Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2012. (III.1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

egységes szerkezetben a 16/2013. (IX.5.) önkormányzati rendelettel

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontjában, továbbá a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés  6. és 11. pontjában, az 5. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában és (4) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőt rendeli el.

I. Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Mány Község Önkormányzata tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra.

2. Az Önkormányzat vagyona

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonból

            a)  a törzsvagyont

aa) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonba tartozó törzsvagyont az 1. melléklet,

ab) a Képviselő-testület által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonként meghatározott törzsvagyont a 2. melléklet,

ac) a korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonú vagyont a 3. melléklet,

b) az önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyont a 4. melléklet

határozza meg.

3. § Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak kell minősíteni azokat a vagyonelemeket, amelyek nélkül az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai nem, vagy csak részben láthatók el,

3. A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében

a) a közútkezelői tulajdonosi jogok gyakorlását,

b) az 500.000,- Ft érték alatti ingó vagyontárgyak értékesítését

a polgármesterre ruházza át.

II. Az önkormányzat vagyonának hasznosítása

4. Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes  vagyontárgyak hasznosítása

5. § A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni akkor lehet

a) határozott időre szóló szerződéssel, ha az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak teljesítéséhez a vagyon meghatározott ideig nem szükséges,

b) határozatlan időre szóló szerződéssel, ha az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak teljesítéséhez a vagyon előre meg nem határozható ideig nem szükséges.

6. § A korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítására az üzleti vagyon hasznosítására vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

5. Az önkormányzat tulajdonában álló üzleti ingóvagyon hasznosításának szabályai

7. § (1) Ha ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó önkormányzati költségvetési szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról az önkormányzat hivatala gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(2) A hasznosításra az önkormányzat költségvetési szerv vezetője tehet javaslatot.

8. § Ingó vagyontárgy értékesítése esetén nem kell nyilvános versenyeztetési eljárást lefolytatni, ha a vagyontárgy értéke nem haladja meg a Kétmillió forintot.

9. § Ingó vagyontárgy értékesítése esetén az önkormányzat hivatalának feladata a nyilvános versenyeztetési eljárás lebonyolítása.

10. § A naptári éven belül, átmenetileg szabad pénzeszköz befektetésének megszervezéséről, a befektetési lehetőségek feltárásáról a polgármester köteles gondoskodni.

6. Az önkormányzat tulajdonában álló üzleti ingatlanvagyon hasznosításának szabályai

11. § (1) Forgalomképes ingatlanvagyon hasznosítására a polgármester, a képviselő-testület tagja, az önkormányzati költségvetési szerv vezetője és állampolgár tehet javaslatot a Képviselő-testületnek.

(2) Az önálló képviselő-testületi előterjesztési joggal nem rendelkező javaslattevő a Képviselő-testületnek címzett, írásbeli kérelemben kérheti a forgalomképes ingatlan hasznosítását.

12. § Az ingatlan hasznosítása az önkormányzat hivatalának feladata.

13. § Ingatlan vagyon esetén nyilvános versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, ha az ingatlan értéke meghaladja a 10 millió forintot.

III. A vagyon hasznosítására irányuló eljárás

7. Nyilvános versenyeztetési eljárás

14. § A vagyon hasznosítására irányuló pályázati eljárás nyilvános és egyfordulós.

15. § (1) A nyilvános versenyeztetési eljárás során pontosan meg kell határozni a pályázati felhívás tartalmát.

(2) A pályázati felhívást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, továbbá ingatlanközvetítő cég útján, valamint ki kell függeszteni az önkormányzat hirdető tábláján.

(3) A közzétételi eljárás időtartama 60 nap.

16. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

1. ingatlanvagyon esetén az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületét,
2. ingóvagyon esetén az ingóság pontos leírását,
3. a vagyon megtekintésének időpontját,
4. az induló használati díjat, vagy vételárat és a licitlépcsőket,
5. ingatlanvagyon értékesítése esetén figyelmeztetést arra, hogy a Magyar Államnak törvény által előírt elővásárlási joga van,
6. a pályázótól kért adatokat,
7. a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját, formai és tartalmi követelményeit,
8. az ajánlatok bontásának időpontját és módját,
9. a pályázat elbírálásának szempontjait;
10. az eredmény közlésének módját és időpontját,
11. a szerződés megkötésének határidejét,
12. a használati díj, a vételár megfizetésének módját, határidejét,
13. a birtokba adás idejét és módját,
14. a pályázati biztosíték kikötésének eseteit, eljárási szabályait,
15. az esetleges összeférhetetlenségi szabályokat,
16. a titokvédelmi szabályokat,
17. a közrend megsértésének megelőzése érdekében meghatározott feltételeket,
18. a környezetvédelmi szempontból meghatározott feltételeket,
19. a spekulációs célú ajánlat elkerülése érdekében támasztott feltételeket.

(2) A pályázati kiírás során figyelemmel kell lenni a hatályos település-szerkezeti terv, illetve a helyi építési szabályzat előírásaira.

(3) Értékesítésre irányuló pályázat csak tehermentes vagyonra írható ki.

17. § A pályázóknak lehetővé kell tenni, hogy a vagyont megtekintsék.

18. § A pályázati kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázatot először közzétették.

19. § A pályázó pályázata csak egy vagyonelemre vonatkozhat.

20. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell az ajánlatot tevő nevét, címét, a pályázati költségek, valamint a pályázati biztosíték összegének megfizetésére, illetve az ár vállalására vonatkozó, illetve használatra irányuló pályázat esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (11) bekezdésének megfelelő nyilatkozatot.

(2) A pályázó pályázatában a pályázati kiírásban meghatározott árnál magasabb ár megfizetését is megajánlhatja.

21. § Érvénytelen az a pályázat, amelyet nem a 21. § (1) bekezdésnek megfelelő tartalommal nyújtanak be.

22. § A pályázati eljárás adminisztratív szabályait pályázatonként, e rendelet keretei között, a polgármester határozza meg. E szabályokat az önkormányzati rendeletek kihirdetésére vonatkozó előírások szerint nyilvánosságra kell hozni.

23. (1) Ingatlan értékesítése esetén az államot megillető elővásárlási jog gyakorolásának biztosítása érdekében az önkormányzat hivatala gondoskodik arról, hogy az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlatot megküldje az elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervezet részére.

(2) Ha az elővásárlási jogával a Magyar Állam nem él, vagy a nyilatkozat tételre számára nyitva álló határidő eredménytelenül telik el, annak elteltétől számított három napon belül eredményt kell hirdetni, és az ezt követő 15 napon belül a nyertes pályázóval adásvételi szerződést kell kötni.

(3) Ha a nyertes pályázó a szerződést 15 napon belül a saját érdekkörében felmerülő okból nem köti meg, a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 nap elteltével a soron következő legjobb ajánlatot adó pályázót kell a szerződés megkötésére felhívni.

(4) A határidő saját érdekkörében felmerülő okból történő elmulasztása esetén a nyertes pályázó a szerződéskötésre nyitva álló határidőt követő 15 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelem elfogadása esetén a szerződés megkötésére 15 nap póthatáridőt kell kitűzni.

24. § Ha a nyertes pályázó a szerződést saját érdekkörében felmerülő okból nem köti meg 15 napon belül, és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel sem élt, az általa pályázati biztosítékként befizetett összeget elveszíti.

8. Nyilvános versenyeztetési eljárás nélküli értékesítés

25. § Az e rendelet  8. § és 13. § szerinti értékhatárt el nem érő vagyon versenyeztetési eljárás nélkül értékesíthető.  

26. § Ha a meghirdetett áron a vagyon nem értékesíthető, a vételár legfeljebb 5 %-kal csökkenthető. 

27. § Akkor tekinthető a vagyon a meghirdetett áron értékesíthetetlennek, ha a hasznosítási felhívás az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján legalább 60 napig közlésre került, és az eredménytelen volt. 

28. § Ha a vagyon újabb, - a 26. §-ban meghatározott - eljárást követően csökkentett áron sem értékesíthető, a szerzett tapasztalatokat, valamint a beérkezett ajánlatokat is figyelembe vevő értékbecslést kell készíttetni. 

29. § Ha a vagyont az önkormányzat az értékesítést megelőző három éven belül vásárolta, az értékesítési ár a vásárlási árnál alacsonyabb csak ingóvagyon esetén lehet, illetve ingatlanvagyon esetén akkor, ha független értékbecslő az adott piacon általános visszaesést állapít meg.

IV. A vagyon önkormányzati feladat elvégzése céljából történő hasznosítása

9. Részvétel gazdasági társaságban

30. § (1) A gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(2) A képviselő-testület önálló határozattal – a képviselő-testület tagjai közül – mást is meghatalmazhat a gazdasági társaságban való képviseletével.

(3) A szavazati jog gyakorlásához a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges a következő ügyekben:

a) gazdasági társaság átalakulása,

b) az Önkormányzat költségvetését terhelő, vagyoni kötelezettséget megállapító döntés, vezetők személyi ügye,

c) mérleg elfogadása, eredmény felosztása esetén.

31. § Az önkormányzati költségvetési intézmények nem jogosultak arra, hogy a használatukban lévő ingóságokat, valamint pénzvagyont gazdasági társaságba, alapítványba bevigyék.

10. Az önkormányzati vagyon használói

32. § Az önkormányzati költségvetési intézmények a feladatuk ellátásához szükséges mértékig használhatják a vagyont.

33. §. Az önkormányzati költségvetési intézmények a használatukban lévő ingó vagyontárgyakról leltározás útján nyilvántartást kötelesek vezetni.

34. § A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítenek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra feljogosít.

35. § A használó önkormányzati költségvetési szerv a használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat feladatainak sérelme nélkül gazdálkodik, és jogosult a használatában lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára.

36. § A használó önkormányzati költségvetési szerv köteles:

1. a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával használni és hasznosítani,
2. a használatában lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni.

37. § A használó önkormányzati költségvetési szerv vezetője a vagyonhasználattal kapcsolatos előző évi feladatok végrehajtásáról a következő év március 31-ig köteles számot adni a Képviselő-testületnek.

11. A vagyonkezelői jog

38. § A Képviselő-testület vagyonkezelői szerződést kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása érdekében, valamint üzleti érdekből köthet.

39. § A szerződés alapján megszerzett üzleti érdekből átadott vagyonkezelői jog értéke az az önkormányzati kötelezettségcsökkenés, amely a vagyonkezelői szerződés hatására következik be, ellenértéke pedig az érték     100   %-a.

40. § Az önkormányzati vagyont vagyonkezelői szerződés keretében ingyenesen átadni közfeladat ellátására lehet.

41. § A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon változásairól az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízottnak a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat a változást követő 15 napon belül átadni.

42. §  Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles ennek tudomására jutásától számított 8 napon belül a polgármestert értesíteni, aki a vagyonkezelésből való kivonást, szerződésmódosítást a következő képviselő-testületi ülés elé terjeszti.

43. § Azonnali hatályú felmondás esetén a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyon önkormányzat részére történő azonnali birtokba adására, oly módon, hogy az önkormányzati feladatátvételig a közfeladat folyamatos ellátásához továbbra is biztosítja a saját személyi és tárgyi feltételeit.

44. § A kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására irányuló jogokat, kötelezettségeket a felek megállapodása határozza meg.

45. § A vagyonkezelő köteles vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni, és annak ellenértékét megfizetni.

46. § A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra, melyet vagy közvetlenül, vagy annak az Önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz meg.

47. § (1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelői szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester útján folyamatosan, de legalább évente egyszer ellenőrzi.

(2) Az azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a képviselő-testületet minden év május 31-ig tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.

(3) Azonnali intézkedést igénylő esetekben a polgármester a képviselő-testületet azonnali hatállyal köteles értesíteni, ha szükséges, rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásával.

48. (1) A vagyonkezelő jogosult – az Önkormányzat hozzájárulása esetén – a kezelésébe átadott vagyon használatát a feladatai ellátásához igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek – kizárólag a vagyonkezelési szerződésben meghatározott cél teljesítése érdekében – átadni.

(2) A használat átadásának megtörténtéről a vagyonkezelő köteles az önkormányzati ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízottat az átadást követő 15 napon belül értesíteni.

(3) A vagyonkezelő köteles a birtokából kikerült vagyon használatának ellenőrzésére. A használó jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáért a vagyonkezelő sajátjaként felel.

V. Vegyes rendelkezések

12. Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása

49. § (1) Ha valamely vagyonról az Önkormányzat vagy költségvetési szervei javára lemondtak, ezt a Képviselő-testület akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és egyben a vagyon 1., 2., 3., 4., melléklet szerinti besorolását is meghatározza.

(2) A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az örökhagyó, ajándékozó, illetve a közérdekű célra felajánló akaratát figyelembe kell venni.

50. § A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

1. olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,
2. olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

13. Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása

51. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve a használatát kedvezményesen átruházni csak az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása érdekében más önkormányzatnak, vagy önkormányzati társulásnak lehet.

14. Önkormányzati követelés elengedése

52. § A Képviselő-testület csak az alábbi esetben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,

3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
4. végrehajtás során, ha a követelés nem, vagy csak veszteséggel térül meg,
5. ha a követelés csak veszteséggel érvényesíthető,
6. a követelés kötelezettje nem lelhető fel.

Záró rendelkezések

53. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

54. § Hatályát veszti a 11/2009. (IX.23.) számú önkormányzati rendelet.

Ugron Zoltán Gábor   s. k.                                               dr. Majoros Ildikó s. k.

     polgármester                                                                           körjegyző

 

Kihirdetve: 2013. március 1. dr. Majoros Ildikó s.k., körjegyző.

 

 

Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. szeptember 5-én. dr. Majoros Ildikó jegyző.