Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2023. 02. 02- 2023. 02. 28

Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

2023.02.02.

Elek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében és a 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra – beleértve a szükséglakást is –, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségre - kivéve az intézmények használatában lévő helyiségeket, - amely Elek Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van.

(2) A rendelet célja, hogy a polgári jog alapelveit szem előtt tartva megteremtse az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

2. § A rendelet alkalmazása során a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: lakástörvény) meghatározott értelmező rendelkezések az irányadók.

2. A bérbeadói jogok gyakorlása

3. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletével kapcsolatosan a bérbeadói jogkör gyakorlója Elek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) - kivéve a 13. §-ban foglaltakat.

3. A lakásbérlet létrejötte

4. § (1) Lakásbérleti szerződés azzal a nagykorú természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.

(2) Az önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat az alábbi jogcímek szerint hasznosítja:

a) szociális jellegű bérbeadás,

b) önkormányzati lakás bérbe adása szolgálati jelleggel,

c) pályázat útján piaci alapon történő bérbeadás,

d) rendkívüli élethelyzet alapján történő bérbeadás,

e) nem lakás céljára történő bérbeadás.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok jogcím szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok bérleti díját a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A lakásbérleti szerződés – ha e rendelet másként nem rendelkezik – legfeljebb 3 év határozott időtartamra köthető.

(6) Bérlőtársi szerződést a bérbeadó hozzájárulása esetén a bérleti jogviszony keletkezésekor egyenes ági hozzátartozóval, házastárssal, és testvérrel lehet kötni. A házastárs kivételével a bérleti jogviszony fennállása alatt a szerződés megkötésének feltétele legalább két éves állandó lakcímbejelentéssel is igazolt életvitelszerű együttlakás, továbbá annak igazolása, hogy a bérleményt lakbértartozás nem terheli.

(7) Az önkormányzati lakásra társbérlet nem köthető. Az e rendelet hatályba lépése előtt kötött társbérleti szerződés esetén a megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére akkor adható bérbe, ha a lakásban maradó társbérlőnek nincs lakbértartozása.

(8) Lakásbérleti szerződést csak a lakásra, mint önálló rendeltetésű egység egészére lehet kötni.

5. § (1) A bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbeadóval szerződést kötni.

(2) Ha a kijelölt igénylő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik, és a bérbe adó erről az igénylőt értesíti.

(3) Az ajánlati kötöttség megszűnéséről szóló értesítés ellen 8 napon belül igazolási kérelemmel lehet élni. Az igazolási kérelem elfogadása esetén a bérbe adó a bérbevevővel a szerződést megköti. Az igazolási kérelem elfogadásáról a bérlőkijelölő dönt az igazolási kérelem Hivataloz történő benyújtását követő 8 napon belül.

(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a bérlet időtartamát,

b) a lakás azonosító adatait különösen a címét, helyiségek felsorolását, alapterületét, komfortfokozatát,

c) a lakás helyiségeinek felszereltségét,

d) a bérlő, vagy bérlőtársak személyazonosító adatait,

e) a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,

f) a bérlő jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a karbantartási, felújítási kötelezettségekre és a bérlet megszűnésekor megkívánt lakásállapotra,

g) a bérbeadó jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a rendeltetésszerű lakáshasználat éves ellenőrzésére és a bérlő tűrési kötelezettségére,

h) a lakásba történő befogadás feltételeit,

i) a lakás szerződéskori – önkormányzati rendeletben meghatározott – bérleti díját, fizetési feltételeit és azt a kikötést, hogy a bérleti díj az önkormányzat lakbér-megállapító rendeletével módosulhat,

j) a birtokbaadás időpontját,

k) a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket.

4. A bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei

6. § (1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában, a bérleti szerződésben eltérő módon nem állapodnak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A bérbeadó által megbízott személy(ek) szükség szerint – az arra alkalmas időpontban, évente legfeljebb kettő alkalommal - ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését. A bérbeadó előzetes szóbeli vagy írásbeli megkeresés alapján jelzi ellenőrzési szándékát és idejét a bérlő felé. Amennyiben az ellenőrzés a bérlő hibájából kétszeri próbálkozást követően meghiúsul, a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) Ha a bérbeadó az ellenőrzés alakalmával megállapítja, hogy a bérlő nem tartja be a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit úgy ennek tényéről a helyszínen jegyzőkönyvet készít a bérlő jelenlétében. A bérbeadó írásban felszólítja a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatra. A bérbeadó a kötelezés teljesítését jogosult ellenőrizni. Amennyiben a bérlő a felszólításban közölt határidőn belül nem tesz eleget a kötelezettségnek úgy a bérbeadó kezdeményezi a bérleti szerződés azonnali felmondását.

(4) A lakásbérleti szerződés időtartama alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát, okát a szükséges igazolások egyidejű csatolásával, írásban a bérbeadó felé köteles bejelenteni a lakásba történő visszatérést követő 8 napon belül. A távollét igazolására elfogadható dokumentumok (szakorvosi igazolások, kórházi záró jelentések, iskolalátogatási igazolás, munkaszerződés) az igazolás benyújtásától számított 90 napnál régebbiek nem lehetnek.

(5) A bérlő indokoltan van távol a lakásból, ha arra

a) egészségügyi ok,

b) munkahely megváltozása,

c) tanulmányok folytatása,

d) közeli hozzátartozó tartós ápolása, gondozása miatt kerül sor.

(6) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve azt felhívására sem pótolja, a tulajdonos jogosult a bérleti jogviszony azonnali felmondására.

(7) A bérlő a lakást, vagy a lakás egy részét albérletbe nem adhatja, a lakás használatát sem részben, sem egészben másnak semmilyen jogcímen át nem engedheti. A lakás jogosulatlan albérletbe adása azonnali hatályú felmondási okot keletkeztet a bérbeadó oldaláról.

5. A lakásbérlet megszűnése

7. § (1) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül, mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást és a lakás berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint a bérbeadónak a szerződésben meghatározott időben visszaadni.

(2) A lakás leadásakor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák:

a) festés,

b) mázolás,

c) szükség esetén a megrongált lakberendezés kijavítása, cseréje, vagy pótlása.

(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezés tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A megállapításokat írásba kell foglalni.

(4) Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról és határidejéről.

(5) Ha a bérlő a hibák, hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, akkor a bérbeadó követelését a lakás visszaadásától számított 30 napon belül per útján érvényesíti.

(6) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(7) A (6) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(8) Ha a bérlő saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt, az eredeti állapot visszaállítására, vagy annak költségei megtérítésére, illetve a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

(9) Közös megegyezés esetén a bérleti szerződés akkor szüntethető meg másik lakás bérbeadásával, ha a bérlő

a) az új lakásra vonatkozó feltételeket vállalja és erről írásban nyilatkozik,

b) a lakást a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak üresen átadja,

c) az önkormányzat közigazgatási területén nincs a tulajdonában lévő beköltözhető másik lakás.

(10) Közös megegyezés esetén annak tartalmát a bérbeadói jogokat gyakorló köteles megállapodásba foglalni. A megállapodás tartalmazza

a) a felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,

b) a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,

c) a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét.

(11) Az Önkormányzat a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakásban visszamaradó olyan személy elhelyezésére, aki a bérleti jogviszony folytatására a lakástörvény alapján nem jogosult, kötelezettséget, illetve az önkormányzat pénzbeli térítést nem vállal.

(12) Az önkormányzati bérlakásban vagy szociális bérlakásában lakó, aki 2 hónapnál több lakbérrel tartozik az önkormányzatnak, azonnali hatállyal köteles a lakást kiüríteni, kifestett állapotban átadni, valamint köteles

a) a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvileg visszaadni és

b) a lakbérhátralékot megfizetni.

6. Szociális bérlakás

8. § (1) Szociális helyzet alapján adható bérbe önkormányzati lakás annak, akinek a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményei megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:

a) akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó nettó átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedülálló esetén négyszeresét.

b) aki – a vele együtt költöző családtagokat is számítva – üdülővel, beköltözhető vagy értékesíthető lakástulajdonnal nem rendelkezik – kivéve, aki a tulajdonában lévő ingatlan használatában önhibáján kívül korlátozva van.

c) aki a nyugdíjminimum huszonötszörösét meghaladó lakás vagy üdülő résztulajdonnal nem rendelkezik.

d) aki a nyugdíjminimum harmincötszörösét meghaladó értékű egyéb ingatlannal (zárkert, termőföld, gyümölcsös) nem rendelkezik.

e) aki a nyugdíjminimum harmincötszörösét meghaladó értékű személygépkocsival nem rendelkezik.

f) az igénylő és a vele együtt költöző valamely személy a szociális bérlakás igénylésekor munkabérből származó havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

g) a pályázó a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző 6 hónapban eleki lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá életvitelszerűen Eleken él.

(2) Nem jogosult – az e rendeletbe foglalt egyéb feltételek teljesülése esetén sem – önkormányzati bérlakásra az a személy:

a) akinek bérleti jogviszonya a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül neki felróható okból szűnt meg, illetve 5 éven belül önkormányzati bérlakásból kilakoltatás útján költöztették ki,

b) a pályázati eljárás során valótlan adatot közöl,

c) korábban önkormányzati bérlakást helyreállítatlan állapotban adott vissza, vagy azt elhagyta és onnan ismeretlen helyre távozott,

d) az önkormányzattal szemben a bérleti szerződés megkötésekor tartozása áll fenn,

e) a pályázat benyújtásakor önkormányzati bérlakásban lakik és azzal kapcsolatban hátraléka keletkezett.

7. Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel

9. § (1) Szolgálati lakásra jogosultak a város közérdekű feladatai ellátásában közreműködő szakemberek.

(2) A munkakör ellátásának elősegítését szolgáló bérlakást a képviselő-testülethez címzett írásbeli kérelem útján lehet igényelni. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő személyes adatait, illetve a lakásigénylés célját, indokát, az igénylő lakás-, vagyoni- és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatát.

(3) Szolgálati lakást az a kérelmező kaphat, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti, köztisztviselői vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll az önkormányzattal vagy intézményeivel vagy az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasággal vagy a településen működő, közvetetten az önkormányzathoz kapcsolódó intézménnyel (különösen általános iskola, Gyula és környéke Többcélú Kistérségi Társulás)

b) a kérelmező, valamint együtt költöző közeli hozzátartozója Eleken lakástulajdonnal vagy lakás használati joggal nem rendelkezik,

c) akinek lakáshoz jutását munkáltatója javasolja,

d) akinek feladatai ellátásához a helyben lakás szükséges

(4) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott jogviszony fennállásának időtartamára, de maximum 5 évre adható bérbe, ami egy ízben – a feltételek fennállása esetén – újabb 5 évre meghosszabbítható.

(5) A bérleti szerződés lejáratát követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön elhelyezési és térítési igény nélkül.

(6) A (3)–(4) bekezdésben rögzített feltételek megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(7) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony, a köztisztviselői jogviszony vagy a munkaviszony megszűnik, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb a bérleti szerződése lejártáig tarthat igényt a bérleményre, feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakása.

8. Pályázat útján piaci alapon történő bérbeadás

10. § (1) A képviselő-testület a megüresedéstől függően, az önkormányzat lakásgazdálkodási érdekeinek figyelembevételével pályázatot ír ki megüresedett lakások piaci alapon történő bérbevételére.

(2) A pályázati kiírást az önkormányzat helyben szokásos módon közzéteszi.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a lakás pontos megjelölését (utca, házszám, szint, ajtószám),

b) a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a fizetendő lakbér összegét,

e) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,

f) a pályázat benyújtásának helyét, idejét és módját,

g) a pályázni jogosultak körét,

h) a pályázat érvénytelenségének okait,

i) figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázat benyújtását követően az adattartalom módosítására, illetve mellékletek utólagos becsatolására nincs lehetőség,

j) tájékoztatást a bérlőtársi szerződés megkötésének lehetőségéről házastársak esetén,

k) figyelemfelhívást a lakás elfoglalására nyitva álló határidőről és annak elmulasztására vonatkozó következményről,

l) a bérbeadás jogcímét.

(4) A pályázat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és a benyújtási határidőnek megállapított időpont között legalább – naptári napban számított - 15 nap különbség legyen.

(5) Pályázatot kizárólagos használatot biztosító lakástulajdonnal nem rendelkező helyi lakos nyújthat be.

(6) A pályázó a pályázatához köteles benyújtani az ő és vele együtt költözők jövedelemigazolását, ennek elmulasztása esetén a pályázata érvénytelen.

(7) Nem vehet részt a pályázaton, és érvénytelen annak a pályázata, aki az óvadékra vonatkozó fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(8) Kizárható a pályázatból az a pályázó, aki jövedelmi viszonyai miatt vélelmezhetően nem lesz képes a bérleti díjat megfizetni.

(9) A pályázat elbírálása során előnyben részesül az a pályázó, aki munkaviszonnyal, illetve ezzel egyenértékű foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik.

11. § Amennyiben ugyanazon lakásra kiírt pályázatra azonos feltételek mellett több érvényes ajánlat érkezik, úgy a bérlő kijelöléséről a képviselő-testület dönt.

12. § (1) A lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén a pályázó a pályázat elbírálásának időpontjáig óvadékot köteles fizetni.

(2) A fizetendő óvadék alsó határa: 100.000,- Ft, mely összeg a pályázaton nem nyert személyek részére 8 napon belül visszafizetésre kerül. Az óvadék összege a pályázaton nyertes személy bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére fizetendő biztosíték összegébe beleszámít.

(3) Lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó a bérlő által befizetett óvadékot lakbérhátralék, és a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségei megtérüléséhez használhatja fel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 30 napon belül köteles a bérlőnek az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

9. Rendkívülii élethelyzet alapján történő bérbeadás

13. § (1) A polgármester azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet esetén, méltányosságból, egyedi mérlegelés alapján a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek vizsgálata nélkül, határozott idejű, maximum egy év időtartamra szóló bérleti jogviszony létesítéséről dönthet, amelyről a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a bérlet létesítéséről hozott döntés során különösen méltányolható helyzetek:

a) ha az érintett személy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójával együtt önhibáján kívül veszítette el a korábbi lakását

b) jelenlegi lakhelyén veszélyeztetettségnek kitett személy (közeli hozzátartozók) esetében, különösen, ha a veszélyeztető személy is közeli hozzátartozó.

(3) E jogcímen történő bérlőkijelölés esetében az önkormányzat lakásállományába tartozó valamennyi, bérlővel nem rendelkező bérlakás kijelölhető.

10. Nem lakás céljára történő bérbeadás

14. § (1) Az üres helyiségek bérbeadása

a) írásos ajánlat benyújtásával,

b) nyilvános pályáztatással vagy

c) licit útján történhet.

(2) A bérleti díjat az elfogadott ajánlat, pályázat vagy licit alapján a Képviselő-testület állapítja meg. A bérleti szerződést a polgármester köti meg.

(3) A helyiség bérletére vonatkozó szerződés időtartamát a Képviselő-testület állapítja meg.

(4) A helyiséget leltár alapján kell a bérlőnek átadni. A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az általa végzendő tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze, az a bérlő feladata.

15. § (1) A helyiség bérbeadásáról, a pályázat induló bérleti díjáról, a hirdetmény (2) bekezdés a-f) pontjai tartalmáról a képviselő-testület dönt.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám) alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,

b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a fizetendő bérleti díj minimális mértékét, a bánatpénz összegét és a letétbe helyezésre szolgáló bankszámlaszámot

e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetlegesen szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,

f) a pályázati ajánlat benyújtásának a módját, helyét és határidejét, a helyiség megtekinthetőségének időpontját, továbbá a versenytárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

16. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor térítési díjra nem tarthat igényt.

(2) A helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

17. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helységbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha

a) a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja.

b) a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.

18. § (1) A lakástörvény 42. §-ában foglalt esetben a bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a helyiség fekvési helyét,

b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,

c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,

d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.

(3) Hozzájárulás akkor adható, ha a cserepartner rendelkezik az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel, vállalkozó igazolvánnyal.

19. § (1) Ha a bérlő által alapított vagy a bérlő tagságával működő gazdasági társaság kívánja használni a helyiséget, a bérlő köteles a bérbeadónak ezt megelőzően írásban bejelenteni.

(2) A helyiség bérleti joga nem apportálható.

(3) A bérlő tagsági viszonyának megszűnésével a használónak a helyiségre vonatkozó használati joga megszűnik.

11. A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai

20. § (1) A Képviselő-testület dönt a lakás, valamint a helyiség (a továbbiakban együtt: ingatlan) elidegenítésre történő kijelöléséről.

(2) A Képviselő-testület dönt az ingatlan elidegenítéséről, valamint részletfizetési kedvezmény feltételeiről.

21. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani.

(2) Az értékbecslést a lakástörvény 52. §-ában foglalt körülménynek figyelembevételével kell elvégezni.

(3) A lakások vételára az (1) és (2) bekezdésekben foglalt módon és szempontok figyelembevételével megállapított forgalmi érték.

22. § (1) Amennyiben vevő részletfizetést kér, a szerződéskor a vételár 20 %-át egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó részleteket 15 év alatt köteles törleszteni, havonta egyenlő mértékű összegekben. A törlesztő részleteket kamat terheli, melynek mértéke 15 %.

(2) Az előírtnál hamarabbi törlesztés esetén a vevőt 5 % kedvezmény illeti meg.

(3) Amennyiben a vevő az ingatlanforgalmi értékbecslés által megállapított érték tudomásulvételétől számított 8 napon belül nem jelzi részletfizetési igényét, úgy köteles a vételárat szerződéskötéskor egy összegben teljesíteni.

(4) Ha a vevő törlesztési kötelezettségének csak késedelmesen tesz eleget, úgy a késedelmesen megfizetett összeg után a késedelem időtartamára a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni az (1) bekezdésben megállapított kamaton felül.

23. § (1) Amennyiben a lakást a lakástörvény, illetve e rendelet alapján az arra jogosult vásárolja meg és a vásárláskor a teljes vételárat kiegyenlíti, a vételárból 5 % engedmény illeti meg.

(2) Az a vevő, aki a szerződés megkötése után a vételár hátralékát a vállalt határidőnél előbb fizeti ki, a vételár hátralékból arányos, de legfeljebb 5 % engedményre jogosult.

(3) Ha a szerződés megkötésekor a vevő a saját háztartásában 3 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, úgy a részletekben megfizetésre kerülő vételár hátralék kamatmentes.

24. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) vételárának mértéke a helyi forgalmi érték. A forgalmi érték meghatározásakor a 21. § előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a lakástörvény, illetve a rendelet alapján elővásárlásra jogosult veszi meg a helyiséget, a vételár az (1) bekezdésben szabályozott mértéket nem haladhatja meg.

(3) Helyiség eladása esetén részletfizetés és vételár kedvezmény nem adható, illetve nem engedélyezhető.

(4) Versenytárgyalás útján kell értékesíteni a helyiséget, ha az arra jogosult az elővásárlási jogával nem élt vagy a helyiség teljesen üres, beköltözhető állapotban van. A versenytárgyalás lebonyolítására a vagyonrendelet versenytárgyalásra vonatkozó szabályai az irányadóak.

(5) Versenytárgyalás esetén a vételár a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.

(6) A versenytárgyalást legalább egy megyei napilapban a versenytárgyalás napja előtt legalább 30 nappal meg kell hirdetni.

(7) A versenytárgyaláson bárki részt vehet, aki teljesíti a képviselő-testület által megállapított versenytárgyalási feltételeket.

25. § (1) A lakástörvény és a rendelet hatálya alá tartozó lakásokra, valamint helyiségekre elővásárlási joggal rendelkező személyeket az önkormányzat írásbeli ajánlatában köteles értesíteni eladási szándékáról.

(2) Az ajánlatban közölni kell az eladásra kerülő lakás, illetve helyiség fontosabb adatait, az értékbecslő szakvéleménye alapján megállapított vételár összegét, a kedvezmények megnevezését és azok mértékét, a szerződés megkötésekor fizetendő vételár összegét, a részletfizetési kedvezmény időtartamát, a vételár összegét terhelő kamat mértékét és mindazokat az adatokat, amelyeket az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell.

(3) Ha a lakás, illetve a helyiség megvételére más jelentkező is van, az ő vételi szándékáról is tájékoztatni kell az elővásárlási jog jogosultját.

(4) Az önkormányzat az ajánlatához 90 napig kötve van.

(5) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot a kézhezvételtől számított 60 napon belül írásbeli nyilatkozattal elfogadja, a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal létrejön. Az adásvételi szerződést azonban ilyenkor is külön írásba kell foglalni.

(6) Ha az elővásárlási jogra jogosult az önkormányzat írásbeli ajánlatára a kézhezvételtől számított 60 napon belül nem válaszol, a szerződés nem jön létre és az önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.

(7) Az önkormányzat ajánlatában köteles közölni, hogy az ajánlatához meddig van kötve.

26. § A lakástörvény 50. §-ában szabályozott hozzájárulás megadásáról vagy annak megtagadásáról a bérlőnek írásban kell nyilatkoznia.

27. § (1) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezmény igénybevételével veszi meg, a vételárból a szerződés megkötésekor a hátralévő összeg, annak szerződéses kamata, fizetési késedelem esetén a késedelmi kamat biztosítására jelzálogjogot kell az önkormányzat javára az adásvételi szerződésben alapítani. E jelzálogjog biztosítására az adásvételi szerződésben ugyancsak az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat a tulajdonjog változással egyidejűleg kell az ingatlan nyilvántartásban bejegyeztetni.

28. § Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. A szerződés megkötésekor esedékes vételárat és a vételár részleteket Elek Város Önkormányzata elkülönített számlájára kell befizetni.

29. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételétől kezdve a bérlő a lakáson, illetve a helyiségen értéknövelő munkát nem végezhet, illetve nem végeztethet.

(2) Ha a bérlő a vételár megállapításakor a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásának értékét a forgalmi értékből levonatni kívánja, neki kell bizonyítania a beruházás elvégzését és annak értékét.

12. Záró rendelkezések

30. §1

31. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 23/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Elek Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakáscélú helyiségek jogcím szerinti besorolása

A

B

C

D

A Rendelet 4. § (2) bekezdés a) pont ja alapján bérbe adható szociális jellegű bérlakások:

1.

5742 Elek, Lőkösházi út 5. 2. ajtó

481/1/A/2 hrsz.

Komfortos

2.

5742 Elek, Lőkösházi út 5. 3. ajtó

481/1/A/3 hrsz.

Komfortos

3.

5742 Elek, Hősök útja 1-3. 1. ajtó

430 hrsz.

Összkomfortos

4.

5742 Elek, Hősök útja 1-3. 2. ajtó

430 hrsz.

Összkomfortos

A Rendelet 4. § (2) bekezdés b) pont ja alapján bérbe adható szolgálati jellegű bérlakások:

1.

5742 Elek, József Attila utca 9. A lph. 1. ajtó

7/5/A/1 hrsz.

Összkomfortos

2.

5742 Elek, Lőkösházi út 5. 1. ajtó

481/1/A/1 hrsz.

Összkomfortos

3.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. fsz. 5. ajtó

19/6/A/5 hrsz.

Összkomfortos

4.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. fsz. 6. ajtó

19/6/A/6 hrsz.

Összkomfortos

5.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. fsz. 7. ajtó

19/6/A/7 hrsz.

Összkomfortos

6.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. I. em. 16. ajtó

19/6/A/16 hrsz.

Összkomfortos

7.

5742 Elek, Szent István utca 5/B II. em. 18. ajtó

19/6/A/18 hrsz.

Összkomfortos

8.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. II. em. 24. ajtó

19/6/A/24 hrsz.

Összkomfortos

9.

5742 Elek, Szent István utca 5/B II. em. 25. ajtó

19/6/A/25 hrsz.

Összkomfortos

A Rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján bérbe adható piaci jellegű bérlakások:

1.

5742 Elek, Gyulai út 6-8. A lph. II. em. 4. ajtó

3/1/A/4 hrsz.

Összkomfortos

2.

5742 Elek, József Attila utca 7. B. ép. fsz. 2. ajtó

7/7/A/2 hrsz.

Összkomfortos

3.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. fsz. 1.

19/6/A/1 hrsz.

Összkomfortos

4.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. fsz. 2.

19/6/A/2 hrsz.

Összkomfortos

5.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. fsz. 3.

19/6/A/3 hrsz.

Összkomfortos

6.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. fsz. 4.

19/6/A/4 hrsz.

Összkomfortos

7.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. I. em. 9.

19/6/A/9 hrsz.

Összkomfortos

8.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. I. em. 10.

19/6/A/10 hrsz.

Összkomfortos

9.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. I. em. 11.

19/6/A/11 hrsz.

Összkomfortos

10.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. I. em. 12.

19/6/A/12 hrsz.

Összkomfortos

11.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. I. em. 13.

19/6/A/13 hrsz.

Összkomfortos

12.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. I. em. 14.

19/6/A/14 hrsz.

Összkomfortos

13.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. I. em. 15.

19/6/A/15 hrsz.

Összkomfortos

14.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. I. em. 17.

19/6/A/17 hrsz.

Összkomfortos

15.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. II. em. 19.

19/6/A/19 hrsz.

Összkomfortos

16.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. II. em. 20.

19/6/A/20 hrsz.

Összkomfortos

17.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. II. em. 21.

19/6/A/21 hrsz.

Összkomfortos

18.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. II. em. 22.

19/6/A/22 hrsz.

Összkomfortos

19.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. II. em. 23.

19/6/A/23 hrsz.

Összkomfortos

20.

5742 Elek, Szent István utca 5/B. II. em. 26.

19/6/A/26 hrsz.

Összkomfortos

A Rendelet 4. § (2) bekezdés d) pont ja alapján rendkívüli élethelyzet alapján bérbe adható bérlakások:

1.

5742 Elek, Lőkösházi út 50.

3800/2 hrsz.

Komfortos

2.

5742 Elek, Sport tér 8.

175 hrsz.

Komfortos

A Rendelet 4. § (2) bekezdés e) pont ja alapján nem lakás céljára bérbe adható ingatlanok:

1.

5742 Elek, Dózsa György utca 5.

555/3 hrsz.

2.

5742 Elek, Horgásztavak 0139 hrsz.

0139 hrsz.

3.

5742 Elek, József Attila utca 10.

10/1 hrsz.

4.

5742 Elek, Kétegyházi út 32.

2222/3 hrsz.

5.

5742 Elek, Lőkösházi út 50.

3800/2 hrsz.

6.

5742 Elek, Kétegyházi út 23.

659 hrsz.

7.

5742 Elek, Harruckern tér 478 hrsz.

478. hrsz.

2. melléklet a 23/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Elek Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérleti díja

1. A Rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján bérbe adható szociális jellegű bérlakások bérleti díja

1.1. az 5742 Elek, Lőkösházi út 5. 2. ajtó és 5742 Elek, Lőkösházi út 5. 3. ajtó alatti bérlakás esetén 5.000.- Ft/hó,

1.2. az 5742 Elek, Hősök útja 1-3. 1. ajtó és 5742 Elek, Hősök útja 1-3. 2. ajtó alatti bérlakás esetén 15.000.- Ft/hó.

2. A Rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján bérbe adható szolgálati jellegű bérlakások bérleti díja 539.- Ft/hó/m2.

3. A Rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján bérbe adható piaci jellegű bérlakások bérleti díja 729.- Ft/hó/m2.

4. A Rendelet 4. § (2) bekezdés d) pontja alapján rendkívüli élethelyzet alapján bérbe adható bérlakások után bérleti díj nem fizetendő.

5. Azon önkormányzati bérlakások díja, melyek lakásbérleti szerződése nem az e rendeletben foglaltak szerint jött létre, 1.000.- Ft/hó/m2.

6. Az 5742 Elek, Szent István utca 5/B. alatti lakások esetén a lakásbérleti díjon felül megállapított külön szolgáltatási díj összege 4.000.- Ft/hó.

1

A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.