Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007. (III. 19.) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2015. 03. 27- 2016. 02. 23

                       SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

                                  

                                         10/2007. (III. 19.) önkormányzati rendelete

             

                      A képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.[1]


Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatára (továbbiakban: szabályzat ) a következő rendeletet alkotja:


I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §[2] A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületére és szerveire (polgármester, képviselőtestület bizottságai, polgármesteri hivatal, jegyző, társulás), akik a jogszabályban meghatározott feladat és hatásköröket a jelen szabályzatba foglaltak figyelembevételével kötelesek ellátni.


2. § Az önkormányzat:

(1) Megnevezése: Sárbogárd Város Önkormányzata


(továbbiakban: városi önkormányzat)

(2) Székhelye: Sárbogárd, Hősök tere 2.

(3) Működési területe: Sárbogárd közigazgatási területe

(4)[3] Hivatala: Sárbogárdi Polgármesteri Hivatal

3. § Sárbogárd Város kialakulásának leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. § Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét

(1) Címere: pajzs alakú, két mezőben ezüst színű horgony, melyet az ezüst színű saját farkába harapó kígyó övez, benne egymásba fonódó két kézfej látható, felette háromágú kisnemesi korona. A címer pajzsát két aranyszínű oroszlán fogja közre úgy, hogy a hátsó két lábán búzakalász motívumon ágaskodik, míg az elő két lábával a címer-pajzsra támaszkodik.

(2) Zászlaja: zöld színű, ezüst rojtokkal, közepében a város címere, alatta arany betűkkel SÁRBOGÁRD felirat.

(3) Városi Önkormányzat címerének és zászlajának használatára vonatkozó előírásokat külön rendelet tartalmazza.

(4) A Városi Önkormányzat színei: zöld, kék.

(5) Sárbogárd Város ünnepi képviselő-testületi ülésein a polgármester a város címerével ellátott zöld színű vállszalagot viseli.

(6)[4] Az önkormányzat pecsétje körbélyegző, Sárbogárd Város Önkormányzat Sárbogárd körirattal, középen a Köztársaság koronás címerével.

(7)[5] Az önkormányzat hivatalának pecsétje: körbélyegző, Sárbogárdi Polgármesteri Hivatal körirattal, középen Magyarország koronás címerével.

(8)[6] A város és az önkormányzat hivatalos honlapja: www.sarbogard.hu (a továbbiakban: honlap)


II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Képviselő-testület

5. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.

(2)[7] A képviselőtestület a vegyes választási rendszer alapján jön létre. Tagjai az egyéni választókerületben megválasztott 8 fő és a kompenzációs listáról bejutott 3 fő képviselő.

A polgármester egyéni választókerületben megválasztott képviselő, így a képviselőtestület tagjainak száma: 11 fő

 (3)[8] A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(4)[9] A képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat.

A képviselő-testület főbb feladat-, és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

A képviselőtestülettől kapott megbízásokat a 3. függelék tartalmazza.

(5) [10] A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) a polgármesterre,

b) a bizottságaira,

c) a jegyzőre,

d) a társulására.

(6) Az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

A képviselő-testület ülései

6. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

7. § (1) Az alakuló ülés a megválasztott képviselőtestület első ülése.

(2) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell megtartani.

(3)[11] Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze. Az ülés levezetése a polgármester feladata.

(4) [12]Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők az alábbi szövegű esküt teszik:

„ Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (település) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

 (5)[13] Az alakuló ülésen az eskütétel után a polgármester ismerteti a programját, majd a testület megállapítja a polgármester illetményét.

(6)[14] A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján megválasztja az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét és a bizottság tagjait, az alpolgármestert és megállapítja tiszteletdíját.

8. § (1)[15] A képviselő-testület a rendes üléseit az éves munkaterve alapján, általában a hónap második pénteki napján reggel 9.00 órától este legkésőbb 18.00 óráig tartja.

(2) A képviselő-testület minden év július hónapjában nyári ülésszünetet tart.

9. § (1) A képviselő-testület a munkatervétől eltérő időpontban rendkívüli ülést tarthat.
(2) [16] A rendkívüli ülés összehívására kerül sor:

a) ha a képviselő-testület határozattal rendelkezett a rendkívüli ülés megtartásáról,

b) ha a polgármester saját elhatározásából úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben dönteni kell.

(3)[17] A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) a képviselők ¼-ének vagy valamely bizottságának,

b) a Fejér Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal) írásbeli indítványára.

(4)[18] A polgármester a rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítvány előterjesztésétől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni. Amennyiben a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület ülését az Mötv. 135. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kormányhivatal hívja össze.

 Az ülések összehívási rendje, előkészítése

10. § (1)[19] A képviselőtestület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, és tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót a polgármester írja alá.

(3)[20] A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselőtestület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 48 órával előbb ki kell kézbesíteni.

A meghívót és a kapcsolódó előterjesztéseket fő szabályként a képviselőtestület tagjainak papír alapú adathordozón kell rendelkezésre bocsátani.

A képviselő választhatja a papír alapú helyett az elektronikus úton való kézbesítést. Ez utóbbi esetben a meghívót és a kapcsolódó előterjesztéseket írásvédett formában a képviselő által megadott e-mail címre a papíralapúval megegyező időben kell rendelkezésre bocsátani.


(4)[21] A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Polgármesteri Hivatal a település lakosságát az ülést megelőzően legalább 5 nappal tájékoztatja a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, a honlapon való közzététellel illetve a helyi média részére történő megküldéssel. A helyi média felsorolását a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

(5) A polgármester az ülést rendkívüli esemény, ok miatt az új ülés időpontjának egyidejű meghatározásával elhalaszthatja, erről a képviselőket rövid úton tájékoztatni kell. A szabályozás szempontjából rövid útnak a telefonon és sms-ben történő értesítést kell érteni.

(6)[22] A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt 

b) a választókerület országgyűlési képviselőjét

c) a napirend előadóját

d) a Polgármesteri Hivatal belső egységeinek vezetőit és szakreferenseit

e)[23] a nemzetiségii önkormányzat elnökét

f) a város díszpolgárait

g) az önszerveződő közösségek képviselőit  a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására. Az önszerveződő közösségek felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.

h) bizottságok nem képviselő tagjait a bizottság által előterjesztett,  véleményezett vagy ellenőrzött napirend pont tárgyalására,

i) egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyeket és szervezeteket a polgármester külön meghívása alapján.

j)[24] a Sárbogárdi Járási Hivatal vezetőjét vagy az általa megbízott személyt.

(7)[25] A képviselő-testület üléseire – zárt ülés kivételével - tanácskozási jog nélküli meghívót és az előterjesztéseket meg kell küldeni a helyi média képviselőinek.


11. § (1) A képviselő-testületi ülés előkészítéséről a polgármester - a jegyző útján - gondoskodik.

(2)[26] A Polgármesteri Hivatal által készített előterjesztések tartalmáért, a határidők és a szükséges egyeztetések megtartásáért az előterjesztés tervezetét elkészítő belső szervezeti egység vezetője felelős. Az előterjesztések csak a jegyző ellenjegyzésével érvényesek. Az előterjesztések csak polgármesteri szignálással kerülhetnek a képviselő-testület elé tárgyalásra. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésének rendjét, tartalmi és alaki követelményeit a 3. számú melléklet szabályozza.

(3)[27] A lakosság számára - a zárt ülésre készített előterjesztések kivételével - az előterjesztések előzetes megismerhetőségét biztosítani kell a honlapon való megjelentetéssel, illetőleg ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Szervezési Csoportjában biztosított betekintési lehetőséggel. 

Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2)[28] A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.

(3)[29] Zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Az érintett által előzetesen tett írásbeli nyilatkozatot az előterjesztéshez kell csatolni. A testületi ülésen jelenlevő érintett a nyilatkozatát szóban is megteheti, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4)[30] Zárt ülés rendelhető el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

 (5)[31] A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, a jegyzőkönyvet vezető köztisztviselő, a napirend előadója, a napirendi pont tárgyalásánál, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(6)[32] A zárt ülésen hozott döntésekről a következő képviselő-testületi ülésen a polgármester az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével tájékoztatja a város polgárait.



A képviselő-testület üléseinek vezetése (elnöklés)

13. § (1)[33]  A képviselő-testület üléseit a polgármester (ülésvezető) vezeti.

(2)[34] Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére a jelenlévő képviselők közül,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, bejelenti a zárt ülés tartását,

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről valamint az előző zárt képviselő-testületi ülésen hozott döntésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja az indítványokat, határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,

f) hozzászóláskor megadja, megtagadja, indokolt esetben megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

h) hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

i) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

k) bezárja az ülést, és bejelenti a következő ülés várható időpontját.

(5) Az ülésvezető akadályoztatása áll elő abban az esetben is, ha az ülésvezetővel szemben a döntéshozatalból való kizárásának feltételei állnak fenn. A kizárás ebben az esetben magában foglalja az adott téma ülésvezetésének teljes egészét. A felszólalási jog azonban e napirendnél is megengedett.

(3)[35] A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(4)[36] Amennyiben a már összehívott képviselő-testületi ülésen a polgármester és az alpolgármester akadályoztatva vannak, úgy azt az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke vezeti. (5)[37] Az ülésvezető akadályoztatása áll elő abban az esetben is, ha az ülésvezetővel szemben a döntéshozatalból való kizárásának feltételei állnak fenn. A kizárás ebben az esetben magában foglalja az adott téma ülésvezetésének teljes egészét. A felszólalási jog azonban e napirendnél is megengedett.

14. §[38] Az ülésvezetést ellátó alpolgármester, illetve Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

15. §[39] Az ülésvezető munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.



Határozatképesség megállapítása

16. § (1)[40] A képviselő-testület ülését az ülésvezető nyitja meg, majd megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet.

 (2) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ugyanezen napirendek megtárgyalására ismételten össze kell hívni. Az így tartott ülésen újabb napirendek is tárgyalhatók.

(3)[41] Amennyiben az ülés időközben válik határozatképtelenné, az ülésvezető dönt arról, hogy a képviselő-testület ülését 8 napon belül ismételten összehívja vagy a meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésen tűzi ismét napirendre.


Napirend előtti felszólalás

17. § (1) A város életét, vagy a képviselőtestület munkáját érintő jelentős kérdésekben a képviselő napirenden kívül felszólalhat.

(2) A felszólalási szándékot az ülést megelőző munkanapon 14.00 óráig - a felszólalás témájának rövid leírása mellett, okát megjelölve - írásban kell bejelenti a polgármesternél.

(3) A felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Ennek elhangzását követően további vitának helye nincs.

(4) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként előterjeszthető.

Önálló képviselői indítvány

18. § (1)[42] Az ülésvezető a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a napirendre előzetesen felvett ügyekkel nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(4)[43] Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az ülésvezető visszautasíthatja. Nem lehet önálló képviselői indítványt benyújtani az éves munkatervben valamely ülésnapra meghatározott napirendekben.

(5) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület dönt.

Sürgősségi indítvány

19. § (1) A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt egyszerű szótöbbséggel dönt.

A képviselő-testület ülésének napirendje

20. § (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.
(2)[44] Az ülés napirendjére javaslatot az írásban – előzetesen – kiküldött meghívóban részletezettek szerint az ülésvezető teszi meg.

(3) A napirendre és annak módosítására - ideértve a napirendi pont elnapolását és új napirendi pont felvételét - bármely képviselő az ülés kezdetén javaslatot tehet. A képviselő-testület a napirendről a jelenlévők több mint felének egyetértésével (továbbiakban: egyszerű szótöbbség) dönt.

A napirendhez - annak elfogadását követően - újabb napirendi pontok nem vehetők fel.

A napirendi sorrendtől csak rendkívüli, indokolt esetben lehet eltérni.

(4)[45] Az ülésvezető a napirend elfogadása után tényszerűen tájékoztatást ad:

a) a két ülés közötti tevékenységéről,

b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

d) az előzőzárt képviselő-testületi ülésen hozott döntésekről,

e) az interpellációra adott válaszról, ha nem került sor azonnali válaszra

Rendkívüli ülés napirendje

21. § (1) A szabályzatnak megfelelően összehívott rendkívüli ülésen csak az írásbeli meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalhatóak.

(2)[46] Az indítvány beterjesztéséről az ülésvezető gondoskodik. A rendkívüli ülést indítványozók egy képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja.

(3) A képviselő-testület ezt követően egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítvány tárgyát.

A képviselő-testület tanácskozási (napirendek tárgyalásának) rendje

22. §[47] (1) A képviselő-testület ülésén - a napirendi pontok tárgyalásakor - elsőként mindenkor a napirendi pont beterjesztőjét, illetve előadóját illeti a szó. Az előadó az írásban beterjesztett előterjesztést legfeljebb 2 perc időtartamban kiegészítheti. Hozzászólása csak új információt tartalmazhat. Szóbeli előterjesztés esetén az előadó legfeljebb 10 percben ismertetheti a tárgyalt napirendet.

(2) A napirend előadójához kérdések intézhetőek. A kérdéseket röviden kell feltenni, a kérdés érdemi hozzászólást nem tartalmazhat. A kérdésekre rövid választ kell adni.  

23. §[48] A válaszok után az ülésvezető megnyitja a vitát. A napirendi pontokhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak akár írásban, akár szóban hozzászólhatnak. A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét -az ülésvezető határozza meg.

24. §[49] (1) A napirendi pont tárgyalása során a képviselő legfeljebb egy alkalommal - maximum öt perc időtartamban - kérhet szót. Újabb vagy ismételt felszólalásra az ülésvezető adhat engedélyt. Ha az ülésvezető az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz. Ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.


 (2) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az előadó, a polgármesteri hivatal napirend kapcsán érintett dolgozója több alkalommal is hozzászólhatnak.

(3)[50] A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben és legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

 (4)[51] A képviselőtestület ülésén jelenlevő állampolgár a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, a képviselőtestület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntése alapján egy alkalommal, legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalást tehet.
 25. §[52] A napirendek tárgyalása esetén az ülésvezető vagy bármely képviselő javaslatára a hozzászólások időkeretét a képviselő-testület feloldhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. 

26. § (1)[53] Bármikor szót kérhetnek:

a) akik ügyrendi kérdésre kívánnak válaszolni,

b) aki személyüket ért támadásra kívánnak válaszolni,

c) a jegyző.

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(3) Aki a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván reagálni 3 perces felszólalásra tarthat igényt. Ennek elhangzása után viszontválasznak és további vitának helye nincs.
 27. §[54] A napirend pont tárgyalása során az ülésvezető bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

28. §[55] Bármely napirend tárgyalása elhalasztható az idő előrehaladtára való tekintettel, vagy a napirendi pont előkészítetlensége miatt. Az elhalasztott napirend tárgyalására azonban a halasztáskor határnapot kell kitűzni. Halasztásra az ülésvezető, a jegyző vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. A halasztásról a testület vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel – határoz.

29. §[56] A napirend tárgyától eltérni csak a képviselő-testületnek - az ülésvezető indítványára, vita nélkül-egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával lehet.

30. §[57] (1) Az ülésvezető vagy bármely képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.


A képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartása

    31. §[58] Az ülés rendjének fenntartásáért az ülésvezető felel. Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - jelen Szabályzatban meghatározott - intézkedései ellen felszólalásnak, azzal szemben vitakezdeményezésének helye nincs.

   32. §[59] Az ülésvezető a rendfenntartás körében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, aki a tanácskozáshoz nem illően vagy másokat sértően fogalmazott. Az ülésvezető két felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a Szabályzatban meghatározott időkeretet túllépi, ha az elmondott hozzászólását ismétli, ha a hozzászólása becsületsértő kifejezés miatt a képviselő-testület, képviselő vagy más személy tekintélyét csorbítja,

c) rendre utasítja azt a hozzászólót (közbeszólót), aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, rendzavarás esetén az ülésvezető a hozzászólótól a szót megvonja.

33. §[60] Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülésvezető nem talál meghallgatásra, elhagyja az ülésvezetői széket: az ülés ezzel félbeszakad és ülésvezetői összehívásra folytatódik.

34. § (1) Az ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen kötelesek tartózkodni, az ülés munkáját rendbontó magatartásukkal nem zavarhatják.

(2)[61] Ha a hallgatóság az ülést zavarja az ülésvezető a rendzavarót rendre utasítja, ismétlődő esetben pedig az érintettet az ülésterem elhagyására kötelezi. Amennyiben a rendzavaró személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésteremből kiutasíthatja.

(3)[62] Amennyiben az ülésvezető (2) bekezdésben foglaltaknak nem tud érvényt szerezni, úgy a 33. § szerint jár el.


Döntéshozatal módja

35. §[63]  (1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A napirendként tárgyalt rendelet-tervezetre és határozati javaslatra vonatkozóan a polgármester, a jegyző, a bizottságok és a képviselők módosító javaslatot tehetnek, melyet indokolással kell ellátni. A döntéstervezetekhez a módosító indítványt írásban, az ülést megelőző napig a polgármesterhez kell benyújtani. Szóbeli módosító indítvány a napirend vitájának lezárásáig terjeszthető elő.

(3) A módosító javaslat előterjesztője az általa előterjesztett módosító indítványról való szavazás megkezdéséig módosító indítványát visszavonhatja. A módosító, illetve kiegészítő javaslatok szavazásra bocsátása során az indítványok elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(4) A bizottságok ezen felül - a módosító javaslatokat is értékelő – ajánlásokat nyújthatnak be. Az ajánlásoknak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményeket is.

36. §[64] Az ülésvezető a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, amennyiben a javaslat egészének elvetésére érkezik indítvány, úgy először azt kell megszavaztatni, majd a módosító, kiegészítő, végül a teljes javaslatot.

37. § (1)[65] Szavaztatni előbb az igen, majd a nem, végül a tartózkodó képviselők megszámlálásával kell. A javaslat akkor elfogadott -minősített többségi esetet kivéve -, ha a jelenlévő képviselők többsége igennel szavazott (egyszerű szótöbbség) Amennyiben a képviselő ülésvezetői felszólítás ellenére sem akar szavazni, az ülésvezető a szavazást az ő szavazata nélkül zárja le, azzal, hogy a képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással (kézfelemeléssel) hozza. A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülésvezető köteles a szavazást megismételtetni.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető hirdeti ki a határozatot.
 38. §[66] § A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást rendel el, illetve rendelhet el a Szabályzat 12. § (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt esetekben. A titkos szavazást az Ügyrendi és Jogi Bizottság képviselő tagjai, határozatképtelenségük esetén a képviselő-testület által választott ad-hoc bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény értelemszerű alkalmazásával bonyolítják le. 

 39. §[67] A képviselő-testület az ülésvezető, illetve a képviselő-testület bármely tagja javaslatára névszerinti szavazást is elrendelhet. A névszerinti szavazásról a képviselő-testület- vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást kell elrendelni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében és a tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdésekben.




40. § (1)[68] Ha a javaslat nyílt szavazás során nem kerül elfogadásra, úgy az ülésvezető még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. A javaslat ismételt elvetése esetén a témát - az érintett bizottság javaslatával - a következő ülés napirendjére kell tűzni. Amennyiben a javaslattal kapcsolatban a következő ülésen sem születik döntés a képviselő-testület a témát a napirendjéről leveszi.

(2) Ha a szavazásra bocsátott kérdés - a szavazástól tartózkodó képviselők magas száma miatt - nem kapja meg a többségi igent, elfogadó döntés nem születik, ez esetben a szavazás megismételhető vagy az adott téma tovább tárgyalható.

(3) Ha a titkos szavazásnál döntés nem születik a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb eredménytelenség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

(4)[69] Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül kell benyújtania, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

41. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hozza döntéseit.

(2)[70] A megválasztott képviselők több mint felének az egyetértése szükséges (minősített többség):

a) önkormányzati rendelet megalkotásához és módosításához,

b) a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c) Önkormányzati társulás létrehozásához/társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához, megszüntetéséhez, a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz, társulási megállapodás évközbeni felmondásához, társulás tagjának kizárásához/társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

d) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

e)[71] intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

f) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához,

g) a Szabályzat 12. § (4) bekezdésében meghatározott zárt ülés elrendeléséhez,

h) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

i) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

j) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, bármely vagyon-, vagyonfeletti rendelkezés, meghatározott értékfeletti szerződések megkötése, gazdasági társaságokkal kapcsolatos bármely vagyoni döntés/gazdasági társaság, alapítvány, közhasznú társaság/ önkormányzati kötelezettségvállalás, önkormányzati vagyon, vagy vagyonértékű jogról lemondás.

k) településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához,

l) a polgármester tisztségének megszüntetése iránt kereset benyújtásához,

m) a képviselő-testület feloszlásának kimondásához,

n) a gazdasági program, településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához.

o) [72]összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához,

p) [73] a képviselő kizárásához,
r)[74] képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez Kizárás a döntéshozatalból

42. § (1)[75] A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselőköteles bejelenteni a személyes érintettséget.

Hozzátartozónak minősül:

a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa,

b) a testvér, a házastárs, az élettárs.

(2) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3)[76] A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt az ülésvezető figyelmeztetésben részesíti.


A képviselő-testület döntései

43. §[77] A képviselő-testület

a) önkormányzati rendeletet alkot,

b) képviselő-testületi határozatot hoz.


Önkormányzati rendeletalkotás

44. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

45. §[78] (1) Az önkormányzati rendelet alkotását, módosítását kezdeményezheti:

a) képviselő,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) polgármester, alpolgármester, jegyző,

d) helyi társadalmi szervezet,

e) sárbogárdi választópolgár.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotására, illetve módosítására irányuló indítványt a polgármesternél lehet megtenni, aki a kezdeményezést az illetékes bizottság és a jegyző előzetes véleményezésével a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszti. A képviselő-testület a felvetés elfogadása esetén meghatározza a főbb elveket, az előkészítés menetét és határidejét.


46. §[79] (1) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata.

Ennek során feladatai a következők:

a)[80] minden olyan előkészítő munka elvégzése és elvégeztetése, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön, ennek során gondoskodik a rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásáról,

b) a közreműködők között a munka elosztása,

c) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,

d) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

e) az érintett társszervekkel való koordináció,

f) az adminisztrációs munka megszervezése,

g) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

(2)[81] A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása, a rendeletek minőségének és végrehajthatóságának javítása érdekében az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, kivéve, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3)[82] Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a helyi adóról, az önkormányzat vagyonáról, az önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit valamint az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

(4)[83]   A társadalmi egyeztetés formái különösen a következők:  

a) lakossági véleményezés,

b) közmeghallgatás, lakossági fórum, civil fórum vagy vállalkozói fórum,

c) közvetlen egyeztetés az önszerveződő közösségek képviselőivel a tevékenységi körüket érintő rendelettervezetek esetében.


(5)[84] A polgármester a jegyző véleményének meghallgatása után javasolhatja egyes, a lakosság széles körét érintő rendelet-tervezetek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását, pl. a település-fejlesztést érintő kérdések, állattartás. E kérdésben a képviselő-testület dönt.

(6)[85] A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő rendelet-tervezetet 30 napra közszemlére kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A közszemlére tételről a lakosság sajtó, TV, honlap útján történő tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik

(7)[86] Az állampolgárok észrevételeiket, javaslataikat, kifogásaikat a jegyzőnél tehetik meg. A jegyző ezekről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet, amely állást foglal a figyelembe veendő felvetésekről.

(8)[87] A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépését követő 1 évig meg kell őrizni. A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. A beérkezett vélemények és a véleményezők adatainak kezelésére az adatvédelmi szabályok rendelkezési az irányadóak.

47. § (1) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület a - szükség esetén - más szakértőket is felkérhet.

(2)[88] Az önkormányzati rendeletet – annak tervezetét – a tárgy szerint érintett bizottsági tárgyalás után lehet a képviselőtestület elé terjeszteni. A beterjesztéshez minden esetben be kell szerezni az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményét.

(3) A város költségvetésének megalkotásához és módosításához, illetve a zárszámadáshoz valamennyi bizottság véleménye szükséges.

(4) A rendelet-tervezetet és annak indoklását, illetve a módosító indítványokat a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(5)[89] Amennyiben a rendelet-tervezetről valamely bizottság nem él véleményezési jogával, vagy nem tud többségi döntéssel véleményt kialakítani, a képviselőtestület a tervezet tárgyalását a napirendjére felveheti.

48. § (1) A rendelet elfogadást követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2)[90] A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik, a kihirdetés napja a rendelet hirdetőtáblán történő kifüggesztésének időpontja. A kifüggesztett rendeletre fel kell jegyezni a kifüggesztés és levétel időpontját, a rendelet ezen példányát a Polgármesteri Hivatal Szervezési Csoportja tartja nyilván és gondoskodik a megőrzéséről.

 (3)[91] A kihirdetett rendeletről a lakosságot hirdetmény formájában a helyi sajtó útján tájékoztatni kell. A hirdetménynek tartalmaznia kell a rendelet számát, tárgyát, hatálybalépés időpontját, megtekintési lehetőségét. A képviselő-testület által elfogadott és kihirdetett rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jeleníteni, a rendeletek megtekinthetők ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Szervezési Csoportjánál  

(4)[92]  Az önkormányzati rendeletet papír alapon egy példányban meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek, és a városi könyvtárnak.

(5) A jegyző jelezni köteles jogszabályi változás esetén a képviselő-testületnek az önkormányzati rendeletek módosításának szükségességét.

(6)[93] Az Ügyrendi és Jogi Bizottság az önkormányzati rendeleteket választási ciklusonként felülvizsgálja és a 45. §-ban szabályozottak szerint javaslatot tesz azok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy újabb rendeletalkotásra.


Határozathozatal

49. § (1) A képviselő-testület rendeleti formát nem igénylő döntéseit határozatba foglalja.  (2)[94]  Az önkormányzati határozatoknak kettő alfaja van:

1. normatív határozat,

2. egyéb határozat.


(3)[95] A normatív határozatot a polgármester és a jegyző írja alá. A normatív határozatokat az önkormányzati rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik

(4) [96] A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján hozza határozatait.

(5)[97] A képviselő-testület által önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá.



A képviselő-testület döntéseire vonatkozó közös szabályok

50. § (1)[98] Az önkormányzati rendelet a megalkotójának megjelölését az alábbiak szerint tartalmazza:

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének

(2) Az egyéb önkormányzati döntések elnevezése: Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének határozata.

(3) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön - külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a)[99] az önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során az alábbi:

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének .…./20…. (…. …..) önkormányzati rendelete – amely a jogszabály megalkotójának teljes megjelölését, a jogszabály sorszámát, a jogszabály kihirdetésének idejét, az önkormányzati rendelete kifejezést – majd a jogszabály címét foglalja magában.


b) határozatok jelzése:

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének ...../20.... (.....) Kth. sz. határozata

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

51. § A képviselő-testületi rendeletekről és határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

52. §[100]

A jegyzőkönyv

53. § (1)[101] A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2)[102]  A képviselő-testület üléséről hangrögzítés és kézírásos anyag alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3)[103] A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen megjelent képviselők nevét,

c) az ülés végéig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelenlévők nevét,

d) a megválasztott jegyzőkönyv hitelesítők nevét,

e) a javasolt és elfogadott napirendet,

f) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás számszerű eredményét,

g)döntésből kizárt képviselő nevét, a kizárás indokát,

h) névszerinti szavazás esetén annak részletes eredményét,

i) az önkormányzati rendeletek és határozatok szószerinti szövegét,

j) az elhangzott bejelentéseket és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

k) a képviselő kérésére külön írásos véleményét,

l) a polgármester és a jegyző aláírását,

m) jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását

(4)[104] A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó, jelenléti ív,

b) előterjesztések, rendelet és határozat - tervezetek egy - egy példánya. név szerinti szavazás névsora,

e) titkos szavazás jegyzőkönyve.

 (5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint 2 jegyzőkönyvhitelesítő írja alá.

(6)[105] A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely képviselő indítványára az egyes napirendi pontok lezárása után egyszerű többséggel elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A szószerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.

(7) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről - ha az érintett kéri - az Ügyrendi és Jogi Bizottság dönt.

(8) A jegyzőkönyvből határozati kivonatot kell készíteni, amelyet a képviselő-testületi ülést követő 20 napon belül meg kell küldeni:

a) minden települési képviselőnek,

b) a polgármesternek,

c) a jegyzőnek,

d) a végrehajtásban érdekelteknek, illetve a végrehajtásért felelősöknek,

e) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek.

(9)[106] A képviselő-testület jegyzőkönyveit az ülést követő 15 napon belül el kell készíteni, papír alapon egy aláírt, bélyegzővel ellátott eredeti példányban és egyúttal elektronikus levél útján is meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.

(10) A képviselő-testület jegyzőkönyvét - a zárt ülésről felvett jegyzőkönyv kivételével - az elkészültétől számított 8 napon belül meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak. Ez a rendelkezés irányadó minden önkormányzati rendeletre is.

(11) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, s annak elkülönített kezeléséről, őrzéséről a jegyzőnek kell gondoskodnia.”


Interpelláció

54. § (1) Az interpelláció előterjesztésének joga kizárólag a képviselőt illeti meg.

A képviselő a képviselő-testület ülésén a

a) a polgármestertől, alpolgármestertől,

b) a jegyzőtől,

c) a bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2)[107] Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt három nappal írásban a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Ha az interpelláció az ülést megelőzően legalább 8 nappal a polgármesteri hivatalhoz írásban beérkezik, arra az ülésen választ kell adni, indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület az (1) bekezdésre figyelemmel engedélyezheti. Az írásbeli interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is, melyet legfeljebb 3 percben tehet meg, ha a képviselő az ülésen nincs jelen az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(4) Amennyiben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület az (1) bekezdésre figyelemmel engedélyezi az írásos választ minden önkormányzati képviselőnek meg kell küldeni. Ebben az esetben a válasz elfogadásáról a következő ülésén születik döntés.

(5) Az interpellációra adott válasz elhangzása után - az írásban adott válasz esetében a következő testületi ülésen - az interpelláló képviselőnek 3 perces viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e, amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Az interpelláló képviselő választ elfogadó nyilatkozata testületi döntést nem igényel.

(6) A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület az illetékes bizottsághoz utalja az adott ügyet kivizsgálás végett, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(7)[108] Zárt ülésen tárgyalt napirendet, személyiségi jogokat, üzleti érdekeket érintő interpellációra a válasz kizárólag írásban adható meg.



A munkaterv

55. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterve alapján tartja. A munkaterv-tervezetét a tárgyévet megelőző év december 31-ig kell a képviselőtestület elé terjeszteni. A munkaterv-tervezetének az elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2)[109] Az elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

 a) a képviselő-testület tagjaitól,

 b) a bizottságoktól,

 c) a jegyzőtől,

 d) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

 e) a nemzetiségi önkormányzat elnökétől,

 f) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,

 g) önkormányzati intézmények vezetőitől,

 h) a városban működő egyesületektől, társadalmi szervezetektől, szerveződésektől,

 i) a város lakosságától.


(3)[110] A munkaterv tervezetet a beérkezett véleményekre, javaslatokra is figyelemmel a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a bizottságok elnökeivel történt egyeztetés után a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Az előterjesztéssel egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról és közölni kell a mellőzés indokait is.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az ülések tervezett napirendjeinek címét,

c) a napirendek előadóit,

d) tervezett meghívottak körét,

e) az előterjesztést tárgyalandó bizottságok felsorolását,

f) a napirendhez kapcsolódó bizottsági véleményezés meghatározását,

g) előterjesztések leadási határidejét,

h) azon napirendek megjelölését, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

i) közmeghallgatás tervezett időpontját, témáját,

j) ünnepi képviselő-testületi ülés tervezett időpontját,

k) lakossági fórumok tervezett időpontját,

l) városi ünnepek időpontját.

 (5) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára - a bizottságok véleményezése után - a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6)[111] A munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselő-testület tagjainak

b) a nem képviselő bizottsági tagoknak

c) a választókerület országgyűlési képviselőjének

d) a munkatervben érintett előadóknak

e) önszerveződő közösségek képviselőinek.

(7)[112] A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a képviselő-testület által elfogadott munkaterv a város polgárai számára a város honlapján megismerhető legyen.


III. fejezet

TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

56. § (1)[113] A települési képviselőt megilletik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és a jelen Szabályzatban foglalt jogok, és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2)[114] A települési képviselő és a polgármester a megválasztásától, majd ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése értelmében minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(3) [115] A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat az Ügyrendi és Jogi Bizottság a polgármesteri hivatal kijelölt köztisztviselőjével közösen látja el. A köztisztviselő feladata a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges nyilatkozatok átadása és átvétele, a másik pedig annak ellenőrzése, hogy a polgármester és a települési képviselők a 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint megfelelő számú nyomtatványt vegyen át és adjon le a bizottság részére. A vagyonnyilatkozatok kezelését, ellenőrzését a bizottság a 8. melléklet szerint végzi. A vagyonnyilatkozat leadási határidejét követően a bizottság elnöke a polgármester erre irányuló kérelme esetén tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítéséről.

(4) A polgármester a képviselőtestület februári ülésén nyilatkoztatja a bizottság elnökét a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről, az esetlegesen elmaradt nyilatkozatok pótlásáról

(5)[116] Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(6)[117] Amennyiben az önkormányzati képviselő az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. Az összeférhetetlenség vizsgálata az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladata. A vizsgálat eredményéről a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
 (7)[118] Az önkormányzati képviselő köteles a vele szemben fennálló méltatlanságról (Mötv. 8. § (1) bekezdés) az ok beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(8)[119] Amennyiben az önkormányzati képviselő az (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a méltatlanság megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A méltatlanság vizsgálata az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladata. A vizsgálat eredményéről a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt a méltatlanságról.

(9)[120] Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba.


57. §[121]  A települési képviselő:

a) az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz,

b) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

c) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, különféle vizsgálatokban,

d) az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben interpellálhat, illetve kérdéseket tehet fel, felvilágosítást kérhet,

e) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

f) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megágyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni,

g)[122] kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,


h) képviselőtestülettől kapott megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

i)[123]  a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre 30 napon belül érdemi választ köteles adni.


j) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,

k) írásban vagy szóban előzetesen a polgármesterhez köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

l) a képviselői tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot köteles megőrizni,

m) kapcsolatot tart választókörzetének polgáraival, választóival, tájékoztatja őket a végzett munkáról, e célból előre meghatározott időpontban és helyen negyedévente rendszeresen fogadóórát tart. A fogadóóra időpontjáról a lakosságot a honlapon és a helyi sajtó útján értesíteni kell.

n)[124] vele szemben felmerült kizárási okot a vita előtt köteles bejelenteni,

o) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba, jegyzőkönyvbe betekinthet,

p) a város ellátásában, üzemeltetésében, működtetésben résztvevő vállalatoktól, intézményektől felvilágosítást kérhet,

r) felelősséggel tartozik a képviselő-testületnek, képviselőtársainak saját megnyilvánulásukért és nyilatkozataiért,

s) képviselői fórumot szervezhet,

t) köteles a magánéletében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető képviselői minőségével, közéleti tevékenységével

u) [125] a képviselő köteles a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdés szerint vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének teljesítésére, a 8. melléklet szerint.

v)[126] az eskütételét követő 3 hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.

58. § (1) A települési képviselőnek a munkahelyén történő munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét és folyósításának feltételeit önkormányzati rendeletben állapítja meg,

(3) A települési képviselő a képviselői tevékenységével kapcsolatos költségeinek megtérítésére jogosult.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

59. §[127] (1) A képviselő-testület a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok esetenként a képviselő-testülettől döntési jogkört is kaphatnak.

(2) A bizottságok albizottságokat hozhatnak létre, melynek feladatait a létrehozó bizottság állapítja meg. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét. Elnöke csak a létrehozó bizottság képviselő tagja lehet.

(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.

(4) A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(5) Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésen az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

(6)[128] A bizottság tagja a vele szemben fennálló méltatlansági okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott méltatlansági okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(7)[129] Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló méltatlansági okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésen az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

60. § (1) A bizottság elnöke és tagjainak több mint fele csak települési képviselő lehet. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja.

(2) A bizottságok létszámáról és összetételéről a képviselő-testület megválasztásukkor külön határozattal rendelkezik.

(3) A bizottságok elnökeit és tagjait a képviselő-testület választja. A bizottságok nem képviselő tagjainak választása a bizottságok javaslata alapján történik.

(4)[130] A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(5)[131] A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.


61. § (1)[132] A képviselőtestület az alábbi 5 fős állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi és Jogi Bizottság

b) Pénzügyi Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság

c) Egészségügyi és Szociális Bizottság

d) Oktatási Közművelődési és Sport Bizottság

(2)[133] A bizottságok létszámát, személyi összetételét a 2. függelék, feladat- és hatáskörét a 4.  melléklet tartalmazza.

62. § (1) A képviselő-testület meghatározott időre és feladat ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat, amelyet a feladat elvégzéséről szóló tájékoztató elfogadásával együtt szüntet meg.

(2) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

63. § A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak a képviselőtestületi döntéseknek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.

64. § (1) A bizottságok tevékenységükről évente legalább egy alkalommal kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

65. §[134] A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat a témaköröket, amelyek előkészítését, véleményezését kéri a bizottságoktól.


A bizottságok működése

66. § (1) A bizottságok maguk állapítják meg működésük szabályait.

(2) Működési szabályzatuk kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének megállapítását követően 30 napon belül kell elkészíteni.  

(3)[135] A munkaterv tartalmazza:

 a) az ülések tervezett időpontját,

 b) helyét,

 c) napirendjét,

 d) az előterjesztők nevét.


67. § (1) A bizottság működésével (bizottság ülésének összehívása, levezetése, jegyzőkönyvek, határozatok aláírása, kiadmányozása, stb.) kapcsolatos feladatokat a bizottság elnöke látja el. A bizottság képviselő tagjai közül a bizottság elnökének javaslatára elnökhelyettest választ.

A bizottság elnöki teendőit az elnöki tisztség betöltetlensége, illetve az elnök tartós akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese látja el.

(2)[136] A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök köteles a bizottságot 6 napon belüli időpontra összehívni a képviselő-testület határozatára, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke akadályoztatása esetén a már összehívott ülést az elnökhelyettes vezeti.

(4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(5) A bizottságok ülései nyilvánosak, kivéve azokat a témákat, melyek esetén a képviselő-testület is zárt ülést tart. A bizottság zárt ülésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottságok ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(7) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben az éves bizottsági ülések számának 50%-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(8) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(9) A bizottság állásfoglalását, döntéseit nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(10)[137] A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó bizottsági tagot a bizottság elnöke figyelmeztetésben részesíti.

(11) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleménynek a képviselő-testületi ülésen helyt kell adni.

(12) A bizottsági határozatokat a bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese írja alá.

(13)[138]  A bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni a meghozatala évének, hónapjának római számú, napjának arab számú megjelölésével és a határozatot hozó rövid megjelölése feltüntetésével a következők szerint:

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének …./20..(.…..) … határozata.

A sorszám után a bizottság nevének rövid megjelölése az alábbiak szerint történik:

Ügyrendi és Jogi Bizottság esetében: ÜJB

Pénzügyi Városgazdálkodási és Városfejlesztési  Bizottság esetében: PVVB

Egészségügyi és Szociális Bizottság esetében: ESZB

Oktatási Közművelődési és Sport Bizottság esetében: OKSB


(14) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a hivatal útján - gondoskodik.

(15) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a bizottság elnöke és egy jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv egy példányát nyilvántartás és megőrzés végett a jegyzőnek kell átadni.

(16) [139] A bizottság üléséről hangfelvétel készül.

(17)[140] A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.


V. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ

A polgármester

68. § (1) Sárbogárd Város Polgármester a megválasztását követően a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

 (3)[141] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület törvényes képviselője az Ügyrendi és Jogi Bizottság Elnöke, akit e feladatának ellátása időtartamára a képviselő-testület bizottsági elnöki teendőinek végzése alól felment. A képviselő-testület az Ügyrendi és Jogi Bizottság határozatképességének biztosítása érdekében a szükséges intézkedést megteszi.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke ellátja:

a) a rendelet 5. mellékletének 1/a-d pontjaiban meghatározott feladatokat,

b) mint törvényes képviselő eljár a hatóságok, gazdasági és társadalmi szervek előtt, részt vesz különböző tárgyalásokon, értekezleteken.

A képviselő-testület az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke részére képviselői juttatása helyett e bekezdésben szabályozott esetben, külön rendeletében meghatározott mértékű tiszteletdíjat állapít meg.

(4) A polgármester főbb feladat- és hatáskörét, a képviselő-testület által átruházott hatásköreit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester - átruházott önkormányzati ügyben - hozott határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Sárbogárd Város Polgármestere ..../20.....(.) PM számú határozata

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

69. § (1)[142] A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, és meghatározza – a jogszabályok keretei között – az illetményét, költségtérítését.

(2) A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3)[143] A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § és 72. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(4)[144] Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget.

 (5)[145] A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen e helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

(6)[146] A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. §- ban szabályozott méltatlansági okot a megválasztásától, illetve a méltatlansági ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(7) [147]Ha a polgármester a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület megállapítja a méltatlanság alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja a méltatlanságot.


Az alpolgármester

70. §[148] (1) Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselő-testülete – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatás keretében látja el.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, a polgármester határozza meg munkája területeit, tartalmát és ellenőrzi a végrehajtás menetét  

(3) [149]Az alpolgármester tisztsége megszűnik:

a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek,

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján,

c) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,

d) halálával,

e) a tisztségről történő lemondással,

f) az összeférhetetlenség kimondásával,

g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

h) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható,

i) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

j)[150] méltatlanság megállapításával,

k)[151] a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően az új polgármester megválasztásával.



A jegyző

71. § (1)[152] A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

(3)[153] A jegyző főbb feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és az alpolgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen tárgyú észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

Az aljegyző

72. § (1)[154] A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - kapcsolt munkakörű aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

73. §[155] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői, illetve jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat a Hatósági osztály- vezető helyettesítésével megbízott ügyintéző látja el.


VI. fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

74. § (1)[156]  A képviselő-testület Sárbogárdi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

(3)[157] A Polgármesteri Hivatal létszámát, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a 7. melléklet tartalmazza.

(4)[158] A hivatal a jegyző által készített Ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, szervezeti tagozódását és a belső (szervezeti egységek és a dolgozók közötti) munkamegosztást. A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét a képviselőtestület határozattal fogadja el.

VII. fejezet

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS HELYI NÉPSZAVAZÁS

Lakossági fórumok

75. § (1)[159] A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítése céljából – a fórumot megelőzően legalább nyolc nappal közzétett időpontban – a polgármester és az alpolgármester lakossági fórumot tartanak. Városrészenként a fórum helye:

1) Töbörzsök Szent István Általános Iskola

2) Művelődési Központ

3) Sárszentmiklósi Klubkönyvtár

4) Rétszilas Klubhelyiség

5) Pusztaegres Művelődési Ház

6) Sárhatvan Klubhelyiség

7) Kislók Klubhelyiség.

 (2) A polgármester évente egyszer városi szintű fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére legfontosabb várospolitikai kérdésekben.

(3) A képviselők az (1) bekezdésben megjelölt helyeken - külön csoportosítás szerint - évente legalább egyszer fórumot tartanak a választók részére. A sajtóban közzétett helyen és időpontban a helyi képviselő fogadóóra keretében is találkozik a város lakosságával.

(4)[160] A képviselő-testület a civil szervezetként működő önszerveződő közösségekkel való együttműködés, döntés előkészítésbe történő bevonás érdekében legalább félévente fórumot tart. A fórumot a polgármester hívja össze, melyről emlékeztetőt kell készíteni, mely tartalmazza a fontosabb felvetéseket, javaslatokat. Az önkormányzati döntéseket érintő állásfoglalásról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

(5) A városban működő társas és egyéni vállalkozásokkal való kapcsolattartás, az őket érintő közvetlen tájékoztatás, az együttműködés, a döntés előkészítésekbe, valamint a városi fejlesztési feladatok tervezésébe, végrehajtásába történő bevonás érdekében legalább félévente vállalkozói fórumot kell tartani. A fórumot a polgármester hívja össze a honlapon és a helyi sajtó útján, a találkozóról emlékeztetőt kell készíteni, mely tartalmazza a fontosabb felvetéseket, véleményeket, javaslatokat. Az önkormányzati döntéseket érintő állásfoglalásról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.


Közmeghallgatás

76. §[161] (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart. Az önkormányzat költségvetésének megállapítása előtt közmeghallgatást kell tartani. Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselő-testület jelen Szabályzat 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint úgy döntött, illetve a képviselők fele írásban indítványozza.

(2) A közmeghallgatást, annak időpontját legalább 10 nappal korábban a helyi sajtóban, a honlapon illetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselőtestülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5 percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(4) A közmeghallgatás testületi ülésnek minősül, azt a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról hangfelvétel nem, csak írásbeli jegyzőkönyv készül, amelyre - értelemszerűen - vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, a Polgármesteri Hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ meg kell adniuk a kérdés feltevőjének. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen is tájékoztatást kell adni.

Helyi népszavazás[162]

77. §[163] A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezheti.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

A költségvetés, gazdasági program

78. § (1)[164]  Az önkormányzat évente meghatározza költségvetését.

(2)[165] A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(3) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg.

79. § (1) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.
 (2)[166] Az első fordulóban történik a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek,  az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzet felmérése, amelynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerűmegoldásait, a kielégítések alternatíváit,

c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek sorrendje.

(3)[167] A második fordulóban az államháztartási törvény és az (5) bekezdésben előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a képviselőtestület..

(4)[168] A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását dolgozza ki, ezek után a további még vállalható önkormányzati feladatokat. A költségvetés az önkormányzat bevételeit forrásonként, a kiadásokat célok szerint tartalmazza. Az estleges forráskiesések, áremelkedések, többletfeladatok fedezetére kötelező tartalékot képezni.

(5)[169]  A költségvetés az önkormányzat bevételeit forrásonként, a kiadásokat célok szerint tartalmazza. Az estleges forráskiesések, áremelkedések, többletfeladatok fedezetére kötelező tartalékot képezni.

A költségvetési rendelet mérlegkimutatásai és tájékoztató kimutatásai tartalmát az alábbiakban határozza meg:

Az 1. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat bevételei forrásonként és kiadásai kiemelt előirányzatonként tárgyévre összesítve.

Az 1/1. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat támogatásértékű bevételei

Az 1/2. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat átvett pénzeszközeit

Az 1/3. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat felhalmozási és intézményi működési bevételei

Az 1/4. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat költségvetési támogatása

Az 1/5. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat támogatásértékű kiadásai

Az 1/6. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat átadott pénzeszközei

Az 1/7. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat felhalmozási kiadások feladatonként, felújítási kiadások célonként

Az 1/8. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat általános és céltartalék

A 2. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat létszám irányszámok

A 3. melléklet: Sárbogárd Város Önkormányzat saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek tárgyévre és az azt követő évekre várható összege.

80. § A gazdasági programot a képviselőtestület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.

Az önkormányzat vagyona

81. § (1)[170] Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását  szolgálják.

(2)[171] A képviselő-testület - a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően - rendeletben állapítja meg a törzsvagyon:

a) forgalomképtelen tárgyait,

b) korlátozottan forgalomképes tárgyait, s azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(3) A polgármester évente várospolitikai fórum keretében tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyon helyzetének alakulásáról.

Önkormányzati intézmények gazdálkodásának ellenőrzése

82. §[172] A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését, valamint gazdálkodásának belső ellenőrzését az önkormányzat a jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőrrel megállapodás útján látja el.


IX. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELOSZLÁSA

83. §[173] A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követő három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja a feladatát, gyakorolja a hatáskörét.  A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

X. fejezet

A KÉPVISELŐTESTÜLET TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

84. §[174] (1) A képviselőtestület feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében más önkormányzatok képviselőtestületeivel írásbeli megállapodással az Mötv.-ben meghatározott társulást hozhat létre.

(2) A képviselőtestület, a bizottságok a polgármester, a jegyző a képviselőtestület intézményei társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek. Tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3)[175] A képviselőtestület hazai és külföldi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köthet.

Testvér-települési megállapodást kötött az Ukrajnai Bene és az Erdélyi Zetelaka településekkel.

XI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE[176]

85[177] § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(2) Az önkormányzat biztosítja az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetiségi önkormányzat költségvetési tervezési feladatainak, az operatív gazdálkodási feladatainak, valamint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatoknak az ellátását.

(3) A nemzetiségi önkormányzat (1) és (2) bekezdésben foglalt működési feltételeinek biztosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(4) A jegyző vagy az általa megbízott aljegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein – beleértve a zárt ülést is – és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(5) A képviselőtestület évente a költségvetési rendeletében határozza meg a nemzetiségi önkormányzat támogatásának mértékét.


XII. fejezet

ZÁRÓ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

86. § (1)[178] A Szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről – a képviselőtestület döntései vagy jogszabályi előírások alapján – a jegyző gondoskodik.

(2) A szabályzat megtekinthető:

a) a polgármesteri hivatalban a jegyzőnél, valamint az ügyfélszolgálati irodában,

b) a városi könyvtárban.

(4) E rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a Városi Önkormányzat képviselő-testületének a 14/199.(IV.30.) Ktr. számú rendelete, valamint az azt módosító 28/1999.(IX.15.) Ktr., 43/1999.(XII.31.) Ktr, 13/2000.(IV.20.) Ktr., 30/2000.(XII.1.) Ktr., 29/2001.(X.20.) Ktr., 41/2001.(XII.29.) Ktr., 26/2002.(VIII.28.) Ktr.,32/2002.(XI.15.) Ktr., 12/2003.(IV.23.) Ktr., 13/2003.(IV. 23.) Ktr., 25/2003.(VIII.19.) Ktr., 28/2003.(X.15.) Ktr., 12/2005.(V.3.) Ktr., 24/2005.(IX.19.) Ktr., 25/2005.(X.24.) Ktr., 41/2005.(XI.18.) Ktr., 22/2006.(IV.27.) Ktr., 26/2006.(VI.15.) Ktr., 36/2006.(X.16.) Ktr., 37/2006.(X.27.) Ktr., 38/2006.(X.27.) Ktr., 48/2006.(XII.18.) Ktr. sz. rendeletek hatályukat vesztik..

Sárbogárd, 2007. március 9.

Juhász János
polgármester

Dr. Krupa Rozália
jegyző

KIHIRDETVE: 2007. március 19.


Dr. Krupa Rozália
jegyző

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. számú melléklet: Sárbogárd Város kialakulása.

2. számú melléklet: A képviselő-testület főbb feladat- és hatásköre.

3. számú melléklet: A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésének rendje,     tartalmi és alaki követelményei.

4. számú melléklet: A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre.

5. számú melléklet: A polgármester főbb feladat- és hatásköre, a képviselő-testület által átruházott hatásköre.

6. számú melléklet: A jegyző főbb feladat- és hatásköre.

7. számú melléklet: A Polgármesteri Hivatal létszáma, munkarendje, ügyfélfogadási rendje.  

8. számú melléklet: Szabályzat Sárbogárd Város Képviselő-testületének képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről

9. számú melléklet: Helyi médi felsorolása 

A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1. sz. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora.

2. sz. függelék: A képviselő-testület bizottságainak létszáma, személyi összetétele.

3. sz. függelék: Képviselőtestületi megbízások

4. sz. függelék: Civil szervezetek

1. melléklet a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez

SÁRBOGÁRD VÁROS KIALAKULÁSA

Sárbogárd jelenlegi összetétele történelmi fejlődés eredménye. A város és részeinek alapos ismertetése megtalálható a Sárbogárd Város története c. kiadványban, mely geológiai, történeti, gazdasági, személyügyi részeivel gazdag ismeretanyagot szolgáltat.

A kiadvány 1989-ben jelent meg, kiadója a Város Tanácsa.

A települést alkotó városrészek:

1./ Sárbogárd fejlődésének kiindulása a területen lévő puszták összeolvadása volt. A közigazgatási község 1850-ben alakult ki Bogárd, Tinód, Alsókörtvélyes és Alsótöbörzsök településrészekből. 1854-ben járási központ lett. 1855-ben elnyerte a mezővárosi státust. 1872-ben pecsétje Sárbogárd - Tinód község felirattal és 1884-ben Sárbogárd város pecsétje felirattal szerepelt. A pecsétben a címer rajzának elemei a horog, a köralaku kígyó és két kéz volt látható.

1890-ben Sárbogárd mezőváros-nagyközség majd 1903-tól Sárbogárd nagyközség rangja volta a településnek. A pecsét rajzolatán a régi mezővárosi ábrát használták. 1969. július 1-én Sárbogárd és Sárszentmiklós települések egyesültek Sárbogárd néven.

1970. január 1-től nagyközség. Ekkor területe 22.248 kat. h. lakossága 11.114 fő.

1978. december 28-án körzetközpont városiasodó arculatával növelte városkörzetét - melyen 25-26 ezer lakos élt.

1984. január 1-től városi jogú nagyközségi, majd 1986. január 1-tő városi rangot kapott.

Sárbogárd a recesszió időszakában lett város, amikor korlátozottá váltak a fejlesztés lehetőségei, átütemezik a kommunális beruházásokat, a lakosság életszínvonala stagnál, a lakosság életkörülményei romlanak.

A város részei:

 - Sárszentmiklós - Őrspuszta

 - Töbörzsök - Ödönmajor

 - Pusztaegres - Nagyhörcsökpuszta

 - Sárhatvan - Szarvaspuszta

 - Rétszilas - Mindszentpuszta

 - Kislók

 - Alsókörtvélyes

Az 1990-ben politikai rendszer változás következett be. Az október hónapban megtartott helyhatósági választásokon a lakosság az egyéni választókerületekben 10 képviselőt, a pártok listáiról pedig 9 képviselőt választott meg. Az önkormányzat képviselő-testület 1990. október 29-én tartotta alakuló ülését, ahol a képviselők tagjai közül, titkos szavazással egyhangúlag Németh Rudolfot választották meg polgármesternek.

Az 1990-94. között tevékenykedő képviselőtestület nehéz gazdasági körülmények között végezte munkáját.

Mindezek ellenére törekedett a - város működtetése és, jelentős beruházások megvalósítása mellett - a lakosság életszínvonalának csökkenése, életkörülményeinek romlása megakadályozására.

A következő önkormányzati választásra 1994. december 11-én került sor. Az egyfordulós választáson 10 fő egyéni választókerületben, 7 fő pedig kompenzációs listáról szerzett mandátumot. A polgármestert Varga László személyében a lakosság közvetlenül választotta meg. A 18 fős képviselő-testület 1994. december 22-én tartotta alakuló ülését.

Sárbogárd lakosságának száma 1994. december 11-én: 13.553 fő.

A harmadik demokratikus önkormányzati választás lebonyolítására 1998. október 18-án került sor.

Az egyfordulós választáson a 10.163 választójoggal rendelkező állampolgárokból 3792 fő vett részt és választott polgármestert és képviselőt.

A választópolgárok ezen ciklusra is új személyt választottak polgármesternek, Varnyu Péter személyében.

A 18 fős képviselő-testület 1998. november 2-án tartotta alakuló ülését.

1998. és 2002. között a képviselőtestület a város munkahelyeinek nagyszámú megszűnése, bevételeinek jelentős csökkenése, valamint az 1999. évi belvízcsapás miatt a korábbiaknál is nehezebb gazdasági feltételek mellett végezte munkáját. A város ennek ellenére működőképes maradt, intézménybezárásra nem került sor.

2002. október 20-án került sor a következő önkormányzati választásra, melyen a választópolgárok 42%-a vett részt. 10 képviselő - közte a polgármesterrel - egyéni választókerületben, 7 képviselő kompenzációs listán szerzett mandátumot, így a képviselőtestület létszáma 17 lett.

Az új testület 2002. október 30-án megtartotta első, ünnepi alakuló ülését.

A legutóbbi önkormányzati választásra 2006. október 1-én került sor, melyen a választópolgárok 47,65 %-a vett részt. A választópolgárok a város életében első alkalommal ismételten polgármesterré választották Juhász Jánost, az előző ciklus polgármesterét.

A képviselőtestület létszáma 17 fő lett, mert 10 képviselő – köztük a polgármesterrel – egyéni választókerületben, 7 képviselő kompenzációs listán szerzett mandátumot.

A képviselőtestület az alakuló ülését 2006. október 16-án tartotta.

2.  melléklet a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez[179]

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FŐBB FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

I. A helyi közügyek, valamint a helyi önkormányzati feladatok:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik -értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.


II. Önként vállalt önkormányzati feladatok:

- ápoló-gondozó, rehabilitáló intézet működtetése,

- Idősek Gondozóháza működtetése,

- helyi lakásfenntartási támogatás nyújtása,

- önkormányzati segély, méltányossági ápolási díj nyújtása,

- adósságkezelési támogatás nyújtása,

- első lakáshoz jutók támogatása,

- civil szervezetek anyagi támogatása,

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.



III. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.


IV. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az önkormányzati rendeletalkotás,

- az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

- a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,

- a helyi népszavazás elrendelése,

- az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,

-gazdasági program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása,

- a helyi adó megállapítása,

- a településfejlesztési eszközök, településszerkezeti terv jóváhagyása,

- területszervezési kezdeményezés,

- hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása,

- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

- intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,

- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

- közterület elnevezése, műalkotás és köztéri szobor állítása,

- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

- a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,

- állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

- véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyekben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

- a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntés,

- az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,

- amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

3.  melléklet a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELÉ KERÜLŐ ELŐTERJESZTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE, TARTALMI ÉS ALAKI KÖVETELMÉNYEI

I.

Az előterjesztések és tartalmi követelményeik

1./ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

a) A munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő ügy tárgyalásából következő döntést igénylő javaslatok.

b) Tájékoztató jellegű anyagok.

2./ A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak:

- önkormányzati rendelet megalkotására, valamint

- határozat meghozatalára.

3./ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

- a tárgy és a helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekből,

- a határozati (döntési) javaslatból.

A határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik.

Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot.

4./ Az előterjesztés első részének tartalma:

- a tárgy pontos meghatározása, utalás arra vonatkozóan, hogy abban a tárgykörben volt-e napirend a testület előtt (ha igen, milyen döntés született, hogyan alakult annak végrehajtása).

- az új követelmények, összefüggések, lakossági vélemények elemzése,

- az előkészítés során végzett munka főbb tapasztalatai, mely szervekkel, személyekkel történt egyeztetés, ennek során milyen lényeges érdek- és véleménykülönbségek merültek fel (kisebbségi vélemények bemutatása),

- az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek,

5./ Az előterjesztés második részének (határozati javaslat) tartalma.

- a döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapítására, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatot,

- szabatosan, pontosan, jogszabályszerűen és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt,

- ha indokolt javasolni kell a korábbi testületi határozat (ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését,

- az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően

- különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két, vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni,

- tartalmazza a végrehajtásért felelős személyek megnevezését, a végrehajtási határidőt.

II.

Az előterjesztések alaki követelményei

1./ Az előterjesztések - fő szabályként - írásban kerülnek a képviselő-testület elé. Kivételes esetben - az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel - szóbeli előterjesztések tehetők a képviselő-testület ülésén, melyet az ülés előtt jelezni kell a polgármester felé, a napirendi javaslat megszavaztatása előtt.

2./ Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

- önkormányzati rendeletalkotás,

- képviselő-testület és szerveinek szervezeti és működési rendje kialakítása, megváltoztatása,

- helyi népszavazás,

- népi kezdeményezés kiírása

- önkormányzati jelképek meghatározása

- önkormányzat gazdasági programja, költségvetése,

- fejlesztési koncepciók, célok meghatározása,

- önkormányzat tulajdonával és vagyonával kapcsolatos valamennyi ügy,

- önkormányzati vállalkozással összefüggő ügyek

- településrendezési programmal és rendezési tervvel kapcsolatos ügyek,

- társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás,

- önkormányzati intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

- a képviselő-testület szerveinek tevékenységéről szóló beszámoló,

- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügy,

3./ Az előterjesztések terjedelme 10 oldalnál több nem lehet (kivéve: rendeletek).

Az előterjesztés terjedelmi korlátainak túllépését a polgármester engedélyezheti.

4./ Az előterjesztésben az aláírás s.k. jelzésű lehet, bélyegző lenyomatot nem kell alkalmazni.

III.

Az előterjesztések előkészítésének szabályai

1./ Az előterjesztés előkészítéséért az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.

Az előterjesztések előadója:

- a polgármester

- az alpolgármester

- a jegyző

- aljegyző

- a települési képviselő

- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

- a képviselő-testület, vagy a bizottság által felkért bármely személy lehet.

2./ Az előterjesztéseket - az előzetes egyeztetések után - a testületi ülés időpontja előtt 15 nappal kell a jegyzőhöz benyújtani. Ekkor kell javaslatot tenni a meghívandó személyekre, vagy szervekre is.

3./ A határidőn túl leadott előterjesztések képviselő-testület elé viteléről a jegyzővel történt egyeztetés után a polgármester dönt,

4./ A képviselő-testületi ülésen csak a polgármester - a jegyzővel történt egyeztetés után - engedélyével szabad előterjesztést kiosztani.

5./ A képviselő-testület ülésére készült előterjesztések csak polgármesteri szignálással kerülhetnek tárgyalásra.

4.  melléklet a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez[180]

A KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

1)

1) ÜGYRENDI ÉS JOGI BIZOTTSÁG

Végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a jogszabályban szabályozott esetekben.

Vizsgálja a képviselő-testületi tagok mandátumát, összeférhetetlenségi- és méltatlansági ügyeit.

Ellenőrzi a képviselő-testület és szervei szabályszerű működését, a szabályzat megsértése esetén intézkedéseket kezdeményez.

Vizsgálja a képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását.

Ellenőrzi a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlását.

Vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését.

Ellenőrzi a más képviselő-testületekkel, testvérvárosokkal, gazdasági szervekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodásokat és azok végrehajtását.

Figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal hatósági tevékenységét.

Közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében.

Felügyeli a képviselő-testület határozatainak és rendeleteinek törvényességét.

Ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését.

Elvégzi a képviselő-testület titkos szavazással történő döntései esetén a szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a rendelet tárgya szerinti képviselő-testületi bizottsággal együtt annak javaslata alapján vizsgálja, hogy:

mi indokolja az önkormányzati rendelkezést, továbbá, hogy arra milyen jogszabály ajánlása vagy felhatalmazása alapján kerülne sor,

mi a rendeletalkotás célja,

a szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal.



2) PÉNZÜGYI, VÁROSGAZDÁLKODÁSI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

Közreműködik az éves költségvetési terv összeállításában.

Ellenőrzi az Önkormányzat gazdálkodását.

Vizsgálja az intézmények gazdálkodását.

Ellenőrzi a gazdálkodásról szóló éves beszámolókat.

Figyelemmel kíséri a felügyeleti, gazdálkodási ellenőrzések hatékonyságát, rendszerét, következetességét.

Vizsgálja az önkormányzat bevételeinek felhasználását.

Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a saját bevételek módozatainak kimunkálására.

A pénzügyi döntések előtt előzetes javaslatot készít, véleményt nyilvánít.

Közreműködik az önkormányzati vagyon felmérésében, a törzsvagyon tárgyának megállapításában.

Kezdeményezi, döntésre előkészíti, előterjeszti a fejlesztéssel és felújítással kapcsolatos kivitelezési és tervezési pályázatokat.

Javaslatot tesz a gazdálkodási és városfejlesztési koncepciók, irányelvek kidolgozására.

Javaslatot dolgoz ki a pénzügyi keretek átcsoportosítására, felhasználására.

Rangsorolja a gazdálkodási és fejlesztési feladatokat, döntési alternatívákat készít.

Véleményezi a területrendezési terveket.

Meghatározza a közterületek rendjét, az egységes város és utcaképek kialakításának követelményeit.

Képviselő-testület elé terjeszti döntésre:

a) csatorna, vízhálózati

b) közlekedési, úthálózati

c) kommunális és üzemeltetési problémák megoldásával kapcsolatos javaslatokat.

Összefogja, szervezi és meghatározza a város üzemeltetésével, működésével kapcsolatos feladatokat.

Előkészíti a lakás és telekellátással kapcsolatos döntéseket.

Kezdeményezi a városgazdálkodási és városfejlesztési feladatok ellátását biztosító rendeletek megalkotását.

Kezdeményezi, döntésre előkészíti, előterjeszti a fejlesztéssel és felújítással kapcsolatos kivitelezési és tervezési pályázatokat.

Ellátja mindazon feladat- és hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület meghatároz számára.

A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök:

Átruházott hatáskörben dönt a 18/2004. (IV.9.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdésében és 20. § (6) bekezdésében meghatározott egyéb kérdésekben.


3) ESZSÉGÜGYI ES SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG[181]

Kidolgozza a település egészségügyi alapellátására vonatkozó koncepciókat.

Ellátja az etnikai csoportok jogainak érdekképviseletét.

Ellenőrzi a segélyezést ellenőrzési annak irányelveit.

Véleményezi az egészségvédő és környezetvédelmi programokat, terveket.

Véleményezi a szociális és egészségügyi intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.

Kezdeményezi pályázatok kiírását, részt vesz azok elbírálásában.

Menedzseli az egészséges életmódot célzó mozgalmakat.

Javaslatot tesz a képviselő-testületnek az első lakáshoz jutók vissza nem térítendő támogatásának odaítélésére.

Összeállítja és a képviselő-testület elé terjeszti az önkormányzati szociális lakást igénylők névjegyzékét.

Megvitatja és javaslatával a képviselő-testület elé terjeszti az egészségügyi és szociális témájú tájékoztatókat, beszámolókat.

Megvitatja és javaslatával a képviselő-testület elé terjeszti a külső településrészeket és azok lakosságát érintő ügyeket.

A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök:

A képviselőtestület - a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozásuk esetén átruházott hatáskörben felhatalmazza a bizottságot a következő hatáskörök ellátására:

települési támogatás és rendkívüli települési támogatás nyújtása,

köztemetés elrendelése,

hulladékkezelési közszolgáltatási díj 50 %-os mérséklése,

kedvezményes hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapítása,

dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénylése szerint benyújtott kérelmekkel kapcsolatban hozott, és a kérelmező által vitatott intézményvezetői intézkedésről.

Ezen átruházott hatáskörökben történt ellátások kifizetéséről a soron következő képviselő-testületi ülésen a bizottság elnökének be kell számolnia.




4) OKTATÁSI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

meghatározza, illetve döntésre előkészíti a művelődési, köznevelési, ifjúsági, civil és sport koncepciókat, ellenőrzi az azokkal kapcsolatos testületi döntések végrehajtását,

koordinálja az óvodai alapfokú oktatási ellátást nyújtó intézmények tevékenységét,

kezdeményezi a köznevelés és a közművelődés területén a fejlesztéseket, feladatok felvállalását, intézmények alapítását, átszervezését, megszüntetését,

kezdeményezi a sport területén a fejlesztéseket,

véleményezi a város közművelődési intézményeinek beszámolóját,

szervezi és előkészíti a városi ünnepeket és a „Sárbogárdi Napok” műsorait,

figyelemmel kíséri a város sportegyesületeinek tevékenységét,

a bizottság tagjai megbízás esetén látogatják az intézmények ünnepségeit, a városi rendezvényeket.

A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök:

Átruházott hatáskörben a civil szervezetek – kivéve alapítványok- részére pályázatot ír ki és dönt a rendelkezésére szánt keretösszeg odaítéléséről a 11/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelet 4. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

5. melléklet a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez[182]

A POLGÁRMESTER FŐBB FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRE

1./ A Polgármester főbb feladat- és hatásköre:

a) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

- segíti a települési képviselők munkáját,

- összehívja és vezeti a testület üléseit,

- képviseli az önkormányzatot,

- szervezi a településfejlesztési feladatokat és a közszolgáltatásokat,

- biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

- meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben.

b) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

- biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,

- ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,

- indítványozhatja a bizottságok összehívását,

- felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz,

c) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

- a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,

- szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,

- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

- gyakorolja a polgármester hatáskörébe tartozó kiadmányozási és utalványozási jogot.

d) Egyéb polgármesteri feladatok:

- kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel,

- elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

- rendszeres időközönként (hetente) fogadóórát tart,

- ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

- fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köthet,

- véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő

szerveknek,

- a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol,

- jóváhagyja a hivatal ügyrendjét,

- irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét.


A POLGÁRMESTER FŐBB FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRE



2.)[183] A képviselő-testület - átruházott hatáskörben felhatalmazza a polgármestert a következő hatáskörök ellátására:

a) települési támogatás és rendkívüli települési támogatás nyújtása,

- köztemetés elrendelése,

-önkormányzat saját halottja családjának temetési költségek biztosítása,

- hulladékkezelési közszolgáltatási díj 50 %-os mérséklése,

- kedvezményes hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapítása,

- dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénylése szerint benyújtott kérelmekkel kapcsolatban hozott, és a kérelmező által vitatott intézményvezetői intézkedésről.

b) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos a 18/2004. (IV. 9.) önkormányzati rendeletben meghatározott tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele,

- a vállalkozói vagyon körébe tartozó értékpapírok és részesedések kezelésére az e célra létrehozott vagyonkezelői társasággal - amennyiben a szerződéses érték az 1,5 millió Ft-ot nem haladja meg - szerződés megkötése,

- az önkormányzat tulajdonában lévő 1,5 millió Ft névértéket meg nem haladó értékpapírok, a részesedések közül részvények értékesítése,

- 1,5 millió Ft névértéket meg nem haladó vagyontárgy értékesítése,

- éven belüli 1.000.000 Ft értékhatárt el nem érő hitel felvétele.



6. melléklet a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez[184]

A JEGYZŐ FŐBB FELADAT –ÉS HATÁSKÖRE, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRE

1.) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.


Ebben a körben:

  • előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében
  • ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
  • tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein
  • törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
  • köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel
  • gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá
  • rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőtestületet, a bizottságokat és a tanácsnokot (okat) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályi változásokról
  • igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról és az államigazgatási ügyintézés helyzetéről
  • véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben
  • javaslatot tesz az önkormányzat döntésének felülvizsgálatára
  • gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész tartásáról.

2.) A jegyző egyéb főbb feladatai:

  • vezeti a képviselő-testület hivatalát
  • döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
  • dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át
  • ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket
  • dönt a hatáskörébe utalt ügyekben
  • a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges
  • szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját
  • ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat
  • hetenként (szerdán) fogadóórát tart.


3 )[185] A képviselő-testület átruházott hatáskörben felhatalmazza a jegyzőt a következő hatáskör ellátására:


közútkezelői hozzájárulás megadása.


7. melléklet a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez[186]

A Polgármesteri Hivatal létszáma, munkarendje, ügyfélfogadási rendje

1. A Polgármesteri Hivatal létszáma:

A képviselőtestület a Polgármesteri Hivatal létszámát 37,5 főben állapítja meg.

Vezetők: polgármester                                        1fő

   jegyző                                                  1 fő

   aljegyző, hatósági osztályvezető          1 fő


Gazdasági osztály:                                            10 fő

            (1 vezető, 9 fő ügyintéző)

Hatósági osztály:                                                7,5 fő

(7,5 fő ügyintéző)

Műszaki osztály:                                                 6 fő

(1 vezető, 5 fő ügyintéző)

Szervezési csoport:                                             8 fő

(3 fő ügyintéző, 4 fő ügykezelő, 1 fő fizikai)

Közművelődési, sport referens:                          1 fő

Pályázati - közbeszerzési előadó:                       1 fő

Vezetői ügykezelő alkalmazott:                         1 fő


2. A Polgármesteri Hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje

A hivatal köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai dolgozóinak munkaideje heti 40 óra.

A hivatal dolgozóinak munkarendje:

Hétfőtől-csütörtökig 7.30-16.00 óráig

Pénteken 7.30-13.30 óráig tart

A hivatal dolgozóinak a munkaidőn belül a munkavégzés megszakításával hétfőtől csütörtökig 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet 11.30 órától 12.00 óráig tartó időtartamon belül lehet igénybe venni.

Munkaidőben a dolgozók kötelesek munkahelyükön tartózkodni. A munkahelyről távolléttel járó munkaköri feladatokat (helyszínelés, környezettanulmány, stb.) előzetesen ütemtervben hetente tervezni kell.

A munkarendben meghatározott időn túli bent tartózkodásra a Közszolgálati szabályzatban foglaltak az irányadók.

A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

1.) Az osztályokon

Hétfőn 8.00-11.30 óráig

Szerdán 8.00-11.30 óráig

12.30-15.00 óráig

2.) Az ügyfélszolgálati irodában

Hétfőtől-csütörtökig 8.00-11.30 óráig

         12.30-15.30 óráig

pénteken                   7.30-12.30 óráig

3.) A polgármester és a jegyző

szerdán 8.30-11.30 óráig
tartanak ügyfélfogadást.


8. melléklet a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez[187]

SZABÁLYZAT

Sárbogárd Város Képviselő-testületének képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről

Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló jelen rendelet 61. § (2) bekezdésében valamint - a képviselő-testület bizottságainak feladat és hatásköréről szóló 4. mellékletében foglaltak szerint Sárbogárd Város Képviselő-testülete tagjai vagyonnyilatkozatának kezelésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályok az alábbiakban kerülnek megállapításra.






I. Általános rendelkezések


1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 39. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.


2. A szükséges nyomtatványokat a megbízólevelek átvételétől számított 8 munkanapon belül, majd azt követően a kötelezettség teljesítését megelőző év december 31-ig a szervezési csoport ügyintézője (továbbiakban : köztisztviselő) adja át a képviselőknek.


3. A képviselők az Ügyrendi és Jogi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) elnökével előre egyeztetett időpontban adhatják át a vagyonnyilatkozatukat. Az átadás időpontjáról a köztisztviselő értesíti a képviselőket.


4. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is.


5. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja, az Mötv. 35. § (1) és (3) bekezdésekben meghatározott

juttatásokban nem részesülhet.



II. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok


1. A vagyonnyilatkozatokat a Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.


2. A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban, tollal kell kitölteni, melyből 1-1 példány a képviselőnél marad.


3. A képviselő, a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát az Mötv.-ben megállapított határidőig, külön - külön zárt borítékban adja át a Bizottság elnökének, akinek az átvételnél a köztisztviselő technikai segítséget nyújt.

4. A vagyonnyilatkozatok átvételét a Bizottság elnöke írásban, átadás - átvételi igazolás kitöltésével tanúsítja, melynek 1 példányát a köztisztviselő a képviselő részére átadja.



III. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok


1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.


2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke a kezdeményezőt hiánypótlásra (kiegészítésre) hívja fel. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak 10 munkanapon belül nem tesz eleget, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Azonos módon jár el a Bizottság, ha megállapítja a kezdeményezésről, hogy az nyilvánvalóan alaptalan, vagy ha a bejelentés névtelenül érkezett.


3. Ugyanazon képviselő esetében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének csak abban az esetben van helye, ha az eljárásra irányuló kezdeményezés új tényállást (konkrét adatot) tartalmaz. Új tényállás nélkül a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos megismételt eljárásra irányuló kezdeményezést a Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.


4. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.


5. Amennyiben a képviselő vagyoni helyzetére vonatkozóan bejelentést tesznek, a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt a bejelentés tartalmáról.


6. A képviselő a Bizottság elnökének tájékoztatását követően köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.


7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 8/2. melléklet szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.


8. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás eredményéről a Képviselő- testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.



IV. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai


1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai tevékenységet a köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokról külön nyilvántartást kell vezetni.


2. A vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratokról elkülönítetten, a Sárbogárd Város Polgármesteri Hivatal Szervezési Csoportján kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokat zárható lemezszekrényben kell tárolni.


3. Az ellenőrzési eljárásról a 8/1. melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni.


4. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas – vagy élettárs és gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság által kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, melyről átadás - átvételi igazolást kell kiállítani.


5. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tétekére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről átadás – átvételi igazolást kell kiállítani.



V. A betekintési jog gyakorlásának szabályai


1. A képviselő vagyonnyilatkozatába - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - bárki betekinthet.


2. A betekintési jog gyakorlását a Bizottság elnöke biztosítja.


3. Az állampolgári betekintést a Bizottság elnökénél írásban kell kezdeményezni. A Bizottság elnöke a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmezőt és az érintett képviselőt- a hivatal útján- értesíti a betekintés időpontjáról.


4. A betekintési jog gyakorlását a 8/2 melléklet szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban minden esetben fel kell tüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a betekintő nevét, a betekintés időpontját, a betekintő aláírását és esetleges megjegyzését.



VI. Felelősségi szabályok


1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság felelős.


2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.



8/1. melléklet

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról


A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező neve:

Az eljárás kezdeményezésének időpontja:

Az eljárásban érintett képviselő:

A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:

A kifogásolt rész megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:

Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:

Az azonosító adatok átadásának időpontja az Ügyrendi Bizottság részére:

Az Ügyrendi Bizottság ülésének időpontja:

Az eljárás eredménye:

- elutasítva a bejelentés mert

- nyilvánvalóan alaptalan bejelentés

- a bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget

- az ismételt kezdeményezés új tényállást nem tartalmaz.

A bejelentés alapján az Ügyrendi Bizottság megállapítása:

Az azonosító adatok törlésének időpontja:

A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:



8/2. számú melléklet


Önkormányzat neve:.................................

Címe:...............................................

Vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság neve:...................................

Iktató szám:.......................................

Vagyonnyilatkozatra kötelezett neve:...............

Vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma:.........



BETEKINTÉSI NYILVÁNTARTÁS


A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (3) bekezdése alapján ellenőrzési célból a VAGYONNYILATKOZAT -hoz kapcsolódó ADATLAP -ba az alábbi szervek tekintettek be:


BETEKINTÉSI JOG GYAKORLÁSA

KI MIKOR MEGJEGYZÉS

.. (név) .név ..hó .nap

.. (név) ..név ..hó .nap

.. (név) ..név ..hó .nap

.. (név) ..név ..hó .nap

.. (név) ..név ..hó .nap


9. melléklet a 10/2007. (III. 19.)  önkormányzati  rendelethez[188]

Helyi média felsorolása


  1. Bogárd és Vidéke Lapkiadó 7000 Sárbogárd, Hősök tere 12.
  2. Sárréti Híd Sárbogárd, Szent István út 56/a.
  3. Bogárdi TV 7000 Sárbogárd, Hősök tere 12.

Mosoly TV 7000 Sárbogárd, Ady E. u. 153

1.  függelék a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez[189]

Sárbogárd Város Önkormányzat képviselő- testületi tagjainak névsora


Polgármester:              Dr. Sükösd Tamás                            Sárbogárd, Kossuth u. 45.

Alpolgármester:          Novák-Kovács István Zsolt              Sárbogárd, Ady E. u. 172. I/2.

Képviselők:                Juhász János                                      Sárbogárd, Május 1. major

 Ébl Zoltán                                         Sárbogárd, Köztársaság u. 121.

 Aranyos Attila József                       Sárbogárd, Úttörő u. 14.

 Tóth Béla                                          Sárbogárd, Köztársaság u. 42.

 Erős Ferenc                                       Sárbogárd, Rákóczi u. 29.

 Érsek Enikő                                      Sárbogárd, Kossuth u. 1.

 Gerlai Zsolt                                       Sárbogárd, Sz. István u. 33.

 Szilveszterné Nyuli Ilona                 Sárbogárd, Tisza u. 4/A.

 Nedoba Károly                                  Sárbogárd, Petőfi u. 30.


2. függelék a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK LÉTSZÁMA, SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE:


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL LÉTREHOZOTT BIZOTTSÁGOK:

- Ügyrendi és Jogi Bizottság

- Pénzügyi Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság

- Egészségügyi és Szociális Bizottság

- Oktatási Közművelődési és Sport Bizottság


A BIZOTTSÁGOK LÉTSZÁMA, SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE:


1./ ÜGYRENDI ÉS JOGI BIZOTTSÁG 5 fő [190]

Elnöke:

Ébl Zoltán

Képviselő tagjai:

Érsek Enikő


Gerlai Zsolt  

Nem képviselő tagjai:

Kovácsné Csernák Anna Mária

Horváth Tibor



2./ PÉNZÜGYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG 5 fő[191]

Elnöke:

Tóth Béla

Képviselő tagjai:

Erős Ferenc


Juhász János    

Nem képviselő tagjai:

Gábris István

Hérincs József



3./ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG 5 fő [192]

Elnöke:

Érsek Enikő

Képviselő tagjai:

Aranyos József


Tóth Béla

Nem képviselő tagjai:

Handa Csaba

Macsim András



4./ OKTATÁSI  KÖZMŰVELŐDÉSI  ÉS SPORT BIZOTTSÁG 5 fő[193][194]

Elnöke:

Erős Ferenc

Képviselő tagjai:

Ébl Zoltán


Aranyos József

Nem képviselő tagjai:

Lengyel István

Sándor Levente



5./ [195]

3. függelék a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati rendelethez[196]

Képviselőtestületi megbízások

Megbízás helye

Tárgya

Személy

Döntés

1. Szent I. Ált.Isk.

iskolaszék

Sárközi Antal

22/2000. (I. 26.) Kth.

2. KÖZÉV Kft.

Alapító tag képviselete

Dr. Sükösd Tamás

250/2010. (X. 29.) Kth.

3. Szélessávú Közmű Kiépítése Társulás

Társulási tanácsban tag

Tóth Béla

251/2010. (X. 29.) Kth.

4. Sárréti Vizi Társulat

Küldöttgyűlésbe küldött

Erős Ferenc

252/2010. (X. 29.) Kth.


4. függelék a 10/2007. (III. 19.) önkormányzati  rendelethez[197]

Civil szervezetek

Szervezet neve

Bírósági bej. sz.

Helység

Utca

Vezető neve

SÁRSZENTMIKLÓS EGYESÜLET

159/1987

Sárbogárd

 KÖZTÁRSASÁG U. 175.

VARGA LÁSZLÓ

„BOGÁRD – DAL” KULTURÁLIS KHE.

Pk.60.010/2005/14

Sárbogárd

 HŐSÖK TERE 3.

HUSZICS VENDELNÉ

ÁRVA BETHLEN KATA ALAPÍTVÁNY


Sárbogárd

TOMPA M. u. 41.


SÁRRÉTI IJÁSZ CLUB EGYESÜLET

Pk.53025/2005/4

Sárbogárd

ADY E. U 226/B.

IFJ. NAGY LÁSZLÓ

LABDARÚGÓ SPORT CLUB SÁRBOGÁRD

Pk.63653/2003/2

Sárbogárd

ADY E. U 10.

SZAKÁCS ISTVÁN

BLACK TIME SPORT ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET

Pk. 63.670/2003/5

Sárbogárd

SZT. ISTVÁN U. 66.

DR. FARKAS JÁNOSNÉ

SÁRBOGÁRDI ASZTALITENISZ KLUB


Sárbogárd

SZENT ISTVÁN U. 79-82. (Szent István Ált. Isk.)

TÓTH ZOLTÁN

D-13 POSTAGALAMB SPORT EGYESÜLET

202/1989

Sárbogárd

Salamon u. 22.

PALOTÁS JÓZSEF

EGYENLÓ ESÉLYT A SÁRBOGÁRDI FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY

PK. 61.916/1995/18. SZÁM 384. SORSZÁM

Sárbogárd

KATONA U. 1/B

CSIZMADIÁNÉ BOROS EDIT

ALSÓTÖBÖRZSÖKI ISKOLÁÉRT ALAPÍTVÁNY

62 075/1996.

Sárbogárd

SZENT ISTVÁN U. 79-82. (Szent István Ált. Isk.)

SÁRKÖZI ANTAL

„FLÓRIÁN 07” LÖVÉSZKLUB

1992/752

Cece

Móra Ferenc u. 24.

IFJ. KISS ANDRÁS

SÁRSZENTMIKLÓS SPORT EGYESÜLET


Sárbogárd

TÁNCSICS M U. 1/A

ID. NAGY LÁSZLÓ

SÁRHATVANÉRT EGYESÜLET

PK. 60.127/2005/2.

Sárhatvan

JÓZSEF A. U. 26.

Baki Ferenc

F.M.-I TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG VÁROSI BIZOTTSÁGA


Sárbogárd

ADY E. U 172/B.

Kovács Ferenc

„A FÉNY TÚLSÓ OLDALÁN” LÁTÁSSÉRÜLTEK REGIONÁLIS KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE

1953 . KÖZH.Ú 2003.08.29. ÓTA

Szfvár

BALATONI U. 15. I/3.

SZOKÓ ZSOLT

VÁROSSZÉPÍTŐ ÉS HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET

PK. 62934/1999/6

Sárbogárd

HŐSÖK TERE 3.

LAKK NORBERT

PHILIA SÁRBOGÁRDI PROTESTÁNS EGYESÜLET

1492.

Sárbogárd

MÁJUS 1. MAJOR

DR. DIZSERI ANDRÁS

HONVÉD BAJTÁRSI EGYESÜLET SÁRBOGÁRD

Pk. 63.604/2003/4     1926

Sárbogárd

JÓZSEF A U. 15/B

GÁL SÁNDOR

KAPOCS (KÖRNYEZETTUDATOS AUTONÓM POLGÁRI ORSZÁGOS CIVIL SZERVEZŐDÉSŰ EGYESÜLET)

Pk. 60.028/2006/6.

Sárbogárd

BÉKE U. 8.

BÁRTFAI ANTAL

VÁROSI POLGÁRŐR SZERVEZET

pK. 63.180/2001/10.   1677 (1999.06.16.)

Sárbogárd

Ady Endre út 167.

KAPOLI ZOLTÁN

SÁRBOGÁRDI KOSÁRLAPBDA CLUB

1838.

Sárbogárd

Ady E. út 160/b

DR. SZABADKAI TAMÁS

LOVAS EGYESÜLET


Sárbogárd

Tisza u, 24.

GOSZTOLA JÓZSEF

SÁRSZENTMIKLÓSI ÁLT. ISK.-ÉRT ALAPÍTVÁNY

Pk. 61.858/1995/2.      366. sorsz.

Sárbogárd

KÖZTÁRSASÁG U. 171.

Viski Péter

MÉSZÖLY GÉZA ÁLT. ISK-ÉRT ALAPÍTVÁNY

418.

Sárbogárd

JÓZSEF A U. 14.

FÜLÖPNÉ NEMES ILDIKÓ

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET

Pk.60344/1989/4

Sárbogárd

HOMOKSOR 28.

RIGÓ ISTVÁN

SÁRBOGÁRD ÉS TÉRSÉGÉÉRT EGYESÜLET

Pk. 62781/1999/10

Sárbogárd

JÓZSEF A U. 15./b

FERENCZ KORNÉL

CSIPIKE EGYESÜLET

Pk. 63073/2000/8



HARGITAI ENIKŐ

TARSOLY IFJÚSÁGÉRT EGYESÜLET




DR. BERZEVICZY GÁBOR

RÉTSZLASÉRT EGYESÜLET

Pk. 63.678/2003/7.


Rétszilas, Fehérvári u. 95.

RIGÓ LÁSZLÓ

Összefogás Pusztaegres JövőjéérT Egyesület

Pk.60.008/22008/6.

Pusztaegres

Köztársaság tér 12.

Magyar Zoltán

ZSOBI RACING AUTÓSPORT EGYESÜLET

PK. 60.147/2006/4

Sárbogárd

JÓZSEF A U. 13. III/8.

ZSOBRÁK RÓBERT

FÜGGETLEN BALOLDALI EGYESÜLET


Sárbogárd

HŐSÖK TERE 3.

NEDOBA KÁROLY

BOGÁRD ÉS TÉRSÉGE TŰZOLTÓ EGYESÜLET


Sárbogárd

Túry M. u. 12.

Sándor Endre

SÁRBOGÁRDI MÚZEUMBARÁT EGYESÜLET

2594 60.133/2009/2

Sárbogárd

HŐSÖK TERE 3.

Novák Kovács Zsolt

VAX KÉZILABDA EGYESÜLET


Sárbogárd

JÓZSEF a. U. 14.

BODOKI GYÖRGY

Sárbogárdi Kulturális Egyesület

PK. 60.127/2005/2.

Sárbogárd

HŐSÖK TERE 3.

Horváth István

Női Kézilabda Egyesület

Pk. 60.029/2010/2

Sárbogárd

Zrínyi u 6.

Sárközi László

Pusztaegresi Polgárőr Egyesület


Pusztaegres

Köztársaság tér 12.

Dala Károly

Aranylabda Alapítvány Sárbogárd

Pk.60130/2008/6

Sárbogárd

Berzsenyi u. 12.

Pajor László

SÁRBOGÁRDI NYUGDÍJAS RENDŐR EGYESÜLET

Pk. 60.095/2007/3

Sárbogárd

Ady E. u. 85.

HORVÁTH FERENC


5. függelék a 15/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelethez[198]Módosította: 68/2013.NGM rendelet. Hatályos: 2014.01.01-től.[199]


Alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése:

Kormányzati funkció megnevezés


011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános  igazgatási tevékenysége

013320            Köztemető-fenntartás és – működtetés

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos  eladatok

013360            Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési,  egyéb szolgáltatások

016080            Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010            Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

042180            Állat-egészségügy

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410            Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051040            Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

051060            Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052020            Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020            Víztermelés,- kezelés, - ellátás

064010            Közvilágítás

066010            Zöldterület-kezelés

066020            Város-,községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111            Háziorvosi alapellátás

072112            Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311            Fogorvosi alapellátás

074031            Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032            Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030            Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041            Versenysport-és utánpótlás nevelési tevékenység és támogatása

081045            Szabadidősport-( rekreációs sport- ) tevékenység és támogatása

082091            Közművelődés – közösségi  és társadalmi részvétel fejlesztése

083030            Egyéb kiadói tevékenység

096015            Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025            Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037            Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106010            Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020            Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások




[1]

Módosította:  1/2010. (I. 25.) K t r.  s z. rendelet 1. §.

[2]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[3]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól


[4]

Megállapította: 25/2012. (VI. 14.) önkormányzati rendelet 1. §

[5]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[6]

Beiktatta: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2011. V. 18-tól.

[7]

Megállapította: 30/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2010. X. 22-től.

[8]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól.

[9]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[10]

Módosította: 11 /2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 1 §. Hatályos: 2014. VIII. 29-től

[11]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[12]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[13]

Módosította: 2/2008. (I. 24.) K t r.  s z. rendelet 1. §.

[14]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[15]

Megállapította: 30/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2010. X. 22-től.

[16]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től

[17]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól.

[18]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól.

[19]

Megállapította: 30/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2010. X. 22-től.


[20]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól


[21]

Módosította: 20/2011. (VI. 22.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2011. VI. 23-tól.


[22]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet  3. § Hatályos: 2011. V. 18-tól.

[23]

Megállapíotta:  25/2012. (VI. 14.) önkormányzati rendelet 3. §


[24]

Megállapította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től

[25]

Beiktatta: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2011. V. 18-tól.

[26]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet  5. § Hatályos: 2011. V. 18-tól.


[27]

Beiktatta: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2011. V. 18-tól.

[28]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól.

[29]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[30]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[31]

Számozását módosította: 2/2008. (I. 24.) K t r.  s z. rendelet 2. §.

[32]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[33]

Módosította:  11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től

[34]

Módosította:  11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től


[35]

Megállapította: 30/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelet 4. §  (1) bekezdése Hatályos: 2010. X. 22-től.

[36]

Megállapította: 30/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelet 4. §  (2) bekezdése Hatályos: 2010. X. 22-től.

[37]

Módosította:  11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től

[38]

Megállapította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 5 . § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[39]

Megállapította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 5 . § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 




[40]

Megállapította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[41]

Megállapította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[42]

Megállapította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[43]

Megállapította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[44]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 8. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[45]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 8. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[46]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 9. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[47]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 11. § Hatályos: 2011. V. 18-tól.


[48]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 10. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 


[49]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 11. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 



[50]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 14. § Hatályos: 2011. V. 18-tól.


[51]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 15. § Hatályos: 2011. V. 18-tól.

[52]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 12. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[53]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 13. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[54]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 14. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 


[55]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 14. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[56]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 14. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[57]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 14. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től

[58]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 15. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[59]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 15. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[60]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 15. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[61]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 16. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[62]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 16. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 


[63]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 19. § Hatályos: 2011. V. 18-tól

[64]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 17. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[65]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 17. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[66]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 17. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[67]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 17. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 




[68]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 18. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[69]

Megállapította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól


[70]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 19. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 



[71]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól.


[72]

  Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól.

[73]

  Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól.

[74]

  Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet  4. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól. 

[75]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 22. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[76]

Megállapította:  11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 21. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[77]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 20. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[78]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 23. § Hatályos: 2011. V. 18-tól

[79]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 24. § Hatályos: 2011. V. 18-tól 

[80]

Beiktatta: 22/2011.  (VIII. 16.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2011. VIII. 17-től.

[81]

Beiktatta: 22/2011.  (VIII. 16.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2011. VIII. 17-től.  

[82]

Beiktatta: 22/2011.  (VIII. 16.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2011. VIII. 17-től.

[83]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 23. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[84]

Módosította: 34/2011. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2011. XII. 13-tól.

[85]

Módosította: 34/2011. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2011. XII. 13-tól.

[86]

Számozását módosította: 22/2011.  (VIII. 16.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2011. VIII. 17-től. 

[87]

Beiktatta: 22/2011.  (VIII. 16.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2011. VIII. 17-től.


[88]

Módosította: 6/2009. (I. 26.) K t r.  s z. rendelet 3. §

[89]

Beiktatta: 6/2009. (I. 26.) K t r.  s z. rendelet 3. §. Hatályos: 2009. I. 26-tól.

[90]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 25. § Hatályos: 2011. V. 18-tól

[91]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 25. § Hatályos: 2011. V. 18-tól

[92]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 24. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[93]

Módosítta: 6/2009. (I. 26.) K t r.  s z. rendelet 4. §

[94]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 25. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[95]

Beiktatta: 22/2011.  (VIII. 16.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos: 2011. VIII. 17-től.

[96]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 25. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[97]

Számozását módosította: 22/2011.  (VIII. 16.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos: 2011. VIII. 17-től

[98]

Módosította:  1/2010. (I. 25.) K t r.  s z. rendelet 2. §. (1)

[99]

Módosította:  1/2010. (I. 25.) K t r.  s z. rendelet 2. §. (2)

[100]

Hatályon kívül helyezte: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 26. § Hatálytalan: 2011. V. 18-tól

[101]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 26. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[102]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 26. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[103]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[104]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 27. § Hatályos: 2011. V. 18-tól.


[105]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 28. § Hatályos: 2011. V. 18-tól

[106]

Módosította:  11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 26. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[107]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 30. § Hatályos: 2011. V. 18-tól


[108]

Beiktatta: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 31. § Hatályos: 2011. V. 18-tól


[109]

Módosította:  11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 27. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 


[110]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 32. § Hatályos: 2011. V. 18-tól


[111]

Megállapította: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 32. § Hatályos: 2011. V. 18-tól

[112]

Beiktatta: 18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 33. § Hatályos: 2011. V. 18-tól


[113]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól

[114]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet  5. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól.

[115]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól.

[116]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól

[117]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól

[118]

Megállapította:  17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól


[119]

Megállapította:  17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól



[120]

Megállapította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 6.. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól


[121]

Megállapította:  18/2011. (V. 17.) önkormányzati rendelet 34. § Hatályos: 2011. V. 18-tól


[122]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet  7. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól

[123]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet  7. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól


[124]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 16. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól


[125]

Módosította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet  7. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól


[126]

Megállapította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 6.. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól

[127]

Módosította:  11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 29. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[128]

Megállapította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 9.. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól


[129]

Megállapította: 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 9.. § Hatályos: 2014. XI. 28-tól


[130]

Megállapította:   11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 30. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[131]

Megállapította:   11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 30. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[132]

Megállapította: 30/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelet 5. §  Hatályos: 2010. X. 22-től.

[133]

Módosította: 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelet 17. §. Hatályos: 2013. I. 23-tól


[134]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 31. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[135]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 32. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től 

[136]

Módosította: 11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 33. § Hatályos: 2014. VIII. 29-től