Csanádpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 08. 11- 2022. 08. 11

Csanádpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2022.08.11.

Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. (továbbiakban: Mötv.) törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csanádpalota Városi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Csanádpalota város közigazgatási területe

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal neve, székhelye: Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal, 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

(5) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és az Mötv. 41. § (2) bekezdésében felsorolt szervei biztosítják.

(6) Az Önkormányzat hivatalos kiadványa a PALOTAI KRÓNIKA, amely időszakonként, szükség szerint jelenik meg, évfolyam szám/különszám megjelölésével.

(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.csanadpalota.hu

(8) Az Önkormányzat jelképei a városi címer és zászló, melyek leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(9) A Képviselő-testület a helyi kitüntetés alapítására, adományozására vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre

2. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalható feladat- és hatásköreit az Mötv. és más jogszabályok rögzítik. Ellátásukról a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott módon a Képviselő-testület saját, vagy átruházott hatáskörben gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat kötelező- és önként vállalt feladatait a ciklus időtartamára szóló gazdasági programban határozza meg és az éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint látja el.

(4) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, „Naplemente” Idősek Gondozóháza fenntartása,

b) az önszerveződő közösségek támogatása. Ennek keretében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, részükre anyagi lehetősége függvényében a költségvetésében pénzügyi támogatást biztosít.

c) piac működtetése,

d) nemzetközi kapcsolatok kiépítése,

e) a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása

(5) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait kormányzati funkciók szerint a 4. melléklet tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület a nemzetiségek jogainak érvényesülése érdekében a településen működő Csanádpalotai Román Nemzetiségi Önkormányzat munkáját a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezései szerint – az együttműködési megállapodásban részletezettek szerint - biztosítja. Az Önkormányzat és a Csanádpalotai Román Nemzetiségi Önkormányzat között kötött együttműködési megállapodást a 7. melléklet tartalmazza.

(7) Csanádpalota Városi Önkormányzat az együttműködés keretében biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit az alábbiak szerint:

a) A testületi ülések, egyéb rendezvények, megbeszélések, fogadóórák időpontjához és a résztvevők számához igazodóan használatra alkalmas állapotban, alapvető ingóságokkal (irodabútor, felszerelés) ingyenes helyiséghasználatot biztosít a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal épületében.

b) A nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi Önkormányzat által működtetett informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi ellenőrzés eszközeként is szolgál.

c) Az Önkormányzat jegyzője a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartás és munkájának segítése érdekében a Hivatal köztisztviselői köréből a nemzetiségi Önkormányzathoz egy munkatársat jelöl ki, akinek a feladat ellátása munkaköri kötelessége. Ezen kijelölt dolgozó feladata a testületi ülések meghívóinak, előterjesztéseinek előkészítése, sokszorosítása és kiadása, valamint a jegyzőkönyvek elkészítése, a hozott határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése.

d) Az Önkormányzat a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Csoportján keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását és viseli a feldatok ellátásához kapcsolódó költségeket, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével.

e) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika, a beszerzési, leltározási és leltárkészítése szabályzat, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat, továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, a gazdálkodási szabályzat és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a nemzetiségi önkormányzatra is kiterjednek.

f) A jegyző, vagy az általa megbízott köztisztviselő részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

A Képviselő-testület működése

3. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő, és 1 fő polgármester. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a testület működés szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. A képviselők nevét és elérhetőségét az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(3) A Képviselő-testület az alakuló ülésén megválasztja bizottságait, azok elnökeit és képviselő tagjait. A bizottsági külső tagok személyére a bizottsági elnökök a polgármesterrel egyetértésben a soron következő testületi ülésen tesznek javaslatot.

4. § (1) A Képviselő-testület munkaterve szerint 10 ülést tart. Üléseit az elfogadott munkaterv szerint a hónap első szerdai napján tartja. A Képviselő-testület július és augusztus hónapban munkaterv szerint nem ülésezik.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztésekkel együtt (továbbiakban: testületi anyag) olyan időpontban kell megküldeni, hogy a meghívottak azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés napját, kezdési időpontját,

b) azt, hogy az ülés soros, vagy rendkívüli ülés, nyílt ülés, vagy zárt ülés,

c) az ülés helyét,

d) javasolt napirendi pontok tárgyát és azok előadóit.

5. § (1) A testületi anyagok kézbesítési módja a képviselő és polgármester által megadott e-mail címre, és ezzel egyidejűleg

a) a településen lakó képviselő, polgármester részére kézbesítő útján, vagy

b) a képviselő, polgármester távollétében az általa írásban megadott címre postai úton, vagy

c) nem a településen lakó képviselő részére postai úton –sürgősséggel-, az általa megadott címre.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat, amennyiben a polgármester megítélése szerint olyan jellegű kérdésben kell állást foglalni, dönteni, amelyben a késedelem az Önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná. Rendkívüli ülés összehívása esetén – ha az írásban történik – a (2) bekezdésben megállapított határidőt nem kell betartani.

(3) Rendkívüli ülés írásbeli meghívó és írásos anyag nélkül is összehívható, az alábbi módon:

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) egyéb szóbeli meghívással

c) e-mail útján.

(4) A Képviselő-testület üléseinek helye: Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

(5) A Képviselő-testület esetenként a polgármester döntése alapján kihelyezett ülést is tarthat.

6. § Az ülés nyilvánosságát a meghívónak az ülést megelőzően legalább 5 nappal az Önkormányzat hivatalos honlapján, hirdetőtábláján történő közzétételével kell biztosítani, illetve indokolt esetben az ülés időpontjáról és a fontosabb napirendekről szóló rövid hírben is közölhető.

Az ülések tervezése, előkészítése

7. § (1) A Képviselő-testület a gazdasági programmal összhangban éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december havi testületi ülése elé a polgármester terjeszti be.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülés tervezett időpontját,

b) a tervezett napirendi pontokat,

c) a napirendi pontok előadójának nevét.

(4) Az elfogadott munkatervet a lakosság tájékoztatása érdekében az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

Az előterjesztések

8. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, továbbá az új, munkaterven felüli anyagok, a Képviselő-testület, vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló, amelyben a Képviselő-testület döntése szükséges.

(2) Tájékoztatónak minősül minden olyan a Képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges Képviselő-testületi döntés. A tájékoztató tudomásul vétele határozattal történik.

(3) A munkatervbe nem tervezett előterjesztés napirendre tűzésének kezdeményezésére

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a témakör szerint illetékes bizottság,

c) bármely képviselő,

d) a jegyző jogosult.

9. § (1) A javasolt előterjesztés napirendre tűzéséről és tárgyalásának időpontjáról a Képviselő-testület – vita nélkül – dönt.

(2) A testületi ülésre csak írásban nyújtható be előterjesztés, különösen:

a) önkormányzati rendelet-tervezet,

b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) költségvetést érintő előterjesztés,

e) munkaterv.

10. § (1) Az előterjesztés előkészítésének szabályai:

a) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozásáért, egyeztetésekért a munkatervben meghatározottak szerint a napirend előadói a felelősek.

b) A költségvetést érintő, anyagi fedezetet igénylő javaslatokat a pénzügyi csoportvezetővel előzetesen egyeztetni kell. Az egyeztetés tényét az előterjesztés végén aláírással dokumentálni kell.

c) Az előterjesztéseket törvényességi szempontból a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a jegyző a törvényességre vonatkozóan módosítást javasol, az előterjesztő azt - a javaslat megtételét követő 3 napon belül - az előterjesztésben módosítani köteles. A törvényességi ellenőrzés megtörténtét a jegyző az előterjesztésen aláírásával dokumentálja.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

a) Az előterjesztés tartalmazza a napirendet tárgyaló képviselő-testületi ülés időpontját, azt a tényt, hogy az ülés munkaterv szerint tervezett, vagy rendkívüli ülés. Tartalmazza a tárgy megjelölését, a tényállás ismertetését, a döntési javaslat indokolását, az alternatív döntési lehetőség esetén az egyes változatok mellett és ellen felhozható érvéket. Pénzügyi kihatással járó döntés esetén a kiadások fedezetének meghatározását költséghatékonysági elemzést.

b) Az előterjesztés tartalmi eleme a határozati (döntési) javaslat. Alternatív döntési lehetőség esetén valamennyi alternatív javaslatot konkrétan meg kell szövegezni. A határozati javaslatnak – indokolt esetben – tartalmaznia kell a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős nevét, valamint azok felsorolását, akik a határozatról értesítést kapnak.

c) Határozati javaslat csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismeretében – az elfogadáson, vagy tudomásul vételen kívül – döntési igény nem keletkezik, kivéve a tájékoztatót, amelyet határozattal fogad el a testület.

(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 12. munkanapon kell a jegyzőhöz eljuttatni.

Képviselő-testület összehívása, vezetése

11. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű és tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke, annak is akadályoztatása esetén a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az előzetesen kitűzött napirendekkel 8 munkanapon belül meg kell tartani.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni

a) a rendőrkapitányt,

b) nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,

c) a bizottságok nem képviselő tagjait,

d) a napirend előadóját,

e) a jegyzőt, pénzügyi csoportvezetőt,

f) a napirend szerint érintett köztisztviselőt,

g) a napirend szerint érintett intézmény, tagintézmény vezetőjét,

h) költségvetés, költségvetés-módosítás, zárszámadás tárgyalásánál a könyvvizsgálót,

i) a tárgy szerint érintett civil szervezetek képviselőit,

j) a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatalának vezetőjét,

k) a Csanádpalotai Román Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,

l) az országgyűlési képviselőt,

m) a könyvvizsgálót.

(2) Az ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület tagjai és a jegyző/aljegyző mellett a meghívottak közül:

a) nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,

b) az érintett napirendnél a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjét,

c) az érintett napirendnél az Önkormányzat intézményének, tagintézményének vezetőjét,

d) a napirend előadóját,

e) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

f) a Csanádpalotai Román Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,

g) a tárgy szerint érintett civil szervezetek képviselőit.

(3) Az Önkormányzati feladat- és hatáskörben a meghívottak részére, valamint a jelenlévő érdeklődő polgároknak – amennyiben a napirendhez kapcsolódóan hozzá kívánnak szólni - az ülés vezetője szót adhat. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

13. § (1) Az előterjesztett napirendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet. Az elhalasztásra tett javaslatot meg kell indokolni. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A Képviselő-testület az általa elfogadott napirendi pontokat az elfogadás sorrendje szerint tárgyalja meg. Amennyiben valamely napirendhez vendégeket, külső szakértőket hívtak meg, az adott napirendet ki lehet emelni bármely képviselő javaslatára és előre sorolni a polgármester javaslatára, amelyről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) A polgármester minden ülésen első napirendként köteles a Képviselő-testületet a két ülés közötti fontosabb eseményekről, pályázatokról és az aktuális pénzügyi helyzetről tájékoztatni, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról pedig beszámolni.

14. § (1) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – írásban, legkésőbb az ülést megelőző napon délelőtt 10 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítvány kezdeményezésére jogosult:

a) polgármester,

b) bizottság,

c) települési képviselők egynegyede,

d) jegyző.

(3) A sürgősségi indítványt a polgármester ismerteti és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid szóbeli indokolására. A sürgősségi indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben a testület nem fogadja el az indítványt, úgy az előterjesztést a soron következő rendes ülésen kell a rendes napirendek között tervezni.

15. § (1) Az ülést levezető jogosítványai:

a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet,

b) megnyitja és berekeszti az ülést,

c) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e) indokolatlanul hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárást,

f) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a témától,

g) tárgyalási szünetet rendelhet el,

h) bonyolultabb indítvány előterjesztéséről, valamint szóban tett javaslatról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülést felfüggesztheti.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Ügyrendi kérdésnek minősülnek a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére, a vita lezárására, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatok.

(4) Az ülésvezető elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(5) Amennyiben az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

(6) A napirendi pont tárgyalását maximum 5 perces szóbeli ismertetés előzheti meg.

(7) A szóbeli ismertetést úgy kell összeállítani, hogy az megfelelő tájékoztatást adjon az érdeklődő választópolgároknak a tárgyalt napirendről.

(8) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előbb kérdést intézhetnek, majd a kérdések megválaszolása után következnek a hozzászólások.

(9) Ha az előterjesztő és az ülésvezető személye nem esik egybe, az előterjesztőnek reagálnia kell az elhangzott észrevételekre.

16. § (1) A tanácskozás rendje:

a) A napirendek tárgyalására az elfogadott sorrendben kerül sor. Indokolt esetben – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel – dönthet a tárgyalási sorrend módosításáról.

b) Az ülésvezető minden napirendi pontról külön vitát nyit, kivéve a tájékoztató anyagról, arról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület

c) Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönthet egymáshoz szorosan kapcsolódó napirendek összevont tárgyalásáról.

d) A napirend előadójának rövid, illetve szükséges mértékű összefoglalója, a kérdések elhangzása és az azokra adott válaszok után a bizottsági elnökök, valamint a témakörben érintett tanácsnok legfeljebb 15 percben mondhatják el a bizottsági illetve tanácsnoki véleményt. A bizottság által elfogadott módosító javaslatokat a bizottság elnöke ismerteti.

e) A Képviselő-testületi tagok és tanácskozási joggal rendelkezők hozzászólási szándékukat kézfelnyújtással jelzik. Az ülésvezető a szót a jelentkezés sorrendjében adja meg.

f) Egy hozzászóló a napirendhez legfeljebb két alkalommal, legfeljebb 10 percben szólhat.

g) Amennyiben az adott napirendi ponthoz a jelenlévő hallgatóság tagja felszólalási jegyet nyújt be, és a polgármester nem adja meg a szót részére, a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévő számára történő hozzászólási jog megadásáról.

h) A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet az ülésvezető részére. A Képviselő-testület erről vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárását követően csak az a képviselő kaphat szót, aki hozzászólásra már a vita lezárásáról szóló döntés meghozatala előtt jelentkezett. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik az elhangzott kiegészítésekkel, módosító javaslatokkal kapcsolatos álláspontjáról.

(2) A képviselő, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, legfeljebb 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást az ülésvezető engedélyezi, viszontválasznak, további vitának nincs helye.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek minden esetben meg kell adni a szót, amennyiben észrevételt kíván tenni.

17. § A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülés vezetője

a) Figyelmezteti a hozzászólót, ha az a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b) Rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjét zavarja, vagy egyéb módon akadályozza a Képviselő-testület munkáját.

c) Megvonja a szót attól a felszólalótól, akit hozzászólása során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. Ezen jogkövetkezményre a hozzászólót minden felszólítás, rendre utasítás alkalmával figyelmeztetni kell. Amennyiben a figyelmeztetés nem történik meg a szót az ülésvezető nem vonhatja meg.

d) Települési képviselő kivételével a rendzavarót ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására szólíthatja fel.

A döntéshozatali eljárás

18. § (1) Az ülésvezető elsőként a módosító, kiegészítő, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a döntéshozatalhoz szükséges többséget, a napirend tovább nem tárgyalható. A napirend a soron következő ülésen tárgyalható újra.

(3) A megválasztott képviselők több mint felének, azaz legalább 4 főnek az egybehangzó szavazata szükséges a minősített többséghez, az Mötv. -ben előírtakon túlmenően:

a) helyi közügy megoldásában való részvételhez, annak vállalásához, arról történő lemondáshoz,

b) egyéb jogszabályban, illetve az Önkormányzat rendeletében meghatározott esetekben.

19. § (1) A képviselők a szavazásban igen vagy nem szavazattal vesznek részt, illetőleg tartózkodhatnak a szavazástól. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, a számszaki eredményt az ülés vezetője hangosan ismerteti.

(2) A Képviselő-testület bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazásról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A polgármester utoljára szavaz.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ „igen, nem”, a névsorban rögzíti. Névszerinti szavazásnál nincs lehetőség a tartózkodásra. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A titkos szavazás külön erre a célra készített szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A titkos szavazást a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le és állapítja meg a titkos szavazás eredményét.

(6) Zárt ülés tartására az Mötv. szabályait kell alkalmazni.

20. § (1) A képviselő köteles személyes érintettségét bejelenteni.

(2) Személyes érintettség esetén, amennyiben az érintett bejelenti, hogy a szavazásban nem kíván részt venni, a kizárásáról nem kell külön szavazni, de a szavazás eredményét tekintve jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, a Képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő első ülésén felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg – amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

Képviselő-testület döntései

21. § (1) A Képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,

b) a végrehajtás határidejét – szükség esetén,

c) a végrehajtásért felelős személy nevét,

d) a határozatról értesítendők körét.

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön,- a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: …../20…(….hó …nap) Képviselő-testületi határozat

(3) A határozatokat – kivonat formájában – meg kell küldeni a végrehajtásban érintett személyeknek és szerveknek.

(4) Az Önkormányzat normatív határozatainak kihirdetési módja az Önkormányzat hivatalában – annak hirdetőtábláján – való közzététel. A határozatot legkésőbb a meghozatalát követő 15 napon belül 15 napra kell kifüggeszteni, egyidejűleg az Önkormányzat honlapjára is fel kell tenni.

A rendelet-alkotás

22. § (1) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell, hogy milyen tények, körülmények teszik indokolttá a rendelet megalkotását, mi a rendelet-alkotással elérni kívánt cél. A rendelet-tervezetet – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – szakmailag a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal illetékes csoportja készíti elő a Képviselő-testület illetékes bizottságának közreműködésével. A kezdeményezést a rendelet-tervezet javasolt napirendre tűzését a rendes ülést 15 nappal megelőzően kell benyújtani a jegyző és a polgármester részére.

(3) Amennyiben a rendelet tervezetet tárgyalásra alkalmas módon, - indokolással és előzetes hatástanulmánnyal együtt – nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(4) A Képviselő-testület – amennyiben azt szükségesnek látja – elhatározhatja adott tárgyú rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.

(5) A rendelet-tervezet tárgyalása során a Képviselő-testület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja az Önkormányzat hivatalában – annak hirdetőtábláján és honlapján – való közzététel. Az önkormányzati rendeletet megalkotását követően legkésőbb 5 munkanapon belül kell közzétenni.

A Képviselő-testület dokumentumai

23. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melyet öt évig az erre alkalmas technikai módon meg kell őrizni. A hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, mely az elhangzottakat tartalmazza. Szó szerint kell rögzíteni annak és azt a hozzászólását, aki ezt az ülésen az adott hozzászólásánál kifejezetten kéri, vagy írásban átadja hozzászólását.

(2) Az Önkormányzat rendeleteiről és a Képviselő-testület határozatairól külön-külön nyilvántartást kell vezetni.

A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció

24. § (1) A képviselő a testületi ülésen kérdést tehet fel, illetve interpellációt nyújthat be.

(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az Önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(4) A kérdezés, illetve interpellációs jog a képviselőket csak Képviselő-testületi üléseken, a napirend tárgyalása előtt szóban vagy írásban illeti meg.

(5) Amennyiben a települési képviselő akadályoztatása miatt nem tud részt venni a Képviselő-testület ülésén, azt köteles a testületi ülést megelőzően, legkésőbb az ülés megkezdéséig írásban vagy szóban (telefonon) jelezni.

(6) Amennyiben a képviselő távolmaradását az ülés megkezdésének időpontjáig nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka, úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.

(7) Amennyiben a képviselő az interpellációra az ülésen nem kaphat választ, arra 15 napon belül írásban kell tájékoztatni. Ha a képviselő az interpellációra kapott választ nem fogadja el, arról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a testület sem fogadja el a választ, úgy az interpelláció címzettje köteles ismételten megvizsgálni a kérdést, és új választ készíteni.

Képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

25. § A képviselő köteles:

a) a tanácskozáshoz illő, másokat nem sértő módon megfogalmazni hozzászólásait,

b) a tanácskozáshoz illő, másokat nem sértő magatartás tanúsítására,

c) a testületi ülés során felesleges hozzászólásokat mellőzni,

d) a testületi ülést követően a testületi döntést közvetíteni a lakosság felé.

Bizottságok

26. § (1) Az Önkormányzat által létrehozott bizottságok:

a) Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 5 fő, közülük 3 fő települési képviselő és egyikük az elnök, 2 fő nem tagja a Képviselő-testületnek.

b) Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság 5 fő, közülük 3 fő települési képviselő és egyikük az elnök, 2 fő nem tagja a Képviselő-testületnek.

(2) A bizottságok feladatait, hatáskörét, ülésezésének rendjét, az ülés dokumentumait a 2. melléklet tartalmazza. A bizottság munkatervét fél évente köteles elkészíteni és elfogadni. A bizottságok tagjainak nevét és elérhetőségét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak egymással abban, hogy összefüggő témákat együttes ülésen tárgyalnak, de a döntést külön bizottsági ülésen kötelesek meghozni.

27. § (1) A Képviselő-testület elé kizárólag a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbi előterjesztések:

a) gazdasági program,

b) éves költségvetési rendelet és módosító rendeletei,

c) éves zárszámadási rendelet,

d) hitelfelvétel,

e) helyi adórendelet.

(2) A Képviselő-testület elé kizárólag a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbi előterjesztések:

a) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat elbírálása,

b) szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális vagy sport tárgyú rendeletek.

28. § (1) A bizottság tagjai a bizottság ülésein kötelesek részt venni. Indokolt távollétüket a bizottság elnökének előzetesen jelezniük kell.

(2) A bizottsági ülésre a polgármestert, alpolgármestert, a jegyzőt és a tanácsnokot meg kell hívni.

A polgármester

29. § (1) A polgármester főállásban látja el tevékenységét.

(2) A polgármester illetményét a 2011. évi CLXXXIX. törvény állapítja meg.

Az alpolgármester

30. § A Képviselő-testület tagjai közül egy fő alpolgármestert választ, aki a testület döntése értelmében főállásban, vagy társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

Tanácsnok

31. § (1) A Képviselő-testület a képviselők közül egy tanácsnokot választ.

(2) Feladatai:

a) a bizottsági üléseken való részvétel,

b) felügyeli a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását,

c) a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén képviseli az Önkormányzatot:

ca) a Makói Kistérség Többcélú Társulásában,

cb) a Makó ÉS TérségE Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásban,

cc) a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásban,

cd) a Csanádpalota Térségi Köznevelési Önkormányzati Társulásban,

d) polgármester által meghatározott egyéb feladatok.

A jegyző, aljegyző

32. § (1) A jegyző a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, feladatait és hatáskörét Csanádpalota város, Királyhegyes és Kövegy községek közigazgatási területére kiterjedő hatállyal látja el. Kinevezésére, munkáltatói jog gyakorlására Csanádpalota polgármestere jogosult, Királyhegyes és Kövegy polgármesterének véleménye kikérése mellett.

(2) A jegyző a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén köteles heti két alkalommal fogadóórát tartani.A Polgármesteri Hivatalban a jegyző mellett egy fő aljegyző segíti a jegyzőt munkájában a jegyző által meghatározott munkamegosztásnak megfelelően.

(3) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a Képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő. Ezen kötelezettségének teljesítése érdekében, - amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.

(4) A jegyző javaslatára a polgármester a jegyző munkájának segítésére aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző feladatkörét a jegyző határozza meg.

(5) A jegyző és aljegyző egyidejű akadályoztatása, tartós távolléte, illetve a jegyzői, aljegyzői tisztség betöltetlensége esetén a polgármester a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal állományában lévő köztisztviselők közül – legfeljebb 6 hónap időtartamra – kijelöli a jegyzői feladatokat ideiglenesen ellátó köztisztviselőt.

Közös Önkormányzati Hivatal

33. § A Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal egységes hivatal, a belső tagozódását és a működésének rendjére vonatkozó szabályokat a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. A Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó polgármesterekkel a Szervezeti és Működési szabályzat tervezetét a jegyző egyezteti, majd ezt követően a polgármesterek terjesztik a Képviselő-testület elé jóváhagyásra.

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

34. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás,

b) lakossági fórum.

(3) A Képviselő-testület évente 1 közmeghallgatást tart kötelezően, de külön döntéssel több közmeghallgatás is tartható. Egy alkalommal lakossági fórumot tart. A közmeghallgatást, ennek időpontját legalább tíz nappal előbb, a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik. A közmeghallgatás időpontját az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján és honlapján közzé kell tenni.

(4) A közmeghallgatás megtartásának részletes szabálya.Kötelező közmeghallgatást tartani:

a) ha a testület valamely napirend tárgyalása során a döntés meghozatala előtt szükségesnek tartja.

b) A közmeghallgatáson a jelenlévő választópolgárokat a kérdezés és hozzászólás joga a Képviselő-testületi tagok ezen jogával azonos szabályok szerint illetik meg.

c) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt közérdekű kérdésre a kérdezőt 15 napon belül írásban tájékoztatni kell.

d) A közmeghallgatás testületi ülésen történik, vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, és egyéb kérdésekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(5) A lakossági fórum megtartásának részletes szabályai:

a) Lakossági fórum a téma figyelembevételével – a Képviselő-testület döntése alapján – a város lakossága, vagy a lakosság egy meghatározott (érintett) köre részére a kötelezően előírt egy fórumon felül is tartható.

b) A (2) bekezdés szerinti, kötelezően előírt lakossági fórumon a polgármester tájékoztatja a lakosságot az éves költségvetési terv végrehajtásáról, az önkormányzati vagyonba bekövetkezett változásokról, a Képviselő-testület fontosabb döntéseiről és rendeleteiről, a következő év fő célkitűzéseiről.

c) A fórum megszervezése, előkészítése és levezetése a polgármester feladata. A polgármester ezen feladattal az alpolgármestert is megbízhatja.

d) A lakossági fórumon a Képviselő-testület tagjai kötelesek részt venni.

(6) A lakosság tájékoztatása érdekében a Képviselő-testület nyílt ülésének napirendjén szereplő előterjesztéseket a testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal, nyílt ülések jegyzőkönyveit annak elkészültét követő 5 napon belül, az önkormányzati rendeleteket a kihirdetést követő 5 napon belül az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

Önkormányzati társulások

35. § Az önkormányzati társulások megnevezését, jogállását, feladatköreit a 3. melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület a jogszabály által előírt belső ellenőrzési feladataira vonatkozó kötelezettségének a külsős személlyel kötött megbízási szerződés szerint tesz eleget.

36. § Az együttes ülést a társulás székhely településének polgármestere vezeti.

Záró rendelkezések

37. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2019 (XI.14.) önkormányzati rendelet.

38. § Ez a rendelet 2022. augusztus 11-én lép hatályba.

1. melléklet

A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
A polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. Elsőfokú hatósági jogkört gyakorol

a) az Önkormányzat az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletében hatáskörébe utalt ügyekben,

b) az Önkormányzat közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletében hatáskörébe utalt ügyekben.

2. Tulajdonosi jogkörben eljárva

a) dönt az Önkormányzat vagyonrendelet ealapján a 200.000,- Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg,

b) a vásár és piac rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján megköti az elárusító asztal bérbeadására vonatkozó megállapodást,

c) a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendelet rendelkezései szerint gyakorolja a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket,

d) dönt a tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás kiadására benyújtott kérelmekről.

A Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottságra átruházott hatáskörök

3. Elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a szociális törvényben és az Önkormányzat által nyújtható egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendeletében foglaltak szerint az alábbi szociális ellátások tekintetében:

a) Lakhatási támogatás

b) Gyógyszertámogatás

c) Pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön

d) Köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés

e) Tűzifa támogatás

f) Hátrányos helyzetű gondozásban lévő gyermekek támogatása

g) Önkormányzat által szervezett szociális étkeztetés

2. melléklet

A bizottságok feladata és hatásköre

I. Általános feladat- és hatáskörök

A helyi önkormányzatokról szóló törvény és a Képviselő-testület által meghatározott alábbi általános feladatokat és hatásköröket a Képviselő-testület által megválasztott valamennyi bizottság egyformán látja el, illetve gyakorolja:

1. Feladatkörükben kezdeményezik, előkészítik a Képviselő-testület döntéseit.

2. Döntenek a hatáskörükbe tartozó, illetve a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.

3. Indítványozhatják a Képviselő-testület ülésének összehívását.

4. Javaslatot tehetnek a Képviselő-testület ülésének napirendjére.

5. Előzetesen véleményezik a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.

6. Közreműködnek a tevékenységi körükhöz tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában.

7. Évente beszámolnak a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott határozataikról.

8. Megállapítják saját működési rendjüket.

II. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

9. Véleményezi:

a) a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

b) az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

c) a gazdasági célú döntéseket, a pénzügyi tartalmú rendelet-tervezeteket,

d) a vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseken keresztül az önkormányzati intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését,

e) az általános rendezési tervet, és figyelemmel kíséri a megvalósítást,

f) véleményezi, illetve javaslatot dolgoz ki a volt zártkerti ingatlanok mezőgazdasági célú hasznosítására,

g) az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetve más célú hasznosítását.

10. Véleményt nyilvánít közműfejlesztési kérdésekben.

11. Közreműködik az önkormányzati gazdálkodás tervezésében, és figyelemmel kíséri év közben a gazdálkodás menetét.

Közreműködik:
a) a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére,
b) fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában, ellenőrzi a fejlesztési tevékenységet,
c) a közterület fásításában.

12. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

13. Pénzügyi ellenőrzést végezhet az önkormányzat intézményeinél.

14. Figyelemmel kíséri a város lakosságának kommunális ellátási, szolgáltatási helyzetét, ellenőrzi az e körbe tartozó önkormányzati feladatok végrehajtását, a közterületek használatát, rendjét, tisztaságát.

15. Elősegíti és szervezi a képviselő-testület növényvédelmi, környezetvédelmi, idegenforgalmi, földművelésügyi, ipari, kereskedelmi, közlekedési, területfejlesztési és vízügyi feladatainak megoldását.

16. Figyelemmel kíséri a városüzemeltetéshez kapcsolódóan a városüzemeltetési szolgáltatások alakulását, szükség esetén intézkedési javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé. Figyelemmel kíséri a vállalkozásokat, elősegíti működésüket,

17. Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonú földek hasznosítására.

18. Kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre, szükség esetén intézkedési javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé.

19. Az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában foglaltak alapján véleményezi a közbeszerzési törvény által előírt tájékoztatókat, éves összegzéseket.

20. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, valamint a képviselők vagyonnyilatkozatát.

21. Kivizsgálja és döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeket.

22. Lebonyolítja a titkos szavazásokat.

23. Az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján gondoskodik az elidegenítési eljárás lebonyolításáról.

24. Elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület esetenként megbízza.

III. Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság

25. Figyelemmel kíséri a vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseken keresztül

a) a város egészségügyi ellátottságát, a gyógyító, megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, a védőnői szolgálatot, a közegészségügy helyzetét,

b) a feladatkörébe tartozó – egészségügyi, szociális, oktatási és közművelődési - intézmények személyi és tárgyi feltételeinek alakulását, az intézmények működését és vizsgálja a tartalmi munka színvonalát.

26. Előzetesen véleményezi az egészségügyi, szociális és gyámügyi témakörrel kapcsolatos beszámolókat, előterjesztéseket.

27. Gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

28. Elősegíti az egészségügyi és szociális feladatokat ellátók munkáját.

29. Összehangolja a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat.

30. Folyamatosan elemzi az egészségügyi és szociális ellátás helyzetét, a felmerülő szükségletek kielégítésére feladattervet dolgoz ki.

31. Véleményezi

a) az oktatási és művelődésügyi intézmények létesítésére, megszüntetésére, bérbeadására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseket.

b) a vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseken keresztül a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, munka eredményességét,

c) az oktatási, közművelődési, sport témakörű beszámolókat, tájékoztatókat,

d) a művelődési, oktatás-nevelési intézmények működési szabályzatát.

32. Javaslatot tesz

a) kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére és részt vesz azok megszervezésében,

b) a „Csanádpalotáért” kitüntető címben részesítendő személyekre,

33. Figyelemmel kíséri

a) a sportegyesület működését és az iskolai diáksportot.

b) az Önkormányzat rendelet-tervezeteinek előkészítését, vizsgálja azok hatályosulását.

34. Segíti a diáksport tevékenységét és a versenysport feladatait.

IV. A bizottságok ülésezési rendje, dokumentumai

35. A bizottságok általában havonta egyszer, a soros testületi ülést megelőzően üléseznek.

36. A Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások elbírálása érdekében zárt ülést tart.

37. A bizottsági ülésről hangfelvétel készül, amelyről a hozzászólások lényegét és a döntéseket tartalmazó jegyzőkönyv készül.

38. A bizottságok döntéseiket határozati formában hozzák, melyeket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

38.1. ………/20….. (….. . ….. .) Szociális Biz. határozat

38.2. ………/20….. (….. . ….. .) Pénzügyi Biz. határozat

3. melléklet

I. Csanádpalota Térségi Köznevelési Önkormányzati Társulás, 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

1. Jogállása: Jogi személyiséggel rendelkező társulás. Nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy.

2. Feladatai:

2.1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti óvodai ellátás.

2.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § szerinti bölcsődei ellátás.

II. Makói Kistérség Többcélú Társulása, 6900 Makó, Széchenyi tér 22.

3. Jogállása: Jogi személyiséggel rendelkező társulás.

A Társulás által ellátott feladat- és hatáskörök:
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § c) pontjában foglalt alapellátásához kapcsolódó ügyeleti ellátás szervezése,
b) Közös pályázat, pályázati forrásgyűjtés, együttműködés a területfejlesztésben, pályázatot nyújthat be a fejlesztési források igényléséhez.

III. Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás, 6900 Makó, Széchenyi tér 22.

4. Jogállása: A Társulás önálló jogi személyiséggel bír, és mint jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat. A Társulás intézményt nem tart fenn.

5. Feladatai:

A Társulás tagjai vállalják, hogy együttesen a következő – köz- és egyéb – feladatokat valósítják meg, illetve az alábbi kötelezettségeket teljesítik együttesen:
a) A Társulás Tagjai határidőben meghozzák a Társulással kapcsolatos döntéseket és végrehajtják azokat;
b) Együttműködnek egymással és a projektben közreműködő egyéb szervekkel, szervezetekkel a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program tervezési szakaszának jogszerű befejezésében, a pályázatuk előkészítésében, benyújtásában, a Támogatási szerződés és abban megszabott feladatok végrehajtásában, a beruházás működtetésében;
c) Költségvetésük keretében biztosítják a Program megvalósításához szükséges saját forrást;
d) Költségvetésük keretében biztosítják és garantálják az egészséges ivóvíz szolgáltatás hosszú távú, fenntartható működtetésének és fejlesztésének személyi, intézményi, pénzügyi és gazdasági feltételeit;
e) Gondoskodnak a Program keretében megvalósuló eszközrendszer szabályszerű működtetéséről és a kapcsolódó közfeladatok, közszolgáltatások ellátásáról;
f) Helyi rendeletalkotási jogkörükben eljárva, a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban, biztosítják a projekt működtetésének helyi jogszabályi feltételeit,
g) A Társulás, illetve a Társulás keretében a Tagönkormányzatok vállalják, hogy a 2007-2013. közötti programozási időszakra vonatkozó hatályos támogatás-felhasználási és eljárási szabályoknak megfelelően járnak el, alkalmazzák az Európai Unió vonatkozó irányelveinek megfelelően a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium által kidolgozott, Üzemeltetői Működési Kézikönyvben foglaltakat, biztosítják a projekt megvalósítását szolgáló ingatlanokat, megteremtik ezek jogtiszta helyzetét.

IV. Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás, 5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6.

6. Jogállása: A Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

7. Feladatai:

7.1. A Társulás önálló tervet (továbbiakban: projekt) dolgoz ki a Társulási megállapodás II. fejezetben rögzített célok elérése érdekében az érintett települések települési hulladék begyűjtésére, kezelésére és ártalmatlanítására, beleértve az elhagyott lerakók rekultivációját is. A Társulási Megállapodást aláíró Tagok a projekt előkészítése, megvalósítása és a projekt keretében létrejövő rendszer működtetése érdekében társulnak és hozzák létre szervezeteiket.

7.2. A Tagok a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósításának érdekében az alábbiakban meghatározott feladatokat vállalják:

7.3. Szervezeti, gazdasági, jogi területen:

7.3.1. a.) a Munkaszervezet létrehozása;

7.3.2. b.) a projekt előkészítéséhez szükséges dokumentációk, dokumentumok, tanulmányok kidolgoztatásának finanszírozása;

7.3.3. c.) a projekt kidolgozásáért és menedzseléséért felelős szervezet részére megbízás adása;

7.3.4. d.) a projekt kidolgoztatása;

7.3.5. e.) tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás dokumentálása;

7.3.6. f.) civil szervezetek bevonása;

7.3.7. g.) a rendszer megvalósításához szükséges pénzügyi alapok megteremtése, így a pályázatokon való részvétel, az önerő biztosítása;

7.3.8. h.) a pályázati részvételek szervezése, koordinálása;

7.3.9. i.) a tervezési/építési feladatok pályáztatásának kidolgozása;

7.3.10. j.) a közbeszerzési pályázatok kiírása, a pályázati eljárások lefolytatása;

7.3.11. k.) a projekt megvalósítását szolgáló ingatlanok biztosítása, tiszta jogi helyzetük megteremtése;

7.3.12. l.) a minőségbiztosítás követelményeinek érvényre juttatása;

7.3.13. m.) költségfelosztás a települések között;

7.3.14. n.) a projekt megvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek viselése (ha az nem támogatható pályázati forrásból);

7.3.15. o.) a működtetés szervezeti és gazdasági feltételrendszerének kidolgozása;

7.3.16. p.) monitoring tevékenység a projekt megvalósítása során.

7.4. Műszaki területen:

7.4.1. a térségben keletkező települési szilárd hulladék mennyiségének, jövőbeni alakulásának felmérése, a meglévő felmérések aktualizálása;

7.4.2. a projekt előkészítéséhez szükséges alábbi dokumentációk, dokumentumok, tanulmányok kidolgoztatása:

7.4.3. - elvi környezetvédelemi engedélyezési terv/tervek,

7.4.4. - elvi vízjogi engedélyezési terv/tervek,

7.4.5. - építési engedélyezési terv/tervek,

7.4.6. - megvalósíthatósági tanulmány/tanulmányok,

7.4.7. - költségterves elemzés/elemzések,

7.4.8. - környezeti hatások – nem műszaki - összefoglalója, valamint

7.4.9. - egyéb dokumentációk,

7.4.10. amelyek szükségesek a benyújtandó pályázatokhoz szakmai háttértanulmányokként;

7.4.11. c.) a helyszínek előkészítése és építkezés;

7.4.12. d.) együttműködés a kivitelezőkkel;

7.4.13. e.) szakértői, építési és eszközbeszerzési szerződések megkötése;

7.4.14. f.) műszaki átadás-átvételek felügyelete;

7.4.15. g.) a projekttel összefüggő egyéb felmérések, műszaki megoldások, szervezési feladatokban való részvétel;

7.4.16. h.) a projekt megvalósulása után a projekt által kialakított rendszer igénybevétele, üzemeltetésének biztosítása.

4. melléklet

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai kormányzati funkciók szerint

Kormányzati
funkciók

Kormányzati funkciók megnevezése

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011320

Nemzetközi szervezetekben való részvétel

013320

Köztemető-fenntartás és -működtetés

013330

Pályázat– és támogatáskezelés, ellenőrzés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360

Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020

Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016030

Állampolgársági ügyek

016080

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

031030

Közterület rendjének fenntartása

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236

Országos közfoglalkoztatási program

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

042130

Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

045120

Út, autópálya építése

045150

Egyéb szárazföldi személyszállítás

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045161

Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

047120

Piac üzemeltetése

047320

Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051020

Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

051050

Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

061020

Lakóépület építése

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

072311

Fogorvosi alapellátás

072450

Fizikoterápiás szolgáltatás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081043

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

081045

Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

081071

Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082043

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

082044

Könyvtári szolgáltatások

082063

Múzeumi kiállítási tevékenység

082091

Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092

Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093

Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

083030

Egyéb kiadói tevékenység

084010

Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása

086020

Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086030

Nemzetközi kulturális együttműködés

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

095020

Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

102025

Időskorúak átmeneti ellátása

102031

Idősek nappali ellátása

104031

Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104035

Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

104036

Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

104060

A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok

106010

Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052

Házi segítségnyújtás

107080

Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

5. melléklet

CSANÁDPALOTA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETE TAGJAINAK NEVE ÉS TELEFONSZÁMA


Perneki László


polgármester

06-30/915-7014


Tóth László Jenő


alpolgármester

06-30/321-8329

Bodzás István

képviselő-testületi tag

06-30/589-8044


Kovács Gábor


képviselő-testületi tag

06-30/274-3813


Túri Tamás Márk


tanácsnok

06-30/995-7313

Takács János


képviselő-testületi tag

06-30/228-8133


Nyerges Mihály


képviselő-testületi tag

06-30/303-3287

6. melléklet

CSANÁDPALOTA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT BIZOTTSÁGI TAGJAINAK NEVE, TELEFONSZÁMA

I. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság


Kovács Gábor


bizottság elnök

06-30/274-3813


Túri Tamás Márk


bizottsági tag

06-30/995-7313


Nyerges Mihály


bizottsági tag

06-30/303-3287


Gál Lászlóné


külsős bizottsági tag

06-30/574-7376


dr. Krivánné Ponta Judit Ilona


külsős bizottsági tag

06-30/236-1462

II. Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság


Bodzás István


bizottság elnöke

06-30/589-8044


Takács János


bizottsági tag

06-30/228-8133


Nyerges Mihály


bizottsági tag

06-30/303-3287


Hájas Rita


külsős bizottsági tag

06-20/389-4919


Horváth Csabáné


külsős bizottsági tag

06-20/770-0825