Sárbogárd Város Önkormányzat
Képviselőtestületének

11/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2007. (III. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2007. (III. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

1. § A képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2007. (III. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) a polgármesterre,

b) a bizottságaira,

c) a jegyzőre,

d) a társulására.

2. § A Rendelet 9.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) A rendkívüli ülés összehívására kerül sor:

a) ha a képviselő-testület határozattal rendelkezett a rendkívüli ülés megtartásáról,

b) ha a polgármester saját elhatározásából úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben dönteni kell.

(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) a képviselők ¼-ének vagy valamely bizottságának,

b) a Fejér Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal) vezetőjének írásbeli indítványára.

3. § A Rendelet 10. § (6) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

j) a Sárbogárdi Járási Hivatal vezetőjét vagy az általa megbízott személyt.

4. § A Rendelet 13.§ (1), (2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester (ülésvezető) vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére a jelenlévő képviselők közül,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, bejelenti a zárt ülés tartását,

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről valamint az előző zárt képviselő-testületi ülésen hozott döntésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja az indítványokat, határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,

f) hozzászóláskor megadja, megtagadja, indokolt esetben megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

h) hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

i) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

k) bezárja az ülést, és bejelenti a következő ülés várható időpontját.

(5) Az ülésvezető akadályoztatása áll elő abban az esetben is, ha az ülésvezetővel szemben a döntéshozatalból való kizárásának feltételei állnak fenn. A kizárás ebben az esetben magában foglalja az adott téma ülésvezetésének teljes egészét. A felszólalási jog azonban e napirendnél is megengedett.

5. § A Rendelet 14.-15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

14. § Az ülésvezetést ellátó alpolgármester, illetve Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

15. § Az ülésvezető munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.

6. § A Rendelet 16. § (1)  és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A képviselő-testület ülését az ülésvezető nyitja meg, majd megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet.

(3) Amennyiben az ülés időközben válik határozatképtelenné, az ülésvezető dönt arról, hogy a képviselő-testület ülését 8 napon belül ismételten összehívja vagy a meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésen tűzi ismét napirendre.

7. § A Rendelet 18. § (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) Az ülésvezető a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(4) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az ülésvezető visszautasíthatja. Nem lehet önálló képviselői indítványt benyújtani az éves munkatervben valamely ülésnapra meghatározott napirendekben.

8. § A Rendelet 20. § (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) Az ülés napirendjére javaslatot az írásban – előzetesen – kiküldött meghívóban részletezettek szerint az ülésvezető teszi meg.

(4) Az ülésvezető a napirend elfogadása után tényszerűen tájékoztatást ad:

a) a két ülés közötti tevékenységéről,

b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

d) az előzőzárt képviselő-testületi ülésen hozott döntésekről,

e) az interpellációra adott válaszról, ha nem került sor azonnali válaszra.

9. § A Rendelet 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az indítvány beterjesztéséről az ülésvezető gondoskodik. A rendkívüli ülést indítványozók egy képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja.

10. § A Rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

23. § A válaszok után az ülésvezető megnyitja a vitát. A napirendi pontokhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak akár írásban, akár szóban hozzászólhatnak. A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét -az ülésvezető határozza meg.

11. § A Rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A napirendi pont tárgyalása során a képviselő legfeljebb egy alkalommal - maximum öt perc időtartamban - kérhet szót. Újabb vagy ismételt felszólalásra az ülésvezető adhat engedélyt. Ha az ülésvezető az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz. Ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

12. § A Rendelet 25. §-a helyébe a rendelkezés lép:

25. § A napirendek tárgyalása esetén az ülésvezető vagy bármely képviselő javaslatára a hozzászólások időkeretét a képviselő-testület feloldhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

13. § A Rendelet 26. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Bármikor szót kérhetnek:

a) akik ügyrendi kérdésre kívánnak válaszolni,

b) aki személyüket ért támadásra kívánnak válaszolni,

c) a jegyző.

14. § A Rendelet 27.-30 §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

27. § A napirend pont tárgyalása során az ülésvezető bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

28. § Bármely napirend tárgyalása elhalasztható az idő előrehaladtára való tekintettel, vagy a napirendi pont előkészítetlensége miatt. Az elhalasztott napirend tárgyalására azonban a halasztáskor határnapot kell kitűzni. Halasztásra az ülésvezető, a jegyző vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. A halasztásról a testület vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel – határoz.

29. § A napirend tárgyától eltérni csak a képviselő-testületnek - az ülésvezető indítványára, vita nélkül-egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával lehet.

30. § (1) Az ülésvezető vagy bármely képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

15. § A Rendelet 31.-33 §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

31. § Az ülés rendjének fenntartásáért az ülésvezető felel. Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - jelen Szabályzatban meghatározott - intézkedései ellen felszólalásnak, azzal szemben vitakezdeményezésének helye nincs.

32. § Az ülésvezető a rendfenntartás körében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, aki a tanácskozáshoz nem illően vagy másokat sértően fogalmazott. Az ülésvezető két felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a Szabályzatban meghatározott időkeretet túllépi, ha az elmondott hozzászólását ismétli, ha a hozzászólása becsületsértő kifejezés miatt a képviselő-testület, képviselő vagy más személy tekintélyét csorbítja,

c) rendre utasítja azt a hozzászólót (közbeszólót), aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, rendzavarás esetén az ülésvezető a hozzászólótól a szót megvonja.

33. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülésvezető nem talál meghallgatásra, elhagyja az ülésvezetői széket: az ülés ezzel félbeszakad és ülésvezetői összehívásra folytatódik.

16. § A Rendelet 34. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja az ülésvezető a rendzavarót rendre utasítja, ismétlődő esetben pedig az érintettet az ülésterem elhagyására kötelezi. Amennyiben a rendzavaró személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésteremből kiutasíthatja.

(3) Amennyiben az ülésvezető (2) bekezdésben foglaltaknak nem tud érvényt szerezni, úgy a 33. § szerint jár el.

17. § A Rendelet 36.-39. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

36. § Az ülésvezető a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, amennyiben a javaslat egészének elvetésére érkezik indítvány, úgy először azt kell megszavaztatni, majd a módosító, kiegészítő, végül a teljes javaslatot.

37. § (1) Szavaztatni előbb az igen, majd a nem, végül a tartózkodó képviselők megszámlálásával kell. A javaslat akkor elfogadott -minősített többségi esetet kivéve -, ha a jelenlévő képviselők többsége igennel szavazott (egyszerű szótöbbség) Amennyiben a képviselő ülésvezetői felszólítás ellenére sem akar szavazni, az ülésvezető a szavazást az ő szavazata nélkül zárja le, azzal, hogy a képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással (kézfelemeléssel) hozza. A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülésvezető köteles a szavazást megismételtetni.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető hirdeti ki a határozatot.

38. § A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást rendel el, illetve rendelhet el a Szabályzat 12. § (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt esetekben. A titkos szavazást az Ügyrendi és Jogi Bizottság képviselő tagjai, határozatképtelenségük esetén a képviselő-testület által választott ad-hoc bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény értelemszerű alkalmazásával bonyolítják le.

39. § A képviselő-testület az ülésvezető, illetve a képviselő-testület bármely tagja javaslatára névszerinti szavazást is elrendelhet. A névszerinti szavazásról a képviselő-testület- vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást kell elrendelni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében és a tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdésekben.

18. § A Rendelet 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Ha a javaslat nyílt szavazás során nem kerül elfogadásra, úgy az ülésvezető még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. A javaslat ismételt elvetése esetén a témát - az érintett bizottság javaslatával - a következő ülés napirendjére kell tűzni. Amennyiben a javaslattal kapcsolatban a következő ülésen sem születik döntés a képviselő-testület a témát a napirendjéről leveszi.

19. § A Rendelet 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A megválasztott képviselők több mint felének az egyetértése szükséges (minősített többség):

a) önkormányzati rendelet megalkotásához és módosításához,

b) a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c) Önkormányzati társulás létrehozásához/társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához, megszüntetéséhez, a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz, társulási megállapodás évközbeni felmondásához, társulás tagjának kizárásához/társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

d) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

e) intézményalapítás eldöntéséhez,

f) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához,

g) a Szabályzat 12. § (4) bekezdésében meghatározott zárt ülés elrendeléséhez,

h) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

i) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

j) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, bármely vagyon-, vagyonfeletti rendelkezés, meghatározott értékfeletti szerződések megkötése, gazdasági társaságokkal kapcsolatos bármely vagyoni döntés/gazdasági társaság, alapítvány, közhasznú társaság/ önkormányzati kötelezettségvállalás, önkormányzati vagyon, vagy vagyonértékű jogról lemondás.

k) településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához,

l) a polgármester tisztségének megszüntetése iránt kereset benyújtásához,

m) a képviselő-testület feloszlásának kimondásához,

n) a gazdasági program, településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához.

20. § A Rendelet 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselőköteles bejelenteni a személyes érintettséget.

Hozzátartozónak minősül:

a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa,

b) a testvér, a házastárs, az élettárs.

21. § A Rendelet 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt az ülésvezető figyelmeztetésben részesíti.

22. § A Rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

43. § A képviselő-testület

a) önkormányzati rendeletet alkot,

b) képviselő-testületi határozatot hoz.

23. § A Rendelet 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A társadalmi egyeztetés formái különösen a következők:

a) lakossági véleményezés,

b) közmeghallgatás, lakossági fórum, civil fórum vagy vállalkozói fórum,

c) közvetlen egyeztetés az önszerveződő közösségek képviselőivel a tevékenységi körüket érintő rendelettervezetek esetében.

24. § A Rendelet 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az önkormányzati rendeletet papír alapon egy példányban meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek, és a városi könyvtárnak.

25. § A Rendelet 49. § (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) Az önkormányzati határozatoknak kettő alfaja van:

1. normatív határozat,

2. egyéb határozat.

(4) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján hozza határozatait.

26. § A Rendelet 53. § (1), (2) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2) A képviselő-testület üléséről hangrögzítés és kézírásos anyag alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveit az ülést követő 15 napon belül el kell készíteni, papír alapon egy aláírt, bélyegzővel ellátott eredeti példányban és egyúttal elektronikus levél útján is meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.

27. § A Rendelet 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

 a) a képviselő-testület tagjaitól,

 b) a bizottságoktól,

 c) a jegyzőtől,

 d) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

 e) a nemzetiségi önkormányzat elnökétől,

 f) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,

 g) önkormányzati intézmények vezetőitől,

 h) a városban működő egyesületektől, társadalmi szervezetektől, szerveződésektől,

 i) a város lakosságától.

28. § A Rendelet 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A települési képviselő és a polgármester a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (1) bekezdése értelmében minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

29. § A Rendelet 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

59. § (1) A képviselő-testület a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok esetenként a képviselő-testülettől döntési jogkört is kaphatnak.

(2) A bizottságok albizottságokat hozhatnak létre, melynek feladatait a létrehozó bizottság állapítja meg. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét. Elnöke csak a létrehozó bizottság képviselő tagja lehet.

(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.

(4) A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(5) Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésen az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

30. § A Rendelet 60.§-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

(4) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(5) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

31. § A Rendelet 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

65. § A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat a témaköröket, amelyek előkészítését, véleményezését kéri a bizottságoktól.

32. § A Rendelet 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A munkaterv tartalmazza:

 a) az ülések tervezett időpontját,

 b) helyét,

 c) napirendjét,

 d) az előterjesztők nevét.

33. § A Rendelet 67. § (2), (10) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök köteles a bizottságot 6 napon belüli időpontra összehívni a képviselő-testület határozatára, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(10) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó bizottsági tagot a bizottság elnöke figyelmeztetésben részesíti.

(16) A bizottság üléséről hangfelvétel készül.

34. § A Rendelet 67. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

(17) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

35. § A Rendelet 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület törvényes képviselője az Ügyrendi és Jogi Bizottság Elnöke, akit e feladatának ellátása időtartamára a képviselő-testület bizottsági elnöki teendőinek végzése alól felment. A képviselő-testület az Ügyrendi és Jogi Bizottság határozatképességének biztosítása érdekében a szükséges intézkedést megteszi.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke ellátja:

a) a rendelet 5. mellékletének 1/a-d pontjaiban meghatározott feladatokat,

b) mint törvényes képviselő eljár a hatóságok, gazdasági és társadalmi szervek előtt, részt vesz különböző tárgyalásokon, értekezleteken.

A képviselő-testület az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke részére képviselői juttatása helyett e bekezdésben szabályozott esetben, külön rendeletében meghatározott mértékű tiszteletdíjat állapít meg.

36. § A Rendelet 70. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) Az alpolgármester tisztsége megszűnik:

a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek,

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján,

c) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,

d) halálával,

e) a tisztségről történő lemondással,

f) az összeférhetetlenség kimondásával,

g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

h) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható,

i) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

37. § A Rendelet 71. § (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(3) A jegyző főbb feladat-és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

38. § A Rendelet 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – kapcsolt munkakörű aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

39. § A Rendelet 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A képviselő-testület Sárbogárdi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

40. § A Rendelet 77. § alcíme helyébe a következő alcím lép:

Helyi népszavazás

41. § A Rendelet 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

77. § A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezheti.

42. § A Rendelet 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzet felmérése alapján költségvetési koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit,

c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek sorrendje.

43. § A Rendelet 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A képviselő-testület - a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően - rendeletben állapítja meg a törzsvagyon:

a) forgalomképtelen tárgyait,

b) korlátozottan forgalomképes tárgyait, s azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

44. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő ötödik napon hatályát veszti.

Sárbogárd, 2014. augusztus 15.