1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győr-Moson-Sopron Vármegye Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 9021 Győr, Városház tér 3. A vármegyei közgyűlés megnevezése: Győr-Moson-Sopron Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése. Rövidített megnevezés: Győr -Moson- Sopron Vármegye Közgyűlése (továbbiakban: közgyűlés)

(2) A közgyűlés önállóan, szabadon, demokratikus módon intézi a feladatkörébe és hatáskörébe utalt közügyeket, gondoskodik a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(3) A közgyűlés a megye címeréről és zászlajáról, a vármegyei kitüntetések alapításáról és adományozásáról önkormányzati rendeletet alkot. A címer és zászló a vármegye hivatalos jelképe.

(4) A Magyarország címerét és a vármegye címert a közgyűlés üléstermében ki kell függeszteni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.

(2) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait a 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat - a törvény által meghatározott keretek között - a feladat- és hatáskörébe tartozó egyedi ügyekben szabadon dönthet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján saját feladatkörében rendeletet alkothat.

(2) Az önkormányzat feladatának ellátása során, valamint hatáskörének gyakorlása közben köteles figyelembe venni, hogy a vármegyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony.

(3) A közgyűlés alapelve a nyilvánosság. Ezt a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével biztosítja.

4. § (1) Közfeladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni; ennek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben - jelentősebb feladat felvállalása előtt - ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a közgyűlés elnöke gondoskodik.

(3) Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a közgyűlés elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(4) Az önként vállalt feladatok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

5. § Az önkormányzat együttműködésre törekszik a vármegyében működő állami (kormányzati) szervekkel, továbbá a vármegye települési önkormányzataival és más vármegyei önkormányzatokkal.

6. § (1) Az önkormányzat feladatait a közgyűlés és szervei látják el. A közgyűlés szervei: a közgyűlés elnöke, a közgyűlés bizottságai, a vármegyei önkormányzati hivatal (a továbbiakban: hivatal), és a vármegyei önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző).

(2) A közgyűlés által ellátott hatáskörökből a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltakon túl nem ruházható át:

(3) A közgyűlés elnökére, bizottságaira és a jegyzőre feladat- és hatáskör átruházása önkormányzati rendeletben lehetséges.

(4) A közgyűlés elnökére és bizottságaira átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet és a 4. melléklet tartalmazzák.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a közgyűlés elnöke, valamint a bizottságok elnökei a közgyűlésen beszámolnak.

7. § (1) A közgyűlés tagjainak száma: 21 fő.

(2) A képviselők névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A közgyűlés az elnök és az alelnök illetményét az alakuló ülésen, illetve megválasztásukat követően állapítja meg.

(2) A közgyűlés alakuló ülésén a közgyűlés hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására ad hoc Szavazatszámláló Bizottságot kell választani.

9. § (1) A közgyűlés rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A közgyűlés szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A közgyűlést a közgyűlés elnöke, illetve a helyettesítő alelnök, a közgyűlési elnöki és alelnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze. A közgyűlés összehívását indítványozhatja továbbá:

(3) A rendes ülésekre szóló meghívókat a közgyűlési előterjesztésekkel együtt - a vármegyei képviselő (a továbbiakban: képviselő) választása (nyilatkozata) alapján elektronikus úton vagy papír alapon az ülés előtt 7 nappal kell kiküldeni.

(4) A közgyűlésre állandó jelleggel, tanácskozási joggal – elektronikus úton - meg kell hívni:

(5) A tanácskozási joggal meghívottak részére az adott előterjesztést is meg kell küldeni.

(6) A tanácskozási jog nélkül meghívottak a közgyűlésről – elektronikus úton - értesítést kapnak. A tanácskozási jog nélkül meghívottak felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(7) Rendkívüli esetben - a közgyűlés elnökének indítványára - a közgyűlés rövid úton is összehívható (telefon, sms, e-mail). Rendkívüli közgyűlésre szóló meghívó csak a rendkívüli közgyűlésre okot adó tárgysorozatot tartalmazhatja, és a közgyűlés csak a tárgysorozatban szereplő napirendet tárgyalhatja meg, további napirendi pont felvételére, napirend előtti felszólalásra, interpelláció és kérdés felvetésére ezen az ülésen nincs lehetőség.

(8) A közgyűlés időpontját, az ülés helyét, a napirendeket és a nyilvános ülésen tárgyalt előterjesztéseket az önkormányzat honlapján legkésőbb a közgyűlést megelőző második napon közzé kell tenni. A közmeghallgatáson szereplő napirend tárgyát, az ülés időpontját, helyét nyilvánosságra kell hozni.

(9) A közgyűlés az üléseit - eltérő döntés hiányában – az önkormányzat székhelyén tartja.

10. § (1) A közgyűlés működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv összeállításához a közgyűlés elnöke javaslatot kér:

(3) A beérkezett javaslatokról a közgyűlés elnöke írásban tájékoztatja a testületet, ha azokat a munkaterv összeállításánál nem vette figyelembe.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(5) Az éves munkatervet a közgyűlés a tárgyévet megelőző év utolsó ülésén fogadja el.

(6) A munkaterv előkészítéséről és közgyűlés elé terjesztéséről a közgyűlés elnöke gondoskodik. A munkaterv tervezetét a közgyűlés bizottságai megtárgyalják.

(7) Az elfogadott közgyűlési munkatervet a hivatal megküldi a képviselők részére.

11. § (1) A közgyűlést a közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatározott sorrendben az alelnökök valamelyike, előbbiek távollétében a korelnök (együtt: levezető elnök) vezeti. A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.

(2) Az ülést a levezető elnök nyitja meg. A jelenléti ív aláírása alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint a határozatképességet. A jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi. Ezt követően javaslatot tesz a napirendekre, melyről a közgyűlés vita nélkül dönt. A levezető elnök napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a döntéseket. Biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát, berekeszti az ülést és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról. A közgyűlés elnöke beszámol a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást ad önkormányzati jogkörében hozott döntéseiről, majd a közgyűlés elnöke és a bizottságok elnökei szükség szerint beszámolnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához, illetve a meghívóban szereplő napirendi pont levételéhez minősített többségű döntés szükséges.

(4) A közgyűlés tárgyalási anyagaként - főszabályként - írásos előterjesztések szolgálnak. Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

(5) Az írásos előterjesztés a közgyűlés elnökének javaslatára mellőzhető.

(6) A levezető elnök javaslatot tehet egyes előterjesztések két fordulóban történő tárgyalására. Erről a közgyűlés az éves munkaterv elfogadásakor, illetve a javaslat tárgyalásakor határoz. Két fordulós tárgyalás esetén módosító indítványt az első fordulóban a testületi üléseken, illetve a második fordulóban a közgyűlési anyagot tárgyaló bizottsági ülésnapot megelőző 2. munkanap 16.00 óráig lehet írásban előterjeszteni a közgyűlés elnökénél. A második fordulós tárgyaláson a módosító indítványokat tárgyalja, és dönt az előterjesztésről az elfogadott módosításokkal együtt a testület.

(7) Az előterjesztés elkészítésére kötelezett a kiküldés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a közgyűlés elnökének, ha az előterjesztést nem tudja elkészíteni. A bejelentés csak írásban tehető, alapos indok fennállása esetén. A bejelentés tárgyában a közgyűlés elnöke dönt.

(8) A közgyűlés elé – írásos meghívóban – napirendi javaslatként feltüntetett előterjesztést nyújthatnak be: a közgyűlés elnöke, a munkamegosztás szerinti tárgykörnek megfelelően a közgyűlés alelnökei, a beszámolásra kötelezett és tájékoztatásra felkért szervezetek vezetői a közgyűlés elnökének felkérése alapján, továbbá a munkatervben meghatározottak szerint a közgyűlés bizottságainak elnökei, valamint a jegyző a jogszabályban foglalt hatáskörei tekintetében.

(9) Az előterjesztésekkel szemben támasztott főbb követelmények:

(10) A közgyűlés elnöke - különleges szakértelmet igénylő ügyekben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslatok összeállítására. A közgyűlési előterjesztések előkészítésének és a határozatok végrehajtásának rendjét a 7. melléklet tartalmazza.

(11) A szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot a szavazás előtt a levezető elnök ismerteti.

(12) A közgyűlés a napirendről vita nélkül határoz. A levezető elnök javaslatot tehet napirendek összevontan történő tárgyalására.

(13) Minden előterjesztés és döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. A képviselő hozzászólását a képviselőcsoport nevében is elmondhatja.

(14) Az előterjesztő az általa készített írásos anyaghoz kiegészítést tehet. A közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz a napirendhez kapcsolódóan és annak vitája során – a hozzászólás idejének terhére – kérdést intézhetnek.

(15) A vitában a képviselő napirendi pontonként 6 perc időtartamban szólalhat fel. Az idő túllépése miatt a levezető elnök a szót megvonhatja.

(16) A hozzászólások időtartamának korlátozására, illetve lezárására a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet, ami felett a közgyűlés vita nélkül határoz. A levezető elnök a vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezett képviselőnek a szót megadhatja. A napirend vitájának, illetve a döntés elhalasztására idő hiányában, vagy előkészítetlenség miatt bárki indítványt tehet, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(17) A közgyűlés a levezető elnök javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. A levezető elnök e javaslatáról – az időkeret megállapításáról, felosztásáról - a közgyűlés vita nélkül határoz. Az előterjesztő álláspontjának ismertetése nem számít bele az időkeretbe. A vita közben felszólaló levezető elnök beszédideje a meghatározott időkereten kívül van. Nem számít be az időkeretbe az alelnökök, bizottsági elnökök részéről adott válasz ideje sem, ha a kérdés az alelnökök, bizottsági elnökök feladatkörébe tartozó ügyekre vonatkozott. Az egyes képviselők hozzászólási idejét számítógépes rendszer méri.

(18) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg.

(19) Soron kívül kell szót adni annak a képviselőnek, aki ügyrendi észrevételt, javaslatot kíván tenni. A soron kívüli hozzászólás időtartama maximum 2 perc lehet. Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz. Ügyrendi észrevétel, javaslat céljából bármely képviselő a sérelmesnek vélt jogszabályhely megjelölésével szót kérhet. A levezető elnök felhívására a jegyző nyilatkozik az elhangzott javaslatok törvényességéről.

(20) A levezető elnök vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az indítványról a közgyűlés vita nélkül határoz.

(21) A levezető elnök a vita során felkérés nélkül köteles a tárgyhoz tartozó felvilágosítást megadni.

(22) A levezető elnök - szavazás nélkül - tárgyalási szünetet rendelhet el.

(23) A levezető elnök - a 13. § (9)–(10) bekezdések kivételével - először a vitában elhangzott módosító javaslatokat külön-külön, az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot szavaztatja meg. Ha az egymást kizáró módosító javaslatok valamelyikét a közgyűlés elfogadta, a többi módosító javaslatról a közgyűlés nem szavaz. A módosító javaslatok támogatásáról az előterjesztő a szavazás előtt nyilatkozik.

(24) Módosító javaslat elfogadásához - a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is - ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

(25) Módosító javaslat csak írásban terjeszthető elő, ha az:

(26) A módosító javaslatot a kétfordulós tárgyalás kivételével úgy kell előterjeszteni, hogy azt a hivatal közreműködésével a közgyűlés tagjai az ülés kezdete előtt kézhez kapják. Ha a módosító javaslat az előbbi feltételeknek nem felel meg, az a közgyűlés minősített többségű döntésével terjeszthető elő.

(27) A közgyűlésen - a közgyűlés tagjaink kívül - jelen lévő részt vevőknek nincs tanácskozási joga. A levezető elnök a hozzászólás jogát megadhatja.

(28) A közgyűlés a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat.

12. § (1) A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felelős.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevők sem tetszésüket, sem pedig nem tetszésüket nem nyilváníthatják.

(3) A levezető elnök az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:

13. § (1) Ha a közgyűlést határozatképtelenség miatt el kellett halasztani, akkor azt az elnök 15 napon belüli időpontra újólag köteles összehívni. A közgyűlés összehívására megváltoztatott napirenddel is sor kerülhet.

(2) Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel és „tartózkodó” szavazattal lehet. A tartózkodás nemleges szavazatnak minősül.

(3) A közgyűlés minősített szavazattöbbséggel dönt a Mötv.-ben felsoroltakon túl az alábbi ügyekben:

(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A szavazás szavazógépes rendszerrel vagy - a közgyűlés döntése esetén - kézfeltartással történik. Kézfeltartással történő szavazás esetén a szavazás eredményét a jegyző közreműködésével és a hivatal dolgozóinak bevonásával kell megállapítani. A közgyűlés elnöke elrendelhet ellenpróbát is.

(6) Név szerinti szavazás során a szavazatokat névsor szerint kell leadni. A név szerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodó” szavazattal szavaznak. A közgyűlés elnöke utoljára szavaz. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(7) A jegyző a közgyűlési tagok nyilatkozatát a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a levezető elnöknek. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a levezető elnök és a jegyző aláírásával hitelesíti.

(8) A közgyűlés hatáskörébe tartozó választásnál, kinevezésnél, megbízásnál a jelöltnek az elfogadó nyilatkozatot a közgyűlés időpontja előtt írásban, vagy a közgyűlésen szóban kell megtennie.

(9) Kinevezés, megbízás, vagy azok visszavonása, elismerések adományozása és a közgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb választás során több jelölt esetén a bizottsági, valamint a jogszabály alapján kötelezően létrehozott vagy a közgyűlés felkérésére alakult szakmai testület által javasolt jelöltet kell először szavazásra előterjeszteni. Ha a javaslattevő testület a jelöltek között sorrendet határoz meg, akkor e sorrend szerint kell a szavazást lebonyolítani.

(10) Bizottsági, szakmai bizottsági vagy kuratóriumi döntés hiányában a jelölteket abc sorrendben kell szavazásra előterjeszteni. Ha valamelyik jelölt, illetve a megfelelő számú jelöltek a kinevezéshez, megbízáshoz, választáshoz szükséges minősített többségű szavazatot megkapták, a többi jelölt személyéről a közgyűlés nem szavaz.

(11) Az előterjesztésben szereplő egymással összefüggő több döntési javaslat együtt történő szavazásáról a közgyűlés vita nélkül dönt.

(12) A zárt ülésen hozott határozatokat a levezető elnök - a személyhez fűződő jogok védelme szabályainak figyelembevételével – nyilvános ülésen kihirdeti.

14. § Amennyiben a döntésre vonakozó javaslat több pontban kerül megfogalmazásra, a szavazás a döntés egészére vonatkozik. Bármelyik képviselő javasolhatja, hogy a szavazás pontonként történjen, amelyről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

15. § (1) A titkos szavazás elrendelésére bármely közgyűlési tag indítványt tehet, amelyről a közgyűlés vita nélkül dönt.

(2) A titkos szavazás külön szavazólappal történik.

(3) A titkos szavazást az alakuló ülésen az ad hoc Szavazatszámláló Bizottság, azt követően a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. E feladat ellátása során a bizottság:

16. § (1) A képviselő a közgyűlés döntésével, annak végrehajtásával vagy a végrehajtás elmaradásával kapcsolatban írásban interpellációt terjeszthet elő a közgyűlés elnökéhez, alelnökéhez címezve. A képviselő a közgyűlés hatáskörébe tartozó - de nem az interpelláció tárgykörét érintő - ügyekben, a közgyűlés elnökéhez, alelnökéhez és a jegyzőhöz írásban és szóban kérdést terjeszthet elő. Az interpellációt, valamint az írásbeli kérdést a közgyűlés ülését megelőző munkanap 12.00 óráig kell benyújtani ahhoz, akihez az interpellációt, illetve a kérdést intézik. A közgyűlésen ismertetett interpelláció és írásbeli kérdés nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció, kérdés írott szövege nem tartalmazott. Amennyiben a szóban feltett kérdésre a közgyűlésen nem adható pontos, kielégítő válasz vagy az összetett információkra vonatkozik, a kérdés címzettje 15 napon belül írásban köteles válaszolni a kérdést feltevőnek. Az írásos választ tájékoztatásul a közgyűlés valamennyi tagja megkapja.

(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, annak megjelölésével, akihez az interpellációt intézik.

(3) Az interpellációra az azt tárgyaló közgyűlésen választ kell adni, kivéve, ha akihez az interpellációt intézik úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben az interpelláló 15 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő közgyűlésen nyilatkozik. Ha az interpelláló vagy az, akihez az interpellációt intézik az ülésen nincs jelen, akkor a közgyűlés az interpellációt azon az ülésen nem tárgyalja.

(4) A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a közgyűlés sem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. A vizsgálat lezárása után a közgyűlés a bizottság előterjesztése alapján vita nélkül dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(5) A közgyűlés az interpelláció nyomán részletesebb vizsgálatot is elrendelhet; ezzel megbízhatja a tisztségviselőket, valamely bizottságát.

(6) Az írásban előterjesztett kérdésre az azt tárgyaló közgyűlésen választ kell adni.

(7) A kérdés előterjesztésére a közgyűlésen 2 perc áll rendelkezésre, megválaszolására maximum 5 perc. A válaszadás idejét - a közgyűlés elnökének javaslatára - a közgyűlés meghosszabbíthatja.

(8) A képviselők, illetve a közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevő személyek közül az tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - 2 perces időtartamban - a vita lezárását követően lehet megtenni. Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán - az ülésen csak egy alkalommal tehet.

17. § (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, ahol a közmeghallgatás tárgyához a megye lakossága kérdéseket és javaslatokat tehet.

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, a napirend tárgyát a meghallgatást megelőző 15 napon belül, de legkésőbb az ülést megelőző negyedik napig, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közmeghallgatás napirendi pont nélkül is meghirdethető.

(3) Közmeghallgatást kell beiktatni akkor is, ha a képviselők több mint a fele azt indítványozza. A közmeghallgatás során a megyei lakos és a megyében érdekelt szervezet képviselője a közgyűlésen felszólalhat.

18. § (1) Az önkormányzati határozatok jelzése: Győr-Moson-Sopron Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének ....../...... (.....hó ........ nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

(2) A közgyűlés számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvben történő rögzítéssel dönt a kiküldött napirendi javaslat elfogadásáról, módosításáról, a zárt ülés elrendeléséről a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározása, a pályázat tárgyalása esetében, valamint az egymással összefüggő több döntési javaslat együtt történő szavazásáról.

19. § A közgyűlési nyilatkozatot e megjelöléssel határozatba kell foglalni. A határozati formába foglalt közgyűlési nyilatkozatot - a közgyűlés döntésétől függően - közzé kell tenni, egyidejűleg meg kell küldeni a hatáskörrel rendelkező szervnek.

20. § (1) A közgyűlés saját feladatkörében rendeletet alkothat. Rendeletalkotást kezdeményezhetnek a képviselők, a közgyűlés bizottságai, továbbá a jegyző.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a közgyűlés elnökénél kell benyújtani, aki azt a következő rendes ülésen előterjeszti.

(3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság és a rendelet tárgya szerint érintett bizottság vizsgálja, hogy:

(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséért a jegyző felelős, akinek teendői:

(5) A tervezet előkészítésébe a jegyző szükség szerint szakértőket vonhat be. E feladatra a közgyűlés ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(6) Az előkészítést követően a rendelet-tervezetet - indokolással együtt - kell a közgyűlés elé terjeszteni. Az előterjesztő a közgyűlésen tájékoztatást tart az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem hasznosított kisebbségi véleményekről is.

(7) A közgyűlés döntése alapján az önkormányzati rendeleteket két fordulóban is tárgyalhatja a közgyűlés, melyről a munkaterv elfogadásakor, illetve a javaslat megtételekor határoz. Az első fordulóban a rendelettervezet általános vitájára kerül sor. Az általános vita lezárása után a közgyűlés határoz arról, hogy elfogadja-e a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául.

(8) A rendelettervezet részletes vitájára a második fordulóban kerül sor, melynek során a tervezetet - az előterjesztő javaslatára - §-onként is tárgyalhatja a testület.

(9) A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik. A költségvetési rendelet-tervezethez módosító indítványt az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésnapokat megelőző munkanap 12.00 óráig lehet írásban előterjeszteni a közgyűlés elnökénél. A bizottságok valamennyi módosító indítványt megtárgyalnak és azokról döntenek, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a benyújtott módosító indítványokról állást foglal. A benyújtott módosító indítványokról készített összefoglalót a képviselők megkapják.

(10) A költségvetési rendelet-tervezet egészéről a közgyűlés egy szavazással dönt.

(11) A rendelet elfogadását követően annak hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. A rendelet kihirdetése a Megyeháza hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A kihirdetés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet irattári példányára. A hatályos rendeletek az önkormányzat honlapján tekinthetők meg.

(12) A végrehajtásra kötelezettek - a közgyűlés elnökének felkérésére - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, a fontosabb tapasztalatokról. Egyes önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a közgyűlés bizottság hatáskörébe utalhatja.

21. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyv és hangfelvétel, a bizottságok üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv készítésekor mindazokat a tartalmi és formai szempontokat érvényesíteni kell, amelyek hitelesen tükrözik az ülésen történteket, továbbá amelyek bizonyítják, hogy az ülésen eleget tettek a törvényességi követelményeknek.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A közgyűlés - az elnök indítványára - esetenként dönt arról, hogy egy-egy napirend megtárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a hivatal kezeli. A jegyzőkönyvbe - kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet - a hivatalban lehet betekinteni.

(5) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe a képviselők és az érintettek tekinthetnek be.

22. § (1) A közgyűlés tagjának kötelességei az Mötv.-ben felsoroltakon kívül:

(2) A közgyűlési tagnak az ülésekről történő távolmaradását írásban be kell jelentenie. Közgyűlésről való távolmaradás esetén a hivatal Önkormányzati, Jogi és Gazdasági Irodájához, bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén a bizottság titkárához kell előzetesen megtenni a bejelentést. A közgyűlés tagjának tiszteletdíja az alapdíj 25 %-ával csökkenthető abban a hónapban, amelyikben igazolatlanul maradt távol a közgyűlés, illetve a bizottság üléséről.

(3) Igazolt az ülésekről történő távolmaradás, ha:

(4) Rendkívüli közgyűlésről és bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén a (2)–(3) bekezdésben szereplő rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha az ülés határozatképes volt.

23. § (1) A közgyűlésben képviselettel rendelkező ugyanazon párthoz, társadalmi szervezethez (továbbiakban: szervezet) tartozó közgyűlési tagok, közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Az ugyanazon szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Ugyanazon szervezethez tartozónak azt kell tekinteni, aki

(3) A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés elnökének írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát. A képviselőcsoport tagjának, vezetőjének személyében történt változásról a közgyűlés elnökét 3 napon belül írásban értesíteni kell.

(4) A képviselőcsoport tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport vezetője a vezetői jogokat a bejelentés után gyakorolhatja.

(5) Képviselőcsoportot legalább 2 képviselő alakíthat. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet, illetve a képviselőcsoport tagját a képviselőcsoportból kizárhatja.

(6) A képviselőcsoportból kilépett vagy kizárt képviselő 6 hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat, amely őt befogadja.

(7) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport ezt határozatában kimondja.

(8) A képviselőcsoport vezetője a megszűnés tényét írásban köteles 3 napon belül a közgyűlés elnökének bejelenteni. A határidő elmulasztása esetén a csoport megszűnését a közgyűlés elnöke hivatalból megállapítja.

(9) A képviselőcsoport megszűnésének megállapításáról és a (3) bekezdésben írt változásokról a közgyűlés elnöke a legközelebbi ülésen tájékoztatja a testületet.

(10) A képviselőcsoport működése során felmerült költségek megtérítésére – számla ellenében – az önkormányzat 2000 Ft/hó/fő összeget biztosít.

24. § (1) A képviselőcsoport vezetője vagy általa a képviselőcsoportból megbízott tag képviseli a képviselőcsoportot, összefogja a tagok testületi tevékenységét, a közgyűlési előterjesztésekkel kapcsolatosan egységes álláspont kialakítására törekszik.

(2) Javasolhatja a közgyűlés elnökének, hogy a napirendi pont tárgyalása közben a döntést megelőzően egy alkalommal tárgyalási szünetet rendeljen el, amelynek időtartama legfeljebb 10 perc lehet. A szünet elrendeléséről és időtartamáról a közgyűlés vita nélkül határoz.

25. § (1) Az állandó bizottságok a következők:

(2) A közgyűlés vármegyei és regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtet. A regionális területfejlesztési konzultációs fórumot a vármegyei közgyűlés Vas és Zala vármegyei közgyűlésekkel közösen működteti.

(3) Előzetesen kialakított bizottsági döntés vagy vélemény esetén a közgyűlésen a bizottság döntését vagy véleményét a bizottság elnöke képviseli.

(4) A 4. melléklet tartalmazza az egyes bizottságok általános feladatait, azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek, illetve terjeszthetnek a közgyűlés elé, a bizottságokra átruházott hatásköröket továbbá a bizottságok ellenőrzési feladatait. A bizottsági tagok névsorát a 8. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottságok külső tagjaira a közgyűlés tagjai tesznek javaslatot.

(6) A közgyűlés alelnöke a bizottságoknak sem elnöke, sem tagja nem lehet. Egy képviselő több bizottságba is beválasztható tagként, elnöke azonban csak egy bizottságnak lehet. A bizottsági tag visszahívását kezdeményezheti írásban a közgyűlési tagok egynegyede (6 fő), a bizottság elnöke, a bizottság tagjainak több mint fele, képviselőcsoport vezetője.

(7) A bizottság előkészíti a közgyűlés döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A közgyűlés határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be vagy csak bizottsági állásfoglalással nyújthatók be. Bizottsági állásfoglalással nyújtandók be az alábbi tárgyú előterjesztések:

(8) Ha a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, akkor a bizottság elnöke a másik érdekelt bizottság elnökével együttes ülést kezdeményezhet. Az együttes ülést a legidősebb elnök vezeti. Részben együttes ülést tarthatnak a bizottságok akkor, ha két vagy több bizottság egyes napirendi pontokat – de nem az egész tárgysorozatot – együtt tárgyalja. Ezen az ülésen a bizottságok külön-külön szavaznak.

(9) A bizottság éves munkaterv alapján dolgozik, amelynek tervezetét a jegyző segítségével hozza összhangba a közgyűlés munkatervével. A bizottság ülését - a bizottság munkáját segítő iroda közreműködésével - a bizottság elnöke hívja össze. A meghívó és az írásos anyagok kiküldésének határideje a bizottsági üléseket megelőző 7. nap.

(10) A közgyűlés esetenként jelentkező, gondos körültekintést igénylő feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(11) A közgyűlés az ideiglenes bizottság részletes teendőit megalakításakor határozza meg.

(12) A bizottságok a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket közgyűlési ülést megelőzően a közgyűlés napján tárgyalják meg.

(13) A bizottságoknak a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket érintő módosító javaslatait a bizottság elnöke a közgyűlés ülésén szóban, kötelezően írásos előterjesztést érintő módosító javaslat esetén írásban ismerteti.

(14) Egyebekben a bizottságok működési rendjüket a bizottsági ügyrendben saját maguk határozzák meg.

26. § (1) Az elnök választását jelölés előzi meg. Elnökjelölt az lesz, aki a közgyűlés tagjai több mint egynegyedének (6 fő) támogatását megkapja.

(2) A közgyűlés elnöke tekintetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja, megállapítja illetményét és dönt jutalmazásáról; az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

(3) A közgyűlés az elnök javaslatára két főállású alelnököt választ.

(4) A közgyűlés alelnöke tekintetében a közgyűlés joga a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása.

(5) Ha a közgyűlés elnökének tisztsége Mötv. 69. § (1) bekezdés c)-f) pontokban megjelölt okok miatt szűnik meg, akkor a közgyűlés új elnököt választ; az elnök megválasztásáig a közgyűlés képviseletét, az elnök hatáskörét és feladatait a Rendelet 27. § (6) bekezdésében meghatározott munkamegosztás szerinti felhatalmazás alapján kell ellátni.

27. § (1) Ha a közgyűlés határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a közgyűlés elnöke területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, pályázattal kapcsolatos, valamint a Rendelet 19. §-ában foglalt ügyekben – az át nem ruházható hatásköröket kivéve – döntést hozhat, melyről a közgyűlést a következő ülésén tájékoztatni köteles.

(2) A közgyűlés elnökének a közgyűléssel kapcsolatos főbb feladatai a Mötv.-ben foglaltakon túl:

(3) A közgyűlés elnöke a közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. E körben a Közszolgálati Szabályzatban foglalt rendelkezések szerint gyakorolja az egyetértési jogot a hivatal dolgozói tekintetében;

(4) A közgyűlés elnöke rendszeres kapcsolatot tart az alelnökökkel, köteles őket a napi munkájukhoz szükséges információkkal ellátni.

(5) Az elnök és az alelnökök közötti munkamegosztás meghatározása az elnök feladata. A hivatal munkájának irányításában az alelnökök - az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint - látják el az egyes ágazati területek felügyeletét.

28. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében a Mötv.-ben foglalt feladatokon túl:

(2) A jegyző egyéb feladatai körében a Mötv.-ben foglalt feladatain túl dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

29. § (1) Az aljegyző belső szervezeti egység vezetője is lehet.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati, Jogi és Gazdasági Iroda mindenkori vezetője látja el.

30. § (1) A közgyűlés az Mötv.-ben írt feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal hivatalos megnevezése: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzati Hivatal.

(3) Az egységes hivatal belső szervezeti egységei az irodák.

(4) Az irodák vezetését a jegyző által határozatlan időre kinevezett, vezetői munkakört ellátó köztisztviselők látják el.

(5) A hivatal köteles igény szerint adatokat szolgáltatni a közgyűlés tagjainak és bizottságainak.

(6) A hivatal szervezeti felépítését, az irodák részletes feladatait a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amit – átruházott hatáskör alapján – a közgyűlés elnöke jóváhagyásával a jegyző ad ki.

(7) A hivatal belső szervezeti felépítését bemutató sémát a 9. melléklet, a hivatal munkarendjét és ügyfélfogadását a 11. melléklet tartalmazza.

31. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét saját hatáskörben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzat részére a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltak alapján biztosítja a testületi működéshez szükséges feltételeket.

(3) A területi nemzetiségi önkormányzat gazdasági-pénzügyi feladatainak ellátása az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint történik.

(4) A területi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos könyvvezetési feladatokat a hivatal látja el.

32. § (1) A közgyűlés feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A részvétel kérdésében a közgyűlés illetékes bizottsága előzetesen véleményt nyilvánít.

(2) Az önkormányzat által kötött együttműködési megállapodások jegyzékét a 10. melléklet tartalmazza.

33. § (1) Vármegyei népszavazást kezdeményezhet a vármegye - a két megyei jogú város kivételével - választópolgárainak legalább 25%-a.

(2) A közgyűlés külön rendeletben határozhatja meg azokat a döntési hatáskörébe tartozó ügyeket, amelyekben a törvényi rendelkezésen túl népszavazást kötelező elrendelni, illetve azokat, amelyekben népszavazást rendelhet el.

34. § (1) A jegyző az önkormányzat költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állítja össze.

(2) A közgyűlés elnöke a jegyző által elkészített, a bizottságok által megtárgyalt, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság által véleményezett rendelettervezetet terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés ennek alapján alkotja meg költségvetési rendeletét.

(3) A jegyző által készített zárszámadási rendelettervezetet, valamint az egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, a könyvviteli mérleget, a pénzmaradvány kimutatást, az eredmény kimutatást és a kiegészítő mellékleteket a közgyűlés elnöke az államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés a zárszámadásról rendeletet alkot.

35. § Az önkormányzat vagyonára és az azzal történő gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

37. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.