Harsány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) 107. §, 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13.§ (1) bekezdésében, 18.§ (1) bekezdésében felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő minden vagyonra, így ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban

lévő üzletrészekre és részvényekre (továbbiakban: üzletrész); valamint más egyéb értékpapírokra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön rendelettel szabályozott költségvetési pénzeszközökre.

2. Az Önkormányzat vagyona

2. §

Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon.

3. Törzsvagyon

3.§

 Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

4.§

(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló

 vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból tevődik össze:

             a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében

                 meghatározott vagyontárgyak;

             b) törvényben vagy önkormányzati rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt

jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített, az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyai jelen rendelet alapján:

a)    községháza (benne a polgármesteri hivatal),

b)    az ún. Hősök kertjében található műalkotások,

c)    az 1012/12 és 1012/13 hrsz.-ú ingatlanok,

d)    a 088/4 hrsz.-ú ingatlan,

e)    a 841/1 és 841/2 hrsz.-ú ingatlan.

(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelethez csatolt 1. számú függelék  tartalmazza

(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szükséges.

5.§

(1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a  törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.

 (2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai jelen rendelet alapján: a sportpálya területe.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a rendelethez csatolt 2. számú függelék tartalmazza.

(4)A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

4. Üzleti vagyon

6.§

(1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonát a rendelethez csatolt 3. számú függelék tartalmazza.

5. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

7.§

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.

(2) Az önkormányzat tulajdonában, de intézmények használatában lévő ingó- és ingatlan vagyontárgyakról a Polgármesteri Hivatal a nyilvántartást intézményenként vezeti.

(3) A kataszter elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

(5) Ingatlan tulajdonjogának megszerzését, elidegenítését követően a rendelethez csatolt függelékeken történő átvezetésről a jegyző gondoskodik.

(6) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait kétévente leltározza, kivételt képeznek az immateriális javak, követelések, kölcsönök, beruházási előlegek, aktív-passzív pénzügyi elszámolások, kötelezettségek melyek leltározása évente történik.

6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

8.§

(1)  Az önkormányzat a vagyontárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén:

aa) beépített belterületi ingatlanok vonatkozásában 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

ab) egyéb ingatlanvagyon és vagyoni jog esetén legalább az önkormányzati ingatlanvagyon kataszterben meghatározott érték alapján

b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartása alapján,

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír eseté

ca) társasági részesedés esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

cb) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon,

cc) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon,

cd) egyéb esetben a névértéken

határozza meg.

(2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeni hozzájárulásként gazdasági társulás, gazdasági társaság, egyesülés illetve közhasznú társaság részére tagként történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.

7. A tulajdonosi jogok gyakorlása

9.§

A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok a rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre átruházásra kerülnek.[1]

8. Vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályok

10.§

(1) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) A vagyonkezelői jog megadása során a Nvtv. idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, az önkormányzat hivatala.

(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

9. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

11.§

(1) Az önkormányzati vagyont 1,5 millió forint értékhatár felett értékesíteni, a vagyonhasználatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Az ingatlan, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása polgármesteri hivatal feladata.

10. Eljárás a tulajdonos képviseletében

12.§

Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

11. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

13.§

(1) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

a) 100 000 Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett a képviselő-testületet,

b) 100 000 Ft egyedi érték alatt a polgármestert illeti meg, amelyről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Kt.-t,

(2) A (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:

a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

d) ha a felszámolási eljárás vagy csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,

e) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.

12. A felajánlott vagyon elfogadása

14.§

(1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

13. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

15.§

(1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.

(2) A forgalomképtelen vagyon alkalmanként történő hasznosítása 100 eFt értékig, továbbá ha a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet nem haladja meg, a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi nyilatkozatok megtételéről. A hatáskör gyakorlása különösen a bérleti szerződésekre, használatra, illetve használati és reklámjogra, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését foglalja magába.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

14.A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

16.§

(1)  A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítéséről, megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület határoz.

(2) Mindazon esetekben, amikor más jogszabályok szerint az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles beszerezni.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

15. Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

17. §

A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

b) gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

c) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

d) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

e) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

f) gazdasági társaság alapítása,

g) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

18.§

(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) 750.000.- Ft feletti vagyontárgy vásárlása,

b) 750.000.- Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

c) értékhatártól függetlenül a gépkocsik adás-vétele.

(3) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik:

a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása.

(4) A polgármester jogosult:

a) 750 000.- Ft alatti vagyontárgy vásárlására,

b) 750 000.- Ft értékhatár alatti vagyontárgy – kivéve gépkocsik - értékesítésére, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

c) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződések megkötésére,

d) hogy ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését, és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, illetve érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,

e) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

f) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára önállóan megkössön,

g) hozzájáruljon közterület használatához, illetve erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja.

h) megkötni  a biztosítási szerződéseket.

i) pályázati forrásból értékhatártól függetlenül vagyontárgy beszerzésére, ha az önrész nem éri el az a) pontban meghatározott  mértéket[1]

(5) Azon gazdasági társaságokban, ahol Harsány Község Önkormányzata tulajdonos az Önkormányzatot a polgármester – illetve az általa meghatalmazott személy – képviseli.

(6)  A polgármester a (4) bekezdés c), d) e), f), g) pontok szerinti intézkedéseiről, a gazdasági társaságok küldött gyűlésein hozott intézkedésekről, - különös tekintettel a társasági szerződések módosításáról -  a soron követező testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

16. Eljárási szabályok

19.§

A vagyon elidegenítését, hasznosítását:

a) a képviselő-testület, illetve bizottságai,

b) a polgármester,

c) jegyző

az Önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.

17. Záró rendelkezések

20.§

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Harsány Község Önkormányzat  19/2008. (XII.01.) rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Szabó Gergely                                                                                                       dr. Kántor János

polgármester                                                                                                                    jegyző

Egységes szerkezetben a 3/2014. (II.14.) önkormányzati rendelettel.

Szabó Gergely                                                                                                       dr. Kántor János

polgámester                                                                                                                   jegyző