Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/1999. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről
Hatályos: 2005. 09. 30Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/1999. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről
Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában kapott felhatalmazás alapján az ügykörébe tartozó adók hatékony beszedésének elősegítése érdekében érdekeltségi rendszert vezet be.
A RENDELET HATÁLYA
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Polgármesteri Hivatalban az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselőkre, valamint az adóhatáskör címzettjére.
AZ ÉRDEKELTSÉGI ALAP FORRÁSAI
2. § (1) Az esedékesség időpontjáig be nem fizetett és az adóügyi dolgozók eredményes közreműködése révén befolyt adóhátralék 25%-a.
(2) Az adószámlára teljesített befizetésekből késedelmi pótlékra befolyt összeg.
(3) Az érdekeltségi alapot elkülönítetten kell kezelni, a fel nem használt pénz a költségvetés bevételét képezi.
AZ ÉRDEKELTSÉGI ALAPBÓL TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEK JOGCÍME
3. § (1) Az érdekeltségi alapból beszedési jutalék címen lehet kifizetéseket eszközölni.
(2) Az 1. §-ban meghatározott dolgozók beszedési jutalékra jogosultak, ha az önkormányzatot megillető adóbevétel eléri a folyó évi fizetési kötelezettség (folyó évi helyesbített előírás) 97%-át. A folyó évi helyesbített előírás kiszámításakor a nem jogerős előírásokat, a visszatérítés címén előírt összegeket figyelmen kívül kell hagyni.
A BESZEDÉSI JUTALÉK KIFIZETÉSE
4. § (1) A beszedési jutalékot – amennyiben a folyó évi helyesbített előírás és az elszámolt bevétel aránya a 97%-ot eléri – az 1. §-ban meghatározott dolgozóknak az előző évi bruttó alapbérük 15%-ával azonos összegben lehet kifizetni. A 100%-ot elérő, vagy meghaladó teljesítés esetén további 5% beszedési jutalék járhat.1
(2) A jutalék kifizetéséről az adóügyi dolgozókra vonatkozólag a jegyző dönt.
(3) Az adóhatáskör címzettjét megillető beszedési jutalék kifizetéséről a polgármester dönt.
AZ ÉRDEKELTSÉGI ALAP KÉPZÉSE
5. § Az érdekeltségi alapot megillető részesedést az éves zárási munkálatok elvégzése után egy összegben – ellenőrizhető bizonylatolás mellett – kell az adóbeszedési számláról az önkormányzat elkülönített számlájára átutalni. A pénzalapnak fedeznie kell a társadalombiztosítási járulékot is.
A BESZEDÉSI JUTALÉK KIFIZETÉSE
6. § (1) A jutalékra való jogosultságot az éves zárási munkák után értékelni kell. Teljesítés esetén a jutalékot legkésőbb a tárgyévet követő zárási összesítő alapján kell megállapítani és a zárási összesítő elkészültét követő hónap utolsó napjáig kell kifizetni.
(2) A beszedési jutalékot a teljesítés évében munkában töltött idő arányában kell kifizetni. Munkában töltött időnek azokat a munkanapokat kell tekinteni, amelyekre a dolgozót munkabér illeti meg. Ha a teljesítés évén belül a munkabér folyósítása együttesen 30 naptári napnál rövidebb ideig szünetel, akkor ezt munkában töltött időnek kell tekinteni.
(3) A beszedési jutalék munkabérnek minősül, ezért arra a bérjellegű juttatásokra vonatkozó társadalombiztosítási és adójogszabályokat kell alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba . Rendelkezéseit először az 1998. adóévre kell alkalmazni.
(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Módosította: 20/2005.(IX.30.) rendelet Hatályos: 2005. szeptember 30-tól