Általános indokolás

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a jegyző által előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Az Áht. 25. § (1) bekezdése alapján, ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.

Az Áht., valamint annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet határozza meg a költségvetési rendelet tartalmi követelményeit és a kötelezően bemutatandó mérlegeket és kimutatásokat.

A költségvetési rendelet összeállítása során figyelemmel kell lennünk a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény), az Áht.-ban, az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben, a gazdasági programban foglaltakra, továbbá a képviselő-testület döntéseire.

Az Áht. 6. §-a alapján a tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a bevételi előirányzatokat és a kiadási előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni. A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók. A kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes közgazdasági jogcímekre (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.

A költségvetési törvény IV. fejezete a települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételeket, a 2. melléklete a települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatását, a 3. melléklete a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásait tartalmazza.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 111. §-a alapján a helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

A helyi önkormányzat költségvetésében a működési bevételeknek teljes egészében fedezetet kell nyújtaniuk a működési kiadásokra. Az önkormányzatok csak naptári éven belül visszafizetendő működési célú hitelt vehetnek fel. Éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügylet a kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag jogerős és végrehajtható bírósági határozatban, vagy fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére és a központi költségvetésből nyújtott EU-s vagy más nemzetközi szervezettől elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására köthető.

Az Mötv. 112. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

Az Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

A helyi önkormányzat gazdálkodása akkor biztonságos, ha a költségvetési bevételek és kiadások közötti összhang tartósan, huzamosabb ideig érvényesül. Ennek megteremtése és megtartása elsődlegesen a képviselő-testület felelősségi körébe tartozik.

Az önkormányzatok állami támogatása feladatfinanszírozási rendszer keretében a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon történik. A támogatások mértékei a takarékos gazdálkodásra, illetve a saját bevételek növelésére ösztönzően kerültek megállapításra. Szinte valamennyi állami támogatásról elmondható, hogy azok nem finanszírozzák le a megfelelő színvonalon ellátandó feladatokat, azokat önkormányzati bevételekből szükséges kiegészíteni.