Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014(XII.17..) önkormányzati rendelete

a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról

Hatályos: 2017. 01. 01- 2023. 06. 30

Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014(XII.17..) önkormányzati rendelete

a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról1

2017.01.01.

Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés a), b), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya a település közigazgatási területén lévő ingatlanon keletkező vagy ott bármilyen okból elhelyezett, átvett, a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokra (a továbbiakban: hulladék), valamint a település köztisztaságával összefüggő feladatokra terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában:

a) Ingatlan: az ingatlan-nyilvántartás szerint külön helyrajzi számmal rendelkező ingatlan, továbbá az önállóan bérbe- vagy használatba adott ingatlanrész;

b) Időlegesen használt ingatlan: az olyan épülettel rendelkező belterületi ingatlan, ahol a népesség-nyilvántartás adati szerint sem lakóhelyet, sem tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely üzemeltetési tevékenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki.

c) Üdülőingatlan: az ingatlan-nyilvántartás szerint üdülőként bejegyzett ingatlan.

3. A közszolgáltatóra és a közszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok

3. § Győrszemere Községi Önkormányzat a települési hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a település közigazgatási területén belül egész évben - kivétel az üdülőingatlanok esetében, melyeknél a közszolgáltatást április 1-jétől szeptember 30-ig terjedő használati szezon ideje alatt - biztosítja.

4. § Az önkormányzat (a helyi önkormányzatok társulása) és a közszolgáltató által kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés a magasabb szintű jogszabályokban előírtakon kívül tartalmazza a közszolgáltatás megszűnésére vonatkozó, továbbá a közszolgáltató pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai tevékenységének, költség-hatékony gazdálkodásának ellenőrizhetőségét, átláthatóságát biztosító előírásokat.

II. Fejezet

Részletes rendelkezések

4. A közszolgáltató települési hulladékkal kapcsolatos jogai és kötelezettségei

5. § (1) A közszolgáltató a 12. § rendelkezései szerint biztosítja a hulladék gyűjtéséhez és elszállításához szükséges alábbi gyűjtőedényt az ingatlanhasználó részére:

a) 120 literes műanyag hulladékgyűjtő edényzet,

b) 240 literes műanyag hulladékgyűjtő edényzet,

c) 1100 literes műanyag hulladékgyűjtő edényzet,

d) 60 liter hulladék elhelyezésére alkalmas műanyag jelölt hulladékgyűjtő zsák,

e) 120 liter hulladék elhelyezésére alkalmas műanyag jelölt hulladékgyűjtő zsák,

f) 3, 6, 7, 10, 11, 24 vagy 30 m3-es nyitott konténer),

g) 4 vagy 5 m3-es zárt konténer) vagy

h) tömörítős konténer tömörítő fejjel.

(2) A közszolgáltató a természetes személy ingatlanhasználó és lakóközössége részére haszonkölcsön-szerződés alapján biztosítja a gyűjtőedényt. Más ingatlanhasználó részére a gyűjtőedény biztosítása külön szerződés alapján történik.

(3) A közszolgáltató kizárólag az általa biztosított gyűjtőedényből szállítja el a hulladékot, a gyűjtőedény cseréjéről a közszolgáltató gondoskodik. A közszolgáltató az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott jelölt műanyag hulladékgyűjtő zsákot ügyfélszolgálatán keresztül biztosítja a használati szezonon túli időszakra az üdülőingatlan és időlegesen használt ingatlan tulajdonosok, használók részére.

(4) A közszolgáltató az általa jelen rendelet hatályba lépése előtt eladott műanyag jelölt hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtési lehetőséget indokolt esetben biztosítja az ingatlanhasználó részére.

6. § (1) A közszolgáltató jogosult a gyűjtőedény ürítését megtagadni, ha abban nem a gyűjtőedény fajtájának, méretének, a járatnapnak vagy a szerződésnek megfelelő hulladékot helyezett el az ingatlanhasználó. Az ürítés megtagadásáról a közszolgáltató az ok feltüntetésével írásbeli értesítéssel tájékoztatja az ingatlanhasználót.

(2) A közszolgáltató a 3. §-ban meghatározott területen az ingatlanhasználó által kihelyezett, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben lévő települési hulladékot az előre közölt járatnapon elszállítja.

(3) A közszolgáltató gondoskodik az elszállított hulladék további kezeléséről.

7. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatási jogviszony létrejöttével kezelheti a (3) bekezdés szerinti személyes adatokat.

(2) A közszolgáltató a személyes adatokat a közszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátása, azt követően pedig a közszolgáltatási jogviszonyból eredő jogok érvényesítése vagy kötelezettségek teljesítése érdekében, csak a cél megvalósításához szükséges ideig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat megsemmisíti, vagy törli.

(3) A közszolgáltató jogosult

a) az ingatlanhasználó természetes személy vonatkozásában a névre, születési névre, anyja nevére, lakcímre, születési időre és helyre, telefonszámra és elektronikus levelezési címre vonatkozó, valamint

b) egyéb ingatlanhasználó vonatkozásában a névre, székhelyre, adószámra, telefonszámra, elektronikus levelezési címre, a képviselő nevére és címére vonatkozó

adatokat az ingatlanhasználótól bekérni és kezelni.

(4) A közszolgáltató megteremti és fenntartja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, megismerhetőségéről, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

5. Az ingatlanhasználó települési hulladékkal kapcsolatos jogai és kötelezettségei

8. § Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéhez a közszolgáltatótól a hulladékgyűjtő edényt átveszi és az ingatlanán keletkező települési hulladékot a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.

9. § (1) Gazdálkodó szervezet az ingatlan területén képződő, a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékának vegyesen történő gyűjtése esetén köteles a közszolgáltatás igénybevételére.

(2) Gazdálkodó szervezet az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladéka esetén a közszolgáltatást igénybe veheti.

(3) Az igénybevétel módját és feltételeit a közszolgáltatás tartalmának megfelelően a közszolgáltató és az ingatlanhasználó közötti külön írásba foglalt szerződés rögzítheti. Írásba foglalt szerződés hiányában a szerződés a 8. § rendelkezései szerint ráutaló magatartással jön létre.

10. § (1) Az ingatlanhasználó az ürítésre szánt gyűjtőedényt - a járatnapon, a közterületen a járat útvonala mellett - a közút forgalmát nem akadályozó módon - úgy helyezi el, hogy azt a közszolgáltató kiüríthesse. Nem természetes személy ingatlanhasználóval a közszolgáltató ettől eltérően is megállapodhat.

(2) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során biztosítja, hogy a hulladék a szállítójármű szerkezete által kiüríthető tömörségű legyen, továbbá az edénybe veszélyes hulladék, illetve az edényt károsító vagy emberi egészségre káros hulladék, valamint építési-bontási hulladék ne kerülhessen.

(3) Az elszállítás céljára kihelyezett vagy tartósan a közterületen elhelyezett gyűjtőedény környékének rendszeres tisztántartásáról az ingatlanhasználó gondoskodik.

11. § (1) A közszolgáltatásba tartozó hulladék gyűjtéséhez az ingatlanhasználó olyan űrtartalmú és darabszámú gyűjtőedényt választ, hogy abban a közszolgáltató által közzétett, vagy szerződésben közölt járatnapok között keletkező települési hulladék elférjen.

(2) Ha az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező települési hulladék előírásoknak megfelelő gyűjtéséhez és elszállításra való átadásához a rendszeresített, szükséges űrtartalmú vagy darabszámú gyűjtőedénnyel nem, vagy nem megfelelő mértekben vagy mennyiségben rendelkezik, a nagyobb űrtartalmú vagy több gyűjtőedény iránti igényét a közszolgáltatónak bejelenti. A bejelentés alapján a közszolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék megfelelő gyűjtéséhez és elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsát.

(3) Ha az ingatlanhasználó a közszolgáltatónak nem a ténylegesen keletkező települési hulladék mennyiségének megfelelő gyűjtőedény iránti igényt jelent be, és ebből adódóan vagy egyéb okból a kirakott hulladék mennyisége meghaladja az ingatlanhasználó rendelkezésére álló gyűjtőedény űrtartalmát, a közszolgáltató - az ingatlanhasználó írásbeli értesítése után - jogosult az ingatlanra nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt kihelyezni.

(4) A gyűjtőedénybe csak olyan mennyiségű települési hulladék helyezhető el, hogy a gyűjtőedényzet teteje a közterületre való kihelyezéskor lecsukható, illetve a jelölt hulladékgyűjtő zsák beköthető legyen.

6. A közszolgáltatás rendszere

12. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatási területen lévő, háromlakásos vagy annál kevesebb lakásból álló ingatlan természetes személy ingatlanhasználója részére lakásonként haszonkölcsön-szerződés alapján az alábbi, szállítóeszközéhez rendszeresített, elektronikus jeladóval felszerelt gyűjtőedényt biztosítja:

a) egy 120 literes, barna fedelű edényzetet a biológiailag lebomló hulladékok gyűjtésére és

b) egy 120 literes, szürke fedelű edényzetet a maradék vegyesen gyűjtött települési hulladék gyűjtésére.

(2) A közszolgáltató a közszolgáltatási területen lévő, négylakásos vagy annál több lakásból álló ingatlan ingatlanhasználója részére, a hulladékok vegyesen történő gyűjtéséhez haszonkölcsön-szerződés alapján, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített 120 literes, 240 literes vagy 1100 literes szabványos, elektronikus jeladóval felszerelt gyűjtőedényzetet biztosít.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanhasználó eltérő igénye esetén a 5. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti űrmértékű gyűjtőedényzetet is választhatja.

(4) A közszolgáltató a közszolgáltatási területen a nem természetes személy ingatlanhasználó részére a vegyesen gyűjtött, háztartási hulladékhoz hasonló hulladékai tekintetében - a hulladék vegyesen történő gyűjtéséhez külön szerződés alapján szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényzetet biztosít.

(5) A közszolgáltató az üdülő és időlegesen használt ingatlanok esetében a közszolgáltatást a (1)-(3) bekezdésben meghatározott gyűjtőedényzet helyett az általa megjelölt, műanyag hulladékgyűjtő zsák kibocsátásával is biztosíthatja.

(6) A közszolgáltató a nem természetes személy ingatlanhasználó részére igény esetén biztosíthatja az elkülönített hulladékgyűjtés és elszállítás lehetőségét.

13. § A közszolgáltató

a) a vegyesen gyűjtött települési hulladék falusias lakóterületen és a településközponti vegyes területen hetente legalább két alkalommal, egyéb lakóterületen hetente egy alkalommal,

b) a biológiailag lebomló hulladék hetente egy alkalommal, valamint

c) a maradék vegyesen gyűjtött települési hulladék kéthetente egy alkalommal

történő elszállítását biztosítja.

14. § A közszolgáltató a természetes személy ingatlanhasználó részére a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló és a vegyesen gyűjtött települési hulladék gyűjtésére szolgáló edényzet mosását évente négy alkalommal biztosítja.

15. § Az ingatlanhasználó gondoskodik arról, hogy a barna tetejű, biológiailag lebomló hulladék gyűjtésére használt edényzetbe maradék vegyesen gyűjtött települési hulladék, a szürke tetejű, maradék vegyesen gyűjtött települési hulladék gyűjtésére használt hulladékgyűjtő edényzetbe biológiailag lebomló hulladék ne kerüljön.

16. § Az ingatlanhasználó elsődlegesen az elkülönített hulladékgyűjtési rendszereket veszi igénybe.

7. Hulladékgyűjtő sziget, hulladékgyűjtő udvar

17. § (1) A közszolgáltató a természetes személy ingatlanhasználó részére a település közterületén lévő hulladékgyűjtő sziget igénybevételét térítésmentesen biztosítja.

(2) A hulladékgyűjtő szigeten elkülönítve helyezhető el a műanyag, papír, üveg és fém - elsősorban csomagolási - hulladék az egyes edényzeteken elhelyezett feliratnak megfelelően.

(3) A közszolgáltató a hulladékgyűjtő szigeten lévő edényzeteket járatterve szerint, az edények telítettségének megfelelő gyakorisággal üríti.

(4) A közszolgáltató a hulladékgyűjtő sziget területén az edényzeteken kívül elhelyezett hulladékok közül kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt fajtájú hulladékokat szállítja el.

18. § (1) A közszolgáltató az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban, különösen a lomtalanítási lehetőség biztosítására - nyitvatartási időben, egész évben - egyes hulladékok térítésmentes elhelyezését lehetővé teszi azon természetes személy ingatlanhasználó számára, aki a vele kapcsolatos közszolgáltatási jogviszony fennállását lakcím kártyával igazolja, továbbá igazolja azt is, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette.

(2) A hulladékgyűjtő udvart a nem természetes személy ingatlanhasználó csak a közszolgáltató által megállapított térítés ellenében veheti igénybe.

19. § (1) A hulladékgyűjtő udvarban mennyiségi korlátozás nélkül helyezhető el a lomhulladék, a műanyag, a papír, az üveg, a fém és a textil hulladék, valamint a fás szárú kerti nyesedék.

(2) A hulladékgyűjtő udvarban építési-bontási hulladék ingatlanonként havonta 1 m3 mennyiségben, a gumiabroncs hulladék havonta 200 kg mennyiségben, a használt étolaj és zsír hulladék havonta 5 liter, de évente legfeljebb összesen 60 liter mennyiségben helyezhető el.

(3) A hulladékgyűjtő udvarban a veszélyes hulladékok közül mennyiségi korlátozással helyezhető el

a) az elem, az akkumulátor, elektronikai hulladék, festékes és vegyszeres göngyöleg alkalmanként összesen 50 kg mennyiségben, de évente legfeljebb összesen 150 kg mennyiségben,

b) a fáradtolaj hulladék havonta 4 liter, de évente legfeljebb 8 liter mennyiségben.

20. § A közszolgáltató a közszolgáltatás részeként alkalmanként, házhoz menő vagy őrzött helyen történő elkülönített hulladékgyűjtési, lomtalanítási lehetőséget is biztosít a természetes személy ingatlanhasználónál keletkező, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtésére.

8. Közszolgáltatási díj

21. § (1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett beépített ingatlan használója a szolgáltatásért közszolgáltatási díjat fizet.

(2) A közszolgáltatási díj kéttényezős, rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.

(3) A rendelkezésre állási díj éves díj, amelyet a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó önálló ingatlanonként, a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függetlenül köteles megfizetni azzal, hogy az üdülőként nyilvántartott vagy időlegesen használt ingatlannal rendelkező ingatlanhasználó esetében a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Az üdülőként nyilvántartott vagy időlegesen használt ingatlannal rendelkező ingatlanhasználó esetében a (3) bekezdéstől eltérően az éves rendelkezésre állási díj 50%-a fizetendő azzal, hogy az ingatlanhasználó ezt a díjat az április 1. és szeptember 30. közötti időszakban fizeti meg.

(5) Az ürítési díjat a természetes személy ingatlanhasználó és lakóközössége, valamint az önkormányzat és költségvetési szervei a részére biztosított, elektronikus jeladóval ellátott hulladékgyűjtő edény tényleges ürítési adatai, míg a nem természetes személy ingatlanhasználó a hulladékgyűjtő járat sűrűsége által meghatározott mértékben –átalányként – illetve külön értesítésre történő hulladékszállítás esetén a tényleges elszállítás alapján fizeti meg.

22. § Amennyiben az ingatlan beépítetlen, az ingatlanhasználónak közszolgáltatási díjat nem kell fizetnie.

23. § (1) Amennyiben a beépített ingatlan legalább négy egymást követő hónapig lakatlan, azt egyáltalán nem használják és a népesség-nyilvántartás adatai szerint ott lakóhellyel és tartózkodási hellyel senki nem rendelkezik, az ingatlanhasználó kérheti a közszolgáltatótól a közszolgáltatás szüneteltetését.

(2) A lakatlanság tényét az ingatlanhasználó írásban jelenti be, és hitelt érdemlően bizonyítja a közszolgáltatónak. Ha a bemutatott bizonyítékok (különösen közüzemi számlák, okiratok, a helyi jegyző igazolása) alapján a közszolgáltató meggyőződött arról, hogy az ingatlan lakatlan és ott hulladék nem keletkezik, a bejelentést követő számlázási időszak első napjától az ingatlanhasználó a szüneteltetés időtartamára közszolgáltatási díjat nem fizet.

(3) A szüneteltetés időtartama alatt az ingatlanhasználó a közszolgáltatás többi elemét sem veheti igénybe.

24. § (1) Több ingatlant kiszolgáló gyűjtőedény közszolgáltatási díját az épület tulajdonosa, kezelője, társasház és lakásszövetkezet esetén a társasházi tulajdonostársak közössége vagy a szövetkezet téríti meg.

(2) Igény esetén a közszolgáltató egyedi számlát bocsát ki a társasház és a lakásszövetkezet képviseletére jogosultnak az ingatlanhasználók közötti díj felosztására vonatkozó nyilatkozata és az egyedi számlák kiállításához szükséges – 7. § (3) bekezdésében meghatározott - adatszolgáltatása alapján. Amennyiben az erre vonatkozó igényt november 30-ig hiánytalanul megteszi a képviseletre jogosult, a felosztott számlázás a következő év első napjától valósul meg. Az egyedi számla ingatlanonként tartalmazza a rendelkezésre állási díjat és a felosztásra vonatkozó nyilatkozat szerint felosztott ürítési díjat.

(3) A társasházi, lakásszövetkezeti kiszámlázási arányszámok változását a képviseletre jogosult a számlázást megelőző hónap első napjáig jelentheti be.

25. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás díját számlázási időszakonként utólag számlázza az ingatlanhasználó részére. A közszolgáltatás díja havi rendszerességgel fizetendő. A közszolgáltató a számlázási gyakoriságtól a ritkább számlázás irányába eltérhet.

(2) A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató által az ingatlanhasználó részére az (1) bekezdésben meghatározott számlázási időszakonként kiállított számla alapján 8 napon belül fizeti meg. A közszolgáltató a hosszabb fizetési határidő irányába eltérhet.

26. § (1) Az ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új ingatlanhasználó – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a közszolgáltató által rendszeresített módon és formában jelenti be a változás bekövetkezését követő 15 napon belül. Ekkor a közszolgáltató az ingatlanhasználó változását a változás napjának megfelelően rögzíti nyilvántartásaiban. Amennyiben a bejelentés ideje a tényleges változás idejét 15 nappal meghaladja, akkor a közszolgáltató a bejelentés napját tekinti a változás napjának.

(2) A változás bejelentésének - 7. § (3) bekezdésében meghatározott - minden olyan adatot tartalmaznia kell, amely az ingatlanhasználó azonosítását egyértelművé teszik. A közszolgáltató mindaddig a régi ingatlanhasználónak köteles a közszolgáltatási díjat kiszámlázni, míg az (1) bekezdés szerinti változás-bejelentés meg nem történik.

(3) Amennyiben csak az egyik ingatlanhasználó jelenti be az ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változást, akkor a változás ténye hitelt érdemlő módon - különösen adásvételi szerződés, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, önkormányzati tulajdon esetén bérleti szerződés, csereszerződés, birtokbaadási jegyzőkönyv bemutatásával - bizonyítandó.

27. § Közös tulajdonban álló ingatlan esetén az ingatlan tulajdonosai nyilatkoznak arról, hogy közülük kinek a nevére és címére kerüljön kiállításra a közszolgáltatási számla. Amennyiben a tulajdonosok nem nyilatkoznak, akkor a közszolgáltatási díj fizetésére a hulladékról szóló törvényben meghatározott felelősségi szabályok vonatkoznak.

9. A közterületek tisztántartása, takarítása, a téli hóeltakarítási és síktalanítási feladatok ellátása

28. § (1) A község közigazgatási területén a köztisztasági szolgáltatás és ellenőrzés megszervezéséért a Győrszemerei Polgármesteri Hivatal a felelős.

(2) A közterületek tisztántartását részben az önkormányzat biztosítja az általa foglalkoztatott személyek, a téli hóeltakarítási és síktalanítási feladatokat az önkormányzat által ezen tevékenységgel szerződésileg megbízott Szakonyi Károly vállalkozó ( 9121. Győrszemere, Felpéci u. 47. ) által, részben az érintett ingatlantulajdonosok, használók kötelezésével.

10. Közterületek szennyezésének megelőzése

29. § (1) Tilos a közterületen történő minden olyan tevékenység, ami a közterület szennyezésével jár.

(2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.

(3) Tilos dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, - tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékvíz-elvezető árkába szórni, önteni, vagy bevezetni.

(4) Állati tetemet, valamint olyan szerves, vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(5) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról az önkormányzat a gyepmesteri szolgálat útján haladéktalanul gondoskodik.

(6) Minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le az önkormányzat gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztán tartásáról.

(7) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési, bontási anyagot, földet tárolni, hogy más ingatlanon por és szennyeződés indokolatlanul ne keletkezzen.

(8) Közterületen építésből, bontásból, felújításból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos! Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerbe szabad elhelyezni és hatósági engedéllyel rendelkező szolgáltató által fenntartott lerakóhelyre kell elszállítatni.

(9) Közterületen építési anyagot csak a polgármester által kiadott közterület- használati ( közterület-foglalási ) szerződésben meghatározott helyen, módon és időpontig szabad tárolni.

(10) Az építést, felújítást, tatarozást végző tulajdonos, kivitelező az építési területen és közvetlen környékén ( az építés körüli közterületen ) a közterület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét köteles biztosítani.

11. A közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei

30. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztántartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és elszállításáról – elszállítatásáról – gondoskodni.

(2) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybevevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendbetartását, takarítását az engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőriztetni.

12. A közterületek tisztántartása

31. § (1) A közterületek rendszeres tisztítását a polgármester által meghatározott helyeken és fontossági sorrendben az önkormányzat látja el.

(2) A tulajdonos köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az ingatlan határától az úttestig terjedő teljes terület;

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelkeken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésre és körüljárásra szolgáló terület tisztán tartásáról, kaszálásáról, hulladék- és gyommentesítéséről (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre), a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közterületre – különös tekintettel az úttest és a gyalogjárda terébe – benyúló ágak, bokrok, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni. szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

(4) A szórakoztató, vendéglátó és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

(5) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlan előtt, mellett elhelyezkedő nyílt csapadékvíz-elvezető árok és annak műtárgyai tisztántartásáról.

(6) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb.) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.

(7) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű járművel szabad szállítani. Szóródó jellegű anyagok belterületen csak letakarva szállíthatók. Ha a közterületen szállított anyaggal a közterület szennyeződik (olajfolyás, sárfelhordás, anyagszóródás, stb.), a szennyeződést előidéző köteles azonnal gondoskodni annak eltávolításáról. Amennyiben a szennyeződést előidéző személy kiléte ismeretlen, úgy a szennyeződés megszüntetése a közterület kezelőjének feladata.

12. Hóeltakarítás - síktalanítás

32. § (1) Az ingatlantulajdonosok kötelesek ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát reggel 8,oo óráig közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zuzalék, salak, stb.) csúszásmentessé tenni, a járdáról a havat letakarítani, ezt az időjárástól függően napközben is megismételni.

(2) A 31. § (4) bekezdésben meghatározottak kötelesek a nyitva tartási idő első órájában az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zuzalék, salak, stb.) csúszásmentessé tenni, a járdáról a havat letakarítani, ezt az időjárástól függően a nyitva tartási időben megismételni.

(3) A járdáról letakarított havat a 8 m-nél szélesebb közút esetén az úttest két szélén - a folyóka és víznyelő szabadon hagyásával -, a 8 m-nél keskenyebb közút esetén a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelő terület szabadon maradjon.

(4) A gyalogos és közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni:

- útkereszteződésben,

- - úttorkolatban ( 8 m-en belül),

- kijelölt gyalogosátkelő helyen,

- kapubejáró elé - annak teljes szélességében,

- tömegközlekedési jármű megállójában (autóbuszmegálló), ott az úttest és járda közé,

- közszolgáltatási felszerelési tárgyak (vízelzáró, víznyelő, közvilágítási lámpaoszlop, tűzcsap, hirdetőoszlop, stb.) mellé - köré.

13. A közterületek tisztántartására, a hóeltakarításra és síktalanításra vonatkozó rendelkezések ellenőrzése

33. § (1) A rendeletben meghatározott szolgáltatói tevékenységek:

-a szilárd hulladékgyűjtéssel, hulladékszállítással, kezeléssel, ártalmatlanítással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

-a köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről az érdekelt szakhatóságok közreműködésével a jegyző a Polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(2) A közcélú – közterületi – zöldterületek, parkok gondozásáról, karbantartásáról és azok útjainak tisztántartásáról, síktalanításáról és hóeltakarításáról az önkormányzat gondoskodik a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott területeken.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-én lép hatályba.

35. § (1) Hatályát veszti a települési szilárd és folyékony hulladékkal kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló 12/2010. (XII.22.) önkormányzati rendelet.

1

Az önkormányzati rendeletet a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 14. §-a hatályon kívül helyezte 2023. július 1. napjával.