SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

10/2007. (III. 19.) önkormányzati rendelete

A képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.^[1]

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatára (továbbiakban: szabályzat ) a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §^[2] A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületére és szerveire (polgármester, képviselőtestület bizottságai, polgármesteri hivatal, jegyző, társulás), akik a jogszabályban meghatározott feladat és hatásköröket a jelen szabályzatba foglaltak figyelembevételével kötelesek ellátni.

2. § Az önkormányzat:

(1) Megnevezése: Sárbogárd Város Önkormányzata

(továbbiakban: városi önkormányzat)

(2) Székhelye: Sárbogárd, Hősök tere 2.

(3) Működési területe: Sárbogárd közigazgatási területe

(4)^[3] Hivatala: Sárbogárdi Polgármesteri Hivatal

3. § Sárbogárd Város kialakulásának leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. § Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét

(1) Címere: pajzs alakú, két mezőben ezüst színű horgony, melyet az ezüst színű saját farkába harapó kígyó övez, benne egymásba fonódó két kézfej látható, felette háromágú kisnemesi korona. A címer pajzsát két aranyszínű oroszlán fogja közre úgy, hogy a hátsó két lábán búzakalász motívumon ágaskodik, míg az elő két lábával a címer-pajzsra támaszkodik.

(2) Zászlaja: zöld színű, ezüst rojtokkal, közepében a város címere, alatta arany betűkkel SÁRBOGÁRD felirat.

(3) Városi Önkormányzat címerének és zászlajának használatára vonatkozó előírásokat külön rendelet tartalmazza.

(4) A Városi Önkormányzat színei: zöld, kék.

(5) Sárbogárd Város ünnepi képviselő-testületi ülésein a polgármester a város címerével ellátott zöld színű vállszalagot viseli.

(6)^[4] Az önkormányzat pecsétje körbélyegző, Sárbogárd Város Önkormányzat Sárbogárd körirattal, középen a Köztársaság koronás címerével.

(7)^[5] Az önkormányzat hivatalának pecsétje: körbélyegző, Sárbogárdi Polgármesteri Hivatal körirattal, középen Magyarország koronás címerével.

(8)^[6] A város és az önkormányzat hivatalos honlapja: www.sarbogard.hu (a továbbiakban: honlap)

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Képviselő-testület

5. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.

(2)^[7] A képviselőtestület a vegyes választási rendszer alapján jön létre. Tagjai az egyéni választókerületben megválasztott 8 fő és a kompenzációs listáról bejutott 3 fő képviselő.

A polgármester egyéni választókerületben megválasztott képviselő, így a képviselőtestület tagjainak száma: 11 fő

 (3) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

(4)^[8] A képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat.

A képviselő-testület főbb feladat-, és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

A képviselőtestülettől kapott megbízásokat a 3. függelék tartalmazza.

(5) ^[9] A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) polgármesterre,

b) bizottságaira,

c) jegyzőre,

d) társulására.

(6) Az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

A képviselő-testület ülései

6. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

7. § (1) Az alakuló ülés a megválasztott képviselőtestület első ülése.

(2) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell megtartani.

(3)^[10] Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze. Az ülés levezetése a polgármester feladata.

(4) ^[11]Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők az alábbi szövegű esküt teszik:

„ Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (település) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

 (5)^[12] Az alakuló ülésen az eskütétel után a polgármester ismerteti a programját, majd a testület megállapítja a polgármester illetményét.

(6)^[13] A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján megválasztja az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét és a bizottság tagjait, az alpolgármestert és megállapítja tiszteletdíját.

8. § (1)^[14] A képviselő-testület a rendes üléseit az éves munkaterve alapján, általában a hónap második pénteki napján reggel 9.00 órától este legkésőbb 18.00 óráig tartja.

(2) A képviselő-testület minden év július hónapjában nyári ülésszünetet tart.

9. § (1) A képviselő-testület a munkatervétől eltérő időpontban rendkívüli ülést tarthat.
(2) ^[15] A rendkívüli ülés összehívására kerül sor:

a) ha a képviselő-testület határozattal rendelkezett a rendkívüli ülés megtartásáról,

b) ha a polgármester saját elhatározásából úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben dönteni kell.

(3)^[16] A  képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) a képviselők ¼-ének vagy valamely bizottságának,

b) a Fejér Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal) vezetőjének írásbeli indítványára.

(4)^[17] A polgármester a rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítvány előterjesztésétől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni. Amennyiben a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület ülését az Mötv. 135. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kormányhivatal vezetője hívja össze.

Az ülések összehívási rendje, előkészítése

10. § (1)^[18] A képviselőtestület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, és tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót a polgármester írja alá.

(3)^[19] A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselőtestület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 48 órával előbb ki kell kézbesíteni.

A meghívót és a kapcsolódó előterjesztéseket fő szabályként a képviselőtestület tagjainak papír alapú adathordozón kell rendelkezésre bocsátani.

A képviselő választhatja a papír alapú helyett az elektronikus úton való kézbesítést. Ez utóbbi esetben a meghívót és a kapcsolódó előterjesztéseket írásvédett formában a képviselő által megadott e-mail címre a papíralapúval megegyező időben kell rendelkezésre bocsátani.

(4)^[20] A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Polgármesteri Hivatal a település lakosságát az ülést megelőzően legalább 5 nappal tájékoztatja a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, a honlapon való közzététellel illetve a helyi média részére történő megküldéssel. A helyi média felsorolását a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

(5) A polgármester az ülést rendkívüli esemény, ok miatt az új ülés időpontjának egyidejű meghatározásával elhalaszthatja, erről a képviselőket rövid úton tájékoztatni kell. A szabályozás szempontjából rövid útnak a telefonon és sms-ben történő értesítést kell érteni.

(6)^[21] A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt 

b) a választókerület országgyűlési képviselőjét

c) a napirend előadóját

d) a Polgármesteri Hivatal belső egységeinek vezetőit és szakreferenseit

e)^[22] a nemzetiségii önkormányzat elnökét

f) a város díszpolgárait

g) az önszerveződő közösségek képviselőit  a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására. Az önszerveződő közösségek felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.

h) bizottságok nem képviselő tagjait a bizottság által előterjesztett,  véleményezett vagy ellenőrzött napirend pont tárgyalására,

i) egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyeket és szervezeteket a polgármester külön meghívása alapján.

j)^[23] a Sárbogárdi Járási Hivatal vezetőjét vagy az általa megbízott személyt.

(7)^[24] A képviselő-testület üléseire – zárt ülés kivételével - tanácskozási jog nélküli meghívót és az előterjesztéseket meg kell küldeni a helyi média képviselőinek.

11. § (1) A képviselő-testületi ülés előkészítéséről a polgármester - a jegyző útján - gondoskodik.

(2)^[25] A Polgármesteri Hivatal által készített előterjesztések tartalmáért, a határidők és a szükséges egyeztetések megtartásáért az előterjesztés tervezetét elkészítő belső szervezeti egység vezetője felelős. Az előterjesztések csak a jegyző ellenjegyzésével érvényesek. Az előterjesztések csak polgármesteri szignálással kerülhetnek a képviselő-testület elé tárgyalásra. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésének rendjét, tartalmi és alaki követelményeit a 3. számú melléklet szabályozza.

(3)^[26] A lakosság számára - a zárt ülésre készített előterjesztések kivételével - az előterjesztések előzetes megismerhetőségét biztosítani kell a honlapon való megjelentetéssel, illetőleg ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Szervezési Csoportjában biztosított betekintési lehetőséggel. 

Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2)^[27] A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.

(3)^[28] Zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Az érintett által előzetesen tett írásbeli nyilatkozatot az előterjesztéshez kell csatolni. A testületi ülésen jelenlevő érintett a nyilatkozatát szóban is megteheti, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4)^[29] Zárt ülés rendelhető el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

 (5)^[30] A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, a jegyzőkönyvet vezető köztisztviselő, a napirend előadója, a napirendi pont tárgyalásánál, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(6)^[31] A zárt ülésen hozott döntésekről a következő képviselő-testületi ülésen a polgármester az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével tájékoztatja a város polgárait.

A képviselő-testület üléseinek vezetése (elnöklés)

13. § (1)^[32]  A képviselő-testület üléseit a polgármester (ülésvezető) vezeti.

(2)^[33] Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére a jelenlévő képviselők közül,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, bejelenti a zárt ülés tartását,

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről valamint az előző zárt képviselő-testületi ülésen hozott döntésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja az indítványokat, határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,

f) hozzászóláskor megadja, megtagadja, indokolt esetben megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

h) hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

i) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

k) bezárja az ülést, és bejelenti a következő ülés várható időpontját.

(5) Az ülésvezető akadályoztatása áll elő abban az esetben is, ha az ülésvezetővel szemben a döntéshozatalból való kizárásának feltételei állnak fenn. A kizárás ebben az esetben magában foglalja az adott téma ülésvezetésének teljes egészét. A felszólalási jog azonban e napirendnél is megengedett.

(3)^[34] A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(4)^[35] Amennyiben a már összehívott képviselő-testületi ülésen a polgármester és az alpolgármester akadályoztatva vannak, úgy azt az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke vezeti. (5)^[36] Az ülésvezető akadályoztatása áll elő abban az esetben is, ha az ülésvezetővel szemben a döntéshozatalból való kizárásának feltételei állnak fenn. A kizárás ebben az esetben magában foglalja az adott téma ülésvezetésének teljes egészét. A felszólalási jog azonban e napirendnél is megengedett.

14. §^[37] Az ülésvezetést ellátó alpolgármester, illetve Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

15. §^[38] Az ülésvezető munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.

Határozatképesség megállapítása

16. § (1)^[39] A képviselő-testület ülését az ülésvezető nyitja meg, majd megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet.

 (2) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ugyanezen napirendek megtárgyalására ismételten össze kell hívni. Az így tartott ülésen újabb napirendek is tárgyalhatók.

(3)^[40] Amennyiben az ülés időközben válik határozatképtelenné, az ülésvezető dönt arról, hogy a képviselő-testület ülését 8 napon belül ismételten összehívja vagy a meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésen tűzi ismét napirendre.

Napirend előtti felszólalás

17. § (1) A város életét, vagy a képviselőtestület munkáját érintő jelentős kérdésekben a képviselő napirenden kívül felszólalhat.

(2) A felszólalási szándékot az ülést megelőző munkanapon 14.00 óráig - a felszólalás témájának rövid leírása mellett, okát megjelölve - írásban kell bejelenti a polgármesternél.

(3) A felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Ennek elhangzását követően további vitának helye nincs.

(4) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként előterjeszthető.

Önálló képviselői indítvány

18. § (1)^[41] Az ülésvezető a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a napirendre előzetesen felvett ügyekkel nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(4)^[42] Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az ülésvezető visszautasíthatja. Nem lehet önálló képviselői indítványt benyújtani az éves munkatervben valamely ülésnapra meghatározott napirendekben.

(5) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület dönt.

Sürgősségi indítvány

19. § (1) A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt egyszerű szótöbbséggel dönt.

A képviselő-testület ülésének napirendje

20. § (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.
(2)^[43] Az ülés napirendjére javaslatot az írásban – előzetesen – kiküldött meghívóban részletezettek szerint az ülésvezető teszi meg.

(3) A napirendre és annak módosítására - ideértve a napirendi pont elnapolását és új napirendi pont felvételét - bármely képviselő az ülés kezdetén javaslatot tehet. A képviselő-testület a napirendről a jelenlévők több mint felének egyetértésével (továbbiakban: egyszerű szótöbbség) dönt.

A napirendhez - annak elfogadását követően - újabb napirendi pontok nem vehetők fel.

A napirendi sorrendtől csak rendkívüli, indokolt esetben lehet eltérni.

(4)^[44] Az ülésvezető a napirend elfogadása után tényszerűen tájékoztatást ad:

a) a két ülés közötti tevékenységéről,

b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

d) az előzőzárt képviselő-testületi ülésen hozott döntésekről,

e) az interpellációra adott válaszról, ha nem került sor azonnali válaszra

Rendkívüli ülés napirendje

21. § (1) A szabályzatnak megfelelően összehívott rendkívüli ülésen csak az írásbeli meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalhatóak.

(2)^[45] Az indítvány beterjesztéséről az ülésvezető gondoskodik. A rendkívüli ülést indítványozók egy képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja.

(3) A képviselő-testület ezt követően egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítvány tárgyát.

A képviselő-testület tanácskozási (napirendek tárgyalásának) rendje

22. §^[46] (1) A képviselő-testület ülésén - a napirendi pontok tárgyalásakor - elsőként mindenkor a napirendi pont beterjesztőjét, illetve előadóját illeti a szó. Az előadó az írásban beterjesztett előterjesztést legfeljebb 2 perc időtartamban kiegészítheti. Hozzászólása csak új információt tartalmazhat. Szóbeli előterjesztés esetén az előadó legfeljebb 10 percben ismertetheti a tárgyalt napirendet.

(2) A napirend előadójához kérdések intézhetőek. A kérdéseket röviden kell feltenni, a kérdés érdemi hozzászólást nem tartalmazhat. A kérdésekre rövid választ kell adni.  

23. §^[47] A válaszok után az ülésvezető megnyitja a vitát. A napirendi pontokhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak akár írásban, akár szóban hozzászólhatnak. A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét -az ülésvezető határozza meg.

24. §^[48] (1) A napirendi pont tárgyalása során a képviselő legfeljebb egy alkalommal - maximum öt perc időtartamban - kérhet szót. Újabb vagy ismételt felszólalásra az ülésvezető adhat engedélyt. Ha az ülésvezető az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz. Ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

 (2) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az előadó, a polgármesteri hivatal napirend kapcsán érintett dolgozója több alkalommal is hozzászólhatnak.

(3)^[49] A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben és legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

 (4)^[50] A képviselőtestület ülésén jelenlevő állampolgár a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, a képviselőtestület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntése alapján egy alkalommal, legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalást tehet.
 25. §^[51] A napirendek tárgyalása esetén az ülésvezető vagy bármely képviselő javaslatára a hozzászólások időkeretét a képviselő-testület feloldhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. 

26. § (1)^[52] Bármikor szót kérhetnek:

a) akik ügyrendi kérdésre kívánnak válaszolni,

b) aki személyüket ért támadásra kívánnak válaszolni,

c) a jegyző.

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(3) Aki a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván reagálni 3 perces felszólalásra tarthat igényt. Ennek elhangzása után viszontválasznak és további vitának helye nincs.
 27. §^[53] A napirend pont tárgyalása során az ülésvezető bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

28. §^[54] Bármely napirend tárgyalása elhalasztható az idő előrehaladtára való tekintettel, vagy a napirendi pont előkészítetlensége miatt. Az elhalasztott napirend tárgyalására azonban a halasztáskor határnapot kell kitűzni. Halasztásra az ülésvezető, a jegyző vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. A halasztásról a testület vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel – határoz.

29. §^[55] A napirend tárgyától eltérni csak a képviselő-testületnek - az ülésvezető indítványára, vita nélkül-egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával lehet.

30. §^[56] (1) Az ülésvezető vagy bármely képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

A képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartása

    31. §^[57] Az ülés rendjének fenntartásáért az ülésvezető felel. Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - jelen Szabályzatban meghatározott - intézkedései ellen felszólalásnak, azzal szemben vitakezdeményezésének helye nincs.

   32. §^[58] Az ülésvezető a rendfenntartás körében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, aki a tanácskozáshoz nem illően vagy másokat sértően fogalmazott. Az ülésvezető két felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a Szabályzatban meghatározott időkeretet túllépi, ha az elmondott hozzászólását ismétli, ha a hozzászólása becsületsértő kifejezés miatt a képviselő-testület, képviselő vagy más személy tekintélyét csorbítja,

c) rendre utasítja azt a hozzászólót (közbeszólót), aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, rendzavarás esetén az ülésvezető a hozzászólótól a szót megvonja.

33. §^[59] Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülésvezető nem talál meghallgatásra, elhagyja az ülésvezetői széket: az ülés ezzel félbeszakad és ülésvezetői összehívásra folytatódik.

34. § (1) Az ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen kötelesek tartózkodni, az ülés munkáját rendbontó magatartásukkal nem zavarhatják.

(2)^[60] Ha a hallgatóság az ülést zavarja az ülésvezető a rendzavarót rendre utasítja, ismétlődő esetben pedig az érintettet az ülésterem elhagyására kötelezi. Amennyiben a rendzavaró személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésteremből kiutasíthatja.

(3)^[61] Amennyiben az ülésvezető (2) bekezdésben foglaltaknak nem tud érvényt szerezni, úgy a 33. § szerint jár el.

Döntéshozatal módja

35. §^[62]  (1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A napirendként tárgyalt rendelet-tervezetre és határozati javaslatra vonatkozóan a polgármester, a jegyző, a bizottságok és a képviselők módosító javaslatot tehetnek, melyet indokolással kell ellátni. A döntéstervezetekhez a módosító indítványt írásban, az ülést megelőző napig a polgármesterhez kell benyújtani. Szóbeli módosító indítvány a napirend vitájának lezárásáig terjeszthető elő.

(3) A módosító javaslat előterjesztője az általa előterjesztett módosító indítványról való szavazás megkezdéséig módosító indítványát visszavonhatja. A módosító, illetve kiegészítő javaslatok szavazásra bocsátása során az indítványok elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(4) A bizottságok ezen felül - a módosító javaslatokat is értékelő – ajánlásokat nyújthatnak be. Az ajánlásoknak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményeket is.

36. §^[63] Az ülésvezető a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, amennyiben a javaslat egészének elvetésére érkezik indítvány, úgy először azt kell megszavaztatni, majd a módosító, kiegészítő, végül a teljes javaslatot.

37. § (1)^[64] Szavaztatni előbb az igen, majd a nem, végül a tartózkodó képviselők megszámlálásával kell. A javaslat akkor elfogadott -minősített többségi esetet kivéve -, ha a jelenlévő képviselők többsége igennel szavazott (egyszerű szótöbbség) Amennyiben a képviselő ülésvezetői felszólítás ellenére sem akar szavazni, az ülésvezető a szavazást az ő szavazata nélkül zárja le, azzal, hogy a képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással (kézfelemeléssel) hozza. A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülésvezető köteles a szavazást megismételtetni.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető hirdeti ki a határozatot.
 38. §^[65] § A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást rendel el, illetve rendelhet el a Szabályzat 12. § (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt esetekben. A titkos szavazást az Ügyrendi és Jogi Bizottság képviselő tagjai, határozatképtelenségük esetén a képviselő-testület által választott ad-hoc bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény értelemszerű alkalmazásával bonyolítják le. 

 39. §^[66] A képviselő-testület az ülésvezető, illetve a képviselő-testület bármely tagja javaslatára névszerinti szavazást is elrendelhet. A névszerinti szavazásról a képviselő-testület- vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást kell elrendelni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében és a tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdésekben.

40. § (1)^[67] Ha a javaslat nyílt szavazás során nem kerül elfogadásra, úgy az ülésvezető még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. A javaslat ismételt elvetése esetén a témát - az érintett bizottság javaslatával - a következő ülés napirendjére kell tűzni. Amennyiben a javaslattal kapcsolatban a következő ülésen sem születik döntés a képviselő-testület a témát a napirendjéről leveszi.

(2) Ha a szavazásra bocsátott kérdés - a szavazástól tartózkodó képviselők magas száma miatt - nem kapja meg a többségi igent, elfogadó döntés nem születik, ez esetben a szavazás megismételhető vagy az adott téma tovább tárgyalható.

(3) Ha a titkos szavazásnál döntés nem születik a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb eredménytelenség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

(4)^[68] Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül kell benyújtania, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

41. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hozza döntéseit.

(2)^[69] A megválasztott képviselők több mint felének az egyetértése szükséges (minősített többség):

a) önkormányzati rendelet megalkotásához és módosításához,

b) a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c) Önkormányzati társulás létrehozásához/társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához, megszüntetéséhez, a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz, társulási megállapodás évközbeni felmondásához, társulás tagjának kizárásához/társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

d) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

e) intézményalapítás eldöntéséhez,

f) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához,

g) a Szabályzat 12. § (4) bekezdésében meghatározott zárt ülés elrendeléséhez,

h) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

i) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

j) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, bármely vagyon-, vagyonfeletti rendelkezés, meghatározott értékfeletti szerződések megkötése, gazdasági társaságokkal kapcsolatos bármely vagyoni döntés/gazdasági társaság, alapítvány, közhasznú társaság/ önkormányzati kötelezettségvállalás, önkormányzati vagyon, vagy vagyonértékű jogról lemondás.

k) településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához,

l) a polgármester tisztségének megszüntetése iránt kereset benyújtásához,

m) a képviselő-testület feloszlásának kimondásához,

n) a gazdasági program, településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához.

Kizárás a döntéshozatalból

42. § (1)^[70] A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselőköteles bejelenteni a személyes érintettséget.

Hozzátartozónak minősül:

a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa,

b) a testvér, a házastárs, az élettárs.

(2) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3)^[71] A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt az ülésvezető figyelmeztetésben részesíti.

A képviselő-testület döntései

43. §^[72] A képviselő-testület

a) önkormányzati rendeletet alkot,

b) képviselő-testületi határozatot hoz.

Önkormányzati rendeletalkotás

44. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

45. §^[73] (1) Az önkormányzati rendelet alkotását, módosítását kezdeményezheti:

a) képviselő,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) polgármester, alpolgármester, jegyző,

d) helyi társadalmi szervezet,

e) sárbogárdi választópolgár.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotására, illetve módosítására irányuló indítványt a polgármesternél lehet megtenni, aki a kezdeményezést az illetékes bizottság és a jegyző előzetes véleményezésével a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszti. A képviselő-testület a felvetés elfogadása esetén meghatározza a főbb elveket, az előkészítés menetét és határidejét.

46. §^[74] (1) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata.

Ennek során feladatai a következők:

a)^[75] minden olyan előkészítő munka elvégzése és elvégeztetése, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön, ennek során gondoskodik a rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásáról,

b) a közreműködők között a munka elosztása,

c) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,

d) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

e) az érintett társszervekkel való koordináció,

f) az adminisztrációs munka megszervezése,

g) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

(2)^[76] A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása, a rendeletek minőségének és végrehajthatóságának javítása érdekében az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, kivéve, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3)^[77] Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a helyi adóról, az önkormányzat vagyonáról, az önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit valamint az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

(4)^[78]   A társadalmi egyeztetés formái különösen a következők:  

a) lakossági véleményezés,

b) közmeghallgatás, lakossági fórum, civil fórum vagy vállalkozói fórum,

c) közvetlen egyeztetés az önszerveződő közösségek képviselőivel a tevékenységi körüket érintő rendelettervezetek esetében.

(5)^[79] A polgármester a jegyző véleményének meghallgatása után javasolhatja egyes, a lakosság széles körét érintő rendelet-tervezetek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását, pl. a település-fejlesztést érintő kérdések, állattartás. E kérdésben a képviselő-testület dönt.

(6)^[80] A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő rendelet-tervezetet 30 napra közszemlére kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A közszemlére tételről a lakosság sajtó, TV, honlap útján történő tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik

(7)^[81] Az állampolgárok észrevételeiket, javaslataikat, kifogásaikat a jegyzőnél tehetik meg. A jegyző ezekről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet, amely állást foglal a figyelembe veendő felvetésekről.

(8)^[82] A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépését követő 1 évig meg kell őrizni. A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. A beérkezett vélemények és a véleményezők adatainak kezelésére az adatvédelmi szabályok rendelkezési az irányadóak.

47. § (1) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület a - szükség esetén - más szakértőket is felkérhet.

(2)^[83] Az önkormányzati rendeletet – annak tervezetét – a tárgy szerint érintett bizottsági tárgyalás után lehet a képviselőtestület elé terjeszteni. A beterjesztéshez minden esetben be kell szerezni az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményét.

(3) A város költségvetésének megalkotásához és módosításához, illetve a zárszámadáshoz valamennyi bizottság véleménye szükséges.

(4) A rendelet-tervezetet és annak indoklását, illetve a módosító indítványokat a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(5)^[84] Amennyiben a rendelet-tervezetről valamely bizottság nem él véleményezési jogával, vagy nem tud többségi döntéssel véleményt kialakítani, a képviselőtestület a tervezet tárgyalását a napirendjére felveheti.

48. § (1) A rendelet elfogadást követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2)^[85] A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik, a kihirdetés napja a rendelet hirdetőtáblán történő kifüggesztésének időpontja. A kifüggesztett rendeletre fel kell jegyezni a kifüggesztés és levétel időpontját, a rendelet ezen példányát a Polgármesteri Hivatal Szervezési Csoportja tartja nyilván és gondoskodik a megőrzéséről.

 (3)^[86] A kihirdetett rendeletről a lakosságot hirdetmény formájában a helyi sajtó útján tájékoztatni kell. A hirdetménynek tartalmaznia kell a rendelet számát, tárgyát, hatálybalépés időpontját, megtekintési lehetőségét. A képviselő-testület által elfogadott és kihirdetett rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jeleníteni, a rendeletek megtekinthetők ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Szervezési Csoportjánál  

(4)^[87]  Az önkormányzati rendeletet papír alapon egy példányban meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek, és a városi könyvtárnak.

(5) A jegyző jelezni köteles jogszabályi változás esetén a képviselő-testületnek az önkormányzati rendeletek módosításának szükségességét.

(6)^[88] Az Ügyrendi és Jogi Bizottság az önkormányzati rendeleteket választási ciklusonként felülvizsgálja és a 45. §-ban szabályozottak szerint javaslatot tesz azok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy újabb rendeletalkotásra.

Határozathozatal

49. § (1) A képviselő-testület rendeleti formát nem igénylő döntéseit határozatba foglalja.  (2)^[89]  Az önkormányzati határozatoknak kettő alfaja van:

1. normatív határozat,

2. egyéb határozat.

(3)^[90] A normatív határozatot a polgármester és a jegyző írja alá. A normatív határozatokat az önkormányzati rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik

(4) ^[91] A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján hozza határozatait.

(5)^[92] A képviselő-testület által önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá.

A képviselő-testület döntéseire vonatkozó közös szabályok

50. § (1)^[93] Az önkormányzati rendelet a megalkotójának megjelölését az alábbiak szerint tartalmazza:

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének

(2) Az egyéb önkormányzati döntések elnevezése: Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének határozata.

(3) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön - külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a)^[94] az önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során az alábbi:

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének .…./20…. (…. …..) önkormányzati rendelete – amely a jogszabály megalkotójának teljes megjelölését, a jogszabály sorszámát, a jogszabály kihirdetésének idejét, az önkormányzati rendelete kifejezést – majd a jogszabály címét foglalja magában.

b) határozatok jelzése:

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének ...../20.... (.....) Kth. sz. határozata

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

51. § A képviselő-testületi rendeletekről és határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

52. §^[95]

A jegyzőkönyv

53. § (1)^[96] A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2)^[97]  A képviselő-testület üléséről hangrögzítés és kézírásos anyag alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3)^[98] A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen megjelent képviselők nevét,

c) az ülés végéig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelenlévők nevét,

d) a megválasztott jegyzőkönyv hitelesítők nevét,

e) a javasolt és elfogadott napirendet,

f) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás számszerű eredményét,

g)döntésből kizárt képviselő nevét, a kizárás indokát,

h) névszerinti szavazás esetén annak részletes eredményét,

i) az önkormányzati rendeletek és határozatok szószerinti szövegét,

j) az elhangzott bejelentéseket és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

k) a képviselő kérésére külön írásos véleményét,

l) a polgármester és a jegyző aláírását,

m) jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását

(4)^[99] A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó, jelenléti ív,

b) előterjesztések, rendelet és határozat - tervezetek egy - egy példánya. név szerinti szavazás névsora,

e) titkos szavazás jegyzőkönyve.

 (5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint 2 jegyzőkönyvhitelesítő írja alá.

(6)^[100] A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely képviselő indítványára az egyes napirendi pontok lezárása után egyszerű többséggel elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A szószerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.

(7) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről - ha az érintett kéri - az Ügyrendi és Jogi Bizottság dönt.

(8) A jegyzőkönyvből határozati kivonatot kell készíteni, amelyet a képviselő-testületi ülést követő 20 napon belül meg kell küldeni:

a) minden települési képviselőnek,

b) a polgármesternek,

c) a jegyzőnek,

d) a végrehajtásban érdekelteknek, illetve a végrehajtásért felelősöknek,

e) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek.

(9)^[101] A képviselő-testület jegyzőkönyveit az ülést követő 15 napon belül el kell készíteni, papír alapon egy aláírt, bélyegzővel ellátott eredeti példányban és egyúttal elektronikus levél útján is meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.

(10) A képviselő-testület jegyzőkönyvét - a zárt ülésről felvett jegyzőkönyv kivételével - az elkészültétől számított 8 napon belül meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak. Ez a rendelkezés irányadó minden önkormányzati rendeletre is.

(11) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, s annak elkülönített kezeléséről, őrzéséről a jegyzőnek kell gondoskodnia.”

Interpelláció

54. § (1) Az interpelláció előterjesztésének joga kizárólag a képviselőt illeti meg.

A képviselő a képviselő-testület ülésén a

a) a polgármestertől, alpolgármestertől,

b) a jegyzőtől,

c) a bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2)^[102] Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt három nappal írásban a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Ha az interpelláció az ülést megelőzően legalább 8 nappal a polgármesteri hivatalhoz írásban beérkezik, arra az ülésen választ kell adni, indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület az (1) bekezdésre figyelemmel engedélyezheti. Az írásbeli interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is, melyet legfeljebb 3 percben tehet meg, ha a képviselő az ülésen nincs jelen az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(4) Amennyiben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület az (1) bekezdésre figyelemmel engedélyezi az írásos választ minden önkormányzati képviselőnek meg kell küldeni. Ebben az esetben a válasz elfogadásáról a következő ülésén születik döntés.

(5) Az interpellációra adott válasz elhangzása után - az írásban adott válasz esetében a következő testületi ülésen - az interpelláló képviselőnek 3 perces viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e, amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Az interpelláló képviselő választ elfogadó nyilatkozata testületi döntést nem igényel.

(6) A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület az illetékes bizottsághoz utalja az adott ügyet kivizsgálás végett, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(7)^[103] Zárt ülésen tárgyalt napirendet, személyiségi jogokat, üzleti érdekeket érintő interpellációra a válasz kizárólag írásban adható meg.

A munkaterv

55. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterve alapján tartja. A munkaterv-tervezetét a tárgyévet megelőző év december 31-ig kell a képviselőtestület elé terjeszteni. A munkaterv-tervezetének az elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2)^[104] Az elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

 a) a képviselő-testület tagjaitól,

 b) a bizottságoktól,

 c) a jegyzőtől,

 d) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

 e) a nemzetiségi önkormányzat elnökétől,

 f) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,

 g) önkormányzati intézmények vezetőitől,

 h) a városban működő egyesületektől, társadalmi szervezetektől, szerveződésektől,

 i) a város lakosságától.

(3)^[105] A munkaterv tervezetet a beérkezett véleményekre, javaslatokra is figyelemmel a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a bizottságok elnökeivel történt egyeztetés után a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Az előterjesztéssel egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról és közölni kell a mellőzés indokait is.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az ülések tervezett napirendjeinek címét,

c) a napirendek előadóit,

d) tervezett meghívottak körét,

e) az előterjesztést tárgyalandó bizottságok felsorolását,

f) a napirendhez kapcsolódó bizottsági véleményezés meghatározását,

g) előterjesztések leadási határidejét,

h) azon napirendek megjelölését, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

i) közmeghallgatás tervezett időpontját, témáját,

j) ünnepi képviselő-testületi ülés tervezett időpontját,

k) lakossági fórumok tervezett időpontját,

l) városi ünnepek időpontját.

 (5) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára - a bizottságok véleményezése után - a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6)^[106] A munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselő-testület tagjainak

b) a nem képviselő bizottsági tagoknak

c) a választókerület országgyűlési képviselőjének

d) a munkatervben érintett előadóknak

e) önszerveződő közösségek képviselőinek.

(7)^[107] A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a képviselő-testület által elfogadott munkaterv a város polgárai számára a város honlapján megismerhető legyen.

III. fejezet

TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

56. § (1)^[108] A települési képviselőt megilletik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és a jelen Szabályzatban foglalt jogok, és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

 (2)^[109] A  települési képviselő és a polgármester a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (1) bekezdése értelmében minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(3)^[110] A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat az Ügyrendi és Jogi Bizottság a polgármesteri hivatal kijelölt köztisztviselőjével közösen látja el. A köztisztviselő feladata a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges nyilatkozatok átadása és átvétele, a másik pedig annak ellenőrzése, hogy a polgármester és a települési képviselők a 2000. évi XCVI. tv. szerint megfelelő számú nyomtatványt vegyen át és adjon le a bizottság részére. A vagyonnyilatkozatok kezelését, ellenőrzését  a bizottság a 8. melléklet szerint végzi. A vagyonnyilatkozat leadási határidejét követően a bizottság elnöke a polgármester erre irányuló kérelme esetén tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítéséről.

(4) A polgármester a képviselőtestület februári ülésén nyilatkoztatja a bizottság elnökét a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről, az esetlegesen elmaradt nyilatkozatok pótlásáról.

(5) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(6) Az összeférhetetlenség vizsgálata az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladata. A vizsgálat eredményéről a bizottság tájékoztatja a testületet. A képviselőtestület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

57. §^[111]  A települési képviselő:

a) az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz,

b) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

c) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, különféle vizsgálatokban,

d) az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben interpellálhat, illetve kérdéseket tehet fel, felvilágosítást kérhet,

e) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

f) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megágyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni,

g) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,

h) képviselőtestülettől kapott megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

i) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

j) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,

k) írásban vagy szóban előzetesen a polgármesterhez köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

l) a képviselői tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot köteles megőrizni,

m) kapcsolatot tart választókörzetének polgáraival, választóival, tájékoztatja őket a végzett munkáról, e célból előre meghatározott időpontban és helyen negyedévente rendszeresen fogadóórát tart. A fogadóóra időpontjáról a lakosságot a honlapon és a helyi sajtó útján értesíteni kell.

n)^[112] vele szemben felmerült kizárási okot a vita előtt köteles bejelenteni,

o) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba, jegyzőkönyvbe betekinthet,

p) a város ellátásában, üzemeltetésében, működtetésben résztvevő vállalatoktól, intézményektől felvilágosítást kérhet,

r) felelősséggel tartozik a képviselő-testületnek, képviselőtársainak saját megnyilvánulásukért és nyilatkozataiért,

s) képviselői fórumot szervezhet,

t) köteles a magánéletében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető képviselői minőségével, közéleti tevékenységével

u) A Képviselő köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/a. §-a szerint vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének teljesítésére, a 8. számú melléklet szerint.

58. § (1) A települési képviselőnek a munkahelyén történő munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét és folyósításának feltételeit önkormányzati rendeletben állapítja meg,

(3) A települési képviselő a képviselői tevékenységével kapcsolatos költségeinek megtérítésére jogosult.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

59. §^[113] (1) A képviselő-testület a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok esetenként a képviselő-testülettől döntési jogkört is kaphatnak.

(2) A bizottságok albizottságokat hozhatnak létre, melynek feladatait a létrehozó bizottság állapítja meg. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét. Elnöke csak a létrehozó bizottság képviselő tagja lehet.

(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.

(4) A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(5) Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésen az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

60. § (1) A bizottság elnöke és tagjainak több mint fele csak települési képviselő lehet. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja.

(2) A bizottságok létszámáról és összetételéről a képviselő-testület megválasztásukkor külön határozattal rendelkezik.

(3) A bizottságok elnökeit és tagjait a képviselő-testület választja. A bizottságok nem képviselő tagjainak választása a bizottságok javaslata alapján történik.

(4)^[114] A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(5)^[115] A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

61. § (1)^[116] A képviselőtestület az alábbi 5 fős állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi és Jogi Bizottság

b) Pénzügyi Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság

c) Egészségügyi és Szociális Bizottság

d) Oktatási Közművelődési és Sport Bizottság

(2)^[117] A bizottságok létszámát, személyi összetételét a 2. függelék, feladat- és hatáskörét a 4.  melléklet tartalmazza.

62. § (1) A képviselő-testület meghatározott időre és feladat ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat, amelyet a feladat elvégzéséről szóló tájékoztató elfogadásával együtt szüntet meg.

(2) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

63. § A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak a képviselőtestületi döntéseknek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.

64. § (1) A bizottságok tevékenységükről évente legalább egy alkalommal kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

65. §^[118] A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat a témaköröket, amelyek előkészítését, véleményezését kéri a bizottságoktól.

A bizottságok működése

66. § (1) A bizottságok maguk állapítják meg működésük szabályait.

(2) Működési szabályzatuk kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének megállapítását követően 30 napon belül kell elkészíteni.  

(3)^[119] A munkaterv tartalmazza:

 a) az ülések tervezett időpontját,

 b) helyét,

 c) napirendjét,

 d) az előterjesztők nevét.

67. § (1) A bizottság működésével (bizottság ülésének összehívása, levezetése, jegyzőkönyvek, határozatok aláírása, kiadmányozása, stb.) kapcsolatos feladatokat a bizottság elnöke látja el. A bizottság képviselő tagjai közül a bizottság elnökének javaslatára elnökhelyettest választ.

A bizottság elnöki teendőit az elnöki tisztség betöltetlensége, illetve az elnök tartós akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese látja el.

(2)^[120] A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök köteles a bizottságot 6 napon belüli időpontra összehívni a képviselő-testület határozatára, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke akadályoztatása esetén a már összehívott ülést az elnökhelyettes vezeti.

(4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(5) A bizottságok ülései nyilvánosak, kivéve azokat a témákat, melyek esetén a képviselő-testület is zárt ülést tart. A bizottság zárt ülésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottságok ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(7) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben az éves bizottsági ülések számának 50%-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(8) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(9) A bizottság állásfoglalását, döntéseit nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(10)^[121] A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó bizottsági tagot a bizottság elnöke figyelmeztetésben részesíti.

(11) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleménynek a képviselő-testületi ülésen helyt kell adni.

(12) A bizottsági határozatokat a bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese írja alá.

(13)^[122]  A bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni a meghozatala évének, hónapjának római számú, napjának arab számú megjelölésével és a határozatot hozó rövid megjelölése feltüntetésével a következők szerint:

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének …./20..(.…..) … határozata.

A sorszám után a bizottság nevének rövid megjelölése az alábbiak szerint történik:

Ügyrendi és Jogi Bizottság esetében: ÜJB

Pénzügyi Városgazdálkodási és Városfejlesztési  Bizottság esetében: PVVB

Egészségügyi és Szociális Bizottság esetében: ESZB

Oktatási Közművelődési és Sport Bizottság esetében: OKSB

(14) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a hivatal útján - gondoskodik.

(15) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a bizottság elnöke és egy jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv egy példányát nyilvántartás és megőrzés végett a jegyzőnek kell átadni.

(16) ^[123] A bizottság üléséről hangfelvétel készül.

(17)^[124] A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

V. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ

A polgármester

68. § (1) Sárbogárd Város Polgármester a megválasztását követően a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

 (3)^[125] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület törvényes képviselője az Ügyrendi és Jogi Bizottság Elnöke, akit e feladatának ellátása időtartamára a képviselő-testület bizottsági elnöki teendőinek végzése alól felment. A képviselő-testület az Ügyrendi és Jogi Bizottság határozatképességének biztosítása érdekében a szükséges intézkedést megteszi.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke ellátja:

a) a rendelet 5. mellékletének 1/a-d pontjaiban meghatározott feladatokat,

b) mint törvényes képviselő eljár a hatóságok, gazdasági és társadalmi szervek előtt, részt vesz különböző tárgyalásokon, értekezleteken.

A képviselő-testület az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke részére képviselői juttatása helyett e bekezdésben szabályozott esetben, külön rendeletében meghatározott mértékű tiszteletdíjat állapít meg.

(4) A polgármester főbb feladat- és hatáskörét, a képviselő-testület által átruházott hatásköreit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester - átruházott önkormányzati ügyben - hozott határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Sárbogárd Város Polgármestere ..../20.....(.) PM számú határozata

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

69. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, és meghatározza - a jogszabályok keretei között - az Ügyrendi és Jogi Bizottság javaslata alapján a munkabérét, egyéb juttatásait.

(2) A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3) A polgármester az Ötv. 33/A. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha az Ötv. lehetővé teszi azt.

(5)^[126] A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen e helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

Az alpolgármester

70. §^[127] (1) Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselő-testülete – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatás keretében látja el.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, a polgármester határozza meg munkája területeit, tartalmát és ellenőrzi a végrehajtás menetét  

(3) ^[128]Az alpolgármester tisztsége megszűnik:

a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek,

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján,

c) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,

d) halálával,

e) a tisztségről történő lemondással,

f) az összeférhetetlenség kimondásával,

g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

h) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható,

i) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

A jegyző

71. § (1)^[129] A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

(3)^[130] A jegyző főbb feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és az alpolgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen tárgyú észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

Az aljegyző

72. § (1)^[131] A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - kapcsolt munkakörű aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

73. §^[132] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői, illetve jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat a Hatósági osztály- vezető helyettesítésével megbízott ügyintéző látja el.

VI. fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

74. § (1)^[133]  A képviselő-testület Sárbogárdi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

(3)^[134] A Polgármesteri Hivatal létszámát, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a 7. melléklet tartalmazza.

(4)^[135] A hivatal a jegyző által készített Ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, szervezeti tagozódását és a belső (szervezeti egységek és a dolgozók közötti) munkamegosztást. A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét a képviselőtestület határozattal fogadja el.

VII. fejezet

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS HELYI NÉPSZAVAZÁS

Lakossági fórumok

75. § (1)^[136] A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítése céljából – a fórumot megelőzően legalább nyolc nappal közzétett időpontban – a polgármester és az alpolgármester lakossági fórumot tartanak. Városrészenként a fórum helye:

1) Töbörzsök Szent István Általános Iskola

2) Művelődési Központ

3) Sárszentmiklósi Klubkönyvtár

4) Rétszilas Klubhelyiség

5) Pusztaegres Művelődési Ház

6) Sárhatvan Klubhelyiség

7) Kislók Klubhelyiség.

 (2) A polgármester évente egyszer városi szintű fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére legfontosabb várospolitikai kérdésekben.

(3) A képviselők az (1) bekezdésben megjelölt helyeken - külön csoportosítás szerint - évente legalább egyszer fórumot tartanak a választók részére. A sajtóban közzétett helyen és időpontban a helyi képviselő fogadóóra keretében is találkozik a város lakosságával.

(4)^[137] A képviselő-testület a civil szervezetként működő önszerveződő közösségekkel való együttműködés, döntés előkészítésbe történő bevonás érdekében legalább félévente fórumot tart. A fórumot a polgármester hívja össze, melyről emlékeztetőt kell készíteni, mely tartalmazza a fontosabb felvetéseket, javaslatokat. Az önkormányzati döntéseket érintő állásfoglalásról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

(5) A városban működő társas és egyéni vállalkozásokkal való kapcsolattartás, az őket érintő közvetlen tájékoztatás, az együttműködés, a döntés előkészítésekbe, valamint a városi fejlesztési feladatok tervezésébe, végrehajtásába történő bevonás érdekében legalább félévente vállalkozói fórumot kell tartani. A fórumot a polgármester hívja össze a honlapon és a helyi sajtó útján, a találkozóról emlékeztetőt kell készíteni, mely tartalmazza a fontosabb felvetéseket, véleményeket, javaslatokat. Az önkormányzati döntéseket érintő állásfoglalásról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

Közmeghallgatás

76. §^[138] (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart. Az önkormányzat költségvetésének megállapítása előtt közmeghallgatást kell tartani. Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselő-testület jelen Szabályzat 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint úgy döntött, illetve a képviselők fele írásban indítványozza.

(2) A közmeghallgatást, annak időpontját legalább 10 nappal korábban a helyi sajtóban, a honlapon illetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselőtestülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5 percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(4) A közmeghallgatás testületi ülésnek minősül, azt a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról hangfelvétel nem, csak írásbeli jegyzőkönyv készül, amelyre - értelemszerűen - vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, a Polgármesteri Hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ meg kell adniuk a kérdés feltevőjének. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen is tájékoztatást kell adni.

Helyi népszavazás^[139]

77. §^[140] A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezheti.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

A költségvetés, gazdasági program

78. § (1) Az önkormányzat évente meghatározza költségvetési koncepcióját és költségvetését.

(2)^[141] A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(3) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg.

79. § (1) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.
 (2)^[142] Az első fordulóban a tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzet felmérése alapján költségvetési koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit,

c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek sorrendje.

(3)^[143] A második fordulóban az államháztartási törvény és az (5) bekezdésben előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a képviselőtestület..

(4) A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását dolgozza ki, ezek után a további még vállalható önkormányzati feladatokat. (5)^[144]  A költségvetés az önkormányzat bevételeit forrásonként, a kiadásokat célok szerint tartalmazza. Az estleges forráskiesések, áremelkedések, többletfeladatok fedezetére kötelező tartalékot képezni.

A költségvetési rendelet mérlegkimutatásai és tájékoztató kimutatásai tartalmát az alábbiakban határozza meg:

Az 1. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat bevételei forrásonként és kiadásai kiemelt előirányzatonként tárgyévre összesítve.

Az 1/1. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat támogatásértékű bevételei

Az 1/2. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat átvett pénzeszközeit

Az 1/3. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat felhalmozási és intézményi működési bevételei

Az 1/4. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat költségvetési támogatása

Az 1/5. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat támogatásértékű kiadásai

Az 1/6. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat átadott pénzeszközei

Az 1/7. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat felhalmozási kiadások feladatonként, felújítási kiadások célonként

Az 1/8. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat általános és céltartalék

A 2. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat létszám irányszámok

A 3. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek tárgyévre és az azt követő évekre várható összege.

80. § A gazdasági programot a képviselőtestület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.

Az önkormányzat vagyona

81. § (1)^[145] Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását  szolgálják.

(2)^[146] A képviselő-testület - a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően - rendeletben állapítja meg a törzsvagyon:

a) forgalomképtelen tárgyait,

b) korlátozottan forgalomképes tárgyait, s azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(3) A polgármester évente várospolitikai fórum keretében tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyon helyzetének alakulásáról.

Önkormányzati intézmények gazdálkodásának ellenőrzése

82. § A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését, valamint gazdálkodásának belső ellenőrzését az önkormányzat a jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőrrel társulási megállapodás útján látja el.

IX. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELOSZLÁSA

83. §^[147] A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követő három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja a feladatát, gyakorolja a hatáskörét.  A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

X. fejezet

A KÉPVISELŐTESTÜLET TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

84. §^[148] (1) A képviselőtestület feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében más önkormányzatok képviselőtestületeivel írásbeli megállapodással az Mötv.-ben meghatározott társulást hozhat létre.

(2) A képviselőtestület, a bizottságok a polgármester, a jegyző a képviselőtestület intézményei társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek. Tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3)^[149] A képviselőtestület hazai és külföldi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köthet.

Testvér-települési megállapodást kötött az Ukrajnai Bene és az Erdélyi Zetelaka településekkel.

XI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE

85^[150] § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(2) Az önkormányzat biztosítja az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetiségi önkormányzat költségvetési tervezési feladatainak, az operatív gazdálkodási feladatainak, valamint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatoknak az ellátását.

(3) A nemzetiségi önkormányzat (1) és (2) bekezdésben foglalt működési feltételeinek biztosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(4) A jegyző vagy az általa megbízott aljegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein – beleértve a zárt ülést is – és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(5) A képviselőtestület évente a költségvetési rendeletében határozza meg a nemzetiségi önkormányzat támogatásának mértékét.

XII. fejezet

ZÁRÓ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

86. § (1)^[151] A Szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről – a képviselőtestület döntései vagy jogszabályi előírások alapján – a jegyző gondoskodik.

(2) A szabályzat megtekinthető:

a) a polgármesteri hivatalban a jegyzőnél, valamint az ügyfélszolgálati irodában,

b) a városi könyvtárban.

(4) E rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a Városi Önkormányzat képviselő-testületének a 14/199.(IV.30.) Ktr. számú rendelete, valamint az azt módosító 28/1999.(IX.15.) Ktr., 43/1999.(XII.31.) Ktr, 13/2000.(IV.20.) Ktr., 30/2000.(XII.1.) Ktr., 29/2001.(X.20.) Ktr., 41/2001.(XII.29.) Ktr., 26/2002.(VIII.28.) Ktr.,32/2002.(XI.15.) Ktr., 12/2003.(IV.23.) Ktr., 13/2003.(IV. 23.) Ktr., 25/2003.(VIII.19.) Ktr., 28/2003.(X.15.) Ktr., 12/2005.(V.3.) Ktr., 24/2005.(IX.19.) Ktr., 25/2005.(X.24.) Ktr., 41/2005.(XI.18.) Ktr., 22/2006.(IV.27.) Ktr., 26/2006.(VI.15.) Ktr., 36/2006.(X.16.) Ktr., 37/2006.(X.27.) Ktr., 38/2006.(X.27.) Ktr., 48/2006.(XII.18.) Ktr. sz. rendeletek hatályukat vesztik..

Sárbogárd, 2007. március 9.

KIHIRDETVE: 2007. március 19.