1. § (1) E rendelet célja a szennyezés és a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése és amennyire lehetséges megszüntetése. A rendelet az emberi egészség és a környezet megóvása érdekében elősegíti a környezeti elemek védelmét és megállapítja a helyi

2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra:

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a helyi védelem alá vont természetvédelmi értékek és területek tekintetében is.

(4) E rendelet szabályai szerint kell eljárni az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának pénzügyi kezelésekor.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Zajvédelmi szempontból a zajtól védendő területek meghatározásánál a településrendezési és építésügyi követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. 10. §.-25. §.-ai szerinti besorolást kell Kiskunfélegyháza közigazgatási területén alapul venni. Eltérő határértékű védendő területek találkozási határvonalán a szigorúbb határértékű terület határértéke a mérvadó.

(2) Csendes övezet kialakítására kijelölt területek: a város egészségügyi, szociális, oktatási intézményei, templomok, temetők és a pihenést szolgáló természetvédelmi területek 100 m-es körzete és a lakóövezetek 50 m-es körzete.

(3) A csendes övezetekben zajkibocsátással járó, új ipari tevékenység nem telepíthető, és újonnan csak nappal üzemelő (6.00-20.00) kereskedelmi egység létesíthető.

(4) A csendes övezeteket és a fokozottan védett területeket Kiskunfélegyháza Város Település Rendezési Terve jelöli ki.

5. § (1) Új hangosító berendezést telepíteni, üzembe helyezni, meglévő hangosító berendezést üzemeltetni csak úgy lehet, ha az attól származó zajterhelés nem haladja meg a zajterhelési határértéket.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezés működtetése vagy élőzene szolgáltatása engedélyköteles, a zajkibocsátási határérték kiadására kérelmet kell benyújtani az első fokú környezetvédelmi hatósághoz, az arra rendszeresített nyomtatványon (3. sz. melléklet)

(3) A hangosító berendezések működtetésével és engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat Kiskunfélegyháza Város Jegyzője (továbbiakban: jegyző) látja el.

(4) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, a szabadtéri rendezvény szervezője a tevékenységét csak jogerős és végrehajtható engedély birtokában kezdheti meg.

(6) Azokon a területeken, ahol a környezeti zaj önmagában is magas (pl.: nagy forgalmú zajos közlekedési létesítmények vagy már üzemelő zenét szolgáltató vendéglátó egységek környezetében) a műsorzaj az eredő zajterhelést (imissziót) nem növelheti.

(7) A műsorzaj megengedett értékét csökkenteni kell abban az esetben, ha a zajtól védendő épületnél egyidejűleg más hangosító berendezés zaja is érvényesül.

(8) Az engedély kérelemhez csatolni kell:

6. § (1) Lakossági panaszok kivizsgálását (a határérték betartását és az üzemelés rendjét) a jegyző jogosult ellenőrizni.

(2) A lakossági panasz, vagy közérdekű bejelentés esetén az engedélyezett, vagy működő helyhez kötött hangosító berendezés által okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében műszeres zajmérés, zajvizsgálat rendelhető el, amelyet a vonatkozó szabvány - MSZ. 18150-1/98 - előírásai szerint kell elvégezni.

(3) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés vagy hivatalból indult zajmérés esetén, melynek során a hivatali mérőműszer zajhatárérték túllépést mutat - eredménytelen egyeztetések után - az üzemeltető köteles saját költségére zajvizsgálatot és szakértői véleményt készíttetni a hatósági felszólítást követő 30 napon belül.

(4) A hatóság által megrendelt - a határérték betartását ellenőrző - zajvizsgálat költségét a zajos tevékenység okozója köteles viselni, ha részéről a határérték túllépés megállapítható.

(5) Határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, amelyek biztosítják a határérték betartását. Az üzemeltetőnek a zajcsökkentő intézkedések elvégzését követően a határérték betartását zajvizsgálaton alapuló szakvélemény benyújtásával kell igazolni.

7. § (1) A mobil hangosító berendezés üzemeltetésére kérelmet kell benyújtani - az arra rendszeresített nyomtatványon (4. sz. melléklet) - a Városüzemeltetési Csoporthoz az üzemeltetés megkezdése előtt legalább 6 munkanappal. A kérelemnek tartalmaznia kell a működtetés időszakát, útvonalát.

(2) Amennyiben a műsorszórás megkezdéséig a Városüzemeltetési Csoport nem bírálja el a kérelmet, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(3) Mobil szabadtéri műsorszórás a város egész területén, munkanapokon 8.00-18.00 között, pihenő és munkaszüneti napokon 10.00-12.00 óra és 15.00-19.00 óra között folytatható.

(4) A mobil hangosító berendezés álló helyzetben nem üzemeltethető.

8. § (1) Légi bemutatók, sétarepülések, gépi hajtású járműversenyek, edzések 8.00-22.00 óra között rendezhetők. Ezen alkalmi rendezvények kizárólag engedély alapján tarthatók (5. §. (3) bek. szerint).

(2) Jelentős zajkibocsátással járó alkalmi rendezvények - szabadtéri koncert, tűzijáték, - a 5. § (8) bekezdés (c) pontja szerint megkért engedély alapján 8.00-22.00 óra között tarthatók.

(3) A város számára jelentős szabadtéri rendezvények esetén nem a vonatkozó jogszabályok szerinti zajhatárérték és a (2) bekezdés szerinti időtartam korlát a mérvadó, hanem egyedi elbírálás alapján kell az engedélyt megadni.

(4) Zajjal járó munkákat (pl: betonkeverés, fűnyírás, fűrészelés, stb.) a lakóövezetekben munkanapokon 6.00-20.00 óra között, munkaszüneti és ünnepnapokon 8.00-18.00 óra között lehet végezni.

(5) Zajjal járó kültéri közmunkák során zajkibocsátó berendezések üzemeltetése (pl.: útburkolat feltörése hidraulikus fejtőkalapácssal, kézi betontörő és fejtőkalapácsok üzemeltetése) a módosított 140/2001. (VIII.8.) Korm. rendeletben foglaltak betartásával végezhető.

9. § (1) Azon üzemeltető, aki hangosító berendezését engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően üzemelteti, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, tevékenységének azonnali beszüntetésére kötelezhető.

(2) Amennyiben a megállapított zajkibocsátási határértéket zajvizsgálat alapján bizonyíthatóan túllépésre kerül, akkor a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet alapján számított, többször kiszabható zajbírsággal sújtható a zajos tevékenység okozója.

(3) Amennyiben a zajos tevékenység okozója részéről a határérték túllépés megállapítható, köteles a zajvizsgálat költségét is viselni.

(4) Amennyiben a hangosító berendezés üzemeltetője fél éven belül ismételten túllépi a rendeletben előírt határértéket, a jegyző a hangosító berendezés üzemeltetését felfüggesztheti, vagy véglegesen megtilthatja.

(5) A zajbírságot az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapba kell befizetni.

(6) Amennyiben a Városüzemeltetési Csoport által mért tájékoztató jellegű eredmények a rendeletben előírt határértékek teljesülését igazolják, a panaszbejelentő ennek ellenére kéri az akusztikai szakértői véleményt, a zajvizsgálat költsége a panaszbejelentőt terheli abban az esetben, ha nincs határérték túllépés.

10. § (1) Kiskunfélegyháza Város közigazgatási területén a Polgármesteri Hivatal tulajdonában és a Városüzemeltetési Csoport használatában lévő VOLTCRAFT 322 típusú digitális zajszintmérő műszerrel (továbbiakban: műszer) a 2. §. (1) bekezdésében meghatározott, a rendelet tárgyi hatálya alá tartozó zajt kibocsátók tevékenysége ellenőrizhető.

(2) A műszer használatára a Városüzemeltetési Csoport vezetője, a közterület felügyelők és a környezetvédelmi referens jogosultak.

(3) A műszert évente kalibráltatni szükséges.

(4) A helyszínen a műszer a pillanatnyi hangnyomásszinteket rögzíti, az eredmények feldolgozása számítógépen, a műszerhez tartozó szoftverrel történik.

(5) A műszer által mért feldolgozott eredmények a hatósági eljárásban csak tájékoztató jellegűek, szankcionálásra nem használhatók. A műszer által mért határérték túllépést akusztikai szakértői véleménnyel kell megerősíteni a szankcionáláshoz (9. §.).

11. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója köteles az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a levegőterhelés elkerülése érdekében.

(2) Bűzös anyagot – kivétel a (4) bekezdés – csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.

(3) Trágyát szállítani és tárolni a bel- külterületen egyaránt csak teljesen lefedett állapotban szabad.

(4) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(5) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell a munkálatok jellegétől függően legalább havonta, közterület esetében pedig a közterület-foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínétől, vagy zárt konténerben kell tárolni.

12. §⁷ (1) Kiskunfélegyháza város központi belterületén növényi zöldhulladékok (pl.: avar, kerti hulladék), lábon álló növényzet, tarló, gyep égetése tilos.

(2) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(3) A város azon részein, ahol a (2) pont szerinti ártalmatlanítás nem oldható meg, az avart és kerti hulladékot elsősorban átlátszó zsákban a házhoz menő zöldjárathoz a hirdetmény és a kihelyezést szabályozó helyi rendelet előírásai szerint lehet közterületre kihelyezni.

(4) Az ingatlan előtti közterületi növényzetről lehullott és a lakosság által összegyűjtött avart az Önkormányzat díjmentesen a közszolgáltatást ellátó szervezet útján elszállíttatja.

(5) Kiskunfélegyháza város különálló belterületein (pl. Aranyhegy, Zöld Mező lakótelep, Molnártelep), különleges külterületein (zártkertekben) és külterületén növényi zöldhulladékok (pl.: avar, kerti hulladék), lábon álló növényzet, tarló, gyep égetése a vonatkozó felsőbb szintű jogszabályokban foglaltak betartása mellett minden évben tavasszal március 1. és május 15. közötti időszakban, ősszel pedig szeptember 15. és november 30. közötti időszakban végezhető.

14. § (1) A rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt és bemutatott, leggyakoribb allergiát okozó növényeket az ingatlan tulajdonosa, használója, haszonélvezője, bérlője, kezelője a virágzás megkezdése előtt, az időjárástól függő szükséges gyakorisággal köteles eltávolítani. A Ricinus communis, mint mérgező növény közterületen való tartása, ültetése tilos.

(2) Az allergiát okozó növények felismerésének elősegítéséről, továbbá az általuk okozott megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, a lakosság körében történő felvilágosításról az önkormányzat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal együttműködve gondoskodik a helyi hírközlő szerveken keresztül (írott sajtó, helyi rádió, televízió és intézmények).

15. § (1) A város közigazgatási területén lévő élővizek természetes vagy kialakult állapotának fenntartásáról (pl.: iszaptalanítás) az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni.

(2) Természetes felszíni vízfolyásokba és csapadékvíz gyűjtő árkokba tisztítatlan szennyvizet, iszapot bevezetni és hulladékot elhelyezni tilos.

(3) A csapadékvíz gyűjtő árkokban a víz elfolyását gátolni tilos.

(4) Tilos az ingatlanok szennyvizét, vagy egyéb szennyező anyagát (trágyalé, iszap, vegyszer maradék) nyílt csatornába és zárt csapadékvíz elvezető csatornába, vagy használaton kívüli kútba vezetni.

(5) Szennyvizet vagy állattartási hulladékot tartalmazó vizet előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad csapadékvíz-csatornába, nem biztonságos szikkasztó-derítőbe, vagy csapadék-elvezető árokba bevezetni.

(6) Szennyvízcsatorna hálózatra vezetett kommunális és ipari szennyvizek minőségének meg kell felelnie a 204/2001. (X.26.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek, határértékeknek. Amennyiben a szennyvizek minősége a határértékeknek nem felel meg, azokat elő kell tisztítani határérték alatti vízminőségre.

(7) Kiskunfélegyháza város azon területein, ahol szennyvízcsatorna-hálózat még nem került kiépítésre, az ingatlanokon zárt vízzáró szennyvízgyűjtő aknák kiépítésével kell a kommunális szennyvizet tárolni, kezelni. Az akna üzemeltetésekor biztosítani kell a szivárgásmentességet, a rendszeres üríthetőséget és bizonylatokkal ellenőrizhetően a befolyó és az elszállított vízmennyiség közötti egyenlőséget.

(8) A talaj és a talajvíz minőségének védelme érdekében szikkasztó vagy egyéb vízáteresztő szennyvízgyűjtőtároló üzemeltetése Kiskunfélegyháza közigazgatási területén tilos.

(9) Közterületeken járművet mosni, a közkifolyóknál és tűzcsapoknál állatot itatni vagy azokból vizet elvezetni tilos.

(10) Az állattartó telepek üzemeltetése során a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése, veszélyeztetése tilos.

(11) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt talajfelszín keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségén túl, a terület rendezéséről is gondoskodnia kell.

16. § (1) A Települési Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: Alap) az Önkormányzat közigazgatási területén az alábbi környezetvédelmi feladatok ellátására szolgáló, elkülönített pénzalap, amely része a költségvetési rendeletnek. Az Alap célja:

(2) Az Alap pénzeszközeit az önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(3) Az Alapot a bevételi források és kiadások szerint kell nyilvántartani.

17. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

18. § (1) Az Alapból megvalósítandó célok:

19. § (1) A Települési Önkormányzati Környezetvédelmi Alap részletes felhasználásáról a szakbizottságok jóváhagyásával a Képviselő-testület dönt a költségvetési rendelet elfogadásakor.

(2) Az Alap felhasználásáról Kiskunfélegyháza város polgármestere a zárszámadás keretében tájékoztatást ad a Képviselő-testület felé.

20. § (1) A rendelet 5. §. (2),(5) bekezdésének, a 8. §. (2), (4) bekezdésének, a 9. §. (1) bekezdésének, a 11. §-ának, a 12. §. (1), (3) bekezdésének, a 13. §.-ának, a 14. §. (1) bekezdésének, a 15. §. (2)-(5) és (8)-(9) bekezdéseinek megsértése tiltott, közösség ellenes magatartásnak minősül, az elkövető közigazgatási bírsággal vagy a polgármesteri hivatal illetékes ügyintézői és közterület-felügyelői által helyszíni bírsággal sújtható.

21. § (1) Ez a rendelet 2012. június 7-én lép hatályba, egyidejűleg a 39/2004. (IV.30.) rendelet ás az azt módosító 15/2005.(IV.29.), 31/2005. (IX.30.) és a 47/2009.(XII.18.) rendelet hatályát veszti.