1. § E rendelet célja, hogy Orosháza város közigazgatási határain belül a településtisztasági, levegőtisztaság-védelmi, zöldfelület-védelmi, természeti-, tájvédelmi szabályok megállapításával az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét biztosítsa.

2. § (1) A rendelet területi hatálya Orosháza város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel Orosháza város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

3. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából

• a) ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve haszonélvezője. Amennyiben az ingatlantulajdonos hitelt érdemlően (okirat, hatóság előtt két tanú nyilatkozata, hatóság előtt bérlő, használó nyilatkozata) bizonyítja, hogy az ingatlan más használatában, bérletében áll, úgy az ingatlantulajdonost e rendelet alapján terhelő kötelezettségek a használót, bérlőt terhelik.
• b)
• c)
• d)
• e)
• f)
• g)
• h)
• i)
• j)
• k) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark, nyílt csatorna), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró);
• l) köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége;
• m) tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése,
• n) parkfenntartási feladatok: a parkok gondozása, felújítása; zöldfelületek fenntartása, takarítása, felújítása; fasorok, fásítások, parkerdők, véderdők fenntartása; fasorok, fásítások felújítása; zöldterületeken, zöldfelületeken zöldkár helyreállítási feladatok.

(2) A rendeletben használt:

• a)
• b)
• c) az inert és biológiailag lebomló hulladék fogalmakra a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 3. § c) és d) pontjában

meghatározottak az irányadóak.

4. § ^[1] Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával és karbantartásával kapcsolatos feladatai az ingatlan folyamatos gyommentesítése, az ingatlanon növő fű folyamatos kaszálása.

5. § (1) A város közigazgatási területén a köztisztasági szolgáltatásért az Önkormányzat, az ellenőrzésért a jegyző a felelős.

(2) A közterületek tisztántartásáról, amennyiben arra más nem köteles, Orosháza Város Önkormányzata az általa megbízott szolgáltató (továbbiakban: Szolgáltató) útján gondoskodik különösen az alábbi tevékenységek ellátásával:

6. § (1) A közterületek gyomnövénytől való mentesítésére, kaszálására (kézi, gépi), különösen az 1. számú mellékletben meghatározott allergiakeltő növényektől mentesen tartására az ingatlantulajdonosok az 5. §-ban meghatározott szabályok szerint kötelesek.

(2) A gyomnövények irtását, kaszálását a virágzás előtt meg kell kezdeni, és folyamatosan végezni kell, elsősorban mechanikus úton. A gyomirtás során a burkolat rongálása tilos. Vegyszeres gyomirtás a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhető.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán növő, az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló, valamint az ingatlana előtti, melletti közterületen növő, a járda gyalogterébe benyúló faágak, bokrok, cserjék nyeséséről gondoskodni.

6/A. § Az Önkormányzatot az 5. és 6. § alapján terhelő kötelezettségek teljesítését – ha arra más nem köteles –, valamint a parkfenntartási feladatokat a Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. kizárólagos joggal látja el.

7. § (1) Mindennemű anyag csak úgy szállítható, hogy a közterület be ne szennyeződjék és az érintett szállítási útvonalon a szállítmányokból semmi ki ne hulljék, por vagy bűz ne keletkezzék, illetve csepegés, elfolyás ne fordulhasson elő. Könnyen kihulló anyag (homok, salak, kavics, beton, oltott mész, fűrészpor, gyaluforgács, szálas anyag stb) csak olyan járművön szállítható, amely annak a járműről való lehullását megakadályozza. Ilyen anyagokat csak kellően leponyvázott járművön, bűzös trágyát vagy egyéb kellemetlen szaghatású anyagot pedig csak szaggátló anyaggal lefedve szabad szállítani.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel-, lerakásánál vagy szállítás közben a köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel-, lerakás vagy szállítás elvégzésével egyidejűleg megtisztítani.

(3) Anyagok lerakásánál, mozgatásánál, a közterület bármilyen használatánál gondoskodni kell arról, hogy a közterületen levő felszerelési tárgyak, sarokvédő rácsok, lánckorlátok, jelzőtáblák, kerti padok, aknanyílások, fák, cserjék, növények stb. szabadon maradjanak, és meg ne rongálódjanak. Építkezéseknél, egyéb közterületi igénybevételeknél a fákat, növényeket és egyéb létesítményeket védőburkolattal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni, illetve a rongálódást helyreállítani.

8. § (1) Tilos a közterületeket beszennyezni, tilos – eltérő szabályozás hiányában - közterületen bárminemű hulladékot vagy elhasznált tárgyat (háztartási hulladékot, papírt, inert és biológiailag lebomló hulladékot, stb) elhelyezni, elszórni, eldobni.

(2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket, műtárgyakat - műalkotásokat - beszennyezni, megrongálni.

(3)^[3]

(4) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(5) Közterületen a szemét és hulladék elhelyezésére a szemétgyűjtő edények szolgálnak.

9. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztántartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és a szeméttárolóba elhelyezni.

(2) A piac területének és környékének folyamatos takarításáról, az ott keletkezett hulladék elszállításáról szerződés alapján a Szolgáltató gondoskodik.

(3) Az alkalmi vásárok, kirakodások és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását a közterületet igénybe vevők kötelesek elvégezni.

(4)

(5)

(6) Tilos a közterületen építésből, bontásból, tatarozásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag erre a célra szolgáló konténerbe szabad elhelyezni, és a keletkezéstől számított három (3) napon belül a kijelölt törmelék-lerakóhelyre kell szállítani.

(7) Közterületen a gépjárművek javítása, szerelése - kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítási munkát - , valamint karosszéria, alváz és motor mosása tilos. Magántulajdonban álló ingatlan nedvszívó földburkolatú, gyepesített területén szintén tilos a gépjármű alvázának és motorjának mosása, a karosszéria mosása mosószer használata nélkül, illetőleg a környezetre nem káros mosószerrel végezhető.

(8) Kötelesek a reklámcédulák utcai terjesztői a szétszóródással keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

(9)

(10)

10. § A települési szilárd, valamint folyékony hulladék gyűjtésének, elszállításának szabályait külön rendelet tartalmazza.

11. § (1) A rothadó vagy bűzös szemét, hulladék elszállításáról, illetve megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni kell. A havat és a jeget csak akkor kell elszállítani, ha azt az ingatlanon nem lehet megfelelően elhelyezni.

(2) A szeméttelepen nem helyezhető el veszélyes hulladék. A hulladék minősítésére külön jogszabály előírásai vonatkoznak.

(3) Közterületen ideiglenesen trágyát tárolni csak fóliával lefedett állapotban maximum 1 napig lehet.

12. § (1) A város közigazgatási területén zöldfelületnek minősülnek: a városi parkok, ligetek, sétányok, temetők, játszóterek, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, véderdők, intézményi és magánházi kertek, üdülő-, ipari- és közlekedési területek biológiailag aktív felületei és bármely más zöldterület.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületeket (a hozzátartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni, karbantartani és fenntartani.

13. § (1) Közterületen bármilyen jellegű beruházás megvalósítása során a természetes terepfelületet és a növényállományt csak a szükséges mértékben szabad megváltoztatni, az engedélyezési eljárásban meghatározott módon.

(2) A közterületekre történő növénytelepítések esetén be kell tartani a mindenkor érvényes, a közművekre vonatkozó szabványi előírásokat.

(3) Beruházások és közterületek fásítása során elsősorban jó várostűrő fafajok és -fajták - különösen: páfrányfenyő, kínai körte, galagonya, csörgőfa, mezei juhar,déli ostorfa, magyar kőris, lepényfa, japán akác, gömbakác, pusztaszil - koros egyedeit kell telepíteni, valamint többszintes ligetes növényállományt kell létrehozni.

(3a) A fásítások, növénytelepítések során a következő adventív, inváziós növényfajok nem telepíthetőek:

• 1. Fehér akác (Robinia pseudo-acacia),
• 2. Amerikai alkörmös (Phytolacca americana),
• 3. Ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica),
• 4. Átoktüske (Cenchrus incertus),
• 5. Bálványfa (Ailanthus altissima),
• 6. Betyárkóró (Conyza canadensis
• 7. Bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandulifera),
• 8. Borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta),
• 9. Csicsóka (Helianthus tuberosus),
• 10. Egynyári seprence (Erigeron annus),
• 11. Gyalogakác (Amorpha fruticosa),
• 12. Japán komló (Humulus scandens
• 13. Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis),
• 14. Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) és rokon fajai,
• 15. Keresztlapu (Erechtites hieracifolia),
• 16. Keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia),
• 17. Kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora),
• 18. Kőrislevelű v. zöld juhar (Acer negundo),
• 19. Magas aranyvessző (Solidago gigantea),
• 20. Magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata),
• 21. Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis),
• 22. Óriás japánkeserűfű (Fallopia sachalinensis),
• 23. Őszirózsa fajok (Aster spp.),
• 24. Parti szőlő (Vitis riparia),
• 25. Selyemkóró (Asclepias syriaca),
• 26. Süntök (Echinocystis lobata),
• 27. Sokvirágú napraforgó (Helianthus decapetralus),
• 28. Sziklai szőlő (Vitis rupestris),
• 29. Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisifolia),
• 30. Vadszőlő fajok (Parthenocissus spp. ),
• 31. Amerikai vagy vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica).

(4) A beépítésre szánt területek legkisebb zöldfelület-mértékének meghatározására a mindenkori hatályos építési és településrendezési követelmények az irányadók.

(5) A területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértéke telepítési típusonként és kategóriánként a 2. számú melléklet alapján csökkenthető.

14. § (1) Közterületi zöldfelületen tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, és a fák, virágágyások, rózsaágyak, cserjék, sövények és egyéb növények, valamint a felszerelési tárgyak (medencék, ivókutak, padok, hulladékgyűjtők, szobrok, játszótéri berendezések, stb) rongálása, pusztítása, károsítása vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

(2) A rendeltetéstől eltérő, ideiglenes használat megszűntével a zöldterületen az eredeti állapotot 30 napon belül helyre kell állítani. A szükségessé vált növénypótlást

• a) egy- és kétnyári virágágyak esetén 30 napon belül,
• b) évelő felületek, rózsaágyak, szőlő-, kúszó- és növénycserjék, cserjesorok, valamint fák esetén a legközelebbi telepítési időszak meghatározott időpontjáig,
• c) gyep, pázsitfelületek esetén 90 napon belül, az első kaszálást követően

kell elvégezni és műszaki átadás-átvételi eljárás keretében átadni az önkormányzatnak.

(3) Ha rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat során a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak, építmények, berendezések sérülése várható, a használó köteles:

• a) előzetesen az illetékes hatósággal egyeztetett szükség szerinti favédelmi terv alapján a növényzet védelméről, favédelmi kerítés, kaloda elhelyezésével gondoskodni (pl.: építési területeken, stb),
• b) a növényzet lehetséges áttelepítéséről, az előírt pótlásról gondoskodni, illetőleg, ha a pótlás a helyszínen nem lehetséges, a zöldkár ellenértékét megtéríteni,
• c) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét vagy az azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának, stb) költségeit megtéríteni.

(4) A halasztást nem tűrő igénybevételek esetén (pl.: csőtörés) az igénybevevőnek haladéktalanul értesítenie kell a Polgármesteri Hivatalt a zöldfelület-bontás tényéről, és az előírtaknak megfelelően gondoskodnia kell a helyreállításról.

15. § (1) A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni saját, a szülő, vagy a gyermekfelügyelő felelősségére.

(2) A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett a játszótéri berendezésekre és a közterületi növénytelepítésre vonatkozó Magyar Szabvány előírások az irányadóak.

(3) Játszóterekre, gyepfelületekre és parkosított területekre és más zöldfelületre gépkocsival vagy egyéb gépjárművel behajtani, beállni tilos, mely alól csak a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt.

(4) Közterületi zöldfelületen reklámhordozó elhelyezése csak a közterület-foglalás szabályai szerint engedélyezhető. A fák törzsére reklámtáblát, feliratot elhelyezni tilos.

16. § (1) A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelethatálya alá nem tartozó esetekben közterületre fa csak megállapodás alapján telepíthető. A megállapodást az Önkormányzat nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban rögzíteni kell a telepítendő fák számát, fajtáját, pontos helyüket (figyelemmel a közművekre) és a feleket terhelő kötelezettségeket.

(2) A fatelepítésnél kerülni kell a 3. számú mellékletben meghatározott allergiakeltő fajok ültetését.

(3) Magánterületek esetén az ingatlan határától (mezsgyétől):

17. § (1) Közterületen álló fa kivágása esetén a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendeletszabályai szerint kell eljárni.

(2) Amennyiben a fakitermelés helyén nem áll rendelkezésre pótlásra alkalmas terület, úgy a fát kitermelő a kivágott fa tényleges értékének megfizetésére kötelezhető.

(3) A kivágásra került fa tényleges értékének pénzbeli megfizetése esetén a fa értékének meghatározását a 4. számú melléklet iránymutatásai alapján kell elvégezni.

(4) A fa értékének pénzben meghatározott összegét a Helyi Környezetvédelmi Alap számlájára kell befizetni, mely összeget az Önkormányzat csak fatelepítésre, zöldfelület bővítésre fordíthat.

18. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak olyan tüzelőanyagot lehet égetni, amelyre a tüzelőberendezést gyártották vagy engedélyezték.

(2)^[4]

35. § (1) Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §-ában megállapított feladatai megoldásának elősegítése érdekében Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot hoz létre.

(2) Az Alap felhasználható Orosháza Város közigazgatási területén belül e rendeletben meghatározott célokra és feladatokra.

(3) Az Alapból támogatást jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, kutatócsoport és magánszemély kaphat.

(4) Az Alap megnevezése: Orosháza Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja.

36. § (1) Az Alap forrásai:

• a) a Városi Önkormányzat Jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
• b) a területi környezetvédelmi hatóság (Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya) által az Önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,
• c) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
• d) a Városi Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
• e) az Alap javára teljesített befizetések és ezek kamat összegei,
• f) egyéb bevételek.

(2) Az Alapba befolyt összeg az Önkormányzat költségvetésének része, azonban az Alap forrásait elkülönítetten kell kezelni, tervezési és beszámolási rendszere is ennek megfelelő.

37. § (1) Az Alapot kizárólag környezetvédelmi célokra lehet felhasználni. Az Alapba talajterhelési díj címén befolyt összeget a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben meghatározott célokra kell fordítani.

(2) Az Alap talajterhelési díjon felüli forrásainak

• a) 50 %-át a 39. § rendelkezéseinek megfelelő célokra fordítandó támogatásokra lehet felhasználni,
• b) 10 %‑ából az azonnali beavatkozást igénylőkörnyezeti károkozás, illetve beavatkozások költségeinek ‑ ismert károkozás esetén átmeneti, egyéb esetben végleges ‑ finanszírozásra szolgáló céltartalékot,
• c) 40 %‑ából a 48. (1) bekezdés szerinti célokra felhasználható tartalékot kell képezni.

38. § A 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti keretösszeggel a Képviselő-testület, a 37. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti keretösszeggel a polgármester rendelkezik.

39. § (1) A 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti keretösszegből adható támogatás az önkormányzati környezetvédelmi célú projektek tervezésére, kidolgozására.

(2) A 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti keretösszegből pályázat útján adható támogatások

• a) a helyi természeti értékek megőrzésére, fenntartására,
• b) az emberi egészség védelmére, az életminőség javítására,
• c) a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének megőrzésére,
• d) a veszélyes hulladékok és azok káros hatásainak felszámolására,
• e) integrált hulladékgazdálkodás bevezetésére (komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás),
• f) környezet rehabilitációt szolgáló beruházásokra,
• g) a természetes környezet megóvását célzó oktatási‑nevelési, ismeretterjesztő tevékenységre (Zöld Napok rendezvényei, táborok szervezése, stb),
• h) a környezetvédelemmel kapcsolatos felmérések, tanulmányok készítésére, közzétételére,
• i) környezetvédelmi közalapítvány támogatására.

(3) Több környezetvédelmi szakterületet érintő beruházás támogatása esetén törekedni kell az egyéb környezetvédelmi célú pénzügyi forrásokkal történő összehangolt felhasználásra.

(4) A már megkezdett beruházásra támogatást adni nem lehet. Nem támogatható az olyan pótlólagos beruházás sem, amelyet jogszabályi előírások szerint az alapberuházással együtt kell megvalósítani.

40. § (1) A támogatás vissza nem térítendő, kamatmentesen vagy kedvező kamatozással (a támogatás odaítélésekor a jegybanki alapkamat 50 %-a) visszatérítendő formában, illetve együttesen is nyújtható.

(2) A támogatásra fordítható keretösszegen belül a vissza nem térítendő formában nyújtható támogatás arányát a Képviselő‑testület az Önkormányzat tárgyévi költségvetésének elfogadásakor állapítja meg, amelynek aránya a rendelkezésre álló keret 50 %-át nem haladhatja meg.

(3) Vissza nem térítendő támogatás elsősorban

• a) a Központi Környezetvédelmi Alap által kiemelten kezelt szakterületek támogatására,
• b) helyi természeti értékek megőrzésére, fenntartására,
• c) környezet rehabilitációt szolgáló beruházásokra,
• d) integrált hulladékgazdálkodás bevezetésére, meghonosítására,
• e) talajvédelemmel, levegőszennyezettség elleni védelemmel, vízbázis védelemmel kapcsolatos beruházásokra,
• f) a természetes környezet megóvását célzó oktatási-nevelési, ismeretterjesztő tevékenységekre (Zöld Napok rendezvényei, táborok szervezése, stb),
• g) a környezetvédelemmel kapcsolatos felmérések, tanulmányok készítésére, közzétételére,
• h) környezetvédelmi közalapítvány támogatására,
• i) az adott tárgyévben a Pénzügyi Bizottság által javasolt és a Képviselő‑testület által jóváhagyott kiemelt szakterületek támogatására nyújtható.

41. § (1) A támogatás pályázat útján nyerhető el.

(2) A pályázati feltételeket és a támogatás folyósításának feltételeit tartalmazó kiírást az Önkormányzat tárgyévi költségvetésének elfogadását követő 30 napon belül a Képviselő-testület készíti el.

(3) A pályázati kiírást a polgármester a helyben szokásos módon (hirdetőtábla, helyi újság) teszi közzé.

42. § A pályázatot a Képviselő-testület bírálja el, a pályázatok benyújtási határidejétől számított 30 napon belül.

44. § (1) A támogatás szerződés alapján folyósítható. A szerződést a Képviselő-testület döntése alapján az Önkormányzat nevében a polgármester köti meg a támogatásban részesülő pályázóval.

(2) A szerződésben rögzíteni kell:

• a) a támogatás összegét,
• b) a felhasználás feltételeit,
• c) a folyósítás feltételeit,
• d) ha visszatérítendő támogatásról van szó, a visszafizetés időpontjának kezdetét, havi részletét és visszafizetési határidőt,
• e) a szerződésszegés jogkövetkezményeit,
• f) csatolni kell a pályázó pénzintézete által kiadott, a visszafizetés pénzügyi garanciáira vonatkozó igazolását.

(3) A támogatás rendeltetésszerű felhasználását számlákkal kell igazolni a folyósítástól számított - a Képviselő-testület által a pályázat elbírálásakor meghatározott - egy évnél nem hosszabb időn belül.

(4) A támogatás részletekben akkor folyósítható, ha a pályázati kiírás ezt tartalmazza. Ebben az esetben a további részletek folyósításának feltétele a már folyósított támogatás felhasználásának igazolása.

45. § (1) Ha a támogatott a szerződésben meghatározott feltételeket nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a támogatást a Képviselő-testület részben vagy egészben visszavonhatja.

(2) A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett összeget lejárt követelésként kell kezelni, és a támogatás visszavonásának időpontjától számított késedelmi kamattal együtt köteles a támogatásban részesült az Alapba visszafizetni.

(3) Vissza nem térítendő támogatás esetén, amennyiben a támogatásban részesült az igazolási kötelezettségének nem, vagy csak részben tesz eleget, akkor a felhasználás nem igazolt összegét és a támogatás nyújtásától számított időre járó késedelmi kamattal növelt értékét köteles az Alapba visszafizetni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a visszatérítendő támogatást a támogatott az előírt határidőre nem fizeti vissza.

46. § (1) A támogatás rendeltetésszerű felhasználását a Képviselő-testület ellenőrzi.

(2) A Képviselő-testület az ellenőrzéshez a Polgármesteri Hivatal pénzügyi belső ellenőrének működését a Közgazdasági Irodán keresztül igénybe veheti.

47. § (1) A 37. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti keretösszeget a polgármester szükség szerint használhatja fel.

(2) A céltartalék felhasználásáról a költségvetési zárszámadásban számol be a polgármester.

48. § (1) A 37. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti keretösszeg a környezetvédelmet szolgáló feladatokra használható fel:

• a) környezetvédelmi célú pályázatokhoz önerő biztosítása,
• b) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok tervezése, szervezése, megvalósítása,
• c) környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó Térinformatikai- és Információs Rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátása, azok bővítése,
• d) műszerek beszerzése,
• e) szakirodalom vásárlása,
• f) továbbképzés támogatása,
• g) konferenciák szervezése, azokon való részvétel támogatása,
• h) hulladékgyűjtő, parlagfű-irtó akciók, környezetvédelmi napok költségeinek fedezése.

(2) A keretösszeg felhasználásáról a költségvetési zárszámadáskor számol be a polgármester.

50. § (1) Ez a rendelet 2004. november 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti:

• a) a köztisztaságról szóló 2/1994.(II.1) Orosházi Önkormányzati rendelet, valamint a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igénybevételéről szóló 31/1995.(XII.08) Orosházi Önkormányzati rendelete és a szabálysértési tényállást tartalmazó rendeletek módosításáról szóló 6/2000.(III.31) Orosházi Önkormányzati rendelet 1. §-a;
• b) a gyomnövények, növényi károsítók terjedésének visszaszorításáról szóló 7/1999.(V.30) Orosházi Önkormányzati rendelete, valamint a szabálysértési tényállást tartalmazó rendeletek módosításáról szóló 6/2000.(III.31) Orosházi Önkormányzati rendelet 6. §-a;
• c) a helyi környezet védelméről szóló 15/1999.(XII.15) Orosházi Önkormányzati rendelet, valamint a szabálysértési tényállást tartalmazó rendeletek módosításáról szóló 6/2000.(III.31.) Orosházi Önkormányzati rendelet 7. §-a;
• d) az ebek tatásáról szóló 38/1995.(XII.22) Orosházi Önkormányzati rendelet, a módosítására kiadott 10/2000.(IV.28) Orosházi Önkormányzati rendelet, valamint a szabálysértési tényállást tartalmazó rendeletek módosításáról szóló 6/2000.(III.31) Orosházi Önkormányzati rendelet 3. §-a;
• e) az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról szóló 13/1997. (IX.20) Orosházi Önkormányzati rendelet.

(3)

(4)

(5)

(6)

(7) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.