Fülöpszállás Község Képviselőtestületének

4/2007. (IV.6.) számú

önkormányzati rendelete a Fülöpszállás Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról

Fülöpszállás Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Fülöpszállás Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)  Az önkormányzat megnevezése: Fülöpszállás Községi Önkormányzat.

(2)  Az önkormányzat székhelye: 6085 Fülöpszállás, Kossuth L.u.2.

(3)   A képviselő-testület a saját működésével kapcsolatos dokumentumain (jegyzőkönyvek, önkormányzati rendeletek, normatív határozatok) a Fülöpszállás Község Képviselő-testülete feliratú címeres bélyegzőt használja.

(4) Az önkormányzat jogi személy. A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg.

(5) Az önkormányzat, mint jogi személy    

      a) költségvetési törzsszáma: 724858

      b) adószáma: 15724856- 2 -03

      c) önálló pénzforgalmi számlája: Rónasági Takarékszövetkezet 52500013-11041245-00000000

      d) az a) – c) pontokban foglaltakkal összefüggő pénzügyi – gazdasági tevékenyéggel, műveletekkel, kötelezettségvállalásokkal kapcsolatosan a Fülöpszállás Község Önkormányzata feliratú címeres bélyegzőt használja.

 (6) A képviselő-testület a község címeréről és zászlajáról és ezen önkormányzati jelképek használatáról külön rendeletet alkot.

(7) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

II.

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2. §

1. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, valamint a képviselő-testület hivatala látják el.

(2)^[1]A képviselő-testület ellátja a törvények által kötelezően előírt, valamint az önként vállalt feladat és hatásköröket.

(3)^[2]Önként vállalt feladatok:

            a.) Lakásgazdálkodás.

            b.) Vízrendezés és vízelvezetés.

            c.)Településfejlesztés, rendezés és az épített és természeti környezet védelme.

            d.) Szennyvízcsatornázás.

            e.) Köztisztaság és településtisztaság biztosítása.

            f.) Közreműködés a foglalkoztatás megoldásában.

g.) Helyi egyházak, egyesületek és egyéb civil szervezetekkel való együttműködés és ezek támogatása

            h.) Mozgáskorlátozottak és idősek gondozása.

i.) Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulásban való részvétel és együttműködés a társulás tagjaival.

j.) A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal és a régióval való kapcsolattartás és együttműködés.

            k.)A helyi közművelődési és sport tevékenység támogatása.

            l.) Gyermek- és ifjúságvédelem.

            m.) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása.

            n.) Közbiztonság helyi feladatainak megoldása.

3. §^[3]

Hatályon kívül.

III.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4. §

(1)  A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2)  A képviselőtestületet - külön megbízás alapján - képviselő is képviselheti.

(3)^[4] A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, amely meghatározza az ülések számát és időpontját. A munkaterv elkészítése és előterjesztése a polgármester kötelező feladata.

            A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni írásban, határidő megjelölésével

            a.)        a települési képviselőktől,

            b.)        a képviselő-testület bizottságaitól,

            c.)        az önkormányzati intézmények vezetőitől,

            d.)       a jegyzőtől.

1. ^[5]A munkaterv tartalmazza havi részletes bontásban      

- az ülések tervezett időpontját,

- a napirendek tárgyát és előterjesztőjét.

(5)  A képviselőtestület

      - alakuló

      - rendes és

      - rendkívüli ülést tart.

Alakuló ülés

5. §

1. A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.
2. A Helyi Választási Bizottság megállapítja és közzéteszi a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának végleges eredményét és kiadja a képviselő-testület tagjainak a megbízóleveleket. A képviselő-testület tagjai esküt tesznek.
3. A képviselő-testület megválasztja bizottságait és a bizottsági elnököket a polgármester javaslata alapján.
4. A képviselő-testület a bizottságok megalakulása után alpolgármestert választ.
   

Rendes ülés

6. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervében meghatározott számú, de évente legalább 6 ülést tart. A polgármester a rendes ülést általában a hónap utolsó hetének keddi napjára hívja össze.

(2) A polgármester a képviselőtestület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározott időponttól eltérően is összehívhatja. Indokolt eset lehet: jogszabályban előírt határidő változása, előrelátható határozatképtelenség, az önkormányzat jogos érdeke azt megkívánja.

Rendkívüli ülés

7. §

(1)  Kizárólag halaszthatatlan döntést igénylő - (3) bekezdés d.) pontjában részletezett - ügyekben rendkívüli ülést kell összehívni.

(2)  A rendkívüli ülés szóban és írásban is összehívható, az ülést megelőző 24 órával korábban.

(3)  A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a

      a.)  polgármester, alpolgármester

      b.)  együttesen 3 települési képviselő

      c.)  a képviselő-testület bizottságának

            indítványára.

      d.) Össze kell hívni a képviselő-testület ülését, ha jogszabály alapján dönteni kell, vagy ha a község, az önkormányzat jogos érdeke azt megkívánja, ill. a halasztás aránytalan hátrányt okozna.

(4)  A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

A képviselő-testület munkaterve

8. §^[6]

Hatályon kívül.

A képviselő-testület összehívása

9. §^[7]

(1)  A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester- hívja össze és vezeti.

(2)  Egyidejű akadályoztatásuk, vagy a tisztségek betöltetlensége esetén az ülés összehívására és vezetésére az ügyrendi és egészségügyi bizottság elnöke jogosult.

 (3) A képviselő-testület ülését írásbeli (papíralapú vagy elektronikus levél formájú) meghívóval kell összehívni.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével - úgy kell megküldeni, hogy azt a képviselő-testület tagjai, valamint a meghívót a 10. § (1) bekezdésében meghatározott, általános tanácskozási joggal rendelkező tisztségviselők, személyek, az adott napirendhez kapcsolódóan pedig a 10.§ (2) bekezdésében felsorolt személyek, tisztségviselők az ülésnap előtt a kézbesítés napját is beleértve legalább 5 nappal korábban megkapják. A meghívók kézbesítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) a) A papír alapú meghívót a képviselő-testület tagjai és a 10.§ (1) bekezdés a) – c) pontjaiban meghatározott tisztségviselők részére helyi kézbesítéssel az e célra rendszeresített kézbesítési ívvel,

      b) a 10.§ (2) bekezdés a) – e) pontjaiban meghatározott személyek, tisztségviselők részére az a) pont szerint, a vidéki meghívottak részére postai tértivényes levélben kell kézbesíteni.

(6) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok, előterjesztések. A mellékleteket az (5) bekezdés a) – b)  pontja szerint vagy elektronikus levél formájában a képviselő-testület tagjai és a 10.§ (1) – (2) bekezdésben meghatározott személyek részére az általuk írásban megadott e-mail címre kell megküldeni. Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések kizárólag a zárt ülésen részt vevők részére küldhetőek meg papír alapon.

 (7) A meghívónak tartalmaznia kell

      a) az ülés helyét és időpontját,

      b) a javasolt napirendeket és azok előadóját,

      c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy az arra vonatkozó javaslatot.

 (8) A jegyző gondoskodik az ülés időpontjának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján

      történő kihirdetéséről, valamint az időpont és napirendi javaslat  Fülöpszállás község 

      honlapján történő közzétételéről.

A képviselő-testület ülésére meghívottak

10. §^[8]

(1)  A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni a képviselő-testület tagjait, valamint állandó és általános tanácskozási joggal

            a) a jegyzőt, aljegyzőt ( nyilvános és zárt ülésre)

                  b) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait, (nyilvános ülésre)

c) a települési cigány kisebbségi önkormányzat elnökét ( kisebbségi szószóló nyilvános és zárt ülésre )

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére tanácskozási joggal – amennyiben az ülésen tárgyalandó napirend az adott személyt, szervezetet érinti – e napirendhez meg kell hívni

            a)  az önkormányzati intézmények vezetőit,

            b) a településen működő pártok képviselőit,

            c) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

                  d) a településen működő civil szervezetek, egyházak, lakossági önszerveződő közösségek képviselőit,

            e) a rendőrség képviselőjét ( KMB vezető )

(3) A képviselő-testület üléseire a napirendekhez, beszámolókhoz kapcsolódóan más személyek, szervezetek képviselői is meghívhatóak.

(4) A (2) – (3) bekezdésben meghatározott meghívottak körét a polgármester az ülés összehívásának előkészítése során határozza meg, a meghívandóakra ezen túl bármely képviselő, illetve a jegyző, aljegyző tehet javaslatot.

(5) A képviselő-testületi ülés 9.§ (6) bekezdésében meghatározott írásos előterjesztéseibe, anyagába – a zárt ülés anyagainak kivételével – az (1) bekezdés b)  pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott személyek, valamint a választópolgárok  a Polgármesteri Hivatalban az ülés időpontját megelőzően betekinthetnek.

(6)  A zárt ülésre készült írásos előterjesztéseket az ülést megelőzően kizárólag a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, a kisebbségi szószóló és meghívása esetén az érintett és a szakértő részére lehet megküldeni.

Az ülések nyilvánossága

11. §

1. A képviselő-testület ülése nyilvános.
2. A képviselő-testület zárt ülést tart
   

a.) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,

b.) önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

Az a.) pontnál szabályozottak esetében a nyilatkozat megkérése történhet előzetesen írásban vagy az ülésen szóban, a napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt.

3. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el bármely képviselő indítványára –minősített többségi szavazással- a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
4. ^[9]Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

IV.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE

Az ülés vezetése

12. §^[10]

Hatályon kívül.

Határozatképesség

13. §

1. A polgármester az ülés megnyitása előtt -a jegyző közreműködésével- megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását.
2. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.
3. A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.
   

A képviselő-testület napirendje

14. §

1. A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.

(2) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, új napirendi pont felvételét, illetve a tárgyalási sorrend megváltoztatását.

(3)  Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a testület elnapolta, a következő rendes ülés napirendjére fel kell venni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

(4)  Az ülés napirendjének megállapításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

Sürgősségi indítvány

15. §

1. Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely képviselő és a jegyző terjeszthet elő.
2. Az indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával és a szükséges iratok becsatolásával – írásban, az ülést megelőző munkanap 12 óráig a polgármesterhez kell benyújtani.
3. A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt napirendjére tűzi.

(4) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem fogadja el, dönt arról, hogy az ügyet mely ülésén tárgyalja.

A tanácskozás rendje

16. §

1. A napirendi pont megvitatását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről.
2. A kiegészítés után az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles választ adni.
3. Ezután a polgármester napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát. A hozzászólásra jelentkezőknek a polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
   
4. A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.
   

(5)  A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6)  A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

7. A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.
8. A bizottság elnöke ismerteti a bizottság napirendi pontra vonatkozó döntését.
9. A jegyzőnek minden esetben szót kell adni, ha a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

A személyes érintettség

17. §^[11]

1. A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét. A személyes érintettség szempontjából hozzátartozó: az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs (Ötv. 110. §).
2. A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az

adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az

      ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy

      bármely képviselő javaslatára a képviselő – testület minősített többséggel dönt. A

     döntéshozatalban részt nem vevő képviselőt a határozatképesség szempontjából

     jelenlévőnek kell tekinteni.

Az ülés rendjének fenntartása

18. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2)  Ha a felszólaló személy eltér a napirend tárgyától a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester megvonhatja a szót, ha a második felszólítása is eredménytelen. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(3)  A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.

(4)  Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását nem teszi lehetővé, a polgármester az ülést meghatározott időre felfüggesztheti. A rendzavarás tényét minden esetben jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

(5) A polgármester bármikor szünetet vagy tárgyalási szünetet rendelhet el.

A szavazás módja

19. §

(1)  A képviselő-testület a döntéseit

            - nyilt,

            - titkos, vagy

            - névszerinti

            szavazással hozhatja meg.

(2)  Szavazni “igen” –nel vagy “nem”-mel lehet.

(3)  A szavazás általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik, melynek eredményét a polgármester állapítja meg.

Titkos szavazás

20. §

(1)  A képviselő-testület titkos szavazást tart a jogszabályban meghatározott esetekben és titkos szavazást tarthat az Ötv. 12.§. (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2)  Az Ötv. 12.§. (4) bekezdésében meghatározott esetekben a titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3)^[12]      A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi és Egészségügyi Bizottság feladata. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására - nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(4)^[13]      A titkos szavazás a jelenléti ív névjegyzékként történő felhasználásával, legalább egy szavazófülke felállításával, a jegyző által elkészített és az Ügyrendi és Egészségügyi Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság által kiadott szavazólapon történik.

(5)^[14] A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi és Egészségügyi Bizottság, ill. a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testület ülésén azonnal kihirdeti és az ülés jegyzőkönyvébe foglaltatja. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Név szerinti szavazás

21. §

(1)  A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára névszerinti szavazást rendelhet el.

(2)  A név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként olvassa a testületi tagok nevét, akik nevük felolvasásakor “igen”-nel vagy “nem”-mel nyilvánítják ki akaratukat.

(3)  A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

A szavazás rendje

22. §

1. A polgármester bocsátja szavazásra az eldöntendő javaslatokat. Egy előterjesztésről általában csak egy határozat hozható. A polgármester először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra, elhangzásuk sorrendjében.
2. A képviselő-testület a módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt az eredeti előterjesztés szerinti javaslat képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
   

23. §

(1)  A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

1. A megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):

1. rendeletalkotáshoz,
2. a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
3. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
4. külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
5. intézményalapítás eldöntéséhez,
6. képviselő döntéshozatalból való kizárásához,
7. zárt ülés elrendeléséhez,
8. a polgármester ellen tisztségének megszüntetésére irányuló kereset benyújtásához,
9. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlása kimondásához.
   

24. §

1. A szavazás elrendelése után a polgármester összeszámolja a szavazatokat, majd megállapítja a szavazás számszerű eredményét, majd kihirdeti a döntést.
2. A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül rendkívüli ülés keretében dönt.
   

A képviselő-testület döntései, döntéseinek jelölése, kihirdetése

25. §^[15]

A képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendelet,
2. normatív határozat,
3. határozat.

Rendeletalkotás

26. §

1. A képviselő-testület rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazás alapján, annak végrehajtására.
2. Az önkormányzati rendelet a helyi közhatalom gyakorlásának módja, mely az állampolgárok jogait és kötelezettségeit érinti.
3. A képviselő-testület állástfoglal a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. A rendelet előkészítésével megbízhatja valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hozhat létre.
4. Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. A tervezet előkészítéséhez a testület szükség esetén más külső szakértőt is felkérhet.
5. A rendelet tervezetét a tárgya szerinti illetékes bizottság előzetesen megvitatja. Az SZMSZ-ről, a gazdasági programról, a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet valamennyi bizottság megvitatja.
6. A rendelet-tervezetet előterjesztheti a polgármester, a bizottságok és a jegyző.

 (7) Az önkormányzati rendeletek megjelölése magába foglalja az év elejétől kezdődő folyamatos sorszám és évszám után zárójelben a kihirdetés időpontját (hónap, nap) ör. megjelöléssel, valamint a rendelet megnevezését.

(8)  Az önkormányzati rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(9)  Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(10)^[16] Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotástól számított 8 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki és az önkormányzat honlapján is közzéteszi.

11. A képviselő-testület rendeleteit szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja.
12.  Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.

Normatív határozat

26/A. §^[17]

A képviselő-testület normatív határozatát a 26.§ (10) bekezdésében meghatározott módon kell közzétenni.

Határozat

27. §

1. A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését.
2. A képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, az évszám után zárójelben a döntés időpontjának (hónap, nap) feltüntetésével kell megjelölni.
3. A képviselő-testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni.

A képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

28. §

A képviselő-testület elé kerülhet:

a.) sürgősségi indítvány

b.) előterjesztés

c.) beszámoló

d.) tájékoztató

e.) képviselői indítvány

f.) interpelláció, kérdés.

Előterjesztés

29. §

(1) Az előterjesztés benyújtására jogosult:

- a polgármester,

- a képviselők,

- a bizottságok,

- a jegyző.

(2) A költségvetési, valamint a zárszámadásról szóló rendelet előterjesztője a polgármester.

1. Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.
2. Az írásos előterjesztések főbb elemei:

• a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, és abban milyen döntés született,
• a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
• a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
• ismertetni kell a testületi döntést indokolttá tevő új körülményeket, összefüggéseket, tényeket és adatokat,
• meg kell jelölni a konkrét feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket,
• az előterjesztés részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek (pl. statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege stb.),
• a határozati javaslat tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
• a határozati javaslatban utalni kell az érintett tárgyban korábban hozott határozatok sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, hatályban fenntartás),
• előterjesztő aláírása.
  

Beszámoló

30. §

(1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról, az interpelláció kivizsgálásáról, a képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető írásban.

(2) A beszámoló benyújtására a képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek –a polgármester, bizottságok elnökei, jegyző, intézményvezetők- továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

Tájékoztató

31. §

A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.

Tájékoztató benyújtására a 30. § (2) bekezdésében megjelöltek jogosultak írásban.

A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.

Képviselői indítvány

32. §

(1) A képviselői indítvány javaslatot tartalmaz rendelet vagy határozat meghozatalára, intézkedés megtételére.

(2) Indítványt bármely képviselő írásban terjeszthet a képviselő-testület elé.

(3) A képviselői indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármelyik képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat.

(4) Az indítvány elfogadása esetén a képviselő-testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek, az illetékes bizottságnak adja ki a testületi döntés előkészítése céljából.

Interpelláció

33. §

1. A képviselő a testületi ülésen a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
2. A képviselő az interpellációt - lehetőség szerint - az ülés megkezdése előtt írásban a polgármesternek nyújtja be, aki azt továbbítja a címzetthez. Kivételesen az interpelláció a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.
   
3. Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy 15 napon belül írásban az interpellálónak, legkésőbb azonban a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles érdemi választ adni.
4. A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén.
5. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
6. A válasz testületi elutasítása esetén az interpellációt a képviselő-testület részletes vizsgálatra a tárgya szerint illetékes bizottságnak adja ki. A vizsgálatban lehetővé kell tenni az interpelláló képviselő részvételét. Az interpelláció tárgyában a képviselő-testület a bizottsági jelentés beérkezését követő ülésén dönt.
   

Kérdés

34. §

1. Kérdés minden olyan, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik a soron lévő napirend témájához.
2. A képviselők kérdést intézhetnek a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz és az intézmények vezetőihez a feladatkörükbe tartozó ügyekben.
3. A kérdést az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni, a napirendi pontok tárgyalását követően.
4. A kérdezett -lehetőség szerint- a képviselő-testületi ülésen vagy a soron következő ülésen köteles válaszolni. A válasz felett vita nem nyitható.
   

A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei

35. §^[18]

(1)       A képviselő-testület üléséről 2 eredeti példányos írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(2)  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• az ülés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,
• az ülés jellegét ( alakuló, rendes, rendkívüli, nyilvános, zárt )
• az ülésen megjelent képviselő-testületi tagok és a jelenlevő meghívottak nevét, részvételük minőségét,
• az ülésről távolmaradt képviselők nevét,
• az elfogadott napirendet,
• napirendi pontonként az előadók nevét,  és szóbeli előterjesztés, kiegészítés esetén annak rövid lényegi tartalmát, utalást arra, hogy a napirend tárgyalása írásos vagy szóbeli előterjesztés alapján történik,
• kérésükre a képviselők nevét és mondanivalójuk lényegét, kiemelve a módosító és kiegészítő javaslatokat
• az utalást arra, hogy a szavazásra az előre kiadott döntési javaslat ( rendelet, határozat tervezet ) szerint kerül sor , ennek hiányában a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
•  döntésenként az ülésteremben levő képviselő-testületi tagok számát, a szavazás eredményét, adott esetben a név szerinti szavazás rögzítését,
• a meghozott határozatok, döntések szó szerinti szövegét, adott esetben utalást arra, hogy az elfogadott rendelet illetve határozati melléklet a jegyzőkönyv mellékletét képezi,
• az elhangzott bejelentéseket és interpellációkat, valamint azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve döntéseket,
• a polgármester és a jegyző aláírását.

(3)  A jegyzőkönyv mellékletei:

• az ülés meghívója, illetve a kézbesítési dokumentumok
• a jelenléti ív,
• az írásbeli előterjesztések, rendelet-tervezetek illetve határozati javaslatok,
• az ülésen megalkotott rendeletek, határozati mellékletek,
• név szerinti szavazás névsora,
• titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
• képviselői kérésre az írásban is benyújtott hozzászólása
• a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,

4. ^[19]A képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek megőrzéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv eredeti példányát a polgármesteri hivatalnál kell megőrizni. A jegyzőkönyv második példányát az ülést követő 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak, a jegyzőkönyv egy másolati példányát - a zárt ülési jegyzőkönyv kivételével- a községi könyvtárnak kell megküldeni.
5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek illetve törvényben meghatározott szervek, személyek jogosultak. Azon személyek, akit vagy akiket a zárt ülés adott napirendje érint, betekintésre kizárólag a  jegyzőkönyv őket érintő részében jogosultak.
6. A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe,
7. Az arra jogosultak a jegyzőkönyvekről illetve meghatározott részeiről másolatot a közérdekű adatok igénylésére vonatkozó önkormányzati szabályzat előírásai szerint igényelhetnek díjfizetés ellenében
8. A jegyzőkönyvi kivonatok elkészítéséért és az érdekeltekhez történő eljuttatásáért a jegyző felelős.

Lakossági fórumok

36. §

(1)  A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek és gazdálkodó szervek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2)  A lakossággal való kapcsolattartás formája a

      a.)  közmeghallgatás,

      b.)  falugyűlés,

      c.) tájékoztató fórumok és egyéb rendezvények.

Közmeghallgatás, falugyűlés

37. §

(1)  A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2)  A közmeghallgatás időpontját és helyét a képviselő-testület határozza meg.

(3)  A közmeghallgatás idejéről és helyéről hirdetmény útján legalább 15 nappal korábban a polgármester tájékoztatja a lakosságot.

(4)  A közmeghallgatás a képviselő-testület ülése keretében történik.

(5)  Falugyűlést indokolt tartani:

            - területrendezés előtt,

            - nagyobb beruházás, fejlesztés előtt.

            - összehívása a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint történik.

(6)  A falugyűlés napirendi pontjainak előterjesztője általában a polgármester, esetenként a képviselő-testület által felkért személy.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

38. §

(1) A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat az Ötv. 45-50. §-a tartalmazza.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél írásban kezdeményezheti:

a.) a települési képviselők legalább ¼-e,

b.) a képviselő-testület bizottsága,

c.) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

d.) a választópolgárok 25 %-a.

(3) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a (2) bekezdés d.) pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

(4) A képviselő-testület köteles megtárgyalni a népi kezdeményezést, amennyiben azt a választópolgárok 10 %-a indítványozta.

(5) A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XV-XVI. fejezete tartalmazza.

V.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE

A települési képviselő

39. §

(1)  A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2)  A települési képviselő

      a.) A  SZMSZ-ben foglaltak szerint gyakorolhatja interpellációs jogát.

      b.) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, írásban javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.

      c.)        Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a testület által átruházott hatáskörben hozott döntését.          

      d.) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

e.)  A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges   tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. A képviselő ezirányú igényét a jegyzőnek előzetesen jelzi, aki intézkedik a szükséges tájékoztatás és ügyviteli közreműködés teljesítéséről.

      f.) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(3)  A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Ha a képviselő a testület, vagy -mint bizottsági tag- a bizottság ülésén nem tud részt venni, ezt a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének köteles bejelenteni.

(4)  A képviselők és a bizottságok tagjai a munkájukhoz szükséges jogszabályokat és egyéb dokumentumokat a polgármesteri hivataltól igényelhetik, a jegyzőnek történő előzetes bejelentés alapján.

5. A települési képviselő külön önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.
   

(6)A képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül -külön törvényben szabályozott- vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén –annak benyújtásáig- az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és az (5) bekezdésben meghatározott juttatásban nem részesülhet.

A képviselő-testület bizottságai

40. §

(1)  A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hoz létre.

(2)^[20] A képviselő-testület a választási ciklus időtartamára

a) 5 tagú Pénzügyi Bizottságot

c) 5 tagú Oktatási-, Kulturális-, és Sport Bizottságot választ.

(3)^[21] A bizottság elnökét és tagjait bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület választja meg, az Ötv. 24. §-ban foglaltak figyelembe vételével.

A bizottság a települési képviselők közül elnökhelyettest választ a bizottság zavartalan működésének biztosítása érdekében.

 (4) A bizottság  elnöke az ülések tervezett időpontjáról és napirendjéről a képviselő-testület munkatervének előkészítése során tájékoztatja a polgármestert.

(5) A bizottság éves munkatervét a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő 30 napon belül fogadja el.

(6)  A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

A bizottság a feladat elvégzéséről beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik.

A bizottság ülése

41. §

(1) ^[22]A bizottságok működésére, összehívására, üléseik nyilvánosságára, határozatképességére, tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a döntések meghozatalára, határozataik jelölésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2) – (8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel. A bizottság az általa jóváhagyott Ügyrend alapján működik, az Ügyrend elkészítésénél az Ötv. és az önkormányzati SZMSZ előírásait értelemszerűen kell alkalmazni.

(2)  A bizottság ülését a bizottság elnöke az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban hívja össze.

(3)  A bizottsági ülést össze kell hívni:

            a.) képviselő-testület határozata alapján

            b.) a polgármester indítványára.

(4)  Halaszthatatlan, sürgős esetben a bizottság elnöke a tagokat rövid úton szóban, vagy telefonon is értesítheti az ülés helyéről, idejéről és tervezett napirendjéről.

(5)  A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjait, valamint tanácskozási joggal:

            a.) a képviselő-testület tagjait,

            b.) a jegyzőt,

            c.) akiket a bizottság elnöke indokoltnak tart.

(6)  A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést tart, illetve tarthat az Ötv. 12.§. (4) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(7) A bizottság határozatot hoz.

(8)^[23]      A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság döntéseit tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

Az állandó bizottság elnökének és tagjainak

jogai és kötelezettségei

42. §

     (1) A bizottság elnöke:

• összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
• kiadmányozza a bizottság döntéseit,
• ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot,
• a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a képviselő-testület hivatalával és az intézményvezetőkkel.

(2) A bizottság tagjai:

• részt vesznek a bizottság ülésein,
• részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,
• a bizottság elnökének megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.

(3)^[24] A bizottság nem képviselő tagja külön önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.

(4) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a képviselő-testület következő ülésén a polgármester tesz javaslatot a tisztség betöltésére, illetve az új tag megválasztására.

Az ideiglenes bizottságok

43. §

1. A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására, bármelyik képviselő kezdeményezésére ideiglenes bizottságot választhat.
2. Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
3. A bizottság a feladat elvégzéséről beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik.
4. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra megállapított szabályok vonatkoznak.
   

A bizottságok általános feladata, hatásköre

44. §^[25]

(1) A bizottságok  előzetesen véleményt nyilvánítanak

                        a) a költségvetési koncepció,

                        b) a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezet

                        c) a képviselő-testület gazdasági programjának tervezete

                        d) a képviselő-testület éves munkaterv tervezete

 bizottsági feladatkört érintő részeiről.

(2) A bizottságok döntenek:

                        a)   saját munkatervük megállapításáról, az éves beszámoló elfogadásáról,

2. a képviselő-testülete által átruházott önkormányzati és önkormányza­ti hatósági ügyekben.

(3) A bizottságok évente egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek tevékenységükről

(4)  A bizottságok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXIV. törvény 27.§ - ában meghatározott ellenőrzési feladataikat az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata  45.§ - ában, 46.§ (1) bekezdésében és a 47.§ - ban meghatározott sajátos feladatkörükben látják el.

(5)A bizottságok rendszeres  kapcsolatot tartanak fenn a feladatkörüket érintő szakterületeken működő intézményekkel, társadalmi szervekkel és a lakosság önszervező közösségeivel.

Az ügyrendi és egészségügyi bizottság sajátos feladatai^[26]

45. §

Az Ügyrendi és Egészségügyi Bizottság

1. ellátja az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának az 1994. évi LXIII. Törvény 62.§ (5) bekezdésében foglalt átfogó felülvizsgálatával kapcsolatos teendőket a jegyző közreműködésével, az ezzel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztések kizárólag az ÜEB állásfoglalásával nyújthatóak be,
2. szavazatszámláló bizottságként látja a képviselő-testület hatáskörébe utalt titkos szavazások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, megállapítja a szavazás eredményét,
3. véleményezi az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjára, egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztéseket,
4. a képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére véleményezi az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására vonatkozó előterjesztéseket,
5. ellátja a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárás kivizsgá­lásával kapcsolatos teendőket, javaslatot tesz az összeférhetetlenség megállapítására vagy alapos indok hiányában annak elutasítására,
6. ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a külön jogszabályban és az önkormányzati SZMSZ-ben meghatározottak szerint,
7. a képviselő-testület vagy a polgármester felkérésre véleményezi az önkormányzat által ellátott, egészségügyi alapellátási feladatokat érintő előterjesztéseket,
8. rendszeresen figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátási színvonalának alakulását, véleményezi az alapellátást nyújtó szolgáltatók éves szakmai beszámolóit,
9. javaslatot tehet a képviselő-testületnek az egészségügyi alapellátás színvonalát javító döntésekre.

A pénzügyi bizottság sajátos feladatai^[27]

46. §

(1)^[28]      A pénzügyi bizottság az önkormányzatnál és költségvetési szerveinél

1. véleményezi az éves költségvetési koncepció tervezetét, a költségvetési és zárszámadási rendelet – tervezetre vonatkozó előterjesztéseket,
2. véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló évközi beszámolókkal kapcsolatos előterjesztéseket,
3. ellátja az önkormányzat Gazdasági Programja döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat, véleményezi a program módosítására vonatkozó előterjesztéseket,
4. véleményezi az önkormányzat és költségvetési szerveinél lefolytatott pénzügyi – gazdasági ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben foglaltakat és az ezekkel kapcsolatos előterjesztéseket,
5. véleményezi a hitelfelvételre vonatkozó előterjesztéseket,
6. a képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére véleményezi az egyéb pénzügyi- gazdasági tárgyú előterjesztéseket,
7. javaslatot tehet bármely önkormányzati feladat ellátásának megszervezésére, megszüntetésére, a feladatellátás személyi, tárgyi feltételei megváltoztatására,
8. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület esetenként megbízza,

 (2) ^[29]

Az oktatási-, kulturális-, és sport bizottság sajátos feladatai^[30]

47. §

(1)^[31] Az Oktatási-, Kulturális -, és Sport Bizottság

1. véleményezi az oktatási, közművelődési intézmények vezetői állásaira benyújtott pályázatokat,
2. véleményezi az oktatási, közművelődési intézmények éves szakmai beszámolóiban foglaltakat,
3. véleményezi a sporttal foglalkozó civil szervezetek éves beszámolóiban foglaltakat,
4. a képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére véleményezi az oktatási, közművelődési önkormányzati költségvetési szervek alapítása, megszüntetése, működési feltételeinek megváltoztatása ügyében az Alapító Okiratok, Társulási megállapodások, SZMSZ-ek jóváhagyására, módosítására vonatkozó döntési tervezeteket,
5. a képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére részt vesz az önkormányzat által ellátott, oktatási, közművelődési és sport alapellátási feladatokat érintő előterjesztések kidolgozásában,
6. rendszeresen figyelemmel kíséri az oktatási-, kulturális és sport feladatok ellátási színvonalának alakulását, javaslatot tehet a képviselő-testületnek az ellátási színvonalat javító döntésekre,
7. feladatkörében javaslatot tehet önkormányzati feladat ellátásának megszervezésére, megszüntetésére, a feladatellátás személyi, tárgyi feltételei megváltoztatására.

(2)  ^[32]

(3) Ellátja a képviselőtestület által ráruházott hatásköröket.

VI.

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

A polgármester

48. §

(1)^[33]  A polgármester e tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2)  A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3)^[34]      A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményéről -a jogszabály keretei között- a képviselő-testület alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésén dönt.

Illetményének emeléséről és egyéb munkáltatói intézkedésekről az Ügyrendi és Egészségügyi Bizottság javaslatára a képviselő-testület dönt.

(4)^[35] A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a képviselő-testület hivatalát az Ötv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

 (5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

Az alpolgármester

49. §

(1)^[36]      A képviselő-testület –saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára– a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)  Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3)  Az alpolgármester részére a képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg.

A jegyző

50. §

(1)  A képviselő-testület -pályázat alapján- a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása során:

• szakmai és törvényességi követelményeknek megfelelően előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
• tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottságai ülésén,
• törvényességi észrevételt tesz a képviselő-testület ülésén bármely ügyben,
• gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről,
• köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,
• a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének.

(3) A jegyző egyéb feladatai körében:

• vezeti a képviselő-testület hivatalát, megszervezi annak munkáját,
• ellátja a törvényben, kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört,
• dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat -kinevezés, felmentés, jutalmazás esetén a polgármester egyetértésével, az általa meghatározott körben- a polgármesteri hivatal köztisztviselői felett.

(4) A jegyző segíti a települési képviselők, és a képviselő-testület bizottságainak munkáját, rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.

(5)^[37]

Az aljegyző

50/A.§^[38]

A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

A jegyző helyettesítése

50/B.§^[39]

A kinevezett jegyző és aljegyző egyidejű  tartós távolléte időtartamára a képviselő-testület

a) más település képviselő-testületével megállapodhat a jegyzői helyettesítésről, mely megállapodás egy adott feladat végrehajtására is irányulhat, illetve

b) a Polgármesteri Hivatal kinevezett köztisztviselői közül az 1992. évi XXIII.tv. –ben a jegyző kinevezéséhez előírt végzettséggel és képesítéssel, valamint egyéb feltételekkel rendelkező köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.

VII.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

51. §

(1)  A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre “Fülöpszállás Község Polgármesteri Hivatala” elnevezéssel.

(2)  A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti, a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(3)  A hivatal belső szervezeti tagozódásának és munkarendjének meghatározásáról a képviselő-testület a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján dönt.

4. A polgármesteri hivatal működésének részletes szabályait ügyrend tartalmazza.

(5) – (7)^[40]

Ügyfélfogadás rendje

52. §^[41]

      (1)  A hivatal köztisztviselői ügyfélfogadást tartanak, a polgármester és a jegyző fogadónapokon kereshető fel.

(2) A hivatal ügyfélfogadási rendje:

H é t f ő n :                 8 – 12 óra

      K e d d e n :               8 – 12 és 13 – 15 óra

      C s ü t ö r t ö k ö n :    8 – 12 és 13 – 15 óra

      P é n t e k e n  :            8 – 12 óra között.

Az ügyfélfogadás hétfői napokon 13 és 16 óra között valamint szerdai napokon szünetel.

(3)  A polgármester fogadónapjai illetve órái:           hétfőn 13 – 15, csütörtökön 9-12 óráig,

      A jegyző fogadónapja illetve órái :                     hétfőn 13 – 15, csütörtökön 9-12 órái                                       

(4)  A (2) – (3) bekezdésben meghatározott időtartamokon kívüli, de a hivatal heti munkaidején belüli időtartamokban ügyintézés

      a) életveszéllyel vagy súlyos anyagi kár bekövetkeztével fenyegető helyzetben,

b) a polgárnak ( ügyfélnek )  az ügyfélfogadási szünetekre eső és megjelenését

    vélelmezhetően vagy igazolhatóan akadályozó ok bekövetkezte esetén a

    tisztségviselővel,  ügyintézővel telefonon vagy személyesen egyeztetett módon és

    időpontban lehetséges.

5. A (2) – (3) bekezdésben meghatározott általános ügyfélfogadási rend országos vagy helyi választás, népszavazás esetén a külön jogszabályban meghatározottak szerint értendő azzal, hogy a jogot biztosító vagy kötelezettséget előíró határnapokon a nyitvatartási időn belül 16.00 óráig kell ügyfélfogadást tartani a választásokkal kapcsolatos ügyintézés során.

6.  Hivatalos ügyintézésre heti pihenő – illetve munkaszüneti napokon az (5) bekezdésben foglaltakon, valamint házasságkötési, névadási alkalmakon kívül nincs lehetőség.

VIII.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

53. §

1. Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

Az önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a jogszabályokból adódó feladatait saját költségvetési szerve útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el.

Az önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és a pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat.

Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) Az önkormányzat a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági programot fogad el az alakuló ülést követő 6 hónapon belül. A program tartalmazza különösen: a területfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait és megoldásuk eszközeit.

(3)  A képviselő-testület évente rendeletben határozza meg költségvetését.

54. §

(1)  Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2)  A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A vagyonnal való rendelkezést külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Az önkormányzat ingatlanvagyonának adatait a polgármesteri hivatal által vezetett ingatlanvagyon kataszter, ingóvagyonát a leltár tartalmazza.

Az önkormányzat gazdasági ellenőrzése

55. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás látja el.

(3) Az intézmények tekintetében a polgármesteri hivatal és a pénzügyi-gazdasági bizottság is végezhet pénzügyi ellenőrzést.

IX.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat érdekképviselete

56. §

(1)  Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából területi és országos érdekképviseleti szervezetekben tagságot vállal.

(2)  A képviselő-testületet az érdekképviseleti szervezetekben a polgármester képviseli.

Kisebbségi önkormányzat

56/A. §^[42]

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a Fülöpszállási Települési Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testülete (továbbiakban : TCKÖ) működési feltételei biztosításához az alábbiak szerint járul hozzá:

a) a TCKÖ működéséhez az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 13/2004.(VII.8.) sz. rendelet mellékletében meghatározott ingatlan és ingó vagyontárgyak, eszközök használatát külön, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 66.§-a szerinti megállapodás alapján térítésmentesen biztosítja.

b) Az önkormányzat képviselő-testülete az a) pontban foglaltakon túl a Polgármesteri Hivatal keretein belül térítésmentesen biztosítja a gépírást, fénymásolást (sokszorosítás), postázást, kézbesítést, vezetékes telefon, telefax használatát, Internet hozzáférést, továbbá a kistanácsterem helyiséghasználatát ülések, megbeszélések megtartásához .

(2) A működési feltételek biztosítása nem terjed ki a TCKÖ által saját döntése alapján beszerzésre kerülő – az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak körét meghaladó – ingó és ingatlan vagyon működtetési, karbantartási, felújítási költségeinek viselésére , továbbá egyéb olyan – az (1) bekezdés b) pontjában fel nem sorolt - működési kiadások viselésére, amelyek a TCKÖ feladatai ellátása során merülnek fel. E körben a nem támogatott kiadások körébe különösen a személyi juttatások és járulékaik, az utazási, közlekedési költségtérítések, a mobiltelefon használat költségei tartoznak.

(3) A működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

Záró rendelkezések

57. §

(1)  Ez a rendelet 2007. április 1-én lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Fülöpszállás Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályait megállapító 4/2003.(V.7.) önkormányzati rendelet, annak mellékletei és az azt módosító 8/2003.(VIII.8.), 9/2003.(X.3.), 15/2004.(VII.8.), 20/2004.(X.8.) és a 15/2006.(X.12.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(3) A szabályzat mellékletei:

1. számú: A Polgármesteri Hivatalnál vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörökről^[43]

2. számú: A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai

(4) A szabályzat függelékei:

1. számú: Fülöpszállás Község Képviselő-testületének tagjainak névsora.

2. számú: Fülöpszállás Község Képviselő-testülete által létrehozott bizottságok és tagjainak névsora

Fülöpszállás, 2007. március 29.

(Cseh Szakáll Sándor)                                                                (Szabóné dr. Somogyi Szilvia)

   polgármester                                                                                            jegyző

1.számú függelék a 4/2007.(IV.6.) számú önkormányzati rendelethez^[44]

A képviselő-testület tagjainak névsora

1.) Cseh Szakáll Sándor társadalmi mb. polgármester, Fülöpszállás, Mártírok u. 4/a. ( független)

2.) Kesik József, képviselő, társadalmi mb. alpolgármester , Fülöpszállás, Solti u.15. ( független)

Képviselők:

3.) Bugyiné Csóti Ottília, Fülöpszállás, Thököly u.2/a. ( független)

4.) Dr. Diós Edit, Kecskemét, Horog u.2. ( független)

5.) Tengölics Margit, Fülöpszállás, Árpád u.2. ( független)

6.) Nagy Mihály Zoltán, Fülöpszállás, Ady E.u. 16. ( független)

7.) Gaál Zsolt, Fülöpszállás, Petőfi S.u. 81.szám ( független)

2.számú függelék a 4/2007.(IV.6.) számú önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület bizottságai

Ügyrendi és Egészségügyi Bizottság:

Elnök: Dr. Diós Edit képviselő

Képviselő tagok: Gaál Zsolt, Bugyiné Csóti Ottilia

Nem képviselő bizottsági tagok: Gergely Imréné

Pénzügyi Bizottság

Elnök: Gaál Zsolt képviselő

Képviselő tagok: Dr. Diós Edit, Tengölics Margit

Nem képviselő tagok: Cseh Szakáll Istvánné, Dományházi Éva Rita

Oktatási-, Kulturális – és Sport Bizottság

Elnök: Tengölics Margit

Képviselő tagok: Bugyiné Csóti Ottilia, Nagy Mihály Zoltán

Nem képviselő tagok: Dr. Mátyás Jánosné, Cseh Szakáll Beáta