Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (I. 20.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

Hatályos: 2009. 01. 01- 2012. 11. 23

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (I. 20.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

2009.01.01.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 60.§ (3) és az 51.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint annak végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15) kormányrendelet (a továbbiakban: Tszt. vhr.) és annak 3. sz. mellékletét képező Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ), továbbá az árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény ( a továbbiakban: Ámt.) 7.§ (1) bekezdésének megfelelően Szarvas Város Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja a távhőszolgáltatásról:

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

A rendelet célja

1. § Szarvas Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) távhőszolgáltató közműengedélyes üzemeltetésében biztosítja a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhő ellátását.

A jelen rendelet hatálya

2. § (1) Személyi hatály:
A rendelet személyi hatálya azon felhasználókra terjed ki, akik:

a) a szolgáltatóval a távhőszolgáltatásra szerződést kötöttek, vagy

b) akik a szerződéskötést megelőzően (illetőleg szerződéskötés nélkül) a távhőszolgáltatást igénybe veszik.

(2) Területi hatály:
Szarvas Város Közigazgatási területére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Fűtési célú távhőszolgáltatás időtartama:
Fűtési időszak: az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időszak.
Pótfűtési időszak: az év szeptember 15-től október 14-ig, valamint április 16-tól május 15-ig terjedő időszak. Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, úgy négy egymást követő napon át 15 °C alatti napi átlaghőmérséklet vagy egy napon 12 °C alatti napi átlaghőmérséklet esetén a szolgáltató ezt követő nap 8 órától a fűtési célú hőszolgáltatást biztosítani köteles. Április 15-ét követően, amennyiben három egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet 15 °C fölé emelkedik – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – köteles a távhőszolgáltató a fűtési szolgáltatást leállítani.

(2)1 A mérés fogalma: a távhő szempontjából mérésnek tekintendő a telepített, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által hitelesített, szabványos mérőeszközzel, jogszabály szerinti pontossággal mért, a műszer kijelzőjén SI mértékegységben megjelenő mennyiség.

(3) A távhőszolgáltató rendszerről történő végleges leválás: Feltételeit e rendelet határozza meg, amelynek eredményeként a felhasználó a távhőszolgáltatást nem veszi igénybe és a tulajdonát képező ingatlan nincs összeköttetésben a távhőszolgáltatói rendszerrel.

II. KÜLÖNÖS RÉSZ

A távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatok

4. § (1) A távhőszolgáltatás egységes rendszert képez, az ezen való módosítás csak a szolgáltató beleegyezésével lehetséges.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének feladatait a Tszt. 6. § (1), (2) bekezdései és a Tszt. 51. § (5), ill. 52. § (2) bekezdései tartalmazzák.

(3) A szolgáltató feladatai és kötelezettségei:

a) A távhőszolgáltatás, mint közüzemi szolgáltatás folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű biztosítása a felhasználó részére.

b) A távhőtermelő és távhőszolgáltató rendszer fenntartása és fejlesztése.

c) A távhőszolgáltató további kötelezettségeire a Tszt. 18. § rendelkezései az irányadók.

(4) A felhasználó feladatai és kötelezettségei:

a) a távhőszolgáltatás ellenértékének megfizetésére köteles,

b) a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosának, bérlőjének, használójának bejelentése a Szolgáltatóhoz intézett hiteles, írásbeli kérelemmel.
Amennyiben a tulajdonos másként nem rendelkezik vagy a fenti együttesen aláírt hiteles nyilatkozatot a szolgáltató részére nem csatolja, díjfizetőnek a tulajdonos minősül. Visszamenőleges hatállyal a díjfizető változás átvezetésének nincs helye.

c) A Tszt. 3. § h) pontjában meghatározott felhasználói berendezés folyamatos karbantartása oly módon, hogy a távhőszolgáltatás zavartalansága biztosítva legyen.

d) A felhasználó a szolgáltatói ellenőrzéseket a TKSZ. 3. melléklete 15.1 és a 15.2 pontjában foglaltak szerint tűrni, elősegíteni köteles.

Fogyasztóvédelem

5. §2 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a Tszt. határozza meg. a polgármester a fogyasztóvédelem erősítése érdekében a véleményezési eljárásba a jogszabályban megállapított szerveken és szervezeteken kívül más szervezetet is bevonhat.

A csatlakozás

6. § (1) A távhőszolgáltatásba új vagy többletteljesítmény igénnyel jelentkező felhasználói hely tulajdonosa az igényének kielégítését szolgáló berendezések létesítéséhez, bővítéséhez a távhő szolgáltató részére csatlakozási díjat köteles fizetni.

(2) A csatlakozási díj magában foglalja a tényleges és szükséges fejlesztési költségeket, melynek összegét a távhőszolgáltató köteles számlával igazolni a felhasználói hely tulajdonosa részére.

(3) A csatlakozási díj megfizetését a távhő szolgáltató részben vagy egészben elengedheti.

(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a csatlakozási díj összegére, valamint fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amelyben meg kell jelölni a távhő szolgáltatói rendszer létesítésének, bővítésének, átalakításának, valamint a díjfizetésnek a határidejét.

(5) Ha a távhőszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó felhasználói hely épületrész (lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek), az igényt a bekapcsolódó épületrész vonatkozásában kell az igénylőnek bejelentenie, feltéve, hogy az új igény kielégítéséhez szükséges felhasználói berendezés létesítését, bővítését, átalakítását vállalja. Az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségét a csatlakozási díj nem tartalmazza.

(6) Ha a csatlakozási díjat – hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén – a felhasználói hely tulajdonosaként az épülettulajdonos fizette meg a távhőszolgáltató részére, felhasználóként csak az épülettulajdonos nevezhető meg a távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben. Ha a csatlakozási díj fizetői az épületrészek tulajdonosai, a közüzemi szerződésben felhasználónak a felhasználói közösség is megnevezhető.

(7) Ha a csatlakozási díjat az épületrész tulajdonosa – az épülettulajdonos egyetértésével fizette meg – a távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben felhasználóként az épületrész tulajdonosa is megnevezhető.

(8) A távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését meg kell kezdeni, ha az igénybejelentő, illetőleg az épületrész tulajdonos a csatlakozási díj legalább 90%-át befizette.

(9) Amennyiben a csatlakozási díj 90%-a a megkötött szerződésben meghatározott határidőtől számított 1 éven belül nem várható, a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését jogosult megtagadni és köteles az addig befizetett csatlakozási díjat visszatéríteni.

(10) A csatlakozási díj megfizetése a távhőszolgáltatói vagyon tulajdoni jogviszonyát nem érinti, a távhőszolgáltatót a távhőszolgáltatói vagyon növekedése miatt térítési kötelezettség nem terheli.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

7. § (1) A távhőszolgáltatás szüneteltetését a szolgáltató és a felhasználó is kezdeményezheti.

(2) A 7. § (1) bekezdésében említettek akkor kezdeményezhetik a szolgáltatás szüneteltetését, ha az üzemeltetésükben lévő berendezésüket terv szerinti karbantartásnak, felújításnak (a továbbiakban együtt: fenntartás) vetik alá, vagy a fenntartási munkát előre nem látható, váratlan meghibásodás okozta.

(3) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 25-e és augusztus 31-e közötti időszakban – a lehetőségektől függően 14 napon belül – kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles tájékoztatni.

(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a 7. § (1) bekezdésében említettek egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

(5) Az egyes helyiségek vagy épületrészek távhőszolgáltatásának határozott vagy határozatlan idejű szüneteltetését a felhasználó az alábbi együttes feltételek teljesülése mellett kérheti:

a) A fűtés szüneteltetésével érintett helyiségek határoló szerkezeteivel szomszédos ingatlanrészek tulajdonosainak írásbeli hozzájárulása.

b) A tulajdonosok közösségének írásbeli hozzájárulása.

c) A szüneteltetés műszaki feltételeit a szolgáltató alakítja ki a hőleadók elzáró szerelvényeinek zárásával vagy ezek hiányában záró elem beépítésével és leplombálásával.

d) A műszaki átalakítások valamennyi költségét a szünetelést kérő felhasználó viseli. Ezen költségeket, valamint a megfizetés módját az Üzletszabályzat részletezi.

(6)3

(7) Tulajdonosváltozás esetén vagy a felhasználó kérelmére a szolgáltató köteles a távhőszolgáltatást visszaállítani.

(8)4 A jogszabályban megállapított esetekben a szolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást korlátozni.

(9)5

(10)6 A szolgáltató a korlátozás előtt, vagy azzal egyidejűleg köteles az Önkormányzatot és az érintett fogyasztókat a távhőszolgáltatás korlátozási rendjéről tájékoztatni.

(11)7 A korlátozás lépcsői:

A) I. lépcső

a) A közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítmény 20%-os csökkentése.

b) A felhasználók felkérése a hőfogyasztás önkéntes csökkentésére hírközlő eszközökön keresztül (pl. helyi televízió, rádió)

B) lépcső:

a) 1. fokozat:
az alternatív hőforrással rendelkező egyéb felhasználók fogyasztásának 100%-os mértékű csökkentése,

b) 2. fokozat:
Az egyéb felhasználók közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 80%-os csökkentése (temperálás).

c) 3. fokozat:
A lakossági felhasználók közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 80%-os csökkentése (temperálás).

d) 4. fokozat:
Teljes felhasználói korlátozás, az alsó és középfokú oktatási intézmények kollégiumi és diákszállásai kivételével

(12) A korlátozásra szolgáló okok megszüntetése után a korlátozást a szolgáltatónak fel kell oldani. A feloldásról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

Mérés

8. § (1) Szarvas Város közigazgatási területén a távhőellátásban kizárólag hőközponti, hőfogadó állomásonkénti, illetve épületrészenkénti mérés szerinti elszámolás valósítható meg. Az újonnan létesülő távhő felhasználói berendezés kizárólag egyedi elszámolásra alkalmas módon (egyedi hőmennyiségmérők, illetve a hőközpontban vagy hőfogadó állomáson mért hőmennyiségnek a felhasználók közötti megosztására szolgáló berendezések felszerelésének lehetőségével) létesíthető mind a fűtés, mind a használati melegvíz ellátás tekintetében.

(2) E rendelet hatályba lépésétől kezdődően meglévő épület új távhőigénnyel a szolgáltató felé csak akkor fordulhat, ha abban az épülettulajdonos mérés szerinti távhőszolgáltatásra alkalmas felhasználói hőközpontot alakíttat ki.
A felhasználói hőközpont kialakítása és abban távhőmennyiség-mérő felszerelése akkor is szükséges, ha az épületrészek távhőfogyasztásának külön-külön mérését (egyedi mérés) tervezik.

(3) Távhővel már ellátott épületnek a szolgáltatói hőközponti, illetőleg hőfogadó állomáson történő hőmennyiség méréséhez szükséges szolgáltatói berendezés átalakítása a távhőszolgáltató, a felhasználói berendezés átalakítása az épülettulajdonos vagy a felhasználói közösség feladata.

(4) Ha a távhővel már ellátott épület meglévő távhőszolgáltatói rendszerének átalakítása egyúttal növekvő távhőigénnyel jár vagy a növekvő távhőigény miatt is szükséges a távhőszolgáltatói rendszer átalakítása, úgy az átalakítással kapcsolatban is az 6. § (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Távhővel már ellátott épületnek az épületrészek távhőellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózat, az azon elhelyezett egyedi hőmennyiségmérők, valamint az egyéb felhasználói berendezésen lévő vagy arra szerelendő szabályzók, költségmegosztók költségei a távhőszolgáltatót nem terhelik.

(6) A szolgáltató a felhasználói hőközpontban és a szolgáltatói hőközpontban, valamint a hőfogadó állomáson a szolgáltatott távhőmennyiséget mérni köteles. Az elszámolásra szolgáló mérő (hőmennyiségmérő) a szolgáltató tulajdona.

(7)8 Az elszámolásra kizárólag az Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által hitelesített mérőberendezés alkalmazható. A mérők üzemben tartásáról, időszakos hitelesítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. Mind a szolgáltató, mind a felhasználó jogosult a mérő hitelességének ellenőrzésére. Amennyiben a felhasználó egyedi méréshez, illetve használati melegvíz elszámoláshoz olyan mérőt alkalmaz, amely nem hitelesített, vagy amelynek hitelesítése lejárt, úgy kell tekinteni, mintha mérővel nem is rendelkezne.

(8) A szolgáltatói hőközpontból ellátott épületek tulajdonosa a mért távhőmennyiség elosztására, az épületek hőfelhasználási arányának megállapítására az épület főelzárója után mellékmérőt köteles felszereltetni. Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, úgy a mellékmérő az épület tulajdonosának tulajdonát képezi.

(9) Ha a szolgáltatói hőközpontot magában foglaló épület tulajdonosa a saját igényének megfelelő felhasználói hőközpontot létesít, a szolgáltatói hőközpont távhőszolgáltató által történő működtetését mindaddig köteles lehetővé tenni, ameddig abból akár csak egy épületet is ellátnak távhővel.

Elszámolás

9. § (1)9 A lakossági távhőszolgáltatás nettó díját (Ft/MJ) e rendelet melléklete határozza meg

(2) A fűtött légtérfogat:
A mérőberendezés fűtési idényben történő meghibásodása esetén - így különösen az ólomzár meghibásodása esetén - az elszámolás fűtött légtérfogat alapján történik az alábbiak szerint:

b) a telepszerű többszintes épületek esetében a szolgáltatási díj alapját képező fűtött légtérfogat megállapításánál a műszaki tervek adatait kell figyelembe venni oly módon, hogy a fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának (lakás esetében legfeljebb 3 m) szorzataként kell meghatározni.

c) A fűtött helyiség alapterülete a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért terület. Ez alól kivételt jelent az éléskamra (kamraszekrény), lakás légterének közmű vezetékeket védő burkolat mögötti része.

d) E rendelet alkalmazásában fűtött helyiség az a helyiség, ahol a fűtőtest, vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előírt hőmérsékletet.

e) Közös helyiség a fizetendő díj alkalmazása szempontjából lakóépületben a közös használatra szolgáló helyiség.

f) A felülvizsgálat költségei: a fűtött légtérfogat felülvizsgálatát mind a felhasználó, mind a szolgáltató indítványozhatja. A felülvizsgálatot a szolgáltató végzi a felhasználó vagy megbízottja jelenlétében.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén az alkalmazandó átalánydíj összege legfeljebb nettó 635,-Ft/lm3/év.
A) Ha a felhasználó indítványozta a felülvizsgálatot:

b) eltérés ±2%-nál nagyobb: a költségeket a szolgáltató viseli,

c) eltérés ±2%-nál kisebb: a költségeket a felhasználó viseli.
B) Ha a szolgáltató indítványozta a felülvizsgálatot:

b) eltérés ±2%-nál nagyobb: költségeket felhasználó viseli

c) eltérés ±2%-nál kisebb: költségeket szolgáltató viseli.

(4) A felhasználók vagy díjfizetők a távhőszolgáltatás díját havonta, a szolgáltató által kiállított számla alapján, a számlán megjelölt határidőben kötelesek megfizetni. A számlázás, ill. a díjfizetés módjában, esedékességében a felek megállapodása az irányadó.

(5) A hődíjat a felhasználó által elhasznált, a felhasználói hőközpontban, a szolgáltatói hőközpontban, illetőleg a hőfogadó állomásokban mért hőmennyiség (Ft/GJ) után kell fizetni.

(6) A hődíjat – más megállapodás hiányában – a szolgáltatást követő hónapban a számlán feltüntetett fizetési határidőig kell megfizetni.

Díjfizetés

10. § (1) A távhőellátás keretében nyújtott szolgáltatásért a felhasználó díjat köteles a távhőszolgáltatónak fizetni.

(2) A szolgáltató a lakossági díj közvetlen beszedését – a lakossági felhasználó kérelmére- köteles elvégezni.

(3) A felhasználó a fizetési kötelezettségének úgy is eleget tehet, ha díjfizetőt jelöl meg.
Épületrészenkénti (lakásonkénti) díjfizetés esetén a díjfizető az épületrész tulajdonosa.

(4) A díjfizetőtől (az épületrész tulajdonosától) harmadik személy (bérlő, használó) átvállalhatja a szolgáltatás díjának megfizetését. Az átvállalás a távhőszolgáltatóhoz intézett, a díjfizető és az átvállaló személy által tett közös, hiteles írásbeli nyilatkozattal történik.

(5) A bérlőtársak a távhőszolgáltatás díjait – eltérő megállapodás hiányában - egyetemlegesen kötelesek megfizetni.

(6) A Tszt. 44. § (3) bekezdése értelmében a távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik.

(7) A Tszt. 44. § (4) bekezdése értelmében a távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

(8) A felhasználó, illetve a díjfizető személyében bekövetkezett változásról a TKSZ 21.1 és 21.2 pontjában foglaltaknak megfelelően 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a távhőszolgáltatót. A bejelentési kötelezettség a régi és új felhasználót, illetve díjfizetőt egyetemlegesen terheli.
Amennyiben e határidő alatt a tulajdonosok bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, úgy a határidő késedelmes elmulasztásából eredő kárért a tulajdonosok egyetemlegesen felelnek.(Értve ezalatt például, hogy a felhasználó változással kapcsolatos számlamódosítás elkészítéséért külön díjat kötelesek fizetni.)

(9) Ha a lakás (helyiség) használója elköltözik, a távhőszolgáltatás díjait a lakás átadás-átvételének napjáig köteles megfizetni. Ha a lakásba (helyiségbe) új használó költözik, a lakás (helyiség) birtokba adásának napjától kezdődően köteles a távhőszolgáltatás díjait megfizetni.

(10) A szerződéses jogviszony a felhasználó és a távhőszolgáltató között – az általános közüzemi szerződés szerinti tartalommal – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

A szerződésszegés és következményei

11. § (1) A szolgáltató részéről történő szerződésszegés következményei:
Díjvisszatérítés:
Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 3 napot meghaladóan, neki felróható okból vagy a Tszt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az érvényes díj, szüneteltetés időtartamával arányos részét fizeti vissza a felhasználónak.

A távhőszolgáltatásról történő végleges leválás

12. § (1) Jogi feltételei:

a) a felhasználónak írásban kell kezdeményezni a szolgáltató felé,

b) a mérőkör összes felhasználójának írásbeli hozzájárulása szükséges,

c) a leválással kapcsolatos valamennyi költséget a felhasználónak viselnie kell.

(2) Műszaki feltételei:

a) a felhasználónak a leválással érintett helyiségekben a távhőszolgáltatással azonos hőellátást kell biztosítania,

b) a leválással érintett helyiségekben (továbbiakban: helyiségekben) távhőszolgáltatással kapcsolatos felhasználói vezeték nem haladhat át,

c) a leválással kapcsolatban műszaki tervet kell készíteni, amit be kell mutatni a szolgáltatónak,

d) a leválással kapcsolatosan műszaki átadást kell tartani, amelyre a távhőszolgáltató képviselőjét meg kell hívni. A műszaki átadást követően, amennyiben a felhasználó az előírt jogi és műszaki feltételeket teljesítette, úgy a szolgáltató a műszaki átadás időpontjától köteles hozzájárulását megadni.

(3)10

(4)11 A leválás esetén a felmondási idő lejártáig, illetve addig az időpontig amíg a felhasználó a Tszt. 38.§ (2), (3), (4) bekezdésében meghatározott feltételeket nem teljesíti, illetve a 12. § (2) a) és b) pontjában meghatározottak nem teljesítése esetén, a felhasználónak meg kell fizetnie a szolgáltató által, számítással meghatározott, hőelvonásnak megfelelő hődíjat.

Ármegállapítás

13. §12 (1) A lakossági távhőszolgáltatás díját (annak módosítását) minden évben évente egy alkalommal, legkésőbb tárgyév szeptember 30. napjáig lehet megállapítani.

(2) A megállapított árat legkorábban a tárgyév október 15. napjától lehet alkalmazni.

Ellátási terület

14. § (1) A távhőszolgáltatás fejlesztése:
Kiemelt területek:

a) oktatási intézmények,

b) Tessedik Sámuel Főiskola Kollégiuma

c) Ó-templomi Evangélikus Egyházközség épületei

d) hőközponttal rendelkező társasház

e) lakótelepi lakások

(2) A kijelölt területekre építési engedély a távhőszolgáltatói fűtési és használati melegvíz célú hőellátás esetén adható, kivéve, ha a szolgáltató és az építtető közös nyilatkozatával igazolta, hogy a létesítmény speciális hőigénye vagy technológiai hőigénye a távhőszolgáltatásról gazdaságosan nem biztosítható

(3) A kijelölés az általános rendezési terv részét képezi

Záró rendelkezések

15. § (1) E rendelet 2006. január 20-án lép hatályba. E rendelet hatályba lépésével egy időben Szarvas Város Önkormányzatának 48/2000. (XII.14.) rendelete hatályát veszti.

(2) E rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a távhőszolgáltatásról szóló 2005.évi XVIII. törvényben és annak végrehajtásáról szóló 157/2005 (VIII.15.) kormányrendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

1

Módosította: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatályos: 2007. október 15.

2

Módosította: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2007. október 15.

3

Hatályon kívül helyezte: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatálytalan: 2007. október 15.

4

Módosította: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdés Hatályos: 2007. október 15.

5

Hatályon kívül helyezte: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatálytalan: 2007. október 15.

6

Módosította: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdés Hatályos: 2007. október 15.

7

Módosította: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 2.§ (3) bekezdés Hatályos: 2007. október 15.

8

Módosította: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatályos: 2007. október 15.

9

Módosította: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2007. október 15.

10

Hatályon kívül helyezte: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatálytalan: 2007. október 15.

11

Módosította: 23/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet 4.§ Hatályos: 2007. október 15.

12

Módosította: 28/2008.(X.17.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2009. január 1.

13

Módosította: 28/2008.(X.17.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2008. november 1.