Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, valamint a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)–(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében a 12. § (5) bekezdésében, a 13. § (1)–(2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, 15. §-ában, a 17. § (2) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, a 9. § (1) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (1)–(6) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében és a 42. §-ában, kapott felhatalmazás alapján, valamint a  79. § (1) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése után, a következőket rendeli el.

1. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 7/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A lakásbérleti szerződést a rendelet 3. melléklet szerinti, a szociális bérlakások esetén a 8. melléklete szerinti bérleti szerződés minta felhasználásával kell megkötni.”

2. § A R. 1. melléklete helyébe a rendelet 1. melléklete lép.

3. § A R. kiegészül a rendelet 2. mellékletével.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

            Szabó Zoltán                                                           dr. Majoros Ildikó

polgármester                                                                       jegyző

1. melléklet a 18/2016. (X. 27.) önkormányzati rendelethez

1. mellékelt a 7/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez

Mány Község Önkormányzata tulajdonában lévő szociális bérlakások meghatározása

1. 2065 Mány, Háromrózsa, 028/2/F/2. és 028/2/F/3. hrsz.-ú társasházi lakás.

2. melléklet a 18/2016. (X.27.) önkormányzati rendelethez

8. mellékelt a 7/2016. (III.31.) önkormányzati rendelethez

 Lakásbérleti szerződés szociális bérlakás esetében

Ügyszám:

BÉRLETI  SZERZŐDÉS

mely létrejött egyrészről Mány Község Önkormányzata (2065 Mány, Rákóczi út 67., képviselő: ……………….  polgármester), mint bérbeadó (továbbiakban: Bérbeadó), másrészről ………… (szül.neve: ………….., szül.: Budapest ………………, anyja neve:…, szem.ig.sz.: ………, ………………………..szám. alatti lakos), mint bérlő ( a továbbiakban: Bérlő) között, a mai napon, az alábbi feltételekkel:

1. Bérbeadó tulajdonát képezi a Mány ……..hrsz. alatt felvett, 2065 Mány, ………………. szám alatti, összesen……m² alapterületű, ....lakószoba, előszoba, konyha, fürdőszoba, WC  ………………… egyéb helyiség álló ………komfortos, …………………………………………(a bérlemény jellegének meghatározása) lakás.

2. A Bérbeadó tulajdonát képező 1. pontban meghatározott lakást Mány Község Önkormányzata bérbe adja Bérlő részére, amelyet Bérlő kizárólag lakás céljára használhatja.

3. A bérlet időtartama két év, amely

…………………….. –tól …………………………ig tart.

4. Szerződő felek az 1. pontban meghatározott lakás bérleti díját - Mány Község Önkormányzatának 7/2016. (III.31.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) szerint, …….. Ft/hó, azaz ………………….. forint/hóban állapítják meg.

5. A bérleti díjat Bérlő havonta, előre köteles megfizetni, a tárgyhónap 15. napjáig. A bérleti díj nem fizetése, a bérleti szerződés súlyos megszegésének minősül, amely rendkívüli felmondási ok.

6. Bérlő kijelenti, hogy az épületre vonatkozó, jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt a szerződés megkötése előtt megismerte, és másolatát átvette.

7. Bérlő jogosult jelen szerződés aláírásával egyidejűleg az 1. pontban meghatározott bérleményt birtokba venni. A bérlemény átadás-átvételéről a Rendelet 5. melléklete szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, amely jelen bérleti szerződés szerves részét képezi.

8. A bérlet időtartama alatt Bérlő viseli a bérlemény közüzemi díjait. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben a közüzemi órák állását rögzíteni kell. Bérlő köteles a bérlet időtartama alatt a közüzemi szolgáltatókkal szolgáltatási szerződést kötni, és a közüzemi órákat saját nevére íratni, valamint a közüzemi díjakat rendszeresen fizetni. A közüzemi díjak nem fizetése lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, amely felmondási ok.

Bérlő az alábbi közüzemi szerződéseket - a bérleti szerződés aláírását követő egy hónapon belül – bemutatja, és másolatban átadja a bérbeadónak:

-         vezetékes víz,

-         Elektromos ellátás,

-         Szennyvíz elszállítás,

-         Hulladék elszállítás.

9. Bérlő elismeri, hogy az 1. pontban meghatározott bérleményhez tartozó tárgyak, tartozékok és felszerelések rendeltetésszerű használatra alkalmasak, amelyekről az átadás-átvétel során, a Rendelet 7. melléklete szerinti leltárt kell készíteni.

10. Bérlő köteles a bérleményt rendeltetésszerűen használni, annak állagát megóvni, ideértve a bérlemény tartozékait, felszereléseit, az épület központi berendezéseit is. A bérlemény rendeltetésellenes használata, rongálása, a bérleti szerződés súlyos megszegésének minősül, amely rendkívüli felmondási ok.

11. A bérlő köteles tűrni a bérbeadó által, az ingatlan állagának megóvására irányuló munkák elvégzését, illetve köteles a munkálatok elvégzésének szükségességéről Bérbeadót haladéktalanul értesíteni.

12. Bérlő köteles a bérlemény burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakáshoz tartozó tárgyak karbantartásával, felújításával, pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére, amelynek elmulasztása, lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, és felmondási ok.

13. Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, köteles a helyreállítás költségeit a bérlő megfizetni, továbbá ez a magatartás a bérleti szerződés súlyos megszegésének minősül, amely rendkívüli felmondási ok.

14. Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt, a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

15. A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles - írásban - a bérbeadó részére bejelenteni.

16. A lakásban kizárólag a bérlő, annak házastársa vagy élettársa és gyermekei lakhatnak. A lakásban más életvitelszerűen nem lakhat. Bérlő a lakásba más személyt, csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be, amely szabály megszegése lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, és rendkívüli felmondási ok.

17. Bérlő köteles az együttélés szabályait betartani. Az együttélési szabályok megsértése lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, amely rendkívüli  felmondási ok.

18. Bérlő és a bérlővel együtt élők, illetve a bérlő vendégei által okozott károkért és a szerződés ellenes magatartásáért is Bérlő felelőséggel tartozik úgy, mintha azt ő maga tette volna.

19. Bérlő a Bérbeadó általi – előzetes értesítésre történő – bérleményellenőrzését köteles tűrni, és a lakásba a bejutást biztosítani. A kötelezettség nem teljesítése lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, amely rendkívüli felmondási ok.

20. A bérlő köteles tűrni

a) a bérbeadóval kötött eltérő megállapodás hiányában, a bérbeadót terhelő, a lakásberendezések pótlásával és cseréjével kapcsolatos, valamint az épület felújításával, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a bérbeadót terhelő, a lakáson belül szükséges munkák elvégzését,

b) a bérleménybe való bejutást a rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének évenként legalább egyszeri ellenőrzése céljából, valamint

c) a lakásba való bejutást és ellenőrzést rendkívüli káresemény, ill. veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása érdekében.

21. A 20. pontban szabályozott rendelkezés megszegése lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, amely rendkívüli  felmondási ok.

22. A lakásbérleti jogviszony felmondással megszüntethető.

A Felek megállapodnak hogy a jelen szerződésben jelölt székhelyükre illetve lakcímükre küldött tértivevényes/ ajánlott/egyéb könyvelt postai küldeményt a címzettel közöltnek, részére kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem) akkor is, ha a küldemény ténylegesen kézbesíthető nem volt, vagy azokról a címzett nem szerzett tudomást:

• a küldeménynek az első postai kézbesítése megkísérlése napjával;
• ha ez nem állapítható meg, akkor a postai kézbesítés második megkísérlésének napjától számított 5. (ötödik) munkanapon;
• ha ez sem állapítható meg, vagy a kézbesítés másodszori megkísérlésére nem is került sor, akkor azon a napon, amelyen a kézbesítetlen küldeményt a posta a feladónak visszaküldte.

23. Rendes felmondás esetén a Bérbeadó a bérleti jogviszonyt három hónappal előbb, a hónap végével, a Bérlő 15 nappal előbb, a hónap végével mondhatja fel.

24. A jelen szerződésben foglaltak súlyos megszegése esetén a bérleti jogviszony azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással szüntethető meg mind a Bérbeadó, mind a Bérlő részéről.

25. A bérleti jogviszony megszűnése esetén Bérlő az 1. pontban meghatározott lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas módon, a beköltözés idején fennálló műszaki állapotnak megfelelően és a hozzá tartozó tárgyakkal együtt köteles Bérbeadó részére visszaadni.

Amennyiben a Bérlő nem tesz eleget annak, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérleményt üresen és tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja bérbeadó részére, úgy az ehhez szükséges munkálatokat a bérbeadó a bérlő költségére elvégezteti. Bérlő hozzájárul ahhoz, hogy ezen költségeket meg nem fizetés esetén jövedelméből, részére járó, őt megillető önkormányzati szociális juttatásból a bérbeadó letilthassa.

A Bérlő vállalja, hogy a bérleti jogviszony bármilyen jogcímen történő megszűnése esetén sem maga, sem a vele együtt költözők, illetve együtt lakók stb. részére másik lakást, elhelyezést, illetve pénzbeli térítést nem igényel.

Ha a Bérlő a bérleti jogviszony megszűnése ellenére a lakásból nem költözik ki – azt jogcím nélkül használja – a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni.

A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese.

A jogcím nélküli használat 6. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér négyszerese.

Bérlő hozzájárul ahhoz, hogy ezen díjakat meg nem fizetés esetén jövedelméből, részére járó, őt megillető önkormányzati szociális juttatásból a bérbeadó letilthassa.

26. A lakás átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek része a közüzemi számlák kifizetéséről – a szolgáltatók által kiállított – igazolás, valamint a leltár is.

27. A bérleti szerződés megszűnése során feltárt károk, hibák kijavításának, tárgyak pótlásának stb. költségeit a bérlő köteles megfizetni.

28. A bérlő köteles az 1. pontban meghatározott lakáshoz tartozó kert ingatlanhányad rendben tartására:

-     Tilos a hulladék lerakás, a tilalom ellenére, a területen felhalmozott hulladékot a bérlő költségére szállíttatja el a bérbeadó.

-    A terület gyom- és rágcsálómentesítése, a bérlő feladata.

29. Az 1. pontban meghatározott lakásban és az épület külső homlokzatán, valamint tetőszerkezetén átalakítás, hozzáépítés kizárólag a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával végezhető. 

30. Gazdasági épület az lakóépület 10 m-es körzetében nem építhető, az attól távolabb történő építéshez a bérbeadó írásos engedélye szükséges.

31. Az 1. pontban meghatározott lakásban vállalkozási tevékenység nem folytatható, még időszakosan sem. Az épülethez tartozó telekrészen vállalkozási tevékenység csak az adó és egyéb, a tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezhető.

32. A Bérlő köteles kéthavonta a közüzemi díjakról szóló kifizetett számláit a Bérbeadó részére bemutatni. Ennek elmulasztása nem fizetése lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, amely rendkívüli  felmondási ok.

33. A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetére a bérbeadó elhelyezési kötelezettséget nem vállal.

34. A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés megkötése előtt közjegyzői okiratban nyilatkozni arról, hogy tudomásul veszi, hogy a jelen szerződésben foglaltak nem teljesítése esetén, ellene a bérbeadó közvetlen bírósági végrehajtást kezdeményezhet.

35. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére,
valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 7/2016. (III.31.) önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

36. Szerződő felek, a közöttük esetleg létrejövő vitás kérdéseket, elsősorban egymás közötti egyeztetés útján kötelesek rendezni. Szerződő felek a közöttük létrejövő per esetére a Bérbeadó székhelye szerint illetékes bíróság kizárólagos illetékességét jelölik meg.

A jelen szerződést Szerződő Felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírják.

M á n y , ……….. ………...

           Bérbeadó képviseletében                                                      Bérlő

INDOKOLÁS

A rendelet tartalmazza az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokat, így különösen a bérleti díj mértékét a lakások esetében, a bérlők és a bérbeadó jogait és kötelezettségeit, a bérlakáshoz jutás feltételeit, stb.

A rendeletben foglaltak a bérlők számára tisztázzák a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos kérdéseket. Mindenki számára világossá válik, hogy bérleti jogviszony létesítése esetén milyen jogai és kötelezettségei lesznek, illetve mire köteles az önkormányzat, illetve milyen jogokkal rendelkezik.

A rendeletmódosításra a szociális alapon bérbe adható lakások számának növekedése miatt került sor.

Továbbá, új elemként szabályozza a szociális bérlakások esetében alkalmazandó bérleti szerződést.