Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (I.28.) rendelete
a település köztisztaságának fenntartásáról
Hatályos: 2023. 02. 01Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (I.28.) rendelete
a település köztisztaságának fenntartásáról
Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló, többszörösen módosított 1/1986. (II. 21.) ÉVM - EüM számú együttes rendeletben foglaltakra a település köztisztaságának fenntartásáról a következő rendeletet alkotja:
1. § (1) A rendelet hatálya Zsombó Nagyközség bel- és külterületén élő, működő, telephellyel rendelkező jogi személyekre és magánszemélyekre (ideértve a jogi személyek társulásait és a magánszemélyek társaságait is) egyaránt kiterjed.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, és a velük összefüggő tevékenységekre.
2. § (1) A köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
(2) Az ingatlanok tisztán tartásáról, az ingatlanok felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezelő, szövetkezeti használó, haszonélvező), illetve megbízottja, másnak a használatában, bérletében lévő helyiségek (területek) tisztán tartásáról pedig a bérlő, használó (továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles gondoskodni.
A KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA
3. § (1) Az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztán tartásáról, a síkos járdaszakasz behintéséről (a síkosság megszüntetéséről), továbbá (ha fagyás veszélye nem áll fenn) locsolással történő portalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ahol a közlekedés célját szolgáló útterület a járdaforgalom céljára használt útterülettől nincs felismerhetően elkülönítve (nincs járda), ott a tisztántartási kötelezettségek szempontjából az ingatlan előtt lévő egy méter széles területsávot kell járdának tekinteni.
(2) A tulajdonos a járdaszakasz melletti nyílt árkot és ennek műtárgyait a lefolyást akadályozó anyagoktól köteles megtisztítani.
(3) A járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan tulajdonosának a kötelessége.
4. § (1) Ha a jármű üzemelése során a közterület beszennyeződik (olajfolyás, stb.), a jármű üzembentartója (tulajdonosa, illetve használója) haladéktalanul köteles a szennyeződés eltávolításáról gondoskodni.
(2) Közterületen folytatott és szennyeződést is okozó tevékenység esetében a környezetét a tevékenységet gyakorló köteles állandóan tisztán tartani és a keletkező szemetet összegyűjteni.
5. § (1) Az ólmos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, gyalogjárót, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóró anyagot (fűrészpor, homok, kőpor, hamu, kis szemcséjű salak, stb.) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot nem szabad használni. A szóró anyag beszerzéséről a tisztításra kötelezett gondoskodik.
(2) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, törmeléket, iszapot, hulladékot, papirost, tűz vagy robbanásveszélyes anyagot, stb.) közcsatorna víznyelőjébe szórni, önteni vagy bevezetni tilos.
KÖZ- ÉS MAGÁNTERÜLETEK, VALAMINT A KÖZÖNSÉG SZÁMÁRA NYITVA ÁLLÓ HELYISÉGEK
SZENNYEZÉSÉNEK TILALMA
6. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló és táborozó helyek (erdők) beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében szemetet (fém tárgyakat, roncsokat, stb.), hulladékot (papír, gyümölcshéj, stb.) kiönteni, elszórni vagy eldobni, kirakni nem szabad.
(2) Szemetet és hulladékot csak az erre a célra felállított tartályokba szabad dobni.
(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, vagy élősdiek számára tápot nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi széklettel, vizelettel) beszennyezni tilos.
(4) Az állattartó nagytestű háziállatának elhullását vagy beteg állatának leölését 12 órán belül köteles a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni, és az Állati Fehérje Feldolgozó (ATEV Zrt.) általi elszállíttatásáról gondoskodni.
(5) Az Állati Fehérje Feldolgozó által elszállításra nem kerülő, elhullott kisállatokat a tulajdonos a saját területén oly módon köteles elásni, hogy a hulla legalább 1 méter magas földréteggel legyen borítva.
(6) Állati hulla, illetve darabjai a szilárd hulladék lerakására kijelölt hulladékudvarba nem szállítható, ott elhelyezésre nem kerülhet.
(7) Közterületen a szemét égetése tilos. Magánterületen a tűzvédelmi és a levegő tisztaságának védelméről szóló jogszabályok szigorú betartásával égethető az avar vagy egyéb növényi eredetű szemét.
SZENNYEZŐ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA
7. § (1) A települési folyékony hulladék elszállítását eseti megrendelés alapján végzi a szolgáltató a település teljes közigazgatási területén, az erre a célra engedélyezett zárt rendszerű csepegést és szaghatást kizáró eszközzel.
(2) Az összegyűjtött települési folyékony hulladékot kizárólag engedéllyel rendelkező folyékony hulladéklerakó telepen szabad elhelyezni.
(3) A szolgáltató a megrendelésnek három munkanapon belül köteles eleget tenni.
(4) A szolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonos szolgáltatási díjat köteles fizetni. A szolgáltatás díjának megfizetése a teljesítést követően számla ellenében válik esedékessé, mértékét az önkormányzat az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.
8. § (1) A települési folyékony hulladék vonatkozásában e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltató: Arany János egyéni vállalkozó (székhelye: 6762 Sándorfalva, Kassai u. 12.).
(2) A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatások ellátására az önkormányzat a szolgáltatókkal szolgáltatási szerződést köt.
9. § (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatáshoz rendelt adatkezelés a következő személyes adatokra terjed ki:
a) a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos neve;
b) az ingatlantulajdonos lakcíme;
c) az ingatlantulajdonos születési helye, ideje, anyja neve;
d) a települési szilárd hulladék szállítással érintett ingatlan címe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja:
a) a közszolgáltatást igénybevevő ingatlan-tulajdonos személyének megállapítása;
b) számlázás és a közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos levelezés lebonyolítása;
c) a közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatban esetlegesen keletkező díjhátralék behajtása.
(3) Az (1) bekezdés a) - c) pontokban meghatározott adatok kezelésének időtartama a közszolgáltatási szerződés létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig terjed.
(4) A közszolgáltató az (1) bekezdésben megjelölt személyes adatokat köteles az adatvédelmi törvény és a belső adatvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően kezelni. Az érintetten kívül a személyes adatokat csak a (2) bekezdés a), c) pontjaiban meghatározott célok érvényre juttatása érdekében ismerheti meg az érintett szerv/személy.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt személyes adatokat az önkormányzat – rendszeresített nyilvántartásából, vagy hivatalos tudomása alapján – esetenkénti írásbeli kérelemre a közszolgáltató rendelkezésére bocsátja, amennyiben az a díjhátralék behajtásához, illetve a közszolgáltatást tényleges igénybe vevő megállapításához szükséges.
10. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, csontot, gumi hulladékot, egyéb hulladékot, stb.) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzék. Ha szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője azt köteles eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban megtisztítani.
CSAPADÉKVÍZ
11. § A nagyközség területén átfolyó belvíz-elvezető árokba tisztátalan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni nem szabad.
SZENNYVÍZ
12. § (1) Szennyvíz-iszapnak, fekáliának a mezőgazdaságban trágyázásra való felhasználására az alábbi rendelkezések az irányadók:
a) nyersen fogyasztható gyökér- és hagymafélék (sárgarépa, retek, stb.), földközelben termő zöldség- és gyümölcsfélék (paprika, paradicsom, saláta, káposzta, uborka, földieper, dinnye, ribizli, stb.) talajának trágyázására szennyvíz-iszap, fekália nem használható fel, kivéve az ellenőrzött komposzttelepen komposztáló anyagokkal a közegészségügyi előírásoknak megfelelő technológiával készült komposzttrágyát;
b) keveretlen vagy nedvszívó anyagokkal kevert, nem komposztált, csak érlelt fekália tartalmú anyagok mag-, ipari növények, továbbá a takarmányféleségek trágyázására a tenyészidő előtt legalább 4 hónappal végzett mélyszántással használhatók fel. A felszántott talaj felszínét fekáliát tartalmazó anyagokkal sem híg, sem sűrű állapotban megszórni vagy fejtrágyázni nem szabad.
(2) A nagyközség területén a fekália tárolók rendszeres ürítéséről az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni, a kiürített anyag mezőgazdasági célra csak az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával használható fel. Egyébként az inatlan területén – magán- és közutaktól 20 méter , az utcavonaltól legalább 15 méter , lakóháztól 10 méter , telekhatártól 2 méter távolságban – elföldelhető. A takarásra legalább 25 cm vastagságú földréteget kell biztosítani.
ÁLLATTARTÁS
13. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésénél az alábbi védőtávolságokat kell alkalmazni:
Megnevezés |
védőtávolság |
|||
---|---|---|---|---|
Lakó- |
Ásott |
Fúrt |
Csatlakozó |
|
Góré, magtár |
10 |
2 |
2 |
1 |
Kisállat (baromfi, házinyúl, nutria, nyerc, stb) ólja, kifutója* |
8 |
5 |
2 |
1 |
Juh, kecske, sertés, ló, öszvér, szamár, szarvasmarha ólja, kifutója* |
14 |
15 |
5 |
1 |
Szálastakarmány tároló hely kijelölése |
20 |
--- |
--- |
--- |
A TRÁGYA KEZELÉSE
14. § (1) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből (istállóból, ólból, ketrecből, stb.) rendszeresen ki kell hordani a trágyatárolóba, ha csak annak kezelése más (közegészségügyi szempontból megfelelő módon) nem történik.
(2) A trágyatároló helyét az OTÉK és az egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai alapján akként kell kijelölni, hogy a tárolóból szennyező lé szét ne folyhasson. E célból vízhatlan aljzatú és oldalfalas trágyatárolót kell építeni. A trágyatárolónak a telken való elhelyezésére, építésére az OTÉK rendelkezései az irányadók.
15. § Ivóvizet szolgáltató kút környékén olyan szennyező forrást (istálló, ól, illemhely, szennyvíz emésztőgödör, trágyatároló, stb.), mely a kút vizét, vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, létesíteni vagy fenntartani csak a hatályos közegészségügyi és építési szabályokban meghatározott távolságban szabad.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
16. § Ingatlan tulajdonosa alatt minden esetben a közterülethez csatlakozó ingatlan tulajdonosát kell érteni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. § A rendelet 2014. január 29. napján lép hatályba.
18. §
1. melléklet1
Az 1. melléklet a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.