Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének 19/2017.(X.18.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2020. 06. 06

Alsózsolca Város Önkormányzatának képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,


az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,


a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 43/A. § (1) - (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek és partnerek, valamint


Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének a képviselő-testület szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével következőket rendeli el:


I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések


  1. §

A rendelet célja a település sajátos településképének védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.


  1. §

A helyi védelem célja:

a) a védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedéke számára,

b) a védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása,

c) a védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.


  1. §

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

a) azon területegységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módoknak, és épületek, építmények történetiséget tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél,

b) a kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett. 


4. §

E rendelet alkalmazásában:

a) helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is;

b) műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)  2. § 15. pontja szerinti építmény;

c) védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, különösen az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony;

d) utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla;

e) jelző: az út- és utca mutató szerkezet, útirányjelző tábla;

f)  településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét;

g) értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész;

h) főépítész: az önkormányzat által megbízott, alkalmazott önkormányzati építészmérnök szakember, főépítész;

i)  reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 11/F. § 3. pontja szerinti gazdasági reklám;

j) reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § 4. pontja szerinti eszköz, berendezés, létesítmény;

k) sajátos építmény: az Étv. 2. § 18. pontja szerinti építmény.


II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


  1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


5. §

(1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése,

d) a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése során

a) el kell kerülni minden olyan beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltozását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná,

b) a tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.


6. §

(1) A helyi védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület rendeletben dönt. A képviselő-testület döntését megelőzően ismertetni kell a beérkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.

(2) A helyi védelem alá helyezéshez és annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész véleményét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre. Az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.

(4) Országos műemléki védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védelem megszűnik.


3. A helyi védelem alá helyezésre és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítása, menete


7. §

(1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely cselekvőképes természetes személy vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) pontos helymegjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

c) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, különösen irodalom, fotók),

d) a kezdeményezés indoklását.

(3) A polgármesteri hivatal (a továbbiakban: hivatal) a javasolt értékről értékvizsgálatot készíttet.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az erre vonatkozó felhívás ellenére 15 munkanapon belül nem egészítik ki a kezdeményezés nem kerül megvizsgálásra, melyről a kezdeményezőt értesíteni kell.


8. §

(1) A helyi védelem alá helyezésre és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról

 az érdekelteket 5 munkanapon belül értesíteni kell. 

  1. A rendelet szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
  1. az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
  2. a kezdeményezőt.
  1. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek annak benyújtásától számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
  2. A védelemmel kapcsolatos javaslatot az értékvizsgálat elkészülte után haladéktalanul a helyben szokásos módon 30 napra írásbeli észrevételezés megtétele érdekében hirdetményi úton közzé kell tenni.
  3. A hirdetmény kifüggesztésének ideje alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését biztosítani kell.

(6) A helyi védelem elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

a)    az ingatlan

    aa) tulajdonosát,

    ab) haszonélvezőjét, használóját a tulajdonos útján,

b)    az illetékes földügyi hatóságot,  

  1. az illetékes építésügyi hatóságot,
  2. illetékes állami főépítészt
  3. az érdekelt közműveket,
  4. a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelem alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, amelyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(8) A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kisméretű táblával meg kell jelölni, melyről a hivatal gondoskodik.




                                                  4.  A helyi egyedi védelem


9. §

  1. Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja, mely eljárásra a 7-8. §-ban foglaltak az irányadóak.
  2. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti érték jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.



10. §

  1. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget az adott védett értéken végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja, és a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
  2. A tulajdonos kötelezettsége:

a) jókarbantartás, állapot- és állagmegóvás, amely kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére;

b) a védett érték fenntartása és megőrzése, melyet elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani;

c) építési tevékenység (korszerűsítés, átalakítás, bővítés, részleges bontás) során a védett érték jellemzőinek, karakterének megőrzése.

(3) Védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak a főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.


III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


11. §

  1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
  2. A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását a 2. melléklet  tartalmazza.
  3. A településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzékét a 3.  melléklet tartalmazza.


IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


  1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


12. §

  1. Az egyéb területek - új építésű és átépült családi házas területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:

a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás  és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,

b)  a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.


  1. Az egyéb területek - intézményi területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:

a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás  és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,

b)  a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.

  1. Az egyéb területek - gazdasági területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményein tilos az élénk, erős homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
  2. Az egyéb területek - üdülőterületek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:

a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás  és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,

b)  a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.

  1. Az egyéb területek - külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
    1. meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt a domb tetején és annak közelében elhelyezni.
    2. építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
    3. nem alkalmazható az élénk, erős színű tetőfedés.
    4. tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.


  1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


13. §

(1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt lakó- és intézményi területen:

a) beépítés telepítési módja: a helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal;

b) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 méter építménymagassággal;

c) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell.  A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni;

d) cégérek: utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen;

e) kerti építmény, műtárgy: az utcai telekhatártól 6 méteren túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához;

f) kerítés kialakítás: az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém áttört vagy fa anyagú  kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely legfeljebb 2 méter lehet. Utcai kerítésen 1 darab gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 darab legfeljebb 1,50 méteres személyi kiskapu nyitható.

(2) Tiltó egyedi építészeti rendelkezések a kijelölt lakó- és intézményi területen:

a) anyag-, színhasználatra: építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk színek alkalmazása. Tilos a homlokzat részleges festése;

b) tömegformálásra: a közterület felőli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni;

c) homlokzatképzésre: a meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Átépítés során tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg.  Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos;

d) homlokzat: tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni;

e) zöldfelületek: utcai telekhatár előtt és a telken 3 méteren belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.

(3) Megengedő egyedi építészeti rendelkezések:

a) anyag-, színhasználatra: a közterületről közvetlenül nem látható homlokzatokon a modern anyaghasználat megengedett;

b) tömegformálásra: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a modern tömegformálás megengedett;

c) homlokzatképzésre: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a hagyományos homlokzatalakítást felidéző, de modern nyílás- és tagozatképzés megengedett;

d) zöldfelületre: a közterületről közvetlenül nem látható udvari részeken vizuális lehatárolásra alkalmazható örökzöld növényzet.


  1. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények


14. §

  1. A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) kötelező rendelkezések:           

1. a történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező;

2. kötelező a meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása;

3. a hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező;

4. az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.

b) Tiltó rendelkezések:

1. tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása;

2. tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni;

3. utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is;

4. az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos;

5. a magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak,

6. utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.


c) Megengedő rendelkezések:

1. utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon;

2. az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését,

3. a védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett,

4. a meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.


  1. A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:

a) a védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására;

b) a védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.


  1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


15. § 

  1. A hírközlési sajátos építmények elhelyezésére alkalmas területek:

a) az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni,

b) alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek,

c) az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.

  1. A villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére alkalmas területek:

a) a hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges,

b) a településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére,

c) utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.

(4) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken az (1)-(2) bekezdés szerinti  sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.

(5) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.


  1. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


16. §

  1. A település fokozott védelem alatt álló területein, közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a Tktv. 11/B. § (1) bekezdése alapján nem helyezhető el.
  2. Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utasvárón, hirdetőoszlopon) helyezhető el legfeljebb 2 m2 felületen.
  3. Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos. 
  4. Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a Tktv.-től eltérő szabályok: 

a) jelentős esemény (városnap, települési évforduló) hirdetése,

b) Nyilvánosság biztosítására szolgáló információs felület - önkormányzati hirdetőtábla - időkorlát nélkül a település egész területén elhelyezhető.

c) építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell bontani. Az eltávolításáért a reklám közzétevője, a tartóberendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa egyetemleges felelősséggel tartozik.


11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


17. §

  1. Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni nem szabad.
  2. Műholdas parabola-antenna nem helyezhető el az utcai fronton
  3. Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.


V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


18. §

  1. A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
  2. Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.  (3) A szakmai konzultációt és tájékoztatást a főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.
  1. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges vázlatterv szintű tervdokumentációt, a pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
  2. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
  3. A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.


VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


12. A véleményezési eljárással érintett építmények köre


19. §

  1. Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
  2. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező minden olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkával kapcsolatban, amely:

a) a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történik és melyek a településképet befolyásolják;

b) a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen,

c) a műemléki környezetben,

d) egyéb területeken,

e) rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2 beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.

  1. A véleményezési eljárás részletes szabályai


20. §

  1. A kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
  2. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, kérelmező nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
  3. A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.
  4. A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.
  5. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek, kérelmezőnek, és feltölti az elektronikus tárhelyre.
  6. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
  7. Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
  8. A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.



VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


  1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

és rendeltetésváltozások köre


21. §

  1. Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez, reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
  2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:

a) a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;

b) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;

c) műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;

d) egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.


  1. A bejelentési eljárás részletes szabályai


22. §

  1. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
  2. A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.
  3. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek. 
  4. A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentő vel.
  5. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
  6. A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.










VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG1


  1. A településképi kötelezési eljárás


23. §

  1. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme   érdekében:

a) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén

b) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása

c) a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor.

  1. A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(3) A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.


  1. A településkép-védelmi bírság2 kiszabásának esetei és mértéke


24. §

  1. Amennyiben a kötelezett a településképi kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot (a továbbiakban: településkép-védelmi bírság3) szab ki. A kötelezésben foglaltak elmaradása, nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot ismételten ki kell szabni.

(2)   A településkép-védelmi bírság4 legkisebb összege esetenként tízezer forint, legnagyobb összege egymillió forint.

(3) A településkép-védelmi bírság5 kiszabásánál figyelembe kell venni:

a)  a jogellenes magatartás súlyát,

b)  az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá

c)  a településkép-védelmi bírságnak6 ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.


18. A településkép-védelmi bírság7 behajtásának módja


25. §

A kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság8 adók módjára behajtandó tartozás.










1 A VIII. fejezet címe a 9/2020. (VI. 5.) Polgármesteri rendelet 2. § a) pontjával módosított szöveg.

2 a 17. alcím a 9/2020. (VI. 5.) Polgármesteri rendelet 2. § b) pontjával módosított szöveg.

3 A 24. § (1) bekezdés a 9/2020. (VI. 5.) Polgármesteri rendelet 2. § c) pontjával módosított szöveg.

4 A 24. § (2) bekezdés a 9/2020. (VI. 5.) Polgármesteri rendelet 2. § c) pontjával módosított szöveg.

5 A 24. § (3) bekezdés a 9/2020. (VI. 5.) Polgármesteri rendelet 2. § c) pontjával módosított szöveg.

6 A 24. § (3) bekezdés c) pontja a 9/2020. (VI. 5.) Polgármesteri rendelet 2. § c) pontjával módosított szöveg.

7 A 18. alcím a 9/2020. (VI. 5.) Polgármesteri rendelet 2. § d) pontjával módosított szöveg.

8 A 25. § a 9/2020. (VI. 5.) Polgármesteri rendelet 2. § e) pontjával módosított szöveg.




IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


26. §

Az önkormányzat képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.


X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


27. §

(1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet településképi követelményeket meghatározó része a rendelet hatálybalépését követően nem alkalmazható.





      Szilágyi László                                                           Marcsikné Orosz Emese

       polgármester                                                                        jegyző







A rendelet 2017. október 18. napján kihirdetésre került.



                                                                                         Marcsikné Orosz Emese

                                                                                                      jegyző