Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2021. 04. 10Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012 (VI.18.) rendelete
a helyi építési szabályzatról
Harka község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §1 (1) A Rendelet
a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti terv I., (továbbiakban: SZ-J1 terv című, Rp.I.224-9 munkaszámú tervlappal, mint 1. számú melléklettel
b) az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti terv II. módosítás, (továbbiakban: SZ-J2 terv) című, Rp.I.224-9 munkaszámú tervlappal, mint 2. számú melléklettel, valamint
c) a Helyi védelemmel érintett területek felsorolását tartalmazó 3. sz. melléklettel, és
d) az Út mintakeresztszelvények című, 4.számú melléklet együtt alkalmazandó.
2. § (1)2 A rendelet hatálya Harka község közigazgatási területére terjed ki, kivéve a 800/81, és a 800/82 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § (1) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(2) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
2. Értelmező rendelkezések
4. § (1) E rendelet alkalmazásában:
3. Szabályozási elemek
5. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2) és a (3) bekezdésekben szabályozott eseteket – a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
(2) Az eltérő terület-felhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal a Szabályozási Terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0- 5,0 m mértékig elmozdítható.
(3) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(4) A szélerőművek elhelyezésére vizsgálható terület határvonala az SZ-J2 terven jelölttől a „h” (szélerőművek teljes magassága) függvényében elmozdítható.
4. A telekalakítás szabályai
6. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi, és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b) A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti jelében szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
5. A telek beépítésének általános szabályai
7. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából tervezett szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a tervezett szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
8. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és az utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(6) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és az (5) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.
(7)3 Sarokteleknél, oldalhatáron álló beépítés esetén – a kedvező utcakép kialakítása érdekében - az oldalhatár mentén az előkert legkisebb mérete 0 méter is lehet.
(8)4 Oldalhatáron álló beépítési mód esetében nyeles telek kialakítása után a nyél szélessége beleszámít a nyél melletti telek előírt legkisebb oldalkerti méretébe
(9)5 Sarokteleknél, oldalhatáron álló beépítési mód esetén - a kedvező utcakép kialakítása érdekében- az oldalhatár mentén az előkert legkisebb mérete 0 méter is lehet.
(10)6 Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, nyeles telek kialakítása után a nyél szélessége beleszámít a nyél melletti telek előírt legkisebb oldalkert méretébe.
(11)7 Országos közút melletti saroktelkeknél - a közúthoz tartozó csapadékelvezető árok védősávját figyelembe véve- oldalhatáron álló beépítési mód estén a legkisebb oldalkert mérete 4,0 méter.
7. Környezetvédelem
9. § (1) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:
a) felszín alatti vizek esetében: érzékeny, valamint kiemelten érzékeny
8. Táj- és természetvédelem
10. § (1) A külterületi építmények, a védőfásítások, a beépítésre szánt területek telken belüli kötelező fásításának növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani. Az ültethető, tájra jellemző fafajokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A SZ-J2 terven tájképvédelmi terület határa jellel körülhatárolt területen 3m-nél magasabb építmény nem építhető.
9. Épített értékek védelme
11. § (1) Műemléki védettség alatt áll:
a) 254 hrsz-ú telken, a római katolikus templom
(2) Műemléki környezet az SZ-J1 terven jelölt terület.
(3) A műemléki védelem alatt álló és a műemléki környezetbe tartozó területeken a külön jogszabályban meghatározottakat figyelembe kell venni.
(4) Helyi egyedi védelem
a) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) Helyi területi védelem
a) A helyi védelemmel érintett terület határát az SZ-J1 terv tartalmazza. A helyi védelemmel érintett területen belül a mai jellemző hosszú, szalagtelkes telekalakulatokat meg kell tartani, az új lakóépületeket csak a mai épületek helyén lehet elhelyezni. Közösségi épületek ettől eltérő módon is építhetők.
(6) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél:
a) A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.
b) A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:
ba) a homlokzat felületképzése
bb) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei
bc) a nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, keretezése, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása
bd) a tornác kialakítása
c) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei –, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők
(7) A helyi védelem alatt álló épületek közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.
(8) Tetőtéri ablak csak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki. A közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki.
(9) A tetőzet héjazata hagyományos típusú agyag cseréptető lehet.
(10) A védett épület közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, légkondicionáló berendezés, parabolaantenna nem helyezhető el.
(11) A helyi védelem alatt álló építménynek és telkének használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(12) Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak rendkívül indokolt esetben részletes felmérési- és fotódokumentáció készítése, valamint a helyi védelem feloldása után lehetséges.
(13) A helyi védelem környezete
a) A helyi védelem alatt álló építmény 15 méter sugarú környezetébe eső terület helyi védelem környezetének minősül.
b) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
ba) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,
bb) nem közterületi építménynek az építése.
(14) Régészeti értékek előkerülése esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály szerint kell eljárni.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
10. Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint
12. § (1) A település igazgatási területe a következő
a) Beépített és beépítésre szánt terület
b) Beépítésre nem szánt terület
terület-felhasználási egységekre tagolódik
13. § (1) Beépített és beépítésre szánt terület
a) Lakóterület
aa) kertvárosias Lke
ab) falusias Lf
b) Gazdasági terület
ba) kereskedelmi, szolgáltató Gksz
bb) egyéb ipari GipE
c) Üdülőterület
ca) Üdülőházas üdülőterület Üü
d) Különleges terület K
da) idegenforgalmi terület Id
e)8 Vegyes terület V
ea)9 településközpont terület t
14. § (1) Beépítésre nem szánt terület
a) Különleges terület K
aa) temető T
ab) sportpálya Sp
b)10 Közlekedési és közműterület
bb) országos mellékút KÖuM
bc) települési mellékút KÖuTe
bd) települési gyűjtőút KÖuGY
be) kiszolgáló út KÖu
bf) kerékpár út KÖuKp
bg) gyalogút KÖuGYA
bh) mezőgazdasági út KÖu MG
bi) parkoló terület KÖu P
c) Zöldterület
ca) közpark ZKp
cb) közkert ZKk
d) Erdőterület
da) védett és védő Ev
db) gazdasági Eg
e) Mezőgazdasági terület
ea) általános mezőgazdasági terület Má
eb) általános mezőgazdasági terület, gazdálkodási terület Má1
ec) kert művelésű terület Mk
ed) kert művelésű terület Mk1
f) Vízgazdálkodási terület V
Beépített és beépítésre szánt területek
11. Lakóterület
15. § (1) A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:
a) kertvárosias lakóterület Lke
b) falusias lakóterület Lf
16. § (1) A beépíthető legkisebb telek területe 400 m 2
(2) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
17. § (1) Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépületnek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.
(2) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, ha az SZ-J1 terv másként nem jelöli. Már többnyire beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.
12. Kertvárosias lakóterület
18. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető létesítmények:
a) Lke1jelű övezetben elhelyezhető:
aa)11 egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület,
ab) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
ad) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.
b) Lke2 jelű övezetben elhelyezhető:
ba)12 egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület,
bb) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
bc) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
bd) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.
be) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú kereskedelmi szálláshely épület.
c)13 Az SZ-J1 jelű terven jelölt Lke1* és Lke2* jelű övezetek telkein 4 db lakás is elhelyezhető.
d) Lke1 és Lke2 jelű övezet telkein lakásonként legfeljebb két garázs.
(2)14 Övezeti előírások
Lke1SZ 30/50 |
Lke1* SZ 30/50 |
Lke2 SZ 30/50 |
Lke2*SZ 30/50 |
||
|
elhelyezkedése |
szabadon álló |
szabadonálló |
||
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
|
||
legkisebb |
|
|
|||
|
legnagyobb építménymagasság |
|
|
||
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
- |
- |
||
(minimális |
mélység /m/ |
- |
- |
||
méretek) |
telekméret /m2/ |
720 m2 |
720 m2 |
||
Az övezet telkein elhelyezhető lakások száma |
Az Lke1 övezetben elhelyezhető egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület vagy két darab egy lakásos épület |
Lke1* övezetben 4 db lakás is elhelyezhető |
Az Lke2 övezetben elhelyezhető egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület vagy két darab egy lakásos épület |
Lke2* övezetben 4 db lakás is elhelyezhető |
|
Egyéb |
A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kötelezően kialakítandó parkolói, a KÖu jelű közút területén az e célra kialakított leállósávon biztosíthatók |
||||
Közműellátás |
Az építési övezet telkét el kell látni: |
|
Környezetvédelem |
zajvédelem |
falusias lakóterület |
13. A falusias lakóterület
19. § (1) A falusias lakóterület övezetei
a) lakóövezet Lf
b) templom elhelyezésére szolgáló övezet Lf TEMPLOM
c)15 Az SZ-J1 jelű terven jelölt Lf2* jelű övezet telkein 3 db lakás is elhelyezhető.
(2) Az Lf lakóövezetben telkenként elhelyezhető
a) fő funkciót hordozó épületként
aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmény
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági, ipari) épület.
b) a fő funkciót kiegészítő épületként
ba) lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű és egyéb tároló
bb) állattartó épület
bc) kisipari műhely
(3) A telken a ba)., bb)., bc). pontokban felsorolt épületek csak lakó, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.
(4) Az ac., pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el. A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.
(5) Az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa., ab., ac. pontokban felsorolt épületek építhetők.
Lf 1 O 30/50 |
Lf 2 O 30/50 |
Lf 3 O 30/50 |
||
Az építési hely |
elhelyezkedése |
Oldalhatáron álló |
Oldalhatáron álló |
Oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50% |
50% |
50% |
|
|
legnagyobb építménymagasság |
|
|
|
szélesség /m/ |
18,0 |
- |
- |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
30,0 |
- |
- |
telekméret /m2/ |
600,0 |
750.0 |
600,0 |
|
Az övezet telkein elhelyezhető lakások száma |
db |
egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület |
Lf2 jelű övezetben egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület |
egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület |
Közműellátás |
Az építési övezet telkét el kell látni: |
|||
Környezet-védelem |
zajvédelem |
falusias lakóterület |
||
Lf 2* O 30/50 |
||
Az építési hely |
elhelyezkedése |
Oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
||
|
legnagyobb építménymagasság |
|
szélesség /m/ |
- |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
|
telekméret /m2/ |
||
Az övezet telkein elhelyezhető lakások száma |
Az övezeten belül 750 m2-nél kisebb építési telken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység, 750 m2-nél nagyobb építési telken legfeljebb három önálló rendeltetési egység helyezhető el. |
|
Közműellátás |
Az építési övezet telkét el kell látni: |
|
Körmyezet-védelem |
zajvédelem |
falusias lakóterület |
Lf 4 O 30/50 |
Lf 5 O 30/50 |
Lf 6 O 30/50 |
||
Az építési hely |
elhelyezkedése |
Oldalhatáron álló |
Oldalhatáron álló |
Oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50% |
50% |
50% |
|
legnagyobb építménymagasság |
|
0 |
|
szélesség /m/ |
- |
- |
- |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
- |
telekméret /m2/ |
400,0 |
850,0 |
720,0 |
|
Közműellátás |
Az építési övezet telkét el kell látni: |
|||
Körmyezet-védelem |
zajvédelem |
falusias lakóterület |
||
Lf 7 O 30/50 |
Lf 8 O 30/50 Int |
|||
Az építési hely |
elhelyezkedése |
Oldalhatáron álló |
Oldalhatáron álló |
|
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50% |
50% |
||
|
legnagyobb építménymagasság |
|
|
|
szélesség /m/ |
- |
- |
||
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
|
telekméret /m2/ |
800,0 |
600,0 |
||
Közműellátás |
|
|||
Körmyezet-védelem |
zajvédelem |
falusias lakóterület |
||
14. Üdülő terület
21. § (1) Az üdülő terület besorolása sajátos használat szerint:
a) Üdülőházas üdülőterület Üü
(2) Az üdülőházas üdülőterületen
a) elhelyezhetőek olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
b) a fő funkciót hordozó épületen belül 1 db szolgálati lakás alakítható ki, vagy önállóan 1 db lakóház építhető.
c) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el.
(3)17 Az üdülőházas üdülőterület építési előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 20%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 40%
d) Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%
e) Megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
f) Építési hely határai: SZ-J2 terv szerint, vagy minden telekhatártól 6,0 m .
(4) Az üdülőterület telkét el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
15. Gazdasági terület
22. § (1) A gazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató Gksz
b) egyéb ipari GipE
16. Kereskedelmi, szolgáltató terület
23. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen
a) elhelyezhető:
aa) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
ab) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül 1 db szolgálati lakás
ac) igazgatási, egyéb irodaépület,
ad) úti kiszolgáláshoz kapcsolódó épületek,
ae) kereskedelemhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó épületek,
af) szállítmányozáshoz, raktározáshoz kapcsolódó épületek,
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az SZ-J1 terven jelölt helyen és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
(3) Övezeti előírások
Gksz SZ 50/25 |
Gksz SZ 50/25 |
||
Az építési hely |
elhelyezkedése |
Szabadon álló |
Szabadon álló |
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
25% |
25% |
|
|
legnagyobb építménymagasság |
|
|
szélesség /m/ |
- |
- |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
telekméret /m2/ |
1000,0 |
2000,0 |
|
Környezetvédelem |
Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások: |
Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások: |
|
Közműellátás |
Az építési övezet telkét el kell látni: |
Az építési övezet telkét el kell látni: |
17. Egyéb ipari terület
24. § (1) Az egyéb ipari területen
a) elhelyezhető:
aa) nem zavaró hatású ipari épület,
ab) az energiagazdálkodás és a településgazdálkodás építményei,
ac) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül 1 db szolgálati lakás
ad) oktatási, egészségügyi és szociális épület
(2) Az egyéb ipari gazdasági területen az SZ-J1 terven jelölt helyen és szélességben, telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
(3)18 Övezeti előírások
GipEO 50/25 |
||
|
elhelyezkedése |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
legkisebb |
|
|
|
legnagyobb építménymagasság |
|
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
- |
(minimális |
mélység /m/ |
- |
méretek) |
telekméret /m2/ |
1800 m2 |
Környezetvédelem |
Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások: |
|
Közmű ellátás |
Az építési övezet telkét el kell látni: |
18. Különleges terület
25. § (1) A különleges terület besorolása sajátos használat szerint
a) Idegenforgalmi terület KId
(2) Az idegenforgalmi, területen elhelyezhető:
a) szállásférőhely-szolgáltatáshoz, vendéglátáshoz kapcsolódó épületek,
b) mezőgazdasághoz köthető kereskedelemi, szolgáltató épületek,
c) a fő funkciót hordozó épületen belül 1 db szolgálati lakás alakítható ki, vagy önállóan 1 db lakóház építhető.
(3)20 A K Id 1 jelű idegenforgalmi terület övezetében a kialakítható legkisebb telek területe 1000 m2.
(szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás)
25/A. §21 (1) A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint
a) településközpont terület Vt”
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a) lakások, szolgálati lakások, étterem, és vendéglátáshoz kapcsolódó épületek,
b) települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épületek, egészségügyi igazgatási, nevelési, oktatási, sportolási célú létesítmények
c) élelmiszerüzlet
(3) A Vt jelű településközpont vegyes terület övezeti előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 80%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 10%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
e) Építési hely határai: minden telekhatártól 4,0 m.”
(4) A Vt 1 jelű településközpont vegyes terület övezeti előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 60%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
e) Építési hely határai: SZ-J1/M terv szerint
(5)22 A Vt 2 jelű településközpont vegyes terület övezeti előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 40%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Építési hely határai: minden telekhatártól 5,0 m.
f) Kialakítható legkisebb telek területe 2500m2
(6)23 A Vt 3 jelű településközpont vegyes terület övezeti előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Építési hely határai: SZ-J1 terv szerint
f) Kialakítható legkisebb telek területe 1000m2
(7)24 A Vt 4 jelű településközpont vegyes terület övezeti előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Építési hely határai:
Beépítésre nem szánt területek
19. Különleges terület
26. § (1) A különleges terület övezetei az alábbiak:
a) temető (K T),
b) sportterület (K Sp).
(2) A temető területen sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m .
(3) A temető telkét el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) szociális épület esetén közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) szociális épület esetén közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(4) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%
d) Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
f) Építési hely határai: minden telekhatártól 6,0 m .
(5) A sportterület telkét el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) szociális épület esetén közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) szociális épület esetén közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
20. Közlekedési terület
27. § (1) Közlekedési területek az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon KÖu jellel feltüntetett közútterületek
(2) A közlekedési területek szabályozási szélessége:
a) „M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó
b) számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.
(3) Az SZ-J1 jelű az SZ-J2 jelű tervlapon KÖu jellel ellátott területek a település úthálózatában betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriába tartoznak.
a) országos mellékút KÖuM
b) települési mellékút KÖuTe
c) települési gyűjtőút KÖuGY
d) kiszolgáló út KÖu
e) kerékpár út KÖuKp
f) gyalogút KÖuGYA
g) mezőgazdasági út KÖu MG
(4) A közlekedési területen a 4. mellékletben /Út mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) A közutak, utak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:
a) Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet. Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni.
b) Hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás a rendelet 4. melléklete szerinti út mintakeresztszelvényekben meghatározott helyen és szélességi mérettel
ba) kerékpárút,
bb) kerékpáros és gyalogos út,
bc) gyalogjárda,
bd) árok
számára.
c) A telek beépítése csak a teljes útkeresztszelvény megvalósításával lehet.
(6) Harka közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a) Önkormányzati külterületi utak:
aa) Harka-Kópháza K.V.A.50,
ab) Harka-Németkeresztúr K.V.A.50,
ac) Harka-Sopronnyék K.V.A.50.
b) Belterületi utak:
ba) gyűjtőút B.V.c.A.50,
bb) kiszolgáló út (lakóterületi) B.VI.d.A.50,
bc) kiszolgáló út (gazdasági) B.VI.d.A.40,
bd) kerékpárút B.VII.,
be) gyalogos-kerékpáros út B.VIII..
(7)25 A község közigazgatási területén a magánutak kialakítható legkisebb szélessége egyoldali beépítésnél 8 méter, kétoldali beépítésnél 12 méter lehet.
21. Zöldterület
28. § (1) Zöldterületek az SZ-J1 tervlapon Z jellel feltüntetett területek.
(2) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.
(3) A zöldterület övezetei:
a) közpark Zkp
b) közkert Zkk
(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(5) A közparkban elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, illetve a terület fenntartásához szükséges épület, legfeljebb 2%-os beépítettséggel.
(6) A közkertben épület nem helyezhető el.
(7) Az új utcákat legalább egy oldalon fásítani kell.
22. Erdőterület
29. § (1) Erdőterületek a földhivatali nyilvántartási térképen erdőként, valamint az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon E jellel jelölt területek.
(2) Az erdőterület övezeti felosztása az erdő rendeltetése szerint:
a) védett és védő erdő Ev
b) gazdasági erdő Eg
(3) A védelmi erdők övezetében építmény nem építhető.
(4) A gazdasági erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el.
(5) Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m , az épületek elhelyezésére alakított telek legnagyobb beépíthetősége 20%.
23. Mezőgazdasági terület
30. § (1) Mezőgazdasági területek az SZ-J1, Sz-J2 jelű tervlapon Má és Mk jellel feltüntetett területek.
(2) A mezőgazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:
a) általános mezőgazdasági terület Má
b) általános mezőgazdasági terület, gazdálkodási terület Má1
c) kert művelésű terület Mk
d) kert művelésű terület Mk1
(3) Általános mezőgazdasági terület Má jelű övezet
a) Az övezetben épület nem építhető, kivétel a szőlőkataszterhez tartozó területeken, melyeken birtokközpont létesíthető az alábbi feltételekkel:
24. Vízgazdálkodási terület
31. § (1) Vízgazdálkodási területbe tartoznak az SZ-J1 és SZ-J2 jelű terveken V jellel jelölt területek
(2) A vízfolyások és a vízfelületek fenntartási sávja a part élektől számított 6,0-6,0 m-es területsáv.
(3) A vízfolyások, vízfelületek fenntartási sávján belül építmény nem építhető.
25. Szélerőművek elhelyezése
32. § (1) Az SZ-J2 terven szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként megjelölt területen belül szélerőművek, az alábbiak szerint állítható fel:
(2) A szélerőművek teljes (a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150 m lehet.
(3) A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 3500 m 2 lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.
(4) A szélerőművek helykijelölésénél szükség esetén fotomontázzsal igazolni kell a műemlékek és helyi jelentőségű értékek zavarásmentes látványát
(5)26 A szélerőművek helykijelölésénél a terület régészeti érintettségét vizsgálni kell. A régészeti lelőhelyeket a beruházással el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos külön jogszabályok és az illetékes hatóság eseti előírásai szerint kell eljárni.
(6) A mezőgazdasági tábláknak a szélerőműveket megközelítő utakkal történő szétszabdalását el kell kerülni. A nem táblahatáron vezetett utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni. Kellő indoklás hiányában az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.
(7) A szélerőműveket a település védendő területétől a lehető legtávolabb kell elhelyezni. A telepítés helyének kiválasztását indokolni kell. Kellő indokolás hiányában az engedélyt az építési hatóság megtagadhatja.
26. Közműellátás
33. § (1) A lakó, a különleges, és a gazdasági területeket legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) villamos energiával
b) ivóvízzel
c) közműves szennyvízelvezetéssel
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal vagy zárt csapadékcsatornával.
(2) A villamos vezetékeket a belterületen és a külterületen egyaránt, csak földkábelben lehet vezetni
(3) Közművek védőterülete
a) középnyomású gázvezeték
aa) 90 mm átmérő felett csőtengelytől mért 5,0- 5,0 m
ab) 90 mm átmérő alatt csőtengelytől mért 4,0- 4,0 m
b) 20 kV-os elektromos vezeték szélső szálától mért 5,0- 5,0 m
széles területsáv.
(4) A gázvezetékek védőterületére vonatkozó előírásokat az erre vonatkozó, mindenkor hatályba lévő jogszabályok rögzítik.
(5) Az elektromos vezetékek védőterületére vonatkozó előírásokat az erre vonatkozó, mindenkor hatályba lévő jogszabályok rögzítik.
(6)27 A közműves ivóvíz hálózatot a mindenkor hatályos országos tűzvédelmi szabályzat előírásai szerint kell kialakítani.
27. Hatályba léptető és záró rendelkezések
34. § (1) Ezen rendelet a kihirdetést követő napján lép hatályba.
35. § (1) Ezen rendelet hatályba lépésével Harka község Képviselő Testületének 3/2002 (VI.11) ÖK számú rendelete hatályát veszti.
3. melléklet az 5/2012. (VI. 18.) önkormányzati rendelethez
Hely védelemmel érintett területek
4. melléklet az 5/2012. (VI. 18.) önkormányzati rendelethez
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (III.11.) számú rendeletének 1.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (IX.17.) számú rendeletének 1.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (VIII.9.) számú rendeletének 2.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (VIII.9.) számú rendeletének 2.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (VIII.9.) számú rendeletének 2.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (VIII.9.) számú rendeletének 2.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (VIII.9.) számú rendeletének 2.§-a.
A 13. § (1) bekezdés e) pontja a Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés ea) alpontja a Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (VII.27.) számú rendeletének 3.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (X.16.) számú rendeletének 1.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (X.16.) számú rendeletének 2.§-a.
A 18. § (1) bekezdés c) pontja a Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (X. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2020. (III.27.) számú rendeletének 1.§-a.
A 19. § (1) bekezdés c) pontja a Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (X. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (VIII.9.) számú rendeletének 5-6.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (III.11.) számú rendeletének 2.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (VII.3.) számú rendeletének 1.§-a.
A 24. § (4) bekezdése Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (VII.3.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (VII.27.) számú rendeletének 4.§-a.
A 25/A. § (5) bekezdése Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (III.11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 25/A. § (6) bekezdése Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (III.11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 25/A. § (7) bekezdése Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (III.11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdése a Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2016. (X.11.) számú rendeletének 1.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2016. (X.11.) számú rendeletének 2.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (III.11.) számú rendeletének 1.§-a.
Módosította: Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (III.11.) számú rendeletének 1.§-a.