Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2000. (XI. 16.) önkormányzati rendelete

környezetvédelemről

Hatályos: 2012. 11. 01- 2013. 06. 30

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2000. (XI. 16.) önkormányzati rendelete

környezetvédelemről

2012.11.01.

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve - lehetőségeinek figyelembevételével - az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, valamint a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) bekezdés c.) pontjára hivatkozva, a törvény 58.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) E rendelet célja, hogy Szarvas Város közigazgatási területén biztosítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét szolgáló előírásokat az alábbi fejezetek szerint.
I. Település tisztaságának védelme
II. Belterületek parkosítása, fásított és zöldterületek védelme
III. Levegőtisztaság-védelem
IV. Föld- és vízvédelem
V. Zaj- és rezgésvédelem
VI. Önkormányzat környezetvédelmi alapja
VII. Szabálysértési rendelkezések
VIII. Záró rendelkezések

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szarvas Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2) E rendelet a háztartási tüzelés, valamint az avar és kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi szabályokat tartalmazza1.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:
- térzene, mutatványos tevékenység, lakodalmak,
- művelődési intézmény, cirkusz, varieté,
- játékterem,
- üzlet, kereskedelmi egység, kölcsönző, üdülő, panzió, üdülőtábor, camping,
- sportpálya,
- autóbusz állomás,
- hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad, vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:
- mely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik,
- amely a természeti csapás elhárítása érdekében, vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodása) származik.

Alapfogalmak

3. §2 E rendelet alkalmazásában:
1) gazdálkodó szervezet: az a gazdálkodó szervezet, melyet a Szarvasi Önkormányzat az egyes környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásával megbízott.
2.) kerti hulladék: a falomb (avar) a kaszalék és a nyesedék

I. Fejezet

TELEPÜLÉS TISZTASÁGÁNAK VÉDELME

A települési hulladék fogalma alá tartozó hulladék kezelésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat Szarvas Város Önkormányzatának külön rendelete állapítja meg.3

A települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladék kezelése, szállítása és ártalmatlanítása

4. § (1) A települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladékot a szabványos hulladékgyűjtő tartályba rakni tilos. Ennek elszállíttatásáról az köteles gondoskodni, aki a települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladék keletkezéséért felelős. Ha a felelősség nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa, bérlője, kezelője köteles arról gondoskodni.

(2) Rothadó, vagy bűzös hulladék elszállításáról azonnal gondoskodni kell. Havat, jeget csak akkor kell elszállítani, ha azt az ingatlanon megfelelően elhelyezni nem lehet.

(3)4

(4) 5Az épületbontásból kikerülő vagy egyéb törmeléket a gazdálkodó szervezet által kijelölt mély fekvésű területek feltöltésére lehet felhasználni.

(5) Árnyékszék, valamint csatornák tisztításából kikerülő vagy egyéb bűzös anyagok csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szállíthatók. Árnyékszékből kikerülő anyagokat, valamint az állati trágyát lehetőleg a kora hajnali órákban kell kiüríteni és szállítani.

(6) Szállításnál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjön, a szállítmányból ne hullhasson por, bűz és csepegés ne keletkezzen.

(7) Ha bármilyen anyag elszállításánál vagy fel- és lerakásánál a közterület időleges szennyeződése nem kerülhető el, akkor a szennyeződés előidézője köteles nyomban a közterületet saját költségén, kifogástalanul tiszta állapotba hozni és a szennyeződést okozó anyagokat eltávolítani.

(8)6

5. §7

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

6. § (1) a) Az ingatlant határoló gyalogos közlekedésre szolgáló gyalogút, járda és a mellette lévő burkolatlan terület (árok) tisztántartása a tulajdonos, használó, kezelő - olyan házaknál ahol a tulajdonos, kezelő nem lakik ott, az ingatlan bérlőinek kötelessége. A burkolatlan közutak belterületi szakasza mentén lévő épületek tulajdonosai kötelesek a közút középvonaláig terjedő területet tisztántartani. Ez a kötelezettség a telekre, bekerített vagy bekerítetlen, illetve használaton kívüli belterületi ingatlanra is kiterjed.
8b) Olyan járdaszakaszokon, amely mellett közvetlen magántulajdon, intézmény nem található, a szemét és hó eltakarítása, jégmentesítés a gazdálkodó szervezet feladata.

(2) Lakótelepek gyalogjárdáinak tisztán tartásáról, hó- és jég mentesítéséről azon háztömb lakói kötelesek gondoskodni, akiknek közlekedését a járdaszakasz szolgálja, az ingatlan előtt húzódik vagy az ingatlan bejáratához bekötőjárdaként vezet.

(3) Az ingatlant érintő gyalogutat, járdát le kell tisztítani. Az összesöpört szemetet háztartási szemétként kell kezelni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alatt kötelezetteknek a gyalogút (járda) mellett felburjánzó gazt is irtani kell olymódon, hogy az útburkolat ne károsodjon.

(5) Gondozatlan gyalogút (járda) tisztántartását, hó eltakarítását stb. a Polgármesteri Hivatal - birság kiszabása mellett - kötelezettek költségén elvégeztetheti.

(6) Ahol a gyalogközlekedésre szánt útterület - a közlekedésre szolgáló területtől felismerhetően elkülönítve nincs, - ott az ingatlan hosszában legalább 1 méter széles területsávot kell gyalogútnak tekinteni.

(7) Az (1) bekezdés alatt kötelezetteknek ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, gyalogjárót stb.) fel kell hinteniük, a felhintéshez olyan anyagot lehet használni, amely nem környezetszennyező (pl. fűrészport, homokot, hamut stb.)

(8) Az üzlethelyiségek, valamint más elárusítóhelyek, szórakozóhelyek és vendéglátóipari egységek járdaszakaszainak állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdarész behintéséről, portalanításáról az üzlet, elárusítóhely üzemeltetője köteles gondoskodni, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből keletkezett-e vagy sem. Az olyan üzlethelyiségek, valamint elárusítóhelyek előtti gyalogutat, ahol az üzlethelyiség, illetve elárusítóhely fölött társasházi lakások vannak, a nyitvatartási időn kívül a társasház lakói egyetemlegesen kötelesek tisztántartani.

(9) Az üzlethelyiségek, valamint más elárusítóhelyek, szórakozóhelyek és vendéglátóipari egységek előtt a közterületen a szemétgyűjtő edény beszerzéséről és rendszeres ürítéséről a tulajdonos, bérlő, üzemeltető saját költségén köteles gondoskodni.

(10) Az utcai árusoknak a részükre kijelölt helyet, valamint közvetlen környékét 5 m-es körzetben tisztán kell tartaniuk. Az árusításból keletkező hulladékot megfelelő gyűjtőedényben kell összegyűjteniük.

(11)9

(12)10

(13)11

7. § (1) Közterületeken kül- és belterületeken, sportolás céljára szolgáló területeken a köztisztaság megóvása és balesetek elkerülése érdekében szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, eldobni, tárolni tilos!

(2) A közforgalom célját szolgáló útra, kerékpárútra, ezek mellett lévő csatornába, árokba, szennyező, vagy egyéb egészségre ártalmas anyagot (szennyvizet, mosogatólevet, stb.) kiönteni, közterületen gépkocsit mosni tilos!

(3) Közterületen tilos olyan anyagot tartalmazó szemét, állati hulla, hulladék, stb lerakása, vagy tárolása, amely a környék levegőjét megfertőzheti, bűzösítheti, vagy élősdieket termel.

(4) Közterületen és magánterületen tilos olyan anyagok tárolása, raktározása vagy végleges lerakása, amely az időjárás hatására, - közegészségügyi szempontból - veszélyessé válhat. Közterületen, illetve a forgalom céljára nyitva álló magánterületen - hatósági engedély nélkül - bármilyen szemét, törmelék vagy egyéb anyag lerakása tilos!

(5) Közterületen szemetet és hulladékot csak erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad bedobni.

(6)12 A közforgalom célját szolgáló utak, terek, sétányok és kiépített parkolók területén keletkező szemét és hó eltakarításáról a gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni.

Kút, ivóvíz

8. § (1) A kút környékét úgy kell kialakítani, hogy abba az elcsurgó víz ne folyhasson vissza. A csurgó víz megfelelő elvezetéséről gondoskodni kell. E kötelezettség a kút fenntartóját terheli.

(2) Ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók mellett állatok itatása, gépjármű mosása és bárminemű szennyező anyag elhelyezése vagy gumicső közkifolyóra történő csatlakozása, valamint az onnan való locsolás tilos!

(3) Ivóvizet szolgáltató kutak, vízmű telepek közvetlen környezetében állattartó egységek tartására a védőtávolságot külön eljárásban – az érintett szakhatóságok bevonásával – esetenként kell meghatározni.

Intézményi területek védelme

9. § (1) A lakosság az önkormányzati intézmények (továbbiakban: intézmények) igénybevétele során köteles a rendelet környezetvédelemre vonatkozó előírásait betartani.

(2) Az intézmények területén szemetelni tilos!
Az intézményeket csak nyitvatartási idő alatt, a házirend, illetve a működési szabályzat betartásával lehet igénybe venni. Az intézmények területére nyitvatartási idő után, az intézményvezető engedélye nélkül, akarata ellenére bemenni vagy ott tartózkodni, a berendezési tárgyakat, tartozékokat használni, rongálni úgyszintén tilos!

(3)13

II. Fejezet

A belterületek parkosítása, fásított és zöldterületek védelme

10. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Park, parkosított terület: A közterületen lévő fákkal, cserjével betelepített terület.

b) Közhasználatú zöldterület: Virággal, cserjével betelepített terület és valamennyi füvesített terület, függetlenül attól, hogy magánház, vagy közintézmény előtt van.

c) Utcai fa, liget: Közterületen lévő út menti összefüggő fasor, egyedülálló fa.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a lakóépületek udvarán, kertjében lévő fákra, zöldterületekre.

11. § (1) 14Parkokat és játszótereket a lakosság rendeltetésüknek megfelelően használhatja.

(2) Kivételes esetekben engedélyezhető a parkok rendeltetéstől eltérő használata (gyűlés, kiállítás, stb.). Az engedélyt a jegyző - az eset összes körülményeire tekintettel - adja ki. A kijelölt területet a használat után az igénybevevő köteles eredeti állapotába helyreállítani, ha ez nem lehetséges, úgy az okozott kárt meg kell téríteni.

(3) Az ideiglenes használat ideje alatt a használó:
- fát, cserjét nem vághat ki,
- a növényzet megóvásáról és szakszerű gondozásáról köteles gondoskodni.

(4) Parkban, játszótéren virágot szedni, a növényzetet megcsonkítani vagy kipusztítani tilos!

(5) Közterületen, közparkban tilos járművel zöldterületre felhajtani, az utak mellett közterületen parkolni.

12. § (1) 15A közparkok gondozása, fenntartása és védelme, a közhasználatú zöldterületeken fák gallyazása, cserjék, bokrok nyírása a gazdálkodó szervezet feladata.

(2) a) Az ingatlan előtti közhasználatú zöldterületek füvének nyírása, illetve kaszálása az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének vagy használójának a feladata.
16b) Az ingatlant határoló gyalogút, járda melletti zöldterület, árok, útpadka füvének nyírása, illetve kaszálása az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának feladata. A kaszálásból, nyírásból származó növényi hulladékot bejelentésre a gazdálkodó szervezet elszállítja (ömlesztve vagy zsákos állapotban).

(3) 17A zöldterületek gondozása magában foglalja a külön jogszabályban meghatározott módon történő parlagfű mentesítést, a rendszeres növényápolást, cserjék, bokrok nyírását, a kiszáradt, kipusztult növényzet pótlását, füvesített terület gyomtalanítását, kaszálását.

(4) 18Ingatlanok előtt lévő bokrok, cserjék nyírását, fák szakszerű gallyazását az ingatlan tulajdonosa - a levágott gally ellenében - elvégezheti, a gazdálkodó szervezettel egyeztetett módon és időpontban.
Amennyiben a levágott gallyra nem tart igényt, köteles a gazdálkodó szervezetnek jelezni, aki a gally elszállításáról gondoskodik.

(5) Tilos az ingatlan előtti közterületen haszonnövények termesztése (burgonya, répa, napraforgó stb.)

(6) Tilos az ingatlant előtti zöldterületre a magántulajdonú ingatlanon keletkezett növényi hulladékot kirakni, ott tárolni.

(7) A magántulajdonú ingatlanon keletkezett gally , nyesedék, növényi maradvány végleges ártalmatlanításáról, felhasználásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának, kezelőjének kell gondoskodni.

13. § (1) a) Utcai fát csak indokolt esetben a jegyző engedélye alapján lehet kivágni. Az engedélyben kikötendő a pótlás módja és mértéke. A kivágott fa teljes egészében - ellenérték nélkül - az engedélyest illeti meg.
b) Minden kivágott fa helyett azonos értékű vagy értékesebb fafaj ültetése kötelező.

(2) Utcai fát és növényzetet károsítani, rongálni, virágait szedni tilos!

III. Fejezet

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

14. §19

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

15. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak olyan tüzelőanyagot lehet égetni, amelyre a tüzelőberendezést gyártották vagy engedélyezték.

(2) A fűtőberendezésekben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

16. §20

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

17. §21 (1) A kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) 22A kerti hulladékot indokolt esetben, légszáraz (elszáradt) állapotban és megfelelő légköri viszonyok (szélcsend) esetén lehet égetni 10.00 – 18.00 óra közötti időszakban. Tilos az égetés az országos tűzgyújtási tilalom idején, vasárnap és ünnepnapokon, továbbá ha a közlekedés biztonságát bármilyen módon veszélyeztetné.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(4) A hulladék égetését végző személynek ügyelnie kell arra, hogy az égetésből parázs őrizetlenül ne maradjon. Az égetést követően a parazsat vízzel, földtakarással vagy egyéb hatásos módon el kell oltani.

(5) 23Félig elégett, illetve el nem égett égéstermék, égetési maradék eltávolításáról elhelyezéséről az égetést végző személy köteles gondoskodni, akár közterületen, akár magánterületen végzi az égetést. Közterületen csak a közterület gondozásával megbízott gazdálkodó szervezet végezhet égetést.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

18. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban szabad gyűjteni és szállítani.

(4) A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén – figyelembe véve légvezetékek és földben húzódó vezetékek nyomvonalát – a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

(6)24 A város belterületén az állattartásból származó trágyát és trágyalevet a szükségletnek megfelelő méretű, a szagártalom csökkentése érdekében jól záródó fedlappal ellátott szilárd építményű, vízzáró módon kialakított trágyagyűjtőben, illetve trágyalétárolóban kell tárolni a kihordásig. A trágyagyűjtőt májustól-szeptemberig legalább hetente, az év további szakaszában legalább havonta, illetve szükség szerint üríteni és az ürítés után mésszel, klórmésszel fertőtleníteni kell.

19. §25

IV. Fejezet

VÍZ- ÉS FÖLDVÉDELEM

20. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a víz mozgását gátolni tilos.

(3) 26a) Tilos az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, felszíni vízbe, felszín alatti vízbe, illetve talajba juttatni. A csapadékvíz-elvezető árkokat, csatornákat a gazdálkodó szervezet köteles karbantartani, de ezek rendszeres tisztántartása az ingatlantulajdonos kötelessége. Új kapubejáró létesítésénél mind a csőáteresz, mind a kapubejáró építése az ingatlan tulajdonosának feladata és kötelessége. Az ingatlantulajdonos kapubejáró építésénél a csőáteresz méreteit valamint annak folyás fenékszintjét a gazdálkodó szervezetnek köteles megkérni.
b) Az úttest alatti átereszek tisztítása és karbantartása a gazdálkodó szervezet feladata.

(4) Csapadékvizet tilos szennyvízcsatornába bevezetni.

(5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.

(6) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell arra, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

(7)27

21. § (1) A többszintes lakóházak, intézmények, üzemek építésénél az építés megkezdése előtt gondoskodni kell a termőföld védelméről, attól függetlenül, hogy az kinek a tulajdona.
A termőföldet lehetőleg a kitermelés helyén vagy annak közelében kell felhasználni.

(2) A talajt szennyező anyagok megsemmisítése a szennyező anyagot termelő kötelessége.

(3) A nem művelt földterületek (utak, útszegélyek, árokpartok stb.) kultúr állapotban tartásáról, fásításáról a területek tulajdonosainak, kezelőinek folyamatosan gondoskodni kell.

V. Fejezet

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok

22. §28

Utcai zenészek működése

23. § (1) Utcai zenélést végezhetnek a település hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenészcsoportok, zenészek, a jegyzőtől beszerzett engedély birtokában.

Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok

24. § (1) A város belterületén belül tilos:

a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása

b) zajt keltő munkák (fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, stb.) végzése 20.00 – 7.00 óra között

(2) Zajjal járó ipari, kisipari tevékenység engedéllyel és a határértékek betartásával végezhető.

(3)29

25. § (1) 30Zaj-és rezgésvédelmi ügyek eljárása során a környezeti zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni

(2)31

(3)32

26. §33

VI. Fejezet

ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA

A Környezetvédelmi Alap létrehozása

27. § (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).

(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b) a környezeti károk mérséklése,

c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,

d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,

e) a zöldfelület gazdálkodás,

f) a természeti értékek megóvása,

g) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.

A Környezetvédelmi Alap bevételei

28. § (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

a) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a,

b) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

c) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi és természetvédelmi bírság teljes összege,

d) benyújtott pályázatokon elnyert összegek,

e) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.

A Környezetvédelmi Alap felhasználása

29. § (1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

a) levegőtisztaság védelme (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése stb.)

b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,

c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,

d) zaj- és rezgésvédelem (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése stb.)

e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,

f) vizek védelme,

g) talaj védelme,

h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,

i) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.

30. § (1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel a rendelet 32. §-ában foglaltakra.

(2) A Környezetvédelmi Alapból környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.

(3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a településen végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.

(4) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 50 %-a használható fel.

(5) A pályáztatás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.

VII. Fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

31. §34

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

31/A. §35

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Egyidejűleg Szarvas Város Önkormányzatának Szarvas város települési környezet-védelméről szóló, többször módosított 10/1991. (IX. 02.) sz. rendelete hatályát veszti.

(4) 36E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet37

2. melléklet38

3. melléklet39

4. melléklet40

1

Módosította a 23/2002.(XI.22.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2002.XI.22-től

2

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos 2009.IX.25)-től

3

Módosította a 23/2002.(XI.22.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2002.XI.22-től

4

Hatályon kívül helyezte a23/2012.(X.19.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) Hatálytalan 2012.XI.01-től

5

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (2)-(3) Hatályos 2009.IX.25-től

6

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

7

Hatályon kívül helyezte alcímével együtt a 36/2005.(XII.16.) önkormányzati rendelet 6.§ (2) Hatálytalan 2006.I.01-től

8

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) Hatályos 2009.IX.25-től

9

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

10

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

11

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

12

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) Hatályos 2009.IX.25-től

13

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

14

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos 2009.IX.25)-től

15

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) Hatályos 2009.IX.25-től

16

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) Hatályos 2009.IX.25-től

17

Módosította a 10/2007.(IV.27.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos 2007.IV.27.-től

18

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) Hatályos 2009.IX.25-től

19

Hatályon kívül helyezte alcímével együtt a 23/2002.XI.22.) önkormányzati rendelet 8.§ Hatálytalan 2002.XI.22-től

20

Hatályon kívül helyezte alcímével együtt a 23/2002.XI.22.) önkormányzati rendelet 8.§ Hatálytalan 2002.XI.22-től

21

Módosította a 23/2002.(XI.22.)önkormányzati rendelet 4.§ Hatályos 2002.XI.22-től

22

Módosította a 10/2007.(IV.27.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos 2007.IV.27.-től

23

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos 2009.IX.25)-től

24

Kiegészítette a 23/2012.(X.19.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) Hatályos 2022.XI.01-től

25

Hatályon kívül helyezte alcímével együtt a 10/2007.(IV.27.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) Hatálytalan 2007.IV.27-től

26

Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) Hatályos 2009.IX.25-től

27

Hatályon kívül helyezte alcímével együtt a 10/2007.(IV.27.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) Hatálytalan 2007.IV.27-től

28

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

29

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

30

Módosította a 23/2002.(XI.22.)önkormányzati rendelet 5.§ Hatályos 2002.XI.22-től Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 4.§ Hatályos 2009.IX.25)-től

31

Hatályon kívül helyezte alcímével együtt a 23/2002.XI.22.) önkormányzati rendelet 8.§ Hatálytalan 2002.XI.22-től

32

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

33

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

34

Módosította a 23/2002.(XI.22.)önkormányzati rendelet 6.§ Hatályos 2002.XI.22-től Módosította a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatályos 2009.IX.25)-től Hatályon kívül helyezte a 16/2012.V.18.) önkormányzati rendelet 18.§ g) Hatálytalan 2012.V.30-tól

35

Beiktatta alcímével együtt a 23/2002.(XI.22.) önkormányzati rendelet 7.§ Hatályos 2002.XI.22-től

36

Beiktatta a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 6.§ Hatályos 2009.IX.25)-től

37

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

38

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

39

Hatályon kívül helyezte a 27/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) Hatálytalan 2009.IX.25-től

40

Hatályon kívül helyezte a 23/2002.(XI.22.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatálytalan 2002.XI.22-től.