Békés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 09. 03- 2023. 04. 28Békés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Önkormányzat, a képviselő-testület hivatalos megnevezése, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Békés Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 2.
(3) Az Önkormányzat telephelyei:
a) 5630 Békés Piac tér 24. hrsz: 2288/38;
b) 5630 Békés Krisztina zug hrsz: 0329/2;
c) 5630 Békés Krisztina zug hrsz: 0329/3;
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.bekesvaros.hu; (a továbbiakban: városi honlap).
(5) Az Önkormányzat központi elektronikus levélcíme: varoshaza@bekesvaros.hu;
(6) Az Önkormányzat hivatalos lapja a „Városházi Krónika”. Az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája az 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 2. szám alatt, a Békési Polgármesteri Hivatal földszintjén lévő hirdetőtábla.
(7) Az Önkormányzat bélyegzője: köralakú „Békés Város Önkormányzata” felirattal, középen Magyarország címere;
2. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése: Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(2) A képviselő-testület működési területe: Békés Város közigazgatási területe.
(3) A képviselő-testület névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Békési Polgármesteri Hivatal, 5630 Békés, Petőfi utca 2.
(5) A Békési Polgármesteri Hivatal bélyegzője: kör alakú „Békési Polgármesteri Hivatal” felirattal, középen Magyarország címere.
2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei
3. § (1) Békés Város jelképei a címer és a zászló, amelyek részletes leírását, valamint azok használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat által alapított kitüntetésekről, elismerő címekről, a helyi ünnepnapokról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat hivatalos városi ünnepnapja április 15., amelyen a várossá nyilvánításra emlékezik.
3. Hivatalos kapcsolatok
4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Gyergyószentmiklós és Hegyközkovácsi (Románia), valamint Magyarittabé (Szerbia) és Myszków (Lengyelország) településekkel.
(2) Az Önkormányzat feladatellátása során együttműködik a város más fenntartású intézményeivel, köztestületeivel, egyesületeivel, alapítványaival és egyházaival, továbbá a megyei önkormányzattal és a környező települések önkormányzataival.
4. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
5. § Az intézményeknél és az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknál a képviselő-testület vagy a polgármester kinevezési jogkörébe tartozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
5. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök
6. § (1) Az Önkormányzat közvetlenül, önkormányzati társulásban történő részvétellel, intézménye útján, gazdasági társasága révén vagy vásárolt szolgáltatással ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az Önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat kormányzati funkció szám szerinti bontásban a 2. melléklet, az önként vállalt feladatokat a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzati intézmények, társulások, és az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok jegyzékét a 2. függelék tartalmazza.
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
6. A képviselő-testület munkaterve
7. § (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján ülésezik.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a félévet megelőző utolsó képviselő-testületi ülésén.
(3) A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a polgármester rendszeresen, lehetőség szerint havonta tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok és az elfogadott rendeletek végrehajtásáról.
(4) A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) a nemzetiségi önkormányzatok testületeitől,
d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeitől,
e) az Önkormányzat területén működő intézményektől.
(5) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) az ülések tervezett időpontja, napirendjei,
b) a napirendek előterjesztőjének a megjelölése,
c) a napirendek megjelölésénél a véleményező bizottság megnevezése,
d) a napirend előkészítőinek felsorolása.
(6) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert.
7. A képviselő-testület üléseinek összehívása
8. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését - a (8) bekezdés esetét kivéve - írásban hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.
(3) A képviselő-testület soros és soron kívüli üléseket tart.
(4) A képviselő-testület a munkaterv szerinti soros üléseit - lehetőség szerint - a hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni. A képviselő-testület soron kívüli üléseire a (8) bekezdés rendelkezései irányadóak.
(5) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét,
b) ülés esetén annak várható időtartamát,
c) az ülés kezdési időpontját,
d) a javasolt napirendet,
e) a napirendi pontok előterjesztőjét és előkészítőjét.
(6) A képviselő-testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket - az (7) és (8) bekezdés, valamint a 10. § (2) bekezdés eseteit kivéve - az ülés előtt legalább 5 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a képviselő-testület tagjainak.
(7) Amennyiben valamely előterjesztés nem a képviselő-testületi meghívóval együtt kerül kiküldésre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztés elkészültét követően haladéktalanul, de legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt 3 nappal, illetve az illetékes bizottság ülése előtt 1 nappal el kell juttatni a képviselő-testület tagjainak, valamint a bizottsági tagoknak.
(8) A képviselő-testület ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása telefonon vagy elektronikus úton is történhet. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülést megelőző munkanapon 16.00 óráig kell a meghívásról és amennyiben van, az írásbeli előterjesztés kiküldéséről intézkedni. A sürgősség okát meg kell jelölni. A soron kívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben illetékes bizottság véleményének előzetes beszerzése.
9. § (1) A képviselő-testület ülésére - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az előterjesztésekhez elektronikus úton történő hozzáférés biztosításával meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt, az aljegyzőt,
c) a város egyéni országgyűlési képviselőjét,
d) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,
e) a napirendi pontok előkészítőit,
f) az Önkormányzat által megbízott könyvvizsgálót az őt érintő ügyekben.
(2) Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában:
a) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője,
b) a területileg illetékes járási hivatal vezetője,
c) a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke,
d) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
e) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselői a társaságot érintő ügyekben,
f) a helyi sajtó képviselői,
g) a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet vezetője,
h) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gyulai Tankerület igazgatója,
i) önkormányzati és egyéb városi intézmények vezetői,
j) ünnepi ülés esetén Békés Város Díszpolgárai,
k) azon személyek és szervezetek, akik jelenlétét a polgármester – különösen a napirend valamely pontjával kapcsolatban – indokoltnak tartja,
l) a helyi polgárőr szervezet.
8. Az ülések nyilvánossága
10. § (1) Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint a tervezett napirendről a lakosságot a városi honlapon tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
(2) A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a városi honlapon nyilvánosságra kell hozni.
9. Előterjesztések
11. § (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) Első rész:
aa) fejrész, mely tartalmazza az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő személy és osztály, osztályvezető illetve szervezet megnevezését, a véleményező bizottság megnevezését, az előterjesztés sorszámát, a döntéshozatal módját, minősített többség esetén hivatkozással a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) vagy az arról rendelkező önkormányzati rendelet megfelelő szakaszára, valamint az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalásának módját,
ab) előterjesztés szöveges indoklása (rendeletmódosításkor, tartalmi változás esetén az előterjesztés tartalmazza a rendeletnek a módosítás előtti, illetve a módosítás utáni szövegét is), a tárgykört érintő jogszabályok, adatok információk ismertetése,
ac) pénzügyi tárgyú előterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos megjelölése.
b) Második rész:
ba) határozati javaslat, illetve rendelet-tervezet,
bb) egyértelműen legyen megfogalmazva;
bc) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;
bd) legyen szakszerű és végrehajtható;
be) ahol ez szükséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni;
bf) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, szükség esetén a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;
bg) az előterjesztő aláírása,
bh) a jogi és a pénzügyi kontrollt végző személyek aláírása
bi) pénzügyi tárgyú előterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos megjelölése.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előterjesztői az alábbiak lehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) tanácsnok,
d) bizottsági elnök (bizottsági döntés alapján)
e) képviselő
f) jegyző, aljegyző, osztályvezető,
g) városi főépítész,
h) mindaz, akit a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér.
(3) A képviselő-testület határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:
a) polgármester,
b) tanácsnok,
c) bizottsági elnök,
d) jegyző,
e) az önkormányzat gazdasági társaságának képviselője, illetve önkormányzati intézmény vezetője,
f) mindaz, akit a képviselő-testület határozatai végrehajtására kötelez vagy felkér.
12. § (1) A napirendi előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.
(2) Kivételes esetben - az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel - szóbeli előterjesztés tehető a képviselő-testület ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselő-testület tagjai, rendelkezésére bocsátani legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdéséig. Szóbeli előterjesztést tehet: polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, aljegyző.
(3) Az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági módosító javaslatot a bizottsági határozat kivonatának elkészítése után a bizottsági elnök haladéktalanul írásban benyújtja a jegyzőnek.
(4) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével - melyet a Pénzügyi Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével igazol - a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(5) A képviselő-testületi előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia.
(6) Az alakuló ülésen - a (2) bekezdéstől eltérően - az alpolgármester, tanácsnok, és a bizottsági tagok megválasztására szóbeli előterjesztés tehető.
13. § Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a döntés meghozatala jogszabály rendelkezése alapján indokolt vagy az a képviselő-testület következő ülésére önkormányzati érdeksérelem nélkül már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványról a képviselő-testület az előterjesztés tárgyának, jellegének megfelelő többséggel határoz. A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
10. Az ülés vezetése, a vita
14. §1 (1) Az ülést vezető elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:
a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
e) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a képviselő-testület,
f) bármikor szünetet rendelhet el.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
(3) A képviselő-testület ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – az (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni
a) az étel- vagy italfogyasztástól, ide nem értve a víz, kávé vagy tea fogyasztását, valamint az orvosilag indokolt étel- és italfogyasztást,
b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától,
c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától,
d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.
(4) Amennyiben az ülést vezető elnök a vitát nem a jelen rendelet szabályainak megfelelő módon vezeti, az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke erre figyelmezteti őt.
(5) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, az ülésvezető ez iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező, ennek érdekében:
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, továbbá ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
d) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
e) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ,
f) figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (2) bekezdésben vagy a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakba ütközik,
g) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
h) a képviselő kivételével, ismételt rendzavarás esetén, vagy a (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt esetben az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt,
i) ismétlődő vagy tartós rendzavarás, állandó lárma vagy vita, az ülés folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében az ülést vezető elnök – ha ismételt figyelmeztetése sem jár eredménnyel – határozott időre félbeszakíthatja az ülést.
(6) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(7) A (2), (3), (5) és (6) bekezdés rendelkezései a bizottságok üléseire is értelemszerűen alkalmazandók.
15. § (1) Napirend felvételéről, a napirendek sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok elfogadása előtt a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat.
(3) A napirend tárgyalása előtt az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz.
16. § (1) Az adott előterjesztéshez a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak egyszer maximum 5 percben hozzászólhatnak, majd még egyszer 2 percben reagálhatnak az elhangzottakra. Az előterjesztéshez további egyszer 2 perc terjedelemben kérdéseket tehetnek fel. Személyes érintettség esetén 1 perces viszontválaszra van lehetőség.
(2) Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság elnökét maximum 15 perces, a képviselőket maximum 10 perces, második megszólalás esetén maximum 5 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.
(3) Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1)-(2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.
(4) A képviselő-testület bizottságának döntését a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt maximum 5 percben ismerteti a képviselő-testület ülésén, amennyiben azt az előterjesztés vagy annak melléklete nem tartalmazza.
(5) Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben egy alkalommal az ülést vezető elnök hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ez esetben sem haladhatja meg a maximum 5 percet.
17. § (1) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője - legfeljebb 5 percben - reagálhat a hozzászólásokra.
(2) A vita folytán elhangzott módosító javaslatokról a képviselő-testület szavazással dönt.
(3) Az előterjesztés napirendről történő levételét - a döntéshozatal előtt - az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
18. § (1) A módosító határozati javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.
(2) Amennyiben a napirend jellege és a kialakult vita indokolttá teszi, a képviselő-testület dönthet határozatszövegező munkacsoport létrehozásáról, amelynek tagjai:
a) a polgármester, alpolgármester,
b) az előterjesztés előkészítésében résztvevő osztályvezető,
c) az érintett bizottság elnöke,
d) a jegyző, az aljegyző,
e) a tárgy szerint illetékes más szakértő,
f) az a képviselő, aki a módosító javaslatot tette.
(3) A határozat megszövegezésének időtartamára a polgármester szünetet rendel el.
11. Határozathozatal
19. § (1) Szavazni „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet, vagy a képviselő-testület tagja a szavazástól tartózkodhat.
(2) A szavazás gépi szavazórendszer segítségével vagy kézfelemeléssel történik.
(3) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, a képviselő-testület először a pályázatok érvényességéről dönt.
(4) Több érvényes pályázó esetén betűrend szerint egyenként szavaz a képviselő-testület.
(5) Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget abban az esetben a szavazás eredménytelennek minősül, és az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.
(6) Amennyiben több jelölt vagy változat is megkapja a szükséges többséget, abban az esetben ezen jelöltekről vagy változatokról betűrend szerint ismételten szavaz a képviselő-testület.
(7) Szavazat azonosság esetén csak az érintett jelöltek vagy változatok vonatkozásában ismétlődik meg a szavazás.
20. § (1) A szavazás megismétlésére vonatkozó, az Mötv.-ben szabályozott eseten túlmenően érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A szavazás megismétlésének kérdésében a képviselő-testület ügyrendi döntést hoz.
(2) A képviselő által tévesnek minősített szavazás esetén a képviselő köteles azt a napirend szavazását követően azonnal bejelenteni, mely esetben az ülés elnöke új szavazást rendel el.
(3) A képviselő-testület ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni nem lehet. Ügyrendi javaslat a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslatról azonnal, vita nélkül kell dönteni egyszerű többséggel. Ügyrendi hozzászólás jelzése esetén a képviselőnek soron kívül kell szót adni. Amennyiben a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az ülést vezető elnök a képviselőtől megvonja a szót.
(4) A módosító indítványokról a képviselő-testület az előterjesztés döntéshozatala módjának megfelelően dönt.
21. § A határozat jelölése:
a) Teljes jelölés: Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../20... (hó, nap) határozata;
b) rövid megjelölés: ……/20… (hó, nap) kt. határozat.
22. § Személyes érintettség esetén az Mötv. szabályai az irányadók azzal, hogy amennyiben a képviselő-testület tagja adott ügyben – a szavazás megkezdése előtt - elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő - a képviselő-testület határozata alapján - alkalmanként 10.000 forint megfizetésére köteles, amelyet az Önkormányzat költségvetési számlájára kell megfizetni.
23. § A képviselő-testület - az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően - minősített többségű szavazással dönt az alábbi ügyekben:
a) forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé minősítéséhez, az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése, megterhelése és vállalkozásba való bevitele,
b) önkormányzati vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelői jogának ingyenes átruházása,
c) azon gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntésekhez, amelynek az önkormányzat tulajdonosa, illetve amelyben tulajdonrésszel rendelkezik,
d) döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról,
e) képviselő-testületi hatáskörök átruházása, döntési jog átadása,
f) önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása,
g) az Önkormányzat által beadni kívánt pályázat benyújtásához való döntéshez, ha a pályázathoz szükséges önkormányzati önerő meghaladja az 5 millió Ft-ot.
12. Titkos és név szerinti szavazás
24. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a polgármester, vagy legalább 6 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként minősített szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás a gépi szavazórendszer átállításával vagy szavazólapon (szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással) történik. Az alpolgármester(ek) választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.
(4) A titkos szavazást az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság legalább három képviselő tagja, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(5) Az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság képviselő tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít, és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. Amennyiben az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke nincs jelen a titkos szavazáskor, a titkos szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.
25. § (1) A név szerinti szavazás tartásának Mötv.-ben meghatározott kötelező esetén túlmenően a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt legalább egy képviselő indítványozza.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjának nevét betűrend szerint, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól. Az ülés elnöke megállapítja a szavazás eredményét.
(3) A név szerinti szavazás eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
13. Interpelláció, kérdés
26. § (1) Az interpelláció a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a képviselő-testület ülésén a bejelentések napirendi pont keretében terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban, vagy 30 napon belül írásban ad választ az interpellációt feltevő képviselő részére.
(2) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról a képviselő a képviselő-testület ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő soros testületi ülésen nyilatkozik, amelyen az interpelláló jelen van. A képviselő az interpellációra adott válasz elfogadásáról egyszer 1 percben reagálhat, valamint a következők szerint nyilatkozik: „elfogadom a választ”, vagy „nem fogadom el a választ”. Amennyiben a képviselő nyilatkozata nemleges, azt egy percben megindokolhatja.
(3) Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt az elfogadásról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy az ügy tárgya szerint illetékes Bizottsághoz kerül véleményezésre. A véleményezés eredményéről a Bizottság elnöke a képviselő-testület következő soros ülésén ad tájékoztatást, melynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásával a képviselő-testület megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az illetékes tanácsnokot, illetve az ügyben illetékes képviselő-testületi bizottság elnökét. Az interpelláció kivizsgálásával a képviselő-testület által megválasztott ideiglenes bizottság is megbízható és a vizsgálatba a képviselő-testület által jóváhagyott külső szakértő is bevonható.
(6) Az interpellációra adott írásbeli választ, továbbá vizsgálat esetén az annak eredményét összegző anyagot minden képviselőhöz el kell juttatni és a képviselő-testület ülésére be kell terjeszteni.
14. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
27. § (1) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.
(2) A nyilvános ülés hangfelvétele, valamint a számítógépes szavazógép által rögzített adatok közérdekű adatnak minősülnek.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve 2, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 3 példányban készül.
(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Békés Városi Püski Sándor Könyvtár részére.
(6) A képviselő-testület egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeletei, határozatai és a nyilvános jegyzőkönyvei a városi honlapon elérhetők.
15. Lakossági fórumok
28. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A képviselő-testület a következő lakossági fórumokat rendszeresíti:
a) közmeghallgatás,
b) a képviselő-testület által meghatározott és a település egészét érintő tanácskozás.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, előterjesztésekről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, és lehetőleg a sajtó vagy a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(4) A közmeghallgatáson a hozzászólások időtartamára a 16. § rendelkezései irányadóak.
(5) A közmeghallgatás meghirdetett tárgyköreihez kapcsolódó közérdekű kérdéseket, javaslatokat írásban, elektronikus levélben és telefonon előzetesen is el lehet juttatni az Önkormányzathoz, melyekre a közmeghallgatáson, vagy 30 napon belül írásban kell válaszolni.
16. Az önkormányzati rendeletalkotás
29. § (1) A rendelettervezet előkészítése:
a) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes képviselő-testületi bizottság, ideiglenes bizottság, valamint a képviselő-testület által jóváhagyott külső szakértő is.
c) A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.
(2) A tervezet véleményezése:
a) A rendelettervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelettervezet előterjesztésében utalni kell.
b) A tervezetet véleményezés céljából az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság, valamint a tárgy szerint érintett képviselő-testületi bizottság elé kell terjeszteni.
(3) A rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) A rendelettervezetek előterjesztésére a 11. § (2) bekezdésben meghatározott előterjesztők jogosultak.
b) A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani, aki a tervezet előkészítéséről a jegyző útján, valamint az illetékes önkormányzati bizottság(ok) bevonásával gondoskodik. A rendelettervezetet az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság, valamint a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a) az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik,
b) az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formája elsődlegesen a városi honlapon való közzététel.
(5) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
30. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testületi, a bizottsági tag a bizottsági ülésről történő távolmaradást legkésőbb az ülést megelőző napon, rendkívüli bizottsági ülés esetén az ülést megelőző 2 órával korábban telefonon vagy személyesen köteles bejelenteni a polgármesternél, a bizottság elnökénél vagy az általuk meghatározott személyeknél.
(2) Igazolt távollétnek kell tekinteti, ha a képviselő-testület vagy a bizottság tagja
a) a képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottság elnöke megbízása alapján az ülés időpontjában az önkormányzat érdekében feladatot teljesít, vagy más közfeladatot végez,
b) az ülés időpontjában beteg vagy időponthoz kötött egészségügyi ellátásban részesül,
c) A Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója elhunyt és a végtisztesség időpontja egybeesik az ülés időpontjával,
d) az ülés időpontjában állampolgári kötelezettségének tesz eleget (pl. idézés, tanúmeghallgatás) és a megjelenést igazolja,
e) az ülésen elháríthatatlan családi ok miatt nem tud részt venni.
(3) A (2) bekezdés a) c) és e) pontjaiban meghatározott esetekben a (1) bekezdésben foglaltak teljesítésén kívül nem szükséges egyéb igazolást csatolni. A (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott esetekben a távollétet igazoló dokumentumot a polgármesternél vagy az általa megjelölt személynél a tárgyhónap utolsó napjáig kell leadni. Ezekben az esetekben a távolmaradás személyesen vagy telefonon történő bejelentése nem helyettesíti az írásos igazolást.
(4)2
(5) A képviselő a képviselő-testület felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(6) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.
(7) Az Önkormányzat a képviselői munkához helyiséget, a lakossági fórumok megtartása céljából évente két alkalommal ingyenes teremhasználatot biztosít a képviselők számára, valamint a fogadó órák időpontját, és a lakossági fórumok meghívóját a városi honlapon és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.
(8) A polgármester egyes települési képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - felkérhet a döntések előkészítésében, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokban való közreműködésre. A képviselő ilyen esetben, amennyiben a felkérést elfogadta, ennek köteles eleget tenni.
30/A. §3 (1) A polgármester a képviselői kötelezettségszegés észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság soron következő ülésére elterjesztésben tesz indítványt.
(2) A Képviselő-testület az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság javaslatára dönt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglalt kötelezettségét vagy hivatali esküjét megszegő képviselő vagy bizottsági tag magatartásának szankcionálásáról az alábbiak szerint:
a) aki az Mötv. 32. § (2) i), j) vagy k) pontjai szerinti kötelezettségét megszegi, 1-12 havi tiszteletdíj-megvonással szankcionálható,
b) aki két egymást követő ülésén önhibájából nem vesz részt, a képviselő-testület az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló 23/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelet 2. §-a szerinti tiszteletdíját 30 %-kal csökkenti, maximum 12 hónap időtartamra,
c) aki a jelen Rendelet 14. § (3) vagy (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi, 1-6 havi tiszteletdíj-megvonással szankcionálható,
d) aki a zárt ülés rendjét megsérti, a zárt ülésre készült, előterjesztésként kiküldött anyagot nyilvánosságra hozza, vagy az ott elhangzottakat illetéktelenek számára bármilyen módon megismerhetővé teszi, 1-12 havi tiszteletdíj-megvonással szankcionálható.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
17. Bizottságok létrehozása
31. § (1) Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Humán és Szociális Bizottság (4 fő önkormányzati képviselő + 3 fő nem önkormányzati képviselő)
b) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság (4 fő önkormányzati képviselő + 3 fő nem önkormányzati képviselő)
c)4 Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság (5 fő önkormányzati képviselő + 2 fő nem önkormányzati képviselő)
(2) A bizottságok személyi összetételét a 3. függelék tartalmazza.
(3) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott határideig tart.
(4) Az ideiglenes bizottság különösen önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára, munkatervben meghatározott napirend előkészítésére, megállapodások előkészítésére, valamely ügy kivizsgálására, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésére vizsgálatok lefolytatására hozható létre.
(5) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja saját tagjai közül minősített többséggel.
(6) Az ideiglenes bizottság működésére vonatkozó részletszabályokat a képviselő-testület az ideiglenes bizottság megválasztását követő, legkésőbb 15 napon belül határozza meg.
18. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok
32. § (1) A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban.
(2) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.
(3) A bizottságok az egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködnek és tájékoztatják egymást.
33. § (1) A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk, kivéve a sürgősségi indítvány esetét. A bizottság - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak olyan előterjesztést tárgyal, amely az ülés meghívójában szerepel.
(2) Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak indokolt esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor.
(3) A bizottság határozattal dönt. A határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az érintett bizottság elnöke félévente beszámol a képviselő-testületnek.
(5) Pénzügyi fedezetet igénylő bizottsági előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével – amelyet a Pénzügyi Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével igazol - terjeszthetők a bizottság elé.
(6) Több bizottság együttes ülést is tarthat. Együttes bizottsági ülés tartása esetén a bizottságok levezető elnököt választanak. Az együttes ülés összehívására, a bizottságok határozatképességre és határozathozatalára a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
(7) Az együttes bizottsági ülésről egy jegyzőkönyv készül.
34. § A bizottság a működési szabályait – az előzőekben leírtakon túlmenően – az Mötv. és a jelen rendelet keretei között maga állapítja meg.
19. A bizottságok általános feladatköre
35. § A bizottság:
a) önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja az önkormányzati rendeletben részére kijelölt feladatokat,
b) közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében,
c) véleményezi a más képviselő-testületi bizottságok számára döntésre előkészített előterjesztéseket, amennyiben önkormányzati rendelet vagy más képviselő-testületi döntés ezt előírja,
d) kialakítja állásfoglalását a képviselő-testület által meghatározott előterjesztés esetében,
e) előkészíti azt az előterjesztést, amelynek képviselő-testület elé terjesztésére a testülettől megbízást kapott,
f) felkérés esetén véleményezi a képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést,
g) véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, dönt, eljár az önkormányzati rendeletekben részére biztosított feladatkörben, hatáskörben, önkormányzati hatósági hatáskörben,
h) gyakorolja a képviselő-testület által részére határozatban biztosított döntési jogosítványokat,
i) véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,
j) véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre.
20. A bizottsági feladat-és hatáskörök
36. § (1) A bizottságok által ellátandó feladatok- és hatáskörök részletes jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A TANÁCSNOK, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ
21. A polgármester
37. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkarendjével megegyezik.
(3) A polgármester minden hónapban előzetes bejelentkezés alapján fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
22. Az alpolgármester
38. §5 (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású önkormányzati képviselő alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Feladatkörét a polgármester határozza meg.
(2) Az alpolgármester az alábbi időpontokban a polgármesteri hivatalban végzi munkáját:
a) kedd: 15-16 óráig,
b) szerda: 15-18 óráig,
c) péntek: 8-11 óráig.
(3) Az alpolgármester kéthetente minden páros hét hétfőn 14 és 16 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
23. A tanácsnok
39. § A képviselő-testület oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó tanácsnokot választ, aki feladat- és hatáskörében eljárva
a) koordinálja az intézmények és a fenntartók közötti kapcsolattartást,
b) részt vesz a fenntartók közötti kapcsolattartásban, egyeztetések szervezésében és lebonyolításban,
c) az ágazati jogszabályokban megnevezett szervezetekkel az egyeztetéseket lefolytatja,
d) tevékenységéről évente beszámol a testületnek.
24. A jegyző
40. § A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként
a) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések előkészítéséről,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) törvényességi észrevételt tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
d) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat függelékeinek folyamatos aktualizálásáról.
25. Az aljegyző
41. § (1) A polgármester által a jegyző javaslatára kinevezett aljegyző a jegyző akadályoztatása esetén teljes jogkörben gyakorolja a jegyző hatásköreit.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyző helyettesítését a képesítési követelményeknek megfelelő végzettséggel rendelkező osztályvezető látja el.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
42. § (1) A polgármesteri hivatal jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(2) A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.
(3) A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
43. § (1) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól külön önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet).
(2) A vagyonrendeletben kell megjelölni
a) a törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemeket, ezen belül a forgalomképtelen (kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét;
b) az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket.
44. § (1) A képviselő-testület éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a bizottságok előzetesen megtárgyalják.
(3) A zárszámadással egyidejűleg – évi egy alkalommal – kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé a belső ellenőrzésről szóló beszámoló.
45. § A polgármester köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni az Önkormányzat alaptevékenységével kapcsolatban lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések, hatósági határozatok megállapításairól, ezen kötelezettségének az Önkormányzatot érintő döntés közlésétől számított 30 napon belül, legkésőbb az azt követő soros képviselő-testületi ülésén köteles eleget tenni.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK
46. § Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltak alapján – e rendelet 4. függelékében foglalt együttműködési megállapodás szerint - biztosítja a Békés városban működő nemzetiségi önkormányzatok (német, roma, román, szlovák) számára a működésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. § (1) E rendelet 2019. év október hó 29. napján 9:10 órakor lép hatályba
(2) Hatályát veszti Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 04.) önkormányzati rendelete.
1. függelék a 22/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 22/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 22/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
4. függelék a 22/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
A 14. § a Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (4) bekezdését a Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 30/A. §-t a Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 31. § (1) bekezdés c) pontja a Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § a Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.