1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szank Községi Önkormányzat

(2) Székhelye: 6131 Szank, Béke u. 33.

(3) Az önkormányzat működési területének megnevezése: Szank község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: zászló, címer, pecsét.

(2) A jelképek leírását és használatát a Képviselő-testület a 4/1994.(VII.15.) önkormányzati rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat a kitüntetések alapítását és adományozását a Képviselő-testület a kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 9/2018.(IX.26) önkormányzati rendeletben állapítja meg.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése: Szanki Kisbíró

(2)¹ Megjelenés gyakorisága: havonta

(3) Az önkormányzati lap felelős kiadója a jegyző.

5. § Szank község testvérvárosai: Nagygalambfalva (Románia), Mauru (Finnország), Quindici (Olaszország), Erdene (Mongólia) Bácsfeketehegy (Szerbia), Gátalja (Románia)

6. § (1) Szank Községi Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez. Szank Községi Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül 4 fő jelen van.

(3) Ha az ülés határozatképtelen, akkor az ülést változatlan napirend pontokkal 8 napon belül újra össze kell hívni.

8. § (1) A képviselő-testület:

(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig – rendkívüli ok kivételével – nem ülésezik.

(4) A képviselő-testület rendes üléseit szerdai napon reggel 8 órai kezdettel tartja.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet döntés előkészítő tanácskozás összehívására, a napirendben szereplő témával kapcsolatban, az érintettek bevonásával.

9. § A képviselők és a polgármester az alakuló ülésen a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az alpolgármester és a bizottság nem képviselő tagjai az alakuló ülésen vagy az azt követő képviselő-testületi ülésen a megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására egyéb okokból szükség van, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt esetekben.

(2) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani. Rendkívüli ülés összehívható a meghívó kézbesítését követő napra a napirend megjelölésével. A rendkívüli ülés elektronikus úton vagy telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívásról feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét és napirendjét. Rendkívüli ülésen egyéb napirendi pont nem tárgyalható, csak a halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalására kerülhet sor.

(3) Az ülés összehívása után keletkezett olyan ügyekben, amelyek feltétlenül döntést igényelnek, a polgármester, a jegyző, bizottság, vagy bármely képviselő sürgősségi tárgyalást kérhet, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének indoklásával együtt legkésőbb 3 nappal az ülés kezdetét megelőzően írásban a polgármesternél, akadályoztatása esetén az alpolgármesternél kell benyújtani. Jegyző a sürgősségi indítványt a benyújtás napján továbbítja a képviselők részére. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadásakor határoz. Haladéktalan döntést igénylő ügy esetén a határidő betartása és bizottsági vélemény kikérése nem kötelező. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az új napirendi pontra vonatkozó indítványt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja meg. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja, vagy elveti az indítványt.

11. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület ülését - főszabályként - az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

12. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. A képviselő-testületi ülés elektronikus úton, meghívó megküldésével is összehívható.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. A határidőt napokban kell érteni, a határidő számításnál kezdő napnak a küldés napját kell tekinteni és az ülés időpontja tekintendő az 5. napnak.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

(6) A bizottság nem képviselő tagját akkor kell az ülésre meghívni, ha van olyan napirendi pont, amely bizottságát érinti.

(7) A településen működő önszerveződő közösségek képviselőit tanácskozási joggal akkor kell az ülésre meghívni, ha van olyan napirendi pont, amely közösségüket érinti.

(8) A képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjai tanácskozási és döntési joggal vesznek részt.

(9) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joga van:

13. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztést benyújthat be:

(3) Az előterjesztés lehet írásbeli vagy szóbeli. A képviselő-testület a főbb napirendi pontokat előzetesen kiadott írásbeli előterjesztések alapján tárgyalja. Az előterjesztés a téma előzményeit, lényegre törő ismertetését és a – lehetőleg alternatívákat felvető – határozati javaslatot, azok hatáselemzését, az előterjesztés jogszabályi alapját és az előterjesztő aláírását tartalmazza.

(4) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi esetekben:

(5) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból előzetesen meg kell vizsgálnia.

(6) Rendelet-tervezetet csak a polgármester és jegyző terjeszthet elő. Az előterjesztést az ülést megelőző 14 nappal a jegyzőnek be kell mutatni. Rendelet-tervezetet csak bizottsági tárgyalás után lehet a képviselő-testület elé terjeszteni. Postázásra csak a jegyző törvényességi véleményezését követően kerülhet sor. Az előterjesztésnek a törvényességi véleményezésre való bemutatást tartalmaznia kell.

(7) Az előterjesztési joggal rendelkezők a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben önálló indítványt terjeszthetnek elő, melyet a képviselő-testületi ülést megelőző 9 nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni. Az önálló indítványt a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni, és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. Képviselő-testület többségi szavazással határoz az önálló indítvány napirendre tűzéséről.

(8) Tájékoztató határozati javaslat nélkül előterjeszthető. A képviselő-testület a tájékoztatást véleményezheti.

(9) A közérthető, egyszerű határozati javaslat és beszámoló az ülésen szóban is előterjeszthető.

(10) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok végrehajtásával kapcsolatos témákban tájékoztatót kérhet az érintett szervezetektől.

(11) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus úton vagy postai úton történő postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(12) A zárt ülések előterjesztéseit az érintettek kötelesek úgy kezelni, hogy

azok tartalmáról illetéktelenek ne szerezzenek tudomást, más ne tekinthesse meg.

(13) A zárt ülések előterjesztéseit az ülés végén a jegyzőnek át kell adni.

14. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, és a meghívó elektronikus megküldése az önkormányzat honlapjára.

15. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

16. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A második felszólítás után a szót megvonhatja. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(2) A polgármester félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendel el, biztosítja az ülés rendjét. A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetését az alpolgármester veszi át. Szünet elrendelése esetén a folytatás időpontját be kell jelenteni, 30 percnél hosszabb időtartamra szünet nem rendelhető el.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartása keretében a polgármester:

(4) A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

17. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő-testület tagjai javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) Az első napirend keretében a polgármester beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről.

(4) Az „Egyéb kérdések” napirendi pont keretében a bizottságok elnökei tájékoztatást adnak a két ülés között végzett bizottsági munkáról. A tájékoztató felett a képviselő-testület nem nyit vitát.

18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. §-ában meghatározottak szerint.

(3) Amennyiben az érintett zárt ülés tartását kéri, lehetőség szerint az ülést megelőzően be kell szerezni írásbeli nyilatkozatát. Ha ez nem lehetséges, akkor az érintett szóbeli nyilatkozatát a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe kell rögzíteni.

19. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) Amennyiben képviselő-testület bizottsága előzetesen megvitatta az előterjesztést, elsőként a bizottság elnökének kell szót adni, aki ismerteti a bizottsági javaslatot. A javaslatnak tartalmaznia kell a bizottság által jelentősnek ítélt kisebbségi véleményeket is.

20. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(2) A tanácskozási jogú résztvevők a vitában a képviselőkével azonos jogokkal vesznek részt.

21. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti

javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

22. § A képviselő-testület bevezeti a „személyes megjegyzés” intézményét. Ez a vita lezárása után ad lehetőséget annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

23. § (1) A képviselő-testület döntéseit főszabályként nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet, de a tartózkodás is megengedett.

(2) Név szerinti szavazást lehet elrendelni:

(3) A név szerinti szavazásról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők nevük hallatán „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak.

24. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A képviselő testület tagjai közül három tagú – elnökből és két tagból álló – Szavazatszámláló Bizottságot választ. A képviselők borítékba helyezett szavazólappal döntenek, melyeket a Szavazatszámláló Bizottság összesít.

(3) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazok számát, a szavazás eredményét. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnök ír alá. Az elnök a szavazás eredményét írásban közli a polgármesterrel. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

25. § . (1) Minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének, azaz 4 fő szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges:

26. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) A képviselő-testület a szavazás számszerű eredményének jegyzőkönyvi rögzítésével, de számozott határozat nélkül dönt:

27. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – a Mötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

28. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját év, hónap, nap megjelöléssel.

29. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat nyilvántartás formái:

30. § (1) Rendelet alkotását a polgármester, a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző kezdeményezheti. A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(2) A rendelet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző végzi, majd a tervezetet a polgármester a testület elé terjeszti.

(3) A rendelettervezetet megalkotása előtt társadalmi vitára kell bocsátani. A rendelet tervezetet a www.szank.hu honlapon 15 napig véleményezés céljából közzé kell tenni. A rendelettervezettel kapcsolatos véleményeket a honlapon megadott elektronikus levélcímre bárki elküldheti. A névtelenül érkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell. A beérkezett véleményeket a jegyző mérlegeli, azokról összefoglalót készít. Az összefoglalót a rendelettervezetet tárgyaló Pénzügyi Bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(5) A rendeletet a Szanki Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kihelyezéssel kell kihirdetni. A jegyző köteles a rendeletet a kihirdetéstől számított 15 napra kifüggeszteni.

(6) A kihirdetett rendeletet meg kell jelentetni az önkormányzat www.szank.hu honlapján.

31. § (1) A képviselő-testület rendeleteinek jelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019.(III.13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

32. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(3) A jegyzőkönyv kijavítására, illetve kiegészítésére vonatkozó véleményét az írásba foglalást követő képviselő-testületi ülésen bármely képviselő írásban bejelentheti, melyet a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét biztosítani kell. Zárt ülésen hozott döntés nyilvános adatait a polgármester nyílt ülésen, a helyi sajtóban és az önkormányzat www.szankinfo.hu honlapján nyilvánosságra hozza.

(5) A nyilvános ülésről kettő, a zárt ülésről egy példányban készül jegyzőkönyv. Az eredeti példányokat elektronikus úton kell a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak megküldeni, ezt követően a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni. A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek második példányát a helyi könyvtárnak kell megküldeni. A nyilvános testületi ülések jegyzőkönyve megjelenik Szank Községi Önkormányzat www.szankinfo.hu hivatalos honlapján.

(6) A jegyzőkönyvgyűjtőben lévő valamennyi jegyzőkönyvet évente be kell köttetni.

(7) A jegyzőkönyvet az ülésen választott 1 képviselő hitelesíti. A hitelesítők értesítésük napján vagy legkésőbb az azt követő munkanapon kötelesek a Polgármesteri Hivatalban megjelenni, a jegyzőkönyveket helyben elolvasni és a hitelesítést elvégezni.

33. § (1) Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló törvény határozza meg. Ezen felül a képviselő kötelessége:

34. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén közeli hozzátartozójára is kiterjedően bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására annak ismertté válását követően azonnal a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

35. § (1) Az önkormányzati képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Az a képviselő aki Mötv-ben és a rendeletben meghatározott kötelezettségét megszegi és háromhavonta két alkalommal igazolatlanul marad távol a képviselő-testületi és bizottsági ülésekről, annak tiszteletdíja a következő hónap első napjától számított hat hónapon keresztül 25 %-kal csökken.

36. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

37. § (1) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel más bizottságokat is létrehozhat. A bizottságok létszámát és feladatait a testület azok megalakításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület meghatározott feladat ellátására hozza létre. A feladat ellátásáról a bizottság beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

38. § (1) A bizottságok a képviselő-testület feladatainak eredményes ellátására, a lakossági kapcsolatok bővítésére, a képviselői munka segítésére létrehozott szervek.

(2) Döntenek azokban az ügykörökben, amelyekben a képviselő-testület döntési joggal felruházta őket.

(3) Megvitatják és állást foglalnak azokban a kérdésekben, amelyekre a képviselő-testülettől megbízást kapnak, amelyekre a polgármester felkéri, illetőleg amelyeket saját kezdeményezésre célul tűznek ki, véleményezik a feladatkörükbe tartozó fontosabb előterjesztéseket.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(5) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(6) A bizottságok ülései nyilvánosak. A lakosságot a bizottsági ülés meghívójának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni. A bizottság ülésére a polgármestert, a jegyzőt és a képviselőket tanácskozási joggal meg kell hívni. A bizottság elnöke meghívhatja az ülésre a napirendi pontban érintetteket, valamint a tárgyalt témában jártas szakértőket.

(7) A bizottság üléseire tanácskozási joggal, meghívó küldésével meg kell hívni a napirend szerint érintett önszerveződő közösségek vezetőit.

(8) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait - referensi rendszerben - a Polgármesteri Hivatal látja el.

(10) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(11) A bizottságok - jogszabályok keretei között - ügyrendjükben határozhatják meg működésük egyéb szabályait.

(12) A bizottságok a polgármester felkérésére az általa meghatározott napirendben előterjesztést készítenek a képviselő-testület ülésére.

39. § (1)³ A PB tagjainak száma 5 fő, elnöke és tagjai képviselők, további egy tagja pénzügyi, gazdasági szakember.

(2) A PB véleményezi az önkormányzat költségvetési koncepció tervezetét.

(3) A PB véleményezi, ellenőrzi az önkormányzat éves költségvetését, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, amelyek csak a PB előzetes állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(4) Figyelemmel kíséri év közben az önkormányzati gazdálkodás menetét.

(5) Véleményezi a hitelek felvételére vonatkozó javaslatokat.

(6) Véleményezi a pénzügyi tartalmú rendelettervezeteket - így különösen a helyi adók bevezetésére vonatkozót.

(7) Véleményezi a rendelet-tervezeteket.

(8) Elvégzi az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.

(9) Javaslatot tesz a polgármester jutalmára.

(10) Elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjpályázat támogatási kérelmeket.

(11) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát.

(12) A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyon-nyilatkozattételi kötelezettségét az Mötv. szabályozza. A Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozatra kötelezettet kötelezettségéről a megbízólevél átvételét követő 3 napon belül, a következő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről a határidő lejárta előtt 30 napon belül tájékoztatja.

(13) A vagyonnyilatkozat kitöltése során a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas, vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatok megkülönböztetését a személyi rész megfelelő kitöltésével kell biztosítani. A vagyonnyilatkozatokat borítékba kell helyezni és névvel ellátni. A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a bizottság által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni és tárolni. Az azonosító adatok (pl: takarékbetétkönyv azonosító adatai) csak az esetleges ellenőrzéshez szükségesek, azokat a vagyonnyilatkozatban feltüntetni nem kell.

41. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

42. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét és költségtérítését jogszabály alapján határozza meg a képviselő-testület. A képviselő-testületnek a munkabér és költségtérítés mértékének megállapítása esetén nincs mérlegelési jogköre.

43. § A polgármester összeférhetetlenségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

44. § (1) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdésébe tartozó esetekre vonatkozóan nem határoz meg olyan ügytípusokat, melyekben a polgármester saját hatáskörében hozhat döntést.

45. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester a polgármester helyettese, irányításával látja el feladatait.

46. § (1) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

(2) A jegyző a Mötv-ben meghatározott feladatain kívül:

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4)⁵ A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a Szanki Polgármesteri Hivatal gazdálkodási referense, vezető-főtanácsosa látja el a jegyzői feladatokat.

47. § (1) A képviselő-testület „Szanki Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

48. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer az éves költségvetés elfogadása előtt közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben, kérdésekben:

49. § (1) A közmeghallgatásra a meghívót és az előterjesztéseket a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 8 nappal ki kell küldeni.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol a helyi lakosság, helyben érdekelt szervezetek képviselői helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

51. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

52. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására szükség szerint falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

53. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület döntése alapján Szank Községi Önkormányzat az alábbi önkormányzati társulásoknak tagja:

54. § (1) A képviselő-testület - a vonatkozó jogszabályok alapján – rendeletet alkot:

a) az önkormányzat költségvetéséről,

55. § (1) Ez a rendelet 2019. november 11-én 8:15 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: