Etyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

Hatályos: 2023. 02. 02- 2023. 02. 16

Etyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

2023.02.02.

Etyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, valamint a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (3) és (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a közterületek használatáról a következőket rendeli el:

A rendelet célja, hatálya

1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek meghatározzák a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, a közterület-használati díj mértékét, fizetésének módját.

2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed

a) az önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészletekre,

b) az önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, illetőleg építmény közhasználatra átadott részére,

c) az önkormányzat tulajdonában álló közutak, járdák nem közlekedési célú igénybevételére.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a közterületet használó természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a kereskedelemről szóló törvény szerinti piacokra és vásárokra.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) A rendelet alkalmazása tekintetében:

a) a) árusító és egyéb építmény: hírlap, könyv, vagy egyéb, közterületen árusítható termékek árusítására szolgáló pavilon, sátor,

b) árusítás közterületen:

ba) alkalmi árusítás: 20 napot meg nem haladó ideig tartó közterületi árusítás (pl.: karácsonyi, szilveszteri termékek, fenyőfa értékesítése, a halottak napjához kapcsolódó virág- és kegytárgy-értékesítés),

bb) idényjellegű árusítás: az időszakonként megismétlődő, szezonális termékek közterületi árusítása (többek között: zöldség, gyümölcs, virág),

bc) kitelepült árusítás: a közterülettel határos üzletek közterületen történő árusítása, mely árusító hely az üzlet homlokzati síkjától mért 2 méter széles területnagyságot nem haladhatja meg. (Ide kell érteni az engedéllyel rendelkező vendéglátó-ipari előkert területén történő kitelepült árusítást is.),

c) kitelepült vendéglátás: a közterülettel határos vendéglátóipari egységek közterületen történő vendéglátóipari tevékenysége,

d) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározott ingatlan,

e) mozgóárusítás: mozgással járó, de mozgóboltnak nem minősülő közterületen folytatott kereskedelmi tevékenység (kosár, tricikli, fagylaltoskocsi),

f) mozgóbolt: önjáró, vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.

(2) Használaton kívüli gépjármű: az üzemképtelen, a roncs-, továbbá az elhagyott gépjármű.

a) üzemképtelen gépjármű: minden olyan jármű, amely hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, továbbá az is, amely baleset folytán megsérült;

b) roncs gépjármű: minden olyan ingó dolog, amely rendeltetését tekintve nyilvánvalóan a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálja, és amely látható állapotát tekintve a forgalomba való visszahelyezésre már alkalmatlan;

c) elhagyott gépjármű: minden olyan közúti közlekedésre alkalmas és hatósági jelzéssel rendelkező jármű, és amelyet az észlelésére vonatkozó bejelentéstől számítva a közterületen legalább hat hónapot meghaladóan úgy tárolnak, hogy azzal a forgalomban nem vesznek részt, és közterület-használati engedéllyel nem rendelkeznek.

A közterület használata és a közterület-használati engedély

4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja. A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(2) Reklám, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közterületi elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

(3) A közterület-használati engedélyről való döntés önkormányzati hatósági ügy. A döntést átruházott hatáskörben a polgármester hozza meg.

5. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.

(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni:

1. a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, üzleti védőtető, mindenféle hirdető-berendezés egyéb alternatív reklámhordozó (szendvicsember, fényreklám, hirdetési céllal elhelyezett gépjármű, stb.), cég- és címtábla elhelyezésére,
2. önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,
3. árusítófülke és árusító asztal elhelyezésére,
4. alkalmi, idényjellegű, és kitelepült árusításra,
5. építési munkával kapcsolatos építőanyag, különböző méretű konténer elhelyezésére, állványozásra, lakókocsi, lakó konténer tárolására,
6. építési törmelék elhelyezésére,
7. kitelepült vendéglátásra, vendéglátó-ipari előkert céljára,
8. mozgóbolti kereskedelmi tevékenységre, mozgóárusításra,
9. üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,
10. cirkuszi és mutatványos tevékenység céljára,
11. üzemképtelen, vagy elhagyott gépjármű 10 napot meghaladó tárolására,
12. 3,5 tonna össztömeget meghaladó teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi, autóbusz közterületen történő ideiglenes elhelyezésére azzal, hogy ezekre legfeljebb 30 napra szóló engedély adható ki,
13. sport-, kulturális- és gasztronómiai rendezvény tartásához,
l4. Egyéb, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdésében meghatározott rendeltetéstől eltérő közterület-használat esetén.

6. § (1) Nem kell közterület használati engedély:

1. a közterületen elhelyezett távközlési kábelek, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárítása érdekében végzett munkák elvégzésére a szükséges mértékben és 72 órát meg nem haladó időtartamra;

2. közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai, hírközlési tevékenységgel kapcsolatos berendezések és létesítmények közterületen történő elhelyezéséhez,

3. közműszolgáltatóknak, és köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű tevékenysége és létesítményei elhelyezéséhez;

4. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a mentők, valamint a vízügyi szolgálat ideiglenes építményei, eszközei, berendezései elhelyezéséhez ;

5. a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében a lakossági lom, illetve a zöldhulladék elhelyezéséhez legfeljebb 48 óra időtartamra,

6. önkormányzati rendezvény esetén az önkormányzat költségvetési szerveinek, gazdasági társaságának,

7. az önkormányzat költségvetése, állami, és európai uniós támogatás terhére megvalósuló bármely építési munkával összefüggő közterület-használat esetén,

8. köztárgyak (szobor, köztéri padok, stb.) önkormányzat által történő elhelyezésére.

(2) Nem adható közterület használati engedély:

1. építményként telepített és üzemeltetett járművekből történő árusításhoz, (pl. nem önjáró lakó- büfékocsi),

2. roncs gépjármű tárolására,

3. olyan területre, ahol a helyfoglalás a gyalogos- vagy járműközlekedést akadályozza, illetve annak biztonságát veszélyezteti,

4. közutak mentén azon területsávokra, ahová a tervezési szabványoknak megfelelően közlekedési (forgalomtechnikai) eszközök kerülhetnek elhelyezésre,

5. a lakosság nyugalmát erősen zavaró vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére,

6. annak a kérelmezőnek, akinek a kérelem benyújtásakor a közterület-használattal összefüggésben tartozása, vagy teljesítetlen kötelezettsége áll fenn.

A mozgóképről szóló törvény szerinti közterületi filmforgatások jóváhagyásának különös szabályai

7. § (1) A közterületeknek a mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétele (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás megtagadásáról, a jóváhagyás egyedi feltételeinek meghatározásáról, a kérelmezővel tartott egyeztetés eredményének jóváhagyásáról, és a jogellenes közterület-használat következményeiről - jelen rendeletben foglalt szempontoknak és szabályoknak megfelelően - a polgármester dönt.

(3) A közterület-használati díjat a mozgóképről szóló törvényben foglalt díjtételek mindenkori mértéke alapján kell meghatározni.

(4) A polgármester mentesítheti a közterület-használati díjfizetési kötelezettség alól a kérelmezőt, vagy díjkedvezményt állapíthat meg, ha a forgatni tervezett film ismeretterjesztő témájú, a települést mutatja be, vagy az önkormányzat rendezvényeiről készül.

(5) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület használati engedélyt olyan időtartamra kell meghosszabbítani és a közterület használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(6) Jogellenes a filmforgatási célú közterület-használat, ha a közterület-használatra a hatósági szerződésben foglaltakat megszegve, vagy hatósági szerződés nélkül kerül sor.

(7) A filmforgatási célú közterület-használat megszűnését követően a használó köteles a közterület eredeti állapotát helyreállítani, az esetlegesen okozott környezet-szennyezést megszüntetni, a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.

Az engedélyezési eljárás

8. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelemmel kell lenni a településképi, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokra, kereskedelmi és turisztikai szempontokra.

(2) Az engedélyezési eljárás során lefolytatott hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásáról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szabályai az irányadóak.

(3) A közterületeken a közterület-használat engedélyezése – annak célját tekintve – eltérő feltételekhez köthető, részben vagy teljes egészében korlátozható, illetve megtiltható.

(4) Kereskedelemmel, vendéglátással kapcsolatos kérelmek elbírálása során a polgármester köteles beszerezni a kereskedelmi hatóság véleményét.

(5) Amennyiben a tervezett közterület-használathoz a vonatkozó jogszabályok szerint közútkezelői hozzájárulás szükséges, a polgármester a hozzájárulást a közterület-használat engedélyezéséről rendelkező határozatába foglalja.

(6) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb (különösen építésügyi, egészségügyi, rendészeti) hatósági engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzését.

9. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) A kérelmet az erre a célra rendszeresített, e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon az Etyeki Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(3) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít. A közterület-használatot csak végleges engedély birtokában lehet megkezdeni.

10. § (1) A közterület használata meghatározott időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig, vagy visszavonásig engedélyezhető.

(2) A közterület-használati engedélynek - az Ákr.-ben foglalt elemeken túl - tartalmaznia kell:

a) a jogosult és a közterület-használatban közreműködők személyes adatait,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély érvényes,

c) a közterület-használat helyének, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedély megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét,

e) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, ütemezését, díjmentesség esetén annak tényét,

f) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a településképi követelményeket, a környezetvédelmi, munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

g) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

h) a közterület-használat átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati engedély kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,

i) a közterület engedélyben foglaltaktól eltérő használatának következményeit.

(3) A meghatározott időre szóló engedély érvényessége kérelemre meghosszabbítható, illetve meghatározott időszakra szüneteltethető. A kérelmet legkésőbb a lejárat vagy a szünetelés megkezdése előtt 15 nappal be kell nyújtani.

A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja

11. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. A díj mértékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. A közterület-használati díjak napi, havi vagy éves időtartamra szólnak. A mellékletben szereplő díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(2) A közterület-használati díj megfizetése a meghatározott időtartamú használat esetén az érvényes engedély kiadásakor egyösszegben, folyamatos közterület-használat esetén negyedévre előre, az első hónap első napjáig esedékes. A jogosult köteles a befizetett bizonylatot elektronikus úton vagy személyesen bemutatni az engedélyben meghatározottak szerint.

(3) A jogosult kérelmére a polgármester eltekinthet a (2) bekezdés alkalmazásától.

(4) A közterület-használati díj kiszámításánál:

a) minden megkezdett m2-t teljes m2-nek, míg az alkalmazandó időmértéknek megfelelően (nap, hónap) minden megkezdett időtartamot egésznek kell számítani,

b) közterületi árusítás céljára adott engedély esetén a ténylegesen elfoglalt terület nagyságát kell alapul venni,

c) a hirdető-berendezéseknél a hirdetőfelületet, és amennyiben az igénybe vett csatlakozó terület mértéke az 1 m2-t meghaladja, annak nagyságát is figyelembe kell venni,

d) a létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított területét kell figyelembe venni. A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter, folyóméter egész négyzetméternek, folyóméternek számít.

(5) A közterület-használati díjat az engedélyben rögzített teljes időtartamra, a közterület tényleges használatára tekintet nélkül kell megfizetni.

12. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) elektromos töltőoszlop és kiszolgáló területének létesítése esetén,

b) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített megállóhelyek (ideértve a menetrend szerint végzett tömegközlekedést) és a kapcsolódó jegyértékesítő automaták közterület-használata esetén,

c) jótékonysági rendezvények esetén.

13. § Kérelemre a polgármester – indokolással ellátott – mentességet, vagy díjkedvezményt adhat:

a) a társadalmi, és civil szervezeteknek akkor, ha a rendezvényük kultúrával, sporttal, egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, vagy állatvédelemmel összefüggő szemléletformálásra irányul, és a rendezvényen belépődíjat nem szednek, és árusítás nem történik,

b) amennyiben a hirdető-berendezés reklámfelületének legalább 50 %-a közérdekű információt tartalmaz, az irányadó díjtétel 50%-a mértékéig.

A jogellenes közterület-használat következményei

14. § (1) Aki engedélyhez kötött esetben közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ (a továbbiakban együtt: jogellenes közterület-használat) az engedélyező hatóság felhívására köteles a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – 8 napon belül helyreállítani.

(2) Amennyiben a jogellenes közterület használatot az érintett nem szünteti meg, úgy az önkormányzat az érintett költségére és veszélyére gondoskodik az eredeti állapot visszaállításáról.

(3) Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően használ, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, és a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint közigazgatási bírsággal sújtható.

Dohányzás közterületen

15. § (1) Tilos a dohányzás a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szerinti közterületeken.

(2) A dohányzási korlátozás betartását a közterület-felügyelő is ellenőrizheti és tettenérés esetén a törvényben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.

Záró rendelkezések

16. §1

17. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.

1

A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.