Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és tisztántartásáról
Hatályos: 2022. 09. 29Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és tisztántartásáról
Fertőrákos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c. pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § bekezdés 1. 2. 5. 11. 14. és 15. pontokban meghatározott feladatkörében eljárva a települési környezet megóvása, tervszerű alakítása, fejlesztése, a természeti táj megőrzése, a közterületek szabályozott használata érdekében a következőket rendeli el:
Értelmező rendelkezése
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Fertőrákos Község közigazgatási területén minden
a) természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
b) ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, a közterületekre, a közcélú zöldterületekre, parkokra.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) alkalmi árusítás: közterületi értékesítés keretében az ünnepeken (húsvét, karácsony, halottak napja, szilveszter) és a városi rendezvényeken, kizárólag az adott ünnepen, rendezvényen és az azt megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, forgalmazása;
b) hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy műsorforrás, beleértve az élő zene, élő műsor szolgáltatására alkalmas eszközt, berendezést is;
c) háttérhangosítás: olyan járulékos jellegű elektronikus zeneszolgáltatás, amelyet az azt szolgáltató nem elsősorban zenehallgatás céljából nyújt, hatása csak a közvetlen környezetben észlelhető és a zajtól védendő épületeknél zavaró hatást nem okoz;
d) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító tevékenység;
e) ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy (ingatlanbérlet esetén a bérleti joggal rendelkező személy, intézmény esetén az intézmény vezetője, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység esetén az egység üzemeltetője), ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa;
f) járda (köztisztasági szempontból): köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed;
g) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület és a belterületi földrészletek, vagy építmények közhasználatra átadott része;
h) magánerős építkezés: olyan építkezés, melyben az ingatlan építtetője magánszemély, az építkezés költségeit, mint magánszemély fizeti ki saját tőkéből vagy magánszemélyként felvett hitelből;
i) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység: olyan zajhatással járó, háztartáson belüli tevékenység, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, így különösen lakásfelújítással, építéssel, bontással kapcsolatos tevékenységek, kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással, mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos tevékenységek, motoros fűnyírás, favágás, fűrészelés traktor üzemeltetése, egyéb motoros gép üzemeltetése, zenélés, zenehallgatás, sporttevékenység, játék;
j) mobil hangreklám: olyan hangszóró reklámberendezés, amely információ közvetítés közben változtatja a helyét;
k) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak;
l) rendezvény: hangosítást igénylő, szervezett formában, meghatározott célból szervezett, művészeti, tudományos, közművelődési, társadalmi, sport, szórakoztató, vendéglátó és kulturális célú esemény;
m) zöldterület: növényzettel fedett közterület. Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek. Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.
Ingatlanok, közterületek tisztántartására és a szennyező anyagok szállítására vonatkozó szabályok
Az ingatlanok, közterületek tisztántartása
3. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlan telekhatárától az úttestig terjedő teljes terület, - ideértve a járdát, a nyílt árkot és ennek műtárgyait is - tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomirtásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a járda síkosság-mentesítéséről, járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
(2) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az ingatlan használójának kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szennyeződés az ingatlan használójának tevékenységéből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarításával, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(3) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, pótlásáról, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.
(4) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyezést okozó szerv, vagy személy feladata.
(5) Amennyiben gépjármű szilárd burkolatú útra földet, sarat hord fel, úgy a gépjármű vezetője haladéktalanul köteles az úttestet a gépjárműve által felhordott sártól megtisztítani.
(6) Tilos közúton, útpadkán salakot, építési törmeléket, szemetet, tűzifát elhelyezni. Tilos csapadékvíz elvezető árokban bármilyen anyagot, tárgyat elhelyezni, tárolni.
(7) A település területén található szelektív hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőedényei mellé szemetet elhelyezni tilos. Szelektív hulladék a gyűjtőedénybe csak olyan módon helyezhető, hogy az a legkisebb térfogatú legyen.
(8) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos.
(9) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében szemetet, kommunális hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, vagy eldobni tilos, a szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni.
Síkosság-mentesítés
4. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a csúszást okozó anyagtól szükség szerint, naponként többször meg kell tisztítani, vagy fel kell hinteni szóróanyaggal.
(2) A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyag (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) vagy kereskedelmi forgalomban kapható, a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő síkosság-mentesítő anyag használható.
(3) Szóróanyagként tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyag nem használható. A szóróanyag beszerzéséről, és a téli időszak elmúltával a terület szóróanyagtól való megtisztításáról a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(4) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(6) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
a) a gyalogos közlekedési útvonalon,
b) az útkereszteződésben,
c) az úttorkolatban,
d) a kapubejárat elé, annak szélességében, és
e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között.
Építési és bontási területek tisztántartása
5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Építési és területrendezési munkák során tilos az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása.
(5) Magánterületen csak olyan építési, bontási anyag tárolható, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
(6) Amennyiben a munkálatok végzése során közterületen építési törmelék vagy hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.
Szennyező, porképző és bűzös anyagok szállítása
6. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során a szennyező anyagból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen.
(2) Ha a szennyező anyag szállítása közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(3) Ha bármilyen szállítmány fel-, vagy lerakásánál, a közterület vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel-, vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani.
(4) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat lehetőség szerint rögzített ponyvával, zárt állapotban szabad szállítani, tárolni.
(5) Bűzös anyagot csak zárt tárolóban szabad szállítani és tárolni.
A víz minőségének védelmére vonatkozó szabályok
7. § (1) Fertőrákos Község közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta szennyező anyag vagy hulladék talajba, vagy vízbe jutását, beszivárgását. Ilyen szennyező anyagot talajba, vagy vízbe juttatni tilos.
(2) Az ingatlan használójának kötelessége:
a) az ingatlan előtti szakaszra terjedően a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása,
b) a járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása,
(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, vagy kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(4) Csapadékelvezető árokba, használaton kívüli kútba, a település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba, talajvízbe tilos bevezetni, beleszórni, beleönteni, beleseperni, azokban elhelyezni vagy gyűjteni
a) szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet,
b) tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet,
c) dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot).
(5) Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.
(6) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített szennyvízcsatornába lehet bevezetni.
(7) Csatornahálózatra rákötni csak a Soproni Vízmű Zrt. hozzájárulásával szabad.
(8) Vízi közmű hálózatba történő bekötés hiányában a tulajdonos köteles ingatlanán víziközműpótló berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről gondoskodni.
8. § (1) Fertőrákos Község közigazgatási határán belül lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert tárolni.
(2) Műtrágyát - az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve - csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.
(3) Fertőrákos Község közterületén tilos gépjárművet, munkagépet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.
(4) Magánterületen a (3) bekezdésében foglalt munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre, csapadékvíz csatornába ne kerüljön, az ingatlan talaját ne szennyezze, a talajvizet ne veszélyeztesse.
9. § (1) Vízfolyások, a nyílt csapadék-, és belvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos.
(2) Törekedni kell a szemét árokba, vízfolyásba jutásának megakadályozására.
(3) Csapadék-, és szennyvízelvezető rendszer rongálása, állagának megváltoztatása, megszüntetése, rendeltetésszerű működésének akadályozása tilos.
(4) Az ingatlan használója köteles:
a) a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról,
b) az élővizek által a partra kihordott, és közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávján található szemét, uszadék és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni,
c) a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását elvégezni, ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét vagy hordalék akadályozza,
d) a vízfolyásokat szükség szerint folyamatosan karbantartani, tisztítani.
A levegő minőségének védelme, allergén növények elleni védekezés
10. § (1) Az ingatlan gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége. A parlagfű irtásáról virágzás előtt legkésőbb az adott év június 30- ig, majd folyamatosan, a vegetációs időszak végéig kell gondoskodni.
(2) Az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjedő közterület gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.
(3) Fertőrákos közigazgatási határán belül lévő belterületi ingatlanokon kerti hulladékot, avart égetni tilos.
Zajvédelem
A zajkibocsátással járó tevékenységekre vonatkozó szabályok
11. § (1) E rendelet 11-13 §-aiban meghatározott tevékenységek zajforrásaitól származó környezeti zajterhelés nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket.
(2) E rendelet 11-13 §-aiban foglalt korlátozások nem terjednek ki:
a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységre,
b) a december 31. napján 18.00 órától január 1. napján 08.00 óráig tartó rendezvényekre, és
c) a közérdekből, kárelhárítási, katasztrófavédelmi céllal figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra használt hangosító berendezés és zajforrás üzemeltetésére.
(3) Fertőrákos közigazgatási határán belül lévő belterületének ingatlanokon a településen tartózkodók nyugalmának biztosítása érdekében a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajjal zajkibocsátással járó tevékenység
a) munkanapokon 8.00 és 18.00 óra között végezhető,
b) szombaton 8.00 és 12.00 óra között végezhető,
c) vasárnap és munkaszüneti napokon nem végezhető.
(4) Az azonnali kár- és balesetveszély elhárítására irányuló munkavégzés a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időpontban is végezhető.
(5) Fertőrákos közigazgatási határán belül lévő belterületének ingatlanokon található vendéglátó egység - épületen kívüli - kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezés – a (6) bekezdésben írt eset kivételével–
a) munkanapokon 7.00 és 22.00 óra között,
b) szombaton, vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 22.00 óra között üzemeltethető.
(6) Fertőrákos közigazgatási határán belül lévő belterületének ingatlanokon üzemelő vendéglátó egység - épületen kívül - kerthelyiségében, teraszán élő eseményről rádió- és televízió-közvetítés
a) munkanapokon 7.00 és 22.00 óra között,
b) szombaton, vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 24.00 óra között végezhető.
(7) Fertőrákos közigazgatási határán belül lévő belterületének ingatlanokon lévő magáningatlan – épületen kívüli – kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezést alkalmazó, legalább 20 főből álló, nem üzletszerű és nem szolgáltató jellegű rendezvény
a) munkanapokon 7.00 és 20.00 óra között,
b) szombaton 8.00 és 22.00 óra között,
c) vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 20.00 között tartható.
(8) Zajt keltő pirotechnikai terméket használni - december 31. napján 18.00 órától január 1. napján 08.00 óráig tartó időszak kivételével - tilos.
Közterületi, sport és szabadidős rendezvényekre vonatkozó zajvédelmi szabályok
12. § (1) A közterületi rendezvény hangosító berendezései 8.00 - 22.00 óra között üzemeltethetőek.
(2) A közterületi rendezvény helyszínét úgy kell kiválasztani, a zajforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy az a lehető legkisebb mértékben zavarja a környéken élők, valamint az egészségügyi, köznevelési és szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, valamint a vallás gyakorlására szolgáló épületekben tartózkodók nyugalmát.
(3) A település önkormányzata által támogatott rendezvények hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 24.00 óráig, további napokon 23.00 óráig üzemeltethetők.
(4) A (3) bekezdésében foglalt rendezvények esetében a hangosító berendezések üzemeltetésének időtartamát a Jegyző eltérően engedélyezheti.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó közterületi rendezvények esetében kivételt képez a háttérhangosítást biztosító berendezés, amely 08.00 - 01.00 óra között üzemeltethető.
(6) Sport és szabadidős létesítmények területén szabadtéri rendezvény hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 08.00 - 24.00 óra között, további napokon 08.00 – 22.00 óra között üzemeltethetők.
Mobil hangreklámokra vonatkozó szabályok
13. § (1) Mobil hangreklám hangteljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a kívánt figyelemfelkeltő hatás csak a közvetlen környezetben érvényesüljön és a közvetlen környezetében élők nyugalmát ne zavarja.
(2) Mobil hangreklám álló helyzetben nem üzemeltethető.
(3) Mobil hangreklám kizárólag gazdasági reklámtevékenység céljából üzemeltethető.
(4) A Jegyző a mobil hangreklám üzemeltetését megtilthatja, ha az az útvonala által érintett köznevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben, vallás gyakorlására szolgáló épületben, egyéb közintézményben és temető területén folytatott tevékenység zavarására alkalmas.
Zöldterületek védelme védelmére vonatkozó szabályok
14. § (1) Gondozott zöldterületre gépjárművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.
(2) A gyermekjátszóterek felszereléseit 14 éven aluli gyermekek használhatják. A gyermekjátszóterek területén kutyát sétáltatni tilos.
(3) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarására alkalmas magatartástól.
(4) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása.
(5) Fertőrákos Község közterületén fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával, a Jegyző engedélyével szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét a fajta és a mennyiség meghatározásával, figyelemmel a mindenkor hatályos helyi építési szabályzatban meghatározott javasolt és nem ültethető fafajok listájára.
(6) Tilos a gyeptakaróval részben, vagy egészben borított árkok gyep-felületétnek gyomirtóval történő kezelése. Tilos a közterület - ideértve az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjedő közterületet is - gyomirtóval történő kezelése.
(7) A zöldterületek eredeti rendeltetésüktől eltérő célra történő igénybevétele, felbontása csak rendkívül indokolt esetben, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, a Jegyző engedélyével lehetséges.
(8) Ha a közműcégek (elektromos, gáz, víz- és csatornázási művek) vagy a telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégek feladatuk ellátása, hibaelhárítás során vagy egyéb okból felbontják a zöldterületet, akkor a munka elvégzése után haladéktalanul kötelesek a zöldterületet helyreállítani.
15. § (1) Tilos a gondozott zöldterületeken elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken élő madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. Az állatok elpusztítója a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni.
(2) Tilos a közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni az emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyakat elhelyezni.
(3) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni.
16. § (1) A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről az önkormányzat a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével gondoskodik.
(2) A parkok és egyéb zöldterületek játszó- és pihenőkertek felügyeletére, gondozására a vállalatok, intézmények és társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.
A közterületek használatának szabályai
Az út használatának rendje
17. § (1) Azon ingatlantulajdonosok, használók, akik ingatlanán az ingatlan-nyilvántartástól eltérően az út természetes nyomvonala halad, vagy az ingatlan művelése, használata során az ingatlan-nyilvántartástól eltérően az út területét is igénybe (művelésbe, használatba) vették, kötelesek e rendelet hatályba lépésétől számított 90 napon belül e tényt Fertőrákos Községi Önkormányzat Jegyzőjének beazonosítható módon (az érintett ingatlan helyrajzi számának megadásával) írásban bejelenteni.
(2) Azon ingatlantulajdonosok, használók, akik az ingatlan művelése, használata során az ingatlan-nyilvántartástól eltérően az út területét is igénybe (beszántották, művelésbe, használatba) vették, kötelesek a művelést, használatot megszüntetni, az út műveléssel, használattal érintett területét közlekedésre alkalmas állapotba saját költségükön helyreállítani legkésőbb az e rendelet hatályba lépését követő év május 30-ig.
(3) Az ingatlantulajdonosok, használók a területük művelése során kötelesek az út mellett a gépi műveléshez szükséges fordulási területet a saját ingatlanon belül biztosítani, az út területére a gépekkel kifordulni tilos.
(4) A közlekedés azon résztvevői, akiknek a járműve a földúton 10 cm-t elérő, vagy meghaladó nyomvályút képez, illetve a jármű tartozéka (eke, borona, stb.), vontatmánya 10 cm-t elérő, vagy meghaladó mélyedést képez, valamint az általa vezetett, terelt állatok lábnyom mélyedése eléri, vagy meghaladja az 10 cm-t, saját költségükön kötelesek a használatot követően az út eredeti állapotát azonnal helyreállítani.
A közterületek használatának rendje
18. § (1) Közterületet elfoglalni, azt rendeltetésétől eltérő célra használni csak közterület-bérleti szerződés vagy közterület-használati hozzájárulás, és - a 22. §-ban meghatározott eseteket kivéve - az 1. mellékletben meghatározott közterület-bérleti díj fizetése alapján lehet.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek használatáról szóló közterület-bérleti szerződéseket, és közterület-használati hozzájárulásokat átruházott hatáskörben a polgármester írja alá és adja ki.
(3) A közterület-bérleti szerződések, és a közterület-használati hozzájárulások előkészítése az Fertőrákosi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) feladata.
(4) A nem önkormányzati tulajdonú közterületek esetében a közterület-használati hozzájárulás megadását megelőzően az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos írásbeli engedélyét a kérelmezőnek be kell szerezni.
(5) A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokra megállapított, és az ingatlanrészre eső közterület-bérleti díj bevétel megosztása egyedi megállapodás alapján történik. A megállapodást az önkormányzat nevében átruházott hatáskörben a település polgármestere köti meg.
(6) Közterület-bérleti szerződést, és közterület-használati hozzájárulást az alábbi célokra lehet kötni illetve kiadni:
a) árusító és egyéb pavilon (fülke) elhelyezésére,
b) önálló hirdető és reklámberendezésre,
c) építési munkával kapcsolatos állvány, építő, tüzelő és egyéb ömlesztett anyag tárolására,
d) idényjellegű árusításra,
e) alkalmi- és mozgóárusításra,
f) vendéglátó-ipari előkertre,
g) mutatványos tevékenységre,
h) kiállítás és vásár céljára,
i) cirkusz felállítására,
j) sport- és kulturális rendezvényre,
k) közhasználatra át nem adott terület ideiglenes hasznosítására,
l) magánparkoló kialakítása
m) egyéb célra
n) aláírásgyűjtésre szolgáló pult kihelyezése céljára
(7) Választási kampány idején a választással kapcsolatos aláírásgyűjtésre szolgáló pultot a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szabályainak betartása mellett - ingyenesen elhelyezheti.
19. § (1) Közterület-bérleti szerződést vagy közterület-használati hozzájárulást
a) meghatározott idő elteltéig,
b) megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy
c) visszavonásig lehet kötni, illetve kiadni.
(2) A meghatározott időre szóló közterület-bérleti szerződés vagy közterület-használati hozzájárulás naptári évre, hónapra, vagy napra szólhat.
(3) A közterület-bérleti szerződés vagy közterület-használati hozzájárulás érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó jogosultság megszűnik.
(4) A meghatározott időre szóló közterület-bérleti szerződés vagy közterület-használati hozzájárulás a meghatározott idő lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemmel hosszabbítható, amennyiben a közterület-használat az e rendeletben foglalt feltételeknek továbbra is megfelel.
(5) Szeszesital forgalmazása céljából közterület-bérleti szerződés nem köthető, közterület-használati hozzájárulás nem adható, kivéve meghatározott alkalomra, (pl.: búcsú, családi nap, kulturális, sport és egyéb rendezvény). Közterületen szeszes italt fogyasztani – kivéve alkalmi rendezvény céljára jogszerűen igénybe vett közterületet, vendéglátó egységhez tartozó közterületen lévő teraszt, illetve december 31. napján 18.00 órától január 1. napján 08.00 óráig tartó rendezvényeket - tilos.
(6) 3,5 tonnát meghaladó, megengedett legnagyobb össztömegű jármű, továbbá pótkocsi, mezőgazdasági erőgép, munkagép, járműszerelvény, valamint üzemképtelen gépjármű, továbbá érvényes hatósági jelzés nélküli gépjármű, pótkocsi, lakókocsi és utánfutó közterületen 12 óra időtartamon túl nem tárolható.
(7) 3,5 tonnát meghaladó, megengedett legnagyobb össztömegű jármű, továbbá pótkocsi, mezőgazdasági erőgép, munkagép, járműszerelvény közterületen délután 16.00 órától másnap 8.00 óráig nem tárolható.
(8) Érvényes hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsi közterületen, illetve közterületen kiépített parkolóban ingyenesen tárolható, azonban törekedni kell annak saját ingatlanon belül történő tartós elhelyezésre.
(9) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz használt gépek, járművek közterületen történő tárolása tilos.
(10) Az árusításból keletkező hulladék eltávolítása a területet árusítás céljára használó személy kötelessége.
(11) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati hozzájárulásban meghatározott területen, módon és időtartamig szabad tárolni.
(12) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda) felbontása csak a Jegyző, mint a helyi közutak kezelője, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
A közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó eltérő szabályok
20. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.
(3) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható.
(4) A közterület-használat naponta 7.00-21.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, különösen indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.
(5) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.
(6) Turisztikailag kiemelt, központi terület:
a) Fő utca városfalakon belüli területe (342 hrsz),
b) Fertőrákosi Kőfejtőt körülvevő terület (344 hrsz, 345 hrsz, 0102/1 hrsz és 342 hrsz),
c) Mithrasz szentély területe (049 hrsz, 0102/2 hrsz).
(7) A turisztikailag kiemelt, központi területeken, a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb parkolás) nem haladhatja meg az 500 négyzetméter területet.
(8) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától.
A közterület-bérleti díj megállapítása
21. § (1) A közterület-bérleti díjat a közterület használója a közterület tényleges igénybevételétől függetlenül, a közterület-bérleti szerződésben vagy közterület-használati hozzájárulásban meghatározott időtartamra köteles fizetni.
(2) A díjat az elfoglalt terület nagysága és a területhasználat időtartama alapján kell meghatározni. Az elfoglalt terület meghatározásánál minden megkezdett négyzetmétert egésznek kell tekinteni. Az időtartam meghatározásánál minden megkezdett naptári napot, hónapot és évet egésznek kell tekinteni.
(3) A közterület-bérleti díj mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Mentesség a közterület-bérleti díj fizetése alól
22. § (1) Nem kell közterület-bérleti díjat fizetni:
a) a fegyveres erők és fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére;
b) a közműveknek (elektromos, gáz, víz- és szennyvíz), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezésére;
c) postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésére;
d) közforgalmú közúti, vízi- és légi-közlekedési szervezetek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére;
e) a szobrok, emlékművek, dísz-kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére;
f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után;
g) ellenérték nélkül végzett lakossági ellátás, szolgáltatás után;
h) ha elháríthatatlan külső ok miatt a használó a területet nem veheti igénybe;
i) magánerős építkezés esetén az építőanyag közterületen történő tárolása esetén 7 napig;
j) homlokzat felújítás esetén az állványzat által elfoglalt területre 30 napig;
k) tüzelőanyag közterületen történő tárolása esetén 7 napig;
l) egyéb ömlesztett anyag közterületen történő tárolása esetén 2 napig;
m) közterület akadálymentesítés céljára történő használata esetén;
n) tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely elhelyezésére;
o) választási kampány idején a választással kapcsolatos aláírásgyűjtésre szolgáló pult közterületen való elhelyezéséhez;
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a közterület használatának megkezdése előtt ezekben az esetekben is be kell szerezni a polgármester által kiállított közterület-használati hozzájárulást és figyelembe kell venni a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályok ide vonatkozó előírásait.
A közterület-bérlet megszüntetése, a közterület-használati hozzájárulás visszavonása
23. § (1) A polgármester 30 napos határidővel felbonthatja a közterület-bérleti szerződést, vagy visszavonhatja a közterület-használati hozzájárulást, ha a közterületre
a) a településrendezési terv végrehajtása,
b) magas- és mélyépítési, valamint nyomvonalas létesítmények elhelyezése,
c) parképítés,
d) kedvezőbb település- és utcakép kialakítása miatt van szükség, vagy
e) ha a közterületen elhelyezett építmény már nem felel meg a korszerű építészeti követelményeknek és esztétikai elvárásoknak.
(2) A polgármester 15 napos határidővel felbonthatja a közterület-bérleti szerződést, vagy visszavonhatja a közterület-használati hozzájárulást, ha a közterület használója a közterületet nem a közterület-bérleti szerződésben vagy a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott célra, az abban meghatározott módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.
(3) A közterület használója a közterület igénybevételének megszűnése előtt legalább 15 nappal a polgármesterhez írásban benyújtott nyilatkozatban köteles bejelenteni a közterület igénybevételének megszüntetését a megszüntetés dátumának megjelölésével.
(4) Ha a közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás érvényét veszti, a közterület használója –eltérő megállapodás hiányában- haladéktalanul köteles a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén –minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.
(5) Ha a közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás az (1) bekezdésében említett módon szűnt meg, a közterület használója részére a bérleti díj időarányos része visszajár.
(6) Ha a közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás a (2) vagy (3) bekezdésében említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált, befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
A közterület közterület-bérleti szerződés, vagy közterület használati hozzájárulás nélküli használatának, illetve közterület-bérleti szerződésben vagy közterület használati hozzájárulásban foglalt feltételektől eltérő használat jogkövetkezményei
24. § (1) A közterület közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás nélküli használata esetén a közterület használója a polgármester felhívására haladéktalanul köteles a használatot megszüntetni és - eltérő megállapodás hiányában - a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén - minden kártérítési igény nélkül - helyreállítani.
(2) Aki a közterületet közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy az azokban foglalt feltételektől eltérő módon használja, a szerződés vagy hozzájárulás nélküli, vagy az attól eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-bérleti díj kétszeresének megfizetésére köteles.
(3) Ha a közterületet közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy a szerződéstől vagy hozzájárulástól eltérő módon használó a hozzájárulás kiadása feltételeinek egyébként megfelel, kérelmére a közterület-bérlethez vagy közterület-használathoz hozzá lehet járulni, ezzel azonban a közterület-használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.
A közterületen történő árusításra vonatkozó szabályok
25. § (1) Közterületen csak a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékek árusíthatók.
(2) Idényjellegű árusítás csak a közterületre közvetlenül nyíló bejárattal rendelkező üzlethelyiséggel rendelkező kereskedőknek az üzlet homlokzatával érintkező közterületen engedélyezhető. A közterület-bérlethez a szükséges egyéb hatósági engedélyeket a bérbe vevőnek be kell szerezni.
(3) A közterületre közvetlenül nyíló bejárattal rendelkező üzlethelyiséggel nem rendelkező árusok, kereskedők közterületen kizárólag a meghatározott ingatlanon közterület-használati hozzájárulás beszerzését követően árulhatják termékeiket.
(4) A (3) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik az alkalmi és mozgó árusításra.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
26. § E rendelet a belső piaci szolgáltatókról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Közigazgatási bírság kiszabás
27. § (1) E rendeletben 3.-21. §-aiban foglalt rendelkezések megsértése esetén, amennyiben a magatartás magasabb rendű ágazati jogszabályban szabályozott ágazati bírság tényállása alá nem esik, szabálysértést vagy bűncselekményt nem valósít meg, az Mötv. 142/C. § (1) bekezdése alapján közigazgatási bírság szabható ki.
(2) A bírság mértéke természetes személyek esetén tízezer forinttól kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízezer forinttól kétmillió forint terjedő összeg lehet.
(3) A bírság kiszabására a Jegyző jogosult azzal, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § meghatározott szempontok szerint az eset összes lényeges körülményét mérlegelve dönt a bírság összegéről.
Záró rendelkezések
28. § Ez a rendelet 2022. szeptember 29-én lép hatályba és azzal egyidejűleg hatályát veszti a 9/2007. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. A közterület-bérleti díj mértéke 300 Ft + ÁFA/m2/nap.
2. A közterület-bérleti díj mértéke 30 napot meghaladó igénybevétel esetén 500 Ft + ÁFA/m2/hónap.
3. A közterület-bérleti díj mértéke jelen rendelet 21. § (1) bekezdés k) pontja alapján tüzelőanyag közterületen 7 napot meghaladó tárolása esetén 1.000 Ft + ÁFA/m2/év.
4. A közterület használati díj mértéke megegyezik a közterület-bérleti díj mértékével.