Ónod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2023. 07. 04Ónod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről
Ónod Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Ónod Község Önkormányzat közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elkövető minden 14. életévet betöltött természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) ingatlan tulajdonos az ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője.
b) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az a tevékenység, vagy mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását nem írja elő, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti, vagy veszélyezteti, és amelyet Ónod Község Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősít.
c) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti közterület.
2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló ügyekben - átruházott hatáskörben - a jegyző jár el.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatti közigazgatási hatósági eljárás a hatóság észlelése alapján hivatalból indul, ide értve a bejelentés alapján történő tudomásszerzést is.
(3) A közigazgatási hatósági eljárás:
a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,
b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított hat hónapon belül indítható meg.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben figyelmeztetés, helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben
a) természetes személy esetén ötezer forinttól kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság,
b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
c) A szankció helyett, tekintettel különösen a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyára, figyelmeztetés alkalmazható, ha ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
(6) A helyszíni bírságot a bírság kiszabását követő 30 napon belül, a közigazgatási bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.
(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltött, de a tizennyolcadik életévét még be nem töltött fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha saját jövedelemmel rendelkezik.
Az egyes közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások
3. § A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki
a) közterületen, zöldterületen lévő növényeket megcsonkít, vagy leszakít, fákon hirdetményt helyez el,
b) járművel a zöldterületen közlekedik, vagy parkol, zöldterületnek tekintve azt a területet is, amelyen a fásítás, parkosítás megkezdődött, vagy amelynek gyepfelülete esetlegesen hiányos,
c) az ingatlanával szomszédos közterületre kihajló - és ezáltal a közlekedés biztonságát, veszélyeztető, gyalogos forgalmat akadályozó - növényzet megfelelő visszavágását nem végzi el,
d) lakások, lakóházak és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, udvarainak, a kertjeinek tisztántartásáról, gaztalanításáról, takarításáról nem gondoskodik,
e) az ingatlannal határos közterület (járda, zöldsáv stb.) az ingatlan telekhatárától az úttestig terjedő teljes területének – saroktelek tulajdonosa mindkét utcafronton – gondozásáról, gyommentesítéséről, tisztántartásáról, a fű nyírásáról, a járda – közegészségügyi szempontból veszélytelen szóróanyaggal történő - hó- és síkosság mentesítéséről, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik,
f) közterületen lévő fás szárú növényt a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott engedély nélkül kivág, vagy a kivágással kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
4. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a) a közterületet a jegyzőtől kérelmezhető közterület-használati engedélyhez kötött célra engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja,
b) közterületen nem engedélyezhető vagy tiltott tevékenységet folytat,
c) aki a közúti jármű, kerékpáros vagy gyalogos forgalom biztonságát, zavartalanságát a közterületen engedély nélkül kihelyezett tárggyal vagy eszközzel sérti vagy veszélyezteti,
d) közterület-használati engedélyét a közterület használatakor nem tartja magánál és ezzel az ellenőrzést akadályozza,
e) a parkban elhelyezett játszó- vagy sporteszközt nem rendeltetésszerű módon használja, vagy mások testi épségét veszélyezteti.
5. § (1) Ónod Község Önkormányzatának a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló 10/2014. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdése értelmében a házszámot jelző táblát az ingatlan utcafronti kerítésére vagy házfalára, az utcáról jól látható módon kell az ingatlan használójának, kezelőjének, ennek hiányában a tulajdonosának elhelyezni.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki utcanév-táblát, vagy házszámtáblát
a) eltakar, beszennyez, olvashatatlanná tesz,
b) jogellenesen eltávolít, megváltoztat, vagy erre utasítást ad, felhív,
c) jogellenesen vagy megtévesztő módon helyez vagy helyeztet ki.
6. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki:
a) többlakásos ingatlan közös udvarán ebet az összes tulajdonostárs hozzájárulása nélkül tart,
b) ebet oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények területére, bölcsődébe, óvodába, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe – a vakvezető, terápiás és mozgáskorlátozottakat segítő eb és a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati ebek kivételével – az intézmény vezetőjének engedélye nélkül, vagy vendéglátó üzletbe és szórakozóhelyre az üzemeltető engedélye nélkül bevisz,
c) kóbor, gazdátlan eb gyepmester általi befogását, elszállítását akadályozza,
d) a közkifolyók vizét nem háztartási szükséglet kielégítése céljára veszi rendszeresen igénybe, a közkifolyók vizét saját célú öntözésre, mezőgazdasági célokra vagy építkezés céljára használja,
e) közterületen kutyát etet.
1. Állattartással kapcsolatos magatartások
7. § (1) Ónod község közigazgatási területén kedvtelésből tartott állatokat kizárólag az állatvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint Ónod Község Önkormányzatának helyi építési szabályzata és szabályozási terve betartásával, e rendeletben meghatározott módon lehet tartani.
(2) Az állattartó köteles a kedvtelésből tartott állatát az állatvédelmi, állatjóléti, állategészségügyi és közegészségügyi előírások szabályainak betartásával tartani.
(3) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy kedvtelésből tartott állata a közterületet, a szomszédos ingatlanokat ne szennyezze. Az állattartó az okozott szennyeződést (például ürülék, stb.) köteles azonnal eltávolítani.
(4) A kedvtelésből tartott állat tartásának feltétele, hogy az ingatlan kerítését oly módon kell kialakítani, hogy az megakadályozza az állat kiszabadulását és mások testi épségének veszélyeztetését.
2. Az ebtartás kiegészítő szabályai
8. § (1) Az állattartó köteles ebét a vonatkozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédoknak anyagi kárt ne okozzon, testi épségüket és egészségüket ne veszélyeztesse.
(2) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el.
(3) Bekerített ingatlanon az eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson ki, oda kinyúlni, kiharapni ne tudjon.
(4) A támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet a kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani és a ház, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni. Bekerítetlen ingatlanon ebet tartani tilos!
(5) A felügyelet nélkül hagyott, a közterületen, vagy üzlet előtt felügyelet nélkül kikötött, valamint a közterületen szabadon engedett ebeket az önkormányzat által erre a feladatra megbízott gyepmester befogja és a telephelyére szállítja.
(6) Ha az állattartó nem kívánja tovább tartani a kedvtelésből tartott állatát, úgy köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, mindent megtenni annak érdekében, hogy az állat a lehető legrövidebb időn belül új gazdához kerüljön.
(7) A rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre a jogszabály nem más szervet jogosít fel –, a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozhatja, vagy megtilthatja.
3. A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos magatartások
9. § (1) A települési szilárd hulladék kezelésével összefüggően a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki szemetet saját területén felhalmoz, szemetét más ingatlanán, vagy közterületen helyezi el.
(2) A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek az ingatlant tisztán és rendben tartani.
(3) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gyom kiírtása, és az ingatlanról a járdára vagy közterületre kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.
(4) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának kötelessége.
(5) Járműbehajtók átereszeinek tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának kötelessége.
(6) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.
(7) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba, talajba, vízbázisba tisztítatlan vagy szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.
(8) A település közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.
Záró rendelkezések
10. § Ez a rendelet 2023. július 4. napján lép hatályba.
11. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások esetén kell alkalmazni.