1. § E rendelet hatálya kiterjed Arnót község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra, szükséglakásokra, helyiségekre (továbbiakban: lakás, helyiség) valamint a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

2. § A lakás, helyiség fogalmát, a lakások komfortfokozatát és a rendelet által használt egyéb fogalmakat a Polgári Törvénykönyvben és a Lakástörvényben, illetőleg annak 2. sz. mellékletében foglalt értelmező rendelkezések határozzák meg.

3. § (1) Arnót község Önkormányzatának Képviselő-testülete az e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok kezelésével és a bérbeadói jogok gyakorlásával a polgármestert bízza meg.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben kapott jogok gyakorlása során a mindenkor hatályos vagyonrendelet rendelkezéseit köteles betartani.

4. § (1) Önkormányzati bérlakásra, helyiségekre – a hasznosítás módjától függetlenül határozott, vagy határozatlan idejű bérleti szerződés köthető. A határozott idejű bérleti szerződés maximális időtartama legfeljebb 10 év, mely meghosszabbítható 1 alkalommal maximum 1 évre, kivéve az 1993.évi LXXVIII. tv. 29. § (3) bekezdés a-c) pontja szerinti lakáscsere, illetve az önkormányzatnak a bérlővel szembeni elhelyezési kötelezettsége esetén, valamint ha e rendelet ezt külön rendelkezéssel lehetővé teszi.

(2) A lakás bérbeadására vonatkozó kérelmet a polgármesterhez címzetten kell benyújtani.

(3)

5. § (1) Átmeneti lakásban elhelyezhetők akik életvitelszerűen Arnót községben bejelentett állandó lakcímmel rendelkeznek és

(2) Az átmeneti lakásokra megkötött határozott idejű bérleti szerződések - az (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak kivételével - 5 év után nem hosszabbíthatók meg.

(3) Az átmenetileg elhelyezettek a határozott idő lejártával kötelesek a lakást - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - elhelyezési kötelezettség nélkül visszaadni.

6. § (1) A lakás szakember elhelyezési céllal az önkormányzat intézményeinek, vállalatainak, gazdasági társaságainak, illetve annak adható bérbe aki az önkormányzat intézményeinél, vállalatainál, gazdasági társaságainál állköztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban ill. munkaviszonyban.

(2) Lakás szakember elhelyezési céllal csak a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetőleg a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe. A jogviszony megszűntét követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(3) A szakember elhelyezését szolgáló lakás bérleti joga nem cserélhető

(4) A szakember elhelyezési céllal bérbe adott lakásba a bérlő a bérbe adó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét) korszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjét). Más személy befogadásához bérbeadói hozzájárulása szükséges, melyet a befogadási időpontot megelőzően 30 nappal korábban kell megkérni.

(5) A szakember elhelyezési jelleggel bérbe adott lakás bérleti jogviszonya a kijelölt intézményt illeti meg, aki a lakást bérbe adhatja az alkalmazásában álló munkavállalónak a (2) bekezdésben foglaltak alapján.

7. § (1) Szociális lakás csak annak a lakással nem rendelkező családnak (személynek) adható bérbe:

(2) Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra:

(3) A rendelet 5.-6. és 8. §-ában nem rögzített lakástípusok szociális jellegű lakásnak minősülnek.

(4) Szociális jellegű bérlakásnak minősülnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001(I. 31) Korm. rendelet VIII., a települési önkormányzatok támogatása a bérlakás állomány növelésére c. fejezet 26. § (1) a, pontja alapján állami támogatással, szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából létrejött lakások.

(5) Szociális jellegű lakás bérleti jogviszonya 5 évet követően felülvizsgálandó. A bérleti jogviszony 5 évvel ismételten meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek bérleti díj vagy egyéb hátraléka nincs - beleértve a közüzemi díj tartozásokat is -, és szociális helyzete vagy egészségügyi állapota alapján önerőből saját lakásproblémáját megoldani nem tudja.

8. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I. 31.) Korm. rendelet VIII. a települési önkormányzatok támogatása a bérlakás állomány növelésére c. fejezet 26 § (1) b. pontja alapján állami támogatással, un. költségalapú bérbeadás céljából létrejött lakások költségekben megállapított lakbérű bérlakásnak minősülnek.

(2) Az Önkormányzat sajáterőből, valamint pályázat útján elnyert pénzeszközökből, továbbá pénzintézeti kölcsönből önkormányzati részvétellel épített legalább komfortos, minőségi bérlakások „költségekben megállapított lakbérű” bérlakásnak minősülnek.

9. § (1) A megüresedő lakások pályázat útján, piaci feltételekkel is bérbe adhatók, kivéve a rendelet 7. §-ában foglalt lakásokat. A "R" 8. §-ban foglalt lakások piaci alapon történő bérbeadása esetén az éves bérleti díj nem lehet kevesebb, mint a teljes bekerülési értékek 2 %-ának inflációval növelt összege, - mely az önkormányzat lakásrendeletében kerül megállapításra

(2) A piaci feltételekkel bérbe adható lakások jegyzékét Arnót község Önkormányzatának polgármestere nyilvánosan közzéteszi, a beérkező ajánlatok közül a legkedvezőbbet (felújítási vállalás, lakáscélú megtakarítás, több havi befizetés) fogadja el. A pályázat során az ajánlattevőnek az önkormányzat lakbér – rendeletében meghatározott havi lakbér több hónapra – de a pályázati kiírás alapján legalább 3 hónapra – előre, egy összegben történő lakbér megfizetését vállalja

(3) A pályázat kiírására, a versenytárgyalás lebonyolítására, valamint e rendeletben nem szabályozott kérdésekre a mindenkor hatályos vagyonrendeletet megfelelően kell alkalmazni.

10. § (1) Bérlakásban különösen azon személyek helyezhetők el:

(2) Előnyt élveznek azok az igénylők,

(4) A lakáselőtakarékossági betétek elhelyezésének rendszerességét a számlavezető intézetnél az önkormányzat jogosult ellenőrizni a bérlő előzetes hozzájáruló nyilatkozata alapján

(5) Amennyiben a lakás előtakarékossági betét elhelyezése 6 hónapnál hosszabb ideig – a betétesnek felróható okból - szünetel, abban az esetben a bérbeadó jogosult a bérlőt a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő - felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

(6) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

11. § (1) A bérbeadó az üresen álló vagy a megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján a község lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adhatja bérbe.

(2) Állami támogatással létesített önkormányzati bérlakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

12. § A bérbeadó a bérlakások esetében a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

13. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át (ez kiterjed: a lakás festésére, mázolására, illetve a bérbeadói kötelezettség teljesítésében foglaltakra). A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetve a lakás berendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával ismeri el.

14. § (1) A bérlő a bérleményét és a lakáshoz tartozó helyiségeket, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas, beköltözhető állapotban köteles visszaadni (ez kiterjed: a lakás festésére, mázolására, illetve a bérlői kötelezettség teljesítésében foglaltakra). A lakás visszaadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérlő köteles gondoskodni. Ha a bérlő e kötelezettségét nem teljesíti a bérbeadó a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti.

(2) A lakás visszaadásakor a bérlő köteles gondoskodni az energia és egyéb közüzemi lakásüzemeltetéssel kapcsolatos költségek elszámolásáról.

15. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni:

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

16. § A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

17. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakás helyreállítását, átalakítását, korszerűsítését, egyéb épület-fenntartási munkát saját költségén elvégezzen.

(2) Bérbeadó hozzájárulása esetén, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munkák költségeinek megfizetését nem vállalja, a bérlő ezen költségeket a lakás rendeltetésszerű állapotban történő visszaadása esetén sem kérheti.

(3) A bérbeadó hozzájárulása esetén, amennyiben ezen költségek megfizetését átvállalja, köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munkák várható költségét a munka jellegétől függően a műszaki leírást és terveket. A munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése bérlői kötelezettség.

(4) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására és az okozott kár megtérítésére.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt munkák költségeinek átvállalása esetén a bérbeadó és bérlő megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(6) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

(7) A Képviselő-testület felhatalmazza a Jegyzőt a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

18. § (1) A lakásokra fizetendő bérleti díjat az önkormányzat külön rendeletében szabályozza.

(2) A bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani. Bérbeadó köteles a bérlőt a bérleti szerződés módosításáról, valamint a bérleti díj összegéről értesíteni. A bérlővel az új bérleti díj fizetendő összegét a fizetés esedékességét megelőzően legalább 30 nappal közölni kell.

(3) Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a lakástörvény 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

19. § Az a személy, aki az önkormányzati lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakbérrel megegyező mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni, mely összeg hat hónap elteltével emelhető.

20. § (1) A bérlakásba a bérleti szerződést megkötő bérlők közeli hozzátartozóik költözhetnek. A Ptk. által nevesített közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;

(2) Közeli hozzátartozón kívüli hozzátartozót a bérlő csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Hozzátartozó: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;

(3) A lakásba más személy befogadása nem lehetséges. E szabályok megsértése esetén a bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony felmondására.

(4) A befogadás iránti kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani.

(5) A bérlakások bérbeadási névjegyzékét a Jegyző vezeti.

(6) A hozzájáruláshoz szükséges: a bérlő írásbeli befogadó nyilatkozata és a befogadott írásbeli nyilatkozata, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a lakást 8 napon belül elhelyezési és más kártalanítási igény nélkül elhagyja.

21. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérlő részére

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni ha:

(3) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket köteles tisztázni.

(4) Határozott időre bérbe adott lakások esetén tartási szerződés megkötéséhez bérbeadó nem járul hozzá.

22. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

(2) A pénzbeli térítés összegét a lakás használati értéke alapján kell meghatározni. A használati érték a mindenkori forgalmi értéknek a 40 %-a.

23. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez hozzájárulását csak a törvény 29. § (3), (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén adja meg kizárólag akkor, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez történő hozzájárulását nem adja meg ha:

(3) A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A rendelet 5-6- és a 7. § -ban nevesített bérlakás bérleti jogviszonya a lakástörvény 29. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel nem cserélhető

24. § (1) A bérlő a lakás kisebbik részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulást az albérletbe adást megelőző 8 napon belül kell kérni a polgármestertől A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, mely megalapozza a törvény 24. § (1) bekezdés b./ pontjában foglalt felmondást.

(2) Teljes lakás és a rendelet 8. §-a szerinti költségalapú bérlakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

(3) A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, mely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

(4) Nem adható hozzájárulás az egyszobás lakás egy részének albérletbe adásához.

(5) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására e rendeletnek az albérletre vonatkozó előírásai megfelelően irányadók.

25. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérleti szabályokat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Bérbeadó a helyiséget a mindenkor hatályos vagyonrendeletben foglalt pályázati eljárás lefolytatása után adhatja bérbe.

26. § (1) A bérbeadó a meghirdetett, megtekintett állapot szerint adja át a helyiséget, mely állapotot a felek jegyzőkönyvben rögzítik.

(2) A helyiséget az eredeti átadott állapot szerint kell visszaadni, kivéve ha abban a felek másként nem állapodtak meg, illetve ha abban további, a bérlőt terhelő felújítási, karbantartási kötelezettségek elvégzésre kerültek.

27. § (1) A bérbeadó kötelezettsége az épület külső és fő épületszerkezetének felújítása.

(2) A bérlő kötelezettsége:

(3) A bérbeadónak nem feladata a helyiségben folytatni kívánt tevékenységhez a helyiséget kialakítani, átalakítani, felszerelni, illetve berendezni és az ahhoz kapcsolódó szükséges felújításokat elvégezni.

(4) Az átalakítási munkálatokhoz a bérlő köteles a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulását megkérni, valamint a hatósági engedélyek beszerzéséről gondoskodni.

(5) A bérlő - eltérő tartalmú megegyezés kivételével - nem követelheti a bérlemény használatával kapcsolatban a ráfordított költségeinek megtérítését. A bérbeadó elrendelheti az eredeti állapot visszaállítását, és az okozott kár megtérítését. Külön megállapodással ettől eltekinthet.

(6) A bérlő köteles a helyiségre és az abban folytatni kívánt tevékenységgel kapcsolatban biztosítási szerződést kötni.

28. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti.

(2) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő vagy cserélő tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (település rendezési és fejlesztési, egészségvédelmi) megtagadhatja.

(4) Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, melyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti szerződést és legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamúvá alakítják át. Ezáltal azonban egyik fél sem nyerhet többlet bérleti időt.

(5)

29. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére egyebekben a lakásbérlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

30. § (1)

(2) A bérbeadó azon jogcímnélküli lakáshasználókkal szemben, akik nem vállalják tartozásuk rendezését ill. vállalásukat nem teljesítik, jogosult a lakás kiürítése iránti végrehajtási eljárást megindítani.

(3) A bérbeadó a Bíróság által kiadott jogerős és végrehajtható lakás kiürítési határozatokkal érintett bérlakások lakáshasználóinak bérleti jogviszonyát határozott időre - 5 évre - szóló bérleti szerződéssel visszaállítja, ha időközben rendezték hátralékukat. Akik vállalják hátralékuk maximum két éven belüli rendezését, és vállalásukat teljesítik, azok bérleti jogviszonya csak a hátralék rendezése után állítható vissza. A lakáshasználók vállalásuk időtartama alatt lakáshasználati díjként a mindenkori lakbérrel megegyező összeget kötelesek fizetni.A bérleti jogviszony a bérlő önkormányzat felé fennálló hátralékának maradéktalan kiegyenlítését követően állítható vissza.

(4) A Jegyzőnek folyamatos nyilvántartást kell vezetni az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

(5) E rendelet hatálya alá tartozó lakásokra beadott kérelmek egy év után hatályukat vesztik.

(6) E rendelet hatálya alá tartozik és ezen szabályok szerint kell eljárni valamennyi, az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan vonatkozásában, függetlenül a juttatás módjától.

31. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.