1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Alsózsolca Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait, figyelemmel az önkormányzati tulajdon folyamatos védelmére, értékének megőrzésére és növelésének előmozdítására.

2. § A rendelet hatálya kiterjed

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingóságok, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint immateriális javak, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(3) Az Önkormányzat vagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.

4. § Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek körét az Nvtv. 5. § (3) bekezdése tartalmazza.

5. § Az Önkormányzatnak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyoneleme nincs.

6. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza

(2) A képviselő testület minősített többséget igénylő döntésével a vagyontárgy forgalomképességét érintő besorolását megváltoztathatja, amennyiben az közfeladat célját nem szolgálja.

8. § Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

(2) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Kormányrendeletben meghatározott módon tartja nyilván.

(3) Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

10. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt a vagyon hasznosításáról, a forgalomképesség szerinti besorolásáról, valamint a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról, a hasznosításon túli egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, telekmegosztásról, telekösszevonásról a Képviselő-testület dönt.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társasába vagy alapítványba történő beviteléről, bérleti díj egyei megállapításának feltételeiről a Képviselő-testület dönt, figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait. Az elidegenítésről szóló szerződést a polgármester írja alá.

(4) Az üzleti vagyon, ingatlan és ingó vagyon tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az üzleti vagyon és ingatlanvagyon elidegenítéséről minden esetben a Képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

(5) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

11. § (1) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel. Az intézmény ennek keretében köteles gondoskodni az üzemeltetésről és az állagmegóvásról.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. A Képviselő-testület határozattal dönt a bérleti díj mértékéről. Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.

(3) Az intézményeknél feleslegessé váló – a 10. § (4) bekezdésében nem szereplő – befektetett eszközök értékesítéséről vagy selejtezéséről 200 000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár alatt a polgármester dönt a Képviselő-testületnek történő utólagos beszámolás mellett. A 200 000 forint bruttó értékhatár feletti értékesítés vagy selejtezés a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhető el.

(4) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén a képviselő-testület köteles nyilvános pályázatot kiírni.

12. § (1) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha

13. § (1) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása és értéke állandóságának megőrzése minden önkormányzati vagyonnal gazdálkodó és azt működtető számára kötelező.

(2) Az önkormányzati vagyon megterheléséről, vagyonkezelői és haszonélvezeti jog alapításáról kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(3) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a hasznosítási lehetőségeket, valamint a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát. Ingatlan tulajdonjogának megszerzése előtt forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

(4) Amennyiben az Önkormányzathoz ingatlan megvételére való felajánlás vagy szándéknyilatkozat kerül benyújtásra, erről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A vásárlásra vonatkozó döntés előkészítése során értékbecslés csak akkor rendelhető meg, ha a képviselő-testület hozzájárul a felajánlott ingatlan vásárlásához. Nincs szükség a képviselő-testület hozzájárulására, ha a felajánlást vagy szándéknyilatkozatot tevő a forgalmi értékbecslést független értékbecslővel saját költségen elkészítteti.

14. § Az Önkormányzat a vagyontárgyak értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

15. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 25 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal feladata. A versenytárgyalás lebonyolításának rendjét Alsózsolca Város Önkormányzatának Versenytárgyalási Szabályzata tartalmazza (1. függelék).

(3) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.

16. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra Magyarország helyi önkormányzatairól és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet közfeladatainak ellátáshoz szükséges önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyra, kivéve, ha jogszabály alapján az adott vagyontárgy nem lehet vagyonkezelés tárgya. A vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel történő létrehozása esetén az arról rendelkező törvény szerint jön létre a vagyonkezelői jog és kerül sor a vagyonkezelési szerződés megkötésére. A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.

(2) A vagyonkezelői jog határozott vagy határozatlan idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés megkötéséről és megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.

(3) Vagyonkezelői jog ingyenesen vagy ellenérték fejében létesíthető, a képviselő-testület döntése szerint versenyeztetés alapján vagy versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, a vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel való létrehozása esetén a kijelölésről szóló törvény rendelkezései szerint.

(4) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint adható vagyonkezelésbe.

(5) Az ellenérték fejében átadott vagyonkezelői jog esetén a vagyonkezelői jog ellenértéke nem lehet kevesebb az értékcsökkenés mértékénél.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.

(7) Ingatlan esetében a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a vagyonkezelő köteles saját költségén gondoskodni.

(8) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, azt azokban bekövetkezett változásokat

(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételei, illetve közvetlen költségei és ráfordításai nyilvántartása tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésben meghatározottak szerint köteles eljárni.

17. § (1) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvtv., Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény, a vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel való létrehozása esetén a kijelölésről szóló törvény és a jelen rendelet határozza meg.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel az átadott önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmazni kell

18. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik:

(2) A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető.

(3) A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban, indokolás nélkül rendes felmondással is megszüntethetik. Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg, a felmondási idő kilencven nap. A felmondási idő alatt a feleknek el kell számolniuk egymással.

(4) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással meg kell szüntetni.

(5) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyon önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti.

19. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok és kötelezettségek tekintetében az Nvtv., valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak az irányadók.

(2) A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek a szerződés aláírásának, vagy – amennyiben a szerződés hatálybalépése feltételhez kötött – a szerződés hatályba lépésének napjától illetik meg és terhelik.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelt vagyontárgyak érték-és állagmegőrzéséről folyamatosan gondoskodni. E feladatának végrehajtása keretében minden évben egyszer köteles beszámolót készíteni a kezelt vagyon állapotáról, az állagmegőrzés érdekében végzett beruházásairól.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket:

(6) A vagyonkezelőnek a tulajdonostól hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez.

20. § (1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester útján évente ellenőrzi.

(2) A képviselő-testület intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a képviselő-testületet évente tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.

(3) A vagyonkezelő köteles

21. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 10/2012.(II.29.) önkormányzati rendelet.