1. § (1) E rendelet vonatkozásában:

• a) a jövedelem,
• b) a vagyon,
• c) a család,
• d) a közeli hozzátartozó:
• e) az egyedül élő,
• f) a háztartás,
• g) a rendszeres pénzellátás,
• h) a keresőtevékenység és
• i) az egyedülálló

fogalma a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc tv.) 4. § (1) bekezdésének a)-f), i)-j), l) pontjai szerint kerül alkalmazásra.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e rendelet alkalmazásában nem minősülnek jövedelemnek a Szoc tv. 4. § (1a) bekezdésében meghatározottak.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségeknek minősülnek a Szoc tv. 4. § (1b) bekezdésében meghatározottak.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősülnek a Szoc tv. 4. § (1c) bekezdésében meghatározottak.

(5) Ahol e rendelet jövedelmet említ, ott a Szoc tv. 4. § (5) bekezdésének vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

2. § E rendelet alkalmazásában az általános eljárási szabályokat a Szoc tv. 5-16. §-ai a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése, a 2. §-a, 3. § (2)-(4) bekezdései, 4–5. §, 12–13. §-ai és a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése vonatkozó szabályokat a Szoc tv. 17. §-a határozzák meg.

3. § A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az e rendeletben meghatározott pénzbeli- és természetben nyújtott szociális ellátások megállapítására, kifizetésére, folyósítására, valamint ellenőrzésére kiterjedő hatáskörét.

4. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet év közben folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon, a Váli Közös Önkormányzati Hivatalhoz címezve kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló, a jövedelem típusának megfelelő igazolást.

(3) A jövedelem igazolható:

• a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással,
• b) amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni
• c) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
• d) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával,
• e) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényével vagy a kifizető szerv igazolásával, amennyiben az ellátás nem szerepel a Magyar Államkincstár Szociális Ellátások Nyilvántartási rendszerében,
• f) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV) benyújtott személyi jövedelemadó bevallással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,
• g) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan a jövedelemről szóló könyvelői igazolással,
• h) egyszerűsített foglalkoztatásban végzett munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó, a NAV által kiállított igazolással, vagy szerződéssel,
• i) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával,
• j) ösztöndíj esetén az ösztöndíjat folyósító intézmény igazolásával,
• k) jövedelemmel nem rendelkező személyek esetén a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül, vagy
• l) az a.)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.

(4) A havi rendszeres támogatásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján kérelmező által megadott bankszámlaszámra, amennyiben csatolta a bank által kiállított igazolást arra vonatkozóan, hogy ő a számla jogosultja.

(5) A rendkívüli települési támogatás és a nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül az (4) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is történhet. A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

5. § (1) Az intézményvezető indokolt esetben köteles külön eljárás nélkül, soron kívül a szükséges alapellátást, gondozást biztosítani, ha annak elmaradása a rászoruló életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdés alapján nyújtott ellátást a veszélyeztetett élethelyzet elhárításáig kell biztosítani.

6. § Külön eljárás keretében biztosítható az ellátás, ha:

• a) vis maior helyzet áll fenn és az érintett személy önmagáról gondoskodni nem tud,
• b) az érintett személy nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud, valamint tartásra köteles hozzátartozója sincs, vagy az önhibáján kívül nem tud az érintettről gondoskodni.

7. § Megszűnik az ellátásra való jogosultság, ha:

• a) arról a jogosult lemond,
• b) a jogosultról az arra köteles, vagy más személy gondoskodik,
• c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
• d) a jogosult elhalálozik,
• e) a jogosult az ellátást 30 napig nem veszi igénybe,
• f) a jogosult bentlakásos szociális intézményben elhelyezést nyert,
• g) a jogosult a házirendet ismételten és súlyosan megszegi,
• h) a jogosult a megállapodásban foglaltakat megszegi
• i) a jogosult három hónap elteltével felszólítás ellenére sem fizeti meg a térítési díjat,
• j) a jogosultnak a településen bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye megszűnt.

8. § (1) A lakhatást segítő települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A lakhatást segítő települési támogatás olyan pénzbeli juttatás, amelyet a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatást segítő települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

9. § (1) A lakhatást segítő települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2) Ha a háztartás:

• a) (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

10. § (1) A lakhatást segítő települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(2) Ha az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a lakhatást segítő települési támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

11. § (1) A lakhatást segítő települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(2) A lakhatást segítő települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint és nem haladhatja meg az 5000 forintot, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM=[(J-0,5*NY*M)/(NY*m)]*0,15,ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. A lakhatást segítő települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

12. § (1) A lakhatást segítő települési támogatás megállapításához:

• a) a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása és
• b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása szükséges.

(2) A lakhatást segítő települési támogatás iránti kérelmet 21 napon belül bírálja el a polgármester.

(3) A lakhatást segítő települési támogatás egy évre kerül megállapításra.

(4) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

13. § (1) A lakhatást segítő Települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

14. § Ha a lakhatást segítő települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben folyósításra, de a támogatás további folyósítása megszüntetésre kerül.

15. § A lakhatást segítő települési támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

16. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 200%-át, egyedül élő esetén annak 400%-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás mértéke rászorultsághoz igazodva alkalmanként legfeljebb 50.000.- Ft lehet.

(3) A rendkívüli települési támogatás mértéke évente egy alkalom esetén legfeljebb 1.000.000.- Ft-ig terjedhet elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében felmerülő élethelyzet esetén.

(4) A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, építőanyagokra, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmeket a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

(6) A rendkívüli települési támogatás mértékéről, a polgármester a kérelmező egyedi élethelyzetének és életkörülményeinek figyelembevételével és méltánylásával dönt.

17. § (1) A Polgármester különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól az eltemettetésre köteles személyt, a terhére megállapítható köztemetés költségeinek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti.

(2) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimumot, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 120%-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(3) Részben mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 120%-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(4) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (2)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(5) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége között összeg tekintetében lehet a (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni.

18. § (1) Étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan, vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkeztetést (ebédet) biztosít a szociális rászorultnak.

(2) Szociális rászorultnak tekinthető az a személy, aki:

• a) a 60. életévét betöltötte, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, vagy
• b) tartós, illetve átmeneti betegsége, hajléktalansága miatt önmaga ellátására képtelen, tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, vagy
• c) rokkantnyugdíjban részesül, vagy
• d) rehabilitációs járadékban részesül, vagy
• e) egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyében részesül, vagy
• f) pszichiátriai beteg, vagy fogyatékos személy.

(3) Az átmeneti, vagy tartós betegség igazolására kérelmező háziorvosi igazolást csatol.

(4) Az étkeztetés történhet helyben fogyasztással vagy házhozszállítással, illetve a jogosult általi elvitellel.

(5) A szociális étkeztetést az önkormányzat az általa pályáztatás útján kiválasztott Szolgáltatón által biztosítja.

(6) A szociális étkeztetés iránti kérelmeket a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

(7) A szociális étkeztetés térítési díjakat Vál Község Önkormányzat Képviselő-testülete az intézményi térítési díjak megállapításáról szóló 11/2021. (VII. 15.) önkormányzati rendeletében állapítja meg.

(8) Az étkeztetés igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője a szociális étkeztetésre vonatkozó szakmai program mellékletében szereplő megállapodás tervezetben meghatározott feltételekkel megállapodást köt az Önkormányzattal.

19. § Az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltakon túl étkeztetés nyújtható annak, akinek jövedelem nem haladja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

20. § (1) A házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat az Szt. 63. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Szent László Völgye Többcélú Önkormányzati Társulás (továbbiakban: Társulás) keretében, a Szent László Völgye Segítő Szolgálaton keresztül látja el.

21. § (1) A családsegítés keretében az önkormányzat az Szt. 64. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a családsegítést a Társulás keretében, a Szent László Völgye Segítő Szolgálaton keresztül látja el.

22. § Ez a rendelet 2021.október 01-én lép hatályba.