Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2000. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

a 2000. évi belvíz sújtotta lakóépületek újraépítéséhez és felújításához nyújtandó önkormányzati támogatásról

Hatályos: 2000. 10. 24

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2000. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

a 2000. évi belvíz sújtotta lakóépületek újraépítéséhez és felújításához nyújtandó önkormányzati támogatásról

2000.10.24.

A lakás célú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26) MT. rendelet 10. §-ban biztosított hatáskörében eljárva a Képviselő-testület, a településen kialakult rendkívüli belvíz által a személyi tulajdonú lakásokban okozott károk enyhítése céljából, továbbá az ezen ok miatt veszélybe került lakhatási feltételek biztosítása érdekében a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra a személyekre, akiknek a belvíz Szarvas Város közigazgatási területén található a káresemény bekövetkeztekor a kérelmező által lakott lakóházában kárt okozott, és lakhatását vagy a lakóház helyreállítását e támogatás nélkül nem képes megoldani.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a belvízkárosult lakásingatlanok biztosító által meg nem térített kárainak enyhítésére.

A támogatás feltételei és mértékei

2. § (1) Támogatásban részesülhetnek azok a személyek, akiknek az általuk lakott lakóháza megsemmisült, életveszélyessé vált és az építési hatóság a bontást jogerős határozatában elrendelte. Támogatást kérhet a további károk megelőzése érdekében a lakóház helyreállításához az a személy is, akinek az általa lakott lakásingatlanában a rendkívüli belvíz miatt olyan mérvű károsodás következett be, hogy az a biztonságos lakhatást veszélyezteti. A fent meghatározott esetekben az alábbi mértékű támogatás állapítható meg:

a) Lakás építése esetén a támogatás mértéke legfeljebb 1.600.000.-Ft.

b) Lakás vásárlás esetén a támogatás mértéke legfeljebb 1.400.00.-Ft.

c) Helyreállítás, javítás esetén a támogatás mértéke legfeljebb 500.000.-Ft

(3) A támogatás vissza nem térítendő támogatásból, és kamatmentes hitelből áll. A vissza nem térítendő támogatás a megállapított és felvett támogatás 50 %-a.

(4) A kamatmentes hitelt 100 ezer Ft-ig maximum 5 évi, míg e feletti összeg esetén maximum 15 évi időtartamra lehet igénybe venni, kamatmentesen. A törlesztési idő alatt egy alkalommal maximum 6 hónapi halasztást engedélyezhet a Népjóléti Bizottság.

(5) A részletfizetési kötelezettségnek elmulasztása esetén /3 hónapi türelmi idő után/ a fennmaradó tartozás összege a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelve egy összegben esedékessé válik, kivéve, ha a törlesztésre halasztást kért és kapott az igénylő.

(6) A Polgármesteri Hivatal a támogatás nyújtásával egyidejűleg jelzálogjogot és elidegenítési terhelési tilalmat köteles az Önkormányzat javára a kamatmentes kölcsön összegére és futamidejére az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni.

3. § (1) Az életveszélyes, illetve gazdaságosan helyre nem állítható lakásingatlan tulajdonosa, amennyiben a támogatás egyéb feltételeivel rendelkezik, kérheti meglévő bontásra ítélt lakásával azonos komfortfokozatú önkormányzati bérlakás biztosítását.

(2) Az önkormányzat a megsemmisült, illetve bontásra kötelezett ingatlanban lakók lakhatási feltételeit a már meglévő, illetve vásárolandó vagy építendő önkormányzati tulajdonú bérlakás bérbeadásával 5 éves időtartamra biztosítja.

(3) Az önkormányzati bérlakás bérbeadására, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló1993. évi LXXVIII. törvényt, valamint a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó többször módosított 11/1994.(III.21.) számú helyi önkormányzati rendeletet kell alkalmazni a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(4) A bérbeadás 5 éves időtartamára a bérlakásra megállapítható lakbér 50 %-át kell megfizetnie annak az önkormányzati bérlakásban elhelyezett belvízkárosult személynek, illetve családnak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át.

(5) A bérbeadás 5 éves időtartamára a bérlakásra megállapítható lakbér 25 %-át kell lakbérként, 75 %-át lakbér letétként, elő-takarékosságként megfizetnie annak az önkormányzati bérlakásban elhelyezett belvízkárosult személynek, illetve családnak, aki vállalja, hogy a bérbeadás időtartama alatt legalább a lakbér letét összegével megegyező, saját lakáshoz jutását elősegítendő összeget befizet. Ez esetben a bérbeadó a lakbér letét összegét, valamint az azzal megegyező összegű elő-takarékosság összegét külön számlán kezeli és a bérlő részére a bérleti jogviszony lejártakor és a lakás leadásával egyidejűleg egy összegben kifizeti.

(6) A bérlakás biztosítását kérelmező köteles az életveszélyes illetve gazdaságosan nem helyreállítható ingatlanát a bontásra kötelező határozatban, illetve engedélyben foglaltak szerint lebontani.

(7) A 2. § (1) bekezdésben meghatározott támogatás mértékéről és módjáról a kár nagysága, a család jövedelmi viszonya, szociális helyzete, s a biztosító által fizetett kártérítés alapján, az önkormányzati bérlakás biztosításáról a károsult kérelme, a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Gazdasági Osztályának életveszélyessé nyilvánító határozata, lebontást elrendelő, illetve engedélyező határozata, illetve szakvéleménye alapján a Képviselő-testület Népjóléti Bizottsága dönt.

4. § (1) Nem részesülhet támogatásban az

a) akinek tulajdonában másik lakható lakóház, lakás ingatlan van,

b) aki tőle elvárhatóan nem tett meg mindent lakhatásának biztosítása érdekében,

c) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3-szorosát, egyedülálló esetében ötszörösét.

d) aki az 1999. évben keletkezett belvízkára miatt 1999. évben támogatásban részesült, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

e) aki az 1999. évi belvíz támogatását nem használta fel, illetve a felvett támogatással nem számolt el.

(2) Kivételesen, egyedi elbírálás alapján részesülhet támogatásban az a belvízkárosult, aki korábbi támogatásából és saját pénzügyi forrásából a Műszaki Osztály által előírt helyreállítási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, azonban lakásingatlanát az ismételt nagymértékű belvíz a lakhatást veszélyeztetve rongálta meg. A lakhatás veszélyeztetettségéről a Műszaki Osztály részletes szakvéleményt ad ki.

(3) Nem minősül lakhatónak az a lakásingatlan, amely a tulajdonostárs, vagy haszonélvező használatában van, illetve az építési hatóság életveszélyessé, lakhatatlanná nyilvánította.

(4) Nem nyújtható pénzbeli támogatás életveszélyes, valamint olyan lakásingatlan helyreállítására, amelynek helyreállítása nem célszerű, gazdaságtalan.

(5) A támogatás csak olyan lakóház ingatlan megszerzésére állapítható meg, mely nem haladja meg a 106/1988. (XII.26.) MT rendeletben meghatározott méltányolható lakás igényt. A támogatás csak olyan lakóházas ingatlan megvásárlásához adható, amely az építésügyi hatóság szerint 15 évig jelentősebb felújítást nem igényel, és legalább azonos komfortfokozatú a kárt szenvedett ingatlannal.

(6) Új lakás építése esetén támogatás csak a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII.26.) MT. rendeletben rögzített méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó lakás építéséhez adható.

(7) A méltányolható jogos lakás igény meghatározása a káresemény bekövetkezésekor a kárt szenvedett ingatlanban együtt lakó személyek száma alapján történik.

5. § (1) A támogatást kérő köteles a kérelméhez az 1993 évi III. tv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi viszonyairól igazolásokat becsatolni, továbbá a belvíz kárt szenvedett ingatlanra vonatkozó tulajdoni lapját, valamint vásárlás esetén a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapját becsatolni.

(2) A támogatást kérőnek nyilatkozni kell, hogy neki, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak - a megsemmisült (gazdaságosan nem helyreállítható) lakásingatlanon túlmenően – beköltözhető lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.

Eljárási, ügyviteli szabályok

6. § (1) A támogatás iránti kérelmet Szarvas Város Polgármesteri Hivatala Szociális és Igazgatási Osztályánál, az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. A Szociális és Igazgatási Osztály ellenőrzi a benyújtott kérelmet és mellékleteit, hivatalból beszerzi a kérelmezők valamennyi ingatlanának tulajdoni lapját és elbírálásra a Népjóléti Bizottság elé terjeszti a kérelmeket.

(2) A támogatási kérelem elbírálásáról az e rendelet hatályba lépését megelőzően benyújtott kérelmekről a Népjóléti Bizottság 30 napon belül dönt. A hatályba lépést követően benyújtott kérelmekről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt. A döntés és az 5. § (l) bekezdésben szabályozott megállapodás alapján a támogatott részére a támogatás összegének 50 %-a előlegként kifizethető.

(3) Az előleg és az előlegen felüli támogatási összeg felhasználását követően a támogatásban részesített további két alkalommal előleget vehet fel a támogatás maximum 25 %-ának megfelelő összegben a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán, amennyiben az eredeti építési, javítási, helyreállítási tevékenységgel kapcsolatos számlákkal igazolja költségeit és a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Gazdasági Osztálya az előzetes helyszíni ellenőrzése után a megvásárlást, felhasználást, beépítést igazolja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott előlegek, illetve a támogatás végösszegének kifizetéséről csak a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Osztálya rendelkezhet amennyiben a támogatott a számlákat becsatolta és a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Gazdasági Osztálya azokat előzetesen igazolta.

(5) A Polgármesteri Hivatal Műszaki és Gazdasági Osztálya a helyszíni szemle során az elvégzett és a hátralévő munkálatokról, a használatba vétel tényéről, az önkormányzati támogatás felhasználásáról, azt az igazoló számlákról jegyzőkönyvet vesz fel, melyet a helyszíni ellenőrzést végző és a támogatásban részesített ír alá.

(6) Amennyiben a Népjóléti Bizottság lakásvásárláshoz állapít meg támogatást, úgy a támogatás összege csak az adásvételi szerződés alapján az eladó kezeihez fizethető ki, illetve utalható át az általa írásban megnevezett számlára, illetve ügyvédi letétbe.

(7) Ha az igénylő a támogatás igénybevétele, a bérlakás biztosítása céljából tudatosan valótlan adatot közöl, a támogatást visszamenőleges hatállyal meg kell szüntetni és reá a 2. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, türelmi idő nélkül.

(8) Ha a támogatott a támogatás összegét a támogatás céljától eltérően használja fel, illetve felhasználásra biztosított határidőben nem használja fel, a felvett támogatás összegét egy összegben a 2. §.(5) bekezdésében meghatározott kamatokkal együtt köteles visszafizetni.

7. § (1) A támogatás igénybevételére és felhasználására vonatkozó megállapodást a Polgármesteri Hivatal Szociális és Igazgatási Osztálya készíti elő, a támogatás megállapítását követő 8 napon belül.

(2) A megállapodás tartalmazza:

a) a támogatás teljes összegét,

b) a felvehető előleget,

c) a felhasználás feltételeit: a támogatás teljes összege folyósításának időpontját, célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásához szükséges dokumentumokat, számlákat,

d) a visszafizetési kötelezettséget a céltól eltérő felhasználás esetén, az ellenőrzési kötelezettséget,

e) a támogatási összeg felhasználásának határidejét,

f) a kölcsön támogatás visszafizetésének biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére vonatkozó rendelkezéseket,

g) kölcsön visszafizetésének futamidejére jelzálogjog ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzését,

h) a támogatást egy összegben kell visszafizetni, ha az ingatlant a kölcsön visszafizetése előtt elidegeníti vagy javára kikötött értékkülönbözettel elcseréli, illetve a kérelmező a döntésre jogosult testület félrevezetésével jutott a támogatáshoz. Ez utóbbi esetben a támogatást a 2. §. (5) bekezdésben meghatározott kamatokkal együtt kell visszafizetni,

i) a nem rendeltetésszerű felhasználás jogkövetkezményeit.

(3) A megállapodást az önkormányzat részéről a Polgármester írja alá.

(4) A (2) bekezdés h.) pontjában foglaltak alól kivétel, vagyis az elidegenítési tilalmat fel lehet oldani és az eredeti szerződés szerint kell a támogatást visszafizetni, ha a lakást a támogatott:

a) házasság felbontása esetén vagyonközösség megszüntetése érdekében illetőleg hatósági, vagy bírósági határozat alapján idegeníti el,

b) azért idegeníti el, hogy tulajdonába kerülő másik lakás építésére, vásárlására használja fel,

c) a támogatott javára kikötött értékkülönbözet nélkül cseréli el.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a kölcsön visszafizetéséig a jelzálogjogot és az elidegenítési terhelési tilalmat a megvásárlandó lakásra át kell jegyeztetni.

8. § (1) A megállapodás két-két példányának megküldésével a Szociális és Igazgatási Osztály értesíti:

- a Pénzügyi Osztályt, a támogatások összegének a jogosult részére történő, vagy az adásvételi szerződés szerinti eladó kezeihez történő kifizetés érdekében, valamint az (2) bekezdésben meghatározott ingatlan-nyilvántartási bejegyzések iránti intézkedések érdekében.
- a Műszaki és Gazdasági Osztályt, a támogatásban részesültek helyreállítási munkálatainak folyamatos ellenőrzése, a jelentések megtétele, valamint az önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződések megkötése érdekében.
(2) A pénzügyi feladatot ellátó szerv köteles:
- a megállapított támogatást a jogosultnak e rendeletben foglaltak szerint kifizetni,
- a kifizetett támogatást, valamint a törlesztő-részletek fizetését nyilvántartani,
- a hátralékos, vagy egyébként esedékes részletek összegét beszedni,
- a 7. §. (4) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén a hozzájárulást megadni az eredeti szerződés szerinti teljesítéshez,
- a Földhivatalnál a kölcsön összegére az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni,
- a kölcsön egyösszegű visszafizetését elrendelni a 2. §. (5) bekezdésében, a 7. §. (2) bekezdés h.) pontjában foglaltak esetén.
(3) A vissza térítendő támogatásból, kölcsönből befolyó összeget, Szarvas Város Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Osztálya köteles elkülönített főkönyvi számlán kezelni, az így keletkezett alap felhasználásáról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

Záró rendelkezések

9. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit az 1999. november 22. után bekövetkezett belvízkárok kárenyhítési támogatására kell alkalmazni.

(2) 2000. szeptember 1-ét követően benyújtott kárigények alapján támogatás nem adható.1

1

Módosította a 33/2000.(X.19.) számú helyi rendelet 1.§-a Hatályos 2000. október 24-től