Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2001. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete

az Algyő Község Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről

Hatályos: 2023. 01. 01- 2024. 01. 31

Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2001. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete

az Algyő Község Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről

2023.01.01.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 3. § (1)-(2) bekezdése, 4. § (3) bekezdése, 19. §, 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, 23. § (3) bekezdése, 27. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdése, 34. § és 84. § (2) bekezdése (továbbiakban: lakástörvény) felhatalmazása alapján, az Algyő Község Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletére, valamint a lakbérek mértékére a következő rendeletet alkotja.

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse az Algyő Község Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed az Algyő Község Önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra (továbbiakban: önkormányzati lakás) – ideértve a lakástörvény hatálybalépésekor szolgálati bérlakásoknak minősülő lakásokat is.

2/A. § Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei

3. §

(1)Ahol a lakástörvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg.

(3)A Képviselőtestület minden évben meghatározza, hogy az adott év január 1-től december 31-ig várhatóan megüresedő önkormányzati lakások bérbeadásakor mely bérbeadási formák élveznek elsőbbséget.

(5)Az önkormányzat az önkormányzati lakások rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését minden naptári évben egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi.

b) A bérlő arra alkalmas időben az ellenőrzéshez szükséges bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

4. § (1) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.

(2) Önkormányzati lakás csak másik lakásra cserélhető.

(3)

(4) A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésével az albérleti jogviszony is megszűnik, az albérlő elhelyezéséről önmaga köteles gondoskodni.
(5) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe azzal a feltétellel, ha a lakásban, vagy a lakás egy részében folytatni kívánt tevékenység a lakosság szolgáltatásokkal való jobb ellátását szolgálja.

Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei

5. § Az önkormányzati lakásokat

(1)

a) szolgálati jelleggel,
b) lakáspályázat elnyerésének jogcímén (szociális helyzet és költség alapon történő bérbeadás),
c) a bérleti jogviszony folytatása jogcímén,
d) lakáscsere jogcímén és
e) elhelyezési kötelezettség jogcímén
f) rendeletben meghatározott közérdekű célok alapján lehet bérbe adni.
(2) Az önkormányzat tulajdonát képező lakások felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel

6. § (1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzat polgármesteri hivatalával vagy az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakóépületben lévő orvosi lakás annak adható bérbe, aki Algyő település háziorvosi teendőit látja el.

(3)

(4)

6/A/§ Bérbeadás közérdekű célból
(1) Közérdekű célok megvalósítása érdekében lehet bérlakást meghatározott időre bérbe adni, ha erre:
közfeladatot ellátó, vagy az önkormányzati alapellátás szempontjából szükséges szakember elhelyezése, vagy
katasztrófa, közveszély elhárítása miatt van szükség.

(2) A rendeletben meghatározott egyéb feltételektől az (1) bekezdésben foglalt esetekben a Képviselő-testület eltekinthet (rászorultság, pályázat, lakásigény mértéke stb.)

(3)

7. § (1) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(2) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni.

(3) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

a) ha a munkavállaló jelenleg súlyos lakáskörülmények között él,

b) ha a munkavállaló felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között,

c) ha munkavállaló hosszabb ideje áll közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban

d) ha a munkavállaló községben való letelepedése a település érdekét szolgálja.

(4) A 6. § (1)-(2) bekezdésében és 6/A. § (1)-(2) bekezdésében rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

Önkormányzati lakások bérbeadása pályázati elbírálással

8. § Önkormányzati lakások pályázati elbírálással

a) szociális helyzet vagy

b) piaci viszonyok

alapján adhatók bérbe.

9. § (1) Szociális helyzet alapján a pályázó természetes személy, cselekvőképes, magyar állampolgár, 18. életévét betöltött személy, aki erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik és a helyi szociális létesítmények és családsegítő szervek véleménye alapján rászorulónak minősül.

(2) Az önkormányzati lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek alapján rászorulónak minősül:

a. a pályázó és a vele együtt költöző személy a pályázat benyújtását megelőző 2 éven belül nem rendelkezhet 50 %-nál nagyobb hányadú, özvegyi vagy haszonélvezeti joggal nem terhelt lakástulajdonnal;
b. mind a bérlő családja, mind az együttköltöző közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a másfélszeresét, egyedülálló személy esetében a jövedelemhatár 50%-kal növelt értékét kell figyelembe venni, és
c. a bérlő családja nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70-szeresét meghaladja;
d. a bérlő a bérbeadást megelőző 5 éven belül nem mondott le önkormányzati lakása bérleti jogáról illetve, beköltöztethető ingatlanát nem idegenítette el;
e. szociális helyzete, lakhatási körülménye, eltartottak száma ezt indokolja;
f. a pályázó legalább 2 éves folyamatos algyői bejelentett lakóhellyel- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen Algyőn tartózkodik, vagy legalább 2 éves algyői munkaviszonnyal és algyői tartózkodási hellyel rendelkezik;
g. a pályázónak és a vele együtt költöző, nagykorú személyeknek is jövedelemmel kell rendelkeznie, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytatnia, vagy ezek hiányában a Munkaügyi Központtal valamint a Család és Gyermekjóléti Szolgálattal együtt kell működnie.
(3) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén egy évre szóló szerződést kell kötni a bérlővel.
(4) Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a jogos lakásigény mértéke:
a) két személyig legfeljebb két lakószoba;
b) öt személyig legfeljebb három lakószoba;
c) hat és annál több személy esetén háromnál több lakószoba.
(5) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az előírt feltételeknek, akkor kérelmére vele egy évre újabb bérleti szerződést kell kötni. Az erre irányuló kérelmet a határozott idő letelte előtt 30 nappal kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.
(6) Amennyiben a volt bérlő a szociális lakásokra vonatkozó feltételeknek nem felel meg, úgy a feltételek vállalása esetén a költség alapú bérbeadásra vonatkozó feltételek szerint kell vele bérleti szerződést kötni.
(7) Amennyiben a volt bérlő a költség alapú bérbeadás feltételeinek teljesítését nem vállalja, úgy a lakást a vele ott élőkkel együtt köteles 30 napon belül elhagyni.
(8) A pályázatot elnyert pályázó rendszeresen fizeti a közüzemi díjakat, amelynek 2 hónapot meghaladó elmaradást követően az Önkormányzat részről azonnali hatállyal megszüntethető a bérleti jogviszony.
(9) A pályázatot elnyert pályázó köteles az ingatlant, az ahhoz tartozó kertet, a kert területén található külső épületeket rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni, rendben tartani. Az Önkormányzat eseti ellenőrzést követően azonnali hatállyal megszüntetheti a bérleti jogviszonyt a fentiek be nem tartása esetén.
(10) A bérlő háziállatot az Önkormányzat engedélyével tarthat.

10. § (1) Önkormányzati lakás költségalapon történő bérbeadásakor a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni a bérlővel. A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.

(2)

(3) Önkormányzati lakás piaci viszonyok alapján történő bérbeadása során előnyt élveznek a 30 év alatti fiatal házasok.
(4) Költségalapon lehet a lakást meghatározott időre bérbe adni annak, aki a pályázatában a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(5)

A pályázati eljárás szabályai

11. § (1) A meghatározott feltételek szerinti pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot meg kell jelentetni az Algyői Hírmondóban és 15 napra közszemlére ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal folyosóján lévő hirdető táblán.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét és az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeket,

b) a meghirdetett önkormányzati lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat)

c) a lakbér összegét

d) az önkormányzati lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,

e) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét,

f) az egyéb pályázati feltételeket.

(3) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) azokat az adatokat, melyek azt igazolják, hogy a kiírt pályázati feltételeknek megfelel

b) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.

Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén

12. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit a lakástörvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult és

b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási – vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti – kötelezettségét teljesítette,

c) továbbá a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

A bérlőtársi szerződés

13. § .

(1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

a) a bérlő gyermeke (örökbe fogadott, mostoha-, és nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője) és

b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik

(3) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.

Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

14. § .

(1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén) és annak házastársán, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjén ) kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Polgármesteri Hivatalnál benyújtani

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a/ a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és
b/ a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

A lakbér mértéke

15. § (1) A lakások és helyiségek bérlője az állagmegóvó, üzemeltetési, felújítás költségek fedezetének megteremtésére lakbért fizet.

(2) A lakbér mértékét az önkormányzat évenként felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbér összegét.

A bérlő által fizetendő lakbér

16. § (1) A bérlő jelen rendelet 1. sz. mellékletében megállapított lakbért köteles megfizetni.

(2)

(3) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért minden hónap 10-ig köteles megfizetni az erre rendszeresített bizonylaton.
(4) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérlőjét 30 %-os bérleti díjkedvezmény illeti meg.

Lakbértámogatás

17. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha

a) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-szeres összegét és

b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50-szeresét meghaladja és

c) a fizetendő havi lakbér összege meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelmének 40 %-át.

(2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki

a) a lakó- vagy tartózkodási helye szerinti önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) pályázat útján, nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásban él,

c) akinek lakbérhátraléka van.

(3) A lakbértámogatás összege: a fizetendő havi lakbér 20 %-a. A bérlő a támogatás megállapítása után a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

(4) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell írásban benyújtani a jövedelem-igazolással együtt.

(5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a bérbeadó bírálja el.

(6) A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.

A lakásbérlet megszűnése

18. § .

(1) A szerződés megszűnik, ha

a) a bérbeadó és a bérlő a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,

b) a lakás megsemmisül;

c) az arra jogosult felmond;

d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;

e) a bérlő a lakást elcseréli;

f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése

19. § (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a lakástörvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.

(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első 6 hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 6-12 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

Helyiségbérlet szabályai

19/A. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és bérlő szerződése határozatlan vagy határozott időre, illetve feltétel bekövetkezéséig hozza létre A szerződést írásba kell foglalni.

(2) A helyiség bérbeadásának jogcímei:

a) pályázat

b) pályázati eljáráson kívül / önkormányzati érdek/

c) bérleti jogviszony folytatása

19/B §

(1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) pályázó nevét, címét a tevékenység folytatására jogosító engedély másolatát

b) a nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja

c) a konkrét ajánlatot.

(2) A pályázók közül azok részesülnek előnyben, akik a magasabb összegű bér fizetését vállalják.

(3) A bérlőt a pályázók közül a Képviselő-testület választja ki.

Helyiségek bérbeadása pályázati eljáráson kívül
19/C §
(1) Önkormányzati feladat ellátásához, vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységhez szükséges helyiség bérbeadása pályázati eljáráson kívül történik.
(2) A helyiségek bérleti díjában a bérlő és a bérbeadó szabadon állapodnak meg.
(3) Nem lehet bérbe adni helyiséget annak a személynek, akinek az önkormányzattal szemben adó-vagy bérleti díj hátraléka áll fenn.
(4) A bérlő bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet.
(5) A bérbeadó a bérleti jogviszonyt – a törvény keretei között- felmondással vagy közös megegyezéssel megszüntetheti.
(6) A bérleti jogviszony megszűnése után a helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. A használati díjra e rendelet 19. § (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen használni.
A lakások és helyiségek elidegenítése
19/D §
(1) A Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlását kizárólag azokra a lakásokra, és helyiségekre biztosítja, melyekre, illetőleg akiknek a Ltv. ezt lehetővé teszi.
(2) Elővásárlással érintett lakások eladása esetén:
a) a lakás vételárát ingatlan értékbecslő szakértői véleménye állapítja meg, a településen kialakult forgalmi értékek alapján
b) a szerződés megkötésekor az elővásárlásra jogosultnak a vételár 20%-át kell egy összegben megfizetni
c) a vételár fennmaradó részére 15 évi havi egyenlő részletfizetés adható a mindenkori jegybanki alapkamattal terhelten. Kamatmentességet engedélyezhet a Képviselő-testület, ha az elővásárlásra jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét.
d) szociális bérlakás megvásárlása esetén a Képviselőtestület 20%-os vételárkedvezményt adhat, ha az elővásárlásra jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét.
e) az elővásárlási ajánlatnak tartalmaznia kell az érintett ingatlan pontos címét, komfortfokozatát, az ingatlan megvásárlási értékét, a vevő által a szerződés megkötésekor fizetendő összeg nagyságát, a részletfizetés idejét, illetve azt, hogy az általa ajánlottakat egy hónapon belül teljesíti, ellenkező esetben az elővásárlási joga megszűnik.
(3) Részletvétel esetén az Önkormányzat a vételár hátralék erejéig jelzálogjogot, a részlefizetés időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlanra.
(4) A kedvezménnyel megvásárolt lakások 5 éven belüli elidegenítése esetén a nyújtott kedvezményt egy összegben vissza kell fizetni

Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

20. § A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

Záró rendelkezések

21. § Jelen rendelet 2001. augusztus 4-én lép hatályba.

1. melléklet a 15/2001. (VIII. 4.) önkormányzati rendelethez a 15/2001. (VIII. 4.) önkormányzati rendelethez

Algyő Nagyközség tulajdonát képező bérlakások jegyzéke és a bérleti díjak mértéke:
Algyő, Búvár u. 9. sz.
3 db 2 szobás ( 53 m 2 ) 36.7822,- Ft/hó 694,- Ft/m2
3 db 2 szobás ( 55 m 2 ) 38.170,- Ft/hó 694,- Ft/m2
1 db 2 szobás ( 54 m 2 ) 37.476,- Ft/hó 694,- Ft/m2
1 db 2 szobás ( 56 m 2 ) 38.864,- Ft/hó 694,- Ft/m2
3 db 3 szobás ( 70 m 2 ) 48.580,- Ft/hó 694,- Ft/m2
3 db 3 szobás ( 72 m 2 ) 49.968,- Ft/hó 694,- Ft/m2
Algyő, Egészségház u. 42. sz.
Emelet 1. lakás: ( 75,80 m 2 ) 52.605,- Ft/hó 694,- Ft/m2
Emelet 2. lakás: (50,80 m2) 35.255,- Ft/hó 694,- Ft/m2
Emelet 3. lakás: ( 79,5 m 2 ) 55.173,- Ft/hó 694,- Ft/m2
Emelet 4. lakás: (79,5 m2) 55.173,- Ft/hó 694,- Ft/m2