Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének 19/2017.(X.18.) önkormányzati rendelete
Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (X. 18.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 08. 25Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének 19/2017.(X.18.) önkormányzati rendelete
Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (X. 18.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Alsózsolca Város Önkormányzatának képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 43/A. § (1) - (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek és partnerek, valamint Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének a képviselő-testület szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja a település sajátos településképének védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja:
a) a védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedéke számára,
b) a védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása,
c) a védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) azon területegységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módoknak, és épületek, építmények történetiséget tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél,
b) a kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is;
b) műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 15. pontja szerinti építmény;
c) védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, különösen az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony;
d) utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla;
e) jelző: az út- és utca mutató szerkezet, útirányjelző tábla;
f) településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét;
g) értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész;
h) főépítész: az önkormányzat által megbízott, alkalmazott önkormányzati építészmérnök szakember, főépítész;
i) reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 11/F. § 3. pontja szerinti gazdasági reklám;
j) reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § 4. pontja szerinti eszköz, berendezés, létesítmény;
k) sajátos építmény: az Étv. 2. § 18. pontja szerinti építmény.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése során
a) el kell kerülni minden olyan beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltozását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná,
b) a tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület rendeletben dönt. A képviselő-testület döntését megelőzően ismertetni kell a beérkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.
(2) A helyi védelem alá helyezéshez és annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész véleményét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre. Az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.
(4) Országos műemléki védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védelem megszűnik.
3. A helyi védelem alá helyezésre és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítása, menete
7. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely cselekvőképes természetes személy vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos helymegjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
c) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, különösen irodalom, fotók),
d) a kezdeményezés indoklását.
(3) A polgármesteri hivatal (a továbbiakban: hivatal) a javasolt értékről értékvizsgálatot készíttet.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az erre vonatkozó felhívás ellenére 15 munkanapon belül nem egészítik ki a kezdeményezés nem kerül megvizsgálásra, melyről a kezdeményezőt értesíteni kell.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket 5 munkanapon belül értesíteni kell.
(2) A rendelet szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) a kezdeményezőt.
(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek annak benyújtásától számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(4) A védelemmel kapcsolatos javaslatot az értékvizsgálat elkészülte után haladéktalanul a helyben szokásos módon 30 napra írásbeli észrevételezés megtétele érdekében hirdetményi úton közzé kell tenni.
(5) A hirdetmény kifüggesztésének ideje alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését biztosítani kell.
(6) A helyi védelem elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan
aa) tulajdonosát,
ab) haszonélvezőjét, használóját a tulajdonos útján,
b) az illetékes földügyi hatóságot,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) illetékes állami főépítészt
e) az érdekelt közműveket,
f) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelem alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, amelyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(8) A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kisméretű táblával meg kell jelölni, melyről a hivatal gondoskodik.
4. A helyi egyedi védelem
9. § (1) Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja, mely eljárásra a 7-8. §-ban foglaltak az irányadóak.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti érték jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget az adott védett értéken végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja, és a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A tulajdonos kötelezettsége:
a) jókarbantartás, állapot- és állagmegóvás, amely kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére;
b) a védett érték fenntartása és megőrzése, melyet elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani;
c) építési tevékenység (korszerűsítés, átalakítás, bővítés, részleges bontás) során a védett érték jellemzőinek, karakterének megőrzése.
(3) Védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak a főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
12. § (1) Az egyéb területek - új építésű és átépült családi házas területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
b) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(2) Az egyéb területek - intézményi területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
b) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(3) Az egyéb területek - gazdasági területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményein tilos az élénk, erős homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
(4) Az egyéb területek - üdülőterületek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
b) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(5) Az egyéb területek - külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt a domb tetején és annak közelében elhelyezni.
b) építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
c) nem alkalmazható az élénk, erős színű tetőfedés.
d) tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt lakó- és intézményi területen:
a) beépítés telepítési módja: a helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal;
b) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 méter építménymagassággal;
c) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni;
d) cégérek: utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen;
e) kerti építmény, műtárgy: az utcai telekhatártól 6 méteren túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához;
f) kerítés kialakítás: az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém áttört vagy fa anyagú kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely legfeljebb 2 méter lehet. Utcai kerítésen 1 darab gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 darab legfeljebb 1,50 méteres személyi kiskapu nyitható.
(2) Tiltó egyedi építészeti rendelkezések a kijelölt lakó- és intézményi területen:
a) anyag-, színhasználatra: építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk színek alkalmazása. Tilos a homlokzat részleges festése;
b) tömegformálásra: a közterület felőli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni;
c) homlokzatképzésre: a meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Átépítés során tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos;
d) homlokzat: tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni;
e) zöldfelületek: utcai telekhatár előtt és a telken 3 méteren belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.
(3) Megengedő egyedi építészeti rendelkezések:
a) anyag-, színhasználatra: a közterületről közvetlenül nem látható homlokzatokon a modern anyaghasználat megengedett;
b) tömegformálásra: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a modern tömegformálás megengedett;
c) homlokzatképzésre: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a hagyományos homlokzatalakítást felidéző, de modern nyílás- és tagozatképzés megengedett;
d) zöldfelületre: a közterületről közvetlenül nem látható udvari részeken vizuális lehatárolásra alkalmazható örökzöld növényzet.
8. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) kötelező rendelkezések:
1. a történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező;
2. kötelező a meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása;
3. a hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező;
4. az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.
b) Tiltó rendelkezések:
1. tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása;
2. tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni;
3. utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is;
4. az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos;
5. a magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak,
6. utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
c) Megengedő rendelkezések:
1. utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon;
2. az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését,
3. a védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett,
4. a meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
(2) A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:
a) a védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására;
b) a védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.
9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
15. § (1) A hírközlési sajátos építmények elhelyezésére alkalmas területek:
a) az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni,
b) alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek,
c) az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.
(2) A villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére alkalmas területek:
a) a hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges,
b) a településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére,
c) utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
(4) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
(5) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A település fokozott védelem alatt álló területein, közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a Tktv. 11/B. § (1) bekezdése alapján nem helyezhető el.
(2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utasvárón, hirdetőoszlopon) helyezhető el legfeljebb 2 m2 felületen.
(3) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(4) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a Tktv.-től eltérő szabályok:
17. § (1) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni nem szabad.
(2) Műholdas parabola-antenna nem helyezhető el az utcai fronton
(3) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
18. § (1) A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
(2) Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket. (3) A szakmai konzultációt és tájékoztatást a főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.
(4) A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges vázlatterv szintű tervdokumentációt, a pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
(6) A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
12. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
19. § (1) Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező minden olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkával kapcsolatban, amely:
a) a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történik és melyek a településképet befolyásolják;
b) a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen,
c) a műemléki környezetben,
d) egyéb területeken,
e) rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.
13. A véleményezési eljárás részletes szabályai
20. § (1) A kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, kérelmező nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
(3) A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.
(4) A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.
(5) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek, kérelmezőnek, és feltölti az elektronikus tárhelyre.
(6) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
(7) Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(8) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
14. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, és rendeltetésváltozások köre
21. § (1) Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez, reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
a) a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;
b) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;
c) műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;
d) egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.
15. A bejelentési eljárás részletes szabályai
22. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
(2) A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
(4) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentő vel.
(5) A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
(6) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
16. A településképi kötelezési eljárás
23. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:
a) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén
b) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása
c) a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
17. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei és mértéke
24. § (1) Amennyiben a kötelezett a településképi kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot (a továbbiakban: településkép-védelmi bírság) szab ki. A kötelezésben foglaltak elmaradása, nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot ismételten ki kell szabni.
(2) A településkép-védelmi bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legnagyobb összege egymillió forint.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni:
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) a településkép-védelmi bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.
18. A településkép-védelmi bírság behajtásának módja
25. § A kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság adók módjára behajtandó tartozás.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
26. § Az önkormányzat képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
27. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet településképi követelményeket meghatározó része a rendelet hatálybalépését követően nem alkalmazható.
Az 1. melléklet az Alsózsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.