ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

4/2018. (III.31.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról, a vagyonkezelés szabályairól

Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az Önkormányzat Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (III.29.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja és hatálya

  1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Alsózsolca Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait, figyelemmel az önkormányzati tulajdon folyamatos védelmére, értékének megőrzésére és növelésének előmozdítására.

  2. § A rendelet hatálya kiterjed

  a) az önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő ingatlanokra, ingó vagyontárgyakra, immateriális javakra, értékpapírokra, társasági részesedésekre,

  b) az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára.

2. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA

2. Az önkormányzat vagyona

  3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingóságok, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint immateriális javak, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

  (2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

  (3) Az Önkormányzat vagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.

  4. § Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek körét az Nvtv. 5. § (3) bekezdése tartalmazza.

  5. § Az Önkormányzatnak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyoneleme nincs.

6. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

  7. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza

  (2) A képviselő testület minősített többséget igénylő döntésével a vagyontárgy forgalomképességét érintő besorolását megváltoztathatja, amennyiben az közfeladat célját nem szolgálja.

  8. § Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

3. A vagyon nyilvántartása

   9. § (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

  (2) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát az önkormányzatok tulajdonában lévő
ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Kormányrendeletben meghatározott módon tartja nyilván.

  (3) Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

3. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI VAGYONGADZÁLKODÁS SZABÁLYAI

4. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

  10. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt a vagyon hasznosításáról, a forgalomképesség szerinti besorolásáról, valamint a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.

  (2) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról, a hasznosításon túli egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, telekmegosztásról, telekösszevonásról a Képviselő-testület dönt.

  (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társasába vagy alapítványba történő beviteléről, bérleti díj egyei megállapításának feltételeiről a Képviselő-testület dönt, figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait. Az elidegenítésről szóló szerződést a polgármester írja alá.

  (4) Az üzleti vagyon, ingatlan és ingó vagyon tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az üzleti vagyon és ingatlanvagyon elidegenítéséről minden esetben a Képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

  (5) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

5. Az önkormányzati vagyon kezelése

  11. § (1) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel. Az intézmény ennek keretében köteles gondoskodni az üzemeltetésről és az állagmegóvásról.

  (2) Az (1) bekezdésben szereplő intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. A Képviselő-testület határozattal dönt a bérleti díj mértékéről. Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.

    (3) Az intézményeknél feleslegessé váló – a 10. § (4) bekezdésében nem szereplő – befektetett eszközök értékesítéséről vagy selejtezéséről 200 000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár alatt a polgármester dönt a Képviselő-testületnek történő utólagos beszámolás mellett. A 200 000 forint bruttó értékhatár feletti értékesítés vagy selejtezés a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhető el.

  (4) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén a képviselő-testület köteles nyilvános pályázatot kiírni.

6. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

  12. § (1) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

   a) 100 000 forint vagy ezt meghaladó egyedi érték felett a képviselő-testületet,

   b) 100 000 forint egyedi érték alatt a polgármestert illeti meg, amelyről soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

  (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha

   a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását,

   b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára,

   c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,

   d) a felszámolási eljárás vagy csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,

   e) a követeléssel érintett szerv agy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.

7. Vagyongazdálkodás szabályai

   13. § (1) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása és értéke állandóságának megőrzése minden önkormányzati vagyonnal gazdálkodó és azt működtető számára kötelező.

  (2) Az önkormányzati vagyon megterheléséről, vagyonkezelői és haszonélvezeti jog alapításáról kizárólag a képviselő-testület dönthet.

  (3) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a hasznosítási lehetőségeket, valamint a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát. Ingatlan tulajdonjogának megszerzése előtt forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

  (4) Amennyiben az Önkormányzathoz ingatlan megvételére való felajánlás vagy szándéknyilatkozat kerül benyújtásra, erről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A vásárlásra vonatkozó döntés előkészítése során értékbecslés csak akkor rendelhető meg, ha a képviselő-testület hozzájárul a felajánlott ingatlan vásárlásához. Nincs szükség a képviselő-testület hozzájárulására, ha a felajánlást vagy szándéknyilatkozatot tevő a forgalmi értékbecslést független értékbecslővel saját költségen elkészítteti.

8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

  14. § Az Önkormányzat a vagyontárgyak értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

   a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,

   b) vagyonértékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,

   c) ingó vagyontárgy esetén legalább könyv szerinti nyilvántartási érték alapján

kell meghatározni.

9. Az önkormányzati vagyon átruházása

  15. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 25 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.

  (2) Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal feladata. A versenytárgyalás lebonyolításának rendjét Alsózsolca Város Önkormányzatának Versenytárgyalási Szabályzata tartalmazza (1. függelék).

  (3) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.

IV. FEJEZET

A VAGYONKEZELŐI JOG GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI

10. Vagyonkezelői jog létesítése, ellenértéke, gyakorlása

  16. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra Magyarország helyi önkormányzatairól és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet közfeladatainak ellátáshoz szükséges önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyra, kivéve, ha jogszabály alapján az adott vagyontárgy nem lehet vagyonkezelés tárgya. A vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel történő létrehozása esetén az arról rendelkező törvény szerint jön létre a vagyonkezelői jog és kerül sor a vagyonkezelési szerződés megkötésére. A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.
  (2) A vagyonkezelői jog határozott vagy határozatlan idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés megkötéséről és megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.
  (3) Vagyonkezelői jog ingyenesen vagy ellenérték fejében létesíthető, a képviselő-testület döntése szerint versenyeztetés alapján vagy versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, a vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel való létrehozása esetén a kijelölésről szóló törvény rendelkezései szerint.

  (4) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint adható vagyonkezelésbe.

  (5) Az ellenérték fejében átadott vagyonkezelői jog esetén a vagyonkezelői jog ellenértéke nem lehet kevesebb az értékcsökkenés mértékénél.

  (6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.

  (7) Ingatlan esetében a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a vagyonkezelő köteles saját költségén gondoskodni.

  (8) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, azt azokban bekövetkezett változásokat

  (9) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételei, illetve közvetlen költségei és ráfordításai nyilvántartása tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésben meghatározottak szerint köteles eljárni.

11. A vagyonkezelési szerződés részletes szabályai

  17. § (1)    A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvtv., Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény, a vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel való létrehozása esetén a kijelölésről szóló törvény és a jelen rendelet határozza meg.

  (2) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel az átadott önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmazni kell
  a) a szerződés időtartamát,

  b) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
  c) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,

  d) vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak tételes felsorolását, azoknak szerződés megkötésekor fennálló nyilvántartási értékét,

  e) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához közreműködők igénybevételére, a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó rendelkezéseket,
  f) épületre vagy építményre is kiterjedő vagyonkezelés esetén a vagyonbiztosításra vonatkozó kötelezettséget,

  g) a kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat és kötelezettségeket.

12. A vagyonkezelési szerződés megszűnése

  18. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik:

  a) a szerződésben megállapított idő elteltével,

  b) a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével,

  c) az Nvtv. szerinti esetben, ha a vagyonkezelő tulajdonosi szerkezete nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek,

  d) a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy megsemmisülésével vagy az önkormányzat tulajdonából való kikerülésével, vagy

  e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével.

  (2) A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető.

  (3) A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban, indokolás nélkül rendes felmondással is megszüntethetik. Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg, a felmondási idő kilencven nap. A felmondási idő alatt a feleknek el kell számolniuk egymással.

  (4) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással meg kell szüntetni.

  (5) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyon önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti.

13. A vagyonkezelőt megillető jogok és kötelezettségek

  19. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok és kötelezettségek tekintetében az Nvtv., valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak az irányadók.

  (2) A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek a szerződés aláírásának, vagy – amennyiben a szerződés hatálybalépése feltételhez kötött – a szerződés hatályba lépésének napjától illetik meg és terhelik.

  (3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

  (4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelt vagyontárgyak érték-és állagmegőrzéséről folyamatosan gondoskodni. E feladatának végrehajtása keretében minden évben egyszer köteles beszámolót készíteni a kezelt vagyon állapotáról, az állagmegőrzés érdekében végzett beruházásairól.

  (5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket:

  a) a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog,

  b) a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének joga,

  c) a vagyon működtetésének, üzemeltetésének joga és kötelezettsége,

  d) az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő költségek viselése,

  e) vagyonvédelmi intézkedések megtétele, ezzel kapcsolatos költségek viselése,

  f) a vagyon értékének megőrzése, állagának megóvása, üzemképes állapotának fenntartása,

  g) a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak a kötelezettsége és költségének viselése, a vagyon felújításáról való gondoskodás,

  h) a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek,

  i) az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele,

  j) a közfeladat gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, hatósági előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezések végrehajtása,

  k) a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége.

  (6) A vagyonkezelőnek a tulajdonostól hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez.

14. A vagyonkezelés ellenőrzése

  20. § (1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester útján évente ellenőrzi.

  (2)  A képviselő-testület intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a képviselő-testületet évente tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.

  (3) A vagyonkezelő köteles

   a) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, az ellenőrzések során köteles együttműködni, az előírt beszámolót teljesíteni,

   b) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül értesíteni.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  21. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

  (2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 10/2012.(II.29.) önkormányzati rendelet.

Szilágyi László                                                                           Marcsikné Orosz Emese

  polgármester                                                                                          jegyző

A rendelet 2018. március 31. napján kihirdetésre került.

                                                                                                   Marcsikné Orosz Emese

                                                                                                                 jegyző

1. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelethez

1.  függelék a 4/2018. (III.30.) önkormányzati rendelethez

Alsózsolca Város Önkormányzatának

Versenytárgyalási Szabályzata

I. Szabályzat célja:

• meghatározza a mindenkori költségvetési törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.
• szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
• juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

II. A szabályzat alkalmazásában:

1. kiíró (ajánlat kérő): Alsózsolca Város Önkormányzata
2. ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
3. nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
4. zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
5. egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
6. többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
7. lebonyolító: Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal

III. A versenytárgyalás típusa

1. A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
2. Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3. A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

IV. A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalást 1 megyei lapban, a helyi médiában és Alsózsolca Város Önkormányzat hivatalos honlapján kell meghirdetni.

A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

V. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
2. lebonyolító megnevezését, székhelyét,
3. a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát,
4. az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,
5. ingatlan esetén az értékesítendő üzleti, vagy üzleti vagyonná nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát,
6. a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
7. az ajánlati kötöttség időtartamát,
8. a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát,
9. a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,
10. ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,
12. a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon,
13. kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést.

VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.

A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték

1. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
2. A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
4. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Alsózsolca Város Önkormányzatának költségvetését illeti meg.
5. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

• ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására,
• a bruttó ajánlati árat,
• szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
• amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
• annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
• annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
• annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.

2. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
3. Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
4. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
5. Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
6. Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
   • név (cégnév),
   • lakóhely (székhely),
   • olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

1. Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
2. Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
   • zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
   • nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek

Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

• ajánlattevő(k) neve, cégneve,
• ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
• az ajánlat lényeges eleme: (pl: ár)

A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

• azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
• az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:

• Ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
• Ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

XI. A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását – a Hivatal érintett szakértőinek bevonásával – az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal végzi.
2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 10 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal feladata.
4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

XII. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 4 tagból áll. Vezető: Alsózsolca Város Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít.
2. Tagjai: A Képviselő-testület által delegált képviselők.
3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy az alpolgármester és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.
4. A Versenytárgyalási Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.
5. Versenytárgyalási Bizottság véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

XIII. Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Alsózsolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.

A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal írásban 5 munkanapon belül értesíti.

XIV. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában, vagy a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont).