Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti „partnerek” véleményének kikérésével

az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §

(1)  Mány Község Önkormányzata településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: e rendelet) célja Mány község történelme szempontjából meghatározó épített örökségének, sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a)   a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetése szabályozásával,

b)   a településképi szempontból meghatározó terület meghatározásával,

c)   a településképi követelmények meghatározásával,

d)  a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2)  A helyi védelem célja Mány településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti öröksége kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a közös nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3)  E rendelet előírásait Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat Képviselő-testülete) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1.   Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg;

2.   Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla;

3.   Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla;

4.   Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom – ezen belül a helyi közösségek – identitása és alkotóképessége fejeződik ki;

5.   Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége – annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt;

6.   Értékvizsgálat: értékvizsgálatnak minősül a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata;

7.   Hagyományos: hagyományt őrző, régóta szokásos, általánosan ismert és használt, nemzedékeken keresztül megőrzött, ápolt, a jelenbe átmentett (örökség, szokás, ízlés, felfogás);

8.   Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, építmények, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az épített örökség kiemelkedő értékű elemei, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket az Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletében védelem alá helyezett;

9.   Helyi védettségű építészeti örökség károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi;

10. Jókarbantartás: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka;

11. Utcaképi védelem: az utcaszakaszok mentén kialakult beépítési mód, az épületek jellegzetes építészeti arculatának, tömegformálásának, közterületre néző és közterületről látható homlokzatkialakításának, anyag- és színhasználatának megőrzését jelenti.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem feladata

3. §

(1)  A helyi védelem feladata

      a)   a védelmet igénylő értékes tájképi megjelenés, településszerkezet, utcaképek, épületek és épületrészletek, építmények, egyéb karakterelemek, növény-együttesek, együttesen a védelmet igénylő építészeti örökség körének

            aa)    meghatározása, dokumentálása,

            ab)    védetté nyilvánítása,

            ac)    nyilvántartása,

            ad)   megőrzése és

            ae)    a lakossággal történő megismertetése;

     b)   a helyi védettségű építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2)  Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok megvalósítása érdekében az Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletével a védelmet igénylő építészeti örökség elemeit helyi védelem alá helyezi.

4. A helyi védelem fajtái

4. §

(1)  Az Önkormányzat Képviselő-testülete helyi területi védelem alá helyezi e rendelet 1. mellékletében meghatározott területeket.

(2)  Az Önkormányzat Képviselő-testülete helyi egyedi védelem alá helyezi e rendelet 2. mellékletében meghatározott ingatlanokat, értékeket.

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

5. §

(1)  A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – Mány Község polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2)  A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)   a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajziszámát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajziszámok megjelölésével,

      b)  a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

      c)   a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

      d)  a védelemre javasolt érték rövid ismertetését, fényképfelvételt,

e)   a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, értesítési címét, az értesítés formáját.

(3)  A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

 a)   a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajziszámát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajziszámok megjelölésével,

 b)   a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását, az aktuális állapotot bemutató fényképfelvételt,

 c)   a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, értesítési címét, az értesítés formáját.

(4)  Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére a kezdeményező tizenöt napon belül nem teljesíti, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

6. §

(1)  A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

      a)   a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

      b)  műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

      c)   a kezdeményezőt,

      d)  az illetékes építésügyi hatóságot.

(2)  A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról Mány község honlapján (a továbbiakban: honlap) tizenöt napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3)  Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4)  A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő tizenöt napon belül írásban észrevételt tehetnek.

7. §

(1)  A helyi védelem alá helyezést, vagy a védelem megszüntetését az Önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet módosítása keretében rendeli el.

(2)  A kezdeményezésben meghatározott érték helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha

a)   az értékvizsgálat és értékvizsgálati adatlap, a főépítészi szakmai javaslat alapján igazolást nyert, hogy az érték a település örökségének kiemelkedő, jellegzetes eleme, és

      b)  nem áll országos védelem alatt.

(3)  A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

      a)   a védett érték megsemmisült, vagy

      b)  a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy

      c)   életveszély elhárítása szükséges.

(4)  A helyi védelem alá helyezésről és a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről tájékoztatást kell közzétenni a honlapon a döntés napját követő tizenöt napon belül.

(5)  A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének tárgykörét az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezéstől függetlenül évente egy alkalommal áttekinti.

8. §

(1)  A helyi védelem alá helyezett értéket egységes megjelenésű táblával meg kell jelölni. A táblán fel kell tüntetni a védelem tárgyának megnevezését és a következő szöveget: Mány Község Önkormányzata helyi védett értéke (évszám).

(2)  A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, esetlegesen pótlásáról a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3)  A helyi védettség tényét közlő táblán kívül Mány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot közlő táblát is.

6. A helyi egyedi védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

9. §

(1)  A védett érték jókarbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2)  A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban az eredeti rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3)  A használat a helyi védett építmények történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.

(4)  A helyi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(5)  A helyi védelem alatt álló értéken végzett építési tevékenység során a védett elem karaktere, a védelmet megalapozó jellemző vonásai megőrizendők.

(6)  A helyi védettség nem zárja ki az érintett épület korszerűsítését, belső átalakítását, esetlegesen bővítését vagy részleges bontását, amennyiben a védettség alapját képező elemei, értékei nem károsodnak, illetve az eredeti állapot helyreállítása ezt megköveteli.

(7)  Helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész a (8) bekezdésben meghatározottak kivételével nem bontható el.

       (8)  Helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

               a)   a bontani kívánt építményrész az értékvizsgálat alapján építészeti értéket nem hordoz,

 b)   a bontás az építmény eredeti rendeltetésének megfelelő használata, vagy az eredeti állapot helyreállítása érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

10. §

(1)  A helyi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet.

(2)  A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:

      a)   a védett érték megnevezését,

      b)  a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

      c)   a védett érték azonosító adatait (datálás, stílus, alkotó),

      d)  a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajziszám, utca, házszám, helyszínrajz) és

       f)   a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

       g)  az értékvédelmi adatlapot.

(3)  A nyilvántartás naprakész vezetéséről az Önkormányzat jegyzője gondoskodik.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLET

8. A településképi szempontból meghatározó terület megállapítása

11. §

(1)  Az Önkormányzat Képviselő-testülete a hagyományos tájhasználat, a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculat, a településkarakter alapján a településképi szempontból meghatározó területként az alábbiakat jelöli ki:

      a)   történeti településrész,

      b)  a településkép védelme szempontjából kiemelt területek.

(2)  Településképi szempontból meghatározó területként a történeti településrész magában foglal országos védelem alatt álló műemlékeket, műemléki környezeteket, országos védelem alatt álló nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és helyi védelem alatt álló értékeket, területeket is.

(3)  A településképi szempontból meghatározó területként kijelölt történeti településrész térképi ábrázolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4)  A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül:

1. a műemlékek telke és a műemléki környezetek területe,
2. a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területe,
3. a helyi jelentőségű védett értékek területe,
4. a NATURA 2000 terület,
5. az országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezetének területe,
6. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe.

(5)  A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi ábrázolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

12. §

A település teljes területén az anyaghasználatra vonatkozóan:

                   a)   a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:

                                 aa) élénk, kontrasztos színű anyagok – kivéve a fehér – használata,

ab) gazdasági terület kivételével a település történelmi, hagyományos anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) anyagok használata,

              ac) túlzottan eltérő és sokféle agyag azonos felületen való használat

b)   a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:

              ba) pala, hullámpala (kivéve természetes pala),

              bb) rozsdásodó bádog,

              bc) műanyag,

              bd) gazdasági terület kivételével nagytáblás héjazat, acél hullámlemez,

              be) egy tetőzeten különböző színű és eltérő anyagok;

c)   a homlokzati nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:

              ca) egymással nem harmonizáló anyagok használata,

                                  cb) tobzódó formai kialakítású elemek;

                    d)  a kültéri világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:

              da) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű                          világítás,

               db)      gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy az égboltra irányított fény,

                                   dc) egyenetlen, magas intenzitású világítás.

10. A helyi területi védelemmel érintett területre és

a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó

közös területi építészeti követelmények

13. §

(1)  E rendelet 4. § (3) bekezdésében és a 11. §-ában meghatározott területeken

      a)   a településképet meghatározó beépítés telepítési módja a hagyományosan kialakult oldalhatáron álló,                        utcavonalas, vagy minimális mélységű előkertes beépítés;

     b)  a történetileg, hagyományosan kialakult beépítési módot és az utcánként jellemző utca felőli építési vonalat meg kell őrizni.

(2)  A településképet meghatározó beépítés kötelező szintszáma: földszint, vagy földszint és tetőszint, a többszintes tetőtér kizárásával.

(3)  Azok a kerti építmények, műtárgyak, amelyek a közterületről láthatóak, illetve amelyekre rálátás nyílik a magasabban fekvő területi elhelyezkedésük miatt, a településkép elemei, ezért esztétikus kialakításukat kell biztosítani.

(4)  Településképet meghatározó kerítésnek számít az utcafronti kerítés, valamint az oldal- és hátsó telekhatáron álló kerítés közül az, amelyikre rálátás nyílik. A településképet meghatározó kerítést

     a)   áttört formában kell kialakítani, de történeti hagyományt őrző tömör kerítés jellegének megfelelően felújítható,

            b)  kő, tégla, fa, fém, élősövény alkalmazásával,

            c)   az épülettel összhangban álló anyag- és színhasználat alkalmazásával kell kialakítani.

(5)  Közterület alakítási terv készítésére kijelölt terület a községközpontban a Rákóczi utca helyi területi védelemmel érintett szakaszának mindkét oldali beépítése által határolt közterülete.

11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

14. §

(1)  E rendelet 11. §-ában meghatározott területen a településképhez való illeszkedés biztosítása, a településkép                   védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként

       a)   elsősorban a hagyományos, eredetileg használt anyag,

b)   az előző pontban meghatározottól eltérő anyag esetében azzal harmonikus egységben lévő, természetes (pl. terméskő, tégla, fa, cserép), minőséget képviselő, időtálló anyagok

            használata megengedett.

(2)  Az építési tevékenységgel érintett épület tömegformálására vonatkozó követelmények:

a)   Az épület szélességi és hosszanti méretének hagyományosan kialakult arányától, az alapterület és térfogat hagyományos arányától való eltérés nem megengedett.

b)   Az épület bővítése (igény esetén) a hátsókert irányába, illetve az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzott merőleges udvari épületszárny létesítésével megengedett.

c)   Az utcafronti épületszélesség és az oldalkert utcaképre jellemző arányától való eltérés nem megengedett.

d)  Az épület tetőzetének kialakítása, vagy alakítása során a hagyományos magastetős (35-45° közötti hajlásszöggel) kialakítási módtól való eltérés nem megengedett.

e)   Az épület tetőformája nyeregtető, illetve ennek oromfalas és kontyolt alváltozatai. A tetőgerinc a telek homlokvonalához képest merőleges irányú az utcafronton egytraktusos épület esetén, párhuzamos irányú két-, vagy többtraktusos épület esetén. Az ettől való eltérés nem megengedett. Fél nyeregtető kialakítása nem megengedett.

f)    Tetőtérbeépítés esetén tetőablak kialakítása a tetősíkban elhelyezve megengedett.

(3)  Az építési tevékenységgel érintett épület településkaraktert befolyásoló homlokzatkialakítására vonatkozó követelmények:

a)   A lakóépületek hagyományos utcai homlokzatának kialakítására jellemző a kifutó oldaltornác, illetve az oldaltornácot lezáró bejárati ajtó és a két téglalap alakú ablak alkotta nyílásrend, az oromfalas kialakítás, esetleg vakolat-tagolással, kicsiny padlásnyílással. Ezen jegyeket még hordozó homlokzatkialakítás esetén, az ezektől való eltérés nem megengedett.

b)   Tetőtérbeépítés esetén az utcai oromfalon ajtónyílás, loggia, erkély létesítése nem megengedett.

c)   Az utcai homlokzat nyílászáróinak cseréje esetén a hagyományos, jellegzetes nyílásrendtől és aránytól való eltérés nem megengedett.

d)  A lakóépületek hagyományos udvari homlokzatán jellemző az oszlopos, mellvédes, vagy anélküli, nyitott oldaltornác kialakítása. Az oldaltornác megszüntetése, zárt térré alakítása nem megengedett.

e)   A lakóépületek homlokzatán a hagyományos (fehér, sárga) és pasztell földszínek alkalmazása megengedett, az alkalmazott szín harmonizáljon az épület egyéb anyagainak (tetőfedés, nyílászárók) színezésével.

 f)    Az épületek homlokzatán túl sötét, erős, rikító és harsány színek alkalmazása nem megengedett.

 g)   Közterületről látható homlokzaton, tetőzeten antenna, klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék-elvezető, szabadon szerelt vezeték elhelyezése nem megengedett.

(4)  Az építési tevékenységgel érintett telken (közterületen, magánterületen) a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjára vonatkozó követelmények:

  a)   A fás szárú növényfajok telepítésénél a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos, a településen jellemző, magas haszon (gyümölcsfák), vagy díszítő értékkel bíró növényfajok telepítése megengedett.

   b)   Allergizáló és invazív növényfajok telepítése nem megengedett.

   c)   Fasor esetében a pótlás azonos fajú egyedekkel megengedett.

  d)  A zöldfelületek területének legalább felén két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet telepítése megengedett.

   e)   Zöldfelületen burkolt felület kialakítása csak a használathoz szükséges minimális mértékben megengedett. Burkolat kialakítása természetes, vagy azt a hatást keltő anyag használatával megengedett.

(5)  Napenergia-kollektor és napelem elhelyezése az épület architektúrájához illeszkedő kialakítással megengedett.

12. A helyi egyedi védelemmel érintett értékekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

15. §

(1)  E rendelet 4. § (5) bekezdésében meghatározott és a 2. mellékletében felsorolt helyi egyedi védelemmel érintett elemeken építési tevékenység esetén anyaghasználatként az eredeti, vagy, ha az már nem elérhető, az azzal azonos és azzal harmonikus egységben lévő anyagok használata kötelező.

(2)  Építési tevékenységgel érintett helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény tömegformálására vonatkozó követelmények:

a)   Az épület, építmény tömegét az eredeti állapotának megfelelő formában és méretben kell megtartani.

b)   Abban az esetben, ha a védelem nem terjed ki az épület egészére, illetve kifejezetten a tömegformálásra, igény esetén az épület bővítése megengedett e rendelet 14. § (2) b) pontja szerint, a védettség alapját képező elemek, értékek megtartásának biztosítása mellett.

c)   Az épület, építmény tetőzet kialakítási módját, tetőformáját, illetve annak alváltozatát, a tetőgerinc irányát, a tetőgerinc magasságát, a tetősík egységességét az eredeti állapotnak megfelelően kell megtartani.

d)  Az épület tetőterének beépítése csak az eredeti tetőforma, tetőhajlásszög, gerincmagasság megtartása mellett, tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazásával megengedett.

(3)  Építési tevékenységgel érintett helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatkialakítására vonatkozó követelmények:

a)   Az épület utcai és udvari homlokzatának kialakítására jellemző eredeti jegyeket, a nyílásrendet és a nyílások arányát, a díszítést, tagozatokat, a színezést meg kell őrizni..

 b)   Tetőtérbeépítés esetén az utcai oromfalon ajtónyílás, loggia, erkély létesítése nem megengedett.

 c)   Épület utcai és udvari homlokzatának eredeti nyílászáróit javítani kell, csere szükségessége esetén az eredeti nyílásrend, arány és forma, valamint az anyaghasználat megőrzése kötelező.

 d)  A lakóépületek hagyományos udvari homlokzatán jellemző oszlopos, mellvédes, vagy anélküli nyitott oldaltornác – az utcai homlokzaton esetleg bejárati ajtóval – kialakítása megtartandó, az oldaltornác zárt térré alakítása nem megengedett.

  e)   Közterületre néző és közterületről látható homlokzaton, tetőzeten antenna, klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék-elvezető, szabadon szerelt vezeték elhelyezése nem megengedett.

(4)  Az építési tevékenységgel érintett helyi egyedi védelem alatt álló érték telkén (közterületen, magánterületen) a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjára vonatkozó követelmények:

    a)  A fás szárú növényfajok telepítésénél a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos, illetve a településen                      jellemző, magas haszon (gyümölcsfák), vagy díszítő értékkel bíró növényfajok telepítése megengedett.

    b)   Allergizáló és invazív növényfajok telepítése nem megengedett.

    c)   A meglévő értékes növényzetet meg kell tartani.

    d)  Zöldfelületen burkolt felület kialakítása csak a használathoz szükséges minimális mértékben megengedett.               Burkolat kialakítása természetes, vagy azt a hatást keltő anyag használatával megengedett (pl. kő, bazalt,                 gránit, gránitzúzalék, égetett agyag).

(5)  Napenergia-kollektor és napelem az épület architektúrájához illeszkedő kialakítással helyezhető el, olyan módon, hogy a védelem alapját képező értékek érvényesülését ne akadályozza.

13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

16. §

(1)  A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a gazdasági és közműterületek, valamint a beépítésre nem szánt és természetvédelmi rendeltetéssel nem bíró külterületi területek.

(2)  A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a)   műemlék telke,

b)  műemléki környezet területe,

c)   helyi egyedi védett érték telke,

d)  oktatási, egészségügyi és szociális építmény telke,

e)   nyilvántartott régészeti lelőhely területe,

f)   NATURA 2000 terület,

      g) országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezetének területe,

      h) tájképvédelmi terület,

       i) egyedi tájérték területe.

(3)  A sajátos építmények, műtárgyak anyaghasználatára vonatkozó követelmény a technikailag szükséges, időtálló, minőségi, a környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő, élénk színeket kerülő, állagát hosszútávon megőrző és a település karakterével összhangban lévő anyagok kötelező alkalmazása.

14. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó

településképi követelmények

17. §

(1)  E rendelet 11. § (4) bekezdése szerinti a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem helyezhető el.

(2)  A település szempontjából jelentős valamely eseményről, rendezvényről (beleértve sportrendezvényt is) való tájékoztatás érdekében évente legfeljebb összesen tizenkét naptári hét időszakra reklám és reklámhordozó elhelyezhető építményhomlokzatra függesztve, vagy lehetőleg textil anyagból (molinó) a közutak felett átfeszítve a rendezvény időtartama alatt, valamint a rendezvényt két héttel megelőzően.

18. §

(1)  A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezései és a reklám-elhelyezési kormányrendelet keretei között:

a)   A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének a meglévő épített környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.

b)   Reklám közzététele és reklámhordozók elhelyezése kizárólag e rendelet értelmezése szerinti utcabútor igénybevételével lehetséges.

c)   Reklám, reklámhordozó legfeljebb 2 m² felületnagyságig helyezhető el.

d)  Reklám, reklámhordozó nem létesíthető egészségre káros, káprázást, vakítást, zavaró fényhatást okozó kivitelben.

             e)   Rikító színű reklám, reklámhordozó elhelyezése nem megengedett.

f)    Az elhelyezhető reklámhordozók anyaghasználatára vonatkozóan a nem rozsdásodó, állékony, könnyen karbantartható anyagok használata, és a reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

(2)  Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenység tényleges időtartamára a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton megengedhető építési reklámháló kihelyezése.

19. §

      Cégérek, cég- és címtáblák, valamint cégérszerű reklámok elhelyezésének általános szabályai:

             a)   Vállalkozásonként 1 db cégér, cégtábla, vagy címtábla helyezhető el.

b)   Cégér, cégtábla, vagy címtábla csak épület homlokzati felületén vagy arra merőlegesen helyezhető el.

c)   Tetőfelületen cégér nem helyezhető el.

d)  Cégérek, cégtáblák, címtáblák homlokzatonként az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően, valamint a homlokzat tagozataihoz, színezéséhez és arányaihoz illeszkedően alakítandók ki.

e)   Cégér, cégtábla, vagy címtábla még részben sem takarhatja az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, díszítő, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

f)    Világító, vagy világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

g)   Épületek közterületre néző földszinti homlokzatának legfeljebb a 10%-án helyezhető el cégér, cégtábla, és címtábla.

h)   Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció és/vagy reklám mérete nem haladhatja meg az adott portál/nyílászárófelület méretének 25%-át.

15. Sajátos építményekre, műtárgyakra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények

20. §

(1)  Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.

(2)  Vezetékes elektromos energia- és elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsoron közművezeték létesítése nem megengedett.

(3)  Üzemelő föld feletti elektromos és hírközlési elosztóhálózat rekonstrukciója során a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(4)  Napenergia-kollektor és napelem elhelyezése lakóépületen a magastető felületén, a tetőablakokhoz igazodóan, valamint a homlokzaton, a nyílásméretekhez és kiosztáshoz igazodóan megengedett.

(5)  Napelemcserép a tetőzet teljes felületén alkalmazható.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

16. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

21. §

(1)  A településkép védelme érdekében a polgármester kérelemre – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, e rendeletben foglaltak szerint – a településképi követelményekről szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít a főépítész közreműködésével.

(2)  A szakmai konzultáció az Önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3)  A szakmai konzultációról a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a vonatkozó településképi követelményeket, a felvetett javaslatok lényegét, valamint a polgármester és a főépítész lényeges nyilatkozatait.

(4)  Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére.

17. A kötelező településképi szakmai konzultáció esetei

22. §

Szakmai konzultáció kérése, illetve biztosítása kötelező a település teljes igazgatási területére vonatkozóan az alábbi esetekben:

a)   fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

       b)  új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ba) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

bb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,

      c)   minden új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon                   megváltoztatja:

ca) a beépítés telepítési módját,

cb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,

cc) az építmény tömegformálását,

cd) az építmény homlokzat kialakítását,

       d)  új reklámhordozó és cégér elhelyezése esetén.

18. Településképi véleményezési eljárás

A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei

23. §

(1)  A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le építési hatósági engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.

(2)  Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.

(3)  Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.

19. A véleményezési eljárás részletes szabályai

24. §

(1)  A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve a kérelmező kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a magasabbrendű vonatkozó jogszabályi követelményekben (jelenleg a 314/2012. Korm. rendelet) meghatározott tartalommal és formában.

(2)  A polgármester a településképi véleményét a települési, vagy megbízott főépítész szakmai véleményére alapozza.

20. Településképi bejelentési eljárás

A településképi bejelentési eljárással érintett építmények,

reklámok, reklámhordozók és rendeltetésváltozások köre

25. §

 A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:

a)   az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek,

b)   építmények rendeltetésének megváltoztatása,

c)   a reklámok és reklámhordozók elhelyezése

esetében, amennyiben az a)-b) pont alatti tevékenységek a településképi szempontból meghatározó területen vagy helyi védett érték területén találhatók, a c) pont alatti tevékenység a település teljes közigazgatási területén található.

21. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

26. §

(1)  A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentéssel indul.

(2)  A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló papíralapú építészeti-műszaki tervet kell mellékelni, amelynek legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

      a)   műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

b)   helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,

c)   alaprajzot, amennyiben a változás érinti,

d)  valamennyi érintett homlokzatot, valamint

e)   amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és színtervet.

(3)  Rendeltetésváltozás esetén a bejelentéshez a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni, amelynek legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a)   műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő használat jellemzőit, a rendeltetésváltozás – a szomszédos ingatlanokat érintő – várható hatásait,

      b)  helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

      c)   a megértéshez szükséges alaprajzot, valamint

      d)  a megértéshez szükséges megváltozott homlokzatot.

(4)  Reklámok, reklámhordozók, valamint cégérek, cég- és címtáblák elhelyezése esetében a bejelentéshez mellékelni kell:

      a)   a berendezés formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

      b)   a berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.

22. A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság

27. §

A településképi követelmények és eljárási szabályok megszegésének jogkövetkezményei:

a)   településképi kötelezés,

b)  településkép-védelmi bírság.

23. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

28. §

(1)  A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul az alábbi esetekben:

      a)   településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

      b)  településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

      c)   településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy

      d)  településképi rendeletben szereplő követelmények megsértése.

(2)  A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és ha a jogszabálysértés elrendelt megszüntetése a kiszabott határidőre nem történik meg, hatósági határozat formájában kötelezést bocsát ki.

(3)  A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész

      a)   felújítására,

      b)   átalakítására, vagy

      c)    elbontására, és egyidejűleg

      d)  településkép-védelmi bírság megfizetésére

      kötelezi.

24. Településkép-védelmi bírság

29. §

      (1)  Az Önkormányzat Képviselő-testülete által kiszabható településkép-védelmi bírság mértéke:

            a)   felső határa 500 000,- forint,

            b)  alsó határa 10 000,- forint.

(2)  A településkép-védelmi bírság kiszabása során az alapbírságon túlmenően mérlegelni kell a jogsértő magatartás súlyát, a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny mértékét.

(3)  A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

       (4) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:

             a)   közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szóló bakszámlájára történő befizetéssel,

b)   az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. Hatálybalépés

30. §

(1)  Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2)  E rendelet előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

26. Hatályon kívül helyező rendelkezések

31. §

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi bejelentési eljárásról szóló 16/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet és a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 17/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet.

                               ……………………………                                                   …………………………

                                  polgármester                                                                        jegyző

                                                                         Záradék:

                                                                         A rendelet 2017. ……….   -án kihirdetésre került.

                                                                                               ……………………………………

                                                                                                                      jegyző

INDOKOLÁS

Az önkormányzat képviselő-testülete a településkép védelmét a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tktv.) kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a településképi rendelet megalkotásával biztosítja.

A településképi rendelet kidolgozása és elfogadása a Tktv. szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban történt. Célja községünk sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által oly módon, hogy a rendeletben egyértelműen meghatározásra kerültek a településkép védelmének elemei, és a településképi követelmények.

A rendelet elősegíti a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.