1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Ózd város közigazgatási területén mindazon jogviszonyra, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint a távhő termelését, szolgáltatását és felhasználását érinti.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed az Ózd város közigazgatási területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket (a továbbiakban együtt: épület) távhővel ellátó gazdálkodó szervezetre, az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft.-re (a továbbiakban: távhőszolgáltató) és az ellátást igénybe vevő felhasználókra, díjfizetőkre.

2. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.

(2) Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, ellenértékének megfizetésére.

(3) A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közüzemi szerződés – a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(4) A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közüzemi szerződés érvényességét. A díjfizető –figyelemmel a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ) előírásaira – a változás időpontjától jogosult az általános közüzemi szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatás díjainak megfizetésére.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A távhőszolgáltató, a felhasználó, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Energia Hivatal, az önkormányzat, az önkormányzat jegyzője, valamint a felhasználói érdekképviseletek közötti fogyasztóvédelemmel kapcsolatos együttműködés kereteit, a jogok és kötelezettségek részletes szabályait a Tszt. 8-11. §-ai, továbbá a TKSZ 26. pontja tartalmazzák.

(2) A távhőszolgáltató a tájékoztatási kötelezettségének körébe tartozó információkat a honlapján köteles közzétenni, továbbá ügyfélszolgálatain a honlapon szereplő információkat az ügyfelek számára elérhetővé tenni. A távhőszolgáltató az egyéb időszerű információkról ügyfeleit a célnak legmegfelelőbb módon – sajtó, hírlevél, hirdetmény – is köteles tájékoztatni.

5. § (1) Ózd Város Önkormányzata a területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján az 1. mellékletben szereplő területeket jelöli ki távhőszolgáltatás fejlesztésére.

(2) Távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglevő felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles 30 napon belül az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

(3) A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek mellet köteles tájékoztatást adni:

6. § (1) A távhőszolgáltatásba új, vagy többlet-teljesítmény igénnyel (új vagy növekvő távhőigénnyel) jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló távhőszolgáltató vagyon létesítéséhez, bővítéséhez a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj meghatározása során csak az új vagy növekvő hőigény ellátásához szükséges fejlesztési összegeket lehet figyelembe venni.

(2) A bejelentett távhőigény kielégítéséhez szükséges távhővagyon-fejlesztés legmagasabb hatósági árnak minősülő csatlakozási díja 2 M Ft/MW. A csatlakozási díj megfizetésétől – a hatósági ár változatlanul maradása mellet – a távhőszolgáltató részben vagy egészben eltekinthet.

(3) Nem kérhet csatlakozási díjat a távhőszolgáltató a felhasználási hely tulajdonosától, ha az a Mozgássérültek Egyesületének Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége, a Hallássérültek Országos Szövetsége, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, továbbá e szövetségek tagjaitól. A távhőszolgáltató más – arra rászoruló – felhasználási hely tulajdonosa vonatkozásában is eltekinthet a csatlakozási díj fizetésétől.

(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére, a csatlakozás feltételeire és a fizetendő csatlakozási díj összegére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. A szerződésben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és a távhőszolgáltatói rendszer létesítése, bővítése, átalakítása (a továbbiakban együtt: fejlesztés) befejezésének határidejét.

(5) Az 5. § (2) bekezdés szerinti igény kielégítéséhez szükséges távhőszolgáltatói vagyon fejlesztése – a csatlakozási díj felhasználásával – a távhőszolgáltató feladata. A csatlakozási díj a szolgáltatói berendezések közé tartozó, a hőközpontban elhelyezendő, az elszámolásra szolgáló hőmennyiségmérő felszerelésének költségét is magában foglalja.

(6) A csatlakozási díj nem tartalmazza a távhőtermelői létesítmények fejlesztési költségét, annak fedezetét a szolgáltató biztosítja. A csatlakozási díj nem tartalmazza továbbá az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségét.

7. § (1) A távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését meg kell kezdeni, ha az igénybejelentő a csatlakozási díj legalább 90 %-át befizette.

(2) Az egyéb felhasználó hőközpontja, hőfogadó állomása üzembehelyezési eljárásában való közreműködéséért a távhőszoláltatót üzembehelyezési díj illeti meg. Az üzembehelyezés díj mértéke:

8. § (1) Ha a felhasználói hőközpont és a hőfogadó állomás üzembehelyezési, és az azokat magában foglaló épület használatba vételi eljárásához a távhőszolgáltatót nem hívták meg és a felhasználói vezetékhálózat nem felel meg a vonatkozó műszaki előírásoknak, valamint a kötelezően alkalmazandó szabványokban foglaltaknak, a bekapcsolás előtti felhasználói berendezés felülvizsgálatáért a távhőszolgáltató kérheti az üzembehelyezési eljárásban való közreműködéséért meghatározott díjat.

(2) Ha a felhasználói berendezés bekapcsolás előtti vizsgálata során az állapítható meg, hogy a felhasználói vezetékhálózat állapota nem tér el attól, ami az (1) bekezdés szerinti eljárás során megállapítható volt, az újabb felülvizsgálatért a távhőszolgáltató díjat nem állapíthat meg.

(3) A távhőszolgáltató a szolgáltatói berendezés üzembiztonsága, a vagyonbiztonság, valamint az élet- és egészségvédelem érdekében a felhasználói berendezést felülvizsgálhatja. Ha azt állapítja meg, hogy a berendezés az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyezteti, a bekapcsolást köteles megtagadni.

9. § (1) A közüzemi szolgáltatás nyújtása és igénybevétele közüzemi szerződés alapján történik. A lakossági felhasználókkal általános közüzemi szerződési, az egyéb felhasználókkal egyedi közüzemi szerződési kötelezettség áll fenn. Amennyiben a közüzemi szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre, úgy a szerződés tartalmát a jelen rendelet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a Tszt., a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005.(VIII.15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Tszt. vhr.), a TKSZ előírásai, továbbá a távhőszolgáltató üzletszabályzata határozza meg.

(2) A távhőszolgáltatási közüzemi szerződésnek – a TKSZ 9., 10. pontjában foglaltakon kívül – tartalmaznia kell a felhasználói hőközpont tulajdonosának és – ha azt nem a felhasználói hőközpont tulajdonosa vagy a távhőszolgáltató üzemelteti – az üzemeltetőnek nevét, címét, székhelyét, és annak a személynek nevét és címét (telefonszámát) is, akivel a távhőszolgáltató az épülettulajdonos vagy a felhasználói közösség megbízottja az üzemvitellel és a fűtési célú távhőszolgáltatás idejének megkezdésével, befejezésével (fűtési igény kielégítésével) összefüggő kapcsolatot tarthatja.

(3) Hőközponti mérés esetén a távhőszolgáltatónak a felhasználói hely (épület) csatlakozási pontján (teljesítési hely) kell a közüzemi szerződésben lekötött távhőteljesítménnyel és távhőmennyiséggel rendelkezésre állnia, függetlenül attól, hogy a távhőszolgáltató szerződéses kötelezettsége csak távhőenergia szolgáltatására vagy fűtési célú, vagy használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatásra irányul.

(4) Egyedi hőmennyiségmérés, valamint fűtési célú és használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatás esetén a felhasználói hely (épületrész) csak akkor lehet a távhőszolgáltatás teljesítési helye, ha az egyedi mérő elhelyezésére is szolgáló felhasználói vezetékhálózatot az épülettulajdonos állandó üzemképes állapotban tartja.

10. § (1) A közüzemi szerződés megkötésekor, valamint a távhőszolgáltató kérésére a Tszt. 45. §-a szerinti díjfizetői és felhasználói adatokat a felhasználó köteles megadni. Az adatok feldolgozásakor, kezelésekor a szolgáltató az adatvédelemmel kapcsolatos előírásokat köteles betartani.

(2) A felhasználói változást mind a régi, mind pedig az új felhasználó egyetemlegesen köteles a szolgáltatónak 15 napon belül írásban bejelenteni. A változás napjáig a régi, azt követően az új felhasználó köteles a díjat megfizetni. Mindaddig, amíg az e rendeletnek megfelelő változás-bejelentés meg nem történt, a díjfizetési kötelezettség a régi felhasználót terheli. Az elszámolásnál jelentkező különbözet a változás időpontja szerint kerül megosztásra a felhasználók között.

(3) Az üresen álló lakások és helyiségek, a tulajdonos által nem használt épületrész távhőszolgáltatási díját a tulajdonos, az örökös, vagy a kezelő köteles fizetni.

(4) A felhasználó köteles minden olyan adatot, változást a szolgáltatónak írásban bejelenteni, amely a szolgáltatást érinti (különösen a fűtött légtérfogat változása, mérőberendezés beszerelése, fűtési rendszer átalakítása).

11. § (1) A felhasználási hely, vagy valamely épületrész távhőellátásának megszüntetési igénye esetén a Tszt. 38. §-a előírásai szerint kell eljárni.

(2) Az általános közüzemi szerződést a Tszt. 38. § (2) bekezdése szerint mondhatja fel a lakossági felhasználó. Az egyedi közüzemi szerződés 6 hónapos felmondási idővel, június 30. napjára mondható fel.

12. § (1) A távhőszolgáltatás szüneteltetését a felhasználó és a távhőszolgáltató is kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdésben említettek akkor kezdeményezhetik a szolgáltatás szüneteltetését, ha az üzemeltetésükben levő berendezésüket terv szerinti karbantartásnak, felújításnak (a továbbiakban együtt: fenntartás) vetik alá, vagy a fenntartási munkát előre nem látható, váratlan meghibásodás okozta.

(3) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 15. és szeptember 15. közötti időszakban – a lehetőségektől függően 14 nap időtartamon belül – kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni.

(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről az (1) bekezdésben említettek egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

(5) Ha a távhőszolgáltatás szüneteltetésére a távhőszolgáltatónak felróhatóan előre nem látható váratlan meghibásodás miatt kerül sor, a felhasználót díjvisszafizetés illeti meg.

13. § (1) A Tszt. 41. § (1) bekezdése szerint a távhőszolgáltató jogosult a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot, valamint a felhasználókat haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(2) A korlátozással elérni kívánt felhasználói csúcsterhelés-csökkentés érdekében – a felhasználói távhőfelhasználási-érdek figyelembe vételével – a távhőszolgáltatónak korlátozási fokozatokat kell meghatároznia és a korlátozási sorrendtervezetet annak szem előtt tartásával kell elkészítenie. A korlátozási fokozatokat úgy kell kialakítani, hogy a korlátozással a lehető legkisebb kár keletkezzen.

(3) A távhőszolgáltató a korlátozási sorrendtervezetet úgy köteles elkészíteni, hogy a korlátozással elérhető legyen a felhasználói csúcsterhelés legalább 75 %-os csökkentése.

(4) A korlátozási fokozat elkészítéséhez a távhőszolgáltató a felhasználóktól adatokat kérhet. Az adatot nem szolgáltató felhasználót a távhőszolgáltató a legszigorúbb korlátozási fokozatba sorolhatja be.

(5) A legenyhébb korlátozási fokozatba kell sorolni azokat a felhasználókat, akik műszaki berendezéseiket úgy alakítják ki, hogy a felhasználói korlátozás miatt a legkisebb káruk keletkezzék.

(6) A korlátozási fokozat lehet általános, amikor az minden felhasználó teljesítményigényét érinti, és lehet részleges, amikor a korlátozási fokozat csak a távhőszolgáltató által távhővel ellátott egyes területrészekre vonatkoztatható.

(7) A képviselő-testület által megállapított korlátozási sorrendet a 2. melléklet tartalmazza, melyről a felhasználókat a távhőszolgáltató tájékoztatja.

14. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik. A távhőszolgáltató a felhasználói hőközpontban, a szolgáltatói hőközpontban, a szolgáltatói hőközpontnak minősülő kazánházban, és a hőfogadóállomáson (a továbbiakban együtt: átvevő állomás) a szolgáltatott távhő mennyiségét mérni és elszámolni köteles. Szerződés szerint, az épületenkénti mérők alapján mért hőmennyiségmérő szerint elszámolni köteles. Az elszámolásra szolgáló mérő (távhő mennyiségmérő) a távhőszolgáltató tulajdona.

(2) A távhőszolgáltató költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló hiteles mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezéseivel összhangban, a távhőszolgáltató kötelessége. Az ellátott épületben a hőmennyiségmérő mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.

(3) A távhőszolgáltató a szolgáltatói hőközponti, a felhasználói hőközponti és az épületenkénti mérés tekintetében nem határoz meg külön díjalkalmazási feltételeket, elszámoló mérőként a felhasználói hőközponti és az épületenkénti hőmennyiségmérőket tekinti. A hőmennyiség mérőkön mért hő egységára azonos.

(4) Hőközponti mérés esetén az elszámoló mérő felszerelési helye a hőközpont, valamint a hőfogadó állomás. Épületmérés esetén az elszámoló épületmérő szerződés szerint az épületet ellátó hőközpontba, valamint a felhasználó által biztosított helyiségben elhelyezett hőfogadóba kerül beépítésre.

(5) Az épületmérő csak a fűtési célú távhőszolgáltatás esetén vételezett távhő mennyiségének megállapítására használható.

(6) A felhasználó a Tszt. vhr. előírásai figyelembevételével közüzemi szerződésben határozza meg a felhasznált hőmennyiség díjfizetők közötti felosztását, melyet a szolgáltató díjtérítés nélkül elvégez.

(7) A költségmegosztó szerinti hődíj elosztás akkor kérhető, ha egy hőközpontra vagy épületmérőre kapcsolt összes felhasználónál a költségmegosztó fel van szerelve és a hiteles mérés feltételeit a Tszt. vhr. 17/A-17/H. § előírásai szerint folyamatosan biztosítják.

(8) A távhőszolgáltató tulajdonát képező hőmennyiségmérő meghibásodása esetén annak javítása, a mérő időszakos vagy rendkívüli hitelesítése a szolgáltató feladata. A meghibásodás, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyiségét – eltérő megállapodás hiányában – a mért fűtési időszakra vonatkozó adatok, valamint a külső hőmérséklet és a fűtött napok számának figyelembevételével kell meghatározni.

15. § (1) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt a TKSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel külön köteles meghatározni és számlázni.

(2) A távhőszolgáltató az Ózdi Víz- és Csatornamű Kft. (a továbbiakban: vízszolgáltató) által biztosított mennyiségű és minőségű közműves ivóvizet mennyiségi és minőségi változtatás nélkül melegíti fel felhasználóinak.

(3) A használati melegvíz készítéséhez szükséges hálózati hidegvíz felhasználását a vízszolgáltató saját beépített vízmérővel méri. A szolgáltatást igénybe vevő lakossági felhasználó, valamint egyéb felhasználó igénye esetén – a mérés ellenőrzése, vagy a vízelosztási arány megállapítása céljából – lehetőség van a használati melegvíz mennyiség mérésére az általa felszerelt mérővel az épületek csatlakozási pontjainál, valamint az egyedi vízvételi helyeken. A mérőeszközök beépítését előzetesen egyeztetni kell a távhőszolgáltatóval. A mérőeszközök beszerelési, beépítési, hitelesítési és javítási költsége a felhasználót terheli.

(4) A használati melegvíz szolgáltatásához szükséges vezetékek és berendezések közül a szolgáltatói tulajdonú hőközpontban lévők a szolgáltató tulajdonát képezik, ezért karbantartásukról, felújításukról a szolgáltató, míg az idegen tulajdonú hőközpontban lévő vezetékek és berendezések esetében a tulajdonos gondoskodik.

(5) A használati melegvíz szolgáltatásához szükséges hőközponton kívüli vezetékek és berendezések nem a távhőszolgáltató tulajdonát képezik – kivéve a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték –, ezért karbantartásuk, felújításuk, hibaelhárításuk nem a távhőszolgáltató feladata.

(6) A használati melegvízmérő meghibásodása esetén, valamint a hitelesítés időtartama alatt szolgáltatott melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve kell megállapítani.

(7) A használati melegvíz egyedi mérése esetén a melegvízfogyasztást a felhasználó tulajdonában lévő, hitelesített, az általa használt lakás, helyiség valamennyi melegvíz kifolyó csapját megelőző vezetékszakaszon szakszerűen felszerelt vízmérőkön, ténylegesen mért melegvíz mennyiség (víz m³) alapján, kéthavonként kell megállapítani. Köztes hónapban átlag havi fogyasztás kiszámlázása történik. Mérővel nem rendelkező lakásokban, helyiségekben a Tszt. vhr. 17/G. § (5) bekezdés előírásai érvényesek.

16. § (1) A vízszolgáltatóval kötött megállapodás alapján a használati melegvíz-fogyasztás hidegvíz, csatorna és egyéb hatósági díját a távhőszolgáltató számlázza a felhasználók felé a mindenkor érvényes hatósági áron.

(2) A vízszolgáltató tulajdonában lévő hidegvíz főóra elszámoló mérő által mért mennyiségének szétosztását és számlázását – eltérő megállapodás hiányában – az alábbiak szerint kell végezni kéthavonként:

17. § (1) A távhőszolgáltatási közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató annyi távhőt köteles szolgáltatni a teljesítési helyen – egyedi mérés esetén az üzembiztos, az épülettulajdonos által fenntartott vezetékhálózatot feltételezve –, amennyi szükséges az egyes távhőszolgáltatási fajták távhőigényének kielégítéséhez.

(2) A távhőszolgáltatási fajták:

(3) Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén az egyes távhőszolgáltatási fajták mértékét a távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben a szerződő felek határozzák meg. A meghatározott hőmérsékleteken belüli változtatási kérelemnek a távhőszolgáltató a műszaki lehetőségek figyelembevételével köteles eleget tenni.

(4) A távhőszolgáltató a közüzemi szerződésben megfogalmazott felhasználói igény szerint szolgáltatja a hőmennyiséget. Fűtési célú távhőszolgáltatás esetében a távhőszolgáltató a csatlakozási ponton a külső hőmérséklet függvényében eltérő megállapodás hiányában legalább annyi hőenergiát szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett az MSZ-04-140-2 építésügyi ágazati szabvány szerinti belső hőmérsékletek biztosításához szükséges. Teljesítettnek minősül a használati melegvíz-szolgáltatás abban az esetben, ha az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél a használati melegvíz hőmérséklete a kifolyónál mérve legalább + 40 ⁰C hőmérsékletű.

18. § (1) E rendelet hatályba lépésétől kezdődően meglevő épület új távhőigénnyel csak akkor látható el, ha abban az épülettulajdonos a 6. § (4) bekezdése szerinti külön szerződésnek megfelelően mérés szerinti távhőszolgáltatásra alkalmas felhasználói hőközpontot alakíttat ki. A felhasználói hőközpont kialakítása és abban távhőmennyiség-mérő felszerelése akkor is szükséges, ha az épületrészek távhőfogyasztásának külön-külön mérését (egyedi mérés) tervezik.

(2) Ha a távhővel már ellátott épület meglevő távhőszolgáltató rendszerének átalakítása egyúttal növekvő távhőigénnyel jár, vagy a növekvő távhőigény miatt is szükséges a távhőszolgáltató rendszer átalakítása, a 6. § (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Távhővel már ellátott épületnek az épületrészek távhőellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózat, az azon elhelyezett egyedi hőmennyiségmérők, valamint az egyéb felhasználói berendezésen levő vagy arra szerelendő szabályozók, költségmegosztók költségei a távhőszolgáltatót nem terhelhetik.

(4) Szolgáltatói hőközpontot magában foglaló ellátó épület, ha a saját igényének megfelelő felhasználói hőközpontot létesít, a szolgáltatói hőközpont távhőszolgáltató által történő működtetését mindaddig köteles lehetővé tenni, ameddig abból akár csak egy épületet is ellátnak távhővel.

19. § (1) A távhőszolgáltató fűtési idény alatt köteles a távfűtés szolgáltatást a minőségi feltételek között meghatározott jellemzők biztosításával folyamatosan fenntartani.

(2) A távhőszolgáltató köteles a fűtési időszak fűtési idényen kívüli részében a felhasználók részére rendelkezésre állni.

(3) A (2) bekezdés szerinti időszakban a fűtést:

(4) A fűtés be- és kikapcsolását a szeptember 15. és október 15., valamint április 15. és május 15. közötti időszakban eltérő megállapodás hiányában írásban kell kérni, a szolgáltatás igénybevétele, lemondása előtt 24 órával.

(5) A használati melegvíz szolgáltatását a távhőszolgáltató a karbantartási, felújítási és az önkormányzat által elrendelt korlátozási időszak kivételével a közüzemi szerződésben foglaltak alapján végzi.

20. § (1) A felhasználó szerződésszegése esetén a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben meghatározott távhőmennyiség legalább 50 %-ával csökkentett mértékű szolgáltatást teljesíthet. A használati melegvíz szolgáltatás teljes mértékben megszüntethető.

(2) A távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az (1) bekezdés szerinti csökkentett szolgáltatást akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek tulajdonosai, bérlői, használói követik el.

(3) A távhőszolgáltató szolgáltatási kötelezettségének csökkentése nem sújthatja azokat a felhasználókat, akik felhasználói kötelezettségüknek eleget tesznek.

(4) Az önkormányzat jegyzője határozatában elrendelheti – a Tszt. 51. § (8) bekezdésben foglalt esetekben – a felhasználási helyre történő bejutást.

(5) Peres ügyekben a távhőszolgáltatás illetékes bíróságként az Ózdi Városi Bíróságot köti ki.

21. § A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a TKSZ állapítja meg.

22. § A felhasználói igény-kielégítés és a távhőszolgáltatás részletes szabályait tartalmazó üzletszabályzatot a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

23. § (1) A nem a szolgáltató tulajdonában lévő hőközponti berendezések fenntartása és üzemeltetése, eltérő megállapodás hiányában a hőközpont tulajdonosának feladata.

(2) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával – az 5. §-ban foglaltak figyelembevételével - létesíthet új felhasználói berendezést, helyezhet át, alakíthat át és – a szerződés felmondásának esetét kivéve – szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.

(3) Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az esetleges többletteljesítmény iránti igénnyel kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban kell bejelenteni a szolgáltatónak. Radiátor csere esetén a távhőszolgáltató kijelölt szakembere jogosult a rendelkezésére bocsátott műszaki adatok alapján az átalakítást engedélyezni.

(4) Ha a hőközpontot, illetőleg a hőfogadó állomást a távhőszolgáltató üzemelteti, az ingatlantulajdonos a berendezés elhelyezésére szolgáló helyiség zavartalan megközelítését és használatát köteles a távhőszolgáltató részére biztosítani. A hőközpontot, a hőfogadó állomást és azok tartozékait magában foglaló, a távhőszolgáltató által használt helyiség belső karbantartása – eltérő megállapodás hiányában – a távhőszolgáltató feladata.

(5) Ha a távhőszolgáltató a felhasználói hőközpont üzemeltetésére a Tszt. 55. §-ának (1) bekezdése alapján nem köteles, vagy a Tszt. 56. §-a szerinti egyéb jogviszony létesítésétől elzárkózott, a felhasználói hőközpont üzemeltetéséről való gondoskodás az épülettulajdonos feladata.

24. § (1) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megállapítása során – a Tszt. 57/A-57/B. §-ban foglalt eltéréssel – az árak megállapításáról szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megváltoztatását a távhőszolgáltató kezdeményezi.

(3) A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat –, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A hatósági ártól lefelé megkülönböztetés mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

(5) A távhőszolgáltató által alkalmazható az NFM Rendeletben megállapított hatósági árnak minősülő legmagasabb díjtételeket valamint a szolgáltató által alkalmazni kívánt a nem külön kezelt intézménynek minősülő egyéb felhasználót érintő díjtételeket a melléklet tartalmazza.

25. § (1) A távhőszolgáltatási díjak:

(2) A vízdíj:

26. § (1) Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő éves díj, amelyet a felhasználónak a tulajdonában, használatában álló helyiségek légtérfogata (Ft/lm³/év), az egyéb felhasználónak az általa használt helyiségek légtérfogata (Ft/lm³/év), vagy a legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után kell fizetni.

(2) A lakossági és az egyéb felhasználó távhővel ellátott épületeiben, ha a távhőt

(3) Az együttes alapdíj alkalmazása szempontjából az épületen belül az egyes helyiségek fűtési és melegvíz ellátása tekintetében a helyiségek között különbség nem tehető a használati melegvíz fogyasztásból történt kizárás, vagy kiépítettség hiánya esetén sem.

27. § (1) A hődíjat a 14. §-ban foglaltak szerint megállapított távhőmennyiség után kell fizetni. A fűtési hő, valamint összhő esetén a hődíj mértékegysége Ft/GJ.

(2) A melegvíz hődíjának mértékegysége Ft/vízm³. A távhőszolgáltató szolgáltatási területén a hőmennyiségmérés rendszerére történő átállás óta a Tszt. 43. § (3) bekezdésében előírtak szerint történik a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hő külön-külön történő meghatározása és számlázása. A távhőszolgáltató szolgáltatási területén 1 m ³ közműves ivóvíz felmelegítéséhez átlagosan szükséges hőmennyiség 0,293 GJ/vízm³.

28. § A mellékletben szereplő díjtételek alkalmazásakor a közös használatra szolgáló helyiségek és területek vonatkozásában a lakossági díjak alapján

29. § (1) 26. §-ban meghatározott alapdíjat a felhasználónak havonta 12 egyenlő részletben kell megfizetnie: a tárgyhónapban a számla benyújtásakor, a számlán feltüntetett határidő lejártáig.

(2) A hődíj megfizetése:

(3) A távhőszolgáltató a felhasználóval úgy is megállapodhat, hogy a fűtési díjmegosztási arányok megállapítása fűtési költségmegosztók alkalmazásával történik, figyelemmel a Tszt.vhr. 17/A – 17/G § előírásaira.

(4) Az elszámoló hőmennyiségmérőket havonta le kell olvasni, idény végi elszámolás esetén fűtés tekintetében évente egyszer kell elszámolni. Két elszámolási időpont között az idényvégi elszámolású szerződéssel rendelkező díjfizetők havonta részfizetést teljesítenek az általuk használt lakás, helyiség fűtött légtérfogata, és/vagy az előző fűtési idény hőfelhasználásának alapul vételével.

(5) A távhőszolgáltató árváltozás esetén a felhasznált hőmennyiséggel vagy árérvényességi időszakkal súlyozott árat/elszámoló árat alkalmaz elszámoláskor.

(6) A használati melegvíz hődíját, vízdíját és egyéb hatósági díjakat a felhasznált melegvíz mennyisége alapján kéthavonta kell megállapítani. A felhasznált melegvíz mennyiséget a melegvízórák leolvasásának elmaradása ill. az aktuális vízóraállás fogyasztói bejelentés elmaradása esetén az előző elszámolási időszak fogyasztása szerint kell megállapítani. A számla kiállítása kéthónaponként, a mérőórák leolvasását követő hónapban történik a ténylegesen fogyasztott ill. a fentiek szerint megállapított melegvíz mennyisége alapján. A köztes hónapban havi részszámla kerül kiállításra átlag fogyasztás alapján.

30. § (1) Havi elszámolás esetén:

(2) Idény végi elszámolás esetén:

31. § (1) A távhőszolgáltatót és a felhasználót a (2) - (3) bekezdésben foglalt esetben díjvisszafizetési, ill. pótdíjfizetési kötelezettség terheli.

(2) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan egymást követő két nap, vagy ezt meghaladóan saját hibájából nem tesz eleget, a szerződésben meghatározott alapdíj arányos részét visszafizeti. A tervszerű karbantartás alatt a szolgáltatás szüneteltetése nem minősül a szolgáltatási kötelezettség megszegésének.

(3) A díjvisszatérítést a pótdíjat a ténylegesen bizonyított mennyiségre, ill. időtartamra kell vonatkoztatni, melyet a távhőszolgáltató a következő számlában érvényesít.

(4) Ha a felhasználó, valamint a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést valósít meg, engedély nélkül létesít új felhasználói berendezést, meglévő felhasználói berendezést engedély nélkül helyez át, alakít át, szüntet meg vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

32. § (1) A felhasználó a benyújtott számla ellen kifogást írásban emelhet. A kifogás benyújtásának a számla kiegyenlítésére nincs halasztó hatálya.

(2) A távhőszolgáltató a számla ellen emelt kifogást megvizsgálni és annak eredményéről a felhasználót a kifogás beérkezésétől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles.

(3) A felhasználó vagy megbízottja, valamint a szolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a hitelesítés során kiderül, hogy a mérő pontossága nem megfelelő, úgy a hitelesítéssel kapcsolatos költség a tulajdonost, ellenkező esetben a hitelesítést kérőt terheli.

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendeletben foglaltak nem érintik a hatályba lépésekor már megkötött távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződések hatályát.

34. § Hatályát veszti: