Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének

5/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Az Alkotmány 44/A. § (1). bekezdés e) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6). bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Nyékládháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a következőket rendeli el:

I. Bevezető rész

1. §

Nyékládháza Város Képviselő-testülete kifejezésre juttatva az önállósághoz és a demokratikus helyi hatalomgyakorláshoz való jogát, a helyi önkormányzat szervezeti keretinek és működési rendjének meghatározása érdekében megállapítja az önkormányzati tevékenységben résztvevők jogait és kötelességeit, a feladat- és hatásköröket, rögzíti az eljárási szabályokat.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

3. §

Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapította meg.

4. §

A Képviselő-testület „NYÉKLÁDHÁZI KRÓNIKA” című hivatalos információs, pártsemleges önkormányzati havilapot jelentet meg. A havilapot ingyenesen juttatja el a lakossághoz.

II. Általános rendelkezések

5. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyékládháza Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: Nyékládháza város

(3) Az önkormányzat pontos címe : 3433 Nyékládháza, Vasút u. 16.

(4) Illetékességi területe : Nyékládháza Város közigazgatási területe. Az önkormányzat igazgatási területét az 1. számú függelék tartalmazza.

6. §

(1)^[1] A Képviselő-testület szervei:

-polgármester,

-bizottságok,

-polgármesteri hivatal

látják el.

(2)^[2] A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nyékládházi Polgármesteri Hivatal

III.  Feladatok és hatáskörök

7. §

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

8. §

Képviselő-testület gazdasági helyzetének függvényében önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

• Civil szerveződések támogatása
• Közösségi és versenysport támogatása
• Egyházak támogatása
• Városi hagyományőrző rendezvények fenntartása
• Városi információs újság megjelentetése
• Városi televízió fenntartása
• Külföldi testvér és partner települési kapcsolatok ápolása
• Helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása
• Nyékládházi lakóhelyű gyermekek alapfokú zeneiskolai oktatása
• Gyógytorna, laboratóriumi és fizikoterápiai ellátás
• ^[3]Nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása (Bursa Hungarica támogatás, intézményi térítési díj támogatás, önkormányzati segély)

9. §

(1)A Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, illetve az átruházott hatáskörgyakorlás visszavonásáról egyedileg dönt.

(2) Képviselő-testület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(4) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

IV. A Képviselő-testület működése

10.§

A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel 9 fő.

A polgármester, az alpolgármester, a települési önkormányzati képviselők névsorát a … számú függelék tartalmazza.

A Képviselő-testület megalakulása

11.§

(1)^[4] Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ában foglaltak az irányadóak.

(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatót ad a választás eredményéről. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. A polgármester ismerteti a választási ciklusprogramját. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármester, dönteni kell a bizottságok létrehozásáról, illetve tagjainak megválasztásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról.

12. §^[5][6][7]

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart, a hónap utolsó szerdai napján. Az ülések tartásának rendszeres helyszíne a Városháza tanácskozó terme.

13. §

 (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik. A féléves munkaterv a Képviselő-testület által tárgyalásra kerülő főbb napirendeket fogalmazza meg havi bontásban.

(2)A munkaterv javaslatot az Ügyrendi Bizottság készíti el és a bizottság elnöke terjeszti elő elfogadásra. A fő napirendek csak a munkatervben meghatározott bizottság előzetes véleményének kikérésével terjeszthetők elő.

(3) A munkaterv előkészítése során az Ügyrendi Bizottság javaslatot kér :

a./ a polgármestertől,

b./ a bizottságok elnökeitől,

c./ az önkormányzati intézmények vezetőitől,

d./ a hivatal tevékenységével kapcsolatban a jegyzőtől,

e./ a településen működő gazdasági és társadalmi szervek vezetőitől.

14. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a./ képviselőket,

b./ bizottság által előzetesen tárgyalt napirendeknél a nem képviselő bizottsági tagokat,

c/ jegyzőt,

d/ aljegyzőt,

e/ intézményvezetőket az intézményt érintő témájú napirendre,

f/ akiket a polgármester meghív.

(3)

a/ A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához:

- a jegyzőt,

- akit a polgármester a teljes ülésre meghívott.

b/ A napirendhez kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

-az illetékes bizottság nem képviselő tagját,

-az aljegyzőt,

- az intézményvezetőket,

-akit a polgármester a napirendhez meghívott.

(4) Az ülés meghívóját, és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 5 nappal meg kell kapni. Az előterjesztések a képviselők részére elektronikus úton is továbbíthatók.

(5) Az ülések időpontját, helyét és napirendjét – a képviselőknek történő megküldés időpontjában – hirdetmény útján közzé kell tenni a városban található hirdetőtáblákon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a helyi TV-ben, valamint a település hivatalos honlapján azzal, hogy az ülés napirendi anyagát (zárt ülés kivételével) a Polgármesteri Hivatalban meg lehet tekinteni.

(6)^[8] A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságainak, illetve a kormányhivatal vezetőjének indokot is tartalmazó írásbeli indítványára.

(7) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben 3 napon belülre is összehívható a képviselő-testületi ülés. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, és el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

15. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Zárt ülésen  a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető vesz részt. A zárt ülés szavazásán csak a képviselők, a jegyző, az aljegyző és a jegyzőkönyvvezető vehet részt.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(4) A polgármester az ülés megnyitása után

a/ megállapítja annak határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja, s gondoskodik annak azonos napirenddel történő 8 napon belüli újbóli összehívásáról.

b/ ^[9]

c/ előterjeszti az ülés napirendjét.

(5) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(6) ^[10]

Az előterjesztés

16. §

(1) A képviselő-testület ülésére az önálló napirend írásban, az egyéb kiegészítések szóban is előterjeszthető. Érdemi döntést, határozathozatalt igénylő ügy csak írásban terjeszthető elő.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(2) Az ülésre írásbeli előterjesztést tehet : a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző, az aljegyző, az önkormányzati intézmények vezetői tájékoztatók és beszámolók vonatkozásában, továbbá mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez, illetve felkér.

(3) Az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület hivatalának általában 15 nappal, de legkésőbb 8 nappal az ülést megelőzően kell leadni.

(4) Az előterjesztés főbb elemei :

• a tárgy pontos meghatározása,
• annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született,
• az előkészítésben résztvevők megnevezése,
• az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének ismertetése,
• határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,
• az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,
• a meghozandó döntés indokai,
• a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megjelölése,
• a végrehajtási határidő megjelölése.

(5) Az írásban kiküldött előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal kapcsolatban a bizottságok és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be legkésőbb az ülés kezdete előtti napon a polgármesterhez.

A sürgősségi indítvány

17. §^[11]

(1)     Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottságok elnökei, valamint legalább 3 települési képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással vita nélkül dönt.

(2)     A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett, törvényességi véleményezéssel ellátva, legkésőbb - az (5)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a képviselő-testületi ülést megelőző napon írásban kell benyújtani a polgármesternél.

(3)     A sürgősségi indítványként benyújtott előterjesztéseket a települési képviselőknek legkésőbb a testületi ülésen kell elektronikus levélben vagy egyéb rövid úton kézbesíteni.

(4)     A (2) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az előterjesztő tisztségviselő, és az Önkormányzat érdeke azt indokolja. Erre figyelemmel a határidőn túli sürgősségi előterjesztést az Önkormányzat érdekeire hivatkozással az előterjesztés keretében az előterjesztőnek indokolnia kell.

(5)     A polgármester jogosult arra, hogy sürgősségi indítványt határidőn túl, indokolási kötelezettség nélkül is előterjesszen.

A vita, a szavazás

18. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a/ az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b/ az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

19.§

(1)^[12] A Képviselő-testület döntéseit rendelet vagy határozat formájában hozza meg nyílt szavazással. Határozathozatalra általában egyszerű szótöbbséggel, kézfelemeléssel kerül sor. Ez az ülésen jelenlévő képviselők többségének szavazatát jelenti.

(2) A minősített többség a megválasztott képviselők több mint a felének (5 fő) egyetértő igen vagy nem szavazatát jelenti. Minősített többségű szavazat szükséges a törvényi rendelkezéseken felül:

a) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,

b) kezességvállaláshoz,

c) az önkormányzat vagyonát 500 eFt-ot meghaladó értékben érintő határozat meghozatalához.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett, körbélyegzővel ellátott szavazólapon történik, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén – technikai szünet közbeiktatásával – újabb szavazást kell tartani. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a Képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.

(6) A titkos szavazással hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, figyelemmel a személyiségi jogok gyakorlására.

(7) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

a) azt törvény előírja,

b) azt a polgármester vagy a jelenlévő képviselők többsége kéri,

c) 5 millió Ft értékhatár felett: költségvetéshez, költségvetés módosításához, beruházáshoz, hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez.

(8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét névsorrendben, de utoljára a polgármester szavaz.

(9) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(10) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(11) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

(12)^[13] A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

Kérdés, interpelláció

20. §

(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, a jegyzőhöz és bármely bizottság elnökéhez – önkormányzati ügyben – továbbá a polgármesteri hivatal és intézményei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben interpellációt, kérdést intézhet. Amennyiben a kérdés, interpelláció írásban az ülés előtt 3 nappal benyújtásra került, az érintett az ülésen köteles válaszolni. Az ülésen szóban előterjesztett kérdésre, interpellációra 8 napon belül kell választ adni. Annak elfogadásáról a testület következő ülésén dönt.

(2) A testületi ülésen előterjesztett kérdés, interpelláció illetve az erre adott választ elmondásának időtartama maximum 5 perc.

(3) A kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik, a képviselő-testület határozattal dönt, ha a képviselő a választ nem fogadta el.

(4) A képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálatot a polgármester, alpolgármester köteles lefolytatni, s abban az interpelláló képviselő is részt vehet. Ha a vizsgálat a polgármester személyét érinti, azt az alpolgármester folytatja le.

A tanácskozás rendjének fenntartása

21. §

(1) A képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartása a polgármester feladata.

A polgármester ennek érdekében :

a./ figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

b./ figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentést tesz, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót a hozzászólótól,

c./ tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggeszti az ülést.

(2) a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintette a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

22. §

(1)^[14] A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)^[15] A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell. A hangfelvételt meg kell őrizni. A hangszalagról nem készíthető másolat, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

^[16] Zárt ülésen a jelenlévők hangrögzítésre alkalmas eszközt nem használhatnak.

(5) A legszélesebb nyilvánosság ill. a betekintés biztosítása érdekében a jegyzőkönyvet és mellékleteit – kivéve a zárt ülések anyagát – folyamatosan, elkészülte után el kell helyezni a városi könyvtárban.

23.§

Az önkormányzat a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, véleményének megismerése céljából lakossági fórum elé terjeszti a lakosság életkörülményeit érintő jelentősebb kérdéseket. A lakossági fórumon a polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat munkájáról, a település fejlesztésére vonatkozó tervekről, s azok megvalósításáról. Véleményt kér a költségvetés elkészítéséhez, önkormányzati rendelet alkotásához, az általános rendezési terv módosításához.

24.§

A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kezdeményezéseiket, kérdéseiket. A lakosság meghatározó körét vagy jelentős részét érintő testületi döntések meghozatala előtt a képviselő-testület közmeghallgatást köteles tartani, amelyen a résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről. A közmeghallgatás kiírására a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.

IV. A képviselő-testület bizottságai

25.§

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságok útján látja el feladatainak előkészítését, szervezését és döntése végrehajtásának ellenőrzését.

a/ Ügyrendi Bizottság                                               (3 fő)

b/ Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottság             (7 fő)

c/ Humán Bizottság                                                   (7 fő)

d/ ^[17]

A bizottságok tagjainak nevét és lakcímét a 3. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes /ad hoc/ bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

(3) Az állandó bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A bizottságok működésére a képviselő-testület működési szabályai az irányadók.

(4) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Az állandó bizottságok részletes feladatait a 4. számú függelék tartalmazza.

(5) ^[18]A bizottságok működésére vonatkozóan az önkormányzat működési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

V. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a tanácsnok

26. §

A polgármester

(1)^[19] A város választópolgárai – a választási törvényben előírtak szerint – a polgármestert közvetlenül választják meg. A megbízatását főállásban látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(2) A polgármester főbb feladatai :

a./ az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű  nyilvánosságának biztosítása,

b./ településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése, a bizottságok véleményének figyelembe vételével,

c./ települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,

d./ együttműködés a társadalmi szervezetekkel,

e./ kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, intézményekkel.

(3) A polgármester államigazgatási feladatait, hatósági jogkörét külön törvény állapítja meg.

(4)A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

(5)^[20] A polgármester minden hónap utolsó szerdai napján 15-16 óra között a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart.

Az alpolgármester

27. §

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3)^[21] Az alpolgármester minden hónapban fogadóórát tart.

A polgármester, alpolgármester helyettesítése

28. §

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:

(1)^[22] Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a Képviselő-testület összehívásának,  vezetésének a feladatait az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.  

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

s/ 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b/ büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c/ 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

A jegyző, aljegyző

29. §

(1)^[23] A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő -  nevezi ki a jegyzőt.  A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.

(2)^[24] A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt.

a./ gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyző államigazgatási, hatósági feladat- és hatáskörét külön jogszabályok tartalmazzák.

(5)^[25] A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére és az általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

(6)^[26]A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, a képesítési követelményeknek megfelelő közszolgálati tisztviselő látja el.

A polgármesteri hivatal

30. §

(1) A képviselő-testület csoporttagozódás nélküli, egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a külön törvényben meghatározott államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a képviselő-testület rendeletben szabályozta.

4/1994.(II. 22.)

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörre vonatkozó szabályokat a hivatal ügyrendje tartalmazza, mely az SZMSZ 5. számú függelékét képezi.

A körjegyzőség

31. §^[27]

VI. Az önkormányzati rendeletalkotás

32.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére, valamint felhatalmazására annak végrehajtására. Az önkormányzati rendelet a helyi közhatalom gyakorlásának megjelenési formája, a város igazgatási területén állampolgári jogot, kötelezettséget állapít meg.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti :

a./ a képviselő-testület tagja,

b./ a képviselő-testület bizottsága,

c./ a jegyző.

(3) A rendeletalkotásra irányuló indítványt a polgármesternek kell előterjeszteni, aki tájékoztatja a testületet a kezdeményezésről. A képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelet-tervezet előkészítéséről és annak módjáról. A testület meghatározza az előkészítés menetét, megbízza valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hoz létre.

(4) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét a helyben szokásos módon 30 napra nyilvánosságra kell hozni. A tervezet érdemi vitáját megelőzően közmeghallgatást kell tartani.

(5) Minden rendelet tervezetkor indokolást is elő kell terjeszteni. Ebben kell bemutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik. Be kell mutatni az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi véleményeket, javaslatokat is.

33.§

Önkormányzati rendeletben kell szabályozni különösen:

a./ az önkormányzat forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonával kapcsolatos kérdéseket,

b./ az önkormányzat költségvetését, annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását,

c./ a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárási rendjét,

d./ a helyi adók megállapítását,

e./ hatósági hatáskör megállapítását, a képviselő-testület bizottsága részére hatáskör átruházását,

f./ a közterületek használatának rendjét.

34. §

(1) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetmény 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A Polgármesteri Hivatalban, a Könyvtárban a rendelet 1-1 példányát el kell helyezni.

VII. A társulás

35. §

(1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) Az egyes társulásban való együttműködés részletes szabályait esetenkénti megállapodás tartalmazza.

VIII. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

36. §

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozta a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

8/2001.(VI. 26.)

IX. Az önkormányzat gazdálkodása

37. §

(1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

(2) A képviselő-testület először a költségvetési koncepcióról dönt. Ezt követően kettő testületi ülésen tárgyalja a költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a rendeletet.

(3) A költségvetési évet követően a polgármester a zárszámadási rendeletet a jogszabályban meghatározott időpontban terjeszti a testület elé.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

38. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A gazdálkodás belső ellenőrzését a képviselő-testület belső ellenőrzési társulás útján biztosítja.

(3) Az együttműködési megállapodás alapján végzett belső ellenőrzések esetében a

költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységéről szóló 193/2003.(XI.26) Korm.

rendelet szerinti belső ellenőrzési feladatokat a Miskolc Kistérség Többcélú Társulás

Munkaszervezet Vezetője, illetve az általa felhatalmazott személy látja el.

X. Vegyes és záró rendelkezések

39. §

 Ez a rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba.

                                                                       40. §

Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/1995.(I. 17.) önkormányzati rendelet.

A rendelet kihirdetésre került.

Nyékládháza, 2011. február 16.

                                                                                  Tarnócziné Dr. Dobos Erzsébet

                                                      jegyző