1. § (1) A rendelet hatálya Sátoraljaújhely közigazgatási területére, a természetes személyekre, a jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

(2) E rendeletet kell alkalmazni:

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást.

(2) A környezetet veszélyeztető, vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető, vagy károsító tevékenységet.

(3) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, és a károsodott környezet helyreállításáról.

4. § A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

5. § (1) A környezetre vonatkozó tényeket, adatokat, különösen a környezet állapotának, a környezetterhelésnek és környezethasználatnak, a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére mindenkinek joga van.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényre juttatása érdekében az önkormányzat feladatkörében köteles a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat hozzáférhetővé tenni és a megfelelő tájékoztatást megadni.

(3) A környezethasználót tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében.

(4) A Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ és a Zemplén Médiacentrum Kft. ismeretterjesztés céljából környezetvédelmi témájú előadásokat tart, riportokat készít.

6. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére, a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.

(2) A föld felszínén, vagy a földben csak olyan tevékenység folytatható, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, nem károsítják.

(3) A föld bárminemű igénybevételével járó tevékenység befejezését követően, a környezetkárosító hatásokat meg kell szüntetni, a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről gondoskodni kell. E kötelezettség a terület használóját terheli.

(4) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosodás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást vont maga után.

(5)¹ A közterületek tisztántartása érdekében az ingatlan használója köteles az ingatlanát, valamint a jogszabályban részére meghatározott közterületet rendben tartani, az aktuális növényápolási feladatokat, különösen a fű folyamatos kaszálását, valamint a kártevő rovarok gyérítését elvégezni. Gyommentesítés céljából a környezetre káros vegyszerek használata közterületen szigorúan tilos.

7. § (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló területekre.

(2) Sátoraljaújhely város közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő településeket tartalmazó melléklet szerinti besorolás alapján érzékeny területnek minősül, ezért kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat során.

(3) A vízbázisok védőövezetén belül a csatornahálózat teljes körű kiépítése és arra a rácsatlakozás kötelező.

8. § (1) A felszíni vízfolyásokat a mederszennyezéstől meg kell szüntetni, biztosítani kell a medrek tisztítását és folyamatos kezelését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végzése a tulajdonos illetve a kezelő kötelezettsége.

9. § (1) A felszíni vízfolyásokba szennyvizet, szennyező anyagot juttatni tilos.

(2) A vízfolyások, patakmedre, nyílt csapadékvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos.

10. § (1) Kommunális szennyvizet közterületi csatornába bevezetni a Zempléni Vízmű Kft. engedélyével szabad.

(2) Közterületi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezésére egyedi közműpótló berendezést, vízzáróan kialakított szennyvízgyűjtő medencét kell kialakítani. A szennyvíztisztító rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtött, szippantott kommunális szennyvizek és szennyvíziszap térítés ellenében kizárólag a városi szennyvíztisztító telepen helyezhető el.

(4) Közterületre, csapadékcsatornába, patakba, vízfolyásba szennyvizet vezetni, kibocsátani tilos.

11. § A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira, összetételére, valamint a klímára.

12. § (1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet, sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal, minőségét veszélyeztető, vagy az egészséget károsító módon terheli.

(2) A tevékenységek folytatásánál új építmények tervezésénél, megvalósításánál, a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

13. § (1) Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a fűtőberendezést, valamint valamennyi ingatlanon a főzőberendezést úgy kell használni, hogy az abból kibocsátott égéstermék a berendezésre jellemző szükséges mértéket meghaladóan ne szennyezze a levegőt.

(2) Az (1) bekezdésben említett berendezésekben csak olyan tüzelőanyag égethető, amit a berendezés használati utasításában engedélyeztek.

(3) Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot égetni (műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem).

14. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék, kerti hulladék nyílt téri égetéséhez, nádas és más vízinövények, valamint tarlóégetéshez a jegyző engedélye szükséges. Az engedély megadásához hivatalból meg kell kérni a szakhatósági hozzájárulását.

(2) Az égetést a látási viszonyok és a talaj-közeli légmozgások miatt 10 és 15 óra között lehet végezni.

(3) Szeles és száraz időben hulladékot égetni és tüzet gyújtani tilos.

(4) A szabadban tüzet gyújtani vagy tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon.

15. § (1) Az élővilág védelme érdekében törekedni kell az ökológiai rendszer természetes arányainak megtartására.

(2) Az épített környezet védelme kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.

16. § A város, az Ungvári pincék megnevezésű terület révén a „Tokaj-Hegyalja Borvidék” világörökséghez tartozik.

17. § (1) A város területén lévő közhasználatú parkok, közcélú zöldterületek építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik, a feladatot a Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet útján látja el.

(2) Az önkormányzat a járdák és utak tisztántartásáról a Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet, illetve más gazdálkodó szervezet útján gondoskodik.

18. § (1) Közpark területére gépjárművel behajtani és parkolni tilos.

(2) Közműfektetés vagy kárelhárítás után a zöldsáv eredeti állapotba történő helyreállítása kötelező.

(3) A közhasználatú zöldterületeken a védett gerinces állatok bármely eszközzel történő zavarása, a fészkek rongálása, a tojások és a fiókák kiszedése és irtása tilos.

(4) A közhasználatú zöldterületeken járművet mosni, valamint ilyen célra a közkifolyót igénybe venni tilos.

(5) Közparkok területén állatok legeltetése tilos.

19. § (1) Az erdőterület csökkenésének részbeni ellensúlyozására növelni kell a városban lévő faállományt, pótolni kell az út mentén kivágott fákat.

(2) Az ingatlanok területén lévő zöldterület létesítéséről, fenntartásáról, gondozásáról, a tulajdonos vagy az ingatlan használója köteles gondoskodni.

(3) Tilos a fák és egyéb növények rongálása, pusztítása, beszennyezése, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

(4) A közterületbe nyúló fák és élő sövény gallyazásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(5) Tilos a közterületen lévő hársfákról növényi részek szedése. Tilos a fák megcsonkítása, a fákra plakátok ragasztása és szegezése.

20. § A környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed minden mesterségesen keltett energia-kibocsátásra, melyek alkalmatlan, zavaró, veszélyeztető, vagy károsító hang- vagy rezgésterhelést okoznak.

21. § (1) A város zaj és rezgés elleni védelem keretében célszerű a lakóházak és az utak közé fákat és élő sövényt ültetni,

(2) Zajjal járó építési, karbantartási, javítási, szerelési munka végzése, továbbá ezekhez kapcsolódó elektromos és motoros gépek használata (különösen: gépi földmunka végzés, betonkeverés, anyagvágás, köszörülés, csiszolás, fúrás, vésés, kalapálás, fűrészgép használata):

(3) A (2) bekezdés rendelkezései alól kivételt képez a hibaelhárítás céljából történő munkavégzés.

22. § Kertműveléshez kapcsolódó zajkeltő géppel (különösen: kapálógép, fűnyíró gép, láncfűrész, kerti traktor):

23. § A Képviselő-testület az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében Környezetvédelmi Alapot hoz létre.

24. § (1) A Környezetvédelmi Alap bevételei:

(2) A Környezetvédelmi Alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni, az alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

(3) A Környezetvédelmi Alapot a Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal kezeli.

25. § (1) A környezetre vonatkozó tényeket, adatokat, így különösen a környezet állapotát, a környezetterhelést és környezethasználatot, a környezetszennyezettség mértékét, a környezetvédelmi tevékenységet, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásait, mindenkinek joga van megismerni.

(2) Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.

(3) A nevelési-oktatási intézményekben törekedni kell a környezeti nevelés minél színvonalasabb ellátására, annak személyi és tárgyi feltételeit biztosítani kell.

27. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.