1. § A rendelet hatálya kiterjed

2. §¹ (1) A Közgyűlés a 2022. évi költségvetési bevételét 58 358 388 eFt-ban, azaz Ötvennyolcmilliárd-háromszázötvennyolcmillió-háromszáznyolcvannyolcezer forintban állapítja meg az alábbi bontásban:

(2) A Közgyűlés a 2022. évi költségvetési kiadását 101 005 671 eFt-ban, azaz Egyszázegymilliárd-ötmillió-hatszázhetvenegyezer forintban állapítja meg az alábbi bontásban:

(3) A Közgyűlés a 2022. évi költségvetési egyenlegét (a továbbiakban: Hiány) 42 647 283 eFt-ban, azaz Negyvenkétmilliárd-hatszáznegyvenhétmillió-kettőszáznyolcvanháromezer forintban állapítja meg.

(4) A Közgyűlés a Hiány belső finanszírozására szolgáló

(5) A Közgyűlés az irányító szervi támogatását 14 559 171 eFt-ban, azaz Tizennégymilliárd-ötszázötvenkilencmillió-egyszázhetvenegyezer forintban állapítja meg.

3. § A Közgyűlés egyedileg dönt folyószámlahitel, és fejlesztési célú hitel felvételéről, a kapcsolódó eljárásrendről és döntési jogosultságokról a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai és az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.

4. § (1) A 2. §-ban meghatározott bevételek, kiadások 2022. évi összevont pénzforgalmi mérlegét az 1., 2., 3. és 4. melléklet, az összevont bevételi és kiadási egyenlegét az 5. melléklet, a 2022. évi központi költségvetésből származó állami hozzájárulásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A 2. §-ban meghatározott 2022. évi bevételekből a költségvetési szervek bevételeit a törvényi előírásoknak megfelelő szerkezetben a 7. melléklet tartalmazza forrásonként, költségvetési szervenkénti bontásban.

(3) A 2. §-ban meghatározott 2022. évi kiadásokból a költségvetési szervek kiadásait a törvényi előírásoknak megfelelő szerkezetben a 8. melléklet tartalmazza kiemelt előirányzat csoportonként, költségvetési szervenkénti bontásban.

(4) A költségvetési szervek 2022. évi álláshelyeinek meghatározását költségvetési szervek szerinti bontásban a 9. melléklet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek bevételeit és kiadásait kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, valamint államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1., 2., 7., 8. és 11. melléklet, egységes rovatrend szerinti bontásban az 1., 2., 3., 4., 7., 8. és 10. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat 2022. évi költségvetési kiadásait feladatonként - elkülönítetten bemutatva az általános tartalék és céltartalék előirányzatait - a 10. melléklet, valamint a 11. melléklet tartalmazza.

(7) A 11. mellékletben szereplő „Ingatlangazdálkodási Alapból” az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 48/2010.(XII.14.) önkormányzati rendelet 13. §-a és a 15. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazásából származó kiadások teljesíthetők.

(8) A 11. mellékletben szereplő „Nemzetközi kapcsolatok és reprezentáció”, az „Ifjúsági feladatok, a Székesfehérvári Diáktanács és a Székesfehérvári Felsőoktatási Hallgatói Önkormányzat működése”, a „Székesfehérvári Érzékenyítő Program”, az „Önkormányzati közalapítványok támogatása (379/2016.(V.27.) Kgy. hat. alapján)”, a „Károlyi József Közalapítvány”, a „Térfigyelő kamerarendszer bővítése (közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása)”, az „Év közben jelentkező sportcélú kiadások”, az „Év közben jelentkező, társadalmi kapcsolatokkal összefüggő kiadások”, „Egyházi közösségek támogatása”, valamint a „Kulturális feladatokhoz kapcsolódó egyéb rendezvények” kiadási előirányzatok terhére kötelezettséget Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) vállalhat. A kötelezettségvállalás keretében támogatás nyújtható az önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet rendelkezései szerint. A „Kulturális feladatokhoz kapcsolódó egyéb rendezvények” kiadási előirányzaton belül elkülönített „Könyvkiadás” kiadási előirányzat terhére a Polgármester a Városi Levéltár és Kutatóintézet véleményének kikérését követően vállalhat kötelezettséget.

(9) A fejlesztési és üzemeltetési kiadások 2022. évi feladatonkénti előirányzatait a 12. melléklet tartalmazza. A Polgármester kötelezettséget vállalhat, vagy kifizetést teljesíthet a „Pályázat előkészítésére és önerő keret” kiadási előirányzat terhére

(10) A lakáselidegenítés tervezett előirányzatainak felhasználását a 13. melléklet tartalmazza. Az önkormányzati tulajdonú lakás- és nem lakáscélú helyiségek üzemeltetési költségeit és azok forrásait a 15. melléklet tartalmazza.

(11) A költségvetési szerveket érintő felújítási, fejlesztési kiadások 2022. évi feladatonkénti előirányzatait a 14. melléklet tartalmazza.

(12) A költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban a 16. melléklet tartalmazza.

(13) Az Önkormányzat 2022. évi előirányzat-felhasználási tervét a 17. melléklet tartalmazza.

(14) A több éves kihatással járó jelentősebb döntéseket évenkénti bontásban a 18. melléklet tartalmazza.

(15) Az európai uniós és hazai forrásból megvalósuló projektek támogatástartalmát 2015-2024. évekre vonatkozóan a 19. melléklet tartalmazza.

(16) A 2022. évi közvetett támogatásokat a 20. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A kiadások tekintetében az Önkormányzat hatályos rendeleteinek és a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítésigazolás, az érvényesítés, valamint az utalványozás rendjéről szóló polgármesteri és jegyzői utasítás, valamint az Intézmények vezetői utasítása előírásainak betartása kötelező.

(2) A költségvetési szervek a jóváhagyott kiadási előirányzataikat nem léphetik túl. A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállasokkal és más fizetési kötelezettségekkel - ideértve a jogszabályon, jogerős, illetve végleges, azonnal végrehajthatónak nyilvánított vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más előíráson alapuló fizetési kötelezettséget - csökkentett összegű kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

(3) A költségvetési szervek költségvetési évre vonatkozó kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30. napjáig megtörténik.

(4) Az éves költségvetés végrehajtása során a költségvetési szervek az árubeszerzéseik, építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése során kötelesek a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait alkalmazni.

(5) A 21. melléklet szerint a költségvetési szervek jóváhagyott kiadási előirányzatán belül kiemelt dologi előirányzatként kell kezelni:

(6) A kiemelt előirányzatok terhére más kiadás nem teljesíthető.

(7) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek a házipénztárukból kifizetést készpénzben az alábbi jogcímeken teljesíthetnek:

(8) A Polgármester és a költségvetési szerv vezetője indokolt esetben saját hatáskörében írásban dönthet a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően a készpénzben teljesíthető készpénzkifizetésről.

6. § (1) Az e rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadások közötti átcsoportosításokról a (4), (5) és (10) bekezdésben foglaltak kivételével a Közgyűlés dönt.

(2) A költségvetési szervek jóváhagyott közhatalmi bevételeik, működési bevételeik és felhalmozási bevételeik költségvetési bevételi előirányzatainak eredeti vagy módosított előirányzatain felül teljesített többletbevételeinek felhasználását a Közgyűlés engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosításával. A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt az Önkormányzat fizetési számlájára kell befizetni a döntés közlésétől számított öt napon belül.

(3) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év költségvetési bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

(4) A költségvetési év során a költségvetési szerv átalakítása és a költségvetési szerv közfeladatának más költségvetési szerv részére történő átadása esetén az átalakítással érintett költségvetési szerv jogutódja, valamint a közfeladatot más költségvetési szervtől átvevő költségvetési szerv a jogelőd költségvetési szervnél az átalakítás, illetve a közfeladat átvételének napjáig jóváhagyott, de pénzügyileg nem teljesített költségvetési bevételi előirányzatokkal a költségvetési bevételi előirányzatait megnövelheti.

(5) A költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók a (6) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(6) Költségvetési szervek személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzata

(7) Az Intézménynél keletkező többletbevételből és többlet önkormányzati támogatásból az Intézmény személyi juttatások rovatának előirányzata nem növelhető az Intézményben közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, munkaviszonyban foglalkoztatott részére olyan kereset-kiegészítés biztosítása céljából, amelynek juttatási célja, feltételei és módja megfelel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) bekezdésében leírtaknak, ide nem értve az erre irányuló egyedi döntés alapján vagy a pályázati forrásból, egyedi támogatásból, a pályázat, támogatási szerződés előírásainak betartásával történő kereset-kiegészítést.

(8) A költségvetési szervek jóváhagyott álláshelye csak a Közgyűlés jóváhagyásával módosítható. A 9. mellékletben a Szent István Király Múzeum részére jóváhagyott álláshelyek közül 20 álláshely kizárólag olyan arányban és arra az időtartamra tölthető be, amely arányban és időtartamra vonatkozóan az intézmény a régészeti feladata, ásatási segédmunka biztosítása ellátására olyan hatályos szerződéssel rendelkezik, amely ezen álláshelyen foglalkoztatottak valamennyi költségének fedezetét biztosítja.

(9) A költségvetési szervek a költségvetésüket érintő előirányzat-módosítási igényeiket negyedévente, de legkésőbb a tárgyévet követő január 30. napjáig jelzik. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője gondoskodik arról, hogy legkésőbb a tárgyévet követő február 25. napjáig a módosítással érintett előirányzatok és rendelkezések átvezetése megtörténjen.

(10) A Polgármester az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (2) bekezdésére figyelemmel jogosult az e rendeletben megjelenő valamennyi bevételi és kiadási előirányzat módosítására, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra.

(11) A Közgyűlés a (3), (5), (9) és (10) bekezdés szerinti előirányzat módosítás, előirányzat átcsoportosítás alapján negyedévente, de legkésőbb 2023. február 25-ig - 2022. december 31-ei hatállyal – e rendeletet módosítja.

7. § (1) A költségvetési szerv költségvetési maradványát - annak elvonásra kerülő és felhasználható összegét - a Közgyűlés adott évi zárszámadási rendeletében hagyja jóvá.

(2) A költségvetési maradvány terhére olyan tartós kötelezettség nem vállalható, mely önkormányzati többlettámogatási igénnyel jár.

8. § (1) A költségvetési szerveknél a személyi juttatások rovatai előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. A feladatelmaradás, feladatváltozás miatti személyi juttatások előirányzatának megtakarítása terhére kötelezettség nem vállalható. Feladatelmaradásnak minősül az intézményi hatáskörben a bérmegtakarítás terhére megállapított határozatlan idejű kereset-kiegészítés és címpótlék is attól az időponttól, mikortól a kedvezményezett dolgozó foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.

(2) A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen, és abból többletszükséglet a jóváhagyott előirányzathoz képest ne keletkezzék.

(3) Az Önkormányzat a fenntartásában működő költségvetési szervek részére az általuk foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknak (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) béren kívüli juttatásként kafetéria juttatást (a továbbiakban: kafetéria juttatás) biztosít azzal, hogy az Intézmények részére a kafetéria juttatás céljára bruttó 150 328 Ft/év/álláshely összegű fedezetet biztosít, amely tartalmazza a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek fedezetét is.

(4) Az Intézmények vezetői megállapítják a kafetéria juttatás részletes szabályait, az elszámolás és visszatérítés rendjét, továbbá az egyes foglalkoztatottakat ténylegesen megillető juttatás mértékét az alábbi feltételek együttes figyelembevételével:

9. § (1) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályban meghatározott kis összegű értékhatárt egyenként meghaladó, de az 500 eFt-ot el nem érő, egy évnél régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről a Polgármester - a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság javaslata alapján hozott - egyedi, esetenkénti döntését követően intézkedhetnek. A vonatkozó jogszabályban meghatározott kis összegű értékhatárt egyenként meghaladó, de az 500 eFt-ot el nem érő, egy évnél nem régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről rendkívüli esetben a Polgármester által az Önkormányzat érdekeire tekintettel, az adós (kötelezett) kérelmére, a követelés jogalapjául szolgáló jogviszonyból fakadó valamennyi körülmény figyelembevételével - a Pénzügyi, Költségvetési, Jogi Bizottság javaslata alapján - hozott egyedi, esetenkénti döntését követően intézkedhetnek.

(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek egyenként 500 eFt-ot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről a Közgyűlés egyedi döntését követően intézkedhetnek. Az egyenként 500 eFt-ot meghaladó, egy évnél nem régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről rendkívüli esetben a Közgyűlés által az Önkormányzat érdekeire tekintettel, az adós (kötelezett) kérelmére, a követelés jogalapjául szolgáló jogviszonyból fakadó valamennyi körülmény figyelembevételével hozott egyedi döntését követően intézkedhetnek.

(3) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályban meghatározott kis összegű értékhatárt egyenként meghaladó, egy évnél régebben fennálló, adók módjára behajtható követeléseiket - amennyiben a hátralékos címe szerint területileg illetékes adóhatóság a követelés behajtását eredménytelenként mutatja ki - nyilvántartásaikból kivezethetik.

(4) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a vonatkozó jogszabályban megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kötelezettek.

(5) A költségvetési szervek - kivéve az előadó-művészeti intézmények - a vagyonmérlegükben kimutatott és a feladataik ellátása során feleslegessé váló, 500 eFt egyedi könyv szerinti érték alatt nyilvántartott ingóságaikat (tárgyi eszközöket és a forgóeszközöket) értékesíthetik vagy selejtezhetik azzal, hogy az értékesítésből vagy selejtezésből származó bevétel kizárólag az alaptevékenységük ellátására használható fel. Az előadó-művészeti intézmények a vagyonmérlegükben kimutatott és a feladataik ellátása során feleslegessé váló, 500 eFt egyedi könyv szerinti érték alatt nyilvántartott ingóságaikat (tárgyi eszközöket és a forgóeszközöket) csak Közgyűlési engedéllyel értékesíthetik, selejtezhetik. Az értékesítésből vagy selejtezésből származó bevétel felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

(6) A költségvetési szervek a vagyonmérlegükben kimutatott és a feladataik ellátása során feleslegessé váló, 500 eFt egyedi könyv szerinti érték felett nyilvántartott ingóságaikat (tárgyi eszközöket és a forgóeszközöket) csak Közgyűlési engedéllyel értékesíthetik, selejtezhetik. Az értékesítésből, selejtezésből származó bevétel felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

10. § (1) A Közgyűlés meghatározott célokra, feladatokra kereteket, alapokat, hoz létre a (2) és (4)–(13) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A Polgármester jogosult az élet-, egészség-, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: vis maior) megelőzése, megszüntetése érdekében, a szükséges mértékben kötelezettséget vállalni. A vis maior helyzet esetében jogosult az azonnali intézkedésre, szóbeli, írásbeli kötelezettségvállalásra. A Polgármester az előirányzat felhasználásáról köteles a Közgyűlést a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet keretében tájékoztatni.

(3) A Polgármester (2) bekezdésben foglalt intézkedései során szükség esetén az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet rendelkezéseitől eltérő intézkedést hozhat, amelyről a Közgyűlés legközelebbi ülésén köteles beszámolni.

(4) A „VIII. Támogatási keretek, alapok” előirányzatait a 11. melléklet tartalmazza.

(5) A Kulturális Alap, az Ifjúsági Alap, a Sport Alap, a Nemzetiségi Alap és a Társadalmi Felelősségvállalási Alap előirányzatai felhasználásáról a Humán Közszolgálati Szakbizottság - a költségvetési évet megelőző évben a Humán Közszolgálati Szakbizottság által hozott döntések szerinti kötelezettségvállalással terhelt előirányzat részek kivételével - dönt.

(6) Az egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési célra szolgáló Közösségi Alap felosztásáról, felhasználásáról a Polgármester jogosult dönteni. Ezen Alapok terhére támogatás is nyújtható a támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályai szerint.

(7) A Városüzemeltetési keret településfejlesztési, településrendezési, épített és természeti környezet védelmi, vízrendezési, csapadékvízelvezetési, csatornázási, településtisztasági, köztemető fenntartási, helyi közutak és közterületek fenntartási, és fejlesztési, köztisztasági és településtisztasági, tűzvédelemi és közbiztonsági, óvodai, oktatási, egészségügyi alapellátási, szociális ellátási, gyermek és ifjúságvédelemi, közművelődési és művészeti tevékenységi, nemzetiségi, idősügyi, állategészségügyi, továbbá a sporttal és egészséges életmóddal összefüggő célokra, feladatokra, a célok érvényesülését szolgáló tevékenységekre, programokra, támogatás nyújtására fordítható. A Városüzemeltetési keret felosztásáról a Városüzemeltetési Szakbizottság elnökének javaslata alapján a Városüzemeltetési Szakbizottság dönt azzal, hogy a keret terhére történő támogatás nyújtása esetén az önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárni.

(8) A Társadalmi Felelősségvállalási Alap összegének - a költségvetési évet megelőző évben a Humán Közszolgálati Szakbizottság által hozott döntések szerinti kötelezettségvállalással terhelt előirányzat részek kivételével - cél szerinti felosztását a 22. melléklet tartalmazza.

(9) A Nemzetiségi Alap felosztásáról a Humán Közszolgálati Szakbizottság pályázati eljárás keretében dönt.

(10) A Polgármesteri keretként biztosított előirányzat felhasználásáról - a költségvetési évet megelőző évben a Polgármester által hozott döntések szerinti kötelezettségvállalással terhelt előirányzat részek kivételével - a Polgármester dönt.

(11) A Környezetvédelmi Alapban elkülönített előirányzat felosztását a 23. melléklet tartalmazza. A környezetvédelmi célonkénti felhasználási, gazdálkodási rendet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzati Környezetvédelmi Alapjáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(12) A Közgyűlés az idegenforgalmi adóból származó bevételeit a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásának részbeni finanszírozására fordítja.

(13) A Képviselői Alap felhasználását a Képviselői Alapról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(14) A (2) és az (5)–(10) bekezdésben foglaltak szerint a hatáskörükbe rendelt előirányzatok felhasználásáról a döntési hatáskörrel rendelkező Polgármester, a Humán Közszolgálati Szakbizottság és a Városüzemeltetési Szakbizottság a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet keretében köteles a Közgyűlést tájékoztatni.

(15) A Székesfehérvári Csemete Alapítvánnyal a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátására 2000. december 29. napján kötött ellátási szerződésben rögzített férőhelyszámra az Önkormányzat 2022. évben 350 000 Ft/év/férőhely támogatási összeget biztosít.

(16) A Székesfehérvár Belvárosi Református Egyházközséggel az óvodai köznevelési közszolgáltatási feladatok ellátására 2018. február 27. napján kötött köznevelési szerződésben rögzített férőhelyszámra az Önkormányzat 2022. évben 24 700 Ft/év/férőhely támogatási összeget biztosít.

(17) Az „Aranyeső” Alapítvány az egészséges emberért alapítvánnyal az óvodai köznevelési közszolgáltatási feladatok ellátására 2017. július 11. napján kötött köznevelési szerződésben rögzített férőhelyszámra 2022. évben 78 900 Ft/év/férőhely támogatási összeget biztosít.

(18) A 11. mellékletben meghatározott támogatások tekintetében - az e rendeletben meghatározott eltérésekkel - az önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy a Polgármester jogosult a támogatásról szóló döntés további főbb tartalmi elemeinek meghatározására az önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet értelemszerű alkalmazásával.

(19) Az önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján odaítélt támogatás nyújtásának feltétele, hogy a támogatott vállalja az Önkormányzat kommunikációs céljainak megvalósításában való együttműködést, melynek - a támogatás mértéke és célja figyelembevételével kialakított - módját a támogatás átadásáról szóló megállapodás tartalmazza.

(20) A „Víziközmű-fejlesztési Alap” a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szabályozására figyelemmel a Közgyűlés egyedi döntése alapján használható fel. A Víziközmű-fejlesztési Alapban szereplő „Rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatok”, valamint a „Műszaki ellenőri feladatok ellátása” kiadási előirányzat terhére kötelezettséget a Polgármester vállalhat, kivéve a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben.

(21) A Közgyűlés - külön jogszabályban nem szabályozott esetekben - az államháztartáson kívüli forrás átvételéről, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2020. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 36. pontjában meghatározott kivételekkel, az átvételhez kapcsolódó eljárásrendről, a forrás felhasználásáról, az elszámolás szabályairól egyedileg dönt, a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel.

(22) A Közgyűlés vagy az átruházott hatáskör címzettje az államháztartáson kívüli forrás átadásáról e rendeletben és más önkormányzati rendeletben meghatározottakra figyelemmel egyedileg dönt.

11. § A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2022. évi működésének általános támogatására a Közgyűlés 3 500 eFt-ot biztosít az alábbi bontásban:

12. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.

13. § E rendelet rendelkezéseit 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.