1. § (1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 4. §-ában foglaltak szerint kell értelmezni.

(2) Az Szt-ben nem szabályozott fogalmak:

• a) lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) szerinti fogalom,
• b) tartózkodási hely: az Nytv. szerinti fogalom,
• c) elemi kár: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 70. pontja szerinti fogalom,
• d) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) értelmező rendelkezése szerinti fogalom.

2. § A szociális ellátásokra és a települési támogatásokra való jogosultság megállapítására az Szt. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

3. § (1) A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokra való jogosultság megállapításáról és megszüntetéséről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt:

• a) A rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a rendkívüli élethelyzetbe került személy részére rendszeres vagy rendkívüli jelleggel pénzbeni vagy természetbeni juttatásként nyújtott települési támogatás, kivéve a 21. § (10) bekezdésében meghatározott esetet.
• b) A rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köztemetés,
• c) A rendelet 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti étkeztetés igénybevétele,
• d) A rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti házi segítségnyújtás igénybevétele,
• e) A rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti családsegítés igénybevétele,

(2) A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokra való jogosultság megállapításáról és megszüntetéséről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző dönt:

• a) A rendelet 8. § a) pontja szerinti, a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás
• b) A rendelet 8. § b) pontja szerinti lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás

4. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások esetén a kérelmeket az Előszállási Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) kell benyújtani.

(2) Szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Szociális ellátás megállapításának hivatalbóli kezdeményezésére jogosult:

• a) helyi önkormányzati képviselő,
• b) polgármester,
• c) jegyző,
• d) háziorvos, szakorvos,
• e) társadalmi szervezetek,
• f) Kulturális, Szociális és Sportbizottság elnöke.

5. § (1) A polgármesteri hivatal a szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket és a hivatalból indult eljárásokat környezettanulmány felvételével támaszthatja alá az Szt. 10. § (6) bekezdése alapján és a hatáskörrel rendelkező szerv elé terjeszti elbírálásra.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető.

(3) A környezettanulmány megtagadása esetén az együttműködés hiánya miatt az eljárást meg kell szüntetni.

(4) A körülmények tisztázása során az igénylőt együttműködési kötelezettség terheli.

(5) A rendszeres települési támogatásokhoz csatolni kell:

• a) ha e rendelet másképp nem rendelkezik, az igénylő és a családjában a kérelem benyújtását megelőző egyhavi nettó, egyéb keresőtevékenységből származó jövedelemnél pedig a kérelem benyújtását megelőző 12 havi nettó jövedelemre vonatkozó igazolást, vagy nyilatkozatot,
• b) munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított kereseti igazolással, a rendszeres pénzellátásban részesülők a mindenkori folyósító szerv által kiállított jövedelemigazolást,
• c) a kötelezett által megfizetett gyermektartásdíj esetén a bankszámlakivonat másolatot,
• d) rendszeres bérjövedelemmel nem rendelkező egyéb keresőtevékenységet folytatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz benyújtott személyi jövedelemadóbevallást,
• e) egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása - személyes nyilatkozatot,
• f) a gyógyszerköltségek viseléséhez adható települési támogatási kérelemhez mellékelni kell e rendelet a 1. melléklete szerint kiállított, gyógyszertár által igazolt gyógyszerköltséget,
• g) a 21. § (8) bekezdés b) vagy l) pontja szerint igényelt települési támogatáshoz a biztosítótársaság igazolását, hogy a károsult rendelkezett-e biztosítással és milyen összeg került részére kifizetésre és a kárbecslés, javítás költségeinek előzetes kalkulációját.

(6) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, családi pótlékban részesülők nem kötelezettek ellátásuk okirattal való igazolására, az igazolás a polgármesteri hivatal által elektronikus úton is beszerezhető a folyósító hatóságtól.

(7) A nem havi rendszerességgel, egyéb keresőtevékenységből, és vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(8) A hivatalból indult eljárásoknál a nyilatkozatokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 15 napon belül kéri be a polgármesteri hivatal.

(9) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt egyéb keresőtevékenységből vagy vagyonhasznosításból származik, vagy kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, úgy a polgármesteri hivatal beszerezheti az illetékes NAV igazolását az egy háztartásban vagy egy családban élők személyi jövedelemadó bevallás adataira vonatkozóan.

(10) A jövedelem- és vagyonnyilatkozat valódiságának kétsége esetén a polgármesteri hivatal beszerzi a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból és a helyi adók nyilvántartásából az egy háztartásban vagy egy családban élők jövedelem- és vagyonnyilatkozat szerinti vagyonára vonatkozó adatokat, melyek értékéről az érintettek nyilatkozni kötelesek. Amennyiben kérelmező az utóbb feltárt vagyonának értékéről nem nyilatkozik, a polgármesteri hivatal jogosult arról adó- és értékbizonyítványt beszerezni.

(11) A 6. § (10) bekezdésében rögzített esetben a jegyző az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizettetésére a hatáskör gyakorlójának 8 napon belül javaslatot tesz.

6. § (1) Kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmények fennállása esetén a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített esetben a jegyző a határozat kiadását követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálhatja meg a nyilatkozatok valódiságát. A jegyző az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizettetésére a hatáskör gyakorlójának 8 napon belül javaslatot tesz.

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 6. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján.

(2) A nem rendszeres pénzbeli ellátások a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, a polgármesteri hivatalban működő házipénztárból, vagy külön írásbeli kérelem esetén folyószámlára utalással kerülnek kifizetésre.

(3) Az igénylő rendkívüli élethelyzetére tekintettel a polgármester jogosult a megítélt ellátás azonnali készpénzben való kifizetésének engedélyezésére. Erről a Képviselő-testületet – soron következő ülésén – tájékoztatni kell.

(4) A települési támogatásban részesülő halála esetén a támogatás a haláleset bekövetkezte hónapjának utolsó napjáig folyósítható.

8. § (1) Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az e rendeletben meghatározott feltételek szerint

• a) gyógyszerkiadások viseléséhez,
• b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
• c) rendkívüli élethelyzetbe került személy részére rendszeres vagy rendkívüli jelleggel pénzbeni vagy természetbeni juttatásként,

(2) A rendszeres települési támogatást legfeljebb a kérelem benyújtása évének december 31. napjáig lehet megállapítani.

9. § Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott feltételek szerint a köztemetés természetbeni szociális ellátást biztosítja.

10. § Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi szociális rászorultságtól függő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• a) étkeztetés,
• b) házi segítségnyújtás,
• c) családsegítés.

11. § (1) Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság (továbbiakban: gyógyszertámogatás) állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 450 %-át, vagyona a család egyik tagjának sincs és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 15 %-át.

(2) A gyógyszertámogatás megállapításánál a jövedelmi viszonyok mellett a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell.

(3) A gyógyszertámogatásra irányuló kérelmet e rendelet 1. mellékletében meghatározott nyomtatványon lehet benyújtani.

(4) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a 7. § (5) - (9) bekezdései szerinti jövedelemigazolásokat,
• b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költségéről kiállított gyógyszertári igazolást.

12. § A támogatás a jogosultat a gyógyszertámogatási kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg és tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani.

13. § A gyógyszertámogatás havi összege a rendszeres gyógyító ellátás költségének 30 %-a 100 Ft-ra kerekítve, de legfeljebb havi 4.000 Ft.

14. § (1) Egy kérelmezőre vonatkozóan a közgyógyellátás és a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás nem állapítható meg egyidejűleg.

(2) Gyógyszertámogatás kizárólag a járási hivatal közgyógyellátásra vonatkozó elutasító határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.

15. § A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (továbbiakban: lakhatási települési támogatás) kérelemre települési támogatás nyújtható.

16. § (1) A lakhatási települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, a (2) bekezdésben meghatározott, lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadás viseléséhez nyújtható.

(2) A lakhatási települési támogatás a villanyáram-, a gázfogyasztás, a víz- és csatornahasználat, szemétszállítás, valamint az albérlet költségeihez – az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak –nyújtható.

(3) A megállapított lakhatási települési támogatást – az albérlet költségeihez történő hozzájárulás kivételével - a polgármesteri hivatal a szolgáltató részére utalja át utólag, minden hónap 5. napjáig.

(4) Amennyiben a támogatási időszak végére a támogatási összeg nem kerül teljes egészében felhasználásra, az átutalt összeget az azt követő számlákban a teljes összeg jóváírásáig érvényesíteni kell.

(5) A túlfizetés összege kizárólag a támogatásban részesülő lakcímének megváltozása vagy szolgáltatóváltás esetén igényelhető vissza készpénzben.

17. § (1) A kérelem elbírálásához a kérelmezőnek és a vele egy háztartásban élőknek a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmének igazolását, az e rendelet 2. mellékletében meghatározott, kérelmet, jövedelem- és vagyonnyilatkozatát, valamint a támogatott szolgáltatás szerződésének vagy számlájának másolatát kell benyújtania.

(2) Lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) Egyszemélyes háztartás esetén lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a nettó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át, és vagyona nincs.

(4) A települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,7,
• f) ha a háztartás bármely tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

18. § (1) Többszemélyes háztartás esetén a lakhatási települési támogatás egy hónapra jutó összegét az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A lakhatási települési támogatás egy hónapra jutó összege:

19. § A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakhatási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, és tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani.

20. § A települési támogatást minden hónap 5-éig folyósítani kell a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére.

21. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy.

(2) A rendkívüli települési támogatást e rendelet 3. mellékletben meghatározott nyomtatványon lehet kérelmezni.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem mellékleteit tekintve a 7. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni, és ezen túlmenően csatolni kell a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, vagy ha egyéb dokumentum nem áll rendelkezésre, a személyes nyilatkozatot.

(4) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege családonként nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál és nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot, éves viszonylatban az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.

(5) Amennyiben nincs lehetőség a rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a támogatott részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolásnak a kérelmezőnek felróható okból történő elmulasztása esetén a kérelmező következő segélykérelme elutasításra kerülhet.

(6) Közüzemi díjhátralék megfizetéséhez biztosított rendkívüli települési támogatást közvetlenül a szolgáltatónak kell utalni.

(7) A létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet a Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl:

• a) 30 napot meghaladó táppénzes állomány,
• b) rendkívüli káresemény,
• c) tartós betegség,
• d) 15 napot meghaladó kórházi ápolás,
• e) temetési költség keletkezése,
• f) települési lakhatási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes,
• g) méltányossági közgyógyellátásra és gyógyszertámogatásra sem jogosult, de gyógyszerköltségét nem képes viselni,
• h) közüzemi díjhátralék megfizetésére nem képes,
• i) felsőoktatási intézményben tanuló gyermek tanulmányi költsége,
• j) iskoláztatás, élelmezés biztosítása,
• k) ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés,
• l) elemi kár.

(8) A (7) bekezdés e) pontja esetén a rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 10%-ánál.

(9) A (7) bekezdés i) és j) pontja esetén a rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb eltartottanként 2000 Ft-nál és nem haladhatja meg az eltartottankénti 10.000,- Ft-ot.

(10) A képviselő-testület egyedi mérlegelés alapján - a (7) bekezdés b), c), d) és e) pontja esetén – az (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól, továbbá a (4), (8) és (9) bekezdéseiben meghatározott egyszeri összeghatártól eltérhet.

22. § A 21. § (7) b), c) és l) pontjában meghatározott esemény bekövetkezése esetén a rendkívüli települési támogatás összegének megállapítására a képviselő-testület jogosult.

23. § (1) Ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják – 21. § (7) bekezdés b), c), d) és e) pontja esetén – a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül azonnali rendkívüli települési támogatást állapítson meg, melynek összege nem haladhatja meg a 20.000,- Ft-ot. Az így hozott döntésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(2) A 21. § (7) bekezdés e) pontja szerinti egyszeri rendkívüli települési támogatásra jogosult a haláleset időpontjában előszállási állandó lakóhellyel rendelkező,

• a) a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. §-ában meghatározott eltemettetésre kötelezett személy (továbbiakban: eltemettetésre kötelezett), vagy
• b) más személy

(továbbiakban: eltemettető), aki a temetésről gondoskodott, ha a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem éri el egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 450 %-át, családban élő esetén 350 %-át.

(3) A 21. § (7) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

• a) az eltemettető és a vele közös családban élők jövedelmét igazoló jövedelemnyilatkozatot,
• b) az eltemettető nevére kiállított temetési számlák eredeti példányát,
• c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(4) Nem állapítható meg temetési célra szóló rendkívüli települési támogatás annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.

(5) A temetési célra szóló rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 90 napon belül lehet benyújtani.

(6) A helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 130 000 Ft.

24. § (1) Köztemetésre irányuló kérelmet az eltemettetésre köteles személy is benyújthat. A kérelem e rendelet 4. mellékletét képezi.

(2) A köztemetés elrendelése esetén tekintettel kell lenni az elhunyt vallására.

25. § Az eltemettetésre köteles személy köteles a köztemetés költségének megtérítésére.

26. § (1) A 24. § (1) bekezdésben meghatározott személy a megtérítési kötelezettség alól mentesíthető, amennyiben az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem éri el egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 450 %-át, családban élő esetén 200 %-át.

(2) A köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőség biztosítható.

(3) A visszafizetési határidőkről a részletfizetést megállapító határozatban rendelkezni kell.

27. § (1) A polgármester külön eljárás nélkül, szóbeli vagy írásbeli kérelemre köteles soron kívüli ellátást biztosítani annak a rászorulónak, akinek a késedelem életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) A polgármester külön eljárás nélküli ellátást biztosíthat, ha a késedelem az (1) bekezdésben meghatározottak bekövetkezésével nem fenyeget, de a kialakult veszélyeztetett élethelyzet megoldása más módon nem biztosítható.

(3) A polgármester a veszélyeztetett személy ellátásának szükségességéről értesülhet e rendelet 5. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül:

• a) a családsegítőtől,
• b) háziorvostól, szakorvostól,
• c) szociális gondozótól,
• d) az érintett hozzátartozójától,
• e) az érintettől,
• f) a jegyzőtől.

(4) A külön eljárás nélkül igénybe vett szolgáltatás időtartama legfeljebb 5 munkanap.

(5) A külön eljárás nélkül igénybe vett szolgáltatás térítésmentes.

28. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban kell benyújtani az Szt. 93. §, 94. § és 94/D. § -a, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Szr.) 3. § -a szerint.

(2) Kérelme benyújtásakor a kérelmezőt az Szt. 95. §-a szerint tájékoztatni kell a személyes gondoskodást nyújtó ellátás feltételeiről.

(3) Az egyes ellátási formáknál a kérelemhez kizárólag az Szr.-ben meghatározott dokumentumok becsatolását lehet kérni.

(4) A kérelemmel egyidejűleg benyújtott, jogszabály által előírt dokumentumok szabályszerűségét, és teljes körűségét a polgármester a nyilvántartásba vételkor köteles megvizsgálni. A hiányos vagy pontatlan iratanyag esetén ennek pótlására kéri fel a kérelmezőt.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről, és az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról a kérelmező kérésének figyelembevételével a polgármester dönt, amelyről a kérelmezőt értesíti.

29. § (1) Az intézményi jogviszony megszüntetése tekintetében az Szt. 100. § - 104. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az ellátás megszüntetésekor, megszűnésekor a felek elszámolnak az esedékes, és hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségről.

30. § (1) Szociális ellátás jogosulatlan igénybevétele esetében az Szt. 17. § és 17/A. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Nem tekinthető rosszhiszeműnek az ellátást jogosulatlanul igénybe vevő, ha körülményei változását, amelyek az ellátás megszüntetésére vezettek, a változást követő 15 napon belül bejelentette az ellátást megállapító szervnél.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az Szt. 17. § -ban foglaltak figyelembevételével a polgármester:

• a) a) méltányosságból kamatmentes részletfizetést engedélyezhet, vagy
• b) a megtérítés összegét elengedheti, vagy csökkentheti annak a megtérítésre kötelezett személynek, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.

31. § Az önkormányzat és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás tartalmi elemei:

• a) a szolgáltatást nyújtó neve, képviselője, székhelye, valamint az igénybevevő és törvényes képviselőjének neve, személyes adatai,
• b) a szolgáltatás időtartamának és kezdő időpontjának meghatározása,
• c) a szolgáltatás tartalmának meghatározása,
• d) az igénybe vett napi tevékenységek listája,
• e) a szociális étkezés esetén a kiszállításra vonatkozó szabályok,
• f) fizetendő személyi térítési díj összege, fizetési módja, határideje,
• g) panasztétel lehetőségéről tájékoztatás,
• h) felek tájékoztatási kötelezettsége,
• i) megállapodás módosítására, megszüntetésére vonatkozó szabályok.

32. § (1) Étkeztetésben részesíthető azt az Előszálláson lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakos, aki

• a) egészségi állapota alapján rászorult,
• b) fogyatékos, pszichiátriai betegségben szenved,
• c) szenvedélybeteg,
• d) hajléktalan.

(2) Az étkeztetésre szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt

• a) akinek ellátásáról tartásra köteles hozzátartozója nem tud gondoskodni,
• b) aki eltartási, öröklési szerződéssel nem rendelkezik,
• c) aki a mindenkori öregségi nyugdíj 80 %-ának megfelelő jövedelemmel sem rendelkezik.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról csak részben vagy segítséggel tud gondoskodni.

(4) Az étkeztetés tartósan vagy átmeneti jelleggel is biztosítható az igénylő helyzetére és állapotára való tekintettel.

(5) Az étkeztetést az önkormányzat az Előszállási Patakparti Óvodában működő konyha útján biztosítja.

(6) Az étkeztetést biztosító konyhán a meleg ételt az étkeztetett vagy megbízottja veheti át.

33. § (1) Amennyiben a kérelmező kiszállítással igényli az étkeztetést, abban az esetben a személyi térítési díj tartalmazza a kiszállítás költségét.

(2) Közös háztartásban élő személyek részére történő kiszállítás esetén a kiszállítási díjat csak az egyik személy részére lehet megállapítani.

34. § (1) Az étkeztetést igénybe vevő személyi térítési díjat köteles fizetni havonta utólag, a számla kiállítását követő 8. napig.

(2) Az étkeztetés intézményi és személyi térítési díjának mértékét külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(3) A személyi térítési díjat a kérelmező jövedelme alapján, a (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati rendeletben szabályozott kategóriák alapján kell megállapítani.

(4) Az ellátás igénybevételéért fizetendő személyi térítési díj havi összege nem haladhatja meg az igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(5) Kérelmet e rendelet 5. melléklete szerint kell benyújtani.

35. § Az étkeztetést igénybe vevő nyilatkozhat úgy, hogy a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díjat kíván igénybe venni, ebben az esetben nem kell jövedelemvizsgálatot lefolytatni.

36. § A térítési díj meg nem fizetésének esetén a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

37. § (1) A házi segítségnyújtás az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint nyújtható.

(2) A házi segítségnyújtás a kérelmező lakásán, és a szükséges ügyintézésekhez nyújtott segítségadással történik.

(3) A házi segítségnyújtásra irányuló kérelmet e rendelet 6. mellékletében meghatározott nyomtatványon lehet benyújtani.

(4) A házi segítségnyújtás igénybevétele térítésmentes.

38. § (1) A családsegítést az önkormányzat az Szt. 64. § és 64/A. §-a alapján, 2 fő családsegítő alkalmazásával biztosítja.

(2) A családsegítés igénybevétele térítésmentes.

40. § Ez a rendelet 2021. június 8-án lép hatályba.