Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2001. (IX. 20.) önkormányzati rendelete

a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól,valamint szociális és kegyeleti támogatásairól

Hatályos: 2001. 09. 21- 2002. 03. 21

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2001. (IX. 20.) önkormányzati rendelete

a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól,valamint szociális és kegyeleti támogatásairól

2001.09.21.

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény 4. §-a alapján a következő rendeletet alkotja a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól.

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületének hivatala köztisztviselőire, ahol a rendelet kifejezetten úgy rendelkezik, ott a nyugállományú köztisztviselőire.

(2) Az e rendeletben meghatározott juttatások és támogatások a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős) köztisztviselőket munkaidő-arányosan illeti meg.

(3) E rendelet alkalmazásában:

a) juttatás: az e rendelet 12. §-ában meghatározott juttatás;

b) támogatás: az e rendelet 15. §-ában meghatározott támogatás.

A juttatások és a támogatások fedezete

2. § (1) A juttatásokra és a támogatásokra adott évben kifizethető keretösszegeket a képviselő-testület a költségvetési rendeletében – az (1) – (3) bekezdés figyelembevételével – állapítja meg.

(2) A keretet juttatásonként, illetve támogatásonként külön-külön – az 1. számú melléklet szerinti tartalommal és formában – is meg kell állapítani.

(3) Az e rendelet szerint biztosítható (szociális, kulturális, egészségügyi) – a 12. §-ban meghatározott – juttatásokra keret biztosítása nem kötelező.

(4) A hivatal költségvetésében szociális és kegyeleti támogatások céljára fedezetet kell biztosítani (szociális keret, amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át). A szociális keret konkrét – a 15. §-ban meghatározott – támogatási formái szerinti megoszlását az 1. melléklet szerint kell megállapítani.

3. § Ha adott költségvetési évre a Képviselő-testület:

a) juttatásokra előirányzatot nem állapított meg, vagy

b) a juttatásokra és/vagy támogatásokra megállapított keret kevésnek bizonyul, a jegyző év közben pótelőirányzatot kérhet. A Képviselő-testület e kérésnek a költségvetési rendelete módosításával tehet eleget.

4. § A jóváhagyott előirányzat adott évi felhasználatlansága miatt keletkező pénzmaradvány a következő évben a Képviselő-testület döntése alapján – meghatározott mértékben és arányban – használható fel az e rendelet tárgyát képező juttatásokra és támogatásokra.

5. § A jegyző felelős az e rendeletben szabályozott juttatások és támogatások fedezetéül szolgáló:

a) előirányzatok költségvetési rendelet-tervezetben való megalapozott, reális igényekhez igazodó szerepeltetéséért, valamint

b) a jóváhagyott előirányzatok szerinti gazdálkodásért.

6. § Az 5. § b) pontjában meghatározottak alapján a jegyző anyagi felelősségre is vonható az éves keretet, előirányzatot meghaladó gazdálkodásért, előirányzat túllépésért. Felelősségre azonban csak akkor vonható, ha a támogatásokra jóváhagyott együttes keretet, és/vagy a juttatásokra jóváhagyott együttes keretet túllépte.

A juttatások és a támogatások fedezetére szolgáló keret felhasználása

7. § (1) A juttatások fedezetéül szolgáló keretet az e rendeletben meghatározott módon, valamint a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott módon kell felhasználni.

(2) A támogatások fedezetéül szolgáló keretet az igénylés, kérelem beérkezésének sorrendjében kell felhasználni. A keret kimerülését követő igényeket, kérelmeket – nyilvántartásba vételt követően – el kell utasítani.

(3) Ha év közben a képviselő-testület a juttatások és támogatások fedezetéül pótelőirányzatot állapít meg, akkor a felhasználás során előnyben kell részesíteni a – 7. §. (2) bekezdésében meghatározott – nyilvántartásban már szereplő igényeket.

8. § Az egyes juttatásokról és támogatásokról évenként elkülönített nyilvántartást kell vezetni.

A juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos jegyzői feladatok

9. § (1) A jegyző a személyi ügyekkel foglalkozó személy és a pénzügyi osztály útján a juttatásokkal kapcsolatban köteles intézkedni:

a) a juttatások körültekintő felhasználásának biztosításáról,

b) a jelenleg foglalkoztatott köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséről,

c) az egyes juttatásokra való jogosultság megállapításáról,

d) az egyes megítélt juttatások folyósításáról.

(2) A jegyző a juttatásokkal kapcsolatos (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásának segítésére bizottságot hozhat létre.

10. § (1) A jegyző a támogatásokkal kapcsolatban a következő feladatokat látja el:

a) A jegyző köteles intézkedni a szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására – ha van szociális bizottság, illetve referens, akkor a bizottság vagy a referens bevonásával – a személyügyi ügyekkel foglalkozó személy és a pénzügyi osztály útján.

b) A jegyző a személyügyi ügyekkel foglalkozó személy és a pénzügyi osztály útján – ha van szociális bizottság, illetve referens, akkor a bizottság vagy a referens és – a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel együttműködve köteles figyelemmel kísérni a nyugdíjas állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatos kapcsolatot tartani a gondozókkal.

(2) A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalataik, a velük való kapcsolattartás biztosítására a jegyző nyugdíjas bizottságot hozhat létre. Ha a jegyző nyugdíjas bizottságot nem hoz létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével indokolt esetben referenst bíz meg.

11. § A 10. §. b) pontjában meghatározott feladatokat azon köztisztviselők tekintetében kell ellátni, amely személyek:
- a képviselő-testület hivatalából mentek nyugállományba,
- a jogelőd szervtől – a Városi Tanácstól és a Járási Hivataltól - mentek nyugállományba.

II. Fejezet

Juttatások

A juttatások fajtái

12. § A köztisztviselők részére az alábbi juttatások biztosíthatók:

a) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,

b) illetményelőleg,

c) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,

13. § A 12. §. a)-c) pontjaiban meghatározott juttatások
- mértékét,
- feltételeit,
- az elbírálás és az elszámolás rendjét, valamint
- a visszatérítés szabályait
a jegyző, mint a hivatal vezetője a Közszolgálati Szabályzatban állapítja meg.

III. Fejezet

Támogatások

A támogatásokra vonatkozó általános szabályok

14. § A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság talapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

15. § A pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély

b) temetési segély

c) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele

16. § A 15. §-ban meghatározott támogatásokra vonatkozó közös eljárási szabályok:

a) Támogatás a szociálisan rászorult személy írásbeli, vagy szóbeli kérelme alapján adható. (A szóbeli kérelemről feljegyzést, jegyzőkönyvet kell készíteni.)

b) A támogatás adható kérelem nélkül is, hivatalból, ha az érintett személy támogatása indokolt.

c) Az érintett kötelezhető személyi jövedelmi helyzete igazolására, ha az, az adott támogatási formánál a folyósítás feltétele teljesülése megítéléséhez szükséges. A jövedelmi állapot igazolásának elmaradása esetén a támogatás nem folyósítható.

d) A támogatásra való jogosultságot a jegyző e rendelet alapján állapítja meg. A támogatás megítéléséről, illetve a kérelem elutasításáról az érintetteket írásban értesíti.

Eseti szociális segély

17. § (1) Eseti szociális segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek:

a) akinek a havi átlagjövedelme (legalább hat hónap átlagában) nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át, és

b) átmenetileg a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülés, illetve létfenntartást veszélyeztető indok lehet például:
- lakásfenntartással kapcsolatos lökésszerű kiadások (pl. fűtési kiadások),
- egészségügyi állapottal kapcsolatos kiadások (pl. gyógyszer kiadások, gyógykezelés költségei), stb

(2) Az átlagjövedelmet, a jövedelmet egyértelműen igazoló okmányokkal – pl. nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással, stb. – kell bizonyítani.

18. § (1) Az eseti szociális segély egy évben 2 alkalommal adható, de különösen indokolt esetben ennél többször is folyósítható..

(2) Segély adott évben csak akkor állapítható meg, ha annak kifizetéséről még tárgyévben gondoskodni lehet.

19. § Az eseti szociális segély mértéke alkalmanként az e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott összeg

20. § A segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete közvetlenül a pénztárból készpénzben, vagy a kérelmező kérésére postai utalványon, illetve bankszámlájára történő utalással fizeti ki.

21. § A segélyt a támogatás megítélésétől számított 5 napon belül, illetve a megítélés évében kell kifizetni.

Temetési segély

22. § (1) Temetési segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek,

a) aki meghalt személy tartásra köteles hozzátartozója volt, eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját létfenntartását veszélyezteti, és

b) akinek havi jövedelme – legalább hat hónap átlagában – nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 3,5-szeresét.

23. § A temetési segély mértékét az 1. sz. mellékletben maghatározott összeg lehet.

24. § A temetési segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete:
- közvetlenül a pénztárból készpénzben
- a kérelmező kérésére a segélyt postai utalványon fizeti ki, vagy
- a kérelmező kérésére a bankszámlájára utalja.

25. § (1) A segélyt a megítélő határozat meghozatalát követően haladéktalanul ki kell fizetni.

(2) a tárgyévben csak úgy lehet támogatást megítélni, ha annak kifizetéséről adott évben gondoskodni lehet.

Egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele

26. § (1) Egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevételében részesíthető valamennyi nyugdíjas köztisztviselő.

(2) E rendelet alkalmazásában egyes szolgáltatásnak minősülnek a helyi önkormányzati üdülő, könyvtár, múzeum térítésmentes igénybevétele

IV. Fejezet

Vegyes rendelkezések

27. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép életbe. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendeletet a 2001. évben a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a képviselő-testület a 2001. évre vonatkozó juttatások és támogatások keretét a 2001. szeptemberi testületi ülésen a költségvetési rendelet módosításával határozza meg;

b) a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat a 2001. évre értelemszerűen az a) pontban meghatározott költségvetési rendelet-módosításra kell alkalmazni;

c) a költségvetési év alatt a 2001. évben értelemszerűen az e rendelet hatályba lépésétől számított tört évet kell érteni.

(3) A jegyző a Közszolgálati Szabályzatban köteles meghatározni a személyügyi szervezet e rendeletben szabályozott juttatásokkal és támogatásokkal kapcsolatos konkrét feladatait, valamint az egyes feladatok felelőseit.