1. § (1) A község közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendeletben és annak

(2) E rendelet alkalmazása során „meglévő tanyás teleknek” minősül az ingatlan-nyilvántartásban 1998. október 21. napját megelőzően tanyaként szereplő telek.

2. § (1) Közterület-szélesítéssel érintett telekrészen

(2) A belterületi fekvésű közterületeken 3,5 t. önsúlynál nehezebb gépjármű, mezőgazdasági vontató, pótkocsi 20⁰⁰-6⁰⁰ között nem várakozhat.

3. § (1) Az SZ-2 terven jelölt „javasolt fasor” (jelmagyarázat 2.10) utcánként egységesen, a közmű- és közlekedési létesítményekhez alkalmazkodva, előnevelt díszfa-egyedekből ültetendő ki, köztük sövénytelepítéssel. A fasor helyigényével a közterületet érintő közmű- és útépítés tervezésekor, kivitelezésekor számolni kell. Táj- és kertépítészmérnök által készített kivitelezési terv hiányában a kötelezően alkalmazandó fajták:

4. § (1) A község igazgatási területén az üzemi és szabadidős, az építési és a közlekedési zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg.

(2) A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással. A Tv jelű beépítésre nem szánt különleges természetvédelmi bemutató terület egészségügyi területnek minősül.

(3) A község területére vonatkozó levegővédelmi követelmények tekintetében a mindenkor érvényes országos érvényű jogszabályokat, a mindenkor hatályos helyi rendeleteket és hatósági határozatokat kell betartani.

(4) A község területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint az érzékeny besorolású területek közé tartozik.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme megítélése szempontjából a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározottakat kell irányadónak tekinteni.

(6) Mezőgazdasági tevékenységet a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni.

5. § (1) Azokon a földrészleteken, amelyeket a szabályozási terv „rendszeresen belvízjárta terület” jellel különböztet meg (jelmagyarázat 5.9) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületrészek földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ezek hiányában a csatlakozó rendezett terep szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épülhet meg. Építési engedélyezési terv geotechnikai jelentéssel alátámasztva készülhet. Terepszint alatti épületszint nem építhető, a lábazat és a talajvíz-szigetelések víznyomás ellen méretezendők, ha a jelentés ekként javasolja.

(2) Az „országos vízvédelmi övezet” területén (jelmagyarázat 5.19) belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.

(3) Az „üzemi állattartó épület korlátozás határa (lakott terület védelme)” határvonalon belüli földrészleten (jelmagyarázat 5.20) állatkifutó létesítése nem megengedett, állattartó épületek telkenként mindösszesen 100 m² alapterületig helyezhetők el.

(4) A Fehértó „V” vízgazdálkodási övezetbe tartozó medrében (vízborítás és gyep) épület nem helyezhető el, tilos a tuskóelhelyezés, a műtrágyázás, a szennyvízszikkasztás és a szemétlerakás. A fürdőzésre használt meder partvonalától számított 200 m-es külterületi védőövezeten belül trágyázás, trágyatárolás, növényvédelmi szer kijuttatása nem megengedett, állatot legeltetni május 1. és szeptember 30. között nem szabad.

6. § (1) Szabályozási vonallal leszabályozott, építési tilalommal nem terhelt építési telek leszabályozás szerinti telekalakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg, de egyéb előírások teljesülnek.

(2)⁵ Nyúlványos telek a helyi értékvédelmi terület kivételével bármely övezetben kialakítható. A kialakítandó teleknyúlvány (nyél) szélessége minimum 3,0 méter lehet.

(3) Az önkormányzat javára elővásárlási jog jegyezhető be azon ingatlanokra, melyeket a szabályozási terv az országos főút, mellékút nyomvonalának biztosítására, közterületek, helyi közutak, gyalogos- és kerékpárutak kialakítására jelöl, településközpont övezetbe sorol, gazdaságfejlesztésre szán. Az elővásárlási jog megszűnik a megosztással keletkező olyan telkeken, amelyeket a megjelölt településrendezési cél nem érint.

(4) Településképet zavaró hatásuk miatt helyrehozatalra szorulnak az 5 évnél régebben lakatlan vályogfalazatú épületek.

(5) Közérdekű környezetalakítás céljából a szabályozási tervben jelölt beültetési kötelezettség teleksávjában a 3. § (1) bekezdésben felsorolt fa- és egy cserjefajtákból választott növényállomány kiültetése szükséges.

7. § (1) Belterületen és üdülőterületen fekvő építési telken előírt közművekre irányadó előírások:

(2) Külterületen fekvő építési telken előírt közművekre irányadó előírások:

(3) Térszín alatti vezeték-elhelyezés alkalmazandó a villamosenergia-ellátás és a hírközlés új nyomvonalszakaszain a belterületen és az üdülőterületen.

8. § (1) Terepszint alatti építés az építési helyen belül, az övezetre megszabott maximális beépítettség erejéig megengedett.

(2) Állattartási épület a szomszédos telken álló, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10,0 méterre helyezhető el.

(3) Fát, 3,0 méternél magasabbra növő fás-szárú bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához, a fa várható koronaátmérője felének megfelelő távolságra úgy kell ültetni, hogy az épülettől legalább 3,0 méternek kell elmaradnia.

(4) Belterületen nyár, külterületen nemes-nyár nem telepíthető, közterületen csak a vonatkozó magyar szabványnak megfelelő minőségű kertészeti növényanyag ültethető.

(5) Trágyadomb a telekhatártól legalább 5,0 méterre, lakóépülettől legalább 10,0 méterre, intézmény telkétől legalább 20,0 méterre helyezhető el, magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.

9. § A község a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:

10. § (1) Építési övezetek előírásait jelen rendelet 4. melléklete állapítja meg.

(2) „Kialakult” beépítési mód szabályai:

(3) „Oldalhatáron álló” építési helyen belül egyéb jogszabályok betartásával szabadon álló beépítés is megengedett, ha a telek átlagszélessége eléri a 18,0 métert.

(4) „Ikres” építési helyen belül szabadon álló beépítési mód is megengedett, ha a telekhatáron ezáltal nem marad takaratlan tűzfal.

(5) Építési telek telekterületére vonatkozóan előírt minimális értékek csak telekalakítás során tartandók be, a már kialakult építési telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha egyéb szabályok teljesülnek.

(6) Építmény legmagasabb pontja az előírt legnagyobb párkánymagasságot legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.

(7) Építmény előírt maximális párkánymagasságától legfeljebb 18,0 méterig, legmagasabb pontjának előírásától 25,0 méterig el lehet térni, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges a megemelt magasság

(8) Az építési övezetre előírt párkánymagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények építési engedélyköteles ügyei során az építmény párkánymagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.

(9) Az előkert mérete (ha a szabályozási terv másként nem rendeli) túlnyomórészt beépített telektömbben a szomszédos 3-3 telken lévő előkert-méretek közül a többségben előfordulóhoz igazodó, egyéb építési övezetekben legalább 5,0 méter.

(10) Oldalkert legkisebb mérete – ha szabályozási terv nem jelöli – az országos előírások szerint állapítandó meg.

(11) A hátsókert 0,0 méter, vagy legalább 3,0 méter, ha a telek hosszmérete (utcavonalra merőlegesen számított mérete) nem éri el a 35,0 métert.

(12) A hátsó telekhatáron álló épülethatároló fal tűzfalként alakítandó ki, melynek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 4,5 métert.

11. § Az övezetben olyan gazdasági (gyártási, raktározási, szolgáltatási) és hulladékgazdálkodási tevékenység végzése megengedett, amely

12. § (1) Az I1 jelű ipari övezet az országos előírások tekintetében az ipari rendeltetésen belül az „egyéb terület” kategóriába tartozik.

(2) Az I1 jelű övezetben olyan ipari gazdasági és hulladékgazdálkodási tevékenység folytatható, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint nem környezeti hatásvizsgálat köteles és nem egységes környezethasználati engedély köteles.

13. § (1) Az „Ü1” jelű övezet az általános előírások szerinti „hétvégi házas”, az „Ü2” és „Ü3” jelűek pedig az „üdülőházas” üdülőterületi kategóriába tartoznak.

(2) Az „Ü1” övezetben megengedett az üdülőterületet használók számára ellátást nyújtó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kulturális, egészségügyi, szociális, oktatási és sporttevékenység építményeinek elhelyezése.

(3) Az „Ü2” és „Ü3” övezetre vonatkozó, az országos jogszabálynál szigorúbb megkötések:

14. § (1)⁸ A „Kte” jelű különleges temető övezetben az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei helyezhetők el. A sírjelek talapzatának magassága nem haladhatja meg a 30 cm-t. A talapzat fölötti 2,50 métert meghaladó magasságú sírfelépítmény (oszlop, sírkő, kereszt, stb.), valamint a 20 m³ légtérfogatot és 3,5 méter magasságot meghaladó méretű sírbolt (kripta) nem helyezhető el.

(2) A „Kö” jelű különleges vízmű övezetben a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények, valamint a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(3) A „Ksi” jelű különleges sport- és idegenforgalmi övezetben a szabadidő természetben való eltöltését és az idegenforgalmat szolgáló sportlétesítmények, szálláshely-szolgáltató épület, fürdő, oktatási, kulturális, egészségügyi, vendéglátó épület, múzeum és az ezek használatát kiegészítő gazdasági (beleértve a mező- és erdőgazdaság) tevékenység építményei helyezhetők el.

(4) A „Ksz” jelű különleges szennyvíztisztító övezetben a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények, valamint a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(5) Az „Kmü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben a terményfeldolgozás, tárolás, állattartás, mezőgazdasági gépjavítás és a lovasturizmus építményei, vendéglátóegység, szálláshely, valamint az övezetben dolgozókat kiszolgáló épület, benne legfeljebb 3 db lakásegység helyezhető el.

(6) A „Klő” jelű különleges lőtér övezetben a sajátos tevékenység építményei, valamint az ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenység építményei helyezhetők el.

(7)⁹ A "Ktg" jelű különleges településgazdálkodási építési övezetben a településüzemeltetési feladatok ellátásához kapcsolódó építmények, közművek és közműpótló műtárgyak helyezhetők el.

15. § (1) Beépítésre nem szánt övezet telkén az épület – ha a szabályozási terv másként nem rendeli

(2) Beépítésre nem szánt övezet telkén létesülő épület párkánymagassága maximum 7,5 méter lehet.

(3) Épület legmagasabb pontja az előírt legnagyobb párkánymagasságot legfeljebb 6 méterrel haladhatja meg.

(4) Épület előírt maximális párkánymagasságától legfeljebb 18 méterig, legmagasabb pontjának előírásától 25 méterig el lehet térni, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges a megemelt magasság

(5) Az övezetre előírt párkánymagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények építési engedélyköteles ügyei során az építmény párkánymagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.

(6) 1,0 hektárnál nem nagyobb szilárdásvány bánya egyéb jogszabályban előírt engedélyezési eljárás keretében, az országos ökológiai hálózaton és a „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület”-en kívül fekvő szántó művelésű területen létesíthető.

16. § (1) Az átmenő forgalmat bonyolító utak területe közúti közlekedési és közműterületnek minősül.

(2) A „KÖu” jelű közúti közlekedési terület övezetei:

(3) A más (nem közúti közlekedési és közmű-) rendeltetésű területen nyilvántartott és tervezett utak kiszolgáló utak, melyek átmenő forgalomra nem szolgálnak.

(4) Közút céljára leszabályozott építési telken építési munka akkor végezhető, ha a leszabályozott telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(5) A beépítésre szánt rendeltetésű telektömbök belsejének feltárására kiszolgáló magánutak létesíthetők. Az útterület-szélesség - ha szabályozási terv másként nem rendeli - 1 db telek megközelítése esetén legalább 4,0 méter, 2-7 db telek megközelítésekor legalább 8,0 méter, 7-nél több telek feltárásakor pedig legalább 12,0 méter lehet. Zsákutca kialakítása esetén kis-tehergépjárművek számára legalább 7 méter belső ívsugarú fordulót (kör-, vagy Y- fordulót) biztosítani kell.

(6) Az utak szabályozási szélességében közművek vagy út építése és tervezése során az előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A kerékpárút és a kerékpár tanösvény szabályozási tervben ábrázolt nyomvonala a részletesebb tervműveletekben (tanulmányterv, engedélyezési vagy kiviteli terv) pontosítandó: közút mentén annak bármelyik oldalán vezethető, egyéb szakaszokon ± 50 m-en belül alakítandó ki.

(7) Strandhoz kapcsolódó fásított parkoló, valamint – az átközlekedést nem akadályozva, legfeljebb 4,50 m párkánymagassággal – üzlet- és vendéglátó épület helyezhető el a „KÖu-4” jelű övezetnek a „Kst” jelű különleges strandövezet melletti 1496/3; 1498; és 1502/2 hrsz.-ú telkein.

(8) A „KÖk” jelű övezetre az vasúti közlekedési terület országos előírásai érvényesek.

17. § (1) Zöldterületnek minősülnek a „Zkp” jelű közparkok.

(2) A közpark területének alakítása

18. § Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdőövezetbe, „Eg” jelű gazdasági erdőövezetbe és „Ek” jelű közjóléti erdőövezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások és jelen rendeletben szereplő kiegészítő szabályok érvényesítendők.

19. § (1) Az „Mk” jelű övezet az általános előírások szerinti „kertes”, az „Má” jelűek pedig az „általános” mezőgazdasági területi kategóriába tartoznak.

(2) Birtokközpont az általános szabályokban foglaltakon túlmenően a 2500 m² területi nagyságot elérő telken is kialakítható, ha az meglévő tanyás telek, vagy az „Mk” övezetbe tartozik.

20. § (1) A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a vízgazdálkodási csatornákat és tavakat foglalja magában.

(2) Az övezetet és parti sávjait érintő ügyekben az országos jogszabályok szerint kell eljárni.

21. § A „Tk” jelű természet-közeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.

22. § (1) A „Kh” jelű különleges kommunális hulladéklerakó és -kezelő övezet övezetben a rekultivációval és a véghasználattal kapcsolatos tevékenység építményei helyezhetők el. A megengedett beépítettség 1 %.

(2) A „Kt” jelű különleges fásított köztér övezetben a rendeltetésszerű használatot (lakosság szabadtéri pihenése, testedzése, gyerekek játszóhelye) szolgáló építmények helyezhetők el maximum 5 % beépítettséggel.

(3) A „Kst” különleges strandövezetben a rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények, valamint a területet használókat ellátó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységek helyezhetők el. A megengedett beépítettség 5 %.

24. § Az 5. mellékletben helyrajzi számukkal szereplő telkek a régészeti örökségvédelem szempontjából érintett ingatlanok.

25. § (1) E rendelet 2016. március 18. napján lép hatályba. Rendelkezéseit e naptól kell alkalmazni.

(2) E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kunfehértó Község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási terveinek megállapításáról szóló 11/1998. (X. 20.) Kt. rendelet.