Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 21.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról

Hatályos: 2022. 09. 22

Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 21.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról

2022.09.22.

Onga Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, foglalt felhatalmazás alapján, Onga Város Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2022. (II. 1.) önkormányzati rendelet 6. mellékletében véleményezési jogkörében eljáró Onga Város Önkormányzata Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek a városképi, műemlékvédelmi, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, közegészségügyi, köztisztasági, valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályait.

(2) A közterületet rendeltetésének megfelelően, állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül az általános magatartási szabályok, valamint a jogszabályok betartásával mindenki szabadon használhatja.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Onga város közigazgatási területén

a) az önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott bel- és külterületi földrészletekre,

b) bel- és külterületi földrészletek és építmények közhasználatra átadott területére.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki a rendelet hatálya alá eső területeket és építményeket e rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott célra használja.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározott terület, valamint egyéb ingatlanoknak a közhasználatra átadott területe;

2. Közhasználatra átadott terület: minden olyan bel- és külterületi földrészlet és építmény, amely bárki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, a közforgalom elől nem kerül elzárásra;

3. Közterület rendeltetéstől eltérő használata: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos tevékenység, állapot.

4. Közösségi létesítmény: önkormányzati tulajdonban lévő művelődési ház, klub, sportpálya, egyéb sportlétesítmény.

5. Idényjellegű árusítás: a közterületre kihelyezett árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység;

6. Mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely;

7. Mozgóárusítás: mozgóboltnak nem minősülő, az eladásra szánt áru szállítására alkalmas eszköz (pl. tricikli, kosár, fagylaltos kocsi, stb.) igénybevételével történő árusítás;

8. Üzemképtelen jármű:

a) hatósági jelzéssel vagy engedéllyel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt,

b) baleset következtében károsult és elhagyott (a helyszínről 8 napon, mellékútvonalon 15 napon belül el nem szállított) jármű,

c) műszaki állapotánál fogva üzemképtelenné vált jármű;

9. Szeszesital: minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát, és ezek felhasználásával készült termékek, továbbá az 1,2 %-nál kevesebb alkohol tartalmú üdítő italokat;

10. Közhasználatú zöldterület: A település beépítésre nem szánt területeinek részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közterületei, közhasználat céljára átadott területei

II. Fejezet

A KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

4. § (1) A közutak középvonaláig terjedő részek tisztán tartása, nyári hónapokban a takarítás előtti locsolás, a közutak belterületi szakasza mentén lévő épületek, ingatlanok tulajdonosainak kötelessége az önkormányzat tulajdonában lévő terek és zöldterületek kivételével.

(2) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek az ingatlan előtt húzódó árok tisztántartásával biztosítani a csapadékvíz elvezetését.

(3) Az ingatlantulajdonosok kötelesek az ingatlan határa mellett fekvő gyalogjárda egész terü1etét tisztán tartani, tekintet nélkül arra, hogy a járda szilárd burkolatú-e, vagy sem. Ezen kötelezettség kiterjed a járda, a járda és az árok közötti terület gyomtalanítására, a füves rész ápolására és kaszálására. E kötelezettség saroktelek esetén is fennáll.

(4) Az ingatlanok tulajdonosai az időjárás miatt síkossá vált járdát kötelesek naponta többször is szóróanyaggal felhinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (fűrészport, homokot, kőport, hamut, kis szemcséjű salakot) kell használni, a tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni tilos. A szóróanyag beszerzéséről a tisztításra kötelezettnek kell gondoskodnia.

(5) Szórakozóhelyek, vendéglátó egységek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt az üzemeltető (használó) köteles tisztán tartani. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással és a síkosság megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségekre is.

(6) Közterületen gépkocsit, motorkerékpárt és egyéb járművet lemosni, tisztítani, illetve közkifolyót, közkutat erre a célra igénybe venni tilos.

(7) Építkezésnél, bontásnál, tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, hogy azzal a közterületen szennyeződés ne keletkezzen. Amennyiben a szennyeződés elkerülhetetlen, azt az építtető haladéktalanul (a napi munka befejezését követően azonnal) köteles eltakarítani.

(8) Tilos a közterületen építésből, bontásból, egyéb építési tevékenységből származó hulladék tárolása. Az úttestre és a járdára rakott ilyen anyagot haladéktalanul (24 órán belül) el kell szállítani. Közterület-használati engedély esetén az elszállítás határideje tekintetében - ha az anyag a forgalmat és a biztonságos közlekedést nem gátolja - az engedélyben foglaltak szerint kell eljárni.

III. Fejezet

A KÖZTERÜLETEK RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

4. A közterület-használati engedély

5. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használata közterület-használati engedély alapján, az e rendeletben meghatározottak szerint, az engedélyben előírt közterület-használati díj megfizetését követően történhet.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) magasabb szintű jogszabályokban megjelölt célokra,

b) épület, építmény elhelyezésére, fenntartására,

c) kereskedelmi és egyéb szolgáltató, cirkuszi és mutatványos tevékenységre, árusító eszközre, berendezésre,

d) vendéglátó-ipari előkert, terasz céljára,

e) idényjellegű árusításhoz, továbbá javító-szolgáltató tevékenységhez, ezekhez kapcsolódó hangos reklámhoz, a figyelmet felkeltő hangjelzéshez, üzlet előtti kitelepüléshez, árubemutatáshoz,

f) mozgóbolt üzemeltetéséhez, mozgó árusításhoz;

g) kiállítás, vásár, fesztivál, alkalmi rendezvény céljára, szórakoztató, művészeti tevékenységre,

h) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám, reklám-, cég- és címtábla) elhelyezéséhez;

i) üzemképtelen, hatósági jelzés nélküli gépjármű közterületen történő tárolására,

j) pirotechnikai termék, tűzijáték kilövő berendezései és eszközei elhelyezéséhez szükséges területre,

k) film-, és televízió felvétel készítéséhez elfoglalt területre,

l) személy-, áruszállítás állomáshelyének igénybevételére,

m) építőanyag, tüzelőanyag, építési munkával kapcsolatos eszköz 24 órát meghaladó elhelyezésére,

n) szállítás vagy árurakodás céljára, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja,

o) gáz közműre történő rácsatlakozás céljából történő közterület-igénybevételéhez,

p) szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás történő közterület-igénybevételéhez,

q) reklám, reklámhordozó, információhordozó közterületen történő elhelyezésére, fenntartására, valamint a közterület reklám-, hirdetési célú igénybevételére.

(3) Reklám célú közterület-használat csak abban az esetben engedélyezhető, ha a településkép védelméről szóló rendelet szerinti településképi bejelentési eljárásban a hatóság a bejelentést tudomásul vette.

(4) Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:

a) a közút, járda, tér, park, egyéb közterület építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda, tér, park területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések, továbbá a közterület köztisztaságával kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez,

c) a közterületen (az alatt vagy felett) elhelyezett közművek építése, hibaelhárítása érdekében végzett munkához,

d) a gyülekezési jogról, valamint a választási eljárásról szóló törvény alapján megtartott rendezvényekre,

e) a közvetlen baleset-, élet- és kárveszély elhárítására,

f) amennyiben a közterületet az önkormányzat veszi igénybe,

g) az intézményes szemétszállítás keretében használt háztartási hulladéktároló tartályok közterületi időszakos kihelyezéséhez,

h) az egyházi ünnepekkel kapcsolatos közterület használatra.

(5) Nem adható közterület-használati engedély:

a) a környezeti ártalmakkal járó tevékenység gyakorlására,

b) a külön jogszabályban meghatározott, kizárólag üzletben árusítható termékek forgalomba hozatalára,

c) ha a tervezett igénybevétel a városképet, a közterület állagát jelentősen rontaná, környezetszennyezéssel, a közegészségügyi érdekek sérelmével, a közúti forgalom zavarásával, veszélyeztetésével járna,

d) ha a tervezett igénybevétel a városrendezési, városfejlesztési célok, programok megvalósíthatóságát veszélyeztetné,

e) ha a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása áll fenn,

f) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület,

g) ha a kérelmező olyan tevékenységet kíván a közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja,

h) ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultsággal nem rendelkezik,

i) ha a kérelmező a közterület használatának engedélyezéséről szóló rendelet előírásait a kérelem beérkezésétől számított egy éven belül megszegte.

5. Az engedély iránti kérelem és mellékletei

6. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem (1. melléklet) benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

(2) Ha a közterület használata építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell megkérnie a közterület tényleges igénybe vétele előtt. Meglévő épületek esetében a kérelmet az épület tulajdonosa vagy használója nyújthatja be.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési, karbantartási, állagmegóvási, bontási munka végzésével kapcsolatos eszköz, vagy anyag elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Üzemképtelen jármű tárolására közterület-használati engedélyt a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérhet.

(5) A közterület-használati engedély iránti kérelmet – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább 8 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell benyújtani.

(6) Rendezvények esetében a közterület-használati engedély iránti kérelmet legalább 30 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell nyújtani.

7. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, állandó lakóhelyének címét, bankszámla szerződési kötelezettség alá eső személyek bankszámlaszámát, a cég, szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzék számát, bankszámla számát,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének és az igénybe venni kívánt terület nagyságának, a használat módjának, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását,

d) a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének módját,

e) rendezvények esetében a rendezvény szervezője, vagy a rendezvény lebonyolításáért felelősséggel tartozó személy nevét, elérhetőségét, a résztvevők és a várható látogatók tervezett létszámát, a rendezvény részletes programját és műszaki-technikai igényeinek felsorolását.

(2) A közterület-használati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) ha a közterületen felépítmény vagy mobil árusító berendezés elhelyezése történik, akkor az azonosításra alkalmas méretezett helyszínrajzot, melyen a közterület használat szempontjából lényeges elemeket kell ábrázolni, és a felépítmény megjelenését ábrázoló grafikát vagy fényképet,

b) közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát,

c) mutatványos tevékenységnél a berendezésekre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyvet, tanúsítványt.

6. Az engedély megadása

8. § (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, a városrendezési tervet, a műemlékvédelmi, a közegészségügyi, köztisztasági, kegyeleti szempontokat, előírásokat, szakmai álláspontokat, továbbá az eljárásban közreműködő szakhatóságok által előírt követelményeket.

(2) A közterület-használati engedély megadása feltételekhez köthető. A települési főúthálózathoz tartozó közutak területén, a műemléki vagy más szempontból védett területen engedély csak akkor adható, ha a

a) közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé,

b) a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges, vagy azt

c) az önkormányzati testület méltányossági kérelem alapján engedélyezi.

(3) Az üzletek üzemeltetői részére az üzletek előtt, az üzletben forgalmazott termékek bemutatására, árusítására legfeljebb 6 m2 területre adható engedély. Az engedélyes az utcabútort, illetve a termékeket közvetlenül az üzlet portáljához kapcsolódóan köteles elhelyezni, oly módon, hogy

a) a gyalogosforgalmat ne akadályozza,

b) a közút forgalmát, az üzlet megközelíthetőségét ne veszélyeztesse,

c) megjelenése esztétikus, a terület városképi jellegének megfelelő legyen.

(4) Az engedélyt, a díj befizetését igazoló szelvénnyel együtt a helyszínen kell tartani és az ellenőrző szervnek felhívásra be kell mutatni.

7. Közterület-használati engedély hatálya, megszűnése, az engedély megvonása

9. § (1) A közterület-használat

a) visszavonásig,

b) ideiglenes jelleggel - meghatározott időre, vagy

c) a feltétel bekövetkeztéig

engedélyezhető.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(3) A közterület-használati engedély meghatározott időre szóló közterület-használat esetén az időtartam napra, hónapra, de legfeljebb egy évre adható.

(4) A közterület-használati engedély a kérelmezőnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt, legalább 8 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

(5) A közterület használat megszűnik:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b) ha a kérelmező a közterület használat megszüntetését az engedély érvényességi idejének lejárta előtt bejelenti, vagy

c) az engedély visszavonásával.

(6) A közterület-használati engedély visszavonható:

a) közérdekből bármikor,

b) engedélytől eltérő közterület használat esetén,

c) ha a közterületet nem az engedélyben szereplő használja

d) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn

e) ha a kérelmező a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.

(7) Ha a kérelmező a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a közterület-használat megszüntetése előtt legalább 3 nappal írásban bejelenteni az engedélyező hatóságnak.

(8) Ha az engedély érvényét veszti, kérelmező a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártérítési igény nélkül - helyreállítani.

8. Közterület-használati díj

10. § (1) A közterület használatáért a 2. mellékletben foglalt díjat kell fizetni.

(2) Kérelmező a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha a használat, illetve az üzemeltetés hatósági intézkedés miatt szünetel, illetve szűnt meg.

(3) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei,

b) a közműveknek, a köztisztasági, távközlési, postai szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei,

c) az önkormányzat saját beruházásaihoz kapcsolódó tevékenység,

d) régészeti feltárás

céljára igénybe vett területek után.

IV. Fejezet

A KÖZTERÜLET HASZNÁLÓ KÖTELEZETTSÉGEI ÉS A KÖZTERÜLET JOGELLENES HASZNÁLATÁNAK JOGKÖVETKEZMÉNYEI

9. A közterület használó kötelezettségei

11. § (1) A közterület-használati engedélyt, valamint a díjfizetési kötelezettség teljesítését igazoló iratot a közterület-használati engedéllyel rendelkező személy, szervezet a közterület használatakor köteles magánál tartani és az ellenőrzése jogosult szerv részére bemutatni.

(2) A közterület használattal összefüggésben a keletkező hulladékot a közterületről naponta el kell távolítani.

(3) A közterületen elhelyezett anyagok és szerkezetek tárolása csak a munka-, tűz, baleset- és egészségvédelmi jogszabályokban előírt módon történhet.

(4) Ha a közterület használat bármilyen okból megszűnik, a kérelmező a saját költségén köteles az eredeti állapotot – kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(5) Amennyiben a kérelmező a jelen § (2)-(4) pontjaiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, az önkormányzat jogosult a kérelmező költségére a közterület tisztán tartásához szükséges munkákat elvégezni vagy harmadik személlyel elvégeztetni.

10. Közterület eltérő és engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

12. § (1) Azt, aki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja, - a szabálysértési jogkövetkezményeken túl - az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő használat tartamára kötelezni kell a közterület-használati díj megfizetésére.

(2) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(3) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelemre - az engedélyező a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alól.

(4) Közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen, vagy azt a tulajdonos nem szállítja el. Utóbbi esetben a költségek a tulajdonost terhelik.

(5) Amennyiben a használó az engedélyben megjelölt időpontig az eredeti állapotot nem állította helyre, úgy arra az időtartamra, amely a közterület használati engedély lejártától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig terjed, az egyébként irányadó díjtételt kell fizetnie.

V. Fejezet

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT KÜLÖNÖS ESETEI

11. Zöldterületek használata

13. § (1) A zöldterületek, azok építményei, berendezései és felszerelései csak állaguk rongálását elkerülve használhatók.

(2) Gyalogosan vagy járművel közlekedni, parkolni csak a zöldterület arra kijelölt részein szabad.

(3) Zöldterületek rendeltetéstől eltérő használata esetén a használó köteles a növényzet védelméről és helyreállításáról gondoskodni, erre irányuló kötelezettségeit a hatósági szerződésnek tartalmaznia kell.

(4) Nem köthető hatósági szerződés a zöldterületek megbontására az ültetést követő ötödik naptári év végéig. Ez a tilalom nem vonatkozik az üzemzavart vagy veszélyt elhárító munkálatokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldterületre.

(5) Ha a rendeltetéstől eltérő használat következtében a növényzet, építmény, berendezés vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosult köteles saját költségén

a) a növényzet előzetes áttelepítéséről vagy azonos értékű növényzettel történő pótlásról gondoskodni,

b) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékének vagy azok áttelepítésének költségeit az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.

(6) Amennyiben a növényzet pótlását előírni nem lehet, illetve jogosult azt nem vállalja, úgy a pótlás költségét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.

(7) Zöldterületen gépjármű parkolót létesíteni rendezési terv, parkoló-fejlesztési terv, ennek hiányában közútkezelői hozzájárulás, határozatlan időtartamra szóló közterület-használati hatósági szerződés birtokában lehet.

(8) A lakóingatlanok tulajdonosaival – határozatlan időtartamra szóló – közterület-használati hatósági szerződés köthető azon park, díszkert és zöldterület megnevezésű közterületrészek vonatkozásában, amelyek az adott lakóingatlannal szomszédosan helyezkednek el, s bárki által ténylegesen nem vagy csak korlátozottan használhatók. Ezen esetekben közterület-használati díj nem kerül megállapításra, azonban az ingatlan-tulajdonosoknak saját költségükre vállalniuk kell ezen elkülönített közterületrészek fenntartását.

(9) A (8) bekezdés szerinti tulajdonosok kötelesek az érintett területet tisztán tartani, síkosság-mentesíteni, karbantartani, a növényzetet ápolni.

(10) A (8) bekezdés szerinti szerződést a hatóság felmondhatja, és a szerződés megszüntetését a használó is kezdeményezheti. A szerződés önkormányzat általi felmondása esetén a használót kártalanítás nem illeti meg, amely tényt a hatósági szerződésben is rögzíteni kell.

(11) Zöldterületek rendeltetéstől eltérő használatára naptári évenként 2 hónapot meg nem haladó időtartamra, kivételes esetben, a városképbe illeszkedő, a zöldterületet csak a legszükségesebb mértékben, legfeljebb 20 m2 alapterület/db területet elfoglaló, az építésügyi jogszabályok szerinti építmény elhelyezésére köthető hatósági szerződés. A kérelem elbírálása során értelemszerűen alkalmazni kell az építésügyi jogszabályokban, a Helyi Építési Szabályzatban, valamint a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglalt, a zöldterületek igénybe vételére irányuló rendelkezéseket.

12. Járművek közterületen történő tárolásának szabályai

14. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömeg fölötti jármű tárolása este 20.00 és reggel 6.00 óra között csak az engedélyezett telephelyen történhet.

(2) Üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen nem, mellékútvonalon – maximum harminc napig – közterület-használati engedéllyel lehet tárolni. A határidő leteltéig a tulajdonos az üzemképtelen járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani.

(3) Ha a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének, vagy ismeretlen, az engedélyező jogosult a jármű kijelölt helyre történő elszállítását elrendelni. Ezt megelőzően az elszállítást elrendelő és a megbízott elszállító képviselői a helyszínen kötelesek a jármű helyzetét, leírását, felszereltségét és a járműben található tárgyakat jegyzőkönyvben rögzíteni, azokról fényképfelvételt készíteni.

(4) A kijelölt helyen a jármű tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 30 napig kell gondoskodni.

(5) Az elszállítás és a tárolás költségei az üzemben tartót, hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező jármű esetén a tulajdonost terhelik.

(6) Az önkormányzat az elszállítás napjától a tizenöt napon belül az üzembentartót vagy a tulajdonost írásban felszólítja, hogy a járművet a tárolás helyéről harminc napon belül szállítsa el.

13. Játszóterek, köztéri sportpálya használatának szabályai

15. § (1) A játszóterek felszereléseit csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.

(2) 6 éven aluli gyermekek a játszótereken csak felnőtt személy felügyeletével tartózkodhatnak.

(3) A játszóterek és játszófelszerelések csak rendeltetésszerűen, a játszótér típusának és a korcsoportnak megfelelően vehetők igénybe.

(4) A játszóterek és sportpálya használatát a helyszínen elhelyezett működési rend tartalmazza.

(5) Tilos a játszótereken és a köztéri sportpályán dohányozni, alkoholt fogyasztani.

(6) Tilos a játszótérre és a köztéri sportpályára kedvtelésből tartott állatot – vakvezető vagy mozgáskorlátozott személyt közlekedésében segítő kutya kivételével – bevinni, beengedni.

VI. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16. § (1) A temetők telekhatárától számított 500 m-es körzetben csak kegyeleti tárgyak és virágok árusítására adható ki közterület-használati engedély.

(2) Tüzelőanyagot közterületen csak szilárd burkolaton, a lerakást követi 24 órán belül lehet tárolni.

14. Gépjárművek egyedi behajtási engedélye

17. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 10 tonnát meghaladó össztömegű járművek kérelemre egyedi behajtási engedéllyel (3. melléklet) hajthatnak az önkormányzat által kezelt közutakra.

(2) Az egyedi behajtási engedély meghatározott időtartamra, egy napra, vagy meghatározott időtartamra, maximum egy hónapra engedélyezhető.

(3) Az egyedi behajtási engedélyek – 10 tonna összsúlyú és az e feletti tehergépjárművek esetén térítéskötelesek, amelynek díjtételeit a 2. melléklet tartalmazza. A kérelmezőnek egyedi behajtási engedélykérelem benyújtásával együtt útvonal tervet is kell csatolnia, amelyet a Polgármesteri Hivatal jóváhagy, illetve szükség esetén megváltoztat. A tehergépjármű vezető az útvonal tervet köteles betartani.

15. Közterületi szeszesital-fogyasztás tilalma

18. § (1) Az alcím vonatkozásában közterületnek minősül a közterület-felügyeletről szóló törvény szerinti közterület.

(2) Közterületen – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – szeszes ital fogyasztása tilos.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik:

a) az üzlet homlokzatával érintkező területen az üzletben történő forgalmazás szabályai szerint – közterület-használati engedély, hatósági szerződés alapján – végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység, valamint a közterületi értékesítés során felszolgált szeszes ital fogyasztására,

b) az alkalmi rendezvények területén történő szeszes ital fogyasztására,

c) a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint engedélyezett, vagy bejelentett vásár, piac, helyi termelői piac területén történő szeszes ital fogyasztására,

d) az épület, illetőleg az ingatlan kezelőjének zártkörű rendezvényeire,

e) minden év december 31-én 12.00 óra és a következő év január elsején 06.00 óra között időtartamra.

16. Eljárási szabályok

19. § (1) A közterület-használatával kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közterület-használattal kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyben a képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre átruházta.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § Hatályát veszti a közterület használatáról, védelméről és a közterület-használat díjáról szóló 18/2013. (IX. 25.) önkormányzati rendelet.

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. melléklet

KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJAK

Közterület-használat jogcíme

Fizetendő díj

1.

Kereskedelmi és egyéb szolgáltató tevékenység

cirkuszi, mutatványos tevékenység, árusító eszköz, berendezés elhelyezése, kiállítás, vásár, fesztivál, alkalmi rendezvény

1.000.- Ft/m2/hó,
de minimum 10.000.- Ft/nap

idényjellegű, alkalmi és mozgóárusítás

800.- Ft/m2/nap

vendéglátóipari előkert, terasz

500.- Ft/m2/hó

2.

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető),
ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám, reklám-, cég- és címtábla, információhordozó) elhelyezése


3.000.- Ft/év/m2

3.

Személy- és áruszállítás állomáshelye – gépkocsinként (járműszerelvényenként)


a) személygépkocsi

25.000.-Ft/év

b) tehergépkocsi

30.000.-Ft/év

4.

Üzemképtelen, hatósági jelzés nélküli gépjármű közterületen történő tárolása

a) motorkerékpár, motorkerékpár pótkocsija

1 - 30. napig 5.000 Ft

b) személygépjármű, személygépjármű pótkocsija, gépjármű 2,5 t összsúlyig

1- 30. napig 10.000 Ft

c) egyéb jármű 2,5 t összsúly fölött, ill. vontató, lassú jármű, ezek pótkocsija, tartozéka

1- 30. napig 15.000 Ft

5.

Építőanyag, tüzelőanyag, építési munkával kapcsolatos eszköz közterületet 24 órát meghaladó igénybevétele

500.- Ft/m2/nap

6.

Szállítás, árurakodás céljára, ha időtartama a 24 órát meghaladja

500.- Ft/m2/nap

7.

Gázközműre történő rácsatlakozás egyszeri díja (ingatlanonként)

70.000.- Ft

8.

Szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás egyszeri díja (ingatlanonként)

35.000.- Ft

9.

Pirotechnikai termék, tűzijáték kilövő berendezések, eszközök elhelyezése

5.000.- Ft/alkalom

A közterület-használati díjak áfamentesek.