez képest változik.
(3) A településképi véleményt a polgármester a települési főépítész szakmai véleménye alapján adja meg.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
27. §14 A polgármester átruházott hatáskörben a Vhr. 46. § (2) szerinti tevékenységek közül településkép-bejelentési eljárást folytat le a következő esetekben:
a) a 3 rendeltetési egységet meghaladó épület esetében a homlokzat utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, helyi területi védelemmel érintett területen valamennyi épület, továbbá a helyi egyedi védelemmel érintett épület vonatkozásában homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
b) helyi területi védelemmel érintett területen lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
c) közterületen és helyi területi védelemmel érintett területen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,
d) helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületről közvetlenül látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot, és a 4,5 m gerincmagasságot,
e) közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,
f) közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,
g) emlékfal építése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3 m-t,
h) közterületen park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
i) helyi területi védelemmel érintett területen közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése
j) reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén.
16. A bejelentési eljárás részletes szabályai
28. § (1)15 A településképi bejelentés iránti kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani elektronikus úton vagy - természetes személy esetén - papír alapon, írásban a településképi bejelentési eljárást szabályozó hatályos Kormányrendelet előírásai szerinti tartalommal és mellékletekkel.
(2)16 A településképi bejelentési eljárásban meghozott - a bejelentés tudomásulvételéről hozott - határozat érvényességének ideje 6 hónap, amely nem hosszabbítható meg. A polgármester által tudomásul vett bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.
(3)17 E szakasz rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha reklám vagy reklámhordozó tekintetében a Vhr. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján indul az eljárás.
(4)18
(5)19
(6)20
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
17. A településképi kötelezési eljárás
29. § (1)21 A polgármester átruházott hatáskörben - törvényben foglaltak szerint - településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezési eljárás megindítása kérelem alapján indul, a kérelmet az önkormányzathoz írásban kell benyújtani.
18. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
30. § A településképi követelmények a jogerős településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.
19. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
31. § (1) A településkép-védelmi bírság megállapítása során figyelembe kell venni a jogsértések számát, a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát.
(2)22 A településkép-védelmi bírság a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően kerül kiszabásra, amelyet az ingatlan tulajdonosa 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlájára.
(3) A bírság megfizetésére igazoltan indokolt esetben egy alkalommal részletfizetés engedélyezhető.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
32. § (1) A támogatás elsődleges célja a magántulajdonban lévő helyi egyedi védelemmel érintett építészeti örökség közterületről látható utcai megjelenését befolyásoló, a helyi egyedi védettségét megalapozó értékei tulajdonos általi felújításának, karbantartásának támogatása.
(2) A helyi egyedi védelemmel érintett építészeti örökség tulajdonosának a felújítási, karbantartási feladatokra az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.
(3) A keretösszeg a védett értékek felújításán, karbantartásán túlmenően az értékvédelemmel kapcsolatos egyéb teendők (kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése) elvégzésére is felhasználható.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Hatálybalépés
33. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően megvalósuló építményekre, építési tevékenységekre kell alkalmazni.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
34. § Hatályát veszti
a) A református templom helyi egyedi védelem alá helyezéséről szóló 20/2014. (IX.26.)önkormányzati rendelet.
b) Hatályát veszti Tiszakécske Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 8/2016. (IV.28.) önkormányzati rendeletének 4. § (1) bekezdés 4. pontja, 8. §(5) bekezdésének „Az épületmagasságok és a tervezett új épület környezetbe illeszkedése beépítési tervvel és utcaképpel vagy látványtervvel igazolandó.” mondata, 7. Címében a „ továbbá a településkép alakítására és védelmére” szövegrész, 11. § (7), 12. §, 13. §, 15. §, 16. §(1) g pontja, 16. §(3) bekezdésében az „önálló reklámépítmény” szövegrész, 20. §(2) bekezdésében a „reklámcélú” szövegrész, 31. §(4) bekezdésében a „…et a környezetbe illesztve kell elhelyezni,” szövegrész, 32. §(1) bekezdése, 34. § (9) bekezdésében az „az utcakép védelme érdekében” és az „és a környezeti illeszkedés „ szövegrészek, 2/a melléklet címében az „és helyi védettségre javasolt „ szövegrész, helyi védettségre érdemes épületek listája, 2/b melléklete.
c) Hatályát veszti Tiszakécske Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használat általános szabályozásáról szóló 11/1998. (IV.30.) KR. számú önkormányzati rendeletének 1. §-ában a „a hirdető-berendezések és a falragaszok /plakátok/ elhelyezését.” szövegrész, 3. §(2) bekezdés a) pontja, e) pontjában az „önálló hirdető-berendezéses” és „figyelmeztető és tájékoztató táblák,” szövegrészek, (3) bekezdés e) pontja, 5. § f) pontja, 6. §(7) a) pontjában az „a városképi követelményeket kielégítő” szövegrész, 7. §(9) b) pontjában a „hirdető-berendezés” szövegrész, 13. §-ában az „- amennyiben azok a közterületről láthatók és rontják a városképet –„ szövegrész, 16. §(3) b.) pontja, 17. §(1) f) pontja, „III. FEJEZET” és „HIRDETŐ-BERENDEZÉSEK, FALRAGASZOK ELHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI” címek, 24-27. §-ai, 27. § (7), (12) bekezdései, 2. számú mellékletének 1. számú sora.
1. melléklet a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelethez
1. Fejezet: A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
- A Kőrösi u. 2 oldala a parókiától a Szent I. térig,
- A Vásár u. 2 oldala a 2281 és 1069 hrsz-ú telkektől keletre a Szent I. térig,
- A Szent Imre tér,
- A Kossuth u. északi oldala 1 telekmélységben , a Kossuth és Vásár utcáktól délre eső terület a Tisza-sorig melyet a Liszt F. u. zár, innen Ókécske Tompa M. utcáig 1 telekmélységben,
- A Templom tér és tőle északra lévő terület a Szabolcska utcáig.
2. Fejezet: A helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának térképi bemutatása
3. Fejezet: A helyi egyedi védelem alatt álló elemek
Tiszakécske város területén a helyi építészeti örökség elemeiként védett építmények a következők:
Helyi egyedi védelemben részesülő épületek:
1. Béke u. 132-134. lakóház hrsz:1891
2. Béke u. 150. lakóház hrsz:1187 (most irodaház)
3. Béke u. 28. lakóház hrsz:1786
4. Béke u. 70. lakóház N hrsz:1836
5. Kolozsvári u. 6. lakóház N hrsz: 425
6. Kolozsvári u. 34. lakóház (oromzat)N hrsz: 287
7. Kossuth L. u. 48. lakóház (gyógyszertár) hrsz: 858
8. Kossuth L. u. 59. lakóház hrsz: 910 (most bölcsőde)
9. Kossuth L. u. 61. lakóház hrsz: 904
10. Kossuth L. u. 70. (66) öregek panziója hrsz: 886
11. Kossuth L. u. 72. (68) lakóház hrsz: 887
12. Kossuth L. u. 97. (107) lakóház hrsz: 25
13. Kossuth L. u. 113. lakóház hrsz: 20
14. Kőrösi u. 2. városháza hrsz: 2274/1,2
15. Kőrösi u. 35. lakóház N hrsz: 241
16. Kőrösi u. 101. volt malom hrsz: 2069/4
17. Szabolcska M. u. 80. lakóház hrsz: 543
18. Szabolcska M. u. 113-115. spec. iskola hrsz: 136,137
19. Szabolcska M. u. 117. lakóház hrsz: 134
20. Szabolcska M. u. 132. lakóház hrsz: 494
21. Szabolcska M. u. 182. lakóház hrsz: 201/1
22. Templom tér református templom hrsz: 1 (országos védelemre javasolt)
23. Templom tér 2. ált. iskola hrsz: 69
24. Templom tér 4/a. óvoda hrsz: 70
25. Templom tér 6. volt városháza hrsz: 72
26. Templom tér 21. lakóház hrsz: 150
27. Vörösmarty u. 2. lakóház hrsz: 26
28. Vörösmarty u. 11. lakóház hrsz: 43/1 (most szociális otthon)
Helyi egyedi védelemben részesülő egyedi tájértékek:
1. Tiszabögi iskolánál kőkereszt EOV: 731269, 182734
2. Tiszabögi telephelyen fakereszt EOV: 731083, 182060
3. Jászkarajenő felé vezető út mellett kőkereszt EOV: 726160, 182165
4. Iskolánál kőkereszt EOV: 723751, 181474
5. Nagykőrös felé vezető út mellett fakereszt EOV: 722950, 181447
6. Szolnoki úti temetőben kápolna EOV: 729811, 177336
7. Szolnoki úti temetőben vörösmárvány
kőkereszt bronz feszülettel 1858-ból EOV: 729757, 177338
8. Kerekdomb felé vasúti átjárónál kőkereszt EOV: 727285, 174868
9. Szentkirály felé vezető út mellett fakereszt EOV: 725940, 177026
2. melléklet a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelethez
1. Fejezet: A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása
a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, ex-lege szikes terület és ex-lege lápok, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;
a) A helyi területi védelem alatt álló területtől délre a Tisza-sorig,
b) Ókécske Árpád u. 2 oldala, Szabolcska utca 2 oldala, Lőcse utca 2 oldala, Kolozsvári u. két oldala, Kinizsi u. 2 oldala, Thököly u. 2 oldala, Kolozsvári utcától délre a helyi területi védelem alatt álló terület határáig, a Bocskai u. 2 oldala,
c) Kerekdombi fürdő és környezete,
d) A Fő u. ÉNY-i oldala 1 telekmélységben a Kőrösi utcáig, a Fő u. DK-i oldala a Vasvári utcától a Holt-Tiszáig, illetve a Vásár utcáig
e) A 4623 j. Kecskemét-Szolnok közút és 4601 j. közút kereszteződésétől a vasúti átjáróig a 4601 j út melletti gazdasági területek,
f) A Kőrösi u. mindkét oldala 1 telekmélységben a vasúttól a parókiáig,
g) A Bajcsy-Zs. u. mindkét oldala, a Béke u. mindkét oldala az Erkel utcától a Kereszt utcáig, az Erkel utca mindkét oldala, a Szolnoki út mindkét oldala 1 telekmélységben a katolikus templomtól a tésztagyárral bezárólag, a Szabolcska u. mindkét oldala a Szolnoki úttól Ókécskéig, a Sportliget, a Strand u. déli oldala a Miskó I. sétányig,
h) A Tisza-parti Termálfürdő és környezete
i) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe; (térképen lehatárolva)
j) Természetvédelmi területek:
k) a tájképvédelmi terület térképen lehatárolva
l) az egyedi tájérték területe (amelyek egyéb országos vagy helyi védettséggel nem rendelkeznek)
m)23 a Holt-Tisza északi K-Ny-i irányú ágától északra a 949/1 hrsz-ú Tiszasori útig,
n)24 a Holt-Tisza déli K-Ny-i irányú ágától délre 500 m-en belüli terület,
o)25 a Holt-Tisza északi és déli K-Ny-i irányú ágai közötti terület a 036 hrsz-ú földútig,
p)26 a Holt-Tisza É-D-irányú ága és a Szolnoki út közötti terület a 0208 hrsz-ú útig
2. Fejezet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
Átnézeti térkép
a) A helyi területi védelem alatt álló területtől délre a Tisza-sorig,
b) Ókécske Árpád u. 2 oldala, Szabolcska utca 2 oldala, Lőcse utca 2 oldala, Kolozsvári u. két oldala, Kinizsi u. 2 oldala, Thököly u. 2 oldala, Kolozsvári utcától délre a helyi területi védelem alatt álló terület határáig, a Bocskai u. 2 oldala,
k,l) tájképvédelmi terület, egyedi tájértékek
3. melléklet a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelethez
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
4. melléklet a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelethez
1. helyszínrajz (egyedi épített érték esetén M=1:500 léptékben),
2. fotódokumentáció a védendő értéket teljes egészében értelmezhető léptékű megjelenítésben,
3. felmérési műszaki tervdokumentáció,
4. az objektum rendeltetésének és használati módjának leírása,
5. növényegyed, növénycsoport vagy fasor karakter- és állapotleírása és dendrológiai felmérési dokumentációja
6. a védelem rövid szakmai indoklása, történeti kutatási dokumentáció,
Területi védelem esetén:
1. a védelemre javasolt településszerkezet, település- vagy tájrészlet, út, utca, tér vagy teresedés, kert vagy park rövid szakmai leírása, történeti kutatási dokumentáció (érintettség esetén a növényállomány dendrológiai felmérési dokumentációja)
2. a védelemre javasolt terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védelemre javasolt terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajz.
A 6. § (4) bekezdése a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (5) bekezdését a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § f) pontját a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 12. § g) pontját a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 12. § h) pontját a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 12. § i) pontját a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 13. § (6) bekezdését a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 14. § (1) bekezdését a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (3) bekezdése a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdését a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 13. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (4) bekezdését a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 25. § (1) bekezdése a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdése a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdését a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (5) bekezdését a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (6) bekezdését a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (1) bekezdése a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (2) bekezdése a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 1. pont m) alpontját a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 1. pont n) alpontját a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 1. pont o) alpontját a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 1. pont p) alpontját a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 2. pont d) alpontja a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.