1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Csongrád város közigazgatási területén, önkormányzati tulajdonú területen tartott:

• a) állatpiacra és országos állatvásárra,
• b) helyi piacra, használt cikk piacra,
• c) hatályon kívül helyezte: 7/2020. (II.21.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.04.01-től.

(2) A vásár, a piac területén létesített üzlet működésére és annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására – ideértve a jövedéki termékek árusítását is – az üzletek működésére vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az üzleti kiárusításra, alkalmi árusításra akkor sem, ha az eladó azt vásár elnevezéssel szervezi, továbbá az egyedi engedély alapján a közterületen folytatott árusításra, illetve külön jogszabály szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban rendezett vásárra (búcsúvásárra).

(4) A rendelet rá vonatkozó szabályait mindenki köteles betartani, aki a vásáron, piacon elad, vásárol, vagy ott bármilyen más tevékenységet végez.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó vásári és piaci területeken folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységeknek meg kell felelnie a jogszabályban előírt kereskedelmi, építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszerhigiéniai, állat-egészségügyi, növény – egészségügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek.

3. § (1) Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakosság élelmiszerekkel, közszükségleti cikkekkel történő jobb ellátása érdekében e rendeletnek megfelelően vásárt, piacot tart fenn és rendez.

(2) Csongrád Város Önkormányzata a piacok üzemeltetését, rendjének biztosítását, a helypénzek, a tartós helyhasználati díjak beszedését Csongrád Város Önkormányzata Városellátó Intézménye (a továbbiakban: üzemeltető) útján látja el.

(3) Az üzemeltető a piaccal és a vásárral kapcsolatos egyes üzemeltetési feladatokat természetes, vagy jogi személy(ek)nek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság(ok)nak vállalkozásba adhatja.

4. § (1) Az üzemeltető feladatai:

• a) Gondoskodik róla, hogy a piac üzemeltetésének jogosultságát igazoló iratok folyamatosan a helyszínen rendelkezésre álljanak.
• b) A környezetet, a piacon tartózkodók életét, egészségét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító esemény bekövetkeztére vonatkozó biztonsági tervet készít, valamint a biztonsági terv végrehajtásáért felelős személyt jelöl ki. Folyamatosan felügyeli, hogy a piacokon, vásárokon tiltott tevékenység, vagy tiltott termékértékesítés ne történjen.
• c) A vásár, piac területére vonatkozó helyszínrajzot készít és azt a bejáratnál elhelyezi. Meghatározza a piacok működési rendjét, a helyfoglalás szabályait és arról jól látható hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és vásárlókat.
• d) Kivizsgálja a tevékenységével kapcsolatosan beérkező írásbeli panaszokat a vásárokról, a piacokról és a bevásárló központokról szóló 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet (a továbbiakban: korm. rendelet) 6. § (3) bekezdése szerinti eljárási rendben.
• e) A vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről az adatvédelmi jogszabályok betartása mellett nyilvántartást vezet a korm. rendelet 7. § (3) bekezdése szerint.
• f) Biztosítja a vásárok, piacok rendjét, az árusítás zavartalanságát.
• g) Kijelöli az árusítóhelyeket, beszedi a helypénzeket és a tartós helyhasználati díjakat.
• h) A piac rendjének biztosításáról piacfelügyelő megbízásával gondoskodik, aki a nyitvatartási idő alatt köteles a területen tartózkodni, a rendet folyamatosan ellenőrizni a magasabb szintű jogszabályoknak és egyéb előírásoknak megfelelően.
• i) Gondoskodik a piacok, vásárok tisztántartásáról, hó-és síkosság mentesítéséről.
• j) Üzemelteti a piac kiszolgáló helyiségeit, az illemhelyeket. Évente egy alkalommal az üzemeltetés tapasztalatairól, bevételeiről és költségeiről az önkormányzat felé beszámol.

5. § (1) Piroska téri piac:

• a) a piac árusító területe a Piroska János térnek az Ady E. utca, a Szent Imre utca és Szőlőhegyi utca által határolt, kerítéssel bekerített része, beleértve az Ady E. utca 36. épület volt udvara,
• b) nem árusításra szolgáló területe az Ady Endre és Szent Imre utcáknak a térhez kapcsolódó szakaszán a kialakított gépjárműparkolók területe, a Bercsényi utca és a Bocskai utca piac felől eső gépjárműparkolónak kialakított területe és a Szőlőhegyi utca piachoz kapcsolódó szakaszán a kerékpártárolók és a gépjárműparkolók területe.

6. § (1) Az árusok a piacnak, illetve a vásártérnek az árusított cikkek és bérelt helyek szerint kijelölt részén foglalhatják el árusító helyüket. A kijelölt hely önkényesen nem változtatható meg, nem cserélhető el. A bérelt helyeket a bérlők a nyitvatartási idő megkezdését követő 1 óráig foglalhatják el. A szabad területeken az érkezési sorrend érvényesül.

(2) A vásárokra, piacokra árusítás céljából hozott állatok, termékek, az azok által elfoglalt terület, valamint a járműről mozgóboltból történő árusítás esetén az ezek által elfoglalt terület után is az e rendelet mellékletében meghatározott helypénzt kell fizetni.

(3) A helyjegyet az üzemeltető vezetője által kijelölt és jelenlévő dolgozók – a piacfelügyelő és a helypénzszedő - a helypénz megfizetése ellenében a helyszínen adják ki. A helypénzt készpénzben kell fizetni.

(4) A megbízott helypénzszedő a befizetett helypénzről annak megfelelő értékű és sorszámmal ellátott helyjegyet ad ki, amelyet az árus a helyhasználat megszűnéséig köteles megőrizni és az ellenőrzést végző személynek felhívásra bemutatni. A helyjegy másra nem ruházható át. Az elveszett helyjegy csak újabb jegy megváltásával pótolható.

(5) A tartós helyhasználati engedély az állandó árusítóhely biztosítását szolgálja, és a piacfelügyelőtől lehet kérni. Ha kiadható hely nincs a kérelmezőt kérésére nyilvántartásba kell venni és a felszabaduló helyeket az igénylések időbeni sorrendjében kell kiadni. A tartós helyhasználat időtartama legalább 3 és legfeljebb 12 hónapra terjed ki. Év közben a helyhasználat legfeljebb az év végéig váltható meg. A tartós helyhasználati díjon túl a felhozott áruért helypénzt kell fizetni, amelyet a rendelet melléklete tartalmaz.

(6) A tartós helyhasználati éves díját negyedévenkénti bontásban, 4 részletben, minden negyedévet megelőző hónap 15. napjáig kell megfizetni, de lehetséges az éves díj egy összegű befizetése is. A díjfizetés elmulasztása a helybérlet megszüntetését vonja maga után.

(7) Attól a bérlőtől, aki a bérelt helyét 6 hónapon keresztül nem veszi igénybe, és a hatodik hónap végéig távolmaradását egészségügyi okokkal írásban nem indokolja, a bérelt hely visszavonható és a hely másnak kiadható. A bérelt hely csak személyesen vagy közvetlen családtagok útján használható, másnak átadni, átengedni tilos. A megszüntetés utáni időre befizetett díjat az üzemeltető időarányosan visszafizeti.

(8) A tartós helyhasználat a negyedév utolsó hónapjának 15. napjáig történő írásos bejelentéssel a negyedév végére felmondható. A befizetett éves díj időarányos részét a bérlőnek vissza kell fizetni.

(9) A piactéren üzlethelyiséggel rendelkezők abban az esetben, ha az üzleten kívül is árusítanak, vagy más célból árusító helyet foglalnak el ezen területért külön helyjegyet kötelesek váltani.

(10) A helyhasználat során minden árus köteles az elfoglalt helyet tisztán tartani. A helyhasználat megszűnésekor a helyet üresen, tisztán, sértetlenül (az esetleg átvett berendezésekkel és eszközökkel együtt) kell átadni.

(11) A piac területén az arra kijelölt területen árusító pavilon csak építési engedéllyel jogszabályi tilalom alá nem eső tevékenységek céljára létesíthető. A pavilon felállítására szolgáló terület használatát a tulajdonos és az üzemeltető között legfeljebb 5 év határozott időre kötendő bérleti szerződés szabályozza. A területen lévő árusító pavilon tulajdonosát előbérleti jog illeti meg a területre.

(12) A piac, heti kirakodó vásár területéről az árusító pavilont az árusítási tevékenység megszűnését követő 30 naptári napon belül a tulajdonos saját költségén köteles eltávolítani, kivéve, ha a pavilont további piaci árusítás céljából értékesítette és ezt az adásvételi szerződéssel annak megkötésétől számított 30 naptári napon belül a piac üzemeltetője felé igazolja vagy a tulajdonos a helybérleti szerződésben foglalt díjat folyamatosan megfizeti.

(13) A pavilon eladása érdemi igazolásának elmulasztása vagy a bérleti szerződésben foglalt díj meg nem fizetése esetén a piacot üzemeltető a bérlőt írásban felszólítja a meg nem fizetett bérleti díj megfizetésére, és sikertelen felszólítás után a pavilon elszállítására. A felszólítások eredménytelensége esetén az üzemeltető kezdeményezheti a pavilon kényszerbontását a tulajdonos terhére a bérleti szerződésben foglaltak szerint. Amennyiben a kényszerbontást követően a pavilon elemeit a tulajdonos nem szállítja el, annak őrzéséről az üzemeltető a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint gondoskodik.

7. § Hatályon kívül helyezte: 7/2020. (II.21.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.04.01-től.

8. § (1) A piac- és vásártéren lévő építményeket, árusító asztalokat, berendezési tárgyakat, fákat megrongálni, bepiszkítani, a helyéről eltávolítani tilos.

(2) Az élelmiszerpiac területére a kedvtelésből tartott állatot - a vakvezető, a rendőrkutya és az eladásra szánt állat kivételével - bevinni tilos.

(3) Az árusító sátrakat, asztalokat és az árut úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést ne akadályozzák.

(4) A piac és a vásár területéről az áruszállításra szolgáló járművek a rakodást követően haladéktalanul kötelesek elhagyni a piac területét. Ezen rendelkezés nem vonatkozik azon esetre, amikor az értékesítés a piacon az erre kijelölt helyen járműről vagy mozgóboltból történik.

(5) Hatályon kívül helyezte: 7/2020. (II.21.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.04.01-től.

(6) Hatályon kívül helyezte: 7/2020. (II.21.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.04.01-től.

(7) Hatályon kívül helyezte: 7/2020. (II.21.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.04.01-től.

(8) A tulajdonos köteles a sátrakat és az árusítás egyéb eszközeit, tárgyait, az el nem adott árut az árusítás befejeztével a piac területéről elszállítani.

(9) A vásár és piac területén a nyílt térben tüzet rakni tilos, a tűzrendészeti előírások megtartása mindenkire nézve kötelező. A tiltás nem vonatkozik arra az esetre, amikor az erre engedéllyel rendelkező kereskedő, az üzemeltető által az erre kijelölt helyen nyílt láng használatával állítja elő az árusított termékét.

(10) Hatályon kívül helyezte: 7/2020. (II.21.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.04.01-től.

(11) Hatályon kívül helyezte: 7/2020. (II.21.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.04.01-től.

(12) Az élelmiszerpiacon az árusító asztalok üzemeltetői kialakítását megváltoztatni tilos.

(13) A kereskedő köteles az árusító helyén a vásárlók számára jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni a nevét címét, székhelyét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét.

(14) Hatályon kívül helyezte: 7/2020. (II.21.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.04.01-től.

(15) Tilos az árusításra ki nem jelölt helyeket, közlekedőket árubemutatásra, vagy árusításra igénybe venni.

(16) A piac és vásár közlekedő útjait szabadon kell hagyni, ezen a területen árut, göngyöleget, járművet, egyéb dolgot tárolni tilos.

(17) Hatályon kívül helyezte: 34/2020. (XI.12.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.11.13-tól.

(18) Hatályon kívül helyezte: 34/2020. (XI.12.)önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020.11.13-tól.

8/A. § (1) Az árusító köteles az áru származására, minősége és mennyisége, valamint az árak tekintetében a vonatkozó jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosultaknak felvilágosítást adni, kérésükre bizonyító iratot felmutatni és az árakat feltüntetni.

(2) Az árusító az árusítóhelyen kizárólag hitelesített mérleget, súlyt vagy egyéb mérőeszköz használhat. A mérleget úgy kell elhelyezni, hogy a beosztás és a mutató a vevővel szemben álljon, az áru és a súly a vevő számára jól látható legyen. A mérleget tilos áruval, vagy más módon eltakarni és ezzel a vevő ellenőrzési lehetőségét akadályozni. Ha az árumérlegelés külön kosár, doboz, vagy egyéb eszköz felhasználásával történik, azon a mérőedény súlyát maradandó módon a vevő által is jól láthatóan fel kell tüntetni.

(3) A piac rendjét a jogszabályban erre felruházott szervezeten túl a piacfelügyelő ellenőrzi. A jogszabályok megszegése esetén a piacfelügyelő a jogsértő magatartás azonnali megszüntetésére hívja fel a helyhasználót.

9. § (1) Aki a rendelet 6. § (1)bekezdésében és a 8. §-ában meghatározott rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt, természetes személy 100.000,-Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet 1.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, vagy vele szemben a közterület-felügyelő 50.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján (a továbbiakban: Szankció tv.).

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági ügyekben első fokon Csongrád város jegyzője jár el. Az eljárás lefolytatására és a döntés végrehajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit, a közigazgatási bírság mértékének megállapítására, valamint figyelmeztetés alkalmazására a Szankció tv. rendelkezései irányadók.

10. § (1) A rendelet 2016. április 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a vásárokról és a piacokról szóló 51/2009. (XII.22.) ÖKt. rendelet.

(3) Ezen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.