1. § (1) E rendelet célja Szabadkígyós község közigazgatási területén élő emberek és környezetük harmonikus kapcsolatának kialakítása. Az egészséges környezet biztosítása, valamint a környezet egyes elemeinek összehangolt védelme.

(2) A rendelet hatálya Szabadkígyós község közigazgatási területére és a területen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, illetve tevékenységet végző magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) A települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ennek előmozdításában mindenki köteles közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának kell gondoskodnia.

1. § E rendelet alkalmazásában használatos alapfogalmakra a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. §-ában szabályozott meghatározások az irányadók.

3. § (1) Minden környezeti elemet (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) önmagában és az egymással való kölcsönhatás figyelembe vételével is védeni kell.

(2) A környezeti elemek védelme: azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint arányaik és folyamataik védelmét jelenti.

4. § (1) A föld védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat és ésszerűség határain belül megtett vagy tervezett műveleteket a föld felszínére, a felszín alatti rétegekre, a kőzetekre és ásványokra is alkalmazni kell.

(2) A föld felszínén és a földben csak olyan tevékenység folytatható, amely annak minőségét nem szennyezi, az adott területen szükséges optimális mennyiséget nem veszélyezteti.

5. § (1) A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése. A vizeket –azok megóvása érdekében- minden olyan behatástól védeni kell, amely káros az emberi egészségre, a vizek mennyiségére, minőségére, valamint felhasználására.

(2) A mennyiségi vízvédelem alapelve, hogy mind az ivóvíz minőségi, mind pedig az egyéb vizek iránti igények kielégítésénél a vízhasználat engedélyezése során a tényleges vízfelhasználásban az ésszerű takarékosságnak kell érvényesülnie.

(3) A minőségi vízvédelem alapelve a vizek fertőzésének és káros szennyezésének tilalma. A vizek fertőzésén a vizeknek az egészségre ártalmas anyagokkal való szennyeződését kell érteni, a vizek káros szennyeződésén pedig azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságának, illetve természetes minőségének káros megváltoztatását.

(4) Az előzőekben előírtaknak kiemelt jelentősége van abból a szempontból, hogy a település a Maros hordalékkúpján lévő sérülékeny vízbázis közelében helyezkedik el.

6. § (1) Nem közüzemi vízellátó mű részét alkotó vagy nem nagyüzemi öntözés vízellátását biztosító kút csak akkor létesíthető, és az abból nyert víz csak akkor hasznosítható, ha a kút:

(2) A kút létesítéséhez és használatba-vételéhez hatósági engedély szükséges.

(3) Az ivóvizet szolgáló kút környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különös gonddal kell tisztán tartani, és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáló kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vizét vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építési jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni.

(4) Az ivásra alkalmatlan közhasználatú kutat a közegészségügyi-járványügyi felügyelő javaslata alapján a „nem ivóvíz” feliratú táblával kötelező megjelölni.

7. § (1) A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó tevékenység végzése tilos.

(2) A település belterületén a közúti forgalomban részt nem vevő benzin-, gáz- vagy dízel üzemű gépjármű motorját –kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit- 20 percnél hosszabb ideig járatni nem szabad.

(3) A levegőtisztaság-védelmi helyi feladatok ellátása tekintetében az ide vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

10. § (1) Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt (mesterséges) része, mely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremetését szolgálja.

(2) A település épített környezetét az arra vonatkozó törvényben, az önkormányzat településrendezési tervében és az építési szabályzatokban foglalt előírások szerint a környezet – és természetvédelmi követelményekkel összhangban minden –vele bármilyen kapcsolatba kerülő személynek és szervezetnek védeni kell.

(3) Az épített környezet alakításának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

11. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre –ideértve azoknak csomagoló- és burkolóanyagait is- amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud vagy nem kíván felhasználni.

(2) A települési szilárd hulladék gyűjtésével, szállításával, elhelyezésével és ártalmatlanításával kapcsolatos kérdéseket az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza.

12. § (1) Veszélyes hulladék a külön jogszabály szerint -102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklet- az olyan anyag, amely a termelési vagy más tevékenység során visszamarad és az –van ennek bomlásterméke nem megfelelő tárolás vagy kezelés esetén az emberi életre, egészségre, illetve az élővilágra károsító hatást fejthet ki, függetlenül attól, hogy magánszemély vagy egyéb szervezet tevékenysége folytán keletkezett.

(2) Az, akinek a tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik, köteles az erre vonatkozó jogszabályokban előírt tárolási, kezelési, gyűjtési és ártalmatlanítási feladatokat ellátni, elvégeztetni, a nyilvántartásokat vezetni, bejelentési és egyéb kötelezettségének eleget tenni.

13. § (1) A település területén a megengedettnél nagyobb zajt vagy rezgést okozó tevékenység folytatására engedély nem adható ki, a telepítés nem engedélyezhető. A meglévő létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és előírások betartásával üzemeltethető.

(2) A zaj- és rezgésvédelem tekintetében a jogszabályokban közzétett hatályos szabványok előírásait kell betartani.

(3) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését, üdülését vagy nyugalmát bármely módon zavarja. Este 22.00 órától reggel 07.00 óráig a szabadban a csendet hangos énekléssel, zenével vagy egyéb módon megzavarni tilos.

(4) Vendéglátó-ipari egységek (helyek), szabadtéri előadások, nyíltszíni rendezvények üzemeltetését, hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani. A maximális zajszint az engedélyezett üzemidőben a szomszédos ingatlanon, lakásban mérve a 35 dB/A mértéket nem lépheti túl.

14. § (1) A község területén sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad.

(2) Fokozott sugárterhelés vagy sugárártalom, továbbá sugárzóanyaggal történt szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak haladéktalanul jelenteni kell.

15. § (1) A település területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól megtisztítsák.

(2) Az (5)-(7) bekezdésben rögzítettek kivételével az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik polgármesteri hivatala útján.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszűntetése, a szennyeződést okozó szerve, illetve személy feladata és kötelessége.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül a gyalogos közlekedésre szolgáló kiépített és kiépítetlen terület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani –függetlenül attól, hogy a hulladék az üzlet tevékenységéből származik vagy sem. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége az ingatlan előtti járda mellett növő gaz kiirtása, a járda fölé benyúló ágak és bokrok olyan megfelelő nyesése, hogy az a járdán való közlekedést nem zavarja.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodnia.

(8) A járda síkosság mentesítését a tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból baleset, személyi sérülés ne származzon.

16. § (1) Építési területen az építkezés környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni –az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(2) Közterület eredeti rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges, melynek részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Közterületen építési, bontási anyagot a kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző –az országos úthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének- hozzájárulásával lehetséges.

(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani és a közterültet helyre kell állítania, illetőleg meg kell tisztítania.

(6) Tilos közútra, útpatkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. (Kivétel ez alól a szilárd hulladék gyűjtésére rendszeresített gyűjtőedény az elszállítás napján.) Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

17. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy szállításkor semmi ki ne hulljon, por és csepergés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződne, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzését követően nyomban meg kell tisztítania.

18. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhez-vételétől számított 3 napon belül. Köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

19. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborhelyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni szigorúan tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezése tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokat külön rendelet szabályozza.

20. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tatása az alkalmi használó kötelessége.

(3) Árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

21. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő árkokba, külterületi belvízelvezető csatornákba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

(3) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogosokat, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(4) Tilos az összerakott hó elhelyezése.

(5) A járdáról a havat -ha szükséges naponta több alkalommal is- hóesés után azonnal el kell takarítani.

22. § (1) ^{[4] [5]}Aki a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi –amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg- tiltott magatartást követ el és legfeljebb ötvenezer forintig terjedő (igazgatási bírság) pénzbírsággal sújtható”.

(2) ^[6] Tiltott magatartást követ el és vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki:

23. § (1) Ezen rendelet 2003. év március hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a 17/2001. (XI. 19.) számú Ör. rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3) ^[9] „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.”