Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2020 (XI.25.) önkormányzati rendelete

a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük szabályairól

Hatályos: 2021. 01. 14- 2021. 09. 01

Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2020 (XI.25.) önkormányzati rendelete

a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük szabályairól

[1]Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének feladat- és hatáskörében eljáró Martonvásár Város Polgármestere, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése értelmében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1)-(2), (4)-(5) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. §-ában, 54. § (1)-(3) bekezdéseiben, 58. § (1)-(3) bekezdésében, 80. § (1)-(2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében, 86. §-ában, valamint a 91/A. § 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya Martonvásár Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

2. A bérbeadói jogok gyakorlása

2. § (1) A bérbeadói jogok gyakorlására

  • a) a polgármester,
  • b) külön közszolgáltatási szerződés alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaság),
  • c) önkormányzati, a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő költségvetési szerv/intézmény vezetője (a továbbiakban e pontban foglaltak: költségvetési szervek),
  • d) szociális alapon történő bérbeadás esetén, a bérlőkijelölési jog tekintetében a Humán Bizottság

jogosultak e rendeletben foglaltak szerint.

(2) A képviselő-testület a lakások körében

  • a) meghatározza, hogy a lakás bérbeadása – közérdekű cél megvalósítása érdekében – piaci, költség vagy szociális alapon történjen,
  • b) értékesítés esetén 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján megállapítja a helyiség/lakás vételárát,
  • c) kiírja a pályázatot a lakás, helyiség értékesítésére,
  • d) dönt a lakások bérleti díjáról, bérleti díj hátralék, használati díj elengedéséről, mérsékléséről, kamat elengedéséről,
  • e) értékesítés esetén kijelöli a vevőt.

(3) A képviselő-testület a helyiségek körében

  • a) felmentést ad a helyiség bérbeadása iránti kötelező pályáztatás alól,
  • a) [2] dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén a vagyonrendeletben foglalt idő- és értékbeli korlátozásokat meghaladó mértékű, illetve az öt évet meghaladó határozott idejű, vagy határozatlan időre történő bérbeadásról, – a 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban, meghatározott kivétellel – ingyenes hasznosításáról, valamint a 39. § (3) bekezdésében foglalt időtartam lejártát követően a bérlet újabb 5 évvel történő meghosszabbításához való hozzájárulásról,
  • c) jóváhagyja a nem lakás céljára szolgáló helyiségeken a bérlő által végezni kívánt munkákat, valamint a bérleti díjba való beszámítás módját és mértékét,
  • d) dönt a 43. § - 44. §-ban meghatározott ügyekben.[3]

3. § (1) A polgármester a lakások körében

  • a) dönt egyszeri, vagy többszörös bérlőkijelölési jog biztosításáról, ide nem értve a 4. §-ban foglaltakat,
  • b) dönt az ideiglenes elhelyezésről,
  • c) dönt a bérlőtársi szerződés megkötéséről,
  • d) dönt a lakásba történő befogadásról,
  • e) dönt a bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról, bérbeadói hozzájárulást ad tartási szerződéshez,
  • f) dönt a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismeréséről,
  • g) dönt a bérlőtársi jogviszony létesítéséről és bérlőtársak közös megegyezése alapján történő jogviszony megszüntetéséről,
  • h) dönt az előbérleti jog alapján a bérbeadásról,
  • i) dönt halaszthatatlan bérbeadói feladatokban,
  • j) dönt a törvényben előírt bérbeadási kötelezettség alapján történő bérbeadásról és az önkormányzat kötelezettségének pénzbeli megváltásáról,
  • k) megállapodást köt a lakásbérlővel arról, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A polgármester a helyiségek körében

  • a) dönt a nem lakáscélú helyiségek esetén az öt évet el nem érő bérbeadásáról az önkormányzat vagyonával kapcsolatos szabályokat tartalmazó külön önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: vagyonrendelet) foglalt idő- és értékbeli korlátozások figyelembevételével,
  • b) dönt a költségvetési szervek elhelyezésére szolgáló ingatlanokban található, nem lakáscélú helyiségek ingyenes hasznosításáról a vagyonrendeletben foglalt idő- és értékbeli korlátozások figyelembe vételével, a szerv alapfeladatainak sérelme nélkül,
  • b) c) [4] dönt a 42. §-ban foglaltak ügyekben.

(3) A költségvetési szerv és gazdasági társaság vezetője dönt a szerv elhelyezésére szolgáló ingatlanban található helyiségek legfeljebb 1 évre szóló a vagyonrendeletben foglalt korlátozások és feltételekkel történő alkalmi hasznosításáról, a szerv alapfeladatainak sérelme nélkül.

4. § A Humán Bizottság dönt

  • a) a megüresedett szociális bérlakás bérlőjének személyéről,
  • b) a szociális bérlakás ismételt bérbeadásáról,
  • c) a szociális alapú lakáscserére vonatkozó kérelmekről,
  • d) a szociális bérlakással kapcsolatos tartozás elengedéséről.
  • e) a szociális bérlakások tekintetében megállapítja a jogcím nélküli használatot a használati díj egyidejű kiközlésével.

5. § (1) A gazdasági társaság a lakások bérbe adásával kapcsolatosan

  • a) ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését,
  • b) beszedi a lakások külön szolgáltatási díjait,
  • c) a bérlői kötelezettségek nem teljesítése esetén, bérlakások tekintetében javaslatot tesz a bérleti szerződés felmondására, és nem peres vagy peres eljárást kezdeményez,

(2) A gazdasági társaság a lakások és helyiségek karbantartásával kapcsolatosan

  • a) nyilvántartja és titkosan kezeli mindazokat a személyes adatokat, melyek a bérbeadási feltételeknek megállapítása, illetve a bérbeadói hozzájárulásokban való döntés érdekében szükséges,
  • b) évi két alkalommal, illetve szükség szerint a bérleményekben helyszíni ellenőrzést tart,
  • c) karbantartási és felújítási ütemtervet készít, melynek költségvonzatáról a költségvetési koncepció készítésekor tájékoztatja a képviselő- testületet,
  • d) közreműködik a lakás, helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a lakás visszaadásával kapcsolatos kérdések rendezésében,
  • e) eljárást kezdeményez az önkényes lakásfoglalókkal szemben,
  • f) tájékoztatja a Humán Bizottságot a megüresedett szociális alapon bérbe adható lakásokról, szobabérleményekről és jelzi a jogcím nélküli vagy önkényes lakáshasználatot,
  • g) ellenőrzi az ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését,
  • e) beszedi a lakások esetében a külön szolgáltatások díjait, az általa hasznosított helyiségek esetében a bérleti, használati és a külön szolgáltatási díjat, egyéb helyiségek esetén a külön szolgáltatások díjait,
  • f) határidő megjelöléssel a bérlők felszólítását kezdeményezi, akik fizetési kötelezettségüknek legfeljebb 2 hónapon át nem tesznek eleget, az eljárás sikertelensége esetén behajtja a kintlévőségeket nem peres és peres eljárás keretében,
  • g) részletfizetési megállapodást köthet a bérlővel, használóval hátralékainak rendezésére,
  • h) a bérlői kötelezettségek nem teljesítése esetén a bérleti szerződést felmondását kezdeményezi, és nem peres vagy peres eljárást kezdeményez,

7. § (1) A bérbeadói jogokat gyakorló a megkötött-, módosított-, illetve felbontott szerződésekről a képviselő-testületet évente egyszer köteles írásban tájékoztatni.

(3) A felmondási jogot a bérbeadói jogokat gyakorló gyakorolja.

(4) A költségvetési szervek/intézmények ÁFA mentesen, a gazdasági társaságok ÁFA tartalommal adják bérbe a lakásokat, helyiségeket.

(5) A nem lakás céljára szolgáló hasznosításból származó bevétel teljes egészében a költségvetési szervnél/gazdasági társaságnál marad, melyet alaptevékenységére fordíthat. A felhasználásáról az adott szerv/gazdasági társaság vezetője dönt.

II. FEJEZET Önkormányzati bérlakások

3. Általános előírások

8. § (1) A polgármesteri hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) A lakásokat az alábbi jogcímen lehet bérbe adni:

  • a) bérlő kiválasztási (bérlőkijelölési) jog alapján,
  • b) törvényben előírt bérbeadási kötelezettség végrehajtására,
  • c) másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség teljesítésére,
  • d) a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében,
  • e) lakáscsere alapján,
  • f) előbérleti jog alapján.

9. § (1) Lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő

  • a) szociális alapon határozott legfeljebb 2 év,
  • b) költségalapon szolgálati jogviszonya fennálltáig, legfeljebb 5 év,
  • c) piaci alapon határozott, vagy határozatlan időre köt.

10. § (1) Lakás bérbeadása nem magánszemély részére csak piaci alapú lakbér kikötése mellett történhet.

(2) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.

(4) A szerződés megkötésekor a havi lakbér kétszeres összegének megfelelő kaució fizetése kötendő ki a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául.

(5) Szociális alapon kiutalt lakás esetén kaució nem köthető ki.

4. Szociális alapon bérbe adható lakás

11. § (1) Szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakásokat a 2. melléklet A.) pontja tartalmazza.

(2) Szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakásra szociális helyzete alapján jogosult a kérelmező, ha

  • a) több mint 5 éve életvitelszerűen Martonvásár város közigazgatási területén lakik életvitelszerűen, és helybeni állandó lakcímmel rendelkezik,
  • b) gyermekes család, gyermeket vagy gyermekeket egyedül nevelő szülő, akiknek (a vele együttlakó vagy együtt költöző közvetlen hozzátartozók jövedelmét is figyelembe véve) az egy főre eső havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
  • c) a bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs lakásingatlana, illetve lakhatást biztosító, vagy arra alkalmas épület, építmény (üdülő, gazdasági-, zártkerti épület, présház),
  • d) a bérlő, illetve közvetlen hozzátartozói nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét meghaladja,
  • e) az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel,
  • f) lakbér, közüzemi díj, adó és járulékhátralékkal nem rendelkezik, köztartozása nincs, vele szemben végrehajtási eljárás nem folyik,
  • g) tartásdíjhátraléka nincs,
  • h) lakóingatlanát saját jogon 5 éven túl idegenítette el.

(3) A bérbeadó, lakást szociális helyzet alapján a pályázó és vele együttköltöző – egy háztartásban élő – személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe.

12. § (1) A kérelmező és a vele együttköltöző személyek jövedelmi viszonyai megállapításánál minden olyan jövedelmet figyelembe kell venni, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelem, vagy jövedelemként meghatározott vagyoni érték, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

(2) A havi nettó jövedelem megállapításakor a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapra számított - a munkáltató vagy a jövedelmet folyósító más szerv, a szervre irányadó jogszabályban meghatározott módon igazolt, a (3) bekezdés szerinti - nettó jövedelem 1/12 részét kell alapul venni.

(3) Ha a bérbevevő és a vele együtt költöző személyek jövedelme egyéni, vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbevallással, vagy az állami adóhatóság igazolásával kell bizonyítani.

(4) A polgármesteri hivatal a kérelmezőknél környezettanulmányt készít, melyben vizsgálja a bevallásban szereplő adatok valóságnak megfelelőségét. Eltérés esetén az eredményt jelzi a döntésre jogosult Humán Bizottságnak.

(5) Jövedelmet csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a pályázót vagy házastársát (élettársát) terhelő megfizetett tartásdíj összegét.

13. § (1) A lakásbérleti jogviszonyra vonatkozó adatok a bérlő adataival, a befizetések, illetve esetleges hátralékok adataival kiegészítve egységes nyilvántartásban kerülnek vezetésre. A polgármesteri hivatal, és a Martongazda Nkft. a feladatkörébe tartozó adatokat a központi nyilvántartásban havi rendszerességgel frissíti.

(2) A lakás átadás - átvételéről, műszaki állapotáról, karbantartási feladatokról a leltárba vett tárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Évi rendszerességgel, két alkalommal ellenőrzést kell tartani.

(4) A 60 napnál régebbi lejárt tartozás esetén a Humán Bizottság

  • a) javaslatot tesz a szerződés felbontására,
  • b) kezdeményezheti szociális intézkedés megtételét.

14. § (1) A lakáskiutalás legfeljebb 2 évre szólhat, július 1.-jétől június 30.-áig terjedő időszakra.

(2) Amennyiben a bérlő a körülményeiben bekövetkezett változások alapján jogosultságát elvesztette, a változás beálltát követő időponttól visszamenőleges hatállyal piaci alapú bérleti díj megfizetésére kötelezhető, továbbá a vizsgálat lezárását követő 8 napon belül köteles a lakást visszaszolgáltatni.

15. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén bérleti szerződés csak olyan lakásra köthető, amelynek nagysága a pályázó jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg.

(2) Egyedül élők részére szociális bérlakás önállóan nem utalható ki.

5. Költség alapon bérbe adható lakás

16. § (1) Költség alapon bérbe adható lakásokat közérdekű cél megvalósítása érdekében lehet kiutalni.

(2) Közérdekű célú igénylőnek minősül az önkormányzat közigazgatási területén dolgozó – helyben, illetve annak légvonalban mért 40 km körzetében lakás, vagy ingatlantulajdonnal nem rendelkező – magánszemély, ha a megbízatásában, főállású, teljes munkaidős foglalkoztatottságú munkaviszonyában, önkormányzatra háruló feladatok ellátásában vesz részt, különösen az önkormányzati köztisztviselő, önkormányzati fenntartású intézmény vezetője, alkalmazottja.

(3) Közérdekű célú igénylő részére a lakás kiutalása költség vagy piaci alapon történik a kiutalt lakás besorolásától függően.

(4) Költség alapon lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 év határozott időtartamra, vagy feltétel bekövetkezéséig, így különösen a munkaviszony, a beosztás időtartamára, vagy helyi lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető, és csak abban az esetben, ha a bérlő tudomásul veszi, hogy a feltétel bekövetkezésekor elhelyezéséről önmaga köteles gondoskodni.

(5) Költség alapon bérbe adható önkormányzati lakásokat a 2. melléklet B.) pontja tartalmazza.

17. § (1) Üressé vált költség alapon bérbe adható önkormányzati lakásokat méltányolható kiutalási kérelem hiányában piaci alapon kell bérbe adni mindaddig, míg eredeti funkciójukat újra be nem töltik.

(2) Költség alapon bérbe adható lakást elcserélni, albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

(3) Költség alapon bérbe adható lakásba a bérlő házastársán, bejegyzett élettársán, a közjegyzői kamara által vezetett élettársak országos nyilvántartásában szereplő élettársán és kiskorú gyermekén kívül más személyt nem fogadhat be.

(4) Ha a bérlő a lakásba a (3) bekezdésben megnevezetteken túli személyt életvitelszerűen ott lakásra fogad be, piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni.

18. § (1) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a kérelmező munkáltatójának véleményét ki kell kérni.

(2) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

  • a) ha a munkavállaló felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között,
  • b) ha a munkavállaló pályakezdő - első munkába lépése idejétől nem telt el öt év - és az általa betöltött munkakört helyben lakó (helyi, vagy kistérségi) szakemberrel nem lehet betölteni,
  • c) ha hiányszakma képviselője,
  • d) ha a munkavállaló településen való letelepedése a település érdekét szolgálja.

(3) A 17. § (3) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 60 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üresen rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

19. § (1) Költség alapú lakás kiutalásról, jogosultságról illetve a rangsorról az igény felmerülését, és a hiánytalan kérelem benyújtását követően – az intézményvezetők véleményét figyelembe véve - a hivatal listát vezet.

(2) A költségalapú lakás kiutalásról a Képviselő-testület dönt.

6. Piaci alapon bérbe adható lakás

20. § (1) Piaci alapon bérbe adható önkormányzati lakásokat a 2. melléklet C.) pontja tartalmazza

(2) A lakás, valamint a bérlő adatairól, a befizetések, illetve esetleges hátralékok adataival kiegészítve a hivatal belső rendszerén (szerverén, az adatvédelmi szempontok figyelembevételével) egységes nyilvántartásban kerülnek vezetésre.

(3) Az üres lakást a helyben szokásos módon (helyi újság, hirdetőtábla, honlap), illetve más ingyenes hirdetési felületen (hirdetési újság, internetes hirdető) meg kell hirdetni. Több jelentkező esetén licit tartandó.

(4) Piaci alapon bérbe adható lakás – pályázat kiírása nélkül – kiutalható közérdekű célú igénylőnek is.

(5) 60 napnál régebbi lejárt tartozás esetén a bérleti szerződést – a végrehajtási intézkedések megtétele mellett – fel kell mondani.

(6) A bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető.

21. § Pályázat benyújtására jogosult az, aki

  • a) magyar állampolgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
  • b) Martonvásár Város Önkormányzata felé nyilvántartott adó, illetve adók módjára behajtandó köztartozása, bérleti díj, egyéb közüzemi díj hátraléka nincs.

8. A pályázat

22. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell

  • a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
  • b) a lakás pontos címét,
  • c) a lakás lakbérének összegét,
  • d) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várhatóan elszámolható költségét,
  • e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,
  • f) a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit,
  • g) a lakás bérbeadás feltételeit,
  • h) a lakás megtekintésének időpontját,
  • i) az elbírálás szempontjait,
  • j) az eredmény közlésének módját és határidejét,

(2) A pályázati kiírást a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat hivatalos honlapján legalább 15 napra közzé kell tenni, és erről a település lakosságát Martonvásár Város Önkormányzatának hivatalos lapjában tájékoztatni kell.

(3) A pályázat üres lakásra, illetve arra a lakásra írható ki, melynek üressé válásának időpontja ismert.

23. § (1) A lakásbérleti pályázatnak tartalmazni kell:

  • a) az ajánlatot tevő nevét, a lakásba költözők számát,
  • b) szociális alapú bérletre történő pályázat esetén a pályázónak és vele együtt költöző 18. életévét betöltött személyeknek a szociális alapú bérlet feltételeit igazoló jövedelemigazolásait és nyilatkozatait.

(2) A pályázat nyerteseit, a döntést követő 8 munkanapon belül értesíteni kell.

(3) A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést. Amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötését nem vállalja a második helyen rangsorolt személy lép a helyébe.

8. A lakásbérlet létrejötte

24. § (1) A lakásbérleti szerződést határozott, vagy határozatlan időre szólóan írásban kell megkötni.

(2) Határozatlan időre kell megkötni a szerződést, ha az önkormányzat jogszabályban előírt elhelyezési vagy cserelakás biztosítására vonatkozó kötelezettségét teljesíti, feltéve, ha a korábbi szerződés határozatlan időre szólt, illetve ha a bérlőkiválasztásra vagy kijelölésre jogosult szerv döntése alapján a szerződés határozatlan időre kötendő.

(3) Szociális alapú bérlet esetén a határozott idő lejártakor a volt bérlőt előbérleti jog illeti meg. Az előbérleti jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerződés megszűnésekor a bérlő szociális bérletre való jogosultsága fennálljon. Az előbérleti jog azt jelenti, hogy a lakást e jog jogosultjának kell bérbe adni.

(4) Ha a bérlő nem kéri meghosszabbítani a lakás bérletét, illetve jogosultsága nem áll fenn, köteles a lakást a bérleti szerződés lejártakor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni. Ebben az esetben elhelyezési igényt nem támaszthat a bérbeadó felé.

(5) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesíti, a rendelet 10. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével az általa megfizetett kaució terhére, a szükséges munkákat el kell végeztetni.

(6) A határozott, illetve határozatlan időre szóló szerződés felbontását írásban 90 napos felmondási idővel a bérbeadó, illetve a bérlő is kezdeményezheti.

9. A bérlőtársi és lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadás feltételei

25. § (1) A bérbeadó a bérlő és házastársa, vagy a 17. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb élettársa közös kérelmére – ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik – bérlőtársi szerződést köthet.

(2) A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köthet, ha:

  • a) 18. életévét betöltötte a gyermek,
  • b) a bérlővel a lakásban legalább 5 éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együttlaknak,
  • c) az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(3) A (2) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik.

(4) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.

26. § (1) A bérbeadó a bérlőnek és a vele együttlakó, a 17. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb élettársa közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köthet, ha:

  • a) a kérelmezők legalább 5 év óta megszakítás nélkül a lakásban életvitelszerűen együttlaknak, vagy az élettársi kapcsolatból született közös gyermekük van, és
  • b) az élettárs másik beköltözhető lakással nem rendelkezik.

(2) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.

10. Jogcím nélküli használó kötelezettségei

27. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - 100 %-kal megemelt használati díjat köteles fizetni.

11. A felek jogai és kötelezettségei

28. § (1) A bérleti szerződés aláírását követően 8 napon belül a lakást a bérlő részére, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át kell adni.

(2) Az átadás - átvételi eljárás keretében rögzíteni kell az átadott lakás műszaki és esztétikai állapotát, a lakás berendezését képező eszközök listáját, állapotát, közüzemi órák számát, állását, a lakás visszaadásakor elvárt műszaki és esztétikai állapotot.

29. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő határozhatja meg az alábbi feltételekkel:

  • a) Ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, felmerülő költségeit csak bérleti díj beszámítás útján lehet megtéríteni.
  • b) A beszámítás mértéke legfeljebb 12 havi bérleti díjnak megfelelő pénzösszeg lehet.
  • c) A lakbérbeszámításra a bérlő az általa elvégzett munkákról a kiírás szerinti költségekre vonatkozó számla bemutatásával a műszaki munkák átvételét követő hónap elsejétől számítottan tarthat igényt.

30. § (1) A bérlő kötelessége az épület közös részeinek tisztántartása, a háztartási szemétszállítás költségeinek, valamint a közüzemi díjaknak (víz, csatorna, gáz, áram stb.) a megfizetése, az udvar, az ingatlan előtti járda rendszeres tisztántartása, rendben tartása (kaszálás, gyommentesítés, telepített növényállomány gondozása) az időjárási viszonyoknak megfelelően.

(2) A bérlő a bérleményt csak a bérleti szerződésben meghatározott célra használhatja. Ettől eltérő célra a bérleményt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használhatja. Amennyiben az eltérő használat hozzájárulás nélkül, vagy tiltás ellenére folyik, az felmondási oknak minősül.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, gépészeti és elektromos szerelvényeinek, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. Ezek szükséges pótlása, illetőleg cseréje a bérbeadó feladata.

(4) A bérlemény átalakításáról, korszerűsítéséről, felújítási, karbantartási munkák elvégzéséről, különösképpen a tartószerkezetet, héjazatot, szigeteléseket, gépészeti és elektromos alapvezetékeket érintő munkákról, a baleset-, az élet-, vagy a vagyonbiztonságot fokozó munkákról a bérbeadó gondoskodik.

(5) Átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetén a kölcsönös értesítési kötelezettségnek a munkák megkezdése előtt legalább 30 nappal eleget kell tenni.

(6) A havi bérleti díjon felül a bérlő viseli a következő különszolgáltatások költségeit:

  • a) a vízellátás és a csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása,
  • b) a fűtés és melegvíz-ellátás,
  • c) a közös használatra szolgáló helyiségekben, kertben lévő berendezések használata, melyek egyedi fogyasztása méréssel vagy számítással határozható meg,
  • d) az épület és közvetlen környezetének takarítása,
  • e) a kéményseprés,
  • f) a hibaelhárítás,
  • g) a lakás használatával kapcsolatos közmű és egyéb költségek,
  • h) gyommentesítés, kaszáltatás.

12. A befogadás szabályai

31. § (1) A bérlő a törvényben meghatározott személyeken kívül a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba: élettársát, annak gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét), valamint testvérét.

(2) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet. A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén, a befogadott személy a lakásból köteles elköltözni.

13. Hozzájárulás tartási szerződéshez

32. § A bérlő - a lakásbérleti jog folytatása ellenében – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően – tartási szerződést nem köthet.

14. A szerződés megszűnése

33. § (1) Közös megegyezéssel történő bérleti jogviszony megszűnése esetén a megegyezés tartalmát a bérbeadó köteles írásbeli megállapodásba foglalni.

(2) A lakásbérleti jogviszony felmondása csak írásban történhet. A felmondási idő 90 napnál rövidebb nem lehet. A felmondásnak egyértelműen tartalmaznia kell a cserelakás felajánlás esetén annak helyét és jellemzőit és az új bérleti szerződés feltételeit.

(3) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

15. Hozzájárulás albérleti szerződéshez

34. § A lakásbérlemény albérletbe nem adható tovább.

16. A lakbér mértéke

35. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, a lakás ténylegesen használt alapterülete, műszaki állapota, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás határozza meg.

(2) A lakás besorolásának és komfortfokozatának megfelelő alapdíjak mértéke:

  • a) összkomfortos lakás esetén
    • aa) szociális alapon 485.-Ft/m2
    • ab) költség alapon 885.-Ft/m2
    • ac) piaci alapon 1065.-Ft/m2
  • b) komfortos lakás esetén
    • ba) szociális alapon 335.-Ft/m2
    • bb) költség alapon 735.-Ft/m2
    • bc) piaci alapon 915.-Ft/m2
  • c) komfort nélküli lakás esetén
    • ca) szociális alapon 170.-Ft/m2
    • cb) költség alapon 585.-Ft/m2
    • cc) piaci alapon 765.-Ft/m2

(3) A lakás műszaki, esztétikai állapotának megfelelően az alapdíjat korrekciós tényező korrigálja,

  • a) ha a lakást a bérbeadó 5 éven belül teljes körűen felújította:
    • aa) külső nyílászáró csere
    • ab) utólagos hőszigetelés
    • ac) fűtéskorszerűsítés
    • ad) burkolat felújítás
    • ae) szaniterek szükség szerinti cseréje
    • af) teljes körű minőségi festés
    • ag) tetőjavítás a korrekciós tényező: 1,25
  • b) ha a lakást 5 éven belül részleges felújításon esett át:
    • ba) külső nyílászáró csere korrekciós tényező: 1,04
    • bb) fűtéskorszerűsítés korrekciós tényező: 1,04
    • bc) burkolat felújítás korrekciós tényező: 1,04
    • bd) szaniterek szükség szerinti cseréje korrekciós tényező: 1,03
    • be) teljes körű minőségi festés korrekciós tényező: 1,03
    • bf) tetőjavítás korrekciós tényező: 1,04
  • c) ha a lakóépületet – bérbeadónak felróható műszaki állapota miatt – rendeltetésszerű használatra csak részben, illetve csökkent mértékben alkalmas, az alkalmatlanság mértékének függvényében:
    • ca) rosszul tömítő nyílászáró szerkezetek korrekciós tényező: 0,96
    • cb) vakolathullás belső térben korrekciós tényező: 0,97
    • cc) nem szabványos elektromos hálózat korrekciós tényező: 0,97
    • cc) . nem a használatból eredő penészedés korrekciós tényező: 0,97
    • ce) beázási nyomok korrekciós tényező: 0,96

III. FEJEZET Helyiségbérlet szabályai

17. A helyiségbérlet létrejötte

36. § (1) A bérbeadás útján hasznosítható helyiségek listáját a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az üres helyiségek bérbeadása, a bérlő kiválasztása kérelem vagy pályázat útján történik.

(3) Egy adott helyiségre vonatkozó több azonos tartalmú bérleti igény esetén pályázatot kell kiírni.

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

  • a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség településen belüli fekvésének helyét, helyrajzi számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,
  • b) a helyiség hasznosításának célját, az abban folytatható tevékenység megjelölését,
  • c) a preferált tevékenység megjelölését és az e tevékenység végzésével pályázó előnyben részesítésének feltételeit,
  • d) a bérleti szerződés időtartamát,
  • e) a pályázni jogosultak körét,
  • f) a bérleti díj valorizálásának módját és mértékét,
  • g) az átadással, karbantartással, felújítással kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói feltételeket,
  • h) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét, továbbá a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját,
  • i) a helyiség megtekintésére biztosított időpontot.

(5) A pályázati hirdetményt – az önkormányzat hirdetőtábláján és a pályázat tárgyát képező helyiségen 30 napig kifüggesztve, valamint az önkormányzat és a pályázatot meghirdető honlapján – közzé kell tenni.

(6) Nem fogadható el a pályázata annak a személynek, akinek bérleti díj, illetve bármely önkormányzati tulajdonú bérlemény után közüzemi díj hátraléka van.

37. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

  • a) a pályázó nevét, címét,
  • b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázó a pályázati feltételeket elfogadja.

(2) Ha az előírt időben pályázati ajánlat nem érkezik, a pályázati kiírást meg kell ismételni.

(3) A pályázaton minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet.

38. § (1) Nem lehet pályázatot hirdetni, ha az üres helyiség

  • a) önkormányzat költségvetési szervei elhelyezési igényének kielégítését szolgálja,
  • b) ha az elhelyezés képviselő-testület által esetenként meghatározott közérdekű célra szükséges,
  • c) ha a helyiséget a korábbi bérlőnek indokolt ismételten bérbe adni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt elhelyezésről a képviselő-testület dönt.

39. § (1a) (1) A5 hasznosításra jogosultak, a vagyonrendeletben meghatározott korlátozásokra figyelemmel, a helyiségbérleti szerződést határozott időre, legfeljebb 5 évre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig köthetik.

(2) A helyiségbérleti szerződés az (1) bekezdéstől eltérően legfeljebb 10 évre köthető, amennyiben a helyiségen a bérlő által a 40. § (2) bekezdése szerinti munkálatok műszaki és pénzügyi értéke jelentős, melyről a képviselő-testület dönt.

(3) Amennyiben a határozott időre bérletbe adott helyiség bérlőjének nincs közüzemi, bérleti díj elmaradása, úgy kérelmére az (1) bekezdésben meghatározott bérleti idő további 5 évre meghosszabbítható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott (3) bekezdés szerinti bérleti idő meghosszabbítását a bérlő kezdeményezheti a bérleti idő lejártát megelőzően legalább 2 hónappal.

(5) Határozatlan idejű helyiségbérleti szerződés megkötéséhez, valamint a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártát követően az újbóli 5 évvel történő meghosszabbításhoz a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

18. A felek jogai és kötelezettségei

40. § (1) A bérbeadó a helyiséget rendeltetésszerű használatra megfelelő állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) Ha a bérlő a helyiség átadásakor vállalja, hogy a helyiséget a bérbeadó hozzájárulásával rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, felmerülő költségeit bérleti díj beszámítás útján lehet megtéríteni.

(3) Nem térítheti meg a bérbeadó a bérlő azon költségeit, mely a folytatni kívánt tevékenység szakma - gyakorlási előírásaival kapcsolatban merül fel.

(4) A bérleti díj beszámításra – a bérlő az általa elvégzett munkákról a kiírás szerinti költségekre vonatkozó számla bemutatásával – a munkák műszaki átvételétét követő 30 napon belül a műszaki munkák átvételét követő hónap elsejétől számítottan tarthat igényt.

(5) A (2)-(3) bekezdésben foglalt beszámításhoz, az alapjául szolgáló munkák végrehajtásához a képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges.

(6) A (2)-(3) bekezdésben alkalmazása során a bérlő kötelessége:

  • a) a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek és társasház esetén a társasház nyilatkozatának beszerzése,
  • b) az építési vagy átalakítási munkákhoz szükséges engedélyek beszerzése, így különösen a hatósági eljárásokban az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulásának beszerzése.

41. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek 1 éven túli bérbe vétele esetén a bérlő köteles gondoskodni:

  • a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
  • b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény karbantartásáról,
  • c) a helyiségben folytatott tevékenységi körében felmerülő felújításról, pótlásról, cseréről,
  • d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ,
  • e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztításáról és megvilágításáról, a szemét elszállításáról, amelyek a bérlő tevékenységével függnek össze.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a felek átadásban történő megállapodását a képviselő-testület hagyja jóvá.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek 1 éven túli bérbe vétele esetén bérlő 3 havi kauciót köteles megfizetni.

19. A bérbeadó hozzájárulása befogadáshoz, cseréhez, bérleti jog átruházásához, albérletbe adásához

42. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával ruházhatja át másra, egészet vagy egy részét albérletbe bérbeadó írásbeli hozzájárulásával adhatja.

(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér, az eltérés hónapjától kezdve a bérleti jogviszony végéig köteles a megállapított bérleti díj kétszeres mértékét, mint büntetést megfizetni.

43. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát – településen belül díjmentesen – más helyiség bérleti jogára elcserélheti a bérbeadó hozzájárulásával, ha az új bérlők vállalják a bérleti jognak a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerinti folytatását.

(2) A helyiség bérleti jogának elcserélését, feltételeit háromoldalú szerződésben rögzíteni kell.

44. § (1) A helyiség bérleti jogának a bérbeadó hozzájárulása nélkül történő átruházása, cseréje esetén a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja.

(2) Akinek bérleti jogviszonya az (1) bekezdés szerinti ok miatt szűnik meg, nem jogosult 5 éven belül más önkormányzati helyiség bérleti jogára.

IV. FEJEZET A lakások és helyiségek elidegenítése

20. A lakások elidegenítése

46. § (1) Az önkormányzati bérlakások a képviselő-testület kijelölése alapján idegeníthetők el.

(2) Az elidegenítésre kijelölt lakások a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében értékesíthetők.

(3) Az elidegenítésre kijelölt lakásra elővásárlási jog illeti meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott személyeket.

(4) Az értékesíteni kívánt lakások vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által elkészített 3 hónapnál nem régebbi értékelés alapján kell megállapítani akként, hogy a vételár feleljen meg a települési gyakorlatban kialakult mindenkori forgalmi értéknek.

(5) A bérlő elővásárlási jogával az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül élhet.

47. § (1) Az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a lakást elidegeníteni csak a teljes vételár kifizetését követően lehet.

(2) A vételár teljes kiegyenlítéséig az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az önkormányzat javára.

48. § (1) Elővásárlási jog esetén az ajánlati kötöttség időtartama 30 nap. Az ajánlatnak tartalmazni kell

  • a) a lakás általános jellemzőit,
  • b) a lakás forgalmi értékét, vételárát,
  • c) a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét,
  • d) a részletfizetés időtartamát és a kamat mértékét,
  • e) a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit,
  • f) a vételárengedmény, illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét,
  • g) az ajánlati kötöttség időtartamát.

(2) A jogosult elővásárlási jogát a képviselő-testülethez címzett nyilatkozattal gyakorolhatja.

21. A helyiségek elidegenítése

49. § (1) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítése ügyében a képviselő-testület dönt.

(2) Az értékesítésre kijelölt helyiségek vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előterjesztett 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján a képviselő - testület állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelően a vételár mértéke a helyiség forgalmi értékéhez igazodik.

50. § (1) Elidegeníthetők az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként feltüntetett üresen álló, vagy bérbeadás útján hasznosított helyiségek.

(2) A helyiség értékesítése során a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

51. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának a vételi ajánlatot közvetlenül postai úton is meg kell küldeni.

(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

  • a) a helyiség általános jellemzőit,
  • b) a helyiség forgalmi értékét, vételárát,
  • c) a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét,
  • d) a részletfizetés időtartamát és a kamat mértékét,
  • e) a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit,
  • f) a vételárengedmény megfizetésére adott feltételeket és mértéket,
  • g) az ajánlati kötöttség időtartamát.

(3) A vételárra vonatkozó ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 90 nap.

52. § (1) A helyiségek nyilvános pályázat útján értékesíthetők.

(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon az önkormányzat lapjában, hirdetőtábláján és honlapján 30 napra közzé kell tenni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

  • a) a helyiség ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait,
  • b) a helyiség forgalmi értékét (vételárát),
  • c) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét,
  • d) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
  • e) a pályázati biztosíték letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait,
  • f) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse,
  • g) a pályázat nyertesének – illetve ha az indokolt, az 1.-3. helyezett – megállapításának és kihirdetésének módját,
  • h) egyéb feltételeket.

(4) Az adásvételi szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a pályázati feltételeknek megfelelt és a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette.

V. FEJEZET Záró rendelkezések

53. § (1) E rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük szabályairól szóló 9/2016. (IV.27.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

ADATLAP

önkormányzati bérlakásra várókról


Lakásra váró adatai


Házastárs, élettárs adatai


Név:

Születési név:

Születési év, hónap, nap:

Anyja neve:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

Mióta él Martonvásáron:

Mióta dolgozik Martonvásáron:

Jelenlegi munkaadó neve és címe:

Foglalkozása, beosztása:

Havi nettó jövedelme:

Egyéb jövedelme:
(családi pótlék, gyermektartás, szociális
ellátás, stb.)

ÖSSZES nettó jövedelem:

Együtt költöző családtagok adatai:

Gyermekeik:

Neve:

Születési év, hónap, nap

Anyja neve:

Havi nettó jövedelme:

Egyéb családtagok:

Neve:

Születési év, hónap, nap

Anyja neve:

Rokoni kapcsolat:

Havi nettó
jövedelme:

Terhesség: 20.....év....................................hónapjában gyermeket várunk.

Tartós betegség, fogyatékosság: .............................................................................................................................

Állami gondozott volt-e: ……………………………………………………..

Korábbi lakásigénylés benyújtásának időpontja: …………………….

A lakásra várónak, házastársának és együtt költöző családtagjainak értékesíthető ingatlana: - nincs - van, éspedig: - családi ház - magántulajdonú lakás - egyéb ingatlan: ....................................................................................

Amelynek értéke: ................................................Ft

Az ingatlan címe: .......................................................................................................................................................

szobák száma:........... nagysága: .............m2

Jelenlegi lakása, amelyben lakik: - családi ház - magántulajdonú lakás - szolgálati lakás - vállalati bérlakás - önkormányzati bérlakás - szobabérlemény.

A lakásban kizárólag használt szobák száma: ........ komfortfokozata:................alapterülete:......m2.

A jelenleg lakott lakásban élő személyek száma: ………….

A lakásban milyen minőségben lakik: - tulajdonos - szolgálati lakás bérlője - vállalati bérlakás bérlője- önkormányzati bérlakás bérlője - bérlőtárs - társbérlő - szobabérlők házában bérlő - családtag - albérlő - szívességi lakáshasználó.

A lakásra várónak, házastársának (élettársának) , vele együtt költőző családtagjainak volt e már lakása: - igen- nem.

Ha igen, milyen: - családi ház- magántulajdonú lakás- szolgálati lakás - vállalati bérlakás - önkormányzati bérlakás.

Címe: ………………………………………………………………………………………

Mi történt a korábbi lakással: - eladta - elárverezték - kisajátították - bíróság megosztotta - hatóság kilakoltatta - lakásról lemondott - munkaviszonya megszűnt - elcserélte - bérbeadó felmondott - lebontották.

Melyik évben ........ év,

korábbi lakásában milyen minőségben lakott: ...........................................................

Önkormányzati bérlakásáról az igénybevételi díj többszöröséért lemondott: - igen - nem

Mikor: ........év,

a lakás címe: ……..........................................................................................................

Megjegyzés:

.........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

NYILATKOZAT

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az adatlapba beírt, vagy aláhúzott adatok a valóságnak megfelelnek. Adatlapot, mint házastársak (élettársak) külön- külön nem nyújtottunk be.

Nyilatkozunk, hogy az adatokban történt változást, a változást követő 30 napon belül bejelentjük.

Hozzájárulunk, hogy az adatlapon szereplő adataink, az önkormányzat számítógépes adatállományába rögzítésre kerüljenek.

................................................. .................................................

lakásra váró házastárs ( élettárs )

Az adatlapot 2 példányban kell kitölteni

Mellékelni kell:

- 3 hónapnál nem régebbi havi nettó jövedelemről szóló igazolást,

- Előző évi adóbevallás (önálló jövedelemmel rendelkező együttköltözőké is)

- amennyiben munkanélküli, az erről kiadott igazolást (részesül-e ellátásban, amennyiben igen, nettó jövedelemről szóló igazolást),

- egyéb jövedelemről szóló igazolásokat,

- gyermeknevelési támogatásról (családi pótlékról) munkáltató vagy Magyar Államkincstár által kiállított igazolást,

- gyermeket egyedül nevelő személyek esetén: válásról szóló bírósági végzés másolatát, gyermekelhelyezésről szóló irat másolatát, gyermek születési anyakönyvi kivonat másolatát,

- tartós betegség, fogyatékosság igazolását,

- meglévő ingatlanról tulajdoni lap másolatát, adó és értékbizonyítványt,

- iskolalátogatási bizonyítványt 16 év feletti gyermekről.

Az adatlap egy példányát (…… db melléklettel) átvettem: 20......... év ................. hó .......... nap.

…………………………

átvevő aláírása

2. melléklet

A. Szociális alapon bérbe adható lakások:

---

B. Költség alapon bérbe adható lakások:

1. Martonvásár Budai út 27.

2. Martonvásár Orgona utca 14.

3. melléklet

Bérbeadás útján hasznosítható helyiségek:

1. Martonvásári Polgármesteri Hivatal Geróts terem (2462 Martonvásár, Budai út 13.)

2. Brunszvik Teréz Óvoda tornaszobák, aula, udvar (2462 Martonvásár, Deák Ferenc utca 3.)

3. Brunszvik-Beethoven Közösségi Ház és Könyvtár kiállító terem, színházterem, fogadótér, padlástér, színpad, nagykonyha, rendezvényudvar, kemence terület (2462 Martonvásár, Emlékezés tere 2.)

4. Óvodatörténeti Gyűjtemény emlékszoba (2462 Martonvásár, Dózsa György út 13.)

5. Brunszvik-Beethoven Közösségi Ház és Könyvtár könyvtárterem (2462 Martonvásár, Szent László út 2.)

6. Martonvásári Művészeti Iskola klubterem, egyéb helyiség (2462 Martonvásár, Deák Ferenc utca 1.)

7. Martonvásári Járási Hivatal iroda (2462 Martonvásár, Szent László út 2.)

8. Beethoven Általános Iskola étkező, tornaterem (hétvégén és hétköznap 16.00 óra után), udvar (2462 Martonvásár, Szent László út 2.)

9. 2462 Martonvásár, Budai út 27. szám alatti ingatlan egykori rendelőhelyiségek

10. Egészségház rendelőhelyiségek, egyéb helyiségek (2462 Martonvásár, Brunszvik út 1.)

11. Szent László Völgye Segítő Szolgálat irodahelyiségek (2462 Martonvásár, Szent László út 24.)

12. 2462 Martonvásár, Rákóczi utca 20.

13. 2462 Martonvásár, Rákóczi utca 18.

14. 2462 Martonvásár, Orgona utca 18.

15. 2462 Martonvásár, Béke utca 14.

16. Térségi Szolgáltatóház (2462 Martonvásár, Dózsa György út, 182 hrsz.)