Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018 (VII.31.) önkormányzati rendelete
Makó város településképének védelméről
Hatályos: 2018. 08. 01Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018 (VII.31.) önkormányzati rendelete
Makó város településképének védelméről1
Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály, valamint Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 22/2017. (VIII.31.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével- a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja Makó város sajátos településképének védelme és alakítása különösen a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, az építészeti örökségének védelme, a településkép védelem elemeinek, a településképi követelmények, az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer, valamint az önkormányzati településkép érvényesítési eszközök meghatározásával; a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településképi kötelezés, településképi bejelentési eljárás) rögzítésével.
2. A helyi védelem célja
2. § A helyi védelem célja Makó városának és környezetének, az építészeti és táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességeinek, hagyományos megjelenésének megőrzése a jövő nemzedéke számára.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § (1) Helyi területi védelmet kell biztosítani a város azon összefüggő részeire, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviselik, valamint az olyan városrészekre, terekre, utcákra, útszakaszokra ahol jelentős számban találhatók a város vagy városrész arculatát meghatározó épületek, építmények. Területi védelmet kell biztosítani a hasonló szerepet betöltő parkokra, fasorokra és zöldfelületekre is.
(2) Egyedi védelmet kell biztosítani az építészeti örökség kiemelkedő értékű, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, vagy a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős épület, vagy építmény teljes tömegére és részleteire, valamint a hozzá tartozó földrészletre, vagy az építmény valamely részértékére. Helyi egyedi védelemben részesítendők a köztéri műalkotások és a temetőkben található síremlékek is.
4. A rendelet hatálya
4. § E rendelet területi hatálya Makó Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
5. § (1) E rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
1. melléklet : Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása
2. melléklet : A helyi területi védelem alatt álló területek térképi ábrázolása
3. melléklet : A helyi egyedi védelem alatt álló épületek és köztéri műalkotások térképi ábrázolása
4. melléklet : Helyi egyedi védelem alatt álló épületek jegyzéke
5. melléklet : Helyi védelem alatt álló köztéri műalkotások jegyzéke
6. melléklet : Helyi védelem alatt álló táj- és kertépítészeti alkotások jegyzéke
7. melléklet : Természeti és táji értékek térképi ábrázolása
8. melléklet : Nyilatkozatok, adatlapok
(2) E rendelet az alábbi függelékeket tartalmazza:
1. függelék : Műemléki védelem alatt álló területek és épületek
2. függelék : Műemléki védelem alatt álló épületek és műemléki környezet térképi ábrázolása
3. függelék : Régészeti lelőhelyek
4. függelék : Régészeti lelőhelyek térképi lehatárolása
5. Értelmező rendelkezések
6. § E rendelet alkalmazásában:
1. Beépítési légtér-arány: a közterület felé eső határoló térfalak magasságának az adott útszakasz szélességéhez való térbeli viszonya.
2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Cégfelirat/Üzletfelirat: kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
4. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom, melyet rendszerint műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra.
5. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla).
6. Egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, vagy a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket.
7. Egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz
8. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.
9. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész
10. Gazdasági célú irányítótábla: természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tevékenységet végző székhelyére, fióktelepére vagy telephelyére vonatkozó útirányt jelző tábla
11. Helyi egyedi védettségű épületegyüttesek: azoknak az ingatlanoknak a körülhatárolt vagy meghatározott csoportja, amelyeken jellemzően az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei állnak és azok történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó.
12. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
13. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.
14. Hirdető-berendezés, hirdetőtábla: minden olyan a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben vagy ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a közterületen közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, stb.
15. Illeszkedés elve: a környező építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői módszer.
16. Kialakult rend: Az övezeti előírások paramétereire vonatkozó fogalom. Olyan övezet, építési övezet és annak paramétere, amely kialakulása korábban, a jelenleg megadható paraméterektől eltérő módon történt meg. Ezek további alakítása során az illeszkedés elvét kell érvényesíteni a meglévő karakterjegyek alapján.
17. Köztéri bútor: közterületen, közparkokban elhelyezhető berendezési tárgyak, úgymint pad, szék, asztal, hulladéktároló, napernyő, ivókút.
18. Közcélú irányítótábla: kizárólag közintézmények, közlekedési célú létesítmények eléréshez információt nyújtó tábla
19. Önálló hirdető-berendezés: minden olyan hirdető- berendezés, amely nem építményen vagy nem építményhez rögzítetten kialakított.
20. Rikító szín (harsány szín, feltűnő szín, kirívó szín): Tolakodó, erős és árnyalat nélküli színek, amelyek a természetes színek színvilágától teljesen elütnek.
21. Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, vagy hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természeti érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
22. Természetes szín: A földszínek (A barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé és közepesen sötét árnyalatait nevezzük földszíneknek. A természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei) és a pasztell színek (A színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek – a szín mellett - csak fehér tartalma van, fekete nincs. A "pasztell" egyben árnyalatjelző is.).
23. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban mért átmérője, centiméterben számolva.
24. Új hozzátétel: az építészeti örökségvédelem alatt álló építmény kiegészítése, bővítése, olyan épületrésszel, épület tartozékkal, amely korábban nem tartozott a védett építményhez
25. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületei építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti, amely átalakítás, új építés esetén nem változhat.
26. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § (1) A helyi védelem feladata megőrizni és a lakossággal megismertetni mindazon értékeket, amelyek külön jogszabályok alapján nem állnak védelem alatt, és amelyeket Makó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete különösen településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, ipartörténeti vagy régészeti értéke miatt védendőnek minősít.
(2) A helyi védelemnek két fajta lehet:
a) területi védelem a település összefüggő részére (különösen: utcakép, településszerkezet, telekstruktúra, utcakép részlet, településkarakter megőrzése);
b) egyedi védelem: a település egyes építményeire, ezek részleteire (különösen jellegzetes és/vagy hagyományőrző építmény, táj- és kertépítészeti alkotás, növényzet, szobor, köztéri bútor) terjed ki.
7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
8. § (1) Helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére bárki (különösen: természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) javaslatot tehet, a javaslatokat, kezdeményezéseket írásban a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt a polgármester által előkészített előterjesztés alapján, amelynek része a helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény. A javaslatban érintett építményekről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni. A javaslatot - véleményezés céljából a Makovecz Imre Bizottság (továbbiakban: Bizottság) elé kell terjeszteni.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó javaslathoz mellékelni kell:
a) a kezdeményező személy vagy szervezet nevét,
b) a védelem rövid indoklását, a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, hrsz.);
d) a javasolt helyi védelem jellegének meghatározását (területi, egyedi);
e) földhivatali térképmásolat alapján készítet helyszínrajzot;
f) fotódokumentációt;
g) területi védelem esetén az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot földhivatali térképmásolat alapján;
h) a 8. melléklet tartalmának megfelelő értékvédelmi dokumentációt.
(5) A megszüntetésre vonatkozó javaslathoz mellékelni kell:
a) a kezdeményező személy vagy szervezet nevét;
b) a törlési szándék megfelelő szakvéleménnyel (statikai szakvélemény, örökségvédelmi szakvélemény) alátámasztott indokolását;
c) a törlés tárgyát képező létesítmény pontos helyét (utca, házszám, hrsz.);
d) helyszínrajzot;
e) fotódokumentációt.
(6) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(7) A hiánytalanul benyújtott javaslatokat, kezdeményezéseket a polgármester - a szükséges főépítészi állásfoglalás beszerzését követően a (2) bekezdés szerint lefolytatja az eljárást.
(8) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszűnéséről 15 napon belül írásban értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosait, a kezdeményezőt, az illetékes építésügyi hatóságot és a kulturális örökségvédelmi hatóságot.
(9) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezeti, a nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(10) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való bejegyzését. A helyi védelem tényét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI. törvény 17§ (1) bekezdés 16. pontja szerinti egyéb építésügyi korlátozásként kell bejegyeztetni a ’’Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének ..../2018. (... . ... .) önkormányzati rendelete alapján helyileg védett’’ megjegyzéssel. A helyi védelem tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének/törlésének költségét a védettség megállapítását/törlését kezdeményező fél viseli.
8. A területi védelem meghatározása
9. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki, különösen:
a) a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira;
b) telekszerkezetekre, ingatlanokra;
c) az utcavonal-vezetésre, utcaképre vagy utcakép részletére
d) a területen található zöldfelületi elemekre;
e) a településképet meghatározó épületekre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.
(2) A helyi területi védelem lehatárolása:
a) Makó településszerkezet-védelmi övezete, amelynek területi lehatárolását jelen rendelet 2. melléklet e tartalmazza;
b) Makó utcaképi védelem alatt álló területei, amelynek területi lehatárolását jelen rendelet 2. melléklet e tartalmazza.
9. Az egyedi védelem meghatározása
10. § (1) Makó város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének részét képezik mindazon építmények, műalkotások, amelyek kiemelkedő építészeti értékkel bírnak, a településkép meghatározó elemei, hagyományt őriznek, az itt élt emberek, közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, valamint nem állnak magasabb jogszabályi védelem alatt.
(2) A város területén az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének részét képezik:
a) helyi építészeti védelem alatt álló épületek, amelyek nyilvántartását e Rendelet 4. melléklet e, térképi ábrázolását a 3. melléklet e tartalmazza;
b) helyi védelem alatt álló köztéri alkotások, amelyek nyilvántartását e Rendelet 5. melléklet e, térképi ábrázolását a 3. melléklet e tartalmazza;
c) helyi védelem alatt álló táj- és kertépítészeti alkotások, amelyek nyilvántartását e Rendelet 6. melléklet e tartalmazza.
(3) A helyi építészeti védelem alatt álló épületek építészeti értékük, állapotuk alapján „A” vagy „B” kategóriába sorolandók:
a) „A” kategóriába soroltak azon jó műszaki állapotú, kiemelkedő értékek, amelyeket a tömeg és homlokzatképzés, anyaghasználat vonatkozásában, eredeti formájukban meg kell tartani és a felújítás során az eredetivel azonos állapotot kell elérni
b) „B” kategóriába soroltak azon értékek, amelyek az eredeti építészeti értékek megtartása és az építészeti összhang megteremtése mellett átalakíthatók, bővíthetők
10. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A helyi egyedi védett építmények megóvásának, fenntartásának, helyre- vagy visszaállításának, jó karbantartásának biztosítása, továbbá az értékóvó átalakítás a mindenkori tulajdonos feladata, amelyet az Önkormányzat az alábbiak szerint segít elő:
a) pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatás;
b) szakmai tanácsadás.
(2) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a helyi védett értékek történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.
(3) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa folyamatosan köteles gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik, kivéve jelen rendeletben meghatározott önkormányzati támogatást.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
11. A településképi szempontból meghatározó területek
12. § (1) Makó településképi szempontból meghatározó területei a történeti kialakulás, a sajátos építészeti karakter és az övezeti, építési övezeti besorolásból adódó beépítés jellege alapján elkülönültek. A településképi szempontból meghatározó területek:
a) Történeti belváros
b) Telepszerű beépítés
c) Mezővárosi karakterű, átalakuló területek
d) Kertvárosias-falusias lakóterület
e) Ipari-gazdasági terület
f) Lesi
g) Nyaralóövezet
h) Rákos és Bogárzó
i) Természetközeli területek
j) Mezőgazdasági területek
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását, térképi ábrázolását jelen Rendelet 1. melléklet e tartalmazza
12. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek lehatárolása
13. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1. melléklete alapján Makó város területén a (2)-(5) bekezdés szerinti kiemelt területek lehatároltak.
(2) Műemléki védelem alatt álló épületek és köztéri alkotások, valamint a műemléki környezet területe, amelyek nyilvántartását e rendelet 1. függelék e, térképi ábrázolását jelen rendelet 2. függelék e tartalmazza.
(3) Régészeti érdekű területek és a régészeti lelőhelyek, területek, amelyek nyilvántartását e rendelet 3. függelék e, térképi ábrázolását jelen Rendelet 4. függelék e tartalmazza.
(4) Helyi jelentőségű védett értékek területe:
a) Makó településszerkezeti védelem alatt álló területe, amelynek területi lehatárolását jelen rendelet 2. melléklet e tartalmazza;
b) Makó utcaképi védelem alatt álló területei, amelynek területi lehatárolását jelen rendelet 2. melléklet e tartalmazza
c) helyi építészeti védelem alatt álló épületek, amelyek nyilvántartását e Rendelet 4. melléklet e, térképi ábrázolását a 2. melléklet e tartalmazza;
d) helyi védelem alatt álló köztéri alkotások, amelyek nyilvántartását e Rendelet 5. melléklet e, térképi ábrázolását a 2. melléklet e tartalmazza;
e) helyi védelem alatt álló kert- és tájépítészeti alkotásokat, amelyek nyilvántartását e Rendelet 6. melléklet e tartalmazza.
(5) A természeti és táji értékeket a Rendelet 7. melléklet e tartalmazza
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. Építmények anyaghasználatára vonatkozó és egyéb általános építészeti követelmények
14. § (1) A város területén az építmények anyaghasználatára és színezésre – amennyiben a településképi szempontból meghatározó területekre és a helyi védelemmel érintett területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek – a (2)-(13) bekezdésben foglalt követelményeket kell figyelembe venni.
(2) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezettől, a jellemző építészeti karaktertől és léptéktől idegen építészeti megoldás nem megengedett.
(3) Az illeszkedés tekintetében különösen az alábbi építészeti elemeket kell vizsgálni:
a) a tömegképzés jellegét;
b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét;
c) a tetőfelépítmények jellegét, arányát;
d) a homlokzatok vonalvezetését, tagoltságát;
e) a nyílászárók arányrendszerét, formai kialakítását;
f) az utcai kerítések, kapuk megoldását.
(4) A falfelületek felületképzése csak természetes anyagból (tégla, természetes kő, fa vagy vakolat) készülhet.
(5) Építmények homlokzatán nem alkalmazható erős, a környezetétől, az épület eredeti színvilágától eltérő, idegen színezés.
(6) A tetőszerkezet héjalásánál természetes színű (a barna vagy a vörös színtartomány kevéssé és közepesen sötét árnyalatai) égetett agyag vagy betoncserepet kell előnyben részesíteni. Nem alkalmazható hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemez.
(7) A meglévő épületek közterületről látható homlokzatait - abban az esetben is, ha az több önálló rendeltetési egységet határol, vagy több tulajdonost érint, vagy több földrészleten áll - egységesen kell felújítani, színezni, lehetőség szerint egy ütemben.
(8) Az utcai kerítések kialakításánál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásain túl az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a kerítésmezőket áttört jelleggel kell kialakítani, ahol a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladhatja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át;
b) a kerítés áttörtségének számításánál nem kell figyelembe venni a legfeljebb 50 cm magas tömör kerítéslábazatot;
c) az átláthatóság ez előkertben telepített növényzettel csökkenthető;
d) az épület és a kerítés anyaghasználata, színezése legyen összhangban egymással;
e) tömör kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a településrész jellege, az építmény funkciója, a 3-3 szomszédos épület kerítéskialakítása, vagy egyedi épületek építészeti koncepciója azt megköveteli;
(9) Az építmények homlokzatához illesztett tárgy (cégtábla, cégér, címtábla, előtető, zászló, csapadékcsatorna, klíma kültéri egysége, antenna, stb.) a közterületbe csak az OTÉK vonatkozó előírásai szerint nyúlhat.
(10) Cégtáblák, cégérek, címtáblák kialakítására, elhelyezésére vonatkozó követelmények:
a) a cégéreket, cégtáblákat és címtáblákat úgy kell az épületek homlokzatán elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzat vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához;
b) a cégtábla és címtábla mérete arányban legyen a homlokzati felülettel, annak elemeivel;
c) önálló rendeltetési egységenként 1-1 db cégtábla, cégér, címtábla helyezhető el a homlokzaton;
d) a kihelyezett cégtáblák, cégérek, címtáblák együttes mérete nem haladhatja meg az érintett homlokzat felületének 15 %-át.
(11) Napelemek, napkollektorok, gépészeti berendezések elhelyezésére vonatkozó követelmények:
a) épületek közterületről látható tetőfelületein – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – napelemek, napkollektorok csak téglány formába rendezve helyezhetők el;
b) magastetők közterületről látható felületein a napelemek, napkollektorok csak tetősíkkal párhuzamosan helyezhetők el;
c) új épületek tervezésekor a klímaberendezések helyét is ki kell jelölni és meg kell oldani annak az épület karakteréhez illő takarását. Klímaberendezés az utcai homlokzaton nem jelenhet meg.
d) meglévő építmény homlokzatán mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni, valamint gáznemű égéstermék-kivezetést létesíteni kizárólag az OTÉK vonatkozó előírásai szerint lehetséges.
(12) A növényzet telepítésére vonatkozó követelmények:
a) A nem közterületi telken kizárólag olyan növényzet telepíthető, amely a szomszédos építmények, kerítések karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.
b) Magánterületek esetén növényt telepíteni – e rendelet hatálybalépését követően - az ingatlan határától (telekhatártól)
ba) 1 méter magasságot nem meghaladó cserje telepítése esetén 1,0 méter,
bb) 3 méter magasságot nem meghaladó cserje, díszfa, gyümölcsfa, szőlő telepítése esetén 1,5 méter,
bc) 3 méter magasságot meghaladó díszfa, gyümölcsfa, bármely más növényzet telepítése esetén legalább 3,0 méter
telepítési távolságot meg kell tartani.
c) A tulajdonos - a telepítési távolságok megtartása mellett is - köteles gondoskodni a meglévő növények megnyeséséről, amennyiben azok a szomszédos ingatlanon álló építményeket közvetlenül érintik, vagy a közterületre kinyúlva akadályozzák vagy veszélyeztetik a szabad közlekedést.
d) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni tulajdona sávjába eső közterületi zöldsáv gondozásáról, tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről – különös tekintettel a pollenallergiát okozó növényekről –, a fű vágásáról.
(13) Az országos érvényű jogszabályi előírások (pl. OTÉK) kivételével, az ezen szakaszba foglalt előírásoktól eltérni csak a főépítész írásbeli állásfoglalásával lehet.
14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
15. § A rendelet III . fejezetében meghatározott, az 1. melléklet ben lehatárolt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi előírásokat a vonatkozó területi védelmi előírásokkal együttesen kell alkalmazni
16. § (1) A történeti belváros területén a (2)-(9) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) A történeti belvárosban az utcák vonalvezetése, beépítettségének jellege, léptéke, a térfalak vonala, a hagyományos építési anyaghasználat kizárólag a főépítész szakmai véleménye alapján változtatható meg.
(3) Az épületek tömegformálásánál (szintszám, párkány- és gerincmagasság) igazodni kell a szomszédos beépítésekhez. Zártsorú foghíj beépítésnél minimalizálni kell a szabadon maradó tűzfalak felületét. Kizárólag magastetős épület építhető.
(4) A homlokzatképzésnél a hagyományos nyílászáró elrendezést és formai megjelenést kell alkalmazni. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől. Zártsorú beépítésnél a meglévőkkel színben, anyaghasználatban, kialakításban harmonizáló kapuzatot kell létesíteni.
(5) Tetőtérbeépítésnél utcafronton csak tetősíkban fekvő tetőablak vagy a tetősíkból nem kiemelkedő álló ablak helyezhető el, a homlokzati nyílásrendnek megfelelő horizontális kiosztásban.
(6) Az épületek felújításakor a homlokzat színezésének a szomszédos épületek színezésével összhangban kell állnia. A homlokzati falakon legfeljebb két szín használható.
(7) Új épület elhelyezésekor, vagy meglévő épület homlokzatát, tetőformáját megváltoztató átalakítás, bővítés esetén a történeti településképbe való illeszkedést látványterv készítésével kell igazolni olyan irányból, ahonnan az utcaképi változás a legmarkánsabban érzékelhető;
(8) A Makovecz téren, a Csanád vezér téren és a Széchenyi téren a közterületek csak egységes díszburkolattal fedhetők, színben és formában igazodva a már meglévőhöz. Új utcabútorok (közvilágítási lámpák, padok, stb.) elhelyezésére főépítészi állásfoglalás és jóváhagyás után kerülhet sor.
(9) Vendéglátó teraszok létesítésénél az alábbi követelményeknek kell megfelelni:
a) a teraszok üvegezett, zárt módon nem létesíthetők; az épület színezésével összhangban lévő vászon árnyékolókkal lefedhetők;
b) napernyő, napellenző és esővédő szerkezeteknek illeszkedniük kell a környezethez,
c) dobogó, emelvény építése, fa, műfű és egyéb burkolat készítése nem megengedett, kivéve, ha a közterület burkolata, kialakítása vagy lejtése azt szükségessé teszi és a főépítész azt jóváhagyta;
d) a teraszbútorok természetes vagy természetes hatású anyagokból készülhetnek, az anyagra jellemző és a környezethez illeszkedő színezéssel;
e) harsány színű, jellegtelen vagy termékfeliratot tartalmazó bútorokat kihelyezni nem lehet.
17. § (1) A telepszerű beépítés területén a (2)- (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) A homlokzati falak színezésénél legfeljebb három szín használható. Igazodni kell a szomszédos (felújított, hőszigetelt) épületekhez, azoktól elütő, harsány színek nem használhatók. A nyílás nélküli falfelületeken óriásplakát elhelyezése nem megengedett.
(3) A meglévő épületek nyílászáróinak cseréinél az eredeti nyílásrend és nyílásméretek, valamint a nyílásosztás megtartandó.
(4) Az egy városépítészeti egységet képező elemeknél, valamint az egyes épületeknél törekedni kell az árnyékolók, redőnyök, előtetők és szélfogók egységes kialakításra.
(5) A telepszerű beépítés területén a telkek elhatárolását csak növényzettel szabad megoldani. A telkek között kerítés – a játszóterek és kutyafuttató kivételével - nem építhető.
18. § (1) A mezővárosi karakterű, átalakuló területeken a (2)- (10) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) A kialakult beépítéseknél az épületek oldalhatáron álló vagy zártsorú beépítési jellegét, az épületek jellegzetes tömegét, arányait meg kell őrizni. Az épületeket az előkert irányába bővíteni nem lehet.
(3) Új épület elhelyezésekor, vagy meglévő épület homlokzatát, tetőformáját megváltoztató bővítés esetén a történeti településképbe való illeszkedést látványterv készítésével kell igazolni olyan irányból, ahonnan az utcaképi változás a legmarkánsabban érzékelhető;
(4) Nem zártsorúan telepített új épületek esetén – azok részeként – az utcavonalon az utcára, a szomszédos 3-3 házra jellemző kerítést kell építeni.
(5) Az épületek felújításakor a homlokzat színezésének a szomszédos épületek színezésével összhangban kell állnia. A homlokzati falakon legfeljebb két szín használható.
(6) A városrészben nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító színű fémlemez fedés és burkolat.
(7) A területen kizárólag magastetős épületek helyezhetőek el.
(8) Az építési telken belüli beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról, a meglévő növényállomány védelméről a tulajdonos köteles gondoskodni.
(9) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál (bejárók, kapuk elhelyezése kapcsán) alkalmazkodni kell a meglévő és tervezett utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.
(10) A város legnagyobb közparkjának, a Petőfi parknak a közpark jellege megőrzendő. Területén csak a közpark jellegének megfelelő eszközök helyezhetők ki kizárólag főépítészi véleményezés és jóváhagyása alapján.
19. § (1) A kertvárosias-falusias lakóterületen a (2)- (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) Új épület létesítésénél az utcában meghatározó beépítési formát kell követni (előkert, tetőforma, tetőgerinc iránya, épületmagasság).
(3) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál (bejárók, kapuk elhelyezése, stb.) alkalmazkodni kell a meglévő és tervezett utcai (sor)fákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét is biztosítani kell.
(4) A gyűjtő utakat és a fasoros utcaként kiszabályozott utakat lehetőség szerint kétoldali fasorral kell kialakítani. A lakóutcákban legalább egyoldali fásítás szükséges. Új ültetés esetén az utcai fásításhoz Makó Város Faültetési Terve szerinti fafajok alkalmazhatók. Utcai légvezeték megléte esetén figyelemmel kell lenni a növekedési magasságra is.
(5) A telek tulajdonosa a telke előtti közterületi zöldsávban
a) a meglévő egyöntetű utcai fasorban idegen fafajt nem ültethet,
b) utcai légvezeték alá kizárólag Makó Város Fásítási Terve szerinti fafaj telepíthető. Ettől eltérni csak a főkertész véleménye alapján lehet. Szükség esetén a közmű szolgáltató állásfoglalását is ki kell kérni.
c) sövény vagy fa kizárólag abban az estben ültethető, amennyiben az a közutakra vonatkozó előírásokat nem sérti.
20. § (1) Az ipari-gazdasági területen a (2)- (4) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) Az ipari területeken törekedni kell az épületek egyszerű tömegformálására. A homlokzati felületképzés hagyományos és fémburkolat is lehet. A színezésnél kerülni kell a telített, rikító színeket. A cégek sajátos színei alkalmazhatók, jelen rendeletben meghatározott előírások figyelembevételével. A homlokzatokra csak cégfelirat, logó vagy egyéb reklámnak nem minősülő felirat kerülhet, reklámfelületként nem használhatók.
(3) Portaépület az előkertben, építési helyen kívül is elhelyezhető.
(4) Amennyiben a helyi építési szabályzat, szabályozási terv védőfásítást ír elő, azt legalább 2 fasor telepítésével kell elvégezni.
21. § (1) Lesi területén a (2)- (4) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a vonatkozó jogszabályok épület építését lehetővé teszik, azt szabadon állóan kell elhelyezni.
(3) A területen kizárólag egyszerű tetőformájú, magastetős (30-450 , gazdasági és egyéb melléképületek esetén 20-45°) épületek létesíthetőek.
(4) Közterület határán csak áttört kerítés létesíthető.
22. § (1) A nyaralóövezet területén a (2)- (4) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) A területen a mindenkor hatályos vízügyi - különösen az árvízvédelmi - vonatkozású és a Nagyvízi mederkezelési tervben szereplő építési előírások az irányadók.
(3) Tekintettel arra, hogy az övezet árterületen fekszik, építmény létesítése, építése esetén az illetékes vízügyi igazgatóság állásfoglalását előzetesen be kell szerezni.
(4) A nyaralóövezetben a tetőidom 15°-45° közötti hajlásszögű félnyereg, vagy nyeregtető lehet.
23. § (1) Rákos és Bogárzó területén a (2)- (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) Új épület létesítésénél az utcában meghatározó beépítési formát kell követni (előkert, tetőforma, tetőgerinc iránya, épületmagasság).
(3) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál (bejárók, kapuk elhelyezése, stb.) alkalmazkodni kell a meglévő és tervezett utcai (sor)fákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét is biztosítani kell.
(4) A gyűjtő utakat és a fasoros utcaként kiszabályozott utakat lehetőség szerint kétoldali fasorral kell kialakítani. A lakóutcákban legalább egyoldali fásítás szükséges. Új ültetés esetén az utcai fásításhoz Makó Város Faültetési Terve szerinti fafajok alkalmazhatók. Utcai légvezeték megléte esetén figyelemmel kell lenni a növekedési magasságra is.
(5) A telek tulajdonosa a telke előtti közterületi zöldsávban
a) a meglévő egyöntetű utcai fasorban idegen fafajt nem ültethet,
b) utcai légvezeték alá kizárólag Makó Város Fásítási Terve szerinti fafaj telepíthető. Ettől eltérni csak a főkertész véleménye alapján lehet. Szükség esetén a közmű szolgáltató állásfoglalását is ki kell kérni.
c) sövény vagy fa kizárólag abban az estben ültethető, amennyiben az a közutakra vonatkozó előírásokat nem sérti.
24. § (1) A természetközeli területeken a (2)- (4) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területeken bármilyen építmény elhelyezése kizárólag az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.
(3) A kunhalmok területén bármilyen gazdasági tevékenység, építmények elhelyezése kizárólag az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével történhet.
(4) A Maros hullámtér természetes növényállománya országos és helyi értékvédelemben részesül. A hullámtér Natura 2000 terület, a beültetési kötelezettséget a hullámtérben őshonos fafajok főkertész által meghatározott díszfa változatával kell teljesíteni, a hullámtéren örökzöldet telepíteni tilos.
25. § (1) A mezőgazdasági területeken a (2)- (3) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(2) A mezőgazdasági területeken csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő jellegű, magastetős épület létesíthető. Lakóépület esetén minimum 35°, maximum 45°, mezőgazdasági épület esetén minimum 15°, maximum 45° tetőhajlásszögű épület engedélyezhető. Épületcsoportnál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.
(3) A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedve történhet. A lakóépület földszintes lehet. Homlokzatszínezésnél kizárólag földszíneket, pasztell színeket, fehéret lehet alkalmazni.
15. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
26. § (1) A helyi területi védelemben részesülő történeti településrészeken meg kell őrizni a városrész meghatározó szerkezetét, léptékét, telekrendszerét, az utcák vonalvezetését, továbbá védeni kell az építészeti, településképi jellegzetességeket, a közterületeket és közparkokat is.
(2) Helyi területi védelem alá eső területen csak olyan építési, átalakítási munka, vagy olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védettségű építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.
(3) A helyi területi védelemben részesülő városrészek átfedésben vannak a településképi szempontból meghatározó területekkel (Történeti belváros, Mezővárosi karakterű, átalakuló területek, Kertvárosias-falusias lakóterület), így az ott rögzített építészeti követelményeket is alkalmazni kell.
(4) Az egyedi védett épületek védelme, a terület jelentőségének megfelelő építészeti minőség biztosítása, a történeti hagyományok megőrzése érdekében az alábbi – az épület léptékének megfelelő részletezettségű - dokumentációk készítése szükséges:
a) az engedélyköteles építést vagy épületbontást megelőző építéstörténeti, művészettörténeti kutatás, a helyi egyedi védelem alól műszaki állapota miatt törölt épület bontás előtti részletes felmérése és a felmérés dokumentálása;
b) az épület felújításakor - amennyiben rendelkezésre áll - a homlokzatok eredeti archív felvételei, egyéb ábrázolások és szükség esetén ezek alapján készülő részlettervek;
c) engedélyköteles építés vagy átalakítás esetén a beavatkozás városképi hatásának ismertetése, a környezetre is kiterjedő ábrázolása.
(5) A településképi szempontból védett utcák, terek, területek épületeinek homlokzatát érintő bármilyen jellegű, változtatás (átalakítás, felújítás) esetén a települési főépítész véleményét – mindenre kiterjedően – ki kell kérni.
(6) A műemléki környezet területén a magasabb rendű örökségvédelmi jogszabályokban foglaltakat is be kell tartani és bármilyen beavatkozás esetén az illetékes örökségvédelmi hatóság állásfoglalását ki kell kérni. Ezen területek lehatárolását jelen rendelet 2. függelék e tartalmazza.
(7) A helyi területi védelem alatt álló városépítészeti terekben a helyi védelem és országos műemléki védelmen túlmenően a közterületek megfelelő (a rálátást biztosító, az értékeket kiemelő, a rendezettséget elősegítő, stb.) alakításával gondoskodni kell arról, hogy a teret meghatározó építészeti értékek térbeli hatását a térben tartózkodók élményként érzékelhessék.
(8) Helyi területi védelem alatt álló városépítészeti térben az eredeti térhatást rontó későbbi beavatkozások következményeit megfelelő építészeti eszközökkel mérsékelni kell.
(9) Helyi területi védelem alatt álló városépítészeti térben közterületen köztárgy, hirdetőberendezés – csak hagyományos közterületi reklámhordozó - és egyéb látható elem csak a városépítészeti tér egészére kiterjedően készített berendezési és használati javaslat főépítészi véleményezést követően helyezhető el.
(10) A helyi egyedi védelem alatt álló parkok, fasorok helyreállítása, felújítása esetén a Főépítésszel, Főkertésszel, műemléki és természetvédelmi hatósággal egyeztetni kell.
(11) A helyi egyedi védelem alatt álló parkok helyreállításánál törekedni kell az eredeti jelleg, a belső szerkezet, a jellemző növényanyag, stílusjegyek és a növénnyel fedettség kialakítására.
(12) A 2. melléklet ben lehatárolt településszerkezet-védelmi övezet területén:
a) meg kell őrizni:
aa) beépítési szélességet;
ab) a beépítési légtér-arányt;
ac) jellemző beépítési módot;
ad) keresztmetszeti elrendezést (fasorral együtt), amennyiben ezt a használati (pl. közlekedési) követelmények lehetővé teszik;
b) utcafrontról látható vagy az utcai homlokzattól 15 méteren belül elhelyezett melléképítmények, melléképületek tetőhéjazataként sem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, vagy ipari fémlemezfedés. A 400 m2-nél kisebb ingatlanok esetében - főépítészi jóváhagyással, egyedi elbírálás szerint - ezen előírástól el lehet térni.
(13) A 2. melléklet ben lehatárolt utcakép-védelmi övezet területén
a) meg kell őrizni:
aa) az utcák vonalvezetését,
ab) telekosztás jellemző méretét és formáját,
ac) beépítési szélességet,
ad) a beépítési légtér-arányt,
ae) jellemző beépítési módot,
af) keresztmetszeti elrendezést
b) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése az a) pontban megfogalmazott alapelvek mentén, az eredeti építészeti értékek megtartása és az építészeti összhang megteremtése mellett lehetséges.
c) új építés az alábbi helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető:
ca) a látható szerkezet hagyományos építőanyagból,
cb) a tetőhéjalás hagyományos égetett vörös-barna árnyalatú cserépből,
cc) a nyílászárók faszerkezettel, natúr, fehér, sötétzöld, okker, barna színekben,
cd) a homlokzat vakolt, dörzsölt felülettel fehér vagy pasztell színben,
ce) a kerítések az utcára vagy területi egységre jellemző kialakítással és anyaghasználattal (fakerítés, kovácsoltvas, falazott) készülhetnek.
d) utcafrontról látható vagy az utcai homlokzattól 15 méteren belül elhelyezett melléképítmények, melléképületek tetőhéjazataként sem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, vagy ipari fémlemezfedés. A 400 m2-nél kisebb ingatlanok esetében - főépítészi jóváhagyással, egyedi elbírálás szerint - ezen előírástól el lehet térni.
e) az épületek utcai homlokzatára, jól látható helyre klímaberendezés, szellőző, egyéb technológiai létesítmény/berendezés nem helyezhető el.
(14) A 4. melléklet ben meghatározott helyi egyedi védelem alá helyezett építmények esetén
a) eredeti külső megjelenését értékvizsgálattól függően:
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit;
ab) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben;
ac) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását;
ad) eredeti épülettartozékait és felszereléseit
kell megőrizni, vagy helyreállítani.
b) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére, vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során azt
ba) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
bb) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
c) a csatlakozó tetőfelületet a vízelvezető rendszert is beleértve
ca) a tervezett műemlék jelentőségű területen az eredeti anyaghasználattal és szerkezeti megoldásokkal;
cb) egyéb területeken legalább a fedési anyag fajtájára (pl. cserép, pala) kiterjedően kell megőrizni vagy helyreállítani.
d) A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzat, vagy egyéb építmény esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmus hibája felújítás során korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti, vagy egyéb művészi hatás jön létre.
e) Helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzat általában nem bővíthető. Épülethomlokzaton vagy ahhoz csatlakozóan
ea) pince hasznosítása céljából lejáró építmény kialakítása;
eb) emeletráépítés vagy hézagos zártsorú beépítés esetén az épületköz beépítése a vonatkozó szabályozási terv szabta kereteken belül – főépítészi állásfoglalás alapján - kivételes lehetőség.
f) Helyi egyedi védelem alatt álló épület
fa) tetőfelületén reklámberendezés, antenna felépítmény nem helyezhető el;
fb) egyéb közterületről látható homlokzatán - a g) pontban foglaltak kivételével - reklámtábla, óriásplakát nem helyezhető el;
fc) elő-, vagy oldalkertjében, vagy a kerítésen (épületközben) reklám-, vagy hirdetőberendezés - a h) bekezdésben foglaltak kivételével - nem helyezhető el.
g) Helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton 1 m2-nél nagyobb reklámtábla nem helyezhető el kivéve, ha annak helyét az épület építésével egyidejűleg kiképezték;
h) A felirati tábla csak hagyományosan a bejárat mellett általában intézmény megnevezés feltüntetésére szerelhető fel.
i) Konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel “típus” jelleggel forgalmazott, vagy a homlokzathoz adaptálás nélkül rögzített valamely cég, üzletlánc “tipizált” reklámhordozója.
j) Közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, mérőórák, stb.) nem szerelhető fel. Védőtető, előtető, biztonsági rács, korlát, ernyő-szerkezetek, zászlótartó, virágláda-tartó, konzolos homlokzati lámpa, stb. felszerelése településképi bejelentési eljárás lefolytatásával lehetséges. Az árnyékolókra feliratok, és egyéb reklámok nem kerülhetnek.
16. Az egyedi védelem alatt álló táj- és kertépítészeti alkotásokra vonatkozó követelmények
27. § (1) Makó városi és városrészi jelentőségű védett zöldfelületeit a 6. melléklet tartalmazza:
(2) A városi jelentőségű védett zöldfelületek felújítását, módosítását csak kerttörténeti kutatással alátámasztott kertépítészeti terv alapján lehet elvégezni. A városi jelentőségű védett zöldfelületek területe más területfelhasználási kategóriába nem sorolható át.
(3) A városi jelentőségű védett zöldfelületek fasorainak egyedei csak akkor vághatók ki, ha a fák egészségi állapota, balesetveszély elhárítása vagy közegészségügyi szempontok azt elkerülhetetlenné teszik. A fák pótlásáról a főkertész véleménye szerint kell gondoskodni.
(4) Az e szakaszban foglaltaktól eltérni a Képviselő-testület döntése szerint lehet.
17. Helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
28. § (1) Helyi egyedi védettségű épület tömegét, homlokzatképzését, anyaghasználatát az eredeti állapotának megfelelő formában és méretben kell megtartani.
(2) A tetőtér beépítése csak az eredeti jellemzők – tetőhajlásszög, gerincmagasság, fedés anyaga – megtartása mellett, tetősík ablakok alkalmazásával engedélyezhető.
(3) Helyi egyedi védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően vagy – amennyiben az tartószerkezeti szakértői véleménnyel alátámasztott - az építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. Mindkét esetben a 8. § szerint kell eljárni az ingatlan tulajdonosának.
(4) A helyi egyedi védett, „A” kategóriába tartozó épület felújítása, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait;
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit;
c) homlokzati tagozatait;
d) homlokzati díszítőelemeit;
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit;
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének eredeti anyaghasználatát (káros anyagokat kivéve: pl. azbeszt).
(5) A helyi egyedi védett, „B” kategóriába tartozó épület felújítása, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) homlokzati tagozatait;
b) homlokzati díszítőelemeit;
c) nyílásrendjét, nyílásosztását;
(6) A felújítás során a korábbi szakszerűtlen átalakításokat meg kell szüntetni, az épülethez formailag és anyaghasználatban nem illő utólagos elemeket el kell távolítani, lehetőség szerint az eredeti (védett) állapotot kell visszaállítani.
(7) Az eredeti nyílászárókat lehetőség szerint javítani, restaurálni kell. Csere esetén csak az eredeti formával és anyaghasználattal megegyező nyílászáró építhető be. Üzletportáloknál az eredetitől formában és anyaghasználatban eltérő új szerkezet is beépíthető, ha annak építészeti minősége összhangban áll az épület építészeti értékeivel. Ennek elbírálásához főépítészi állásfoglalás szükséges.
(8) A helyi védett építmények homlokzatképzésénél a környezethez illeszkedő, vagy ha beazonosítható, az eredeti színt, színeket kell alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott árnyalati eltéréseket.
(9) Homlokzati hőszigetelés csak abban az esetben engedélyezhető, ha az a homlokzatfelületek és nyílászárók arányait nem módosítja, továbbá valamennyi díszítőelem az eredeti formájában rekonstruálható.
(10) A helyi védett épületek homlokzatait – zártsorú beépítés esetén az utcai homlokzatot - egységes színezéssel és anyaghasználattal lehet csak felújítani, lehetőség szerint egy időben. A nyílászárók cseréje, felújítása szakaszosan is végezhető.
(11) Utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a redőnytok nem látható módon van elhelyezve.
29. § (1) A „B” kategóriás helyi védettségű épület bővítése megengedett. Az új épület, építmény anyaghasználata az eredetitől eltérő is lehet, de az eredeti és új részeknek harmonikus egységet kell alkotniuk.
(2) A „B” kategóriás helyi védettségű épület bővítése esetén az új épületrész a jelenkor építészeti eszközeivel is alakítható a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeire való figyelemmel. A bővítmény tömege, a formai megoldások és az anyaghasználat a védett épület építészeti érvényesülését nem csökkentheti.
(3) Helyi egyedi védettségű épületegyüttes területén új építmény a jelenkor építészeti eszközeivel is építhető, de a formai megoldásoknak, anyaghasználatnak, színezésnek a helyi egyedi védettségű épületegyüttes karakterével, építészeti értékeivel összhangban kell állniuk.
30. § (1) A helyi védelem alatt álló köztéri műalkotások (Rendelet 5. melléklet e) felújítása, esetleges áthelyezése csak a Makovecz Bizottság jóváhagyásával történhet.
(2) A köztéri műalkotások elhelyezése esetén a környezetet meg kell tervezni és a főépítésszel egyeztetni kell.
(3) A helyi védelem alatt álló köztéri műalkotások közvetlen környezetében a megjelenést, rálátást zavaró utcabútor és köztéri bútor főépítészi egyeztetés szerint helyezhető el.
31. § Helyi védelemben részesülnek azon síremlékek, amelyek a város nevezetes polgárainak nyughelyei vagy helytörténeti és képzőművészeti jelentőséggel bírnak, továbbá nem állnak magasabb jogszabály szerinti védelem alatt.
18. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
32. § (1) Makó teljes közigazgatási területén, a település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak, további közművezetékek és járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
33. § (1) A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak, további közművezetékek és járulékos közműlétesítmények elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közmű-) területek,
b) közlekedési és közműterületek, valamint
c) gazdasági területek
d) külterületek, kivéve a (2) bekezdésben lehatárolt területeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területeken kizárólag a településképi szempontok figyelembevételével és a terület kezelőjének valamint a városi főépítésznek az írásos hozzájárulásával van lehetőség:
a) közparkok, közkertek területei
b) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek
c) vízgazdálkodási területek
d) természetközeli területek
e) utcaképi védelemmel érintett terület és
f) helyi egyedi védettségű épület, objektum 100 m-es környezete.
(3) A helyi területi védelem alatt álló területen a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni. Bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz.
(4) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél, formai kialakításánál figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.
(5) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések elhelyezésénél - utcavonalas beépítés esetén - előnyben részesítendő a kerítésbe integrált, vagy az alárendeltebb homlokzathoz illesztett megoldás.
(6) Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad vezetni.
19. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
34. § (1) Makó város közigazgatási területén reklámot, reklámhordozót, cégért kialakítani és elhelyezni vagy közzétenni kizárólag
a) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tvtv.),
b) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.),
c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § és
d) a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet előírásainak figyelembe vételével, településképi bejelentési eljárás alapján lehetséges.
(2) A város területén, közterületeken, köztulajdonban álló ingatlanokon és magánterületeken a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) a reklámok mérete tekintetében az országos előírásokon túl:
aa) helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton 1 m2-nél nagyobb reklámtábla nem helyezhető el kivéve, ha annak helyét az épület építésével egyidejűleg kiképezték.
ab) a 2. melléklet ben lehatárolt településszerkezeti védelem alatt álló területen , utcaképi védelem alá eső területen, helyi egyedi védett épületen, valamint a 2. függelék ben lehatárolt műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az adott épülethez megtervezett és elkészített, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású cégér elhelyezhető.
(3) A város területén a reklámok közzétételének, valamint reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben (a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Korm. rendelet) rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében évente összesen és legfeljebb tizenkét naptári hét időszakra eltérés engedélyezhető a Tvtv. 11/B. § (1) és (2) bekezdése, továbbá az Rr.-ben meghatározott tilalmak és követelmények alól;
b) Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezési kérelme esetén, az építési tevékenységnek az építési hálóval történő indokolt védelme idejére eltérés engedélyezhető a Tvtv. 2. § (4) bekezdésben foglalt szabálytól, amennyiben az érintettek vállalják, hogy építésinapló bejegyzéssel igazolják a felújítás megkezdését, vagy ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.
c) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni.
d) a nyilvánosság biztosítására – például a partnerségi egyeztetési rendeletben nevesített célok teljesítésére – szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.
20. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
35. § A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;
ab) arányos;
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó;
bb) minőséget képviselő;
bc) könnyen karbantartható;
bd) élénk színeket nem használó;
be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
21. Rendelkezés a szakmai konzultációról
36. § (1) Szakmai konzultációt kell lefolytatni a rendelet 36 .§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben, egyéb esetekben az ügyfél kérelmére kötelező lefolytatni
(2) A szakmai konzultáció alábbi településképi követelményekre terjed ki:
a) építmények anyag- és színhasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények az 1. melléklet alapján lehatárolt történeti belváros, telepszerű beépítés és a Vásárhelyi utca, Deák Ferenc utca, Úri utca valamint Kálvária utca mindkét oldala;
b) a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények az 1. melléklet alapján lehatárolt történeti belváros, telepszerű beépítés és a Vásárhelyi utca, Deák Ferenc utca, Úri utca valamint Kálvária utca mindkét oldala;
c) a helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények a 2. melléklet ben lehatárolt, utcaképi védelemmel érintett területen, valamint a 3. melléklet ben lehatárolt és a 4. melléklet ben felsorolt helyi egyedi védelem alatt álló épületek és ingatlanaik tekintetében;
d) az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése az 1. melléklet alapján lehatárolt történeti belváros, telepszerű beépítés és a Vásárhelyi utca, Deák Ferenc utca, Úri utca valamint Kálvária utca mindkét oldala;
e) reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények a település teljes közigazgatási területén;
f) egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelményekre az 1. melléklet alapján lehatárolt történeti belváros, telepszerű beépítés és a Vásárhelyi utca, Deák Ferenc utca, Úri utca valamint Kálvária utca mindkét oldala.
(3) A szakmai konzultáció lefolytatására vonatkozó kérelmet a települési főépítésznek címezve kell benyújtani írásban papír alapon vagy elektronikus úton.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) kérelmező nevét, címét, egyéb elérhetőségét;
b) a szakmai konzultációra kért településképi követelmény meghatározását, annak helyét, az érintett terület helyrajzi számát;
c) tervezett tevékenység rövid leírását;
d) műszaki leírást - amennyiben rendelkezésre áll;
e) reklám és reklámhordozó esetén annak ábrázolását.
(5) A hiánytalanul benyújtott kérelem beérkezését követően a települési főépítész 15 napon belül szakmai konzultációt tart a kérelmezővel, amelyről emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell:
a) a szakmai konzultáció helyét, idejét, és a résztvevők megnevezését;
b) a szakmai konzultáción tárgyalt településképi követelményt;
c) a felvetett javaslatokat;
d) a települési főépítész nyilatkozatait;
e) rögzíteni szükséges, hogy az elhangzott nyilatkozatok az Önkormányzatot kötik a településképi- bejelentési és kötelezési eljárás során.
(6) A szakmai konzultáció történhet személyesen, a Polgármesteri Hivatal hivatali helyiségében vagy szükség esetén a helyszínen.
(7) A szakmai konzultáció történhet elektronikus kapcsolattartás keretében (pl. e-mail, telefon), amennyiben a benyújtott kérelem anyagát a főépítész előzetesen megkapta, áttekintette és az egyeztetésben szereplő kérdések és az azokra adott főépítészi válaszok dokumentálásra kerülnek a főépítész részéről.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
22. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
37. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint – a 39. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt – építési engedélyhez nem kötött - építési munkák közül:
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,
b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának anyaghasználatát, osztását, vagy színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,
c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén,
d) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése vagy megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
e) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
f) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén,
g) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése vagy elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
h) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, vagy a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
i) közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,
j) szellőző- vagy klímaberendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
k) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.
(2) A 39. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan, építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak is településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.
(3) A 40 . § (1) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telepengedélyezési vagy bejelentési eljárás lefolytatását teszi szükségessé;
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, vagy
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, vagy a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet;
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti, gyalogos vagy kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
38. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a város teljes közigazgatási területén - az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött - mindennemű reklámhordozó, hirdetőfelület, hirdető-berendezés, cégfelirat, cégér elhelyezése esetén.
39. § (1) E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) műemléki környezetben, a műemlék épületek kivételével;
b) utcaképi védelem alatt álló területeken;
c) helyi építészeti védelem alatt álló épület és azok ingatlana területén;
(2) Belterületi közterületeken, zöldparkokban és közúti közlekedési területen tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkákra vonatkozóan.
(3) A helyi építési szabályzat szerinti telepszerű beépítésű településrészben az épületek utólagos homlokzati hőszigetelése, homlokzati színezése esetén.
23. A településképi bejelentés eljárási szabályai
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Makói Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda Hatósági Csoportjához benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul (a Rendelet 8. melléklet e). A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció PDF és JPG, JPEG formátumú lehet. A dokumentáció tartalmát a Hatósági Csoport ellenőrzi. A településképi bejelentési eljárásért az ügyfélnek (építtető vagy tervező) igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(2) A dokumentációnak – a kérelem tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot, szükség szerint
ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
ae) – amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot, vagy fotómontázst
b) a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása, módosítása esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ba) műszaki leírást, amely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat és technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
bc) (szükség szerint) alaprajzot, valamint
bd) (szükség szerint) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst,
c) a reklám és reklámhordozók elhelyezések esetében
ca) műszaki leírást,
cb) helyszínrajzot
cc) műszaki rajz, látványterv vagy fotómontázs
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenység a bejelentés alapján – a határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(4) Az eljárást a polgármester folytatja le, döntését a vonatkozó jogszabályi előírások mellett a települési főépítész szakmai véleményére alapozza. A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a 26/B. § (2) és (3) bekezdésében előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység vagy reklám illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy nem korlátozza.
(5) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a 26/B. § (2) és (3) bekezdésében előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, vagy reklám, reklámhordozó nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, vagy ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy nem korlátozza.
(6) A polgármester döntését a kérelem beérkezését követő 15 napon belül, hatósági határozatban veszi tudomásul vagy tiltja meg. A polgármester a tudomásul vételt feltételhez kötheti.
(7) Tiltó határozat esetén a döntést indokolni kell, továbbá a tiltó határozatban figyelmeztetni kell a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(8) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntése a települési főépítész szakmai véleményén alapul.
(9) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben, a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be Makó város Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő első rendes ülésén hozza meg.
(10) A bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(11) Amennyiben a polgármester a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor településképi kötelezési eljárást folytat le, vagy reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
(12) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati engedélyhez is kötött, úgy annak kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a tudomásulvételi határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
41. § (1) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés,
b) településképi bírság.
(2) A polgármester - hivatalból vagy kérelemre - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 26/E. §-a szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le:
a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a településképi bejelentés elmulasztása esetén;
c) kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén;
d) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a jelen rendeletben meghatározott településképi követelményeknek, valamint az általános illeszkedési szabályoknak.
e) az általános településképi követelmények be nem tartása esetén.
(3) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le és - szükség esetén hatósági határozat formájában - kötelezést bocsát ki.
(4) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész, a reklám, reklámhordozó:
a) felújítására,
b) átalakítására, vagy
c) elbontására kötelezheti.
42. § (1) A 39. § (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben 1.000.000 forint összegig terjedő pénzbírság (településképi bírság) szabható ki, mely a kötelezettség teljesítéséig ismételhető.
(2) A településképi bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni:
a) jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, vagy a jogsértéssel elért előny mértékét;
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát;
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát;
d) a jogsértő állapot időtartamát;
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát;
f) a jogsértést elkövető együttműködő magatartását;
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni.
(4) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel;
b) az előző pontban meghatározott fizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.
(5) A polgármester döntésével szemben, a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő első rendes ülésén hozza meg.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
24. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
43. § (1) Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete:
a) helyi építészeti védelem alatt;
b) utcaképi védelem alatt;
c) egyedileg nem védett épületként műemléki környezetben;
d) egyedileg nem védett épületként történeti belvárosi területen álló
építmények, épületek, épületegyüttesek, köztéri alkotások tulajdonosait, kezelőit és használóit támogatja.
(2) Azon fenntartási, felújítási munkákat lehet támogatásban részesíteni, melyek elvégzése:
a) a város sajátos jellegének megőrzésében jelentőséggel bíró építészeti érték fenntartását célozza, az építészeti karakter és az építészeti értékek megvédésére, megtartására vagy helyreállítására irányul.
b) az épületek közterületről látható homlokzatainak, tetőzetének felújítására, nyílászáróinak cseréjére irányul, így az épület megújításán túl a városképet is javítja.
44. § (1) Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete az adott éves költségvetési rendeletében állapítja meg a meghatározott támogatási keretösszeget.
(2) Az évente meghatározott támogatási keretösszeg felosztása pályázat alapján történik, amelynek kiírása a költségvetési rendelet elfogadását követően kerül közzétételére a jelen rendeletben foglaltak szerint.
(3) A megítélhető támogatás maximális összege a fenntartási vagy felújítási munka indokolt és elfogadott költségvetési összegének 50 %-a, de legfeljebb 1.000.000.- Ft, társasház közös pályázata esetén legfeljebb 3.000.000.-Ft.
(4) A támogatás előfinanszírozott, vissza nem térítendő és a még el nem végzett munkákra adható.
(5) Nem adható támogatás tervezési és értékvizsgálati munkarészek elkészítésére.
(6) A tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott fel nem használt keretösszeg mértékéig ismételt pályázati felhívás tehető közzé.
(7) A pályázati felhívásnak 43 .§-43. § -ban foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:
a) a támogatás formája, mértéke;
b) az elnyert támogatás kifizetésének módja, az elszámolás határideje;
c) az elbírálás szempontjai;
d) a beadás határideje;
e) az elbírálás határideje;
f) pályázati adatlap.
45. § (1) A támogatás iránti kérelmet a pályázati felhívásban rögzített feltételeknek megfelelően, a pályázati kiírás közzétételét követő 45 napon belül kell benyújtani, az önkormányzat által kiadott űrlapon. (a Rendelet 8. melléklet e)
(2) Támogatásra való jogosultságot hiteles tulajdoni lappal kell igazolni. Használók esetében a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát is csatolni kell. Ezen támogatási rendszer keretében nem támogatható a kizárólag önkormányzati tulajdonú építmény.
(3) A pályázónak az Önkormányzat vagy az önkormányzati tulajdonú közműszolgáltatók felé tartozása nem lehet. Erről igazolást kell benyújtani.
(4) A pályázathoz a 44. § (1) - (3) bekezdésben foglaltakon túl csatolandó dokumentumok:
a) jogerős építési engedély vagy örökségvédelmi engedély;
aa) műemléki környezet területen bárminemű felújítási munka,
ab) jogszabály alapján építési engedélyhez kötött felújítási munka esetén,
b) a helyi védelem alatt vagy a történeti belvárosi területen álló épületek nem építési engedélyhez kötött felújítási munkái esetében a polgármester településképi bejelentési eljárás keretében hozott hozzájáruló határozata.
c) A felújítási munkákról jogosult szakember által készített költségvetés. A költségvetésben csak a támogatással összefüggő munkanemek szerepelhetnek.
d) A pályázó nyilatkozata arról, hogy rendelkezik a költségvetésben szereplő összeg igényelt támogatáson felüli részével, továbbá, hogy a pályázati anyagában vállalt építési munkákat tárgyi évet követő év november 30-ig elvégzi, és a költségekkel elszámol.
46. § (1) A pályázatokról és a támogatás összegéről a Képviselő-testület dönt a Bizottság javaslata alapján.
(2) A Bizottság a települési főépítész szakmai véleménye és az (5) és (6) bekezdése szerinti szempontok alapján bírálja el a pályázatokat és javaslatot tesz a támogatás összegére.
(3) Az építésügyi hatóság
a) a beérkező pályázatokat formai szempontból ellenőrzi, és a hiánytalanul benyújtott pályázatokat továbbítja a települési főépítésznek szakmai véleményezésre.
b) a hiányosan benyújtott pályázatok kapcsán egy alkalommal, és a közléstől számított legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlási felhívást küld ki.
c) a hiánypótlás teljeskörű benyújtását követően az a) pontban foglaltak szerint jár el.
d) a hiánypótlási felhívásban foglaltak elmulasztása esetén a hiányos pályázatokat - további érdemi vizsgálat nélkül - elutasítja.
(4) A települési főépítész a véleményezésre átadott pályázatokat 15 napon belül értékeli. Szakvéleményében a támogatás feltételeként előírhatja korábbi szakszerűtlen felújítások, átalakítások megszüntetését, amelyeknek a Támogatási szerződésben meg kell jelennie.
(5) A pályázatok elbírálásánál és értékelésénél, valamint a támogatás összegének mérlegelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban előírt szempontoknak, tartalmi követelményeknek;
b) a pályázó rendelkezik-e a pályázatban meghatározott költségek támogatáson felüli részével;
c) a támogatás megítélésénél azon munkanemek nem vehetők figyelembe, amelyek a védettséggel nincsenek összefüggésben;
d) támogatás mértékét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen az építészeti értékkel, a műszaki állapottal és a keretgazdálkodás követelményeivel;
e) a felújítás várható hatása a városképre, az épület frekventált fekvése;
f) a pályázó korábban kapott-e támogatást ugyanazon épület felújítására;
g) települési főépítész által a pályázatokról készített építészeti szakvéleményt.
(6) További szempontok, hogy
a) ugyanazon építmény vagy épületegyüttes ugyanazon munkanemére, amely a tárgyévet megelőző két évben támogatásban részesült, pályázatot benyújtani nem lehet.
b) az a pályázó,
ba) aki az elnyert támogatást egyáltalán nem használja fel, a felújítást nem végzi el, a pályázatot követő két évben
bb) aki az elnyert támogatás legalább 50 %-át önhibájából nem használja fel, és a felújítást nem teljeskörűen végzi el, a pályázatot követő évben
támogatást nem kaphat.
47. § (1) Az Önkormányzat a pályázaton nyertes tulajdonost, kezelőt, vagy használót (továbbiakban: Támogatott) – a képviselő-testületi döntés megküldésével - írásban értesíti.
(2) Az értesítés közlésétől számított 30 napon belül az Önkormányzat támogatási szerződést (továbbiakban: Szerződés) köt a Támogatottal, melyben rögzítik a finanszírozási, felhasználási és egyéb vonatkozó feltételeket.
(3) A Szerződésben ki kell kötni a támogatás azonnali, egy összegben történő visszafizetését, ha a kedvezményezett elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy ha a 48. § (3) bekezdése alapján végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy támogatott a támogatást nem rendeltetésszerűen használta fel.
(4) Szerződő Felek a meghatározott cél meghiúsulása esetére a támogatási összeg és járulékai visszafizetése biztosítására a támogatási összeg és járulékai erejéig a szerződéssel jelzálogjogot, valamint a jelzálogjogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat alapítanak. A jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének felmerülő költségeit a támogató viseli.
(5) A Szerződéshez az Önkormányzat további adatokat kérhet Támogatottól, mely adatok közlésének vagy a Szerződés ellenjegyzésének megtagadása a támogatás elvesztését eredményezi.
48. § Az Önkormányzat a támogatás összegét a Szerződéskötést követő 15 napon belül folyósítja, a költségvetési számláját vezető pénzintézet útján, a támogatási szerződésben rögzített számlaszámra.
49. § A pénzügyi elszámolás benyújtásának és jóváhagyásának rendje:
(1) A Támogatottnak a Szerződésben meghatározott cél megvalósulását követő 30 napon belül - de legkésőbb a támogatás elnyerését követő év november 30-ig –a Makói Polgármesteri Hivatalhoz – annak a mindenkori Pályázati Kiírásban meghatározott szervezetéhez – be kell jelenteni.
(2) A bejelentéshez mellékelni kell a pályázaton elnyert teljes összeg és az önrész felhasználásáról szóló elszámolást és szakmai beszámolót: rövid, értékelő jelentést, szakmai beszámolót, elszámoló lapot és a felhasználást igazoló bizonylatokat (eredeti számlákat, banki utalás esetén a pénzügyi teljesítést igazoló bank-számlakivonatokat) és azok hitelesített másolatait.
(3) A bejelentést követő 15 napon belül az elkészült munkákat az építésügyi hatóság a települési főépítésszel vagy a műszaki csoport képviselőjével a helyszínen ellenőrzi.
(4) Amennyiben a Támogatott a Szerződésben meghatározott célt megvalósította és a költségekkel elszámolt, az erről szóló igazolást az építésügyi hatóság kiállítja.
(5) Ezen igazolás tartalmazza a jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom törlésének jóváhagyását. A bejegyzés törléséről Támogatott gondoskodik.
(6) Amennyiben Támogatott az elszámolást határnapig nem tudja benyújtani, tekintettel arra, hogy nem tudja a kivitelezést befejezni, kérheti a határidő meghosszabbítását, de erre csak kifejezetten indokolt esetben, a Bizottság jóváhagyó döntése alapján kerülhet sor.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
50. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
51. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról szóló 28/2017. (X.16.) önkormányzati rendelete; Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 27/2017. (X.16.) önkormányzati rendelet; és Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének a Makó város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 13/2006. (IV.27.) Makó ör. rendelete.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Makó Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2006. (VII. 13.) Makó ör. rendelete 32/B § (2) bekezdése; 33. § (7) bekezdése; 34. § (2 bekezdése); 35. § (4)-(5) bekezdései; 36. §-a; 41. § (1) b), d) pontjai; 44. § (4) bekezdése; 45. § (3) bekezdése; 51. § (1) bekezdése; 51/A§ (1)-(4) bekezdései; 53. § (1), (3), (4) bekezdései; 55. § (1) bekezdése; 56. § (1) bekezdése; 64. § (1)-(2), (4) bekezdései; és a 68. §-a.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Makó város környezetvédelméről szóló 18/2001.(VI.28.) MÖKT rendelete 30. § (3) bekezdése és 1. számú melléklete.
Hatályos: 2018. augusztus 1. napjától.