Pannonhalma város képviselő testületének 31/2017 (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 12. 16Pannonhalma város képviselő testületének 31/2017 (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314 / 2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/ A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Fertő-Hanság Nemzeti Park, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (III. 8.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
– Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Pannonhalma város településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § (1) E rendelet hatálya Pannonhalma város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni hatályos jogszabályoknak és a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
4. § E rendeletben Pannonhalma területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre és növényzetre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
6. § A településképi követelmények teljesülése érdekében új közterület kialakításakor, közterület felújításakor, kiemelt közlekedési területek átépítésekor Közterület alakítási tervet (KAT) kell készíteni.
2. Értelmező rendelkezések
7. § Fogalommeghatározások:
a) Közterület alakítási terv: a közterület egységes kialakítása érdekében készülő, szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló terv.
b) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
c) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
d) Védett épület, építmény: Védett épületek, építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, szobrok, keresztek, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi, szakrális vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép és települési identitás megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a Képviselő Testület rendeletében védetté nyilvánított.
e) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
f) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
g) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.
h) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
i) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
j) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
k) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
l) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
m) Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
n) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
o) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
p) Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
– Helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata
8. § (1) A helyi védelem célja az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
9. § (1) A helyi védelem két kategóriája a területi és egyedi védelem.
(2) A területi védelem hatálya a 2. sz. mellékletben jelzett övezetre, a helyi egyedi védelem hatálya 3. sz. mellékletben meghatározott értékekre terjed ki.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
10. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap,
e) a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezések testületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(7) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a kezdeményezőt.
(8) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(9) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(10) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(11) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
11. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(6) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.
(7) A helyi védelemben részesített épületek esetében az építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg, tornác oszlop megtartását kell szem előtt tartani:
a) nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek melyek azonos távolságban vannak egymástól
b) díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik
c) a tetőhajlásszöge 38° és 45° között kell legyen
d) az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya illeszkedjen az utcában kialakulthoz
e) az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak
f) az épületek hátsó beforduló udvari szárnya a szomszéd felé nem nézhet tűzfalas homlokzattal
g) a beforduló tag építmény magassága nem lehet nagyobb a főépület építmény magasságánál
h) az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani
i) fa szerkezetű és fa hatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.
7. A helyi védelem alatt álló érték nyilvántartása
12. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás a magasabb rendű jogszabályokban foglalt elemeken túl tartalmazza a védett érték fotóját is.
(2) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
8. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
13. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
- Településképvédelem, településképi követelmények
9. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
14. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) kisvárosias településközpont területe
b) ősi, halmazos beépítésű, falusias terület,
c) extenzív, jellemzően fésűs beépítésű, történeti, falusias terület
d) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területek
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:
a) egyéb beépítésre szánt, vegyes karakterű épületekkel beépített területek
b) egyéb beépítésre nem szánt területek
10. településképi szempontból meghatározó - történeti településrészek területére vonatkozó településképi követelmények
15. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, kisvárosias településközpont területére:
(1) A területen az utcahálózat vonalvezetésének karaktere megtartandó,
(2) A terület meghatározó beépítési karaktere a zártsorúsodó. A kialakult beépítés a zártsorúság irányába fejleszthető.
(3) A területen a kialakult, illetve a környezetben meghatározóhoz képest a szintszám egy további szinttel, különös városképi hangsúly igénye esetén legfeljebb három látható szint magasságáig növelhető.
(4) Kerítés csak telekhatáron építhető.
(5) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat az Önkormányzat által jóváhagyott, egységes formában kell elhelyezni.
(6) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. sz. melléklete tartalmazza.
(7) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(8) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el,
(9) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(10) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(11) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását az Önkormányzatnak költségvetési forrásai függvényében kell elvégeznie.
(12) Közterületen a szikkasztó árkok területén kúszótuja, terülőtuja nem ültethető.
(13) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok (nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb.) nem telepíthetők,
(14) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató, illetve a helyi karakter továbbfejlesztő fafajok alkalmazását
(15) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása elsősorban a közparkokban engedélyezhető.
16. §
17. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, extenzív, jellemzően fésűs beépítésű, történeti, falusias területre:
(1) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége megtartandó, a területre jellemzőtől eltérő esetekben kialakítandó.
(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, melyek lehetnek oldalhatáros, az utcavonallal párhuzamos, előkertes, vagy előkert nélküli jellegűek.
(3) Az utca történelmileg értékes, jellegzetes ritmusát megadó, kialakult telekszélességek meg kell tartani, illetve eltérő esetben ki kell alakítani.
(4) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető. (A megengedett maximális építménymagasság 4,5 méter, amely intézményi funkciójú épület esetén 6,0 méterre növelhető.)
(5) Tömör, épített (falazott), fa anyagú, áttört, illetve drótfonattal kiegészített zöld sövénykerítés létesíthető.
(6) Kerítés csak telekhatáron építhető.
(7) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat az Önkormányzat által jóváhagyott, egységes formában kell elhelyezni.
(8) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. sz. melléklete tartalmazza.
(9) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(10) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(11) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(12) A közterületek térbútorait az Önkormányzat által jóváhagyott, egységes koncepció alapján kell megvalósítani.
(13) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen az Önkormányzatnak fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végeznie és ebben az érintett lakosság támogatására is támaszkodhat.
(14) Közterületen a szikkasztó árkok területén kúszótuja, terülőtuja nem ültethető.
(15) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok (nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb.) nem telepíthetők, kivételt képeznek ez alól a kertekhez kapcsolódó gyümölcsfák.
(16) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését.
(17) Közparkokban, közterületeken telepíthető fák pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió illetve a vízpartok közelében fűz, továbbá a karaktert teremtő fajok.
(18) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban fogadható el.
18. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó kisvárosias településközpont területére:
(1) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(2) Magastető esetén a tetőhajlásszöge 35o-45o lehet.
(3) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Nád, hullámpala, bitumenzsindely, fémlemez fedés nem engedélyezett.
(4) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.
(5) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult, akár kontrasztosan, de a történeti beépítési formához kell igazítani.
(6) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. A fehér vagy törtfehér színtől eltérő színhasználat esetén az egész házra kiterjedő színtervet kell benyújtani, melynek elbírálásához a polgármester szakértő/főépítész közreműködését veszi igénybe.
(7) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
(8) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.
(9) A homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
(10) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani
(11) Az épületek földszinti padlószintje indokolatlanul nem térhet el jelentősen a kialakult, környező terep magasságától.
(12) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni.
(13) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti, a környezet építészeti hagyományaiba illeszkedő módon szabad.
(14) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(15) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.
(16) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(17) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
19. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó ősi, halmazos beépítésű, falusias területre:
(1) a tető megengedett szélessége (vakolt homlokzat külső síkjai közötti távolság) legfeljebb 6,5 m lehet.
(2) Fióknyereggel fedett mellékszárny kialakítható, de ennél összetettebb tetőidom nem.
(3) A területen az épületek fő tömegének tetőhajlásszöge 38o-45o lehet.
(4) Hullámpala, bitumenzsindely, fémlemez fedés nem engedélyezett.
(5) Az épületek tetőidoma nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető lehet. Új épület építése, az épület egészére kiterjedő teljes felújítás, átalakítás, átépítés, tetőcsere esetén az utcára merőleges nyeregtetős épületen a tetőidom oromfalas kialakítású legyen.
(6) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
(7) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 30 cm-nél.
(8) Az oromfalnak a héjazat síkja fölé kell emelkednie.
(9) Tetőablak a szénabedobó nyílás ácsszerkezetének mintájára létesíthető.
(10) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.
(11) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(12) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. A fehér vagy törtfehér színtől eltérő színhasználat esetén az egész házra kiterjedő színtervet kell benyújtani, melynek elbírálásához a polgármester szakértő/főépítész közreműködését veszi igénybe.
(13) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
(14) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.
(15) A homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
(16) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető.
(17) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani
(18) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(19) A tájkép védelme érdekében az épületeket a terepre kell illeszteni.
(20) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően a meghatározó környezet stiláris jegyeinek megfelelően szabad.
(21) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(22) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.
(23) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(24) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
20. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, extenzív, jellemzően fésűs beépítésű, történeti, falusias területre:
(1) A területen jellemzően nyeregtetős épületek építhetők
(2) A létesítendő épület szárnyainak tetőszélessége (a párhuzamos , vakolt homlokzati felületek között mért távolság) legfeljebb 7,0 m lehet.
(3) Fióknyereggel bővített nyeregtető igen, túltagolt, formaidegen tetőkialakítás nem megengedett.
(4) A területen az épületek fő tömegének tetőhajlásszöge 38o-45o lehet.
(5) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Hullámpala, bitumenzsindely és fémlemez fedés nem engedélyezett.
(6) Új épület építése, az épület egészére kiterjedő teljes felújítás, átalakítás, átépítés, tetőcsere esetén az utcára merőleges nyeregtetős épületen a tetőidom oromfalas kialakítású legyen. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(7) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
(8) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 30 cm-nél.
(9) Az oromfal a csatlakozó héjazat síkja fölé kell emelkedjen.
(9) Tetőablak csak a szénabedobó nyílás ácsszerkezetének mintáját követő módon alakítható ki.
(10) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.
(11) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(12) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. A fehér vagy törtfehér színtől eltérő színhasználat esetén az egész házra kiterjedő színtervet kell benyújtani, melynek elbírálásához a polgármester szakértő/főépítész közreműködését veszi igénybe.
(13) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
(14) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.
(15) A homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
(16) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető.
(17) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani
(18) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(19) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Terepbevágás, feltöltés, támfal maximum 1, 5 m magas lehet.
(20) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(21) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(22) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.
(23) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(24) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
11. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
21. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
(1) Szélkerék, napelem, adótorony létesítése a területen nem megengedett.
(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint, a tiltott fajtákat a 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen, ökológiai folyosó területén, és ökológiai puffer területen, világörökségi területen, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, régészeti lelőhely területén, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető
22. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
(1) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület, ökológiai folyosó területek és ökológiai puffer területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, vakolt felület stb.) felületképzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(4) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(6) Kerítés csak telekhatáron építhető.
(7) A területen csak tömör, falazott, vagy fa szerkezetű támfal, fa szerkezetű áttört és zöld sövénykerítés létesíthető a javasolt növényfajok alkalmazásával.
(8) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.
(9) Nagyfeszültségű elektromos vezeték országos jelentőségű természetvédelmi területen, tájképvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(10) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását az Önkormányzatnak el kell végezni.
12. Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó beépítésre szánt,
területekre vonatkozó településképi követelmények
23. § Egyedi építészeti követelmények a további, településképi szempontból nem meghatározó – területekre:
(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai fehér, szürke és árnyalatai) kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) A tetőfedés anyagának színhasználata során csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
- Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre
vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A település teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozó létesíthető, továbbá e rendeletben meghatározott méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.
(2) Az előírások hatálya Pannonhalma város közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.
25. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet annak hátrányára nem változtathatja meg.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán csak az épületben folyó gazdasági tevékenység jelzésére helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti.
(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
26. § (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag lakott területen kívül lehetséges.
(2) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
(3) Funkcionális utcabútoron reklámhordozó nem helyezhető el.
27. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
28. § (1) Pannonhalma város közterületein reklámhordozó, illetve reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
29. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
30. § (1) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre (max. 12 hét) helyezhető el.
(2) Építési reklámháló, illetve egyéb ponyva és védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése a környezetet ne zavarja.
(3) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(4) A településképi szempontból meghatározó területeken épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő cégér, cégfelirat, cégtábla, illetve annak tartó berendezése létesíthető.
- Szakmai konzultáció
31. § (1) Településképi konzultáció kötelező a
- Településképi véleményezési eljárás
32. § (1) A polgármester az építésügyi engedélyezési, összevont-, vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, településképi véleményezési eljárásban - a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban - véleményt ad építésügyi hatósági engedélykérelemhez.
(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi Építészeti-műszaki Tervtanács (a továbbiakban: tervtanács) szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(3) Amennyiben a tervtanács határozatképtelen, úgy a polgármester a véleményt a tervtanácsi vélemény helyett a főépítész szakmai véleménye alapján alakítja ki.
(4) Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
33. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
c) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,
d) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkező városrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
e) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
ea) biztosított lesz- vagy megmarad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
eb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
ec) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek
f) a tervezett megoldás megfelel-e a településrendezési eszközökben szereplő előírásoknak, megfelelően illeszkednek-e az átalakuló épített környezethez,
g) az alaprajzi elrendezés, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza, vagy nem zavarja a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
(2) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a határoló közterületekkel való kapcsolat vizsgálatával összefüggő részletes szempontok:
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata,
aa) nem korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát, figyelembe veszi-e azt az igényt, hogy a telek közterületről lehetőség szerint csak egy kapubehajtóval legyen megközelíthető,
ab) nem korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
ad) indokolt esetben a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.
34. § Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő építészeti- műszaki terv munkarészei:
35. § (1) A településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében a polgármester - az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, - szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtet.
(2) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata
– Településképi bejelentés
36. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott
- Településképi kötelezés és bírság
37. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén,
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
c) településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén,
d) szakmai konzultáció elmulasztása esetén,
e) a szakmai konzultációról készült írásbeli feljegyzésbe foglaltaktól való eltérés esetén.
(2) Amennyiben fenti jogsértések valamelyikére kerül sor, a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.
(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.
(5) A bírság ismételhető.
- Záró rendelkezések
13. Hatályba léptető rendelkezés
38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
39. § E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.
1. számú melléklet
2. számú melléklet
4. melléklet
4. sz. melléklet
Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája. „Készült a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság védett természeti területek digitális adatbázisának felhasználásával (verzió 14.0)”
Őshonos fafajok
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraximus excelsior |
magas kőris |
Fraximus ornus |
virágos kőris |
Malus sylvestris |
vadalma |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus termula |
rezgő nyár |
Prunus avium |
madárcseresznye |
Prunus padus |
zselnicemeggy |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbusdomestica |
házi berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénicszil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Őshonos cserjefajok
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera xy losteum |
ükörke lonc |
Prunus spinosa |
kökény |
Prunus tenella |
törpemandula |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
Rubus caesius |
hamvas szeder |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
Gingko biloba |
páfrányfenyő |
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
Malus baccata |
díszalma |
Paltunus x acerifolia |
közönséges platán |
Prumus x cistena |
vérszilva |
Salix caprea |
kecskefűz |
Sophora japonica |
japánakác |
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
5. melléklet
5. sz. melléklet
Természet- és tájvédelmi szempontból tiltott fajok listája
Készült a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság védett természeti területek digitális adatbázisának felhasználásával (verzió 14.0)
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichitonamericanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
6. melléklet
6. sz. melléklet
NATURA 2000 területek Pannonhalmán (14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről)
A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK:
Pannonhalmi dombság:
095, 096/3, 097, 098/1, 098/2, 099/1, 099/2, 099/4, 099/5, 099/6, 0100, 0101/1, 0101/2, 0102/1, 0102/3, 0102/5, 0102/6, 0103/1, 0103/2, 0103/3, 0104, 0105, 0106/1, 0106/2, 0106/3, 0106/4, 0106/5, 0106/6, 0107, 0108/1, 0108/2, 0108/3, 0110, 0111, 0115, 0116/1, 0116/2, 0116/3, 0116/4, 0118, 0121/1, 0121/2, 0121/3, 0121/4, 0121/5, 0121/6, 0127, 0174/1, 0174/2, 0174/3, 0178/8, 0257, 0258, 0259/1, 0259/3, 0259/4, 0260/1, 0269, 0273, 0279, 0280, 0281
7. melléklet
7. sz. melléklet
NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályai
Készült a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság védett természeti területek digitális adatbázisának felhasználásával (verzió 14.0)
Az érintett növényfajok:
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Aorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidage gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
8. melléklet
8. sz. melléklet
EGYEDI TÁJÉRTÉKEK LISTÁJA – Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján
9. melléklet
9. sz. melléklet
Fertő-Hanság Nemzeti Park adatszolgáltatása a védelemmel érintett területekről
Készült a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság védett természeti területek digitális adatbázisának felhasználásával (verzió 14.0)
1.) Országos védelem alatt álló terület
Pannonhalma közigazgatási területét érinti a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 19/1992. (XI.6.) KTM rendelettel védetté nyilvánított Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett természeti terület, továbbá a Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület védettségének fenntartásáról szóló 154/2007. (XII.27.) KvVM rendelettel védettségben fenntartott Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület országos jelentőségű védett természeti terület. A 19/1992. KTM rendelet melléklete tartalmazza a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett területeinek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait. A 154/2007. KvVM rendelet 2. §-a sorolja fel a Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait.
2.) Természeti Területek
Kérjük, hogy a rendelet készítése során a Tvt. 15. § (1) pontjában szereplő feltételeknek eleget tevő összes területet tervezett természeti területként kezeljék. ezeken a területeken kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkép, a természetes életközösségek (növénytársulások) és élőhelyek megóvására. A tervezett természeti területek kihirdetésére vonatkozó előírást a Tvt. 15. § (2) bekezdése tartalmazza.
3.) Természetközeli területek
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 30/A. § (1) bekezdése értelmében a mocsár, a nádas és a sziklás terület természetközeli területnek minősülnek. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése értelmében a természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.
4.) Érzékeny természeti területek (ÉTT)
A 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján Pannonhalma közigazgatási területe ÉTT által nem érintett.
5.) Natura 2000 területek
Pannonhalma közigazgatási területét az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben kihirdetett, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelettel közzétett Natura 2000-es területek közül a HUFH20008_Pannonhalmi-dombság elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület érinti.
6.) Országos ökológiai hálózat övezeti
Pannonhalma közigazgatási területén az országos ökológiai hálózat övezeti közül a magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterületet övezetek megtalálhatóak, amelynek területi elhelyezkedését térképi adatszolgáltatásunk tartalmazza. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OtrT) 13., 17-19. §-ai tartalmazzák az országos ökológiai hálózatra és annak a magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület övezetire vonatkozó előírásait.
7.) Egyedi tájértékek
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (3) – (5) bekezdései szabályozzák az egyedi tájértékre vonatkozó feladatokat. Pannonhalma település egyedi tájértékeinek legutóbbi felmérés szerinti munkaanyagát tájékoztató jelleggel külön mellékletben csatoljuk. A felmérés feldolgozása után megküldjük a végleges anyagot.
8.) Egyéb védettségi kategóriák és területek
Kérjük az OtrT és a Gy-M-S Megyei TrT említett övezetekre vonatkozó előírásait a terv készítése során figyelembe kell venni. Jelezzük, hogy az OtrT 14/A. §-a tartalmazza a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetésre vonatkozó szakmai előírásokat, amelyek figyelembevétele szükséges a kézikönyv és a rendelet készítése során.
Pannonhalma területe érintett a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezettel.
9.) Biológiai aktivitásérték kompenzáció
Felhívjuk a figyelmet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendeletben foglaltak figyelembe vételére.
Növénytelepítések során nem invazív, őshonos fajok telepítését javasoljuk. Csatolva megküldjük Önöknek a természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listáját.
10. melléklet
10. sz. melléklet
Régészeti lelőhelyek
Gy-M-S Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály adatszolgáltatása alapján:
Helyrajzi szám |
azonosító |
védettség örökségi érték |
010/2 |
47019 |
Felsőhegy |
010/5 |
47019 |
Felsőhegy |
010/7 |
47019 |
Felsőhegy |
011 |
47027 |
Felsőhegy III. |
013/1 |
59660 |
Pannonhalmi dombok |
013/2 |
59660 |
Pannonhalmi dombok |
013/3 |
59660 |
Pannonhalmi dombok |
016 |
47019 |
Felsőhegy |
0169/50 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0169/51 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0169/52 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0169/53 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0169/54 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0169/55 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0169/58 |
31971 |
Packalló-völgy |
0169/59 |
31971 |
Packalló-völgy |
0169/6 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0169/60 |
31971 |
Packalló-völgy |
0169/68 |
31971 |
Packalló-völgy |
0169/69 |
31971 |
Packalló-völgy |
0169/70 |
31971 |
Packalló-völgy |
0169/71 |
31971 |
Packalló-völgy |
0169/72 |
31971 |
Packalló-völgy |
0173 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0174/1 |
31971 |
Packalló-völgy |
0174/2 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0174/3 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
018/2 |
47025 |
Felsőhegy II. |
0189/6 |
47005 |
Böröcki-dűlő |
019/2 |
47025 |
Felsőhegy II. |
019/3 |
47025 |
Felsőhegy II. |
019/4 |
47025 |
Felsőhegy II. |
0199 |
37321 |
Halastavak |
0199/10 |
37320 |
Böröcki-dűlő |
0199/19 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0199/20 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0199/3 |
37321 |
Halastavak |
0199/4 |
37321 |
Halastavak |
0199/5 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0200 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0201 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0202/4 |
37321 |
Halastavak |
0202/5 |
37321 |
Halastavak |
0202/6 |
47009 |
Sima-hegy alja |
0202/7 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0202/8 |
31969 |
Kültelek 4. sz. |
0208 |
37321 |
Halastavak |
0209 |
47017 |
Szeszfőzde |
0210/12 |
47000 |
Keskenyek |
0210/13 |
47000 |
Keskenyek |
0210/14 |
47000 |
Keskenyek |
0210/15 |
47000 |
Keskenyek |
0210/16 |
47000 |
Keskenyek |
0210/18 |
47000 |
Keskenyek |
0210/19 |
47000 |
Keskenyek |
0210/21 |
47000 |
Keskenyek |
0210/22 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/23 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/24 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/25 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/26 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/27 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/28 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/29 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/30 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/31 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/32 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/4 |
47004 |
Kishegy alja |
0210/6 |
47017 |
Szeszfőzde |
0210/7 |
47017 |
Szeszfőzde |
0210/8 |
47017 |
Szeszfőzde |
0210/9 |
47017 |
Szeszfőzde |
0211/2 |
31970 |
Cipódomb |
0212/21 |
31970 |
Cipódomb |
0212/23 |
31970 |
Cipódomb |
0223/10 |
37321 |
Halastavak |
0223/11 |
37321 |
Halastavak |
0223/12 |
37321 |
Halastavak |
0223/16 |
46998 |
Ravazdi út melletti |
0223/17 |
46998 |
Ravazdi út melletti |
0223/18 |
46998 |
Ravazdi út melletti |
0223/19 |
46998 |
Ravazdi út melletti |
0223/20 |
46998 |
Ravazdi út melletti |
0223/21 |
37321 |
Halastavak |
0223/22 |
47009 |
Sima-hegy alja |
0223/23 |
47009 |
Sima-hegy alja |
0223/24 |
47009 |
Sima-hegy alja |
0223/25 |
47009 |
Sima-hegy alja |
0223/28 |
37321 |
Halastavak |
0223/29 |
37321 |
Halastavak |
0223/30 |
37321 |
Halastavak |
0223/31 |
37321 |
Halastavak |
0223/33 |
37321 |
Halastavak |
0223/35 |
37321 |
Halastavak |
0223/4 |
37321 |
Halastavak |
0223/5 |
37321 |
Halastavak |
0223/8 |
37321 |
Halastavak |
0223/9 |
37321 |
Halastavak |
0225 |
37321 |
Halastavak |
0228/1 |
32320 |
Sima hegy |
0228/2 |
46998 |
Ravazdi út mellett |
0229/3 |
46998 |
Ravazdi út mellett |
0230/10 |
46998 |
Ravazdi út mellett |
0230/11 |
46998 |
Ravazdi út mellett |
0232/12 |
46998 |
Ravazdi út mellett |
0232/3 |
46998 |
Ravazdi út mellett |
028/1 |
79577 |
Nyert-földek |
028/2 |
79577 |
Nyert-földek |
028/3 |
79577 |
Nyert-földek |
028/4 |
79577 |
Nyert-földek |
0283/11 |
31968 |
Boldogasszony kápolna |
0283/129 |
31968 |
Boldogasszony kápolna |
0283/130 |
31968 |
Boldogasszony kápolna |
0283/152 |
31968 |
Boldogasszony kápolna |
0283/177 |
31968 |
Boldogasszony kápolna |
031/3 |
79577 |
Nyert-földek |
031/4 |
79577 |
Nyert-földek |
031/5 |
79577 |
Nyert-földek |
032/1 |
79575 |
Szentlőrinc-dűlő II. |
033/2 |
79571 |
Szentlőrinc-dűlő I. |
037/3 |
85303 |
Szentlőrinc-dűlő III. |
038/1 |
79555 |
Mályvás-éri-dűlő |
041/12 |
79577 |
Nyert-földek |
041/13 |
79577 |
Nyert-földek |
041/14 |
79577 |
Nyert-földek |
041/15 |
79577 |
Nyert-földek |
041/17 |
79577 |
Nyert-földek |
041/19 |
79571 |
Szentlőrinc-dűlő I. |
041/20 |
79571 |
Szentlőrinc-dűlő I. |
041/21 |
79571 |
Szentlőrinc-dűlő I. |
041/28 |
79575 |
Szentlőrinc-dűlő II. |
041/29 |
79575 |
Szentlőrinc-dűlő II. |
041/35 |
79577 |
Nyert-földek |
041/36 |
79577 |
Nyert-földek |
041/37 |
79577 |
Nyert-földek |
041/38 |
79577 |
Nyert-földek |
041/39 |
79577 |
Nyert-földek |
041/40 |
79577 |
Nyert-földek |
041/80 |
79577 |
Nyert-földek |
041/81 |
79577 |
Nyert-földek |
041/82 |
79577 |
Nyert-földek |
041/82 |
79577 |
Nyert-földek |
041/83 |
79577 |
Nyert-földek |
041/84 |
79577 |
Nyert-földek |
041/85 |
79577 |
Nyert-földek |
041/86 |
79577 |
Nyert-földek |
043/2 |
79571 |
Szentlőrinc-dűlő I. |
05/36 |
59660 |
Pannonhalmi dombok |
057/1 |
47008 |
Kispáskom |
057/2 |
47008 |
Kispáskom |
057/3 |
47008 |
Kispáskom |
057/4 |
47008 |
Kispáskom |
057/5 |
47008 |
Kispáskom |
059 |
47008 |
Kispáskom |
06/1 |
59660 |
Pannonhalmi dombok |
06/2 |
59660 |
Pannonhalmi dombok |
06/49 |
47027 |
Felsőhegy III. |
06/50 |
47027 |
Felsőhegy III. |
06/51 |
47027 |
Felsőhegy III. |
06/52 |
47027 |
Felsőhegy III. |
06/53 |
47027 |
Felsőhegy III. |
06/54 |
47027 |
Felsőhegy III. |
06/55 |
47027 |
Felsőhegy III. |
06/56 |
47027 |
Felsőhegy III. |
061/3 |
47016 |
Vasútállomás mellett |
061/4 |
47008 |
Kispáskom |
061/5 |
47008 |
Kispáskom |
061/6 |
47008 |
Kispáskom |
061/7 |
47008 |
Kispáskom |
061/8 |
47008 |
Kispáskom |
061/9 |
47008 |
Kispáskom |
062 |
47008 |
Kispáskom |
063/3 |
47008 |
Kispáskom |
063/4 |
47008 |
Kispáskom |
067/3 |
38929 |
Békatói-dűlő |
07/42 |
47019 |
Felsőhegy |
07/69 |
47019 |
Felsőhegy |
07/70 |
47019 |
Felsőhegy |
07/71 |
47019 |
Felsőhegy |
07/72 |
47019 |
Felsőhegy |
071 |
47019 |
Felsőhegy |
08 |
47019 |
Felsőhegy |
1 |
1722 |
Bencés Főapátság |
10/1 |
1722 |
Bencés Főapátság |
10/2 |
31976 |
Várhegy oldala |
1012/3 |
31975 |
Templomdomb |
1012/4 |
31975 |
Templomdomb |
1012/5 |
31975 |
Templomdomb |
1034/4 |
31975 |
Templomdomb |
1034/6 |
31975 |
Templomdomb |
1035 |
31975 |
Templomdomb |
1036/1 |
31975 |
Templomdomb |
1036/2 |
31975 |
Templomdomb |
105 |
31975 |
Templomdomb |
1124/5 |
31975 |
Templomdomb |
1130/1 |
31968 |
Boldogasszony kápolna |
1131 |
31968 |
Boldogasszony kápolna |
1132 |
1722 |
Bencés Főapátság |
114 |
31975 |
Templomdomb |
115 |
31975 |
Templomdomb |
1158/2 |
1722 |
Bencés Főapátság |
117 |
31975 |
Templomdomb |
121 |
31975 |
Templomdomb |
122 |
31975 |
Templomdomb |
123 |
31975 |
Templomdomb |
124 |
31975 |
Templomdomb |
125 |
31975 |
Templomdomb |
126 |
31975 |
Templomdomb |
127 |
31975 |
Templomdomb |
128 |
31975 |
Templomdomb |
129 |
31975 |
Templomdomb |
130 |
31975 |
Templomdomb |
131 |
31975 |
Templomdomb |
132 |
31975 |
Templomdomb |
133 |
31975 |
Templomdomb |
134 |
31975 |
Templomdomb |
135 |
31975 |
Templomdomb |
136 |
31975 |
Templomdomb |
137/1 |
31975 |
Templomdomb |
137/2 |
31975 |
Templomdomb |
138 |
31975 |
Templomdomb |
139 |
31975 |
Templomdomb |
140 |
31975 |
Templomdomb |
141 |
31975 |
Templomdomb |
142 |
31975 |
Templomdomb |
143 |
31975 |
Templomdomb |
144 |
31975 |
Templomdomb |
145 |
31975 |
Templomdomb |
146 |
31975 |
Templomdomb |
180/1 |
31975 |
Templomdomb |
180/2 |
1722 |
Bencés Főapátság |
181/1 |
31975 |
Templomdomb |
181/2 |
31975 |
Templomdomb |
181/3 |
31975 |
Templomdomb |
182 |
31975 |
Templomdomb |
183 |
31975 |
Templomdomb |
184 |
31975 |
Templomdomb |
185/1 |
31975 |
Templomdomb |
2 |
1722 |
Bencés Főapátság |
205/2 |
70481 |
Szily-ház (Dózsa Gy. u. 29.) |
206/15 |
70481 |
Szily-ház (Dózsa Gy. u. 29.) |
206/16 |
70481 |
Szily-ház (Dózsa Gy. u. 29.) |
206/17 |
70481 |
Szily-ház (Dózsa Gy. u. 29.) |
206/18 |
70481 |
Szily-ház (Dózsa Gy. u. 29.) |
207/4 |
70481 |
Szily-ház (Dózsa Gy. u. 29.) |
238 |
31975 |
Templomdomb |
243 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
244 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
245/1 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
245/2 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
245/3 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
247 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
248 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
249 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
250 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
251/3 |
31975 |
Templomdomb |
252 |
31975 |
Templomdomb |
253 |
31975 |
Templomdomb |
254/2 |
31975 |
Templomdomb |
255/1 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
256 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
258/2 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
258/3 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
258/4 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
260/1 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
260/2 |
70763 |
Dózsa Gy.-Hunyadi-Bajcsy-Zsilinszky u. által határolt tömb |
45 |
31975 |
Templomdomb |
5 |
31976 |
Várhegy oldala |
6 |
31976 |
Várhegy oldala |
655 |
47012 |
Attila utca |
656 |
47012 |
Attila utca |
657 |
47012 |
Attila utca |
659 |
47012 |
Attila utca |
660 |
47012 |
Attila utca |
661 |
47012 |
Attila utca |
662 |
47012 |
Attila utca |
663 |
47012 |
Attila utca |
703/1 |
47012 |
Attila utca |
704/1 |
47016 |
Vasútállomás mellett |
704/2 |
47016 |
Vasútállomás mellett |
704/3 |
47016 |
Vasútállomás mellett |
706 |
47016 |
Vasútállomás mellett |
707 |
47016 |
Vasútállomás mellett |
3. számú melléklet
1. |
Millenniumi emlékmű |
Szabadság tér |
1140 hrsz. |
2. |
Zsinagóga |
Szabadság tér 10. |
259 hrsz. |
3. |
Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templom |
Váralja utca |
136 hrsz. |
4. |
Volt gazdasági épületek |
Mátyás király utca 3. |
1041/2 hrsz. |
5. |
Mária-szobor |
Dózsa Gy. út – Zalka M. utca |
238 hrsz. |
6. |
Kőkereszt |
Arany J. utca – Rákóczi F. utca |
846/2 |
7. |
Kőkereszt |
Tóthegy utca |
1247 |
8. |
Kőkereszt |
Kossuth L. utca – Rák utca |
935 hrsz. |
9. |
Kőkereszt |
Tóthegy utca |
1270 hrsz. |
10. |
Lakóház |
Petőfi Sándor utca 7. |
257 hrsz. |
11. |
Lakóház |
Tóthegy utca 51. |
1265 hrsz. |
12. |
Lakóház |
Tóthegy utca 53. |
1227/1hrsz. |
13. |
Lakóház |
Tóthegy utca 40. |
1235. hrsz. |
14. |
Lakóház |
Tóthegy utca 28. |
1220 hrsz. |
15. |
Lakóház |
Tóthegy utca 26. |
1225 hrsz. |
16. |
Melléképület |
Tóthegy utca 25/B |
1216/1 hrsz. |
17. |
Lakóház |
Tóthegy utca 25. |
1213/1 hrsz. |
18. |
Lakóház |
Tóthegy utca 23. |
1211 hrsz. |
19. |
Lakóház |
Tóthegy utca 11. |
1160/1 hrsz |
20. |
Melléképület |
Tóthegy utca 69. |
1281 hrsz, |
21. |
Lakóépület |
Tóthegy utca 71. |
1287 hrsz. |
22. |
Lakóépület |
Tóthegy utca 84. |
1321 hrsz. |
23. |
Pajta |
Tóthegy utca 90. |
1331/2 hrsz. |
24. |
Nyárikonyha |
Tóthegy utca 91. |
1331/3 |
25. |
Lakóépület |
Váralja utca 3. |
134 hrsz. |
26. |
Lakóépület |
Váralja utca 4. |
133 hrsz. |
27. |
Lakóépület |
Váralja utca 5. |
131 hrsz. |
28. |
Lakóépület |
Váralja utca 6. |
130 hrsz. |
29. |
Lakóépület |
Váralja utca 8. |
123. hrsz. |
30. |
Lakóépület |
Váralja utca 20. |
70 hrsz. |
31. |
Lakóépület |
Váralja utca 24. |
115 hrsz. |
32. |
Lakóépület |
Váralja utca 29. |
42 hrsz. |
33. |
Lakóépület |
Váralja utca 35. |
35 hrsz. |
34. |
Lakóépület |
Váralja utca 42. |
62 hrsz. |
35. |
Lakóépület |
Váralja utca 71. |
99 hrsz. |
36. |
Lakóépület |
Váralja utca 76. |
6 hrsz. |
37. |
Lakóépület |
Váralja utca 77. |
90 hrsz. |
38. |
Lakóépület |
Váralja utca 84. |
75 hrsz. |
39. |
Lakóépület |
Váralja utca 2. |
135 hrsz. |
40. |
Lakóépület |
Váralja utca 10. |
121 hrsz. |
41. |
Lakóépület |
Váralja utca 11. |
108 hrsz. |
42. |
Lakóépület |
Váralja utca 21. |
71 hrsz. |
43. |
Lakóépület |
Váralja utca 22. |
72 hrsz. |
44. |
Lakóépület |
Váralja utca 25. |
114 hrsz. |
45. |
Lakóépület |
Váralja utca 43. |
63 hrsz. |
46. |
Lakóépület |
Váralja utca 17. |
110 hrsz. |
47. |
Lakóépület |
Váralja utca 18. |
109 hrsz. |
48. |
Lakóépület |
Váralja utca 28. |
43 hrsz. |
49. |
Lakóépület |
Váralja utca 30. |
41 hrsz. |
50. |
Lakóépület |
Váralja utca 37. |
34 hrsz. |
51. |
Lakóépület |
Váralja utca 46. |
132 hrsz. |
52. |
Lakóépület |
Váralja utca 50. |
126 hrsz. |
53. |
Lakóépület |
Váralja utca 51. |
144 hrsz. |
54. |
Lakóépület |
Váralja utca 55. |
159 hrsz. |
55. |
Lakóépület |
Váralja utca 56. |
163 hrsz. |
56. |
Lakóépület |
Váralja utca 57. |
166 hrsz. |
57. |
Lakóépület |
Váralja utca 59. |
162 hrsz. |
58. |
Lakóépület |
Váralja utca 64. |
155 hrsz. |
59. |
Lakóépület |
Váralja utca 65. |
154 hrsz. |
60. |
Lakóépület |
Váralja utca 66. |
153 hrsz. |
61. |
Lakóépület |
Váralja utca 82. |
77 hrsz. |
62. |
Kápolna 1. |
Répásy kápolna |
935 hrsz. |
63. |
Kápolna 2. |
Wagner kápolna |
935 hrsz. |
64. |
“A” jelű pince |
Gesztenyés horog |
23/1 hrsz. |