1. § A távhőszolgáltató

2. § A felhasználó köteles:

3. § (1) A távhőszolgáltató a felhasználói bejelentések intézésére, panasz kivizsgálására és orvoslására a felhasználók tájékoztatására az ügyfelek részére nyitva álló ügyfélszolgálatot működtet Sárbogárdon.

(2) A távhőszolgáltató az ügyfélszolgálati irodában köteles szembetűnő helyen kifüggeszteni az általános közüzemi szerződést, Üzletszabályzatot és a panaszkönyvet. A panaszokról nyilvántartást köteles vezetni.

(3) Az ügyfélszolgálat ügyfélszolgálati időpontját a felhasználó érdekeivel összhangban, úgy köteles megállapítani, hogy az a felhasználók és díjfizetők részére legalább heti egy alkalommal 8.00 - 20.00 óra közötti időpontban elérhető legyen.

(4) Ügyfélszolgálata útján köteles a felhasználó panaszát megvizsgálni, és lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 15 napon belül annak eredményéről, indokolással ellátva, írásban a felhasználó részére választ adni.

(5) Az ügyfélszolgálat a felhasználói bejelentések intézése, és a felhasználó tájékoztatása során köteles együttműködni a felhasználói érdekképviseleti szervekkel.

4. § A fogyasztóvédelmi hatóság a felhasználói panaszok vizsgálata során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak alapján jár el.

5. § (1) A távhőszolgáltatásba új vagy többletteljesítmény igénnyel jelentkező felhasználói hely tulajdonosa az igényének kielégítését szolgáló szolgáltatói vagyon létesítéséhez, bővítéséhez a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.

(2) A szociális rászorultság alapján a csatlakozási díj megfizetése alól a távhőszolgáltató felmentést adhat. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a távhőszolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

(3) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a csatlakozási díj összegére, valamint fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amelyben meg kell jelölni a távhőszolgáltatói rendszer létesítésének, (bővítésének, átalakításának), valamint a csatlakozási díj megfizetésnek határidejét.

(4) A csatlakozási díj alapdíja csatlakozási pontonként 25.000,- Ft, amely nem tartalmazza a csatlakozással összefüggésben felmerülő szolgáltatói tulajdonú bekötővezeték létesítési díját, valamint a szolgáltatói tulajdonú hőfogadó állomás létesítési, bővítési, átalakítási díját, továbbá nem tartalmazza a távhőtermelő és a távhőszolgáltató megállapodásában szereplő fejlesztési költségeket sem. A csatlakozás díja csatlakozási pontonként tehát 25.000,- Ft alapdíj és az előzőekben felsorolt költségek összessége, melyet a csatlakozni szándékozó felhasználó a szolgáltat részére a Szolgáltató és a Felhasználó között létrejött csatlakozási szerződés szerint egyszeri csatlakozási díjként fizet meg.

(5) A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, illetve annak összegét mérsékelheti.

6. § (1) Ha a távhőszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó felhasználói hely tulajdonosa:

(2) Ha az igénybejelentő az épülettulajdonos, a csatlakozási díjat kérelmére a szolgáltató köteles az épületrészek tulajdonosai, bérlői, használói között megosztani. Ebben az esetben a csatlakozási díjat a szolgáltató csak az épületrész tulajdonosoktól kérheti.

7. § (1) A bejelentett távhőigény kielégítéséhez szükséges szolgáltatói vagyon-fejlesztés csatlakozási díját az Üzletszabályzatban részletezett számítási mód alapján kell meghatározni aszerint, hogy a csatlakozni kívánó felhasználó a szolgáltatói rendszer mely pontján és milyen műszaki megoldással kíván csatlakozni.

(2) A csatlakozási díj az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a szolgáltatói berendezés körébe tartozó, a hőközpontban elhelyezendő, elszámolásra szolgáló hőmennyiségmérő felszerelésének költségét is magában foglalja.

(3) A csatlakozási díj nem tartalmazza az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségét.

8. § (1) Sárbogárd Város közigazgatási területén kizárólag mérés szerinti elszámolás valósítható meg. Az újonnan létesülő felhasználói berendezés kizárólag egyedi elszámolásra alkalmas módon létesíthető mind a fűtés, mind a használati melegvíz ellátás tekintetében.

(2) E rendelet hatályba lépésétől kezdődően meglévő épület új távhőszolgáltatást csak abban az esetben vehet igénybe, ha az épülettulajdonos mérés szerinti távhőszolgáltatásra alkalmas felhasználói hőközpontot alakíttat ki az épületben. Az épülettulajdonos vagy az épületen belül valamennyi tulajdonos köteles ingatlanában az épületrészenkénti elszámolás lehetőségének megteremtését hőmennyiségmérők vagy költségmegosztók felszerelésével biztosítani.

(3) Távhővel már ellátott épületnek a hőközponti, illetőleg hőfogadó állomáson történő hőmennyiség méréséhez szükséges szolgáltatói berendezés átalakítása a szolgáltató, a felhasználói berendezés átalakítása az épülettulajdonos vagy a felhasználói közösség feladata, kivéve, ha a felhasználói hőközpont a szolgáltatói vagyon része. Ez esetben a felhasználói hőközpont átalakítása a szolgáltatót terheli.

(4) A távhővel már ellátott épület(ek) felhasználói rendszerének teljes felújítása során az épülettulajdonos vagy az épületen belül valamennyi tulajdonos köteles ingatlanában az épületrészenkénti elszámolás lehetőségének megteremtését hőmennyiségmérők vagy költségmegosztók felszerelésével biztosítani.

(5) Távhővel már ellátott épület felhasználói vezetékhálózata, az azon elhelyezett egyedi hőmennyiségmérők, valamint az egyéb felhasználói berendezésen levő vagy arra szerelendő szabályzók, költségmegosztók költségei nem a távhőszolgáltatót, hanem a tulajdonost terhelik.

9. § (1) A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson - a hőközponti vagy hőfogadó állomás műszaki berendezésének szolgáltató felé eső oldalán az első elzárószerelvény után közvetlenül - köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.

(2) Hőközponti mérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban mért hőmennyiség. A hőfogadó állomáson elhelyezett mérőműszer a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

(3) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy a költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.

(4) A hőközpontban mért távhőmennyiségből az épületre jutó hőfelhasználás arányát eltérő megállapodás hiányában a szolgáltató a fűtött légtérfogat arányában határozza meg.

(5) Épületrészenkénti mérés megvalósításához - amennyiben ez nem tejes körű az egész épületrészre vonatkozóan - a felhasználó képviselőjével (pl.: több tulajdonos esetén a tulajdonosok nevében feljogosított képviselővel) kötött megállapodás szükséges, amely tartalmazza a felhasznált távhőmennyiség elszámolásának módját.

(6) Az elszámolásra kizárólag hiteles mérőeszköz alkalmazható. A mérők üzemben tartásáról, időszakos hitelesítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. Mind a szolgáltató, mind a felhasználó jogosult a mérő hitelességének ellenőrzésére. Amennyiben a felhasználó egyedi méréshez, illetve használati melegvíz elszámolásához olyan mérőt alkalmaz, amely nem hitelesített, vagy amelynek hitelesítése lejárt, úgy kell tekinteni, mintha mérővel nem is rendelkezne.

10. § (1) A távhőszolgáltatás szüneteltetését a szolgáltató és a felhasználó is kezdeményezheti.

(2) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni. A felhasználó a szolgáltatás visszaállításáig a távhőszolgáltatási alapdíjat ezen időtartam alatt is köteles megfizetni.

(3) Az előre tervezhető karbantartási, javítási munkákat és felújítást a szolgáltató a fűtési időszakon kívül köteles elvégezni. Ezen esetben a szüneteltetés időtartama - a felek eltérő megállapodásának hiányában - 8 napnál hosszabb nem lehet. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a szolgáltató egymást legalább 8 nappal a munkák megkezdése előtt köteles írásban értesíteni.

(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről az érintett fél a másik felet 8 órán belül köteles tájékoztatni, és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

11. § (1) A távhőszolgáltató jogosult országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén vagy környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást e rendeletben meghatározott módon csökkenteni, vagy leállítani. A felhasználó a szolgáltatás visszaállításáig a távhőszolgáltatási alapdíjat ezen időtartam alatt is köteles megfizetni.

(2) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben, és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználók korlátozása után az még szükséges.

(3) A korlátozás elrendeléséről, okairól, fokozatáról és a bevezetés időpontjáról a felhasználókat és az Önkormányzatot a szolgáltató haladéktalanul értesíti.

(4) A felhasználói korlátozás nem terjedhet ki:

(5) A korlátozás elrendelése két fázisban, és fázison belül több fokozatban történhet.

(6) A korlátozás fázisai:

(7) Kizárólagosan I. fázisú korlátozás foganatosítható alsó és középfokú oktatási intézmények kollégiumai és diákszállásai esetében.

(8) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a szolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A feloldásról az Önkormányzatot és a felhasználókat haladéktalanul tájékoztatni kell.

12. § (1) A távhőszolgáltatásról történő végleges leválás jelenti a távhőszolgáltatással létrejövő szerződéses jogviszony megszüntetését, amelynek eredményeként a felhasználó a távhőszolgáltatást többé nem veszi igénybe, és a tulajdonát képező ingatlan nincs semmiféle összeköttetésben a szolgáltatói rendszerrel.

(2) Az általános közüzemi szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon írásban mondhatja fel.

13. § (1) A közüzemi szerződés és a felhasználó, illetve a díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával, abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó az előírt valamennyi feltételt teljesítette és ezt a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.

(2) A leválással járó kivitelezési munkálatok csak a fűtési időszakon kívül május 1. és szeptember 30. között történhet. A leválással járó valamennyi munkálat (előkészítő, esetleges tervezési, kivitelezési és egyéb járulékos költségek) költsége a leváló volt fogyasztót terheli.

(3) A leváló felhasználónak a leválással kapcsolatban műszaki tervet kell készíttetnie, és a leválással kapcsolatos műszaki dokumentációt a szükséges engedélyekkel együtt a szolgáltató részére be kell mutatnia, amit a szolgáltatónak - amennyiben az a hatályos jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfelel - jóvá kell hagynia.

(4) A leválással kapcsolatosan műszaki átadást kell tartani, melyre a szolgáltató képviselőjét meg kell hívni.

14. § (1) Abban az esetben ha távhővel ellátott épületben lévő épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen írásban kezdeményezheti az általános közüzemi szerződés módosítását, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

- a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja a szolgáltató Üzletszabályzatának mellékletét képező nyilatkozaton külön-külön hozzájárul annak ismeretében, hogy a rendszeren lévő többi ingatlanban - esetlegesen - alulfűtöttség keletkezhet;

- az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátását valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;

- a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

- a leválást kezdeményező épületrész tulajdonosa, vagy tulajdonosai viselik azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel, viseli továbbá a leválással kapcsolatos valamennyi költséget (értve ezalatt a szolgáltatónál felmerülő egyéb költségeket is, mint például a távvezetési csatlakozás költsége);

- a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és nem ütközik egyéb jogszabályba;

- a leválással érintett helyiségekben a távhőszolgáltatással kapcsolatos felhasználói vezeték nem halad át.

(2) A leváló tulajdonos(ok)nak a leválással kapcsolatban műszaki tervet kell készíttetni, és a leválással kapcsolatos műszaki dokumentációt a szükséges engedélyekkel együtt a szolgáltató részére be kell mutatni, amit a távhőszolgáltatónak - amennyiben az a hatályos jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfelel - jóvá kell hagynia.

(3) A leválással kapcsolatosan műszaki átadást kell tartani, amelyre a távhőszolgáltató képviselőjét meg kell hívni.

15. § (1) Amennyiben a felhasználó a 15. §-16. §-ban meghatározott feltételeket teljesítette, a távhőszolgáltató a műszaki átadás időpontjában köteles hozzájárulását megadni.

(2) A leválás esetén a teljes éves alapdíj még hátralévő részének megfizetése egy összegben, a leváláskor esedékes.

(3) A 16. §-ban meghatározottak nem teljesítése esetén a felhasználónak meg kell fizetnie a szolgáltató által számítással meghatározott, hőelvonásnak megfelelő hődíjat is. A számítás módját az Üzletszabályzat tartalmazza.

(4) A 15. §-17. §-ig rendelkezéseit az egyedi közüzemi szerződés esetén történő leválásra és a szerződéskötés nélkül vételező felhasználó (díjfizető) leválására is alkalmazni kell.

16. § (1) A távhőszolgáltatásról leváló fogyasztó a távhőszolgáltatási közüzemi szerződés megszűnését követő 5. naptári év utolsó napjáig a más hőellátás igénybevétele és a távhőszolgáltatás igénybevétele közötti pozitív előjelű széndioxidkibocsátás-különbözet után díjfizetésre kötelezett.

(2) A távhőszolgáltatásról leváló fogyasztó díjfizetési kötelezettségről évente tárgyévet követő május 31. napjáig illetve a leválástól számított 30 napon belül Sárbogárd Város Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz tesz bevallást.

(3) A (2) bekezdésben foglalt bevallásban a széndioxidkibocsátás mértékét a távhőszolgáltatásról leváló fogyasztó az erre irányuló környezetvédelmi (levegő-szennyezettségi) hiteles mérésre jogosult szakcéggel köteles megállapíttatni.

(4) A jegyző a kibocsátót terhelő széndioxidkibocsátás-különbözetét mértékét és fizetési módját a Ktdt.-ben meghatározott rend szerinti önadózással állapítja meg.

(5) A díj mértéke 12 Ft/többletkibocsátás széndioxid kg/év+ÁFA

(6) A Ktdt. alapján széndioxidkibocsátás-különbözet díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számlára kell befizetni, illetve átutalni. Az önkormányzat széndioxidkibocsátás-különbözet díjszámláján rendelkezésre álló összeget a befizetést követő hónap 10. napjáig a települési környezetvédelmi alap javára kell átutalni.

17. § (1) A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját - mint legmagasabb hatósági árat-, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

18. § (1) Távhőszolgáltatási díj

- alapdíjból (távfűtés és melegvíz),

- felhasználási helyen mért távhő mennyiségéért fizetendő hődíjból, valamint

- használati melegvízdíjból áll.

(2) Az alapdíj éves díj, amelyet a távhőszolgáltatás igénybevételéért és/vagy annak rendelkezésre tartásáért fizet a felhasználó.

(3) Az alapdíjat - egyéb megállapodás hiányában - a felhasználó a helyiségek fűtött légtérfogata alapján, az igénybe vett fűtési és/vagy melegvíz-szolgáltatás után köteles megfizetni.

(4) A hődíjat a felhasználó által elhasznált, mért távhőmennyiség után kell fizetni.

19. § (1) A használati melegvíz hődíját a díjfizetők által elfogyasztott egyedi, hitelesített használati melegvízmérőn mért és ellenőrzött melegvíz mennyisége (m3) után kell megfizetni. Amennyiben a felhasználó egyedi melegvízmérővel nem rendelkezik, úgy a felosztás mértékéről a felhasználónak kell rendelkeznie.

(2) A szolgáltató a használati melegvíz víz-és csatornadíját a mindenkor érvényes víz-és csatornadíjjal együtt számlázhatja tovább a felhasználónak.

20. § (1) A távhődíjak megállapításához szükséges fűtött légtérfogat meghatározásának részletes szabályait az Üzletszabályzat tartalmazza.

(2) A fűtött légtérfogat felülvizsgálatát mind a felhasználó, mind a szolgáltató indítványozhatja. A felhasználó a légtérfogat módosítására irányuló kérelmét írásban köteles benyújtani a szolgáltatóhoz. A felülvizsgálatot a szolgáltató végzi a felhasználó vagy megbízottja jelenlétében. A felülvizsgálat díját és megfizetésének módját az Üzletszabályzat tartalmazza.

(3) A korábbiakban megállapított fűtött légtérfogatot változatlannak kell tekinteni, ha az újabb felméréskor megállapított légtérfogat a mérőkör valamely felhasználójánál +/- 2%-nál kisebb eltérést állapít meg.

(4) Amennyiben akár a felhasználó, akár a szolgáltató indítványozására indult felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a fűtött légtérfogat a +/- 2 %-os eltérést meghaladja, a fűtött légtérfogat díjfelosztás alapjául szolgáló mértékét csak abban az esetben módosíthatja a szolgáltató, ha az adott mérőkör valamennyi felhasználója a módosításhoz írásban hozzájárult. A módosításnak visszamenőleges hatálya nincs. A hozzájárulást az indítványozó köteles beszerezni.

(5) A számítás módosítását a szolgáltató a fenti feltételek együttes teljesülését követő hónapban esedékes számla kibocsátásáig köteles elvégezni.

21. § (1) A távhőszolgáltatási díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként (pl.: lakásonként) is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl.: lakásonkénti megosztása) és a díjfizetők részére történő számlázása - a tulajdonosok által meghatározott arányok valamint az Üzletszabályzat rendelkezései szerint - a szolgáltató feladata.

(2) A szolgáltató köteles az Üzletszabályzat mellékletét képező általános közüzemi szerződést a felhasználó részére megküldeni az Üzletszabályzatban részletezettek szerint. Amennyiben az általános közüzemi szerződés a felhasználó részéről nem kerül aláírásra (pl.: a felhasználó nem válaszol a szolgáltató megkeresésére) vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza az általános közüzemi szerződés a szolgáltatóhoz, akkor a szolgáltató úgy tekinti, hogy a felhasználóval a díjfelosztás módjára vonatkozóan megállapodni nem tudott.

(3) A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.

22. § (1) Amennyiben a felhasználó és a szolgáltató a díjfelosztás módjában megállapodni nem tud, úgy a díjfelosztás módjára vonatkozóan az e rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) Az éves alapdíjat a felhasználó 12 egyenlő részletben havonta fizeti meg. Az alapdíjat a felhasználó köteles megfizetni akkor is, ha távhőszolgáltatás év közben akár ideiglenesen kikapcsolásra kerül, akár végleges jelleggel megszűnik.

(3) A hődíj megfizetése a felhasználó választása alapján történhet a fűtési időszakban havi elszámolás alapján, vagy évente 6 illetve12 havi egyenlő részletben a fűtési idény végén történő végelszámolással. A használati melegvíz hődíjának megfizetése a mérők havonta történő leolvasása alapján - a felhasználó részére rendszeresített adatlap fogyasztó általi kitöltésével és távhőszolgáltató részére történő visszaküldésével - történik. Ennek hiányában a havi felhasználás elszámolása átlagfogyasztás alapján történik. A kalkulációra és az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza.

(4) A közösen mért távhőellátás fűtési hődíját - egyéb megállapodás hiányában - a fűtött légtérfogat alapján kell az egyes felhasználók között megosztani.

(5) A felhasználók a fűtött légtérfogat alapján történő megosztás helyett úgy is megállapodhatnak, hogy a hőközpontban, a hőfogadó állomáson mért távhőmennyiség hődíját költségmegosztók alkalmazásával osztják szét. A költségmegosztók beszerzésének és felszerelésének, valamint a szükséges egyéb átalakításnak a költségei a felhasználót terhelik.

(6) Költségmegosztók alkalmazása esetén a költségosztós elszámolás évente egyszer történik. Az elszámolás időpontjáig - egyéb megállapodás hiányában - a felhasználó havonta a fűtött légtérfogat arányában fizeti meg a távhőszolgáltatási díjat.

(7) A költségosztós elszámolást a felhasználó által megbízott személy végzi, aki az elszámolásért teljes körű felelősséggel tartozik a felhasználókkal és a szolgáltatóval szemben. A költségosztós elszámolásért a szolgáltatót felelősség nem terheli.

(8) A távhőszolgáltató - a felhasználó által megbízott személy elszámolása alapján - a távhőszolgáltatási díjakat a felhasználók részére kiszámlázza, és a különbözetet beszedi, vagy azt a felhasználók részére visszatéríti, jóváírja.

(9) A költségosztós elszámolás alkalmazása során az épületen belül azon felhasználási helyeken (pl.: lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség), amelyeken bármilyen oknál fogva költségosztók nem kerültek felszerelésre, a távhőszolgáltatási díj elszámolása tekintetében a felhasználók egymás közötti előzetes megállapodása az irányadó. Amennyiben ilyen megállapodás a költségosztó leolvasásáig nem jön létre, úgy a költségosztóval nem rendelkező felhasználási helyeken - az adott épületben - a tárgyév legmagasabb fajlagos hőfelhasználásának 1,2-szeresével kell számolni.

(10) A távhőszolgáltató a használati melegvíz-fogyasztást az egyedi használati melegvízmérőn mért, ennek hiányában a felhasználó által megadott adatok alapján számolja el.

(11) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz készítés céljára felhasznált hőt e rendelet hatályba lépésétől kezdődően a közüzemi szerződésben meghatározott módon és feltételekkel határozza meg, és számlázza.

23. § A díjfizető a távhőszolgáltatás díját havonta, a szolgáltató által kiállított számla alapján, a számlán megjelölt határidőben köteles megfizetni a szolgáltatónak. A számlázás, illetve díjfizetés módját és esedékességét az Üzletszabályzat állapítja meg.

24. § (1) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a távhő és melegvíz-szolgáltatásról szóló 48/2009. (IX. 14.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.