Békés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2006. (VI.30.) önkormányzati rendelete

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATRÓL

Hatályos: 2017. 07. 28- 2017. 09. 29

Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

23/2006. (VI. 30.)

önkormányzati rendelete

a közterület-használatról[1]


Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény előírásaira, a következő rendeletet alkotja.


1. §

A rendelet célja


A rendelet célja, hogy városképi, városrendezési, környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontokat figyelembe véve meghatározza a közterület használatának rendjét.


2. §

A rendelet hatálya


(1)[2] A rendelet hatálya kiterjed Békés város közigazgatási határain belül az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl: közpark, zöldterület, járda, közút, tér, árok, csatorna) nyilvántartott területekre, a közforgalom elől el nem zárt intézményi területekre, illetve a közterületbe belógó tárgyakra, valamint a közterület igénybevevőire.

(2) A közterületként nyilvántartott területek két területi kategóriába tagozódnak, melyek leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.


3. §[3]

Értelmező rendelkezések


(1)[4] Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

(2) Üzemképtelen jármű:

- a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező jármű, amely egyébként a forgalomban csak ilyen engedéllyel vehet részt,

- baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

- a műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, roncs vagy sérült jármű.

(3) A jármű tulajdonosa: az, aki a jármű jogszerű megszerzését és származását igazolja, és akit a törzskönyvbe, a forgalmi engedélybe tulajdonosként bejegyeztek.

(4)[5]

(5)[6] Reklám és hirdető tevékenység: mindazon tevékenység, amely bevételszerzésre, forgalomnövelésre, figyelemfelhívásra, akciók és engedmények népszerűsítésére, és egyéb kereskedelemhez és üzletkötéshez kapcsolódó vásárlóösztönzésre alkalmasak. Ezek eszköze különösen: a plakát, a közterületre önállóan elhelyezett mozgatható vagy lealapozott reklámtábla, hirdetőtábla, kirakatszekrény, bemutatóvitrin, zászló kihelyezése, fali reklámtábla, kandeláberen elhelyezett hirdetés kihelyezése, amennyiben a felület a közterülettel közvetlenül érintkezik, a transzparens és a cégér. A cégér telekhatáron 15 cm-en túl a közterületbe benyúló része használati engedély köteles.

(6) Árubemutatás: az üzletek saját termékeinek közterületi, reklámcélú, figyelemfelhívásra szolgáló elhelyezése.

(7) Idényjellegű árusítás: 90 napot meg nem haladó árusítás.

(8) Tartós árusítás: az idényjellegű árusítást meghaladó, de 1 évet el nem érő, ugyanazon a közterületen megvalósuló árusítás.

(9) Közművezeték: elektromos kábel, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékcsatorna, gázvezeték, egyéb célú közmű és informatikai jellegű hálózat, telefonkábel, ezek föld alatti és föld feletti vezetékei valamint tartozékaik.

(10)[7] Mozgóreklám: mozgóreklámnak minősül a közterületeken folytatott hirdetési tevékenység, amelyet nem helyhez kötötten végeznek, pl. jelmezesen vagy más látványelemekkel, egyéb módon; személy által vagy reklámfelületet, reklámozó eszközt vontató vagy bemutató – a közlekedésben csak hirdetési céllal részt vevő - kerékpár, jármű, gépjármű, stb. segítségével, ha nem minősül hangosreklámnak vagy fényreklámnak.

(11) Mozgóbolt: önjáró, vagy gépkocsival vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely, ahol az értékesítésre kínált árucikk átadása közterületen történik.

(12) Mozgó árusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra szánt árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl: tricikli, fagylaltoskocsi, kosár)

(13) Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, ill. csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló e célra létesített vagy kijelölt közterület.

(14) Az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa), a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök, hálózatok

(15) Az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet.

(16) Az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló - külső széle.

(17) Hangosreklám: hangosreklámnak minősül a közterületeken folytatott hirdetési tevékenység, amelyet gépjárműből, hangosító berendezés használatával kereskedelmi célzattal azért folytatnak, hogy a lakosság figyelmét felkeltsék. Hangosreklám a szignáljelzés is, amely egyértelműen egy adott szolgáltató saját figyelemfelhívó jelzése. Hangosreklámos hirdetés történik akkor is, ha a helyszínen nem jön létre ügylet.

(18) Fényreklám: Közterületen elhelyezetett, energia-ellátással rendelkező, színes vagy fekete-fehér, LED-es, projektoros vagy egyéb módon fényhatással reklámot, hirdetést közzétevő, állóképet, reklámfilmet vagy képújságot közvetítő berendezés.

(19)[8] TV-, filmfelvétel: közterület használati engedély köteles TV-, illetve filmfelvételnek minősül a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény hatálya alá tartozó film, felvétel, illetve mozgókép.

(20) Közterületi berendezési tárgyak, utcabútorok: mindazon közterületen elhelyezett tárgyak és bútorok, amelyek a közterületből helyet foglalnak el, pl: padok, óriás kaspók, dobogók, terelőkerítések, stb. Nem utcabútorként kell közterület használati engedélyt kérni azok berendezések után, amelyekkel a közterület használata kereskedelmi célúvá válik. Pl. padokból létrehozott terasz, stb.

(21)[9] Turisztikailag kiemelt terület: Békés Város elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiájában AT 1-es területként térképileg is feltüntetett terület.


4. §

(1) Közterület-használati engedélyt köteles kérni az, aki közterületet rendeltetésétől eltérő célra kíván használni, ilyen különösen:

a) kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,

b) tartós közterületi árusítás,

c) mutatványos és cirkuszi tevékenység végzése,

d) rendezvények és kiállítások tartása,

e) mezőgazdasági termékek, zöldség, gyümölcs idényjellegű árusítása, 

f) reklám- és hirdetőtevékenység,

g) üzemképtelen járművek tárolása,

h) építőanyagok tárolása és építési munkaterületek kialakítása,

i) közterület bontása,

j) közművezetékek és berendezéseik elhelyezése,

k)[10] az önkormányzati közút területének nem közlekedési célú igénybevétele.

(2)[11]

(3)[12]A közterületet rendeltetésétől eltérően használni közterület-használati engedély alapján lehet, amelynek kiadása nem mentesíti a kérelmezőt az egyéb jogszabályokban meghatározott szakhatósági engedély beszerzésétől. Az állami közút melletti területen a közút kezelőjének hozzájárulását szükséges beszerezni. A közterület-használati engedélyt a polgármester adja ki.

(4) A polgármester döntése ellen benyújtott fellebbezést Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete bírálja el.


Zöldterületek védelme


5. §

Zöldfelületek használata


(1) A közhasználatú zöldterületeket és azok berendezéseit, építményeit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelő célra – állaguk sérülése nélkül – mindenki díjmentesen használhatja.

(2) A közhasználatú zöldterületet építkezés céljából igénybe vevőnek kötelessége az építés során megmaradó fák, cserjék és zöldfelületek védelme.

(3) A közhasználatú zöldterület – engedélyezett – rendeltetéstől eltérő használata folytán a rajta lévő növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések károsodása, megsemmisülése esetén az engedélyes saját maga, vagy megbízottja útján köteles a pótlásról, illetve a helyreállításról gondoskodni. Ennek elmulasztásakor köteles a pótlás költségeit megtéríteni.


6. §

(1) Közhasználatú zöldterületen tilos:

a) tüzet rakni; a tűzrakás kizárólag a kijelölt helyeken (tűzrakó helyeken) szabad, a biztonsági és környezetvédelmi előírások betartása mellett. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom idején a kijelölt helyeken is tiltott.

b) olyan tevékenységet folytatni, magatartást tanúsítani, mely mások nyugalmát, pihenését zavarhatja.

c) kerti építményeket, berendezési tárgyakat rongálni, rendeltetéstől eltérően használni.

d) utakon, tereken a forgalmat indokolatlanul, engedély nélkül akadályozni.

e) a fákon hirdetéseket kifüggeszteni, fákat kitörni, csonkítani.

f) közhasználatú zöldterületeken, azok sétaútjain járművel közlekedni, ott parkolni, a gépjárműveket ott javítani vagy tisztítani.

g) közhasználatú zöldterületen állatot legeltetni.

(2) Zöldterület végleges elfoglalására csak jóváhagyott helyi építési szabályzat és szabályozási terv birtokában kerülhet sor.

(3) A városban lévő utak úttengelyétől mért 3 méteren – 4 méternél szélesebb útpálya esetén az út szélétől 1 méteren – belül építmények, oszlopok, korlátok, fás szárú növények csak Békés Város Polgármestere engedélyével telepíthetők.


A rendeltetéstől eltérő közterület-használat egyes esetei


7. §

Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység


(1) Közterületen szeszes ital nem szolgálható fel és nem fogyasztható, kivéve

a) a vendéglátóegységekhez kapcsolódó kerthelyiség területén,

b) a közterületi rendezvények alkalmával kialakított alkalmi büfében.

(2)[13] Nem engedélyezhető közterület-használat ezen rendelet 2. számú mellékletében szereplő 1. övezeti kategóriában az alábbi tevékenységek folytatására:

a) vidámparki, céllövöldei, cirkuszi tevékenységre

b)

A tilalom nem vonatkozik az állandó működési engedéllyel rendelkező üzletre az előtte lévő közterület tekintetében.

(3) Ideiglenes és tartós árusítás esetén a minimálisan igényelhető területnagyság 4 m2.

(4) Az üzletek tulajdonosai és bérlői az üzletek előtt, engedély birtokában akkor helyezhetik ki közterültre termékeiket,

a) ha azonos termékkör az üzleten belül megtalálható,

b) ha a gyalogosforgalom akadálymentesen biztosítható,

c) ha az árubemutatás az üzlet nyitvatartásával egy időben történik.

d) ha a bemutatott áruk az üzletben megvásárolhatók,

e) ha a bemutatott áruk megjelenése esztétikus és a terület városképi jellegének megfelel.

Az árubemutatáshoz használt eszközöket, állványokat nyitvatartási időn túl a közterületről el kell távolítani.


8. §[14]

Reklám- és hirdetőtevékenység


(1) Hirdető- és reklámtábla a közút űrszelvényén kívül helyezhető el, oly módon, hogy a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti, figyelembe véve a közúti közlekedés biztonságáról szóló 1988. évi I. törvényben foglaltakat.

(2) Hirdetések, reklámtáblák közcélú villamosmű, hírközlőmű, kábeltévé tartóoszlopára valamint egyéb berendezési tárgyaira történő elhelyezéséhez közterület-használati engedély szükséges, azzal, hogy ilyen hirdetéseket, reklámtáblákat csak úgy szabad rögzíteni, hogy eltávolításuk esetén sérülést a felületen ne okozzon.

(3)[15] Tilos hirdetéseket, reklámtáblát elhelyezni:

a) fán,

b) nem hirdetést szolgáló köztéri berendezéseken (pl.: útbaigazító táblák),

c) műemléken, helyi védett épületen, középületen, azok kerítésén,

d) autóbuszváró felépítményein,

e) a 470-es út által érintett utcák Fáy utca és Hídvégi utca közötti szakaszain, a Széchenyi téren, az Ady utcán, valamint a Rákóczi utcának az Irányi utcáig tartó szakaszán a közcélú villamosmű, hírközlőmű, kábeltévé tartóoszlopára, valamint egyéb berendezési tárgyaira.

f) Az e) pontban szabályozott korlátozás nem vonatkozik:

fa) a 12 hónapnál hosszabb időtartamra kihelyezett, engedélyköteles, városképileg és műszakilag megfelelően felszerelt hirdetésekre, reklámtáblákra, valamint

fb) az országgyűlési, önkormányzati, és Európai Parlamenti választásokkal, népszavazásokkal összefüggő, műszakilag és városképileg megfelelően kihelyezett hirdetésekre abban az esetben, ha kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek az erre a célra készült, és a Polgármesteri Hivatal által biztosított ideiglenes hirdető felületekre helyezik ki plakátjaikat, hirdetéseiket. Ebben az esetben a plakátok, hirdetések közterület használati engedély nélkül helyezhetőek ki.

(4) A mozgóreklám közterület-használati engedély köteles. Alkalmazása során:

a) be kell tartani a KRESZ szabályait,

b) fél óránál hosszabb ideig egy helyben, parkolóban nem tartózkodhat,

c) a forgalmat nem akadályozhatja, forgalmi jelzést nem takarhat el.

(5)[16]


9. § [17]


10. §

Üzemképtelen jármű tárolása közterületen


(1) Közterületen üzemképtelen jármű 30 napon túl csak közterület-használati engedély birtokában tárolható. Amennyiben az üzemképtelen jármű üzembentartója nem rendelkezik közterület-használati engedéllyel, köteles a járművet saját költségén a közterületről haladéktalanul eltávolítani.

(2) Az üzemképtelen járművet el kell szállítani, ha az ismert üzembentartó/tulajdonos a felszólításnak a megadott határidőig nem tett eleget, vagy az üzembentartó/tulajdonos kiléte nem állapítható meg. Az elszállításról a városi rendőrkapitányságot értesíteni kell.

(3) A jármű elszállításakor jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell – szükség esetén szakértő bevonásával – a jármű műszaki állapotának leírását, annak alvázszámát és motorszámát, a járműben található tárgyak felsorolását és a járműről készült videofelvételt.

(4) Az elszállított járműveket az e célra kijelölt telephelyen a tulajdonos költségére és veszélyére kell tárolni. A tároló helyre történő szállítást követően az ismert tulajdonost értesíteni kell, és egyben írásban felszólítani a jármű tárolóhelyről történő 15 napon belüli elszállítására, és a felmerült költségek megfizetésére.

(5) A kijelölt tároló helyen a járművek tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 60 napig kell gondoskodni. A szállítás és tárolás költségei a tulajdonost terhelik. A tárolással megbízott csak a felmerült költségek megtérítését követően köteles a járművet a jelentkező tulajdonosának átadni.

(6) A ki nem váltott, elszállított üzemképtelen járműveket a tárolással megbízott az elszállítás napjától számított 60 nap elteltével értékesítheti.

(7) Az értékesítésből befolyó vételár elsődlegesen a már felmerült költségek kielégítésére szolgál. E körben költség: a tárolással kapcsolatban felmerülő költségek, az elszállítással kapcsolatban felmerülő költségek, a szakértői értékeléssel kapcsolatban felmerülő költségek, továbbá minden olyan felmerülő költség, amely az elszállított járművel kapcsolatos.

(8) A vételárnak a költségeket meghaladó részét a jármű tulajdonosának kell kiadni, amennyiben pedig a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat elkülönített számláján kell letétben kezelni, és a Ptk. szerinti elévülési idő elteltéig megőrizni. Az elévülési idő eltelte után az át nem vett vételár az önkormányzat tulajdonába kerül.

(9) A letétként kezelt vételár után a jármű tulajdonosa letéti díjat nem tartozik fizetni, azonban kamatra sem jogosult.


11. §

Építőanyag-tárolás és építési munkaterület létesítése


Építőanyag közterületen való tárolása és építési munkaterület közterületen való létesítése csak közterület-használati engedély birtokában lehetséges. A közterület-használat befejeztével a használó köteles a közterületet eredeti állapotába visszaállítani.


12. § [18]


13. §

Közterület bontása


(1)[19] a) Közterületet Békés Város Polgármesterének engedélye nélkül felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett bontást polgármesternek egy munkanapon belül be kell jelenteni. A bejelentésben közölni kell a helyreállítás várható időpontját, és el kell küldeni a terület helyszínrajzát. A bejelentés elmaradásából keletkező károkért a mulasztó felel.

      b) A közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása alatt a forgalom ideiglenes szabályozásáról és a munkálatokkal kapcsolatos egyéb élet- és vagyonbiztonsági intézkedésekről a közmű kezelője, ill. üzemeltetője köteles gondoskodni.

(2)[20]

(3) Amennyiben a közút igénybevétele során az érintett útfelület több mint 50%-át felbontják, az igénybevevő köteles az utat teljes szélességben, az eredeti burkolattal azonos módon újjáépíteni.

(4) Abban az esetben, ha a bontás az útfelület legfeljebb 25%-át érinti, az igénybevevő köteles az utat az útpálya fél szélességében helyreállítani.

(5) Járda bontása esetén a bontást kérő köteles a járda burkolatát teljes szélességben újjáépíteni, amennyiben az műszakilag lehetséges.

(6) Ha a bontással érintett útszakaszon szerelvény van, azt eredeti szintre kell helyezni, továbbá a szegéllyel és útburkolati jellel ellátott felületeket az eredetivel azonos módon kell helyreállítani.

(7) Foltonkénti útbontás esetén a felbontott területnél nagyobb terület helyreállítása is előírható.

(8) A közterület helyreállítási munkáinál a füvesítés és növénytelepítés költségének megállapításakor a garanciális időn belüli gondozási munkát is figyelembe kell venni.

(9) November 15. és március 15. közötti időszakban közút, közterület felbontása csak hibaelhárítási munkálatok miatt, valamint az időjárás függvényében engedélyezhető.

(10)[21] A Békés Városközpont szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról szóló 42/2007. (IX.7.) KT. rendelet alapján a városközpont területén légvezeték nem helyezhető el, a villamos energia-, távközlési-, kábel TV és optikai kábel vezetése csak földkábelen történhet.

(11) Új burkolat, zöldterület elkészültétől, felújításától számított 5 éven belül közterület-bontási engedély csak különösen indokolt esetben adható ki.

(12) A közút és járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás ideje alatt (a végleges helyreállításig) a bontást kérő köteles gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról.

(13)[22] A munkavégzés befejezése után nyíltárkos geodéziai bemérési vázlatot kell benyújtani.

(14) A közterület, közút és tartozékai felett vagy alatt közművezeték, illetve közműlétesítmény elhelyezése esetén egyszeri megváltási díjat állapíthat meg a polgármester.


14. §[23]

Nyomvonal jellegű létesítmény elhelyezése


Építési engedélyhez kötött nyomvonal jellegű létesítményt (pl. utat, vasutat, kapubejárót, közművezetéket, csatornát és ezzel összefüggő műtárgyat és tartozékot) a közterület felett vagy alatt elhelyezni csak a polgármester engedélyével lehet.


15. §[24]

A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele


Az igénybevételi díj kiszabásánál ezen rendelet 3. számú melléklete díjtételeit kell alkalmazni.



16. §[25]

A közterület- használati engedély és kérelem


(1) Közterület-használati engedély kizárólag írásban kérhető, a kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét), magánszemély esetében a születési helyét, idejét és az anyja nevét, jogi személy esetén cégjegyzékszámát,

b) a közterület-használat célját, illetve módját,

c) a közterület-használat időtartamát,

d) a közterület-használat pontos helyét,

e) a használat mértékét (az elfoglalt terület vízszintes vetületét, táblák esetén pedig a felület nagyságát).

(2) A közterület bontásához való hozzájárulás illetve, a nyomvonal jellegű létesítmény elhelyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben megjelölteken kívül a következőket is:

a) az építtető megnevezését és címét,

b) a létesítmény elhelyezésére kért terület megjelölését,

c) az elbíráláshoz szükséges helyszínrajzokat, műszaki terveket,

d) a közterület-használat célját.

e) a közterületen végzett munka pontos megnevezését és az igénybe vett terület nagyságát m2-ben,

f) a munkakezdés időpontját és a helyreállítás idejét,

g) a szakipari munkát végző kivitelező nevét, elérhetőségét,

h) a felelős építésvezető nevét, elérhetőségét,

i) a bontást végző kivitelező nevét, elérhetőségét,

j) a helyreállításért felelős nevét, címét, a helyreállítás módját,

k) a keletkező törmelékek tételes kimutatását.

(3) Az engedélyek iránti kérelemhez kérhető:

a) közművek építési engedélyezési terve,

b) a közterületre kihelyezendő árusítóeszköz, reklám- és hirdetőberendezés rajza, tervrajza, fotója,

c) takarítási szerződés, vagy nyilatkozat a takarítási munka elvégzéséről, ha a közterület károsodása, szennyeződése várható.


17. §[26]

A közterület-használatra vonatkozó kérelmet a terület igénybevétele előtt legalább 5, de legfeljebb 44 munkanappal lehet benyújtani. Ugyanazon területre, egy időpontra vonatkozóan, több személy által benyújtott közterület-használati kérelmek között az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság az igénybevétel előtt licitálással dönt. A licitálás induló összege a rendelet 1. mellékletében meghatározott díj összege.


18. §

Az engedélyek megadására vonatkozó eljárási rend


(1)[27] Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni. Az irányadó díjtételeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2)[28]A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, az érintett közút kezelőjének állásfoglalását, a városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedési követelményeket, továbbá a közreműködő szakhatóságok előírásait, ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl: vállalkozói igazolvány, működési engedély) fennállását is.

(3) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kérelmező a korábbi közterület-használattal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tett eleget.

(4)[29]A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét), magánszemély esetén születési helyét, idejét és anyja nevét, jogi személy esetén cégjegyzékszámát,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e) az engedély lejárta vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségeket,

f) a fizetendő díj mértékét és fizetésének módját, a díjfizetés ütemét, az első díjfizetés határidejét, a további díjfizetési határidőket,

g) a díjfizetés alóli mentesség esetén a mentesség okát.

(5)[30] A polgármester megtagadja az engedély kiadását:

a) az építmény elhelyezése nem felel meg az országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek vagy a helyi építési szabályzatnak,

b) a tervezett létesítmény a közterület, illetve azt határoló építmények rendeltetésszerű használatát zavarja vagy biztonságát veszélyezteti, városképpel össze nem egyeztethető,

c) a kérelmezőnek közterület-használati díj tartozása van.

(6)[31] Közterület-használati engedély maximum 1 éves határozott időre adható. A határozott idő lejártát követően a közterület-használati engedélyt ismételten ki lehet adni. A korábban határozatlan időre vagy 1 évnél hosszabb időre kiállított közterület használati engedélyek 2017. március 31. napján lejárnak.

(7)[32] A közterület-használati díj minimális mértéke 1.000,-Ft + ÁFA. Amennyiben az 1. számú mellékletben foglalt díjtételek alapján számított közterület-használati díj mértéke nem éri el az 1.000,-Ft-ot, akkor a közterület használatáért 1.000,- Ft + ÁFA összeget kell fizetni.

(8)[33] Amennyiben a közterület használatának módja nincsen nevesítve az 1. mellékletben, akkor a közterület használatának módja szerint azonos kategóriában adható ki az engedély.


18/A §[34]

A Képviselő-testület minden év októberében a felülvizsgálja a Rendelet 1. mellékletét az abban szabályozott díjak és díjkategóriák aktualitásának megőrzése érdekében.


A közterület-használó kötelezettségei és az engedély visszavonása


19. §

(1)[35] Nem kell közterület-használati díjat fizetni az alábbi esetekben:

a) a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti és katasztrófa-védelmi szervek, mentők, valamint a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése, javítási és fenntartási munkálatok végzése során,

b) Ha a közterület-használat önkormányzati érdeket szolgál, különösen a városi rendezvény, az egészségügyi felvilágosítás, a kulturális rendezvény, az idegenforgalmi rendezvény.

c) ha a kérelmező önkormányzati intézmény,

d) ha a közterületet közvetlen életveszély elhárítása céljából veszik igénybe.

(2)[36] Az engedélyes a közterület tényleges használatától függetlenül köteles az engedély érvényességének időtartama alatt a közterület-használati díj megfizetésére.

(3)[37] Ha az engedélyes a közterület-használatot az engedély lejárta előtt meg kívánja szüntetni, köteles azt előzetesen írásban bejelenteni. Az engedélyes a közterület-használat megszüntetésének bejelentett időpontjától mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.

(4) Az engedélyes a közterület-használati engedély lejárta után köteles a területet rendezett, tiszta állapotban és helyreállítva átadni.

(5) Rendezvények esetén az engedélyes köteles a rendezvény ideje alatt és annak befejeztével az elfoglalt közterületet feltakarítani és a keletkezett hulladék folyamatos elszállításáról gondoskodni, vagy ezen feladatok ellátásának elvégzésére szerződést kötni. Amennyiben a terület megtisztítása nem történik meg, az önkormányzat azt az engedélyes költségére elvégezteti.

20. §

(1)[38] A közterület-használati engedély közérdekből, különösen rendezvény szervezése, közút építése és karbantartása, közterület felújítása, karbantartása, járdák és csapadékvíz elvezető árkok építése, karbantartása esetén kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható.

(2)[39] Vissza kell vonni a közterület-használati engedélyt:

a) ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, a közterületet rongálja,

b) ha az engedélyes a díjfizetési kötelezettségének egyszeri felszólításra a megadott határidőn belül nem tesz eleget,

c) ha a közterület használat a környéken lakók jogos érdekeit aránytalanul, vagy tartósan sérti.


21. §[40]

Közterület engedély nélküli használata


(1)[41] Aki közterületet engedély nélkül használ, vagy az abban foglalt feltételeket nem tartja be, a polgármester felhívására köteles a közterület-használatot megszüntetni, és a területet saját költségén eredeti állapotába visszaállítani. Ha az eredeti állapotot egyszeri felszólítás ellenére sem állítja helyre, abban az esetben arról a polgármester gondoskodik annak költségére, aki az e rendeletbe ütköző tevékenységet végezte. Ha az e rendeletbe ütköző tevékenységet végző személye nem állapítható meg, a költséget arra kell terhelni, akinek érdekében a tevékenységet végezték. 

(2)[42] Engedély nélküli vagy attól eltérő közterület-használat esetén a használó köteles a használat idejére egyébként fizetendő díjat megfizetni. A használat idejét a bizonyítható és tényleges közterület foglalás idejétől kezdve kell meghatározni.

(3) Az engedélykérelem beadása, illetve az engedélyt visszavonó határozat elleni fellebbezés nem jogosít közterület-használatra.

(4)[43]


21/A. §[44]

A játszóterek használatának szabályai


(1) Békés Város Önkormányzata tulajdonában lévő játszótereket, az azokon felállított játékokat rendeltetésének, korosztályának megfelelően, saját felelősségére bárki ingyenesen használhatja.

(2) A játszótéri eszközök állaguknak –a természetes elhasználódáson túli- romlása, rongálása nélkül használhatók.

(3)[45] A § (3) A játszóterek naponta nyári időszámítás szerint reggel 07:00-től este 20.00 óráig - július 1.-augusztus 31-e közötti időszakban reggel 07:00-től este 20:30-ig - téli időszámítás szerint pedig reggel 8-tól este 17-ig tartanak nyitva. Nyitvatartási időn túl a játszótérre bemenni, ott tartózkodni tilos.

(4) A játszótéri játékokat 14 éven aluli gyermekek használhatják. A játszótereket 6 éven aluli gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett látogathatják.

(5) A játszótérre a közegészségügyi követelmények betartása érdekében szigorúan tilos kutyát, vagy más állatot bevinni, beengedni. Az esetlegesen bekerülő kóborállatok befogatása érdekében azonnal a gyepmestert kell értesíteni.

(6) A játszótereken dohányozni, alkoholt fogyasztani, szemetelni, a növényzetet károsítani tilos.

(7) A játszótereken kerékpározni, motorkerékpározni, mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni tilos.

(8) A játszótér használatának szabályait jól látható helyre minden játszótéren ki kell függeszteni.


22. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdon szabályozásáról szóló 6/1993. (II. 25.) sz. rendeletének 3/A. §-a és 3. számú melléklete, valamint Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes gépjárművek közúton való tárolásának tilalmáról szóló 39/1992. (IX. 24.) számú rendelete.

(2) E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba.


[46]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.


Békés, 2006. június 30.


Pataki István s.k.                                         Molnárné dr. Tarkovács Márta s.k.

    polgármester                                                                   jegyző


A rendelet kihirdetésre került: 2006. június 30-án


1. sz. melléklet[47]


A közterület rendeltetésétől eltérő használata esetén fizetendő díjak

(A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák)



A

B

C

D

Sor-szám

Közterület-használat célja

Egység

Közterület használati díj (forintban, ÁFA nélkül)

I. övezet

II. övezet

1.

Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység elfoglalt területre számítva

1.1

Közterületi kiskereskedelmi tevékenység (kivéve mozgóbolt, mozgóárusítás)

m2/nap

100

80

1.2.

Közterületi kiskereskedelmi tevékenység: mozgóbolt, mozgóárusítás

db/nap

3 100

3 100

1.3.

Kereskedelmi árut tartalmazó automata telepítése és abból történő kereskedés

m2/nap

200

160

1.4.

Kerthelyiség, terasz

m2/nap

50

40

1.5.

Alkalmi vásárok

m2/nap

100

80

1.6.

Készpénz felvételi és bank-automaták

Ft/m2/hó

1 000

800

1.7.

Üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, kivéve az 1.4 pont alapján engedéllyel rendelkező terület feletti részt

Ft/m2/hó

260

215

1.8.

Karitatív célú gyűjtőedények elhelyezése

-

díjtalan

Díjtalan

2.

Reklám és hirdető tevékenység hirdetési felületre számítva

2.1.

Közterületbe 15 cm-en túl benyúló cégér, a benyúló részre számítva, de legalább 0,5 m2 megváltása kötelező

m2/nap


5

3

2.2.

Közterületbe benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, bemutatóvitrin, cég- és címtábla, de legalább 0,5 m2 megváltása kötelező

m2/nap

100

80

2.3.

Önálló hirdető berendezés (mozgatható, vagy lealapozott reklámtábla, hirdetőtábla, fali reklámtábla)

m2/nap

100

80

2.4.

Hangosreklám

Ft/nap

500

500

2.5.

Fényreklám

m2/nap

50

40

2.6.

Közterülettel érintkező plakát 50 m2 alatt

m2/nap

100

100

2.7.

Közterülettel érintkező plakát 50 m2 felett

m2/nap

50

50

2.8.

Zászló reklámhordozóként

m2/nap

50

40

2.9.

Légtérben kifüggeszthető transzparens

m2/nap

1 500

1 200

2.10.

Kereskedelmi termék reklámcélú bemutatása, ha nem az 2.11 vagy 2.13 formában történik

m2/nap

100

80

2.11.

Szórólap, tájékoztató osztása, egyéb máshová nem sorolható rendezvény, standos formában

m2/nap

5 000

4 000

2.12.

Gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá nem tartozó tevékenység gyakorlásához szükséges pult, asztal, színpad, hangosítás, stb. elhelyezése

m2/nap

5 000

4 000

2.13.

Hangosreklámmal vagy szignálhasználattal egybekötött mozgóbolti vagy mozgóárusítás, ha eseti, idényjellegű

db/nap

4000

4000

2.14.

Hangosreklámmal vagy szignálhasználattal egybekötött mozgóbolti vagy mozgóárusítás, ha rendszeres vagy az engedélykérő kérése alapján a 2.13, amennyiben számára kedvezőbb

db/év

40 000

40 000

2.15.

Mozgóreklám

Ft/nap

500

500

3.

Sport-, kulturális, társadalmi rendezvény helyszíne és azok tárgyai (színpad, hangosítás, szervezői sátor, stb.) elfoglalt területre számítva




3.1.

Önkormányzati rendezvény

-

díjtalan

díjtalan

3.2.

Nem-önkormányzati rendezvény útlezárás nélkül

m2/nap

 50

30

3.3

Nem-önkormányzati rendezvény útlezárással. A 3.2-n felül fizetendő felár

Ft/nap

20 000

20 000

3.4

A rendezvényeken részt vevő kereskedelmi vagy reklámtevékenységet folytató közterület használók díjai az 1. melléklet egyéb pontjai alapján számítandók

-

-

-

4.

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék tárolása, építési munkaterületek elfoglalt területre számítva

m2/nap

100

80

5.

Közterületen tárolt tüzelőanyag (kizárólag: szén, brikett, tűzifa) a közterület használat megkezdését követő 4. naptól díjköteles (3 napig díjmentesen tárolható)

m2/nap

100

80

6.

TV, filmfelvétel elfoglalt területre számítva – a 2004. évi II. törvénnyel összhangban, az 5. melléklet szerint

m2/nap

170

150

7.

Mutatványos, utcazenész, pantomim, élőszobor és cirkuszi tevékenység elfoglalt területre számítva

m2/nap

130

130

8.

Közterületi berendezési tárgyak, utcabútorok

8.1.

reklámot nem tartalmazó

-

díjtalan

díjtalan

8.2.

reklámot tartalmazó (reklám felületre vetítve)

m2/nap

80

60

9.

Közterületről indított tűzijáték

Ft/alkalom

11 000

8 500

10.

Üzemképtelen gépjárművek közterületen való tárolása elfoglalt területre számítva

m2/hó

4 000

4 000

11.

Minden egyéb, rendeltetésszerűen nem a közterületen tárolható, elhelyezhető berendezés, tárgy, utánfutó, gép, gép egysége vagy tartozéka, termény, anyag, nyersanyag

m2/hó

4 000

4 000

12.

Mobilgarázs

m2/hó

500

500

13.

Szórólap eltávolítási díj

Ft/db

500

500

14.

Plakát eltávolítási díj

Ft/db

1000

1000

15.

Kondenzvizet közterületre ürítő klímaberendezés

db/év

2000

2000









2. sz. melléklet

Közterület-használati díj területi kategóriái


I. övezet:

Fábián utca a Móricz Zs. utcától a Hőzső utcáig,

Hőzső utca a Fábián utcától a Rákóczi utcáig,

Szabó D. utca a Rákóczi utcától a Tátra utcáig,

Mátra utca a Tátra utcától a Fürdő telekhatáráig,

Körösi Cs. utca a Fürdő telekhatárától a Tátra utcáig,

Fürdősétány a Tátra utcától a Teleki utcáig,

Borz utca a Teleki utcától a Petőfi S. utcáig,

Petőfi S. utca a Borz utcától a Csók zugig,

Csók zug a Petőfi S. utcától a Szent Pál sorig,

Durkó utca a Csók zugtól a Fúró utcáig,

Bajza utca a Fúró utcától a Szarvasi utcáig,

Szarvasi út a Bajza utcától a Sporttelepig,

Május 1. park a Szarvasi úttól a Kossuth utcáig,

Kossuth utca a Vasútállomástól a Csíkos utcáig,

Csíkos utca a Kossuth utcától a Fábián utcáig,

valamint ezen utcák által bezárt földrészletek.


II. övezet:

A felsorolt területeken kívül eső egyéb Békés város nyilvántartott belterületi földrészletei.


3. sz. melléklet[48]


Közutak, járdák, kerékpárutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak

(A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák)


I. övezet

75 Ft/m2/nap

II. övezet

40 Ft/m2/nap.

Külterület és zártkert

30 Ft/m2/nap

[49]


Minimális igénybevételi díj

600.-Ft/igénylő



4. sz. melléklet


                        Föld alatti vezetékek elhelyezéséhez szükséges területsávok

                                   (Tájékoztató méretek MSZ 7487/2 szerint)


A vezeték megnevezése


Sávszélesség /m/

Vízvezeték

Belső mérete:

NÁ 500 mm-ig

NÁ 501-800mm

NÁ 801-1200mm


1,2

1,6

2,4

Csatorna

/zárt gravitációs vezeték/

Külső mérete:

A<0,3m

0,3m<A<1,0m

1,0m<A<1,6m


1,2

2,4

3,2

Csatorna

/nyomócső/

Vízvezetékkel azonos

vízvezetékkel azonosan

Gázvezeték

Belső mérete:

NÁ 500mm-ig

NÁ 501-800mm

NÁ801-1200mm


1,2

1,5

2,0

Távhőellátási vezeték védőszerkezetben

Védőszerkezet külső mérete:

A<0,8m

0,8m<A<1,2m

1,2m<A<2,2m


1,5

2,0

3,5

Villamos energia ellátási kábel /erősáramú, nagyfeszültségű, feszültség kisebb mint 120kV/

A kábelek száma

1…2

3…5

5-nél több kábel esetén kábelenként


0,5

1,2

0,2

Távközlési kábel

Földbe fektetve

1 nyílásnál

Védőszerkezetben 2-6 nyílás esetén

0,4

0,4

0,8

Közvilágítási oszlopsor

       -

1,0


 Megjegyzés: - : névleges átmérő

- A: a vezeték vagy védőszerkezetének külső mérete (függőleges síkok közti vízszintes távolság) 


5. sz. melléklet[50]


A települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint



A

B

C

D

E

F


Közterület besorolás*

forgatási terület

technikai terület

stáb-
parkolási terület

kiürítési terület

forgalom-
technikai biztonsági terület

Ft/m2/nap

Ft/m2/nap

Ft/m2/nap

Ft/m2/nap

Ft/m2/nap

1.

a város turisztikailag kiemelt központi területe

521

208

208

208

20

töredéknap esetén

261

töredéknap esetén

104

töredéknap esetén

104

töredéknap esetén

104

töredéknap esetén

10

2.

a város nem turisztikailag kiemelt központi területe

208

156

104

104

10

töredéknap esetén

104

töredéknap esetén

78

töredéknap esetén

52

töredéknap esetén

52

töredéknap esetén

5


* a 2004. évi II. törvény 3. számú mellékletének fogalom meghatározása alapján


[1]

Módosította a 8/2007. (II. 23.), 25/2008. (V. 30.), 18/2009. (VI. 26.), 35/2009. (X. 2.), 48/2009. (XI. 27.), 22/2010. (V. 28.), 16/2012. (V. 25.), 16/2015. (V. 04.), 22/2016. (IX. 05.), 30/2016. (XII. 13.), 4/2017. (I. 30.), 22/2017. (VII. 27.) önkormányzati rendelet.

[2]

Módosította a 8/2007. (II. 23.) önkormányzati rendelet.

[3]

Beiktatta a 22/2016. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.

[4]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[6]

Módosította a 22/2016. (IX 05.) önkormányzati rendelet.

[7]

Módosította a 22/2016. (IX 05.) önkormányzati rendelet.

[8]

Módosította a 30/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelet.

[9]

Beiktatta a 22/2017. (VII. 27.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[10]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[11]

Hatályon kívül helyezte a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[12]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.


[13]

Hatályon kívül helyezte a b) pontot a 2/2016. (II. 01.) önkormányzati rendelet.

[14]

Módosította a 35/2009. (X. 2.) önkormányzati rendelet.

[15]

Módosította a 16/2015. (V. 04.) önkormányzati rendelet.

[16]

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet.

[17]

Hatályon kívül helyezte a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[18]

Hatályon kívül helyezte a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[19]

Az a) pontot módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[20]

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (I. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[21]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[22]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[23]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[24]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[25]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[26]

Módosította a 25/2008. (V. 30.), 22/2010. (V. 28.), 16/2015. (V. 04.) önkormányzati rendelet.

[27]

Módosította a 22/2016. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.

[28]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[29]

Módosította a 25/2008. (V. 30.), 22/2016. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.

[30]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[31]

Módosította a 22/2016. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.

[32]

Módosította a 2/2016. (II. 01.) önkormányzati rendelet.

[33]

Beiktatta a 22/2016. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.

[34]

Beiktatta a 22/2016. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.

[35]

Módosította a b.) pontot a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[36]

Módosította a 22/2016. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.

[37]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[38]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[39]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[40]

Módosította a 25/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

[41]

Módosította a 35/2009. (X. 2.) önkormányzati rendelet.

[42]

Módosította a 22/2016. (IX. 05.) rendelet

[43]

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet.

[44]

Beiktatta a 18/2009. (VI. 26.) önkormányzati rendelet.

[45]

Módosította a 16/2015. (V. 04.) önkormányzati rendelet.

[46]

Beiktatta a 30/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet.

[47]

Módosította a 22/2010. (V. 28.), 2/2016. (II. 01.), 22/2016. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.

[48]

Módosította a 22/2010. (V. 28.) önkormányzati rendelet.

[49]

Hatályon kívül helyezte a 22/2016. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.

[50]

Módosította a 22/2017. (VII. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a.